AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú, A kecskeméti duális képzési modell a kiemelt járműipari térségben, a társadalom sikerességének, a nemzetgazdaság fejlesztésének szolgálatában c. pályázat keretében kerül megrendezésre.
DUÁLIS KÉPZÉS SZÜKSÉGESSÉGE, DILEMMÁK Felsőoktatás tudás fellegvára, ahol a kiválóság alapja: a tudományos kutatás, publikációk folyamatos és gyors fejlődés a műszaki, technológiai területeken megsokszorozódott hallgatói létszám, hallgatói bemeneti kompetencia hiányosságai tehetséggondozás felzárkóztatás pedagógiai készségek generációváltás, a másképp oktatás igénye pedagógiai készségek finanszírozás változásai: pályázatok, projektek, ipari K+F feladatok menedzsment készségek Érzékenyítés a hallgatók és a munkaerőpiac irányába! Vállalati igények szakmai ismeretek, gyakorlatban alkalmazható tudás gyakorlati tapasztalat nyelvtudás soft skill -ek, készségek (problémamegoldó képesség, kommunikáció, prezentáció, csoportmunka, projektek, tulajdonosi szemlélet, elkötelezettség, stb.) folyamatos tanulás és megújulás képessége Kevés a megfelelő minőségű fiatal szakember a munkaerőpiacon! Pályakezdő fiatal szakembert keresünk minimum tíz éves munkatapasztalattal!
DUÁLIS KÉPZÉS A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN A KEZDETEK Két vállalati partner: Előkészítés a magyarországi bevezetéshez: Főiskola és a vállalatok közötti együttműködés hallgató és vállalat közötti szerződés képzés időbeli struktúrája marketing és kommunikációs stratégia a társadalom, a középiskolák, a szülők és a potenciális hallgatók irányába hallgatók vállalati (!) kiválasztásának módszere jogi lépések vállalati képzési programok kidolgozása a Főiskola támogatásával és jóváhagyásával
DUÁLIS KÉPZÉS KECSKEMÉTI MODELLJE DEFINÍCIÓ 1. A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett iparvállalatok együttműködésén alapuló, a gyakorlatorientált képzés, a minőségi, az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal mérnökök képzését szolgáló modell. Az intézmény és a vállalat mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak: a felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti, a vállalatok a gyakorlati képzést végzik; a duális képzésben résztvevő hallgatók a képzési idő fele részét a felsőoktatási intézményben, a másik fele részét a vállalatnál tölti.
DUÁLIS KÉPZÉS FELADATMEGOSZTÁS Tárgyi tudás Főiskola: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek Professzionális képzés Szociális készségek Főiskola: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika Metodikai ismeretek Főiskola: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka
DUÁLIS KÉPZÉS IDŐBEOSZTÁS I, III, V. félév 4 hét szabadság 12 hét főiskolai képzés 5 hét vállalati gyakorlat 3 hét vizsgaidőszak 8 hét vállalati gyakorlat 3 hét vizsgaidőszak 5 hét vállalati gyakorlat II, IV, VI. félév 12 hét főiskolai képzés
DUÁLIS KÉPZÉS KECSKEMÉTI MODELLJE DEFINÍCIÓ 2. A duális képzésben résztvevő hallgatókat a felsőoktatási felvételi rendszer szabályai és eljárásai mellett előzetes jelentkezés alapján a vállalatok választják ki saját kidolgozott eljárásaik (tesztek, interjú, csoportos feladatok, nyelvismeret felmérése, stb.) szerint. A tanulmányok idejére (BSc képzésben 7 szemeszter) a vállalat és a hallgató között hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató vállalja a mintatanterv szerinti előrehaladást, a vállalat pedig pénzbeli juttatást folyósít. A szerződés egyik fél részéről sem tartalmaz kötelezettséget a képzés befejezése utáni időre.
DUÁLIS KÉPZÉS SZEREPEK ÉS FELADATOK
ELSŐ DUÁLIS ÉVFOLYAM A járműmérnöki alapszakon a duális képzés 2012 szeptemberében indult. duális képzésre jelentkezők száma 2012-ben > 300 duális képzésben rendelkezésre álló létszám 25
DUÁLIS SZAKOK ÉS PARTNEREK A 2013/14-es tanévtől kezdődően a járműmérnök szakon túl további szakokon is megkezdődik a duális képzés: anyagmérnök; gépészmérnök (több specializáció); műszaki menedzser (logisztika specializáció) A 2015/16-os tanévtől kezdődően újabb szakok csatlakoztak a duális modellhez: mérnök informatikus GAMF Kar minden alapszakán elérhető a duális képzés a Kertészeti Főiskola Karon kertészmérnök Jelenleg a négy évfolyamon mintegy 200 hallgató tanul duális formában. További cégek is csatlakoztak a duális képzéshez, a 2015/16-os tanévtől mintegy 40 vállalattal és intézménnyel van duális partneri kapcsolatunk. különböző tulajdonosi viszonyok, méret és szerkezet földrajzilag is nagyobb távolságok (Pécsvárad, Tatabánya, Budapest, Vác, Debrecen, Orosháza)
VÁLLALATI MEGOLDÁSOK KKV-k bevonása a duális képzésbe: önállóan (német tapasztalat alapján 50 fős méret a határ) egymással kapcsolatban; a feladatokat és a képzési időt megosztva nagyvállalati vevővel együtt (beszállító-fejlesztés) nagyvállalattal közösen (német példa) kombinálva: hálózatosodás, oktatási klaszter, középpontban a felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény vállalat közötti nagyobb távolság: középiskolai hallgatók toborzása a vállalat(!) környezetéből logisztikai kérdések
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK Török Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG-FELMÉRÉS EREDMÉNYE
HALLGATÓI TANULMÁNYI EREDMÉNYEK
HALLGATÓI ÉS VÁLLALATI VÉLEMÉNYEK A KÉPZÉS ERŐSSÉGEI Hallgatók Vállalatok Magas színvonalú szakmai és gyakorlati tapasztalatszerzés Csapatmunka elsajátítása Naprakész technikai ismeretek Szakmai kapcsolatok Magas színvonalú szakmai és gyakorlati tapasztalatszerzés Csapatmunka elsajátítása Naprakész technikai ismeretek Szakmai kapcsolatok Munkahely kultúra megismerése Munkahelyi beilleszkedés
HALLGATÓI ÉS VÁLLALATI VÉLEMÉNYEK A KÉPZÉS GYENGE PONTJAI Hallgatók Vállalatok A cégek és a főiskola között nem megfelelő a kommunikáció félreértések és problémák Céges és főiskolai tananyag összhangja Szervezésbeli hiányosságok Időbeosztással kapcsolatos hiányosságok Nem kellően kidolgozott, összehangolt tananyagok Az oktatásban részt vevő mérnökök hiányos pedagógiai felkészültsége A napi munka elvégzése mellett a hallgatók oktatásában, irányításában való részvétel időigényes Nem megfelelőek a hallgatók előzetes ismeretei
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!