Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek. Geomédia szakkönyvek, Geomédia kiadó, Budapest, 1998, 2000 Dr. Jandala Csilla: A turizmus integrált tervezése, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest 1994 2 1
A fenntartható turizmus Fogalma: ENSZ, Környezet és Fejlesztés Bizottság, Közös Jövınk (1987): a fenntartható fejlesztés politikája úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy nem teszi lehetetlenné a jövı generációk számára saját igényeik kielégítését. Továbbfejlesztése: 1992, Rio de Janeiro, ENSZ-konferencia (Föld-csúcs) Agenda 21 WTO, fenntarthatóság fogalma a turizmusra alkalmazva: A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövı lehetıségeit. Az elképzelések szerint ez lehetıvé teszi a erıforrások olyan módon történı menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megırizheti az alapvetı ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különbözı népek és 3 csoportok kulturális integritását is. A fenntartható turisztikai fejlesztés alapelvei A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erıforrásait úgy kell megırizni a jövıbeli folyamatos felhasználáshoz, hogy közben a jelen társadalomnak is hasznot hozzanak. A fennmaradás éppen a turisztikai fejlesztés által! A turizmus fejlesztését úgy kell tervezni és menedzselni, hogy ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmi-gazdasági problémákat a térségben. Környezetbarát technológiák A turisztikai térség általános környezetvédelmi minıségét fenn kell tartani, és ahol lehet, ott pedig fejleszteni kell. A turisták a tiszta, kulturált úticélokat preferálják, ösztönzi a helyi lakosság környezettudatosságát. A turisták magas elégedettségi szintjét úgy kell fenntartani, hogy a turisztikai desztinációk megtartsák értékesíthetıségüket és népszerőségüket. A turisták elégedettsége nélkül a terület elveszti piacát revitalizáció! A turizmus haszna az egész társadalomban szétsugárzik 4 A turizmus társadalmi-gazdasági hasznának maximalizálása 2
Agenda 21 az utazásról és turizmusról Agenda 21: Átfogó akcióprogram, 1992 Föld-csúcs, Rio de Janeiro, 182 ország elfogadta WTO (UN World Tourism Organisation) + WTTC (World Travel and Tourism Council) + Earth Council : Agenda 21 az utazásról és turizmusról a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé Lényege: A döntéshozók a fenntartható fejlesztés szempontjait vegyék figyelembe Vállalkozások számára a fenntarthatóságot ösztönzı szabályozórendszerek Prioritási területei: 1. A fenntartható turizmust elısegítı szabályozási, gazdasági és önkéntes keretek kapacitásának felmérése 2. A szervezeti mőködés gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti vonatkozásainak felmérése 3. Képzés, oktatás, a közvélemény felvilágosítása 4. A fenntartható turisztikai fejlesztések tervezése 5. A fenntartható turizmussal kapcsolatos információs szakértelem és technológia cseréjének segítése a fejlıdı és fejlett országok közt 6. A részvétel lehetıvé tétele a társadalom tagjai számára 7. Fenntarthatóságot középpontba helyezı új turisztikai termékek tervezése 8. A fenntartható fejlıdés elérési arányának felmérése 9. Társulások a fenntartható fejlesztés érdekében 5 IV. Prioritás: A fenntartható turisztikai fejlesztés tervezése Célkitőzés: Olyan hatásos földhasználati tervezési intézkedések kifejlesztése és alkalmazása, amelyek maximalizálják az utazás és a turizmus környezetvédelmi és gazdasági potenciális elınyeit miközben minimalizálják a lehetséges környezetvédelmi vagy kulturális károkat Haszna: a mőködési területén gazdasági prosperitást és környezeti állapot javítását hozhatja Vagy: elpusztíthatja azokat az erıforrásokat, 6 amelyeken maga is alapszik 3
Teendık IV. prioritás Kormányok, országos turisztikai bizottságok, üzleti szervezetek együttmőködése a helyi szereplıkkel, hogy a rossz tervezésbıl adódó problémákat feltárják szakértıi segítséget adnak a helyi szereplıknek a fenntartható desztináció kialakításában Turizmus fejlesztését irányítják a környezetileg érzékeny területeken Alkalmazható és hatékony szabályozást alakítanak ki A helyi szereplıket segítik a desztinációk kapacitásainak felmérésében A szállítás terén Költséghatékony és kevéssé szennyezı szállítási rendszerek kialakítása Tömegközlekedés és szállítási infrastruktúra fejlesztése - helyi szereplıkkel együtt Turisztikai fejlesztéseket tömegeknek is alkalma szállítási kapacitással ellátott területekre irányítsák Kerékpár és gyalogos utak az üdülıhelyeken, a magánautóhasználat mérséklése Hatékony szállítási menedzselés fıleg a légi és közúti közlekedésben Integrálják a földhasználat és közlekedési igények tervezését Tengerpartok általános és turisztikai szempontú fejlesztésének összehangolása A turizmus a környezetvédelem és társadalmi-gazdasági fejlesztés eszköze 7 legyen a tengerpartokon, ökológiailag érzékeny területeken. A turisztikai tervezés és fejlesztés szintjei Nemzetközi szint Nemzetk. szállítási útvonalak, több országot érintı útvonalak, közös turisztikai termékek Nemzetközi szervezetek: globális / regionális programok, szabványok, minıségellenırzési rendszerek Nemzeti szint Nemzeti turizmuspolitika, ország megközelíthetısége,, országon belüli utazási hálózatok, országos szintő attrakciók, információs hálózat, oktatás-képzés Regionális szint Regionális turizmus-politika, elérhetıség, utazási hálózatok, regionális beruházások, marketing Helyi vagy közösségi szint A helyi attrakciók turisztikai tervezése, piacra való bevezetése, turisztikai programok kidolgozása Színhelytervezési szint Helyi szinten a földhasználati terv alapján, épületek, szórakozási lehetıségek elhelyezése Építészeti, tájképi és mőszaki tervezési szint a legrészletesebb szint, tájképi, építészeti, infrastrukturális, mőszaki igények, a színhelytervezés alapján 8 4
A turisztikai fejlesztés helyi erıforrásainak áttekintése Feladat: Nevezzen meg egy turisztikai térséget és írja le ennek földrajzi meghatározását. Készítse el a választott térség turisztikai vonzerıleltárát! Elıkészítı feladat: milyen elemeket tartalmazzon a vonzerıleltár? Turisztikai vonzerıleltár elemei: részletezzük az alábbi lista elemeit! 1. Természeti erıforrások 2. Régészeti, történeti, kulturális értékek 3. Különleges attrakciók 4. Éghajlat 5. A környezet minısége 6. Infrastruktúra 7. Turisztikai intézmények és szolgáltatások 8. Az emberi erıforrás fejlesztése 9. A turisztikai fejlesztéseket befolyásoló tényezık 9 Turisztikai vonzerıleltár 1.Természeti erıforrások Strandok, tengeri környezet, hegyi üdülés és panoráma, sivatagok, erdık, vízesések, tavak, barlangok, állatvilág (madarak is), gyógy és melegvíző források, védett területek (parkok és rezervátumok), egyebek 2.Régészeti, történeti, kulturális értékek Régészeti helyszínek, történelmi várak, városok, épületek, hagyományos falvak és építkezés, folklór és hagyományos gyógyászat, hagyományos viseletek, fesztiválok és ünnepségek, hagyományos kézmővesség és kézmővesfalvak, hagyományos és modern gazdasági tevékenységek, hagyományos és modern elıadómővészet (zene, tánc, dráma), múzeumok, kulturális színhelyek és központok, tudományos és nevelési központok, vidéki látképek és települések, egyebek 3.Különleges attrakciók Nagyobb sportesemények és rendezvények, esti szórakozás, tematikus parkok, állat-és növénykertek, kaszinók, egyebek 4.Éghajlat Hımérséklet, csapadék, relatív páratartalom, napsütéses napok, uralkodó széljárás évi átlag és szezonális megoszlás 10 5
Turisztikai vonzerıleltár/2 5. A környezet minısége jó, közepes, rossz az alábbiak értékelése: Levegıminıség, vízminıség, a környezet tisztasága, a környezet attraktivitása, épületek és közterületek karbantartása, forgalmi dugók, egyéb tényezık 6. Infrastruktúra A térségbe való eljutás lehetısége levegıben, vízen, közúton vasúton, a térségen elüli közlekedés, vízellátás, elektromos áram, hulladékkezelés szennyvíz és szilárd hulladék, telekommunikáció, posta, egyebek (pl. csatornázás) 7. Turisztikai intézmények és szolgáltatások Szállások típusa méret és szobaszám szerint, éttermek típus és minıség szerint, utazási szolgáltatások, vezetett túrák, vásárlás helyi termékekbıl, turisztikai információs szolgáltatások, bankok és pénzváltás, egészségügyi intézmények és szolgáltatások, rendırségi védelmi szolgáltatások, egyéb intézmények 8. Az emberi erıforrás fejlesztése A turizmusban dolgozók képzettsége, turisztikai képzést ösztönzı intézmények és programok, a szakképzett munkaerı jövıbeli elérhetısége, egyéb 9. A turisztikai fejlesztéseket befolyásoló tényezık Létezı és potenciális turisztikai piacok, a térségbe történı utazás költségei és védelme, vetélkedı desztinációk, a közösség viszonya a turizmushoz, szervezési és pénzügyi kapacitások, politikai stabilitás, közrend és közbiztonság, közegészségügy és higiénia, egyéb tényezık,, 11 Értékelı elemzés Adjon rövid adatokkal alátámasztott elemzést a vonzóerıleltárban összefoglalt erıforrások kihasználtságáról, a turizmus alakulásáról az Ön által vizsgált térségben (településen)! A rendelkezésre álló adatok alapján (pl. látogatók száma, vendégéjszakák száma, megoszlása a 2011. évben és/vagy 2012. elsı felében, illetve korábbi idıszakban) mondjon véleményt a vizsgált térség (település) turizmusának alakulásáról, problémáiról, eredményeirıl! 12 6