Gazdasági Információs Rendszerek 7. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009
Opció fogalma Az opció jövőbeni döntési lehetőséget jelent valami megtételére, anélkül, hogy erre kötelezettséget vállalnánk. Opciós szerződést kötöttünk valakivel, ha például november végén az OTP-részvényt 6000-en vehetjük tőle (ha 6000-nél magasabb az árfolyam), vagy 6000-en eladhatjuk neki (ha 6000 alatt van az árfolyam). Mindkét esetben nyerhetünk, a nyereségünk pont akkora, amennyivel a november végi - előre ismeretlen nagyságú - ár valamilyen irányban eltér majd a 6000-től. Már az ókorban, Thalész idejében felvetődött az a kérdés, hogy mennyi az a méltányos összeg, amit a jogosultságot szerző félnek kell fizetnie a kötelezettséget vállalónak. A 70-es években oldotta meg ezt az árazási kérdést Black, Scholes és Merton, akik aztán 1997-ben Nobel-díjat kaptak ezért.
Opciók fajtái A pénzügyi piacokon használt opciók: A vételi (call) opció arra ad jogot tulajdonosának, hogy egy bizonyos pénzügyi terméket adott áron, adott időpontban megvásároljon. Az eladási (put) opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy egy adott pénzügyi terméket adott áron, adott időpontban eladhasson. A jogosult az opciós díjnak nevezett összeg ellenében szerez jogot - amivel a számára kedvező árfolyam mellett él majd. A kötelezett a mostani díjfizetés fejében vállalja a jövőben számára egyértelműen hátrányos ügylet teljesítését. Ő abban bízik, hogy erre nem fog sor kerülni, mert az árfolyam a számára kedvező irányba változik majd.
Az opció alkotóelemei Vevő: aki opciós prémiumot fizetve megveszi az opciót, és joga van az opció érvényesítésére. Eladó: aki a vevőtől opciós prémiumot kap a kiírásért, és ezáltal kötelezettsége keletkezhet. Prémium: az opció megvásárlásáért kifizetett ár. Strike ár: a kötési ár, ahol az opció vevője érvényesítheti a jogát, hogy Call esetén megvegye vagy Put esetén eladhassa az opció mögöttes termékét. Lejárat: Ugyanúgy, mint a határidős kontraktusoknál, az opcióknak is van lejárati időpontjuk. (Amerikai bármikor lehívható, ezzel szemben az európai opciót csak a lejáratkor lehet lehívni.)
Az opciós érték meghatározásának összetevői Delta: az az arány, amely megmutatja, hogy mennyivel változik meg az opció értéke a mögöttes termék egységnyi árváltozásával. Vega: az az arány, amely megmutatja, hogy mennyivel változik meg az opciónk értéke a mögöttes termék volatilitásának növekedésekor, csökkenésekor. Tehát a volatilitás növekedése növeli, csökkenése csökkenti az opciónk értékét. Általában az opció kiírói kedvelik az olyan piaci környezetet, ahol a volatilitás növekedése miatt az opciókért több prémiumot tudnak begyűjteni. Gamma: az a mérőszám, ami a delta változását méri. Theta: megmutatja, hogy mennyivel fog változni az opciós prémium az idő változásával.
Dinamikus delta hedge (Portfolió Biztosítás) Egy opció eladása igen nagy kockázatot jelent a kötelezettséget vállaló fél számára, hiszen az árfolyamok kedvezőtlen elmozdulása esetén vesztesége akár korlátlan is lehet. Ám egy kiírt opció kockázatának fedezésére is van lehetőség. Egy vételi opció kiírója eladási kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, így ha lejáratkor az árfolyam a kötési árfolyam felett lesz biztosan, lehívják vele szemben az opciót, ezért rendelkeznie kell egy részvénnyel amit eladhat, míg ellenkező esetben nem kell tartania részvényt. De mit kell tennie lejárat előtt?
Dinamikus delta hedge (Portfolió Biztosítás) Ha a befektető mindig pont delta számú részvényt tart, akkor mindig fedezve lesz az árfolyam kis megváltozásával szemben. Ha az opció deltája egy adott időpontban például 0,5, akkor az árfolyam emelkedésével veszítünk 1x0,5 forintot az opciós pozíciónkon, de nyerünk 0,5x1 forintot a 0,5 darab részvényünkön. Ha az idő elteltével úgy változik az árfolyam, hogy a delta felmegy 0,7-re, akkor vennünk kell még 0,2 db részvényt. Azaz mindig annyi részvényt kell venni vagy eladni, amennyivel változik a delta, és ezzel a folyamatos kiigazítással állandóan fedezni tudjuk az árfolyamok változásából adódó kockázatunkat.