Kiadja a Magyar Pünkösdi Egyház Budapst, 2017 Fllős kiadó: Pataky Albrt Szrksztő: Ungvári Csaba All rights rsrvd Mindn jog fnntartva!
Előszó A magyarországi pünkösdi mozgalom kzdti a Horthy-korszakig nyúlnak vissza. Az akkori gyházpolitika a bvtt gyházak érdkink védlmét szolgálta, így 1939-bn a blügyminisztr gys vallási közösségk működését - szktáknak minősítv őkt - rndlttl bszünttt, a pünkösdikét is. Ezk azonban tovább folytatták tvéknységükt. Kovács Imr falukutató Néma forradalom című műv a Horthy-korszak gyik lgnagyobb hatású, később btiltott bstsllr volt. Ő bbn a szkta jlnségt (lsősorban a pünkösdikr értv) a magyarországi sanyarú állapotokra adott dstruktív válasznak tartja. Ma is létznk a pünkösdi kgysséggl és flkzttl kapcsolatos lőítéltkn alapuló, mgbélygző vélkdésk. A rformáció ötszázadik évfordulójára lkészülő kött a pünkösdi mozgalom történlmi prspktívára épülő, gészségs mgítélését sgíthti. A könyvbn flllhtő tanulmányok a magyarországi pünkösdik történtét szakszrűn, sokoldalúan kívánják bmutatni. Nmztközi lőzményk A 18. század közpén az USA-ban induló ébrdési mozgalmak lső korszakát a történlmírás nagy ébrdésnk nvzi. Ez a pitista szllmiségből táplálkozó mgújulás az USA-bli flkztk tagjainak a többségét lérv, a szmélys istnélményt, valamint a hétköznapokban is mgélt hit jlntőségét hangsúlyozta. Sokszor több-tízzrs tömg lőtt dmonstrálta a hitélmény gyéni mgtapasztalhatóságát. A második ébrdés főként sátoros és más tömgrndzvénykkl trjdt, ahol a hittapasztalatot már tömgs manifsztációk is kövtték. A harmadik ébrdés az 1857-s gazdasági válsághoz kapcsolódik. A krízist mgtapasztalók összfogtak, imamozgalmakat indítottak. A flfokozott llki élt radikális éltfordulatokat rdményztt. Az ébrdés iránti igény számos
urópai országot is lért, Magyarországot azonban nm. Hazánkba gy kövtkző, a 20. század ljén induló, a pünkösdi mozgalom kzdtit jlntő ún. Azusa utcai ébrdés hozta l a Szntlélk mai munkájáról szóló tanítást és az bből kövtkző hitgyakorlatot. b v z t é s Tmatika A köttbn párhuzamosan jlnik mg a szrvzt- és missziótörtént, a tárgyalt korszakot jllmző politikai és társadalmi közg, továbbá a spiritualitástörtént. A folyamatokat bmutató tanulmányokat - krts cikkkbn - a nagyobb bfolyással bíró szmélyiségk portréi, valamint gyülkzttörténtk törik mg. A nmztközi lőzményk tárgyalását kövtőn a szrvzti- és missziótörténti kzdtk sményit mutatjuk b, amlyk két amrikás magyar pünkösdi prédikátor hazánkba érkzéséhz köthtők. Mihók Imr 1926- ban érkztt hazánkba, míg Rároha F. Dávid 1927-bn, 1928-ban pdig már mg is tartják azt az alapító konfrnciát, amly a magyarországi pünkösdizmus hivatalos kzdténk tkinthtő. Ezt kövtőn számos csoport jön létr lsősorban Budapstn, a Bakonyban, a Tápió mntén, a Viharsarokban és a Kiskunságban. Az így alakuló gyülkzti szövtség számos külső és blső nhézséggl néz szmb a kövtkző évtizdkbn. Ezk közül kívülről az 1939-s btiltás, blülről pdig a kgysségi és vztői mgosztottság vszélyzttt a mozgalom létét. Az 1960-as évk ljén éri l az gyház a konszolidáció időszakát, amlynk lgkimlkdőbb smény két gyülkzti szövtség újragysülés. Ettől kzdv a központosítás, az gység krsés és a flkzt nmztközi kapcsolatainak kiszélsítés a cél, amit azonban a kommunista idológia atista dirktívájával szmbn klltt mgvalósítani. A pünkösdikt jllmző kzdti missziós lndültt mgtöri az a hatósági kényszr, miszrint az gyházak csak tmplomaik falai között élhtik mg hitéltükt. A flkzt lnökink komoly kihívást jlnttt az is, hogy az Állami 4 A magyarországi pünkösdi mozgalom történt
Egyházügyi Hivatal az lnyomó hatalomhoz hű kádrkké, stlg bsúgókká akarta bszrvzni az gyházak vztőit. Ilyn körülményk után az 1989-s rndszrváltó fordulat a flkzt központi szrvztébn is változásokat rdményztt, a hlyi közösségk lőtt pdig az imaházak falain kívül is mgnyílt az vangélizációs, missziós tvéknység lhtőség. A kött lsőként dolgozza fl az 1990 utáni időszakot, amly a 2011-bn szülttt új gyházi törvény és az azt kövtő kormányzati szándékok kövtkztébn átalakuló flkzti tvéknységt is bmutatja. Az gys időszakok spiritualitástörténti jllmzőink mghatározása általában csak nagyobb időbli távolságból lhtségs. A kött arra tsz kísérltt, hogy a pünkösdi mozgalom szllmiségét is bmutassa, az lmúlt közl száz év mgnyilatkozásainak értéklésévl. Ebbn a pünkösdik ortodoxiájának (alapvtő tanítás), ortopraxisának (alapvtő hitgyakorlat) és ortopátiájának (alapvtő attitűdök) főbb lmit mli ki. A könyv szrzői és szrksztői azt rmélik, hogy a kött révén a pünkösdi mozgalom tagjainak és az érdklődőknk is olyan tudományosan hlytálló, gybn olvasmányos művt adhatnak a kzéb, amly sgíti a pünkösdi idntitás rősödését és az ddigi közflfogás történti alapokon nyugvó újraformálását. b v z t é s Ungvári Csaba, szrksztő A magyarországi pünkösdi mozgalom történt 5