Helyettesített Szénhidrogének

Hasonló dokumentumok
Helyettesített Szénhidrogének

HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK

Helyettesített karbonsavak

ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

Fémorganikus vegyületek

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK

10. Kémiai reakcióképesség

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Halogénezett szénhidrogének

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

Szénhidrogének II: Alkének. 2. előadás

Oldószerek csoportosítása

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Budapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens

SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév

1. Önkéntes felmérő (60 perc)

szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület

Szerves kémiai szintézismódszerek

Szénsavszármazékok 1

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha

Budapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens

O S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O

Budapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2

Szerves Kémia II. 2016/17

COOCH 3. Ca + O - NH 2 OCH 2 CH 2 CH 3 NO 2 N H H 3 CO N OCH 3 COOH

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

H 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2

Tantárgycím: Szerves kémia

Fémorganikus kémia 1

Összefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet

Zárójelentés a. című pályázatról ( , )

A pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak

KARBONSAVSZÁRMAZÉKOK

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Sztereokémia II. Sztereokémia III.

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok.

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

8. Előadás. Karbonsavak. Karbonsav származékok.

Szerves kémiai reakciók csoportosítása Kinetikus és termodinamikus kontroll Szubsztituens hatások Sav-bázis tulajdonságokat befolyásoló tényezők

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport

Szerves kémiai szintézismódszerek

Indikátorok. brómtimolkék

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz

Palládium-organikus vegyületek

A kémiai kötés magasabb szinten

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

Szemináriumi feladatok (kiegészítés) I. félév

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

ZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br

Szerves kémia 2014/2015

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

Név: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

leírás: típusai: memo:

Reakciók osztályozása

Fogalomtár Szerves kémia kollokviumhoz Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet 2018.

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Alap szerves kémiai reakciók szisztematikus tárgyalása

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.

R nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport

Alap szerves kémiai reakciók szisztematikus tárgyalása

A tömegspektrum az ionintenzitás : m/z (tömeg) függvényében ábrázolva;

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

AMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

Szerves kémiai szintézismódszerek

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Kémiai reakciók sebessége

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Aromás vegyületek II. 4. előadás

A kémiai kötés magasabb szinten

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Heterociklusos vegyületek

Átírás:

elyettesített Szénhidrogének 1

alogénezett szénhidrogének 2

3

Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br 1,91 66 Alkil-I 2,21 51 2 l 2 2 l 2 Br A 1,69 104 1,86 60 4

sp 2 p z p z p z sp 2 hlg 4π 2 hlg 2β- 1α- 2 hlg 2 hlg 5

Fizikai tulajdonságok a.) jó oldószerek: zsíroldók narkotikus hatásúak b.) forráspont: > szénhidrogén l 3 mérgező l 3 2 hν l l Et 5 2 5 2 foszgén dietil-karbonát méregtelenítés 6

Biológiai tulajdonságok - narkotikus hatás F 3 Brl fluotán - a többszörösen klórozottak toxikusak 7

8

9

X R R X + 2 Reakciókészség: F << l < Br < I 6. Ketonokból R 2 R 1 PX 5 R 2 R 1 X X + PX 3 10

Kisebb szénatomszámú halogénezett termékké alakítás: haloform próba R 3 X 2 R 3 lúg, 3X 2 R X 3 X3 + R 7. Karbonsavakból R Ag-só Br 2 R Br + 2 unsdiecker-reakció 11

12

13

14

15

potenciális ener gia δ + δ - ( 3 ) 3 Br E akt δ + δ - ( 3 ) 3 Br ( 3 ) 3 Br ( 3 ) 3 Br, ( 3 ) 3 reakciókoordináta 16

Y W X W Y LG LG X Nu Nu + Y W X Y W X Nu 50% 50% 17

18

S N 1 1 o 2 o 3 o S N 2 3 3 3 l l 3 l 3 3 19

20

Alkilezési reakciók Kémiai reakciók 1. RX R 2. RX Et R Et 3. RX SEt R SEt 8. RX EWG EWG R EWG EWG 4. RX N 3 RX R1 R 2 N R N 2 R N 5. RX Ph 3 P [Ph 3 P R]X R 1 R 2 9. RX N R N + R N 6. RX N 3 RN 3 7. RX N RN (+ R N=:) 10. RX N 2 R N 2 21

Grignard-reakció 3 I + Mg Et 2 3 Mg I R Et Et Mg Et Et 2 X 2 R 1 R 2 R R R 1 R 2 R 22

a) S N retencióval X W X W LG + Nu Y Y δ Nu δ LG X W Y Nu + LG b) S N inverzióval Nu + X W LG Nu δ X W δ LG Nu W X + LG Y Y Y 23

M kötő lazító Nu l LUM retenció 24

Allil-átrendeződés: S N 1 Na 2 3 2 l 3 2 3 2 + 6 4 3 2 3 2 Stabilabb karbokation 25

1. ianidion Ambidens nukleofilek KN + EtI Et N AgN + EtI Et N nitril izonitril 2. Nitrition NaN 2 + EtI Et N nitrovegyület AgN 2 + EtI Et N nitrit Az Ag + elősegíti az elektronegatívabb atomon történő támadást. De: R 1 NaN 2 + lna R 2 R 1 2 N N 2 + 2 Na R 2 R 1 R 2 26

27

2. Szubsztitúció vs. elimináció S N 1 S N 2 E1 E2 Mind a 4 mechanizmus konkurrense lehet egymásnak Mitől függ? 1. Szubsztrát 2. ldószer 3. Kilépő (távozó) csoport 4. Belépő csoport = reagens 28

29

30

31

E 1 reakció 3 3 Et 3 2 3 2 2 3 + Br 3 3 25% 75% 3 Mechanizmus: 1. lépés: 3 3 2 3 lassú 3 2 3 + Br Br 3 32

2. lépés: 3 2 3 3 3 gyors 3 2 + 3 3 3 " Zajcev" 3 2 2 2 3 3 gyor s 3 2 + 2 3 2 3 " ofmann" 33

E 2 reakció l + + 2 + l X 3 kis térigényű bázis nagy térigényű bázis 3 3 " Zajcev" 3 2 2 ofmann 34

35

E 1 L E 1 cb L E 1 cb N N NN N N N N N N N 36

Összefoglalva: RX Szubsztrát: R csoport - 3 > 2 > 1 S N 1, E 1-1 > 2 > 3 S N 2-1 : nem reagál S N 1 szerint, S N 2 > E 2-3 : nem reagál S N 2 szerint - 1 : nem reagál E 1 szerint -3 : reagálhat E 2 szerint -2 : E2 > S N 2 > S N 1 -E 2 : 3 > 2 > 1 37

Szubsztitúciók S N 1 a b c X a b c + X Nu a b c Nu + Nu a b c S E 1 3 Br R 3 R 2 R 2 R 2 Br Br Br Br - + R 2 Br Br + Br 38

Konfiguráció inverzió S N 2 a c b X + Y S N 2 a Y X c b - X Y b a c Konfiguráció retenció S E 2 a c b M + a -M S E 2 c b M a c b 39

Eliminációk E1 3 3 3 l lassú Na 3 2 3 2 3 3 E1cB 2 2 Br + Et gyors 2 Br lassú 2 sztirol 40

E2 Et 3 2 Br Et + 2 3 + Br B 3 5 6 6 5 X B 3 5 6 6 5 X 3 6 5 5 6 + B + X E T R 1 NaN 2 + lna R 2 R 1 2 N N 2 + 2 Na R 2 R 1 R 2 41

ldószerhatás Polárisabb oldószer növeli G -t, ha az átmeneti állapot kevésbé poláris, mint a kiindulási állapot. Polárisabb oldószer csökkenti G -t, ha az átmeneti állapot polárisabb, mint a kiindulási állapot. 42

δ R δ X az átmeneti állapot polárisabb, mint a kiindulási állapot; a poláris oldószer a szolvatáció révén jobban képes csökkenteni a kötés hasadásához szükséges energiát, az aktiválási energia poláris oldószer esetén kisebb δ R δ X aktiválási energia R X R X Apoláris oldószer Poláris oldószer az alkil-halogenid energiája gyakorlatilag egyforma a poláris és apoláris oldószerben 43

Polaritásnövelés, ionizáló (protikus) S N 1, E 1 E 2 nukleofilitás/bázicitás termékarány: Aprotikus, poláris: S N 2, E 2 1 alkil halogenid 3 alkil halogenid 2 : reagens nukleofilitása/bázicitása dönt 44

Reagens Br 3 Et 3 3 + 3 Et 3 3 90% 10% 3 Et 3 3 + 3 Et 3 3 80% 20% 45

l 3 3 l + 3 2 3 3 Br ~ 100% 0% Et 3 3 Et + 3 2 75% 25% S N 1 E 2 46

Bázicitás-nukleofilitás B + 3 K B + 2 a bázicitás termodinamikai sajátság B + RX k BR + X a nukleofilitás kinetikai sajátság Függ az oldószertől nukleofilitás dipoláris-aprotikus oldószerben: N > l ~ Br ~ N 3 > I protikus oldószerben: I > Br > l 47

A reagenssel továbbá E 2 vs. S N 2 is befolyásolható minél erősebb bázis E 2 preferencia minél erősebb nukleofil S N 2 preferencia erős bázis gyenge nukleofilitással csak E 2 pl.:, Et >> ( 3 ) 3 S N 2 reaktivitás: E 2 -ben gyakorlatilag azonos eredmény 48

E 2 reakció sztereokémiája: anti elimináció sztereospecifikus Ph 3 1 2 1S, 2R Br Ph Ph Et Br 3 Ph 1S,2R Et gyors 3 Ph Ph transz ( E ) α-metil-sztilbén Ph 3 1 2 1R, 2R Br Ph Ph Ph Et Br 3 Et 1R,2R 3 Ph Ph cisz ( Z ) α-metil-sztilbén 49

Sztereokémiai következmények S N és E reakciókban (Összefoglalás) S N 1 : inverzió + retenció de S N i : R + Sl 2 RSl + l 1. lépés : R Sl R S 2. lépés : l R l S R l + S S N 2 : inverzió E 2 : anti a preferált E 1 : Zajcev-szabály (ofmann) transz-olefin 50

S N i Walden inverzió 51

De!!! Piridin jelenlétében 52

L - b L a b ofmann - a L L = N( 3 ) 3 L = Br Zajcev 53

L ( 5 2 L a 3 L a L 7 3 b ( b 54

Előállítások Aromás halogénvegyületek 1. S E Ar magszubsztitúció l 2 Fel 3 l l 2. S R ldalláncban halogénezett származék 3 l 2 hν 2 l R 3 3 Znl 2 3 N Br 2 Br 2 l NBS 55

:N Br: : : hν : N + Br: : : + Br: : : 2 2 2 Br N Br + Br Br 2 + N + Br 2 + :Br : : (Alacsony Br 2 koncentráció) 56

alogénvegyületek reaktivitása nukleofilekkel szemben 1 > 2 > 3 > 4 1) Acetil-klorid (savhalogenid) 3 l 3 l 57

2) Allil-klorid (allil-halogenid) Allil-kation 2 2 l - l lassú 2 2 2 2 + Z gyors 2 2 Z Benzil-klorid (benzil-halogenid) Benzil-kation 2 l 2 2 2 2 - l benzilkation benzilgyök benzilanion allilkation allilgyök allilanion 58

2 2 Nu S N 2 2 2 + :I: : : I: :: Nu 2 I: :: Nu S N 2 2 Nu + :I: : : Nu I: : : Nu I: : : EtI allil-jodid benzil-jodid 1 33 78 59

3) Propil-klorid (alkil-/cikloalkil-halogenid) Propil-kation - l 3 2 2 l 3 2 2 60

4) Vinilklorid (halogén-etén) 2 l 2 l Klórbenzol (arilhalogenid) l l l l 61