ERCSEI KÁLMÁN PAKOT ÁGNES VERES VALÉR SZIGET 2014 2015 K É S Z Ü L T A B U D A P E S T I C O R V I N U S E G Y E T E M É S A K O L O Z S V Á R I B A B E Ș - B O L Y A I T U D O M Á N Y E G Y E T E M E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S É B E N S Z E R V E Z E T T S Z I G E T 2014 K U T A T Á S K E R E T É B E N A S Z I G E T K U L T U R Á L I S M E N E D Z S E R I R O D A K F T. T Á M O G A T Á S Á V A L
Tartalom 1. Összegzés... 2 2. A Sziget-látogatók demográfiai profilja... 4 3. Gazdasági-anyagi helyzet... 5 1 3.1. Külföldi alminta... 6 3.2. Magyar alminta... 9 4. Zenei stílusok... 12 4.1 Külföldi alminta... 12 4.2 Magyar alminta... 13 5. Kulturális fogyasztás... 15 5.1 Külföldi alminta... 15 5.2 Magyar alminta... 17 6. Életmód... 20
1. Összegző megállapítások az átlagos Sziget-résztvevő 24 éves, a fesztiválon korcsoportok szempontjából a legnagyobba arányban a 20-22 évesek vannak jelen; a külföldi látogatók körében nagyobb a férfiak aránya, a magyar látogatók körében pedig a nők aránya (a férfiak átlagéletkora mindkét mintában nagyobb); a Hollandiából és Franciaországból érkezők átlagosan a legfiatalabbak, a Belgiumból és Németországból érkezők átlagéletkora a legnagyobb; a külföldi résztvevők 53%-a folytat tanulmányokat és 27%-a aktív kereső; A magyar mintában 61%-a folytat tanulmányokat (akár munkahely mellett) és 35% azok aránya, akik csak dolgoznak; a külföldi résztvevők 85%-a, a magyar résztvevők 72%-a rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik; a külföldi résztvevők átlagosan 1.1130, a magyar résztvevők 354 összeg felett rendelkeznek egy hónapban; a külföldiek egy átlagos este 45 körüli összeget költenek, a Szigeten az egy napi kiadás átlagosan 49 ; lakóhely (szerinti ország) szempontjából az átlagos összeg 39-60 között mozog; a magyar résztvevők egy átlagos este 20 költenek, a Szigeten egy napi átlagos kiadás 16 ; a kiadások között a legnagyobb arányt az étel-, és italfogyasztás teszi ki, amely a kiadások mintegy 60%-át jelenti; mind a magyar, mind a külföldi résztvevők legnagyobb arányban a rockzenét kedvelik a leginkább, melyet a különböző elektronikus zenei irányzatok követnek; korosztály szerinti bontásban, míg a külföldi megkérdezettek esetében valamelyest idősebb csoport (23-25, illetve 26-30 évesek) körében a legnépszerűbb a rock zene, a magyarok esetében a legfiatalabb korosztály hallgat a legnagyobb arányban rock zenét; a legfiatalabb magyarok, azonban nagy arányban képviseltetnek az egyes elektronikai zenei irányzatok rajongótáborában is; a kulturális fogyasztás itemei 3-3 faktorba rendeződnek a két almintán; bár nem teljesen azonosak, mindkét almintán keletkezik egy szociális tevékenységeket csoportosító faktor, egy egyéni szabadidő-eltöltést összefogó, illetve egy kulturális elemeket magába foglaló faktor; korcsoport szerinti bontásban, mindkét alminta esetében a legfiatalabbakra leginkább a szociális tevékenységek előnyben részesítése jellemző, míg a legidősebb korosztály arányosan leginkább a (magas)kulturális fogyasztás terén jeleskedik azok a külföldi megkérdezettek, akik dolgoznak 1, leginkább az egyéni szabadidőeltöltési tevékenységekből vesznek vissza, ezzel szemben, a hasonló helyzetben levő magyar megkérdezettek, a szociális tevékenységekben jelennek meg átlagosan kisebb arányban; 2 1 A nem dolgozók táborát jelen esetben alapvetően a diákok teszik ki.
az életmóddal összefüggő szabadidős illetve wellness tevékenységeket a magyar és külföldi megkérdezettek közel hasonló arányban végezték, látogatták a különböző szórakozóhelyeket; különbség abban figyelhető meg, hogy a külföldiek sokkal kisebb arányban válaszolták valamely elemre, hogy azt nagyon ritkán vagy soha nem végeznék; a külföldiek csupán a kozmetika és szolárium látogatásban maradnak kissé alul a magyar megkérdezettekhez képest; 3
2. A Sziget-látogatók demográfiai profilja A Sziget-látogatók átlagéletkora mintegy 24 év (azonban a magyar almintán belüli szórás nagyobb a külföldi alminta szórásához képest). A férfiak átlagéletkor 25 év, a nők átlagéletkora 23-24 év között mozog. A külföldi látogatók körében a férfiak aránya a nagyobb (53%), a magyar látogatók között a pedig a nők aránya (54%). 1. táblázat: Nem szerinti eloszlás és nem szerinti átlagéletkor Nem szerinti megoszlás Külföldi alminta (N = 668) Magyar alminta (N = 638) Nemek szerinti átlagéletkor Külföldi alminta (N = 668) Magyar alminta (N = 638) Férfi 53,3% 45,7% 25,2 24,9 4 Nő 46,7% 54,3% 23,3 23,8 Teljes alminta 100% 100% 24,3 * 24,3 ** *Szórás = 5,38; ** Szórás= 6,94 Bár a két minta átlagéletkor a nem különbözik, a korcsportok szerinti bontás alapján megfigyelhetők különbségek: a külföldiek körében kisebb a 20 évnél fiatalabbak és 30 évnél idősebbek aránya, illetve miközben nagyobb a 23-25 évesek aránya. Mindkét mintában a 20-22 éves korosztály teszi ki a legnagyobb arányt, az alminták mintegy 28%-át. 2. táblázat: Nem és korcsoportok szerinti eloszlás, % 20 évnél fiatalabb Külföldi alminta (N = 668) Magyar alminta (N = 638) Fiú Lány Együtt Fiú Lány Együtt A két alminta közötti különbségek 8,7 17,6 12,9 13,7 32,6 24,0 11,1 20-22 éves 23,7 34,0 28,5 31,6 25,1 28,0-0,5 23-25 éves 28,2 25,0 26,7 20,6 14,7 17,3-9,4 26-30 éves 27,9 14,7 21,7 20,6 13,3 16,7-5 30 évesnél idősebb 11,5 8,7 10,2 13,4 14,4 14,0 3,8 Összesen 100 100 100 100 100 100 - A külföldi résztvevőket körében nemek vonatkozásában az Olaszországból, Franciaországból, Németországból és Belgiumból érkezők esetén nagyobb a férfiak aránya. A Hollandiából, Egyesült Királyságból és Írországból érkezők esetén pedig nagyobb a nők aránya.
A lefiatalabb résztvevők Hollandiából és Franciaországból (23 év), továbbá az Egyesült Királyságból és Írországból (24 év), Olaszországból (25 év) érkeznek. Belgiumból és Németországból érkeznek azok a résztvevők, akiknek átlagéletkora a legmagasabb (25 év), 3. táblázat: Nem szerinti eloszlás és átlagos életkor országok szerint, % Külföldi alminta (N =668) Férfi Nő Összesen Átlagéletkor Olaszország 72,9 27,1 100 25,1 Franciaország 70,0 30,0 100 23,5 Németország 64,7 35,3 100 27,0 Belgium 56,5 43,5 100 26,8 Hollandia 47,9 52,1 100 23,2 Egyesült Királyság és Írország 38,3 61,7 100 24,3 Más országok 43,8 56,2 100 24,1 5 Együtt 53,4 46,6 100 24,3 3. Gazdasági-anyagi helyzet A munkapiaci helyzet a két mintában különböző formában volt megkérdezve. E szerint a külföldi látogatók 53%-a tanul, 27%-a dolgozik és 3%-ra tehető a munkanélküliek száma. 4. táblázat: Munkapiaci helyzet külföldi alminta, % Tanul 52,7 Dolgozik (termelésben) 6,6 Dolgozik (szellemi munkát) 21,2 Munkanélküli 3,3 Egyéb 16,3 Total 100 A magyar résztvevők 61%-a folytat tanulmányokat valamilyen formában. Teljes vagy részmunkaidős formában 37% dolgozik. Azok aránya, akik tanulnak is és dolgoznak is 4%. 5. táblázat: Munkapiaci helyzet magyar alminta, % Teljes vagy részmunkaidőben dolgozik Alkalmi munkákat vállal Nem dolgozik Összesen Tanul 17,6% 16,1 27,3 61,0 Nem tanul 36,6% 0,8 1,6 39,0 Összesen 54,2% 16,9 28,9 100,0
A külföldi résztvevők 85%-a, a magyar résztvevők 72%-a rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik. A külföldiek átlagosan 16-17 koruktól kezdődően rendelkeznek saját pénzösszeg felett, a magyar résztvevők inkább csak 18 éves koruktól kezdődően. 6. táblázat: Rendelkezik-e olyan pénzösszeggel, mellyel önállóan gazdálkodsz? Külföldi alminta (N =430) Magyar alminta (N = 638) Igen 85,8 72,0 Nem 14,2 28,0 100 100 6 Átlagéletkor 16,41 17,9 3.1. Külföldi alminta A külföldiek körében az átlagos havi pénzösszeg, amely fölött önállóan gazdálkodnak 1.100 körül mozog. A munkapiaci státus szempontjából a gazdaságilag inaktív tanulmányokat folytatók havi jövedelme átlagosan közel 750 (, akik a minta mintegy 54%-át teszik ki). A dolgozók esetén ez 1.200 1.800. A férfiak átlagosan ennél valamelyest nagyobb összeggel, kb. 1.200 felett rendelkeznek, a nők 1.000 körüli összeggel. Továbbá az átlagos összeg magasabb az idősebbek körében. 1. ábra: Átlagos jövedelem nem, munkapiaci státus és életkor szerint 0 500 1,000 1,500 2,000 Férfi Nő 1,031 1,206 Tanul Dolgozik (termelésben) Dolgozik (szellemi munkát) 747 1,257 1,812 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb 532 805 1,204 1,492 1,618 Átlag 1,130 A legnagyobb összeg felett a Németországból érkezők rendelkezők (~ 1.500 ). Ezután következnek az Egyesült Királyságból és Írországból érkezők (1.300 ), majd az olaszországi résztvevők (1.290 ). A francia és belgiumi résztvevők átlagos jövedelme 1140-1160 között
mozog. A holland résztvevők átlagosan 1.000 felett rendelkeznek. A más országokból érkezők átlagos jövedelme 1.000 alatti. 2. ábra: Átlagos jövedelem a lakóhely szerint 0 500 1,000 1,500 2,000 Németország 1,489 Egyesült Királyság és Írország Olaszország Franciaország 1,155 1,303 1,291 7 Belgium 1,137 Hollandia 1,006 Más országok 862 Az összeg a teljes mintát tekintve nagyrészt (77%-ban) saját jövedelmet jelent. A fiatalabbak, illetve a tanulók körében ez az arány 60%, az idősebbek, a gazdaságilag aktívak körében pedig 90% feletti. A külföldi résztvevők felmérés adatai alapján átlagosan 6 napot töltenek a Szigeten, többségük, 70%-uk 7 napot. Az országba utazással együtt számított összes kiadásuk átlaga 555. Az útiköltségek a kiadások 40%-ot teszik ki. Ugyanígy, 40% a fesztiválon belüli étel-ital fogyasztás és 9% a fesztiválon kívüli étel-ital fogyasztás. Mindemellett a szállásra a kiadások mintegy 9%-a megy el. 3. ábra: Költségstruktúra a kiadások alapján Mennyi pénzt költesz az alábbiakra? Utazás Budapestre (benzin, menetjegy) Utazás Budapesten belül Étel/ital a fesztiválon belül Étel/ital a fesztiválon kívül Szállás Szórakozási szolgáltatások a Szigeten Egyéb szolgáltatás 0 10 20 30 40 50 35.8 3.9 39.0 9.1 8.8 2.5 1.0
Az utazás nélküli kiadások egy napra eső átlagos összege 49. 2 A férfiak átlagosan 54 -nak, a nők 43 -nak megfelelő összeget költenek el naponta. Munkapiaci aktivitás szempontjából a szellemi foglalkozásúak az átlaggal egyező összeget költenek naponta, a nem szellemi foglalkozásúak valamelyest többet, mintegy 60 -t költenek. A tanulmányokat folytatók átlag alatti költenek, az ő napi kiadásuk átlagosan 44. Életkor szempontjából a 20 évnél fiatalabbak költenek a legkevesebbet (36 /nap). A 20-22 évesek átlagosan 47 -t, 23-25 év közöttiek, illetve a 26-30 évesek 52-53 -t költenek. A 30 évnél idősebbek átlagos napi kiadás 55. 4. ábra: Egy napra számolt átlagos kiadások nem, életkor munkapiaci státus és lakóhely szerint (az utazási költségek nélkül) 8 0 10 20 30 40 50 60 70 Férfi 54 Nő 43 Tanul 44 Dolgozik (termelésben) 60 Dolgozik (szellemi munkát) 54 20 évnél fiatalabb 36 20-22 éves 47 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb 53 52 55 Átlag 49 A lakóhely szerinti Belgiumból, Olaszországból és Hollandiából érkező látogatók átlagon felül költenek. (A Belgiumból érkezők átlagos napi kiadása 60, az Olaszországból érkezőké 56, a Hollandiából érkezőké 52 ) Az Egyesült Királyságból és Írországból, Németországból, Franciaországból, illetve más országokból érkezők napi 39-45 -t költenek el a Szigeten. 2 A külföldi résztvevők egy átlagos este, ha szórakozni mennek. Az átlagos Sziget-kiadások tehát valamivel meghaladják egy átlagos esti kiruccanás költségét.
5. ábra: Napi kiadások a Szigeten lakóhely szerint Belgium Olaszország Hollandia 52 56 60 Franciaország Egyesült Királyság és Írország Németország Más országok 45 43 42 39 9 Átlag 49 0 10 20 30 40 50 60 70 3.2. Magyar alminta A magyar résztvevők átlagjövedelme 354. Nem, életkor, munkapiaci státus és lakóhely vonatkozásában egyaránt jelentős eltérések figyelhetők meg. A férfiak a nőkhöz viszonyítva lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Életkor szempontjából a kor előrehaladtával ugrásszerűen nő az átlagos jövedelem is. A 20 évnél fiatalabbak 100 alatti összege felett rendelkeznek. A 20-25 éves korosztály átlag alatti, átlag közeli jövedelemmel rendelkezik. A 26-30 évesek, illetve az ennél idősebbek az átlagot jelentősen meghaladó havi pénzösszeggel gazdálkodnak. A teljes munkaidőben dolgozók közel 630 összegű jövedelemmel rendelkeznek, a részmunkaidőben dolgozók pedig átlagosan 266 -nyi összeggel gazdálkodnak. Az alkalmi munkát vállalók, illetve munkapiaci szempontból inaktívak (elsősorban egyetemi hallgatók) havi 140-150 nagyságú összeg felett rendelkeznek. 3 3 A válaszadók több mint fele (54%) azt vallotta magáról, hogy kényelmesen meg tud élni és meg is tud takarítani, egyharmada meg tud élni, de megtakarítani már nem tud. Közel 9% az átlaghoz képest saját bevallás szerint lényeges jobb módú és mintegy 3%-ra tehető azok aránya, kik nehezen tudnak megélni.
6. ábra: Átlagos jövedelem nem, életkor munkapiaci státus és lakóhely szerint 0 100 200 300 400 500 600 700 800 Férfi Nő 281 432 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb 93 208 334 588 783 Igen, teljes munkaidőben Igen, részmunkaidőben Igen, alkalmi munkákat vállalok Nem dolgozom 148 141 266 629 10 Főváros Megyeszékhely Város Község 391 327 284 301 Átlag 354 A magyar résztvevők átlagban három napot töltenek a Szigeten. A legtöbb magyar résztvevők (44%) 1 napot tölt a Szigeten. A teljes hétnapos időszakot a látogatók 21%-a tölti a Szigeten, 3-6 napot pedig 19%-uk. Az elköltött összeg 60%-át az étel-, és italfogyasztás jelenti. Az utazással kapcsolatos kiadások az összes költség 21%-át jelentik. A szállás a kiadások 7%-ot teszi ki. A fennmaradó mintegy 10% különböző szolgáltatások igénybevételekor költődik el. A Szigettel kapcsolatos kiadások útiköltséggel átlagosan együtt mintegy 47 -t jelentenek. 7. ábra: Költségstruktúra a kiadások alapján Mennyi pénzt költesz az alábbiakra? Utazás Budapestre (benzin, menetjegy) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 12.9 Utazás Budapesten belül 9.3 Étel/ital a fesztiválon belül 36.1 Étel/ital a fesztiválon kívül 24.7 Szállás 7.0 Szórakozási szolgáltatások a Szigeten 4.6 Egyéb szolgáltatás 5.3
A Sziget során különböző kiadásokra (útiköltséget, adott esetben szállást beleértve) napi átlagban 16 -t költenek a magyar résztvevők 4. A férfiak a nőkhöz képest lényeges többet költenek (19 vs. 13 ). Munkapiaci szempontból a teljes vagy részmunkaidős állásban keresők napi átlagban 18 -t költenek, az alkalmi munkát végzők, vagy inkatívak (nagyrészt tanulmányokat folytatók) 15 -t. Az egy napra számolható átlagos kiadás és az életkor között erős összefüggés mutatkozik: a 23 évnél fiatalabbak kevéssel az átlag alatt (14 ), a 23 évesek és idősebbek átlag felett költenek. Nagy különbségekről ezúttal sem beszélhetünk. A legtöbbet költő 30 év feletti korosztály átlagos napi kiadása 21. A lakóhely szerinti településtípus vonatkozásában minimális eltérések mutatkoznak: a legtöbbet a megyszékhelyről érkezők költenek (20 /nap). A kisebb településekről kisebb településekről (városokból, községekből) érkezők 17-18 körül költenek. A fővárosiak kiadása 15. 11 8. ábra: Költségek, kiadások a Szigeten 0 5 10 15 20 25 Férfi Nő 13 19 Igen, teljes munkaidőben Igen, részmunkaidőben Igen, alkalmi munkákat vállalok Nem dolgozom 13 15 18 18 Budapest Megyeszékhely Város Község, falu 15 20 18 17 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb 14 14 17 19 21 Átlag 16 4 A magyar résztvevők egy átlagos este, ha szórakozni mennek 20 -t költenek. A Szigeten napi átlagban elköltött összeg tehát egy átlagos esetén elköltött összeghez képest kevesebb.
4. Zenei stílusok A megkérdezettek a hozzájuk legközelebb álló három zenei stílust jelölhették meg. A három jelölést összegezve mutatjuk be az alábbiakban a két amintán gyakoriság szerint, valamint életkor szerinti bontásban. Mindkét alminta esetében megfigyelhető, hogy a három kategóriát együtt nézve az általánosan értett rock zene 5 a legnépszerűbb a Szigetlátogatók körében. Ezt követik a különböző elektronikai zenei irányzatok. A világzene és a jazz általában a középmezőnyben található a szűkebb, legkedveltebb zenei stílusokat összegző listán. 4.1 Külföldi alminta A külföldi látogatók is a rockzenét általában nevezték meg a leginkább kedvelt zenei stílusukként. A mintegy több, mint 60 elemet felsorakoztató zenei stílus-listából a megkérdezettek 10,4 százaléka említette a rock zenét az első három legkedveltebb zenei stílusa között. Ezt követik jelentősen lemaradva a hip hop és house zenei stílusok 4 százalék körüli jelöléseikkel. A megkérdezett külföldiek 2,54 százaléka hallgat szívesen világzenét és mintegy 1,83 százalékuk jazz zenét. A válaszok további 54 százalékát az egyéb kategória alá soroltuk be, hiszen ezen az arányon további 50 elem osztozik, tehát egyikük sem éri már el az 1 százalékos említési arányt. 12 9. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok külföldi alminta százalékos megoszlás (N=668) Rock általában Hip Hop House Dance/Tánczene Techno Reggae Britpop Drum and Bass Világzene Electro Trance Jazz Ska Pop Dub Egyéb 4.4 3.7 3.7 3.4 3.1 3.0 2.7 2.5 2.0 1.8 1.8 1.7 1.5 10.4 Életkor szerinti bontásban, azonban megfigyelhető, hogy a fent felsorolt zenei stílusokat nem egyforma arányban hallgatják a Sziget-látogatók különböző korcsoportjai. A legkedvelteb, 54.1 0 10 20 30 40 50 60 5 A zenei stílusok között a rock zene különböző irányzatai mellett egy olyan kategória is szerepelt, mely a rock zenét általában nevezte meg. Ez a kategória bizonyúlt a legnépszerűbbnek. Zenei stílusok válaszlehetőségek: Acid House, Acid Jazz, Akusztikus, Alternatív, Ambient, Balkán, Black Metál, Blues, Britpop, Chill out, Klasszikus rock, Klasszikus zene, Cyberpunk, Dance, Death metal, Deephouse, Diszkó, Drum and Bass, Dub, Electro Trance, Elektronikus zene, Emo, Folk, Folk rock, Gangsta, Glam rock, Cigányzene, Hardcore techno, Hip Hop, House, Indie, Industrial, Jazz, Jungle, Metál, Opera, Pop, Pop-rock, Progresszív rock, Psichedelikus rock, Punk new wave, Punk-rock, Punkwave, R&B, Rap, Rap-metál, Rave, Reggae, Rock általában, Szamba, Ska, Soul, Speed metál, Techno, Trance, Trash metál, Trip hop, Underground, Világzene
általános értelemben vett rock zene iránt inkább a Sziget idősebb korosztálya érdeklődik a leginkább a 23-25, illetve a 26-30 évesek körében a legnépszerűbb ez a zenei irányzat. A legfiatalabb népesség (20 éven alúliak) a legnagyobb arányban a pop zenét kedvelők között találhatók. Szembetűnő még, hoghy drum and bass-t közel 50 százalékban a 20-22 évesek hallgatnak a külföldiek közül. Ez a korcsoport szintén jelentősen nagy arányban figyelhető meg az electro trance, britpop és house zenei stílus kedvelői között, de szintén ők vannak a legnagyobb arányban (28,75%) a világzenét kedvelők között is. Jazz zenét legnagyobb arányban a 23-25 évesek hallgatnak. 10. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok életkor szerinti bontásban külföldi alminta százalékos megoszlás (N=668) 13 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Rock általában 12 22 29 28 10 Hip Hop 17 28 21 25 9 House 16 37 38 6 3 Dance/Tánczene Techno 14 14 34 28 22 30 25 17 5 11 Reggae 12 29 22 20 17 Britpop 14 38 16 16 15 Drum and Bass 9 49 29 12 1 Világzene 8 29 28 17 17 Electro Trance 17 39 27 11 6 Jazz 13 20 37 20 10 Ska 11 8 36 29 15 Pop 23 25 21 25 7 Dub 7 29 43 17 5 Egyéb 13 28 26 23 11 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idqsebb 4.2 Magyar alminta A magyar Sziget-látogatókról is elmondható, hogy ők is a legnagyobb arányban a rock zenét kedvelik, még magasabb arányban, mint a külföldiek (11,38 %). A második helyen a magyar látogatók izlésében a drum and bass következik, melyet a hip hop követ, tehát ez a zenei stílus a magyar megkérdezettek körében is meglehetősen népszerűnek bizonyult. Ami azonban szenbetűnő, hogy a magyar Sziget-látogatók szintén előkelő helyen részesítik előnyben az underground zenei stílus(oka)t. Ugyanakkor a jazz zene népszerűsége szintén a középmezőnyre tehető, azonban kissé előlkelőbb pozícióba, a nyolcadik helyre került a magyar populáció összesített preferencialistáján. A legnépszerűbb zenei stílusok sorát a magyar almintán szintén egy vegyes stíluscsoport zárja, amelybe a metáltól a ska-n keresztül a technóig találhatók meg a stílusok.
11. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok magyar alminta százalékos megoszlás (N=638) Rock általában Drum and Bass Hip Hop Underground Világzene Britpop House Jazz Elektro trance Reggae Dub Metal Ska Techno Egyéb 6.9 5.7 5.0 4.9 4.7 4.6 3.9 3.5 3.5 3.2 2.6 2.6 2.5 11.3 35.0 14 0.00 5.00 10.00 15.00 20.00 25.00 30.00 35.00 40.00 A külföldi almintával ellentétben, a magyar almintán az figyelhető meg, hogy inkább a két legfiatalabb korosztály (20 évnél fiatalabbak és 20-22 évesek) jelölte meg a rock zenét általában, mint egyiket a legkedveltebb zenei irányzatai közül. Hasonló a helyzet a metál zene kategóriájában is. Ugyanakkor, az olyan elektronikus zenei irányzatok, mint a drum and bass, electro trance és a dub, rajongói táborában is a legfiatalabbak vannak felülreprezentálva. Világzenét is inkább a legfiatalabb korcsoportok képviselői hallgatnak. A magyar megkérdezettek körében, azonban, jazz zenét legnagyobb arányban a legidősebb, 30 év feleltti korosztály hallgat legszívesebben.
12. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok korosztály szerinti bontásban magyar alminta százalékos megoszlás (N=638) Egyéb 21 29 19 17 13 Techno 20 40 20 13 6 Ska 10 14 17 18 41 Metál 18 21 13 23 25 Dub 36 24 22 13 5 Reggae 27 33 2 22 16 Electro trance Jazz 19 29 14 8 30 19 25 40 12 5 15 House 32 21 21 20 6 Britpop 23 43 10 14 10 Világzene 24 27 19 4 26 Underground 21 29 15 23 12 Hip Hop 25 25 20 22 7 Drum and Bass 35 30 20 9 5 Rock általában 24 27 15 18 16 0% 20% 40% 60% 80% 100% 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb 5. Kulturális fogyasztás A Szigetre látogatók kulturális fogyasztását vizsgálva a két almintán 3-3 faktor különíthető el,m melyek, bár tartalmukat tekintve, hasonlítanak egymásra, nem teljesen azonosak a magya és a külföldi almintán. 5.1 Külföldi alminta A külföldi almintán a három kialakúlt klaszter a következők szerint áll össze: az első faktor Kvázi kulturális fogyasztás meglehetősen tágan értelmezett kulturális fogyasztásra jellemző elemeket tartalmaz, hisz ehhez a faktorhoz tartozik a magas kultúra gyakorlása (színház- hangverseny látogatás), a könyvtárlátogatás és művészi tevékenykedés valamint, művészettel kapcsolatos szabadidős tevékenységek (zenélni, festeni, rajzolni, táncházba járni), valamint a Facebookon való aktiv jelenlét is. A második faktor Egyéni szabasidőeltöltés a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés olyan egyéni gyakorlásra lehetőséget biztosító elemeit tartalmazza, mint a sportolás, olvasás, zenehallgatás és számítógépezés. A harmadik faktor ezzel szemben Szociális tevékenységek- a szociális tevékenységeket tömöríti, mint az onlin és offline baráti viszonyok fenntartása, de a tévénézés ide ebbe a kategóriába sorolódott.
7. táblázat: A kulturális fogyasztás faktorelemzése külföldi alminta (N=477) (Milyen gyakran szokott...) Kvázi kulturális fogyasztás Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek Tévét nézni 0.192 0.278 0.419 Online chat-elni, internetezni 0.108 0.434 0.542 Barátokkal együtt lógni, beszélgetni 0.08 0.143 0.955 Írni (saját blogot vagy verset, prózát) 0.41 0.449 0.113 Könyvet olvasni 0.274 0.425 0.216 Sportolni, kocogni 0.254 0.485 0.157 Zenét hallgatni 0.174 0.539 0.274 Számítógépezni 0.166 0.331 0.083 Kirándulni a természetbe 0.803 0.205 0.098 Könyvtárba járni 0.767 0.194 0.059 Zenélni/festeni/rajzolni 0.73 0.149 0.076 Facebookon lógni, post-olni 0.728 0.315 0.113 Színházba járni 0.683 0.374 0.217 Hangversenyre, operába járni 0.617 0.408 0.114 Táncházba járni 0.526 0.321 0.212 Művészfilmeket nézni 0.451 0.187 0.148 Faktor: maximum likelihood, rotálás: varimax, összesen magyarázott variancia: 48% 16 A kulturális fogyasztás faktorelrendeződését a megkérdezettek életkorával és munkaerőpiaci státuszával összevetve az figyelhető meg, hogy a fiatal korosztályra leginkább a kvázi kulturális fogyasztás jellemző, ezt követik a szociális tevékenységek és végül, de a többi korosztályhoz viszonyítva, még mindig relatíve magasan, az egyéni szabadidő-eltöltés tevékenységei helyezkednek el. Megfigyelhető, hogy a legidősebb korosztályra legfkevésbé jellemzőek az olyan szociális tevékenységek, mint az online chatelés, a barátokkal lógás vagy tévénézés, tevékenységek, melyek a harmadik faktoron helyezkednek el. 13. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint külföldi alminta 0.3 0.2 0.1 0-0.1-0.2-0.3-0.4-0.5-0.6 "Kvázi kulturális" fogyasztás Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb átlagok összehasonlítása, N=477
A megkérdezettek munkaerő-piaci státusa szerint, a legintkább szembetűnő, hogy azok a megkérdezettek, akik dolgoznak átlagosan sokkal kisebb mértékben folytatnak egyéni szabadidőeltöltésre irányuló tevékenységeket. Akik nem dolgoznak leginkább diákok kerólnek ebbe a csoportba mutatkoznak a legaktívabbnak ezt a tevékenység-csoportot illetőleg. A dolgozó külföldiekre leginkább a kvázi kulturális tevékenységek a legjellemzőbbek. 14. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint külföldi alminta 0.04 17 0.02 0-0.02-0.04-0.06 nem dolgozik dolgozik -0.08-0.1 "Kvázi kulturális" fogyasztás Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek faktorszkórok átlagai, N=477 5.2 Magyar alminta A magyar almintán a kulturális fogyasztást körülíró itemek szintén három faktorba rendeződnek. Hasonlóképpen a külföldi almintához, itt is elkülöníthetünk egyéni szabadidőeltőltésre jellemző tevékenységeket és szociális tevéklenységeket. Az első faktoron Egyéni szabadidőeltöltés azonban, a sportolás, és a különböző önképző tevékenységek mellett a könyvtárlátogatás és kirándulás is helyet kapnak. A második faktor - Szociális tevékenységek esetében, a barátokkal való online és offline szocializálódés mellett, például a zenehallgatást is tartalmazza, lehetségesen arra utalva, hogy a magyar megkérdezettek szociális(abb) tevékenységként gondolnak a zenehallgatásra. A harmadik faktorra Magas kúltúra fogyasztása csupán a színházba járás és a hangverseny- opera-látogatás marad, a magyar megkérdezettek körében, tehát élesen elkülönül, egy, a magas kutőrára irányuló fogyasztási minta.
8. táblázat: A kulturális fogyasztás faktorelemzése magyar alminta (N=637) Milyen gyakran szoktál Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek Magas kúltúra fogyasztása Könyvtárba járni 0.68 0.17 0.17 Művészfilmeket nézni 0.67 0.06 0.17 Kirándulni a természetbe 0.66 0.04 0.13 Könyvet olvasni 0.58 0.10 0.08 Táncházba járni 0.56-0.06 0.46 Zenélni/festeni/rajzolni 0.55 0.20 0.10 Írni (saját blogot vagy verset, prózát) 0.48 0.17 0.31 Sportolni, kocogni 0.39 0.22 0.08 Színházba járni 0.53 0.14 0.54 Hangversenyre, operába járni 0.47 0.04 0.88 Barátokkal együtt lógni, beszélgetni 0.26 0.44 0.06 Zenét hallgatni 0.16 0.54-0.04 Számítógépezni 0.13 0.68 0.03 Facebookon lógni, post-olni 0.08 0.59 0.05 Online chat-elni, internetezni 0.02 0.73 0.01 Tévét nézni 0.01 0.26 0.18 Faktor: maximum likelihood, rotálás: varimax, összesen magyarázott variancia: 43% 18 Életkor szerinti bontásban megfigyelhető, hogy a legidősebb korosztály a szociális tevékenységek gyakorlásában marad el átlagosan a többi korosztályhoz képest. Ez a korosztály, azonban átlagosan jobban teljesít a magaskultúra fogyasztása terén. A legfiatalabb korosztály a leginkább aktív a szociális tevékenységek gyakorlásában. Az egyéni szabadidőeltöltés elemei leginkább a 20-22 évesekre jellemzőek. 15. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint magyar alminta 0.40 0.20 0.00-0.20-0.40-0.60 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb -0.80 Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek "Magas kultúra" fogyasztása faktorszkórok átlagai, N=637
Korcsoport szerinti bontásban az inaktívakra, akik jelen esetben legnagyobb részt a diákok, a leginkább jellemző a szociális tevékenységekkel összefüggő kulturális és szabadidős fogyasztás. A nem dolgozók átlagosan viszonylag magas arányban jelennek meg az egyéni szabadidő-eltöltélst jelentő tevékenységet előnyben részesítői között is. A dolgozó alpopuláció legnagyobb arányban a magas kultúrát fogyasztók között jelenik meg. Ezeknek az összefüggéseknek az erősítéséban az kor változó is segíthet. 16. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint magyar alminta 0.15 0.1 19 0.05 0 nem dolgozik dolgozik -0.05-0.1 Egyéni szabadidőeltöltés Szociális tevékenységek "Magas kultúra" fogyasztása faktorszkórok átlagai, N=637
Kocsmába/s örözőbe/bor ozóba Multiplex moziba Klubokba Partykra (gyors)étter mekbe 6. Életmód Az életmóddal kapcsolatos fogyasztás tekintetében nem figyelhetünk meg jelentős különbséget a magyar és a külföldi almintákon. Hasonló arányban vannak a két almintán azok akik hetente többször illetve hetente járnak a felsorolt szabadidős tevékenységet jelentő helyszínekre, azt is mondhatnánk, hogy a külföldieknek és a magyaroknak hasonló életmódjuk van. Az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a külföldi megkérdezettek között kevesebben vannak, akik valamely tevékenységet nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem űzik. Egyetlen wellness tevékenységet végeznek kisebb arányban a külföldi Sziget-látogatók és ez a kozmetikus látogatása. 17. ábra: Életmóddal összefüggő szabadidős tevékenységek végzésének gyakorisága magya és külföldi alminták szerinti bontásban összehasonlítás, százalékos megoszlások (N=1306) 20 Külföldiek Magyarok Külföldiek Magyarok Külföldiek Magyarok Külföldiek Magyarok Külföldiek Magyarok 8.6 4.5 19.6 29 30.8 8.4 7.7 25.3 22.9 31.1 7.5 1.1 12.1 32.1 39.9 6 9.1 22.4 26.3 31.7 6 6.3 19 29 31.7 4.8 19.6 14.2 28.3 28.8 2.5 6.5 13.2 31.8 37.5 1.3 8.7 5.3 37.5 42 25.5 0.7 2.5 13.2 25.4 2.9 7.5 19 41.5 51.1 Hetente többször Hetente Havonta Ritkábban Soha 0 10 20 30 40 50 60
Kozmetikus, szolárium Uszoda, szauna Fitness-szalon, kondi-terem 18. ábra: Életmóddal összefüggő wellness tevékenységek végzésének gyakorisága magya és külföldi alminták szerinti bontásban összehasonlítás, százalékos megoszlások (N=1306) Külföldiek Magyarok Külföldiek Magyarok Legalább hetente Havonta Ritkábban 21 Külföldiek Soha Magyarok 0 10 20 30 40 50 60