mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 20. február CÍM 088 Budapest, Vas utca 8-0. HONLAP www.fppti.hu
A Mérés-értékelési Osztály munkatársai a mérés.info 6. számában felhívást tettek közzé azzal a céllal, hogy az intézmények működő mérés-értékelési rendszerük bemutatásával, az annak működtetése során megszerzett, kialakított jó gyakorlatok megosztásával járuljanak hozzá a kollégák közötti horizontális tanulás előmozdításához. Első alkalommal a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója mutatta be az iskolai gyakorlatot. Ebben a számban az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola igazgatónője enged a mérés területén betekintést az olvasók számára iskolája belső életébe. A továbbiakban is várjuk a meres@fppti.hu címünkre azon intézmények jelentkezését, melyek megosztanák az iskolai mérési rendszer, a pedagógiai értékelés területén egy-egy fejlesztés, továbbképzés során szerzett információikat, tapasztalataikat. Südi Ilona osztályvezető Tartalom Aranyiné Farkas Magdolna: Egységes mérés-értékelési rendszer a tudatos kompetenciafejlesztésért az Erzsébet Királyné SZKI-ban 3 Südi Ilona Török József: PISA minden mennyiségben 7 7. szám 20. február 2
Egységes mérés-értékelési rendszer a tudatos kompetenciafejlesztésért az Erzsébet Királyné SZKI-ban A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai logika és a szövegértési és szövegalkotási kompetenciaterületek fejlesztésére. Emellett tudatosabban készülünk a történelem, idegen nyelv, informatika tantárgyak kompetenciáinak fejlesztésére is. Ezt nagyban elősegíti az éves munkatervbe beillesztett mérési naptárunk, amelyen mindenki nyomon követheti, hogy az adott évben mikor és milyen mérés várható. Segítséget nyújt még az iskolánkban működő mérési-értékelési csoport is, amelynek tagjai minden külső mérés MFPI által elkészített, iskolánkra vonatkozó értékelését elemzik, és rendszeresen beszámol róla a nevelő testületnek és a munkaközösségek vezetőinek. Iskolánk nevelési értekezlet keretében külső szakemberek véleményére is támaszkodott az egységes mérés-értékelési szemlélet kialakításában, valamint belső továbbképzéseken segíti a jó gyakorlat, és a tapasztalatok, módszerek átadását, szélesebb körben való terjesztését. Ennek eredményeképpen elterjedt a munkaközösségek szintjén a kompetenciaalapú feladatbankok létrehozása. Pedagógusaink nemcsak a mérések időpontját ismerik, hanem évente kétszer tájékoztatást kapnak tantestületi értekezlet keretén belül a központi és fővárosi mérések eredményéről, osztályonkénti elemzéséről, a mérési feladatlapok típusfeladatainak százalékos megoldottságáról is. Ezeket az adatokat a munkaközösség vezetők kézhez is kapják, amelyeknek feldolgozását, osztályon belüli egyéni szintre való lebontását munkaközösségen belül végzik. Pedagógusaink sok segítséget kapnak ehhez az elemző munkához a mérésértékelés csoporttól kapott beszámolóin túl az MFPI által szervezett mérésműhely foglalkozásokon is. 7. szám 20. február 3
Az Erzsébet Királyné SZKI és SZI iskolai mérési naptára a 200/20. tanévre Mérés jellege Központi (országos) Fővárosi Iskolai Megnevezés országos mérés MATEMATIKA, SZÖVEGÉRTÉS fővárosi bemeneti mérés MATEMATIKA, SZÖVEGÉRTÉS fővárosi bemeneti mérés ANGOL, NÉMET, TÖRTÉNELEM fővárosi mérés KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK fővárosi követő mérés KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK fővárosi követő mérés ANGOL, NÉMET, TÖRTÉNELEM Tájékozódó mérések különböző tantárgyakból Érintett 0. 9. 9. 9. 0. 0. 9. Ideje Mérés formája Felelős 20. május 25. 200. szeptember 4-6. 200. szeptember 7-2. 200. október 2-5. 20. április - 4. 20. június -7. 200. szeptember feladatlap + háttérkérdőív 2X45 perc + otthoni kitöltés feladatlap + háttérkérdőív 2X45 perc + otthoni kitöltés feladatlap + háttérkérdőív 45 perc + otthoni kitöltés feladatlap 45 perc feladatlap 45 perc feladatlap + háttérkérdőív 45 perc + otthoni kitöltés feladatlapok 45 perc mkv., szaktanárok A tanulók fizikai állapotának felmérése (2 évente) Testnevelés 9-2. évf. 200. szeptember október, 20. április - május feladatlap segítségével 45 perc testnevelés szaktanárok 7. szám 20. február 4
Bemeneti mérés eredményeinek alakulása szövegértésből osztályonkénti bontásban A központi és a fővárosi méréseken kívül saját év eleji belső méréseket is végzünk, amelyek a munkaközösségek éves munkatervében is szerepelnek, és céljuk a bejövő osztályok tantárgyakhoz köthető képességeinek felmérése. Ezen túlmenően ezek a mérések kiválóan alkalmasak arra is, hogy a gyengébb tanulókat időben egyéni, külön foglalkozásokra irányíthassuk. Ezen keretek között biztosíthatjuk számukra a továbbhaladásukhoz szükséges olvasási, szövegértési, fogalmazási, matematikai, logikai, nyelvi készségek fejlesztését, elsajátítását. Mivel minden gyermek teljesítményfejlődését önmagához kell mérni, ezért iskolánkban tanulószoba is működik, valamint a tanulók az egyéni korrepetálásokra, felzárkóztatásra is lehetőséget kapnak. Ezek a mérések nemcsak intézményi szinten adnak visszajelzést a tanulók kompetenciaszintjéről, hanem arra is jók, hogy a tanulók és szüleik tájékoztatást kapjanak arról, hogy leendő szakmájuk elsajátításához egyéni képességeik megfelelőek-e. A tananyag feldolgozása során nem lehet szétválasztani az egyes kompetenciákat és azok fejlesztését, ezért minden tantárgyból törekszünk arra, hogy a témazáró dolgozatok sokoldalúan mérjék ezeket, és a feladatok kompetenciaalapúak legyenek. 7. szám 20. február 5
V. magyarázó Ö/- Név / kód... 02... 07... 09... 2... 4... 7... 9... 22... 24... 29... 32 I. elbeszélő II. elbeszélő III. elbeszélő IV. dokumentum. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0.. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 0..0. 0.0.0 0.0.0. 0.0.0 0;0; 0;0;0, 0,0;0 0;0;0; 0;0,0 0;0; 0;0,0 0..0. 0.0.0 0....0.0 0;0; 0;0;0 0;0; 0;0 0;0; 0;0.0. 0..0 0; 0 0; 0; 0; 0 0; 0 0 0; 0;0 0;0 0,0; 0;,0 0;0 0 0 9;9 0.0. 0.0 0 0.. 0.0 0 0;0 9;9 0; 0 9;9 0;0 0 9 Osztály százalékos teljesítménye Osztály átlagos teljesítménye A 9.A osztály tizenegy tanulójának bemeneti mérés eredménye szövegértésből 9; 9 0 0 0; 0 0 0; 0; 9 0 0;0; 0;0; 0 0 0; 9 0 0;0; 0; 0; 9 9 9,9; 9 0 0; 0 9 0 0 0, 0; 0 0; 0; 0; 0; 0; 0; 0; 0 0;0 0; 0; 0.. 0. 0 0 0, 0; 0; 9 0;0; 0, 0; 0; 0;0 0; 0 0; 0 0;0 0; 0 9;9,, 0; 0; 0 9;9 0; 9;9 0; 0;0 45p % 0;0;0; 0;0;0 9;9 20 44,4 0; 0;0,0 26 57,8 0; 0;0;0 25 55,6 0;0; 0; 0 25 55,6 9.9.9. 9.9.9 0;0 2 26,7 0; 0;0;0 0; 24 53,3 9.9.9. 9.9.9 9;9 9 42,2 9;9;9; 9;9;9 9;9 23 5, 9;9;9; 9;9;9 22 48,9 0;0;0; 0;0,0 0 23 5, 0;0; 0;0;0 9;9 22 48,9 24 48,7 22 7. szám 20. február 6
Jól tudjuk, hogy mérés-értékelési rendszerünk még kisebb finomításokra szorul. Azt azonban már most is tapasztaljuk, hogy mérési kultúránk sokat fejlődött, tanáraink átvették és alkalmazzák a mérési metódusokat, figyelembe veszik a mérések elemzése során keletkezett eredmények tapasztalatait, amelyeket a gyakorlatba is átültetnek. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók is nyomon követhessék fejlődésüket. Aranyiné Farkas Magdolna igazgató PISA minden mennyiségben Az Educatio. nemzetközi oktatási szakkiállítás keretei között 20. január 2-22-én került megrendezésre a Fókuszban a közoktatás c. szakmai fórum. A kétnapos rendezvényen négy órában hallhattunk a PISA 2009 eredményeiről. Az OECD országok számára végzett mérésben 2000- ben még csak 32, 2009-ben azonban már 65 ország vett részt. Az OECD országok melletti partnerországok időközben a mérés során keletkező hasznos információk kedvéért csatlakoztak. Több helyen nyilvánosságot látott és a rendezvényen beszéltek is róla, hogy a szövegértés területén 2000-hez képest szignifikánsan javultak a magyar diákok eredményei. Ennek jelentőségét az adja, hogy a 2009-es, szövegértést vizsgáló mérési ciklussal körbe ért a PISA. Ez lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálják, ezen a területen mennyit és merre mozdult el kilenc év alatt a tanulók teljesítménye. Az eddig megjelent kiadványok és bemutató prezentációk letölthetők a http:// www.oecd-pisa.hu/ oldalról. 7. szám 20. február 7
Diákjaink teljesítményének fejlődése igen örvendetes, mindazonáltal a szignifikáns javulással az OECDátlagtól lemaradó szövegértésképességek mostanra csak a mindig is az átlag körül található természettudományos és matematikai képességek szintjére jutottak el. Matematika területén a 2003-as szinthez, a természettudományok területén a 2006-os eredményekhez hasonlóan teljesítettek 2009-ben is a diákok. A képességskálák terén szembetűnő változás, hogy míg korábban 5 szint volt, 2009-ben az alsó (.) és a felső (5.) képességszintet tovább bontották. Így most találkozunk az /a és az /b, valamint a 6. szinttel is. A 2. szint vízválasztó szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőségű az önálló életvezetés és önfejlesztés, az élethosszig történő tanulás megvalósíthatósága tekintetében. A magyar tizenöt évesek j o b b s z ö v e g é r t é s - teljesítménye mögött a legalsó szinteken levők arányának csökkenése és a legmagasabb szinten elhelyezkedők arányának növekedése áll. Érdekes a tanulók olvasás iránti elkötelezettségének és a hatékony tanulási stratégiáknak a szövegértési teljesítménynyel kapcsolatos összefüggése. Figyelemfelkeltő megállapítás, hogy a magyar diák teljesítménye szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyire van tudatában a memorizáló, vagy az elaborációs tanulási technikáknak. A vizsgálatnak kiemelt területe az esélyegyenlőség. Külön értékelik, hogy a különböző hátterű tanulók eredményei mennyiben különböznek az egyes országokban. Magyarországon a szociális, gazdasági és kulturális háttér teljesítményre gyakorolt hatása jócskán az OECD átlag feletti, a különbségek 29%-át magyarázza meg az ESCS(CSHI)-index. A 2009-es PISA eredmények nyilvánosságra kerülése óta az eredmények alakulását, azok lehetséges okainak megragadását élénk szakmai vita kíséri. Ezért is vártuk nagy érdeklődéssel a kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Radó Péter, Környei László és Szebedy Tas voltak. A rendelkezésre álló idő ugyan rövidnek bizonyult, mégis sok témát érintettek 7. szám 20. február 8
a résztvevők. A vitapartnerek eszmét cseréltek a PISA 2009 és az Országos kompetenciamérés 2008 eredményeinek összevetéséről, a közoktatás-fejlesztési programok értékelésének következetes hiányáról a éve működő kompetenciaalapú központi felvételik értékeléséről az Országos kompetenciamérés eredményeinek fel nem használásáról az általános iskolák alsó és felső tagozatának módszertani elszakadásáról a magyar oktatási rendszer szelektivitásáról a tankönyvi bőség zavaráról. A PISA 2009-ről Radó Péter tollából már két bejegyzés is olvasható az OktpolCafén 2, ahol magukat a hozzászólásokat olvasva is egy kerekasztalbeszélgetésen érezhetjük magunkat. 2 http://oktpolcafe.hu/pisa-2009-nehany-tovabbi-uzenetrol-573375 Fotók: http://www.sisy.hu/; http://office.microsoft.com/hu-hu/images/ Südi Ilona 7. szám 20. február 9
FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK meres@fppti.hu Südi Ilona sudi.ilona@fppti.hu 338 256/47 Lövei Mária lovei.maria@fppti.hu 338 256/20 Török József torok.jozsef@fppti.hu 338 256/9