Külhoni magyarok: oktatás

Külhoni magyarok: oktatás Ferenc Viktória Papp Szilamér Zsolt Nemzetpolitikai Továbbképzés

Kisebbségi oktatás - tipológia Őslakos kisebbségi Anyanyelven tanul Kisebbségi/nemzetiségi oktatás Anyanyelvi alrendszer -teljes alrendszer -kétnyelvű oktatás -részleges: anyanyelvi modul Államnyelven tanul Kisebbségiek oktatása -Nemzeti kisebbségek nem anyanyelvű oktatása -Romák, hátrányos helyzetű kisebbségek oktatása Bevándorlók Kvázi civil oktatási formák -szórvány oktatása Vasárnapi iskolák Nemzetközi- és magániskolák Migránsok oktatása

Kisebbségiek (bármilyen nyelvi) oktatásának van-e sajátos célja? I. Általános cél: tanulás, kompetenciák, ismeretek átadása II. Kisebbségiekkel kapcsolatos speciális cél: identitás erősítés, integráció a szélesebb társadalmi közegbe (asszimiláció/szegregáció)

A magyar identitás meghatározó eleme a magyar nyelvközösséghez való tartozás 600 500 400 300 200 100 0 Magyarország Románia Ukrajna Szlovákia Szerbia állampolgársága anyanyelve, kultúrája saját döntése

A kisebbségi magyar oktatás Oktatás nyelve nyelvpolitikai kerete Oktatott nyelvek: államnyelv, idegen nyelv (hozzáadó többnyelvűség) Iskolai átmenetek nyelvi dimenziója (szűkös kínálat a felsőbb szinteken, felvételi ) Többségi iskolaválasztás problémája Magyarországi (tanulmányi célú) migráció

A külhoni magyar oktatás számokban Régió Oktatási szintek Magyarul (is) oktató intézmények száma Diákok száma (fő) Erdély óvoda 1000 35 000 általános és középiskola 988 126 000 Felvidék óvoda 333 9 000 általános és középiskola 315 34 000 Vajdaság óvoda 27 6 000 általános és középiskola 116 22 000 Kárpátalja óvoda 67 4000 általános és középiskola 98 15 000 Összesen óvoda 1427 54 000 általános és középiskola 1517 197 000

Létezik magyar nyelvű felsőoktatás, ami pozitív hatással van a magyar nyelvű intézményrendszer alsóbb szintjeire is Ország/ Régió Magyar nyelven tanuló hallgatók száma Románia 12 000 Szlovákia 6 200 Szerbia 3 800 Kárpátalja 2 000 Összesen 24 000

összesen magyarok összesen magyarok összesen magyarok ukránok magyarok Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Főiskolai, egyetemi (ISCED 5,6) Szakiskola és középiskola (ISCED 3) Általános iskola (ISCED 1,2A) Iskolázatlanok, ismeretlen isk. v. Románia Szlovákia Szerbia/Vajdaság Kárpátalja

Trend: csökkenő gyereklétszám, leépülő rendszer Alacsony születésszám Többségi iskolaválasztás Migráció

A térség demográfiai adatai és előrejelzései (ENSZ/népszámlálási adat ezer fő) 1990 2010/2011 2020 2050 Magyarország 10.365 9.973 9.766 8.934 Szlovákia 5.256 5.412 5.442 4.917 5.397 Ukrajna 51.583 45.433 42.945 35.026 Románia 23.207 21.190 20.380 17.279 19.042 Szerbia 9.569 9.856 9.783 9.193 7.112 Horvátország 4.517 4.410 4.318 3.825 Szlovénia 1.927 2.025 2.053 1.954 Ausztria 7.671 8.387 8.539 8.515

Kárpát-medencei magyarokra vonatkozó előrejelzések (KSH 2005, 2011. évi népszámlálási adatok) Ország /Év 1991 2001 2011 2021 Ausztria 33 459 40 583 48 592 56 852 Horvátország 22 355 16 595 11 106 7 785 Magyarország 10 139 571 9 959 362 9 817 683 9 650 505 9 937 628 Románia 1 624 959 1 431 807 1 258 110 1 089 495 1 237 746 Szerbia 343 942 293 299 242 365 208 341 253 899 Szlovákia 567 296 520 528 480 655 443 287 458 467 Szlovénia 8 503 6 243 4 429 3 463 Ukrajna 163 111 156 600 143 475 124 929 Összesen 12 903 196 12 425 017 12 006 415 11 584 657

Kárpát-medencei magyarok számának becsült változása 2001-2021 között (%) 60,0 40,0 40,1 20,0 0,0-3,1-20,0-40,0-23,9-29,0-14,8-20,2-60,0-53,1-44,5

Első osztályba beiratkozók 12000 10000 8000 6000 4000 Erdély Szlovákia Vajdaság Kárpátalja 2000 0 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Kárpátalja - az elkövetkező évek várható gyereklétszáma (Molnár 2013)

Magyar nyelvű osztályba iratkozó elsősök számának alakulása 2016-ig Vajdaságban (Badis 2013)

A magyar nemzetiségűek, illetve a magyar tannyelvre íratott diákok aránya Erdélyben megyénként (Kapitány 2013)

Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok Sikeres életút Nyelvtudás tannyelv Kompetenciák

Alsófok Középfok Felsőoktatás Iskolai út jellege Megjegyzés ISCED 1, 2 ISCED 3 ISCED 5, 6 Magyar Magyar Nem magyar ny. Magyar Kisebbségi útvonal Etnikai revival Kisebbségi siker Nem magyar ny. Részleges - kései többségcentrikus Magyar Részleges, váltó - kisebbségcentrikus Veszteség narratíva Pragmatizmus Szakkínálat szűkössége Ritka Nem magyar ny. Magyar Részleges - többségcentrikus Részleges - kisebbségcentrikus Ritka Magyar Nem magyar ny. Részleges, váltó - többségcentrikus Nem magyar ny. Nem magyar ny. Magyar Részleges, kései kisebbségcentrikus Ritka Nem magyar ny. Többségi útvonal Asszimiláció perspektívája

Magyarul tanuló magyar nemzetiségűek aránya 90 85 80 75 81 77 85 75 80 70 65 60 55 50 67 Vajdaság Erdély Felvidék általános iskola középiskola

A magyar nyelvű óvodai oktatásba kerülő gyerekeknek átlagosan csak az 1/3-a fejezi be szülőföldjén magyarul a felsőfokú tanulmányait is

1995/1996 1998/1999 1999/2000 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Nappali tagozatos hallgatók a származási ország szerint Mo-n (2012/2013) 2050 1950 1850 1750 1650 1550 1450 1350 1250 1150 1050 950 850 750 650 550 450 350 250 373 724 875 1 208 1 4671 479 1 563 1 574 1 604 1 430 2 034 2 036 1 943 1 827 Szlovákia Románia Ukrajna Szerbia

Magyar nemzetiségűek a magyarországi közoktatási rendszerben (2008/2009) Ország neve Tanulók száma Horvátország 42 Románia 3082 Szerbia 604 Szlovákia 905 Szlovénia 7 Ukrajna 804 egyéb ország 895

A többségi nyelv(ek) ismerete a külhoni magyarok körében (1-5 skála) Románia (román) 4,2 Szlovákia (szlovák) 4,4 Szerbia (szerb) 4,3 Ukrajna (ukrán) 3,4 Ukrajna (orosz) 3,7 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

Oktatáskutatás Intézmények Szülők Iskolák Veszélyben projekt a demográfiai csökkenés és a többségi iskolaválasztás miatt megszűnés közelében álló iskolák feltérképezése Erdélyben, beavatkozási pontok beazonosítása A módszertan alkalmazása Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is Szülői interjúk (Románia,Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) az iskolaválasztás etnikailag semleges és etnikailag meghatározott motivációiról Diákok Tanárok Kisiskolások iskolai teljesítménye anyanyelvű és többségi oktatásban Kompetencia-vizsgálat a felső tagozaton (PISA adatbázisok kisebbségi aspektusai + esettanulmány) Magyar tanító és óvóképzés végzős évfolyamainak attitűd vizsgálata külhoni magyar iskolák gyakorló pedagógusainak attitűd vizsgálata

Iskolák veszélyben

(Többségi) iskolaválasztás? szimbolikus (nyelv és kultúra átadása) és racionális motivációk (iskola adottságai) tömbterület vagy szórvány (nyelvi környezet, versenyhelyzet) a szülők, a diák, avagy éppen a pedagógus vagy más szakember érveinek sajátos interakciója Makro, mezo, mikro szintű tényezők

Etnikailag releváns Etnikailag semleges Macro = rendszer Mezzo = intézményi Micro = egyéni Jogi háttér Fenntartás Autonómia Iskolarendszer Település vonzereje Minőség (tanári kompetenciák, óra utáni foglalkozások, alternatív programok) Helyi presztízs Toborzás, önreklámozás Családi háttér Családi mintázatok Óvodai szociális hálózatok A kisebbségi nyelv presztízse A kisebbségi iskolák többlet támogatása A település nemzetiségi arányai Romák aránya (a white flight jelenség) Vegyes házasságok A család nyelvi stratégiái (kompenzáció, nyelvtanulás, karrierutak)

Valóban jobban teljesítenek a többségi iskolák? PISA (Programme for International Student Assessment) Kompetenciákat mér 3 évenként Célcsoport: 15 évesek Kihasználatlan kisebbségi vonatkozások Románia, Szlovákia, Szerbia Otthon beszélt nyelv: MAGYAR Teszt (oktatás) nyelve: MAGYAR/TÖBBSÉGI

Fő kérdések Hogyan teljesítenek a kisebbségi magyarok nemzetközi összehasonlításban? az eltérő teljesítményű országokon belül? a többségi tanulókhoz képest? anyanyelvükön vagy a többségi nyelven tanulva képesek jobb iskolai teljesítményt nyújtani?

Románia - 2009 600 500 400 többségi magyar: anyanyelvű képzésben magyar nemzetiségű magyar: román nyelvű képzésben 492 504 515 456 458 473 424 423 425 387 357 381 300 200 100 0 Matematika Szövegértés Természettudomány

Szerbia - 2009 470 460 többségi magyar nemzetiségű magyar: anyanyelvű képzésben magyar: szerb nyelvű képzésben 466 464 457 458 450 440 443 443 443 443 440 441 430 420 426 424 410 400 Matematika Szövegértés Természettudomány

Szlovákia - 2009 többségi magyar: anyanyelvű képzésben magyar nemzetiségű magyar: szlovák nyelvű képzésben 510 500 490 503 487 485 498 480 470 460 450 469 458 446 447 444 463 460 467 440 430 420 410 Matematika Szövegértés Természettudomány

Szövegértés, PISA 2009 539 536 524 521 520 515 508 506 503 501 501 500 500 500 497 497 496 496 495 494 494 492 489 486 483 483 481 478 477 474 472 470 464 449 442 425 424 350 370 390 410 430 450 470 490 510 530 550 Korea Finland Canada New Zealand Japan Australia Netherlands Belgium Norway Estonia Switzerland Poland Iceland United States Sweden Germany Ireland France Denmark United Kingdom Hungary OECD átlag Portugal Italy Slovenia Greece Spain Czech Republic Slovak Republic Israel Luxembourg Austria Turkey Chile Serbia Mexico Romania

Pisa visszacsatolás a minőségről OECD átlaghoz közeli Szlovákiában a magyarok 2009-ben alulteljesítettek OECD-től jóval alulteljesítő rendszerekben (Szerbia, Románia) a magyar fiatalok felülteljesítettek 2 fő trend: az anyanyelven tanuló kisebbségi magyarok mindegyik kompetencia területen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik államnyelven tanulnak. a magyar nyelvű képzésben részvevők Szerbiában és Romániában jobban teljesítettek a többségi nemzet fiataljaihoz képest, Szlovákiában 2009-ben nem.

Mi értünk pontosan szakképzés alatt? 1. Szakmunkásképzés(általános iskolára épülő) 2. Szakközépiskolai képzés (szakma+érettségi) 3. Érettségi után elvégezhető szak

Magyar nyelven (is) oktató szakképző intézmények a Kárpát-medence határon túli régióiban Erdély 76 Felvidék 41 Vajdaság 27 Kárpátalja 7 Horvátország 1 Muravidék 1 Összesen: 153 Kb. 30 000 diák

Az oktatás tannyelvének típusai 1. teljesen magyar (47 intézményben) 2. két vagy többnyelvű (egy osztályon belül több nyelven is folyik az oktatás, 39 intézményben) 3. magyar tagozatos osztályok (többségi osztállyal párhuzamosan indulnak magyar nyelven is, 75 intézményben) 4. fakultatív (a tannyelv államnyelvi, csak bizonyos alaptantárgyakat lehet magyarul tanulni, 5 intézményben)

Magyarul tanulható szakmák ágazatai a Kárpátmedencében 12,0 10,0 10,4 9,8 9,8 8,0 8,2 7,1 7,1 6,0 6,0 6,0 5,5 5,5 4,0 2,0 3,3 3,3 3,3 2,7 2,2 2,2 2,2 1,6 1,1 1,1,5,5,5 0,0

A Kárpát-medencei szakképzési rendszer vizsgálata a munkaerő-piaci igények függvényében Párbeszéd kiépítése a készségek nyelvén A résztvevők : 1. Intézményi kataszter (146 szakképző iskola vezetője) 2. Teljes körű diák lekérdezés (nagyjából 10.000 diák) 3. Helyi vállalkozók, cégvezetők felkeresése (ahol gyakorlatoznak magyar nyelvű szakképzésben résztvevő diákok) A helyi munkaerőpiac igényeihez igazítani a szakképzést

A kutatási modell diák Szakképző intézmény Vállalkozói igények Munkaerőpiac

1. Kutatás: intézmények (lezárult) 146 szakképző iskola Külhoni magyar szakképzési kataszter összeállítása Készségek, kompetenciák a munkaerő-piachoz

2. Kutatás: diákok (lezárult)

3. Kutatás: vállalkozók (folyamatban) Vállalkozói igények feltérképezése Diákok kompetenciáinak értékelése

Magyarul akartam tanulni, hogy mindent tökéletesen megértsek Az érdeklődési körömnek megfelelő szakma megszerzésére itt nyílt lehetőség Úgy hallottam, hogy jól el lehet helyezkedni a képzés után Az oktatók jól képzettek A választott intézménynek jó a hírneve Közel van a lakóhelyemhez Az iskolai élet Barátaim is itt tanultak A nemzeti identitásom megerősítése Csak képzettséget akartam szerezni, mindegy milyen szakon Úgy hallottam, kevés erőfeszítéssel elvégezhető a képzés Hogy megtanuljam az államnyelvet Olcsó a képzés A város vonzott Nem tudtam mit akarok pontosan, gondolkodási időt akartam nyerni A családom többi tagja is itt tanult Máshová nem vettek fel A szakképző kiválasztásakor mennyire befolyásolták döntésedet az alábbi tényezők? 3,5 3,0 3,18 3,00 2,93 2,92 2,75 2,66 2,62 2,60 2,56 2,5 2,0 2,27 2,25 2,20 2,19 2,15 2,07 1,97 1,67 1,5 1,0 0,5 0,0

Jövőtervek 1. Tervezed-e, hogy valaha külföldön tanulj vagy dolgozz? (N=7574) nem 17% igen 83%

Jövőtervek 2. Mennyi időre hagynád el a jelenlegi lakhelyed? Csak egy és hat hónap közötti időre; 772; 14% Csak egy hónapnál rövidebb időre; 129; 2% Akár 5 évnél hosszabb időre is; 988; 18% Akár végleges letelepedés céljából; 1377; 24% Akár fél évnél hosszabb időre is; 2350; 42%

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!