Gáspár Mihály: Nézetek és koncepciók ütközése az új tanárképzés kidolgozásában
A következőkben döntően a közismereti tanárképzés vitáját ismertetjük, de a szakmai, valamint a művészeti tanárképzésben is éles viták zajlanak! Eközben feltételezzük a törvénynek és a kormányrendeletnek, valamint a KKK-nak az ismeretét.
Általános, és tartós egyetértés: Első tétel: A pedagógusok megfelelő pályapresztízse estén lényegében minden képzési struktúrában lehet jó pedagógusokat képezni! Második tétel: A pedagógusok jelenlegi pályapresztízse mellett nehéz, ha nem lehetetlen jó pedagógusokat képezni!
Egy friss eredmény a pedagógusok munkaelégedettségének a forrásairól: Molnár Szandra: Pedagógusok munkahelyi elégedettségének vizsgálata protektív faktorok tükrében. Segít-e a flow élmény az erények birtoklásán OTDK I. díjas dolgozat 2013, Eger
Pedagógusok munkaelégedettsége
A most bevezetésre kerülő tanárképzés hátterét az EMMI államtitkársága által létrehozott Csúcsbizottság valamint az MRK Pedagógusképzési Bizottságának a munkájából ismertem meg.
A kidolgozásban szerepet kapó csúcsbizottság a szakma különböző szereplőinek a képviselőiből áll, akik a szakterületükkel folyamatos konzultációt tartva, lényegében valóban csúcsbizottsági munkát végeztek. Az MRK PB sem homogén összetételű. A kibékíthetetlen ellentétek feloldása az államtitkárság feladata volt, mivel néhány sarkalatos kérdésben nem tudott a szakmai konszenzus kiérlelődni! De mi lehet az ellentétek háttere?
Néhány megosztó kérdés: A bolognai rendszer eltörlése, vagy javítása? Mennyire legyen speciális feladatokra is felkészítve a képzés során a jelölt? A képzési tartalmak arányai? Az akadémia, vagy a közoktatás igényeihez igazodjunk? A dualitás mértéke? A végzettséghez milyen foglalkoztatási jogosítványok tartoznak?
Megoszló vélemények a tanári tudás mibenlétéről: A jó tanárt alapvetően a diszciplináris felkészültsége teszi hatékonnyá! A tanári professzió lényege az ismeret átadása! A tanárképzés lényege a tanári szerepre való komplex felkészítés, mely az ismeretátadás helyett a gyermek komplex fejlesztésében, motiválásában, tanulásának sokrétű és differenciált előmozdításában van!
Stéger Csilla (2012) kutatási adatai szerint a tanárképzésben résztvevők többsége az első felfogást képviseli. Ennek a többségnek a meghatározó része a bölcsészettudományok illetve a természettudományok képviselőiből áll!
Ugyanebből a kutatásból ismerjük, hogy a második nézethez a tanárképzésben résztvevők egyharmada tartozik, és ennek több mint a fele (nem mind!) a pedagógia és a pszichológia képviselőiből áll!
A két koncepció mögötti szakmai csoportok érdekei és álláspontjai tehát ellentétesek! A jelenlegi viták hátterében ennek a két csoportnak, nézetnek a diszciplínáknak és a pedagógikumnak a vitája zajlik! A hagyományok a diszciplínákat, a megújulás kényszere, és az európai trendek a pedagógikum képviselőit erősítik!
A bolognai átalakulás a pedagógikum képviselőinek a véleményéhez állt közelebb. És egyúttal az EU-ban tapasztalható trendekhez is jobban igazodik!
Úgy tűnik, (bár ez csak látszat) hogy a mostani átalakítás visszaállítja a szaktudományok értékrendjét, tehát a második rész címe: A BIRODALOM VISSZAVÁG
Egy lezárt vita eredménye! Az EU-ban csak 16%-ban válik ketté az általános és a középiskolai tanárok képzése! Ahol kettéválik, ott a szakos és a nem szakos, tehát a pedagogikum, valamint a gyakorlatok kreditjeinek a számát vessük össze a hazai számokkal!
Az EU kreditszámainak az átlaga a mester szintű tanárképzésben: 160 140 120 110 120 145 100 80 69 60 40 20 17 30 0 Pedagógikum a módszertannal Szakos kredit (szakonként) Gyakorlat Az első oszlop az általános, a második a középiskolai tanárok képzésére vonatkozik
Pedagógia-Pszichológia elméletének és módszertanának mértéke a tanárképzésben 60 50 50 40 Kredit 30 20 23 24 10 0 régi tanárképzés bolognai tanárképzés új tanárképzés
Látható az előző ábrából, hogy a bolognai rendszer előtti és utáni koncepció azonos módon, viszonylag alacsonyra szorítja a pedagógiai pszichológiai felkészítés szintjét! Különösen nagy visszaesést láthatunk az EU képzések átlagához viszonyítva!
Meglepő ugyanakkor, hogy az új szisztéma a diszciplináris felkészítést sem emeli magasabbra, mint a bolognai, illetve mint az EU átlaga.
Kredit A szaktudományok mérték a tanárképzésben 160 150 140 130 120 100 80 80 110 100 100 60 40 20 0 régi tanárképzés bolognai tanárképzés új tanárképzés
Az új koncepció lényege (több egyéb mellett!) az osztatlan képzés, gyakorlatiasság, és a dualitás!
Néhány példa a konszenzusokra: A gyakorlati képzés erősítése szükséges. A képzők számára előnyösebb az osztatlan képzés. Az egyenértékű szakpárok jobbak mint a másfél szakosak. A tantárgy nélküli szakok továbbképzéssel jobban megoldhatóak. A Tanárképző Központ szerepe fontos.
Éles vitákat lezáró(?) rendelkezések után a feszültségek nem szűntek meg! A MAB bizottsága felállt! Az MRK készíti a tantervi ajánlásokat! Az MRK vállalta a szakok és képzési helyek felülvizsgálatát! Felálltak a Tanárképző Központok!? Megjelen(t) a TÁMOP 4.1.2.! Konferencia a tanárképzésről: Pécs május 6-7.
A döntések tehát egy kevert duális, rugalmas rendszert hoztak létre! Olyan kompromisszumos rendszer született, aminek egyik fél sem örül felhőtlenül, de mindkét fél tudomásul veszi!(???)
Az MRK véleményéből: Aggályos, hogy a csökkent kreditszámú pedagógiai-pszichológiai képzésben felkészíthetők-e a hallgatók a HHH és LHH térségekben való pedagógiai feladatokra. A csökkent kredit nem elégséges speciális feladatokra való felkészítésre! Ezt a hiányt a gyakornoki idő alatt előírandó kötelező továbbképzésekben lehet pótolni!
Az új koncepció még hosszú ideig a viták középpontjában lesz, de két közös nevező már látható: A pálya presztízs javítása! Az intézményi autonómia, a Tanárképző (pedagógusképző) Központ jelentősége!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!