A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály
Az Építési törvény változásai az új önkormányzati törvény adta lehetőséget kihasználva kerettörvényé vált, az építésügyi önkormányzati feladatok ellátásának részletes szabályait alacsonyabb szintű jogszabály is megállapíthatja (új Ötv. 14. ) egy-két fogalom törlésre került (pl. bel- és külterület, szabályozási keretterv, településrendezési terv, fővárosi keretszabályzat, övezeti terv) vagy az OTÉK-ba került át (pl. építési telek) bekerült a törvénybe a településrendezést megalapozó településfejlesztés szabályozása 2
Az Építési törvény változásai A településfejlesztés és a -rendezés általános szabályai a dokumentumokat az országos szakmai előírások (OTÉK, új kormányrendelet stb.) szerint kell elkészíteni a dokumentumokat véleményeztetni kell a polgármesternek gondoskodnia kell a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, ha az információtechnológiai feltételek fennállnak a honlapon történő közzétételről, a településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról az egyeztetési eljárásban adott adatokért, illetve az eljárásban való részvételért az államigazgatási szervek díjat nem számíthatnak fel az államigazgatási szerveknek a hatályos településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell 3
Az OTÉK változásai a beépítésre szánt területek megengedett beépítettsége a legalább 10%-ról 5 %-ra csökkent (lehet 5%-os sűrű beépítettséget szabályozni; 6. (1) bek.) változott a vegyes területfelhasználási egység két alegységének elnevezése ( településközponti vegyes helyett településközpont, központi vegyes helyett intézményi terület lett; 6. (3) a) 2. pont) az erdő területfelhasználási egység alegységeinek az erdőtörvényhez történő igazítása (védelmi, gazdasági, közjóléti; 6. (3) b) 3. pont) elhelyezhető épületek helyett rendeltetés (vegyes rendeltetésű épületek) lehetőség van többszintes területfelhasználásra a zöldfelületbe az egyéb zöldfelületek közül a jövőben csak a tetőkert és a vízfelület számítható be (kikerült a többszintes növényállomány és a zöldhomlokzat után járó kedvezmény; 25. (2) bek.) előírásra kerültek a zöldterületekre a minimális zöldfelület nagyságok (közkert 60%, közpark 70%), emelkedett a beépíthetőség (3%; 27. ) 4
Az OTÉK változásai a mezőgazdasági területen a több lábon állás érdekében lehetővé vált a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények elhelyezése, továbbá a birtokközpont telkén szállás és vendéglátás rendeltetés a különleges beépítésre nem szánt területen új területfelhasználásként megjelent a burkolt vagy fásított köztér (utóbbi legkisebb zöldfelülete 20%; 30/B. ) a megújuló energiaforrás műtárgya valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhető a HÉSZ korlátozhatja (32. ) az épület elhelyezése teljes közművesítettség előírása esetén is történhet nem csak közüzemi vagy közcélú szolgáltatás igénybevételével, alternatív energiaforrások stb. (33. új (2) bek.) módosultak az elő-, az oldal- és a hátsókert szabályai (35. (1), (7) bek.) 5
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2013. január 1-én lépett hatályba a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. Településfejlesztés Településfejlesztési koncepció Integrált településfejlesztési stratégia Településrendezés A településrendezési eszközök fogalma 2013. január 1-től megváltozott: Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat (melléklete a szabályozási terv) 6
Tartalmi követelmények Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat Környezetalakítási terv Tájrendezési javaslatok Zöldfelületi rendszer fejlesztése Közlekedési javaslatok Közművesítési javaslatok Környezeti hatások és feltételek Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása Szabályozási koncepció Beépítési terv Környezeti értékelés 7
Tartalmi követelmények A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a település adottságainak figyelembevételével készül. A koncepciót a megalapozó vizsgálatok alapján kell elkészíteni, a stratégia készítése során ezeket aktualizálni kell. Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, az szükség szerint aktualizálva a településszerkezeti tervhez is felhasználható. A településszerkezeti tervhez készített megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a helyi építési szabályzathoz is. Az egyes elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei indokolt esetben elhagyhatók. 8
Tartalmi követelmények A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készül. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. A helyi építési szabályzat a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát. A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. Minimális tartalma: építési övezetek, övezetek lehatárolása és jele más jogszabály által elrendelt védelmek és korlátozások 9
A partnerségi egyeztetés A teljes körű nyilvánosság biztosításával, a tervezést megelőzően az önkormányzatnak döntenie kell a partnerségi egyeztetés szabályairól: az egyeztetésben résztvevők tájékoztatásának módja és eszközei a dokumentálás, nyilvántartás módja az el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módja az elfogadások nyilvánosságát biztosító intézkedések Egyeztetésben részt vevők, partnerek: lakosság érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek egyházak 10
A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az egyeztetési eljárás lefolytatása nélkül a tervek nem fogadhatók el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti előírás hatályon kívül helyezése esetében. Minden más esetben az alábbi három eljárás típus egyike szerint kell egyeztetni: Teljes eljárás Egyszerűsített eljárás Tárgyalásos eljárás Az egyeztetés és elfogadás az alábbi szakaszokból áll: 1. Előzetes tájékoztatási szakasz teljes eljárás esetében (az egyszerűsített és a tárgyalásos eljárásnál választható) 2. Véleményezési szakasz egyszerűsített és teljes eljárás esetében 3. Végső szakmai véleményezési szakasz mindhárom eljárás típus esetében 4. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz mindhárom eljárás típus esetében 11
A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az eljárás típusának meghatározására a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően kerül sor. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntésének érdekében az állami főépítésznél, aki az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára. Az önkormányzat bármely településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, illetve indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével. 12
A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az eljárás 2 esetben választható Egyszerűsített eljárás A. Amennyiben az alábbi 3 feltétel egyaránt teljesül: a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése 13
A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Egyszerűsített eljárás B. Amennyiben az Étv. 6. (2) bekezdése szerint kerül sor a településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására. Étv. 6. (2) bek.: Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. 14
A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az eljárás az alábbi 4 esetben választható: Tárgyalásos eljárás Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt. A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik. Elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik. 15
Az átmeneti rendelkezések A hatályban lévő eszközök módosítás nélkül 2018. december 31-ig alkalmazhatók. 2013. január 1. után a hatályban lévő eszközök módosítása 2015. december 31-ig történhet: a régi rendszer szerint együtt tervezendő területek esetén az új szerint. A folyamatban lévő eszközök egyeztetését 2013. december 31-ig le kell zári és el kell fogadni. Amennyiben nem történik meg az elfogadás eddig a határidőig, úgy az egyeztetést újra kell kezdeni. Folyamatban lévő eszközök esetében a régi egyeztetési szabályok és tartalmi követelmények a betartandók. Az így elfogadott (és később nem módosított) tervek 2018. december 31-ig alkalmazhatók. Csak az új eljárási rend szerint megindított egyeztetések esetében lehetséges az új tartalmi követelmények alkalmazása. 16
17
18
19
Köszönöm figyelmüket! peter.hajnoczi@bm.gov.hu 20
21