BUDAPEST XX. KERÜLET

MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 2346/2017 BUDAPEST XX. KERÜLET Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának eseti módosítása MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján egyszerűsített véleményezési eljárás szerinti véleményezésre készített TERVDOKUMENTÁCIÓ 2017. október hó

2 ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ ÉS FINANSZÍROZÓ: TERVEZŐ: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Székhely: 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. VEZETŐ TELEPÜLÉSRENEDZŐ TERVEZŐ: VÁROSRENDEZÉS: TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM: KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ: Sin Emília vezető településrendező tervező településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11, TR 01-4657 Gyurcsik Tímea okl. településmérnök Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Budapest, 2017. október hó

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...6 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK...7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT MUNKARÉSZ...9 1. Érintett terület bemutatása...9 1.1. A módosítással érintett terület elhelyezkedése...9 1.2. Településszerkezeti összefüggések... 10 2. Hatályos településrendezési eszközök vizsgálata... 11 2.1. Hatályban lévő terület-, és településrendezési eszközök... 11 3. Érintett terület elemzése... 20 3.1. Tulajdonvizsgálat... 20 3.2. Területfelhasználás vizsgálata... 21 3.3. Épületállomány vizsgálata... 22 3.3.1. Funkcióvizsgálat... 22 3.3.2. Épületek állapota... 23 3.3.3. Szintszámok... 23 3.4. Zöldfelület vizsgálata... 24 3.5. Közlekedés vizsgálata... 25 3.5.1. Közúti-hálózati összefüggések, kapcsolatok... 25 3.5.2. Főbb közlekedési csomópontok... 26 3.5.3. Forgalmi rend... 26 3.5.4. Közösségi közlekedés... 26 3.5.5. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 27 3.5.6. Parkolás... 27 3.6. Közművizsgálat... 28 3.6.1. Víziközművek... 28 3.6.2. Energia közművek... 29 3.6.3. Táv- és hírközlés... 31 3.7. Környezetvédelem vizsgálata... 32 3.7.1. Talajviszonyok... 32 3.7.2. Felszíni és felszín alatti vizek... 32 3.7.3. Levegőminőség... 32

4 3.7.4. Zajterhelés... 33 3.7.5. Hulladékkezelés... 36 3.8. Fotódokumentáció... 37 HELYZETELEMZŐ-, ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 39 4.1. A területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában... 39 4.2. A hatályos településrendezési eszközök vonatkozásában... 39 4.2.1. A hatályos TSZT vonatkozásában... 39 4.2.2. A hatályos KÉSZ vonatkozásában... 39 4.3. Az érintett terület adottságainak vonatkozásában... 39 4.3.1. A területhasználat, funkciók vonatkozásában... 39 4.3.2. Beépítési paraméterek, épületállomány tekintetében... 40 4.3.3. Zöldfelületi vizsgálatokkal kapcsolatban... 40 4.4. A közlekedéssel kapcsolatban... 40 4.4.1. Külső közlekedési kapcsolatok... 40 4.4.2. Belső közlekedés - gépjármű- ill. gyalogos... 40 4.4.3. Parkolás... 40 4.5. A közműellátottsággal kapcsolatban... 41 4.6. A környezetvédelemmel kapcsolatban... 41 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ... 42 5.1. A módosítás célja... 42 5.2. A KÉSZ és a Szabályozási Terv módosításának koncepciója... 42 5.2.1. Szabályozási javaslat... 42 5.2.2. Zöldfelületi érték számítása... 47 5.3. Zöldfelületi javaslatok... 49 5.4. Közlekedési javaslatok... 50 5.4.1. Közúti közlekedéshálózati javaslat... 50 5.4.2. Közösségi közlekedéshálózati javaslat... 50 5.4.3. Kerékpáros közlekedési javaslat... 50 5.4.4. Gyalogos közlekedési javaslat... 50 5.4.5. Parkolási javaslat... 51 5.5. Közművesítési javaslatok... 51 5.6. Környezetvédelem... 51 5.6.1. Levegő-tisztaság védelem... 51 5.6.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme... 52

5 5.6.3. Zaj- és rezgésterhelés... 52 5.6.4. Hulladékgazdálkodás... 52 RAJZI MUNKARÉSZEK... 54 MELLÉKLETEK... 55 RAJZI MUNKARÉSZEK: VT-1 Alaptérkép M 1:1 000 VT-2 Összefoglaló vizsgálat M 1:1 000 VK-1 Forgalmi rend vizsgálata M 1:1 000 VK-2 Meglévő közművek vizsgálata M 1:1 000

6 BEVEZETÉS Budapest, XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a 127/2017. (V./11.) sz. Önk. határozatában döntött a Budapest, XX. kerület Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatának módosításáról. A tárgyi területre vonatkozó KÉSZ módosítás elkészítésével a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kftt bízta meg. A tervek készítésének célja, programja: A tervezési folyamat célja, a tárgyi tervezési tömb feltárási lehetőségeinek vizsgálata, javaslattétel, amelynek során az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület területfelhasználási szerkezete részben módosul. A változtatási szándék Budapest, XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 26/2015. (X.21.) sz. Ök. rendelettel jóváhagyott Kerületi Építési Szabályzat, és annak mellékletét képező 2.a. melléklet - Szabályozási Terv, kismértékű módosításának szükségességével jár. A terv készítésének folyamata: A tervezett KÉSZ módosítás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (Továbbiakban: TJ) előírásai szerinti eljárási-, és tartalmi követelmények szerint, egyszerűsített véleményezési eljárás keretében készül. A TJ 32. (4) bekezdésével összhangban, a tervezés során a: - a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem került megváltoztatásra, továbbá - nem történik további új beépítésre szánt terület kijelölése és - nem történik zöld-, vízgazdálkodási-, erdő- és természetközeli terület megszűntetése, így az egyszerűsített eljárás lefolytatásának feltételei biztosítottak.

7 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének /2017. ( / ) Önkormányzati rendelete Budapest Főváros Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2015. (X.21.) számú Önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: R.) módosítására vonatkozóan a következőket rendeli el. 1. (1) Jelen rendelet területi hatálya a Budapest, XX. kerület Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt területre terjed ki. 2. (1) R. 1. számú mellékletének 2. számú táblázata az alábbi építési övezettel egészül ki. Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telek terület (m 2 ) Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) Építménymagasság (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (%) Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) Legkisebb Legnagyobb Általános Parkolásra fordítható Ln-T/ KSZ1 300 szabadonálló 65 4,5* 5,5** 10-1,0 - Ln-T/ KSZ2 700 szabadonálló 100** 4,5* 5,5** 0** - 1,0 - *BPD/010/0034-10/2015 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján **OTÉK-tól való eltérési engedély alapján

8 3. (1) Az R 25. az alábbi (6a) és (6b) bekezdésekkel egészül ki. (6a) Az Ln-T/KSZ1 építési övezetben a) a nem zavaró hatású 23. (2) b) pontba foglalt rendeltetések helyezhetők el, b) külső terasz kizárólag étterem, cukrászda és kávézó funkció esetén építhető. (6b) Az Ln-T/KSZ2 építési övezetben a 23. (2) b) pontba foglalt rendeltetések helyezhetők el. 4. Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet jóváhagyásával a KÉSZ 2.a./2. jelű szabályozási tervlapja (M=1:4000) a jelen rendelet területi hatályára vonatkozóan hatályát veszti, helyébe a jelen rendelet mellékletét képező SZT-1 számú szabályozási tervlap lép. (2) Jelen rendelet és melléklete a közlést követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba, előírásait az azt követően indult eljárásokban kell érvényesíteni. Budapest, 2017.. Polgármester. Jegyző Rendelet kihirdetésre került:

Ln-T/KSZ1 Eperjes u. Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület eseti KÉSZ módosítása 4,40 m 1,40 m Kt-Fk-1 Ln-T/Közmű Ln-T/SZ1 Alaptérképi elemek: szabályozási terv területi határa Károly u. Kt-Kk Ln-T/KSZ Ln-T/KSZ Ln-T/KSZ Kt-Kk Kötelező elemek: kerületi jelentőségű közutak kerületi jelentőségű zöldterületek és fásított közterek 2,63 m Ln-T/KSZ2 Ln-T/KSZ Ln-T/SZ1 Pacsirta u. Ln-T/KSZ Ln-T/KSZ1 építési övezet, övezet határa építési övezet, övezet jele tervezett építési övezet, övezet jele szabályozási vonal Orsolya u. 0,67 m Ln-T/KSZ 2 m szabályozási szélesség nagy középnyomású gázvezeték biztonsági övezete Kt-Kk Ritka u. Pacsirta u.

9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT MUNKARÉSZ 1. Érintett terület bemutatása 1.1. A módosítással érintett terület elhelyezkedése A módosításban érintett terület, mely a tervdokumentáció témáját képezi, a XX. kerület, Pesterzsébet délkeleti részén található, a főváros déli részén, a Ráckevei (Soroksári)-Duna vonalától keletre. A terület határait az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca alkotja. A főváros e részén jellemzően lakóterületek helyezkednek el, az érintett tömb mellett északra és délre telepszerű beépítés, míg tőle keletre és nyugatra kertvárosias lakóterület beépítése található. A módosítással érintett terület napjainkra kialakult telekfelhasználással, közlekedési infrastruktúrával és beépítettséggel rendelkezik. A terület jelenleg vegyes funkciókat lát el, nagy sűrűségű telepszerű lakóterületi beépítése mellett földszintes kiszolgáló épületek kerültek elhelyezésre. Az érintett terület lehatárolása Légifotó kivágat IX. kerület - Ferencváros XIX. kerület - Kispest Vizsgált terület XXIII. kerület - Soroksár

10 1.2. Településszerkezeti összefüggések A vizsgált terület a főváros délkeleti részén, a XX. kerületben, Pesterzsébeten helyezkedik el. A Főváros Rendezési Szabályzatában (FRSZ) jelölt zónarendszerben Pest elővárosi zónájaként szerepel, mely indokolja a területre jellemző beépítettséget és jellemzően lakossági forgalmat. FRSZ Budapest zónarendszere Vizsgált terület A módosításban érintett terület a környezetében lévő jellemzően lakossági funkciójú telepszerű beépítéssel egy összefüggő egységet képez a kerület délkeleti részén. Közvetlen szomszédságában kertvárosias lakóterületek állnak, melyek központjaként is szolgál a részben vegyes funkciókat ellátó vizsgált terület. Az Orsolya utcán továbbá tömegközlekedési hálózat vonala is húzódik, mely szintén a terület központi szerepét segíti elő. A terület környezetében fontosabb főút és mellékút hálózat vonala nem halad, jellemzően lakossági forgalma nem károsítja a környezeti viszonyokat, így emellett megfelelő életkörülmények teremthetők az érintett területen.

11 2. Hatályos településrendezési eszközök vizsgálata 2.1. Hatályban lévő terület-, és településrendezési eszközök Országos településrendezési eszközök vonatkozásában: Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított 2005. évi LXIV. törvény Fővárosi településrendezési eszközök vonatkozásában: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve 50/2015 (I.28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadva Budapest Főváros Rendezési Szabályzata 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadva Kerületi településrendezési eszközök vonatkozásában: Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (X. 21.) Önkormányzati rendelete a Kerület Építési Szabályzatáról Országos Területrendezési terv vonatkozó megállapításai (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve az országos területfelhasználás rendszerében a XX. kerületet települési térség térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja, a kerület északi, keleti és nyugati határán országos jelentőségű főút hálózat eleme halad, nyugati határán országos törzshálózati vasúti pálya és országos kerékpárút-törzshálózat nyomvonala is húzódik. A kerülettől délre lévő erdőgazdálkodási térségi kategóriában jelölt terület a XXIII. kerület részét képezi. A vizsgált terület települési térség területfelhasználási kategóriába jelölt.

12 Kivonat az OTrT Országos Szerkezeti Tervéből Országos térségi övezetek, melyek érintik a XX. kerületet: : Módosítással érintett kerület és terület Kivonat az OTrT 3.04. tervlapjából Kivonat az OTrT 3.06. tervlapjából Kivonat az OTrT 3.07. tervlapjából Kivonat az OTrT 3.09. tervlapjából Az OTrT övezetei Kerület érintettsége Vizsgált terület érintettsége Az országos ökológiai hálózat övezete (3.01.) nem nem Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.02.) nem nem Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.03.) nem nem Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.04.) igen nem Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3.05.) nem nem Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete (3.06.) igen igen

13 Országos vízminőség védelmi terület (3.07.) igen igen Nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók nem nem területének övezete (3.08.) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3.09.) igen igen Az OTrT 3.01., 3.02., 3.03., 3.05. és 3.08. tervlapjain jelölt övezetek nem érintik a XX. kerületet. Az OTrT 8. -nak való megfelelés szerint Borászati termékek oltalom alatt álló földrajzi megjelölés alapján a főváros a Duna-Tisza közi területi lehatárolásba esik, ahol Termőhelyi kataszter I-II. jelölése a kerületre vonatkozóan nem található. Borászati termékek oltalom alatt álló eredet megjelölés szerint Pesterzsébet területe nem esik borvidéki terület lehatárolásába. Ezek alapján a vizsgált területet az OTrT-ben meghatározott Borvidéki település szőlő termőhely lehatárolása nem érinti. Budapest Agglomerációs Terve (2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított 2005. évi LXIV. törvény) A főváros Agglomerációs terve a térségi területfelhasználás rendszerében a XX. kerületet városias települési térség térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja. A kerület északi, keleti és nyugati határán főút hálózat eleme halad, nyugati határán országos törzshálózati vasúti pálya és országos kerékpárúttörzshálózat nyomvonala is húzódik. Térségi kerékpárút-hálózat eleme a kerület keleti határán fut. A vizsgált terület városias települési térség területfelhasználási kategóriába került jelölésre.

14 Agglomerációs térségi övezetek, melyek érintik a XX. kerületet: : Módosítással érintett kerület és terület A XX. kerület teljes területét a BATrT 3.15. tervlapján jelölt ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete érinti. A vizsgált terület ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezetében jelölt. Kivonat a BATrT 3.15. tervlapjából A BATrT övezetei az OTrT által megszüntetett övezetek kihagyásával Kerület érintettsége Vizsgált terület érintettsége Magterület övezete, (3.1.) nem nem Ökológiai folyosó övezete (3.2.) nem nem Puffer terület övezete (3.3.) nem nem Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.4.) nem nem Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.5.) nem nem Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.6.) nem nem Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.9.) nem nem Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.10.) nem nem Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (3.15.) igen igen Rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.16.) nem nem Földtani veszélyforrás területének övezete (3.18.) nem nem Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3.21.) nem nem Honvédelmi terület övezete (3.22.) nem nem A BATrT 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.5., 3.6., 3.9., 3.10., 3.16., 3.18., 3.21. és 3.22. jelű tervlapjain jelölt övezetek nem érintik a XX. kerületet és a vizsgált területet.

15 Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (50/2015 (I.28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadva) Településszerkezeti Terv kivonat 1. Területfelhasználás Budapest Főváros Településrendezési Tervének Szerkezeti Tervlapja területfelhasználás szempontjából az alábbiakat állapítja meg a vizsgált területen: Ln-T - Nagyvárosias telepszerű lakóterület Településszerkezeti Terv kivonat 2. Közlekedési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra szempontjából a Főváros Településrendezési Terv nem jelöl elemet a vizsgált területre. Környezetében a Virág Benedek utca került II. rendű főút jelölésére, valamint az Alsóhatár út vonalában látható tervezett településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút és kerékpáros infrastruktúra vonala. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve Épített környezet értékeinek védelmével, Zöldfelület-, táj és természetvédelmével, Környezetvédelem veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területekkel, valamint Védelmi, korlátozási területekkel kapcsolatosan nem jelöl egyéb elemet a vizsgált területre vonatkozóan.

16 Budapest Főváros Rendezési Szabályzata (5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadva) FRSZ kivonat 1. számú melléklet A területfelhazsnálási egységek beépítési sűrűsége és az infrastruktúra elemek Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának 1. számú melléklete, a Területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és infrastruktúra elemek alapján az alábbi szabályozási elemeket jelöli a vizsgált területre vonatkozóan: Ln-T: 1,75 (1,25+0,5) Nagyvárosias telepszerű lakóterület övezete FRSZ kivonat 2. számú melléklet Beépítésre szánt területek és beépítési sűrűségének BSÁ értékei Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának a Beépítésre szánt területek beépítési sűrűségének BSÁ értékeiről szóló 2. számú melléklete a vizsgált területre: 1,25 BSÁ értéket jelöl Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának Egyes területek beépítési magassága és magasépítmények számára kijelölt területekről szóló 3. számú mellékletén jelölt elemek a vizsgált területet nem érinti.

17 Kerületi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv rendelkezései (Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (X. 21.) Önkormányzati rendelete) Hatályos Szabályozási Terv kivonat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának Szabályozási terve alapján az alábbi övezetek érintik a vizsgált területet: Fásított közterek övezete: - Kt Fk-1 Nagyvárosias telepszerű lakóterület építési övezetei (Ln-T): - Ln-T/KSZ - Ln-T/SZ1 - Ln-T/Közmű A hatályos Pesterzsébeti Kerületi Építési Szabályzat 2.b mellékleteként védelmi, korlátozási és kötelezettségi elemeket jelöl, melyek közül a nagy középnyomású gázvezeték biztonsági övezete érinti a vizsgált területet. Budapest XX. kerület Szabályozási terv - Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei Budapest XX. kerület Kerületi Építési Szabályzat Szabályozási terének Védelem, korlátozás, kötelezettség elemeiről szóló tervlapja az alábbi védelmi elemeket jelöli az érintett terület környezetében: - Nagy középnyomású gázvezeték biztonsági övezete (Ritka utca Pacsirta utca vonalán, az 180519/30 hrsz-ú telekre köt be)

18 Budapest XX. kerület Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának övezeti előírásai: Beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai: NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Ln) 23. Általános előírások 23. (1) Az Ln jelű építési övezetek területei jellemzően 12,5 m es épületmagasságot meghaladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak. (2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések: a) lakás, b) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés, d) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés, e) szállás jellegű rendeltetés, f) igazgatási, iroda, g) sport. (3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1,0 méterrel magasabban kell elhelyezni. (4) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetők el. (5) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el; kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként létesíthető. 25. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln T) építési övezetei 25. (1) Az Az Ln T/SZ1 jelű építési övezet a sűrű telepszerű, úszótelkes lakóterületek kialakult, lakóépületekkel beépült területe. [ ] (6) Az Ln T/KSZ jelű az építési övezet területén a) a nagyvárosias lakóterületek szerves részét képező kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetések, és egyéb közhasználatú rendeltetés is elhelyezhető, b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2 t, c) lakás az építhető bruttó szintterület legfeljebb 50% án építhető, de az épületek földszintjén lakás nem helyezhető el. [ ] (8) Az Ln T/Közmű jelű építési övezet területén a közművek sajátos építményfajtái helyezhetőek el. (9) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

19 (10) Kültéri klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakás esetében csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy az a szomszédos lakások használatát ne zavarja. (11) Nyílászárók felújításánál, cseréjénél az épület egészére jellemző nyílászáró kiosztás és színezés a megengedett. (12) Az Ln T/SZ1, Ln T/SZ2 és Ln T/SZ3 jelű építési övezetek területén a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető. (13) Ln T/SZ1 és Ln T/G építési övezet területén a meglévő, kialakult" nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők. *BPD/010/0034-10/2015 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján Beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai: ZÖLDTERÜLETEK, FÁSÍTOTT KÖZTEREK 58. Általános rendelkezések 63. (1) A zöldterületek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást. (2) A zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető. (3) Térszínen csak a zöldterület mérete alapján a 4. melléklet szerint előírt számú személygépkocsi helyezhető el. (4) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m2. 61. Fásított közterek területe (Kt Fk) 66. (1) Az övezetekbe a nagyarányú burkolt felülettel bíró fásított közterek tartoznak. (2) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 20. pontja tartalmazza.

20 3. Érintett terület elemzése 3.1. Tulajdonvizsgálat Hrsz. Tulajdonos Területfelhasználás (180519/28) 180519/30 180519/31 180519/32 (180519/53) 180519/54 180519/55 180519/56 XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT TÁRSASHÁZ TULAJDON PACSIRTA LAKÁSSZÖVETKEZET XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT KAMILLA PATIKA GYÓGYSZERKERESKED ELMI BT. ÉRA SÜTI PÉKSÉG SÜTŐIPARI, KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ KFT. UNIVER-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Terület (m 2 ) (ha) Övezeti besorolás kivett közterület 1578 0,15 Kt-Kk kivett gáznyomásszabályozóállomás 754 0,08 Ln-T/ Közmű kivett lakóház, udvar 513 0,05 Ln-T/SZ1 kivett lakóház, udvar 2122 0,21 Ln-T/SZ1 kivett közterület 4334 0,43 Kt-Fk-1 kivett gyógyszertár 304 0,03 Ln-T/KSZ kivett üzlet, udvar 186 0,02 Ln-T/KSZ kivett üzlet, udvar 796 0,08 Ln-T/KSZ 180519/57 TÁRSASHÁZ TULAJDON kivett posta 775 0,08 Ln-T/KSZ 180519/58 180519/59 XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT kivett iroda, udvar 653 0,07 Ln-T/KSZ kivett orvosi rendelő 403 0,04 Ln-T/KSZ A területen lévő telkek önkormányzati, társasházi és vállalati tulajdonban vannak. A (180519/53) hrsz-ú közterületi telken úszótelekként helyezkednek el az ingatlanok. A közterületi telkeken kívül a 180519/58 és 180519/59 hrsz-ú telkek állnak önkormányzati tulajdonban, valamint a 180519/30 hrsz-ú telek a fővárosi önkormányzat vagyonát képezi. A 180519/31, 180519/32 és 180519/57 hrsz-ú telkek társasházi, illetve lakásszövetkezeti tulajdonban állnak. A 180519/54, 180519/55 és 180519/56 hrsz-ú telkek vegyes területfelhasználásukból is adódóan különböző vállalkozások tulajdonában vannak.

21 Tulajdonvizsgálat M 1:2000 3.2. Területfelhasználás vizsgálata Az napjainkra kialakult állapotában jellemzően vegyes területfelhasználást mutat. Jelenlegi területfelhasználás vizsgálata M 1:2000

22 A vegyes területfelhasználás mellett domináns a magas épületekkel kialakított lakóterületek, melyek kiszolgálására intézményi, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények kerültek elhelyezésre. A terület északkeleti felén található egybefüggő közterületi zöldfelület, az épületek között gyalogos és közúti közlekedési funkciókat ellátó területek létesültek. 3.3. Épületállomány vizsgálata 3.3.1. Funkcióvizsgálat Épületfunkciók vizsgálata M 1:2000 Az en jellemzően a magas, nagyvárosias lakóépületek és ezek kiszolgálását biztosító vegyes funkciójú épületek kerültek elhelyezésre. A 180519/30 hrsz-ú telken közmű szolgáltatás létesítménye áll, mely a gázellátó hálózat részeként funkcionál. A lakóépületek között 180519/59 hrsz.ú telken egészségügyi intézmény, orvosi rendelő áll. Ennek okából az 180519/54 hrsz-ú telken gyógyszertár került elhelyezésre. Egyéb szolgáltató funkciójú létesítmények a posta, fitneszterem és lottózó. Kereskedelmi létesítmények közül a Coop áruház épülete található az 180519/56 hrsz-ú telken, autósbolt az 180519/57 hrsz-ú ingatlanon és pékség az 180519/55 hrsz-ú telken. A terület északkeleti sarkában vendéglátó épület áll, jelenleg az (180519/28) hrsz-ú közterületi telken.

23 3.3.2. Épületek állapota Épületek állapotának vizsgálata M 1:2000 A területen lévő épületek állapota homogén képet mutat, jellemzően közepes állapottal rendelkeznek. A területen álló épületek kis mértékben elhanyagoltak, homlokzataik felújításra szorulnak. Az egységes utcakép létrehozásához egymáshoz hasonló épülethomlokzatok kialakítása szükséges. 3.3.3. Szintszámok Az épületek eltérő funkcióikból adódóan különböző szintszámmal rendelkeznek. A vizsgált területen lévő lakóépületek közül az 180519/31 hrsz-ú telken álló épület 10 emelettel rendelkezik, míg az 180519/32 hrsz-ú telken lévő szalagos épület földszinti és 9 emeleti kialakítással épület meg. A több szinttel álló épületek árnyékában földszintes vegyes funkciójú épületek helyezkednek el. A földszintes létesítmények szabadon állóan és a lakóépületekhez kapcsolódva is megtalálhatóak. A vizsgált áruház szintén földszintes kialakítású, önálló kereskedelmi funkcióval. Az épületek mindegyike lapostetős kialakítással került elhelyezésre a területen.

24 Épületek szintszámának vizsgálata M 1:2000 3.4. Zöldfelület vizsgálata Az érintett terület nem rendelkezik kerületi jelentőségű zöldfelülettel, a tőle északra és délre fekvő telepszerű beépítéssel kialakított tömbök jelentős zöldfelülettel bíró lakóterületként vannak számon tartva. Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz) A vizsgált tömb magas burkolt felületi aránya miatt kevés zöldfelület áll a helyi lakók rendelkezésére. A tömb északnyugati felén, az Eperjes utca felől található kisebb közhasználatú

25 zöldfelület. Az érintett területen lévő telkek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező 180519/30 hrsz-ú telek kivételével nem rendelkeznek elkerített, saját tulajdonú, telken belüli zöldfelülettel. A 180519/30 hrsz-ú telken elhelyezett gáznyomásszabályozó állomás műszaki okok miatt van lekerítve. A vizsgált területet határoló Károly utca és Eperjes utca kétoldali zöldsávval, míg az Orsolya utca és Pacsirta utca érintett szakaszai egyoldali zöldsávval rendelkeznek. A gyepesített sávok helyenként fásításra kerültek, a fasorok hiányosak. 3.5. Közlekedés vizsgálata 3.5.1. Közúti-hálózati összefüggések, kapcsolatok A lehatárolt terület a főváros délkeleti részén, a XX. kerület, Pesterzsébet városrészben található. Az érintett területet az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca határolják, melyek Budapest közlekedési hálózatában nem töltenek be kiemelt közút-hálózati szerepet. A vizsgált terület környezetében a Virág Benedek utca vonalán jelölt másodrendű főút vonala, emellett az Alsóhatár út folytatásában látható tervezett gyűjtőút és településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala. Közút-hálózat vizsgálata Vizsgált terület

26 Kerületi szinten a területet érintő Orsolya utca került egyéb közösségi közlekedési útvonalként jelölésre, mely a gyűjtőútként jelölt Wesselényi utcába és a Pacsirta utcába csatlakozik. 3.5.2. Főbb közlekedési csomópontok A vizsgált terület közvetlen környezetében jelentősebb szintbeni, vagy különszintű csomópont, lámpás kereszteződés nem található. Kerületileg fontosabb szintbeni csomópontok a terület környezetében a Wesselényi utcán és a Virág Benedek utcán találhatóak. A területet érintő utcák mind szintben csatlakoznak, kereszteződéseikben burkolati felfestés nem látható, gyalogos forgalom számára kijelölt átkelőhely nem került kialakításra. 3.5.3. Forgalmi rend Az Orsolya utca és a vele párhuzamosan futó Eperjes utca élvez elsőbbségi szerepet a közlekedésben. Az utcákat összekötő Károly utca és Pacsirta utca alacsonyabb rendű lakossági funkciókat ellátó utak. A területet határoló utcák kétirányú forgalmat bonyolítanak le kétszer egy sávon, forgalmi sávonként 3-3 méter szélességgel. Az Orsolya utca tömegközlekedést is lebonyolító szerepkörét tekintve buszmegálló is elhelyezésre került az utca érintett szakaszán, mely kialakított buszmegálló öböllel nem rendelkezik. Az utcákban jellemzően nem található útburkolati felfestés, kivéve a buszmegálló jelölését. Gyalogos átkelők sem jelzőtáblával sem burkolati felfestéssel nem jelöltek. 3.5.4. Közösségi közlekedés Közúti tömegközlekedés Távolsági és helyközi buszjáratok A módosítással érintett terület közvetlen környezetében nem húzódik távolsági és helyközi buszjárat vonala. Legközelebb a Helsinki úton és a Nagykőrösi úton járnak Volán buszjáratok, melyek a fővárostól délkeletre fekvő agglomerációs településeket és távolabb elhelyezkedő nagyobb városokat céloznak meg. Helyi buszjárat A vizsgált terület határa mentén halad a 123 és 123A jelű buszjárat, amelyeknek útvonala a Határ úti metróállomástól a Szentlőrinci úti lakótelep felé halad. A 123 jelű busz a Szentlőrinci úti lakótelepen át a Soroksári IKEA áruházig szállítja utasait. A két buszjárat nappal különböző időközönként indít buszjáratot. A tömböt szegélyező Eperjes utca vonalán a 923 jelzésű éjszakai buszjárat hala, mely egészen Békásmegyer HÉV állomástól a Dél-pesti autóbusz garázsig közlekedik este 11 és hajlani 5 óra között. Kötöttpályás közlekedés A XX. kerület északnyugati részén, a Helsinki úttal párhuzamosan halad vasúti közlekedési nyomvonal. A kötöttpályás közlekedési vonal a Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal nyomvonala, melyen a MÁV Zrt. által üzemeltetett elővárosi és távolsági vasútjáratok

27 közlekednek. A kerülettől északra található a Ferencvárosi rendező pályaudvar is, ahol több irányból érkező járatok csomópontja alakult ki. A Helsinki úttal párhuzamosan fut a Közvágóhíd-Ráckevei HÉV nyomvonalad, mely több kerületet és agglomerációs települést köt össze. A vizsgált tömböt kötöttpályás közlekedés nyomvonala közvetlenül nem érinti. 3.5.5. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Az Orsolya utcán, a Pacsirta utcában és az Eperjes utcában kétoldali gyalogosforgalmat lebonyolító 1,5 méteres járda halad, míg a Károly utcában csak az érintett tömb oldalán található egyoldali járda. Az utcák által határolt területen a gyalogos forgalmat nagymértékű burkolt felület biztosítja a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények és a lakóépületek között. Kerékpáros közlekedés nyomvonala nem jelölt a területen, jelzőtáblák és útburkolati felfestés sem jelzi kerékpáros útvonal irányát. 3.5.6. Parkolás Az Orsolya utca áthaladó forgalmat és tömegközlekedést lebonyolító szerepe mellett egy oldali parkolási lehetőséget biztosít. A 3+16 férőhelyes merőleges parkoló a területen lévő kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket is szolgálja. A Pacsirta utcában két oldalon került kialakításra merőleges és párhuzamos parkoló, az utca nagyjából 70 db személygépjármű elhelyezését biztosítja. Emellett a Pacsirta utcáról nyíló telken belüli burkolt parkolóhelyek kerültek kiépítésre, mely további 20 férőhelyet eredményez. A Károly utcában egyoldali párhuzamos parkolás lehetséges, mely a terület északnyugati részén elhelyezett vegyes funkciójú épületeket szolgálja. A területen fedett személygépjármű tároló létesítmény nem található.

28 3.6. Közművizsgálat 3.6.1. Víziközművek Vízellátás, vízgazdálkodás A vizsgált terület vízellátása megfelelően kiépített, a hálózatot a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemelteti. A terület vízellátása a Vécsey nyomászónáról történik, mely a Pesti alapzónára épül. A Pacsirta utca és az Eperjesi utca keresztezésénél található nyomásfokozó gépház a hálózat elemeként üzemel. Az üzemi nyomás a zónában nagyjából 5,4 bar, mely a szivattyúk által biztosított. A Vécsey nyomózóna kisebb területet lát el, legnagyobb vezetéke DN 150 mm. Elosztó hálózata DN 100 mm-es, DN 80 mm-es és DN 50 mm-es vezetékekből áll, javarészt idős, cserére szoruló állapotban vannak. Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz) A vizsgált terület tűzivíz ellátás biztosítása szempontjából az 58. számú zónába tartozik, ahol 6 db földfeletti és 5 db földalatti tűzcsap került elhelyezésre. A tűzcsapok megfelelő lefedettséggel, 100 méteres körzetben látják el feladatukat.

29 Csatornázás A csatornahálózat üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. A rendszer működtetése során a szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A kiépített egyesített szennyvíz és csapadékcsatorna a főgyűjtő hálózata húzódik az Orsolya utca és az Eperjes utca mentén. A főgyűjtőcsatornához két oldalról az ingatlanok bekötéséig egyszerűsített rendszerű gyűjtőcsatorna hálózat vezet. A csatornarendszer főgyűjtő csatorna hálózata a XXIII. kerületi Dél-Pesti Szennyvíztisztító telephez vezet. Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz) 3.6.2. Energia közművek Villamosenergia-hálózat A helyi villamosenergia ellátást az ELMŰ Hálózati Kft. szolgáltatja. A terület közvilágítása földkábeles kialakítású elektromos hálózaton történik, nyomvonala az érintett tömböt körülvéve, és azon belül az épületeket összekötve húzódik. A vizsgált területet érintve két 10/0,4 kv-os transzformátor is elhelyezésre került a Pacsirta utcában. Az ingatlanok villamosenergia ellátását 10 kv-os földkábel vezeti, mely kisfeszültségű földkábelen keresztül csatlakozik az épületekhez.

30 Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz) Gázhálózat A vizsgált területen lévő gázellátást a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. üzemelteti, mivel a területen nem került bevezetésre távhő ellátás. Az ingatlanok kisnyomású és növelt kisnyomású gázvezetékeken kerültek bekötésre. A Pacsirta utca és Eperjes utca sarkán található DN 400 HA gáznyomásszabályozóból nagyközépnyomású gézvezeték (DN 150 HA 6 bar) indul a Pacsirta utca vonalán. Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz)

31 3.6.3. Táv- és hírközlés A terület táv- és hírközlési hálózatát a Magyar Telekom Nyrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. szolgáltatja. A táv és hírközlést mindkét vállalat légvezetéken biztosítja. Az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt tömbben megtalálható a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. áltat felállított mikrohullámú antenna. Budapest XX. kerület KÉSZ módosítás Helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarész (véleményezési szakasz)

32 3.7. Környezetvédelem vizsgálata A XX. kerületet nem terheli jelentős környezeti hatás, környezeti állapota kedvezőbb viszonyokkal rendelkezik a főváros belső kerületeihez képest. 3.7.1. Talajviszonyok A vizsgált terület és környezete jellemzően városi jellegeket mutat beépítettségéből és infrastrukturális ellátottságából adódóan, kialakult beépítéssel és belső úthálózattal rendelkezik. A tömbben kisebb zöldfelületek jelennek meg a burkolt felületek ellensúlyozásaként. Talajszennyezést okozó tevékenység nem folyik a területen, egyéb talajszennyezést keltő létesítmény a területen és környezetében nem található. 3.7.2. Felszíni és felszín alatti vizek A XX. kerület nyugati határát részben képező vízfolyás a Ráckevei-(Soroksári)-Duna, melynek állapota a vízfolyás kis sebessége miatt szennyezett, és vízminősége az évek előrehaladtával sem javul. Kisebb vízfolyások közé a Gyáli-patak különböző ágai és a Sósmocsári-árok tartozik. A módosítással érintett terület közelében nem található felszíni vízfolyás, mely hatással lenne a területre. A kerület, így a vizsgált sem tartozik kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe, emellett nem érinti felszínalatti vízbázis és hidrogeológiai védőterület. Talajvize korábbi szennyeződések miatt nem alkalmasak ivóvíz használatra, csak ipari és mezőgazdasági vízellátást biztosítanak. 3.7.3. Levegőminőség A 4/2002. (X.7) KvVM rendelet alapján, mely légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését tartalmazza, a XX. kerület teljes területe, így a vizsgált terület is a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Közlekedési eredetű légszennyezés A kerület területén a belváros és az agglomeráció között zajló jelentős áthaladó forgalom miatt a közlekedési eredetű légszennyezés a legjelentősebb. A vizsgált terület a XX. kerület délkeleti részén való elhelyezkedése miatt enyhébb légszennyezettségben részesül a kerület belvároshoz közeli részeihez viszonyítva. A jellemzően lakó funkciókat ellátó terület nem rendelkezik jelentős áthaladó forgalommal, lakossági forgalmát a terület vegyes funkciói kis mértékben vonzzák a környező lakóterületekről. A vizsgált területet érintő utcák mindegyike rendelkezik burkolt útfelülettel, így a területre magas porszennyezettség nem jellemző.

33 Fűtésből keletkező légszennyezés A kerület és a főváros fűtésből eredő légszennyezését a téli időszakokban jellemzően a lakossági fűtés emissziója okozza. A XX. kerületben több légszennyező pontforrást üzemeltető telephely van számon tartva, amelyek elhelyezkedésükből adódóan nincsenek káros hatással a vizsgált területre. 3.7.4. Zajterhelés A főváros és agglomerációs térségére kiterjedő zajterhelésre vonatkozó adatokat a 2007. évi Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép jelöli. A XX. kerület területén lévő zajterhelés legnagyobb részét a közlekedés okozza. Közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. A vizsgált területre vonatkozóan az alábbi határértékek állapíthatók meg.

34 Közúti eredetű zajterhelés Közúti közlekedés - zajterhelés nappal Közúti közlekedés - zajterhelés konfliktus nappal Közúti közlekedés - zajterhelés éjjel Közúti közlekedés - zajterhelés konfliktus éjjel Forrás: Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép A közúti közlekedésből keletkező zaj a vizsgált területet érintő Orsolya utcán és Eperjes utcán jellemző. A két utca tömegközlekedési nyomvonalként is szolgál, emellett a környező lakossági forgalomnak adnak teret. Ebből adódóan a területen jelentkező legmagasabb közlekedési zajból származó érték nappal 45-70 db között, éjjel 40-60 db között változik. A vizsgált tömb belsejében nem érzékelhető káros zajhatás, azonban a területet határoló Orsolya utcán és Eperjes utcán haladó forgalom zajkibocsátása meghaladja a meghatározott nappali 60 db, és éjjeli 50 db maximális értéket. Vasúti közlekedésből származó A XX. kerületen áthaladó Helsinki úttal párhuzamosan halad vasúti közlekedési nyomvonal, mely a Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal. A kerülettől északra található Ferencvárosi rendező pályaudvar, valamint szintén a Helsinki út mentén haladnak a Közvágóhíd-Ráckevei HÉV járatai. A kötöttpályás elemek nem gyakorolnak szennyező hatást a

35 vizsgált területre. A területen lévő 35-45 db érték nem haladja meg a maximális 55-65 db értéket. Vasúti közlekedés - zajterhelés nappal Vasúti közlekedés - zajterhelés éjjel Forrás: Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép Légi közlekedés eredetű zajterhelés Légi közlekedés - zajterhelés nappal Légi közlekedés - zajterhelés éjjel Forrás: http://www.kti.hu/noise/ferihegy/ A kerület elhelyezkedéséből adódóan nem érintkezik a Liszt Ferenc Repülőtér légifolyosóival, így a nappali és éjjeli légi forgalomból származó zajterhelés nem keletkezik a XX. kerület területén. A vizsgált területen a légi közlekedés eredetű zajterhelés nem haladja meg a 40 db-t, éjjel 35 db alatt marad ennek értéke. Az előírt nappali 65 db és éjjeli 55 db határértékeket a repülőtér okozta zajterhelés messze nem éri el.

36 Üzemi eredetű zajterhelés A XX. kerületben számon tartott zajterheléssel rendelkező üzemek nem találhatóak a vizsgált terület környezetében. Az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által közrezárt területen az üzemi eredetű zajterhelés értéke 35 db alatt marad, mely nincs káros hatással a környezetre. Üzemi zajterhelés nappal Üzemi zajterhelés éjjel Forrás: Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép 3.7.5. Hulladékkezelés A XX. kerületben közszolgáltatási szerződés szerint a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. végzi a települési hulladék gyűjtését, elszállítását és kezelését. Hulladékgyűjtő udvar a kerületben nem található, a legközelebbi IX. kerületi Ecseri úton található. Szelektív hulladék gyűjtésére a XX. kerületben 2016-os adatok szerint 38 db sziget került elhelyezésre, ahol papír, műanyag, fém és üveg hulladék elkülönített gyűjtésére van lehetőség. Emellett a lakóházaktól való szelektív hulladékgyűjtési rendszer is kiépült a kerületben. A kerületben és a vizsgált területen is gyakran illegális hulladék elhelyezése látható, sok esetben a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezetében.

37 3.8. Fotódokumentáció Coop áruház épülete, és bejárata az Orsolya utca felől, háttérben a 9 és 10 emeletes lakóépületekkel. Kakastó Kisvendéglő épülete az Eperjes utca felől, háttérben a 9 és 10 emeletes lakóépületekkel. Érintett tömb az Eperjes utca felől.

38 A Károly utca látképe a földszintes, vegyes funkciójú épületekkel. Pacsirta utca utcaképe, a 10 szintes szalagépülettel és kétoldali parkolási lehetőséggel. A vizsgált terület képe az Orsolya utca és Károly utca keresztezéséből.

39 HELYZETELEMZŐ-, ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A Megalapozó vizsgálat munkarész során részletesen vizsgált szempontokat összegezve az alábbi megállapítások tehetők: 4.1. A területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában Mind az OTrT, mind a BATrT-vel az összhang biztosított. A kialakult beépítéssel rendelkező terület települési, illetve városias települési térség területfelhasználási kategóriájába sorolt, így a megfelelő területhasználati, ill. övezeti besorolással rendelkezik. 4.2. A hatályos településrendezési eszközök vonatkozásában 4.2.1. A hatályos TSZT vonatkozásában Az 50/2015 (I.28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest Főváros Településrendezési Tervének Szerkezeti Tervlapja az érintett tömböt nagyvárosias telepszerű lakóterületként jelöli, mely a terület beépítettségének megfelelő területfelhasználási kategória. 4.2.2. A hatályos KÉSZ vonatkozásában A hatályos KÉSZ-ben a terület vonatkozásában rögzített fásított köztér övezete (Kt Fk-1), valamint a nagyvárosias telepszerű lakóterület építési övezetei (Ln-T/KSZ, Ln-T/SZ1, Ln- T/Közmű) a jelen állapotnak részben megfelelnek, részben kismértékű módosítás szükséges a vizsgált területen. A telepszerű beépítés magas lakóépületeire Ln-T/SZ1 építési övezet paraméterei vonatkoznak, melyek kialakultak. A lakóépületek közt elhelyezett földszintes, vegyes funkciójú épületek kialakítását az Ln-T/KSZ építési övezet előírásai határozzák meg. A Kakastó Kisvendéglő számára saját helyrajzi számú telek kijelölése szükséges, emellett új építési övezetbe való sorolása javasolt a kialakuló paraméterek betartása végett. A Coop áruház létesítménye szintén telekhatár rendezést igényel, valamint kialakult magas beépítési százaléka miatt új építési övezeti besorolást igényel. 4.3. Az érintett terület adottságainak vonatkozásában 4.3.1. A területhasználat, funkciók vonatkozásában A módosítással érintett tömb területfelhasználását tekintve jellemzően lakó funkciókat lát el, magas lakóépületeivel sűrűbb beépítettséget idéz elő a szomszédos kertvárosias lakóterülethez képest. Az érintett területen több vegyes funkcióval rendelkező földszintes épület áll, melyek intézményi ellátások mellett kereskedelmi és szolgáltatás jellegű létesítmények biztosítják a helyi igényeket. A terület vegyes funkcióiból adódóan központi szerepet lát el közvetlen környezetében, mely a terület kapacitásainak bővítését idézheti elő.

40 4.3.2. Beépítési paraméterek, épületállomány tekintetében Az Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt tömb telke a (180519/53) hrsz-ú közterületi telek, melyen úszótelkeken helyezkednek el az ingatlanok. A kialakult beépítést vegyes szintszámmal rendelkező épületek alkotják. Lakóépületei jellemzően 9-10 emeletesek, egyéb funkciókat ellátó épületei földszintes kialakítással állnak a magas épületek árnyékában. Az épületek állapota romlik, megjelenésük egységes képet mutat, minden épület lapostetős formában került megépítésre. 4.3.3. Zöldfelületi vizsgálatokkal kapcsolatban Az érintett terület nem rendelkezik kerületi jelentőségű zöldfelülettel, a tőle északra és délre fekvő telepszerű beépítéssel kialakított tömbök jelentős zöldfelülettel bíró lakóterületként vannak számon tartva. A vizsgált tömb magas burkolt felületi aránya miatt kevés zöldfelület áll a helyi lakók rendelkezésére. A tömb északnyugati felén, az Eperjes utca felől található kisebb közhasználatú zöldfelület. A vizsgált területet határoló Károly utca és Eperjes utca kétoldali zöldsávval, míg az Orsolya utca és Pacsirta utca érintett szakaszai egyoldali zöldsávval rendelkeznek. Az út menti fasorok hiánya esztétikai és ökológiai szempontból is csökkenti a terület értékét. 4.4. A közlekedéssel kapcsolatban 4.4.1. Külső közlekedési kapcsolatok A vizsgált terület és ingatlan közúti és tömegközlekedési kapcsolatai összesességben megfelelőnek mutatkoznak. Jelentős áthaladó forgalom nem jellemzi a területet elhelyezkedéséből adódóan. 4.4.2. Belső közlekedés - gépjármű- ill. gyalogos Az érintett terület megközelítését biztosító úthálózat megfelelő mértékben képes a gyalogos és kerékpáros forgalmat lebonyolítani. Kerékpáros útvonal nem került jelölésre a területen, azonban széles aszfaltozott utcái és belső burkolt felületei kerékpáros közlekedésre alkalmasak. Gyalogos közlekedésre szolgáló hálózata megfelelően kiépített, az épületek akadálymentesen megközelíthetőek. A területet határoló utcák keresztezésénél gyalogos átkelési lehetőség burkolati felfestésének hiánya mutatkozik. 4.4.3. Parkolás A vizsgált területen és környezetében közterületi felszíni parkolók biztosítják a személygépjárművel elhelyezését. A területet határoló utcák az Eperjes utca kivételével párhuzamos, illetve merőleges parkolást biztosítanak, emellett a tömbön belül kialakított parkoló is a helyi lakók parkolási igényeit fedezi.

41 4.5. A közműellátottsággal kapcsolatban A kialakult beépítéssel rendelkező terület kiépült közműhálózattal rendelkezik, a meglévő közmű infrastruktúra teljes mértékben képes az igényeket kiszolgálni. A terület megfelelő ivó és tűzivíz ellátással került kiépítésre, valamint egyesített rendszerű csatornahálózat biztosítja a csapadék és szennyvíz elvezetését. Elektromos energia hálózata az ingatlanok mellett a helyi közvilágítást is szolgáltatják. A területen nem került kiépítésre távhő hálózat, az épületek fűtését gázvezetékek biztosítják. Táv- és hírközlés hálózata korszerű légkábeles kialakítással megoldott. 4.6. A környezetvédelemmel kapcsolatban A vizsgált terület kedvező helyzetben van zaj- és levegőtisztaság védelmi szempontból, kerületi szinten elmondható, hogy jelentős légszennyező és üzemi zajforrás nem található. A területet érintő közlekedésből eredő zaj- és levegőszennyezés mértéke elenyésző. Talajszennyezettség nem jellemzi a városias jellegekkel bíró tömböt. Szelektív és háztartási hulladékgyűjtése és elszállítása megoldott, emellett kihelyezett hulladékgyűjtő sziget is rendelkezésre áll a területen.

42 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ 5.1. A módosítás célja Az érintett területen kialakult beépítés található, melynek elrendezése rendeltetésszerű használatot biztosít. A területen területhasználatból adódó konfliktus a Károly utca Eperjes utca kereszteződésénél lévő Kakastó Kisvendéglő esetén mutatkozik, mely létesítmény nem rendelkezik saját helyrajzi számú telekkel. Emellett az Orsolya utca mentén lévő Coop áruház létesítménye igényli telekhatár vonalának módosítását a jelenlegi elhelyezkedéséből fakadó jogi állapotok rendezése végett. A módosítás fő céljai az alábbiakban kerülnek összefoglalásra: Coop tulajdonában lévő 180519/56 hrsz-ú telek határának rendezése; A 180519/56 hrsz-ú telek új építési övezetbe sorolása a megfelelő beépítési paraméterek kialakításával; Kakastó Kisvendéglő saját helyrajzi számú telkének kiszabályozása; Tervezett telek számára új övezeti besorolás és paraméterek kialakítása. 5.2. A KÉSZ és a Szabályozási Terv módosításának koncepciója 5.2.1. Szabályozási javaslat A terület jelen szabályozása a 26/2015. (X.21.) Önk. rendelettel jóváhagyott hatályos Kerületi Építési Szabályzat mellékletét képező 2.a. jelű Szabályozási tervlapon jelöltek alapján nem felel meg a területen kialakult állapotnak, így kismértékű módosítása szükséges. Az en az 180519/56 hrsz-ú telket és az (180519/53) hrsz-ú közterületi telket érinti a tervezett módosítás a Coop áruház telkének rendezése esetén. Emellett a módosítási javaslat a (180519/12), a (180519/28) és (180519/53) hrsz-ú közterületi telkeket is érinti. A terület felülvizsgálata megerősítette a módosítás szükségességét, mely egy új telek kijelölését teszi szükségessé. Az érintett Kakastó Kisvendéglő meglévő épülete jelenleg nem rendelkezik saját helyrajzi számú telekkel. Az épület a Károly utca telkeként jelölt (180519/28) hrsz-ú önkormányzati tulajdonú telken áll, valamint kismértékben átnyúlik a (180519/12) és a (180519/53) hrsz-ú közterületi ingatlanokra. A módosítás során javasolt új telek lehatárolása az épület telekjogi állapotát rendezi.

43 Kakastó Kisvendéglő Új telek alakítására vonatkozó módosítási javaslat: A telek határának rendezése javasolt, a meglévő épület magába foglalásával. Az épület saját helyrajzi számmal rendelkező telkét a telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet 4. (4) bekezdésében előírtak betartásával javasolt kialakítani. (4) A 2. b) pontja szerinti tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. (5) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább a) az épületet, b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát, c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért - a tömbtelken belüli - 1 méteres területsávot. javasolt telekhatár módosítás ábrázolása A közterületi kapcsolat módosítása a Szabályozási tervlapon szabályozási vonal kijelölésével kerül feltüntetésre: 1. a földhivatali alaptérképen szereplő épülethomlokzat határa +01,00 méteren, 2. közmű-alaptérképen feltüntetett, épület bejárathoz kapcsolódó rámpa és terasz műtárgyak kiterjedésének határán. Ln-T/KSZ1 jelű építési övezet kialakítására vonatkozó javaslat: Az új telek kialakításával a létesítmény nem teljesíti a meglévő övezetek paramétereit, így új övezetbe sorolása javasolt. A hatályos KÉSZ-ben lévő nagyvárosias telepszerű lakóterületek építési övezetei nem felelnek meg a Kakastó Kisvendéglő létrejövő különleges állapotának, ezért a meglévő övezetek kibővítésével egy új övezet kialakítása javasolt.

44 Az új Ln-T/KSZ1 jelű építési övezetben, így a tervezett telken is kizárólag nem zavaró kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet lehet megvalósítani. Lakó és szállás funkció létesítése a területen nem javasolt. A létesítmény csak akkor rendelkezhet terasszal, ha étterem, cukrászda és kávézó szerepkörét tölti be. Az új Ln-T/KSZ1 jelű övezet paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telek terület (m 2 ) Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) Építménymagasság (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (%) Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) Legkisebb Legnagyobb Általános Parkolásra fordítható Ln-T/ KSZ1 300 szabadonálló 65 4,5* 5,5** 10-1,0 - *BPD/010/0034-10/2015 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján **OTÉK-tól való eltérési engedély alapján Beépítési javaslat a Kakastó Kisvendéglő telkére vonatkozóan: A Kakastó Kisvendéglő telkének kiszabályozása esetén 350 m 2 területű telek jön létre, mely saját helyrajzi számot kap. A meglévő vendéglátó épület alapterületével a kialakított telken 41,7%-os beépítettségi arány jön létre, amely az új Ln-T/KSZ1 jelű építési övezet paramétereinek eleget tesz. A telken álló létesítmény bővítése tetőtérben, valamint fedett terasszal valósulhat meg. Épület alapterülete: 145,8 m 2 Tervezett telek területe: 350 m 2 Beépítettség mértéke: 41,7% Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke: 65,0% Kialakítható (fedett) terasz legnagyobb területe az Ln-T/KSZ1 építési övezet paramétereinek betartásával: 81,7 m 2 A tervezett módosítást követő állapot megfeleltetése az új övezet paramétereinek: Alapadatok Telekméret Beépítettség Zöldfelület Hrsz. új hrsz. Tervezett építési övezet jele Ln-T/ KSZ1 Telekterület (m 2 ) Építési övezetben kialakítható legkiseb telek terület (m 2 ) Megfelelőség Beépítettség (%) Építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség (%) Megfelelőség Zöldfelület mértéke (%) Építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület(%) 350 300 41,7 65 13 10 Megfelelőség A Kakastó Kisvendéglő létesítményének esetleges bővítése (tetőtéri beépítése) esetén jelentkező közterületen történő parkoláshoz szükséges férőhelyeket a hatályos KÉSZ 58. (3a) pontjában előírtak szerint kell biztosítani.

45 Coop Áruház A 180519/56 hrsz-ú telken lévő Coop áruház épülete kismértékben átnyúlik az önkormányzati tulajdonú (180519/53) hrsz-ú közterületi telekre. A közterületből felhasznált terület jelenleg vegyes területként hasznosított, a kialakult telekhasználat és kereskedelmi funkció nem okoz konfliktust az érintett területen. Jelen javaslat során a hatályos szabályozás az alábbiak szerint módosul. 180519/56 hrsz-ú telekre vonatkozó módosítási javaslat: A telek határának rendezése javasolt, a meglévő épület magába foglalásával. Az épület északi kontúrvonalához illesztve javasolt kialakítani az új telekhatárvonalat a telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet 4. (4) bekezdésében előírtak betartásával. (4) A 2. b) pontja szerinti tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. (5) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább a) az épületet, b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát, c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért - a tömbtelken belüli - 1 méteres területsávot. javasolt telekhatár módosítás A közterületi kapcsolat módosítása a Szabályozási tervlapon szabályozási vonal kijelölésével kerül feltüntetésre: 1. a Tulajdonostól kapott geodéziai felmérésen jelölt, módosított épülethomlokzat határa +01,00 méteren, 2. közmű-alaptérképen feltüntetett, épület bejárathoz kapcsolódó rámpa és járda műtárgyak kiterjedésének határán.

46 Ln-T/KSZ2 jelű építési övezet kialakítására vonatkozó javaslat: A jelen és telekhatár rendezést követő állapot nem felel meg a hatályos KÉSZ által az érintett telekre előírt övezeti paramétereknek, így a telek új övezetbe sorolása javasolt. A telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a hatályos övezetben megengedett 65% legnagyobb beépítettség mértékét, valamint a zöldfelület legkisebb mértékét nem tudja teljesíteni. Ennek megfelelően a telek magasabb beépítettségi és alacsonyabb zöldfelületi mértékeknek tud megfelelni, melyek egy új építési övezettel teljesíthetők. Az új Ln-T/KSZ2 jelű övezet paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telek terület (m 2 ) Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) Építménymagasság (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (%) Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m 2 /m 2 ) Legkisebb Legnagyobb Általános Parkolásra fordítható Ln-T/ KSZ2 700 szabadonálló 100** 4,5* 5,5** 0** - 1,0 - *BPD/010/0034-10/2015 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján **OTÉK-tól való eltérési engedély alapján Beépítési javaslat a 180519/56 hrsz-ú telekre vonatkozóan: A javasolt Ln-T/KSZ2 nagyvárosias telepszerű építési övezet az áruház meglévő állapotának megtartását segíti elő a 180519/56 hrsz-ú telek telekhatár rendezését követően. A telken történő esetleges építmény bővítés a telekhatár rendezést követően is lehetséges az épület északkeleti részén, a javasolt legnagyobb beépítettség mértéke az építési övezetben ezt biztosítja. A tervezett módosítást követő állapot megfeleltetése az új övezet paramétereinek: Alapadatok Telekméret Beépítettség Zöldfelület Hrsz. 180519/56 Tervezett építési övezet jele Ln-T/ KSZ2 Telekterület (m 2 ) Építési övezetben kialakítható legkiseb telek terület (m 2 ) Megfelelőség Beépítettség (%) Építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség (%) Megfelelőség Zöldfelület mértéke (%) Építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület(%) 796 700 84,2 100** 0 0** Megfelelőség

47 OTÉK alóli felmentés kérelmének tárgya Jelen tervdokumentáció két tárgykörben tárgyalja az OTÉK alóli felmentési kérelem szükségességének indokait a XX. kerület nagyvárosias telepszerű lakóterületeire (Ln-T/KSZ1 és Ln-T/KSZ2) vonatkozóan: a) A 180519/56 hrsz-ú telek jelenlegi és telekhatár rendezést követő állapota sem tesz eleget a hatályos KÉSZ-ben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület mértékének, valamint az OTÉK által meghatározott paramétereknek sem. A javaslat szerint Ln-T/KSZ2 jelű építési övezetbe kerül átsorolásra, mely biztosítja a kialakult és telekhatár rendezést követő állapotnak megfelelő paramétereket a telek számára. Az érintett telek úszótelekként áll a (180519/53) hrsz-ú közterületi telken, amely a (180519/12), (180519/34) és (180519/49) hrsz-ú közterületi telkekkel alkot egy területfelhasználási egységet. Az érintett 180519/56 hrsz-ú telek telekhatárai az épületet 1-2 méterre megközelítve húzódnak, így nem tud megfelelő mértékű zöldfelületet biztosítani. A nagyvárosias lakóterület területfelhasználási egységén belül azonban a legkisebb zöldfelületi átlagérték messzemenően biztosítva van. Ennek céljából került átsorolásra az Ln-T/KSZ2 jelű építési övezetbe, ahol az előírt megengedett legnagyobb beépítettség 100% és a legkisebb zöldfelület mértéke 0%, azonban a meghatározott értékek eltérnek az OTÉK által előírtaktól. b) A nagyvárosias telepszerű lakóterületen lévő két érintett kiszolgáló létesítmény földszintes kialakítása nem indokolja a területfelhasználási kategóriára az OTÉK által meghatározott 12,5 métert meghaladó legnagyobb beépítési magasságot. Az Ln-T/KSZ1 és Ln-T/KSZ2 jelű építési övezetek paraméterei között a legnagyobb építménymagasság mindkét esetben 5,5 méterben történő meghatározása javasolt, mely az OTÉK szerint előírt értéktől eltér. 5.2.2. Zöldfelületi érték számítása A Budapest Településszerkezeti Terve szerint Ln-T jelű nagyvárosias lakóterület területfelhasználási egységébe sorolt területek esetén 1,0-3,0 közötti beépítési sűrűséget határoz meg. Emellett a lakótelepek biológiailag aktív felületeinek megőrzésére minden lakótelepi egységre vonatkozóan meghatározza a legkisebb zöldfelületi átlagértéket, mely 35%. A módosítással érintett tömb a Wesselényi utca Eperjes utca (180519/10) hrsz-ú telek Ábrahám Géza utca Ritka utca Pacsirta utca és Orsolya utca által határolt lakótelepi egységbe tartozik.

48 Budapest Településszerkezeti Terve - kivágat Budapest Főváros Településrendezési Tervének Szerkezeti Tervlapja területfelhasználás szempontjából az alábbiakat állapítja meg a vizsgált területen: Ln-T - Nagyvárosias telepszerű lakóterület A lakótelepi egységbe tartozó közterületi zöldfelületként kijelölt terület a következő telkekből tevődik össze: Terület Övezeti Hrsz. Tulajdonos (ha) (m 2 ) besorolás (180519/12) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 21481 2,14 Kt-Fk-2 (180519/53) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 4334 0,43 Kt-Fk-1 (180519/34) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 24293 2,43 Kt-Fk-2 (180519/49) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 4908 0,49 Kt-Fk-3 Területük összesen: 55016 5,50 - A lakótelepi egység teljes területe: A lakótelepi egységben lévő zöldfelületek területe: 85 571 m2 55 016 m2 A lakótelepi egység legkisebb zöldfelületi átlagárétke 64,29% A javasolt telekhatár rendezésekkel a lakótelepi egység biológiailag aktív felületeinek aránya változik. A módosítást követően az (180519/53) hrsz-ú közterületi telek területe -96 m2-rel, a zöldfelületként jelölt (180519/12) hrsz-ú közterületi telek területe -54,6 m2-rel, a (180519/53) hrsz-ú közterületi telek -64,9 m2-rel csökken. Az így kapott értékekkel a lakótelep zöldfelületi átlagértéke is csökken, de az előírt 35%-os átlagértéket a csökkentéssel együtt továbbra is jelentősen meghaladja. A módosítást követően az alábbi módon változik a lakótelepi egység legkisebb zöldfelületeinek aránya:

49 Terület Övezeti Hrsz. Tulajdonos (ha) (m 2 ) besorolás (180519/12) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 21426,4 2,14 Kt-Fk-2 (180519/53) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 4173,1 0,42 Kt-Fk-1 (180519/34) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 24293 2,43 Kt-Fk-2 (180519/49) XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT 4908 0,49 Kt-Fk-3 Területük összesen: 54800,5 5,48 - A lakótelepi egység teljes területe: 85 571 m2 A lakótelepi egységben lévő zöldfelületek területe a változást követően: 54 800,5 m2 A lakótelepi egység legkisebb zöldfelületeinek aránya a változást követően 64,04%. > 35% Az TSZT-ben meghatározott legkisebb zöldfelületi arány a módosítást követően is teljesül. Területi kimutatás: Hrsz. (180519/12) (180519/28) (180519/53) 180519/56 új hrsz. Tulajdonos XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT UNIVER-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. XX. KER. ÖNKORMÁNYZAT Jelenlegi terület (m 2 ) Tervezett terület (m 2 ) Módosítás esetén bekövetkező területváltozás (m 2 ) 21481 21426,4-54,6 1578 1323,5-254,5 4334 4173,1-160,9 796 892 +96-350 +350 5.3. Zöldfelületi javaslatok A tervezési területen a zöldfelületi lefedettség mértéke nem változik a módosítás során. A kialakult lakóterület gondozott zöldfelületekkel került kialakításra, melyek a széles keresztmetszetű utcák oldalain húzódnak. Az egy-, illetve kétoldali gyepesített zöldsávokban az élhető utcák kialakításának okából fasorok és cserjesávok telepítése javasolt. A növénytelepítést az esztétikai szempontok mellett a környezetminőség javítása is indokolja. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni a meglévő és kialakuló közművekre, a nyitott és fedett árokrendszerre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan

50 dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronát nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. Fasorok kialakításakor törekedni kell a homogenitásra, többször iskolázott sorfák alkalmazandóak, a fák tőtávolságát fajtól függően kell meghatározni. A fajok megválasztásánál fontos szempont, hogy extenzíven fenntartható, az élőhelyi adottságoknak megfelelő környezettűrő növényanyag kerüljön telepítésre. 5.4. Közlekedési javaslatok 5.4.1. Közúti közlekedéshálózati javaslat Az érintett terület módosítása nem befolyásolja a közlekedési infrastruktúra elemeit. A módosítás nem érinti közút meglévő nyomvonalát, valamint meglévő járda vonalát sem. A terület közlekedési viszonyai változatlanok maradnak, a forgalom intenzitása és az utcák lakosságot kiszolgáló funkciója is megmarad. A telkek és az épületek megközelíthetősége a módosítást követően is a meglévő módon lehetséges. 5.4.2. Közösségi közlekedéshálózati javaslat A terület tömegközlekedési kapcsolatokkal jól ellátott, helyi buszjáratok haladnak a tömböt határoló Orsolya utcán és Eperjes utcán, melyek végállomása a Határ úti metróállomás és a Soroksári IKEA áruház. Helyközi és távolsági buszjáratokra a Helsinki úton és a Nagykőrösi úton van lehetőség csatlakozni. A jelenlegi tömegközlekedési hálózat kiépítettsége megfelelően kielégíti a helyi igényeket, újabb tömegközlekedési járatok nyomvonalának elhelyezése a módosítással érintett terület mentén nem javasolt. 5.4.3. Kerékpáros közlekedési javaslat A tervezési területen belül felfestett kerékpársáv illetve kerékpárút nem található. A kerékpáros forgalom lebonyolítása a meglévő közúti útburkolatokon történik. Az utcák enyhe forgalma kedvező az kerékpározók számára. A környezetbarát közlekedési eszköz használatának szorgalmazására burkolati jel vagy kerékpársáv felfestése javasolt. 5.4.4. Gyalogos közlekedési javaslat Gyalogos közlekedésre szolgáló hálózata megfelelően kiépített, a vizsgált területen elhelyezett épületek akadálymentesen megközelíthetőek. Az utcák két oldalán burkolt járda biztosít lehetőséget a gyalogosok számára, míg a tömb belsejében lévő burkolt felület az ingatlanok megközelítését szolgálják. A területet határoló utcák keresztezésénél gyalogos átkelési lehetőség burkolati felfestése javasolt a biztonságos átkelésért.

51 5.4.5. Parkolási javaslat A terület megfelelő számú személygépjármű elhelyezésére alkalmas parkolóval rendelkezik, melyeket a tömbön belül kialakított felszíni parkolóhelyek és az utcák mentén létrejött merőleges illetve párhuzamos parkolók biztosítanak. A módosítást követően új épület nem kerül elhelyezésre, így újabb személygépjármű elhelyezésére alkalmas férőhelyek kialakítása nem javasolt. Esetleges épületbővítés esetén a jelentkező új férőhelyek elhelyezését a hatályos KÉSZ 58. (3a) pontjának ismeretében lehetséges. A meglévő parkolók fásítása a megfelelő árnyékoltság eléréséért, valamint ökológiai szempontból is fontos. 5.5. Közművesítési javaslatok A módosítással érintett területen energia, vízi közmű, valamint táv- és hírközlési hálózata megfelelően kiépített. Az ingatlanok megfelelő víz, gáz, villamosenergia ellátásban részesülnek, több szolgáltató is kiépített rendszerrel biztosít táv- és hírközlési szolgáltatást. A közterületek kiépült, korszerű kialakítású közvilágítással rendelkeznek. Emellett az ivóvíz hálózatra csatlakozó tűzivíz ellátás is biztosított. A tervezett módosítás nem befolyásolja a jelen állapotot. A kialakult beépítés nem kerül módosításra, így egyéb közműszolgáltatás kiépítése nem szükséges. 5.6. Környezetvédelem 5.6.1. Levegő-tisztaság védelem A vizsgált területen nem áll környezetkárosító tevékenységet folytató üzem, vagy egyéb létesítmény. Jelentős áthaladó forgalommal a tömb nem rendelkezik, jellemzően lakossági közlekedést látnak el a környék utcái. Nagy kiterjedésű burkolt felületei biztosítják a környezetbarát közlekedési lehetőségek használatát. A tömbben lévő magas épületek védetté teszik a közrezárt területet. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet előírásait kell alkalmazni. A kedvezőbb levegőminőség eléréséhez javasolt a zöldfelületek fejlesztése. A zöldfelületek megőrzésével és gyarapításával, többszintű út menti növénysávok kialakításával, a terület kondicionáló hatása és mikroklimatikus viszonyai tovább javíthatók. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a fasorok mellett a cserjéknek is kiemelkedő környezetvédelmi jelentősége van a közlekedésből származó, légszennyezés káros hatásainak csökkentésében.

52 5.6.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme A kialakult beépítés vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 5.6.3. Zaj- és rezgésterhelés Meglévő rezgés- és zajszennyezést okozó objektum a módosítással érintett terület környezetében nem helyezkedik el. A tervezés során nem kerül kialakításra, olyan létesítmény, mely jelentős zaj- és rezgésterhelést eredményez. Új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeit kell figyelembe venni. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken 1. 3. Zajtól védendő terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, ) Lakó t. (nagyvárosias beépítésű), vegyes t. Kiszolgáló úttól; lakóúttól származó zajra Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a település tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önk. tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, első- és másodrendű főutaktól, autóbusz pályaudvartól, vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 55 45 60 50 65 55 60 50 65 55 65 55 A változással érintett területen jogszabályban előírt vonatkozó zajterhelési határértékek kiszolgáló illetve lakó utaktól származó zajkibocsátásra vonatkozóan nappal 55-60 db, éjjel 45-50 db értékben kerültek meghatározásra. A fejlesztési terület jellemzően lakó funkciókat lát el, mely nem kelt számottevő káros zajkibocsátást. 5.6.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokat (jelenleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt), betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait.

53 A területen a keletkező szelektív és kommunális hulladék elhelyezésről és elszállításáról a fővárosi illetve kerületi hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni. 2017. október hó

54 RAJZI MUNKARÉSZEK

Ep erj. u ly o ár K s a irt c Pa. u lya so Or. u. au tk Ri c Pa s a irt u. es Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület eseti KÉSZ módosítása u.

Ep erj es Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület eseti KÉSZ módosítása u. 2 P1 Összefoglaló vizsgálat P3 P8 P7 Jelmagyarázat vizsgált terület telekhatár. u ly o ár meglévő épület helyrajzi szám K lapostetős épület közterületi zöldfelület közterületi burkolat, járda s a irt c Pa u. aszfaltozott út épület tartozék (lépcső, terasz, támfal) buszmegálló P3. u lya so Or fasor, fásítás 6 P1. u. au tk Ri c Pa s a irt

Ep erj es Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület eseti KÉSZ módosítása u. 2 P1 P3 P8 P7 Jelmagyarázat vizsgált terület telekhatár. u ly o ár meglévő épület helyrajzi szám K lapostetős épület közterületi zöldfelület aszfaltozott út s a irt c Pa P3. u lya so Or 6 P1. u. au tk Ri c Pa s a irt u. buszmegálló

Ep erj es Orsolya utca Károly utca Eperjes utca és Pacsirta utca által határolt terület eseti KÉSZ módosítása u. Jelmagyarázat. u ly o ár K burkolati elemek e pu lettartoze kok Elektromos ha lo zat elemei: Elmu oszlop geode zia a ltal beme rt helye a irt cs Pa u. Vız i ko zmu ha lo zat elemei: Ivo vız ha lo zat Egyesıt ett csatorna ha lo zat Ivo vız ha lo zatra ko to tt tu zcsap Or so Ga zha lo zat elemei:. u lya Ga znyoma s szaba lyozo. u. au tk Ri c Pa s a irt