MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának terjedését Európában. Az alábbiakban egy felmérés eredményeit és egy konferencia főbb tapasztalatait foglaljuk össze ezzel kapcsolatban: az előző az e-business európai elterjedését és annak problémáit vizsgálta, az utóbbi témája pedig az elektronikus kereskedelem európai alkalmazása volt. Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business W@tch jelentés Az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Főigazgatósága 21 óta készíti el évente az e-business W@tch című jelentést, amelyben azt vizsgálja, hogy mennyire terjedt el, mennyit fejlődött és milyen hatásai vannak az európai gazdaságban az elektronikus üzleti módszernek, az ún. e-businessnek. Az anyag fő célja kutatásokra épülő ágazati elemzések szolgáltatása az e-businessben érintetteknek számára az EU-n belüli, illetve tágabb összefüggésben egész Európára kiterjedő folyamtokról. A vizsgálatokban külön hangsúlyt kap az információ- és kommunikációtechnika (IKT) alkalmazása kis- és középvállalatokban. A 25-ös negyedik e-business jelentés egyik összegző megállapítása az, hogy a gyors műszaki fejlődés és a világméretekben egyre intenzívebb verseny az e-business alkalmazásának fontos ösztönző erői. A módszer elterjedésének üteme azonban ágazatonként és vállalatmérettől függően nagyon különböző (1. ábra). Az IKT használatában, illetve annak elterjedtségében regionális különbségek is megfigyelhetők, főleg az EU kisvállalatai között (2. ábra). A megfigyelt fontosabb trendek közé tartozik a széles sávú internet terjedése és az IKT-megoldások egyre szélesebb körű használata az
elektronikus kereskedelemben. Érdekes, hogy az ún. digitális megosztottság mértéke a nagy- és középvállalatok között csökken, a kis- és mikro vállalatok lemaradása ezen a területen azonban továbbra is jelentős. Általánosságban elmondható, hogy az EU-vállalatoknál az e- business alkalmazása hasonló szintű, mint a nemzetközi versenytársaknál, különbség van azonban az egyes EU-országok között. A 25-ös e- Business W@tch felvázol lehetséges jövőbeli trendeket, és eszerint két olyan terület van, amelyen az e-business dinamikus fejlődésére lehet számítani: az egyik a rádiófrekvenciás azonosítás használata, a másik a korábbinál nagyobb hangsúly a marketingen és értékesítésen. alkalmazottak szerint súlyozott összehasonlítás (benchmark)*; legmagasabb érték: cégek szerint súlyozott összehasonlítás (benchmark)*; legmagasabb érték: 12 2 36 építőipar idegenforgalom 54 54 58 69 72 87 95 98 textilipar élelmiszeripar könyv- és újságkiadás gépgyártás repülőgyártás,űrkutatás gyógyszeripar autóipar IT-szolgáltatások * Az alkalmazottak szerint súlyozott adatok (indexek) úgy fejezik ki az e-business alkalmazásának mértékét, hogy az adott ágazatban a vállalatok alkalmazottainak hány százaléka érintett ilyen tevékenységekben. Ez tehát a nagyobb vállalatok helyzetét tükrözi. 12 2 élelmiszeripar 29 31 39 építőipar textilipar 45 könyv- és újságkiadás gépgyártás 48 53 idegenforgalom 58 autóipar gyógyszeripar 67 71 repülőgépgyártás, űrkutatás IT-szolgáltatások ** A cégek szerint súlyozott adatok (indexek) úgy fejezik ki az e-business alkalmazásának mértékét, hogy az adott ágazatban a vállalatok hány százaléka foglalkozik bizonyos tevékenységekkel, függetlenül a vállalatmérettől (a nagy és a kis vállalatok súlya itt azonos). Az eredményt ebben az összefüggésben tehát a kisvállalatok határozzák meg, mivel ezek száma jóval nagyobb 1. ábra A 1 vizsgált ágazat e-business-indexei 25-ben
alkalmazottak szerint súlyozott összehasonlítás (benchmark)*; legmagasabb érték: cégek szerint súlyozott összehasonlítás (benchmark)**; legmagasabb érték: 12 65 67 69 84 86 98 12 5 56 63 65 85 9 2 2 Olaszország Leengyelország Csehország Spanyolország Franciaország Egyesült Királyság Németország Csehország Franciaország Lengyelország Olaszország Spanyolország Németország Egyesült Királyság * Az alkalmazottak szerint súlyozott adatok (indexek úgy fejezik ki az e-business alkalmazásának mértékét, hogy az adott ágazatban a vállalatok alkalmazottainak hány százaléka érintett ilyen tevékenységekben. E tehát a nagyobb vállalatok helyzetét tükrözi. ** Acégek szerint súlyozott adatok (indexek) úgy fejezik ki az e-business alkalmazásának mértékét, hogy az adott ágazatban a vállalatok hány százaléka foglalkozik bizonyos tevékenységekkel, függetlenül a vállalatmérettől (a nagy és a kis vállalatok súlya itt azonos). A eredményt ebben az összefüggésben tehát a kisvállalatok határozzák meg, mivel ezek száma jóval nagyobb. 2. ábra Hét ország e-business-indexei 25-ben (Né = Németország, EK = Egyesült Királyság, Fr = Franciaország, Sp = Spanyolország, Cs = Csehország, Le = Lengyelország, Ol = Olaszország) A jelentésből az is kiderül, hogy jelentősek az ágazati különbségek az e-business módszereinek természetében, intenzitásában és hatásaiban, különösen a termelés és a szolgáltatások közötti összehasonlításban. A vállalatok közötti (business-to-business, B2B) online kereskedelem jelentős szintet ért el szinte minden ágazatban, az e-kereskedelem fogyasztó felé irányuló tevékenységeiben (business-to-customer, B2C) azonban már nagyobbak a különbségek. Az utóbbi területeken egyébként a könyv- és újságkiadás, illetve az idegenforgalom áll az élen.
Akárcsak a korábbi jelentések, a 25-ös is leszögezi, hogy a nagyvállalatok a hajtóerői az e-business fejlődésének. Számos e-businesalkalmazás alapja, a vállalatierőforrás-tervezés (ERP) sokat fejlődött a 23 25 időszakban. Az e-business W@tch vizsgálja az e-business vállalatpolitikai öszszefüggéseit is, és ezzel kapcsolatban érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet: míg az IKT alkalmazása egyrészt a termelékenység és versenyképesség javítását szolgálhatja, másrészt piaci bukáshoz is vezethet. A két legfontosabb politikai cél 25-ben a kisvállalatok elektronikus képességeinek javítása és a szabványok, a különböző megoldások közötti kompatibilitás fejlesztése. A 25-ös jelentés hét EU-tagállam 52 vállalatára terjedt ki, amelyek összesen tíz ágazatot képviseltek, de ezenkívül elkészítettek még 7 külön esettanulmányt is. 26-ban már tíz további ágazatra terjesztik ki a vizsgálatot, és a vizsgálatba bevont cégek szám 14 lesz. Az eredményeket 26 nyár közepére várják, az ágazati jelentéseket pedig ősszel hozzák nyilvánoságra (www.ebusiness-watch.org). Az e-kereskedelem terjedése Az e-business egyik részterülete, az elektronikus kereskedelem volt a témája annak a konferenciának, amelyet 25 végén tartottak Cambridge-ben. A tanácskozás célja az elektronikus kereskedelem támogatását szolgáló nemzeti és EU-szintű intézkedések és rendszerek áttekintése, és a területre vonatkozó jövőbeli politikák kialakítását meghatározó kérdések és összefüggések meghatározása volt. A tanácskozás részvevői által közzétett információk és tapasztalatok, kiegészítve az e-business W@tch beszámoló adataival, érdekes javaslatok megfogalmazását tették lehetővé. Az egyik legfontosabb megállapítás itt is az volt, hogy a kis- és középvállalatok messze nem használják ki az online üzleti lehetőségeket, és ez elsősorban azokra az országokra igaz, amelyekben még mindig drága a szélessávú internet. Léteznek azonban bevált módszerek ennek a problémának a megoldására. Skandináviában pl. a Nordic Council of Ministers (Miniszterek Skandináviai Tanácsa) anyagi támogatásával olyan informális hálózat működik, amely többek között az elektronikus beszerzés és számlázás kérdéseivel foglakozik, Szlovéniában pedig olyan élő laboratóriumokat létesítettek, amelyek kutatók, fejlesztők és felhasználók konzultációját és együttműködését támogatja. Az Európai Bizottság hozta létre az ebsn-
kezdeményezést (European E-business Support Network, E-businesst Támogató Európai Hálózat), amelynek célja a kis-, közép- és mikró vállalatok támogatása az e-kereskedelem módszereinek alkalmazásában. A konferencián részt vevő szakemberek között teljes egyetértés volt azt illetően, hogy a vállalatok elektronikus képességeinek javításához mind nemzeti, mind EU-szinten stratégiákra van szükség, olyan stratégiákra, amelyek logikus folytatásai a korábbi és most zajló projekteknek. Összeállította: Liebner Anikó Dynamic development of European e-business. = Euroabstracts, 44. k. 3. sz. 26. jún. p. 4. The future of on-line commerce. = Euroabstracts, 44. k. 3. sz. 26. jún. p. 3 http://www.ebusiness-watch.org/resources/documents/ebusiness-report-25.pdf e-business: the way forward. = European Commission/East of England Development Agency, 26. p. 36.