Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9868/16 LIMITE PUBLIC FISC 93 ECOFIN 553 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Tárgy: ECOFIN-jelentés az Európai Tanácsnak egyes adóügyi kérdésekről 1. Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot (ECOFIN), hogy tegyen jelentést különböző különösen a 2012. márciusi és júniusi, a 2013. májusi és a 2014. decemberi európai tanácsi következtetésekben említett adóügyi kérdésekről. 2. Az adóügyekkel foglalkozó magas szintű tanácsi munkacsoport elkészítette és 2016. június 3- án jóváhagyta az Európai Tanácsnak címzett, adóügyi kérdésekről szóló ECOFIN-jelentés tervezetét abból a célból, hogy a Coreperen keresztül benyújtsa azt a Tanácsnak. 3. Ezért felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy: erősítse meg a magas szintű munkacsoportban a jelentésre vonatkozóan elért megállapodást (a mellékletben foglaltak szerint); jóváhagyás céljából továbbítsa a jelentéstervezetet az (ECOFIN) Tanács 2016. június 17-i ülésére, azzal a megjegyzéssel, hogy az Európai Tanács számára benyújtandó változat aktualizált adatokat fog tartalmazni (a szögletes zárójelben található részekre vonatkozóan). 9868/16 kn/(ktr)/kb 1 DG G 2B LIMITE HU
MELLÉKLET ECOFIN-JELENTÉS AZ EURÓPAI TANÁCSNAK EGYES ADÓÜGYI KÉRDÉSEKRŐL 1. Ez a jelentés több olyan kérdést tárgyal, amelyet az Európai Tanács 2012. március 1 2-i következtetéseinek a növekedéssel foglalkozó pontjai 1, a 2012. június 28 29-i 2, a 2013. május 22-i 3, a 2013. október 24 25-i 4, a 2013. december 19 20-i 5, a 2014. március 20 21-i 6, a 2014. június 26 27-i 7 és a 2014. december 18-i európai tanácsi következtetések 8, valamint a héa jövőjéről, illetve az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemről szóló tanácsi következtetések 9 tartalmaznak. A jelentés áttekintést nyújt a kapcsolódó tanácsi munka jelenlegi helyzetéről. 2. Az Európai Tanács 2014. december 18-i felkérésének 10 megfelelően a holland elnökség alatt a Tanács továbbra is elsősorban az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni, globális és uniós szintű küzdelemmel foglalkozott. Ennek során elsődlegesen az uniós kontextusban előforduló tisztességtelen adóversennyel, adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos további munkát meghatározó, 2016. február 19-én naprakésszé tett elnökségi ütemtervre (a továbbiakban: EU-BEPS ütemterv) támaszkodott. Az elnökség különleges figyelmet fordított arra, hogy az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos uniós munka és az ugyanezzel kapcsolatos OECD-intézkedések összhangban legyenek. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 EUCO 4/3/12 REV 3 (9. és 21. pont). EUCO 76/12, 2012. június 28 29. EUCO 75/1/13 REV 1, 2013. május 22. EUCO 169/13, 2013. október 24 25. EUCO 217/13, 2013. december 19 20. EUCO 7/1/14 REV 1, 2014. március 20 21. EUCO 79/14 CO EUR 4 CONCL 2, 2. pont. EUCO 237/14 CO EUR 16 CONCL 6, 3. pont. 9586/12 FISC 63 OC 213 és 14877/12 ECOFIN 864 FISC 136 OC 579. EUCO 237/14, 2014. december 18. 9868/16 kn/(ktr)/kb 2
3. Ami az egyes konkrét területeket illeti: a közvetlen adózás területén a Tanács 2016 márciusában politikai megállapodásra jutott az országonkénti jelentések automatikus cseréjéről szóló, a Tanácshoz 2016. január 28-án beterjesztett bizottsági javaslatról, amelyet végül a Tanács 2016. május 25-én fogadott el. Fontos előrelépések történtek az adókikerülés elleni irányelvjavaslattal kapcsolatban [amelyről az ECOFIN Tanács június 17-i ülésén megállapodás születhet]. A Tanács emellett következtetéseket fogadott el a külső stratégiáról (ezen belül megállapodás született a nem együttműködő EU-n kívüli országok és területek uniós jegyzékének összeállításáról) 11 és a magatartási kódex jövőjéről (eljárási és irányítási szempontok) 12. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbízatásának reformjáról azonban még nem jött létre a megállapodás. 4. A közvetett adózás területén a holland elnökség a következő tanácsi feladatokban működött közre: a) megállapodás elérése az utalványok héamegítéléséről szóló jogalkotási javaslattal kapcsolatban; b) a megerősített együttműködés keretében bevezetendő pénzügyi tranzakciós adóról átlátható módon folytatott tárgyalások; c) fontos tanácsi következtetések elfogadása a Bizottság által benyújtott, héára vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban; d) tanácsi következtetések elfogadása a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adóról. 5. Ez a jelentés áttekintést nyújt a holland elnökség alatt a Tanácsban elért eredményekről. 11 12 9452/16 FISC 85 ECOFIN 502. 6900/16 FISC 35 ECOFIN 208. 9868/16 kn/(ktr)/kb 3
A. Jogalkotási javaslatok Adókikerülés elleni csomag a) Az adóhatóságok közötti országonkénti jelentéstétel 6. A Bizottság 2016. január 28-án az adókikerülés elleni csomag részeként benyújtotta a Tanácsnak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv 13 módosításáról szóló jogalkotási javaslatot 14, amelynek célja az adózás átláthatóságának fokozása az irányelv hatályának kibővítésével olyan módon, hogy a tagállami adóhatóságok között kötelezővé válik az országonkénti jelentések automatikus cseréje. 7. A jogalkotási javaslat kidolgozásának alapját az OECD és a G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervének Iránymutatások a transzferárazás dokumentálásához és az egyes országokra vonatkozó jelentéstételhez című 13. fellépése képezte. 8. Az ECOFIN Tanács 2016. március 8-i ülésén folytatott vita eredményeként létrejött szöveget valamennyi delegáció támogatni tudta, és az ECOFIN Tanács 2016. május 25-én elfogadta a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvet 15. 9. Az új szabályok értelmében a multinacionális vállalatcsoportoknak egy sablon felhasználásával be kell nyújtaniuk az országonkénti jelentéseiket a tagállami adóhatóságokhoz. Az adóhatóságoknak ezután a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv szerinti, már működő automatikus csere keretében automatikusan ki kell cserélniük e jelentéseket az érintett tagállamokkal. 13 14 15 HL L 64., 2011.3.11., 1. o., a legutóbb a 2015. december 8-i (EU) 2015/2376 tanácsi irányelvvel (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.) módosított irányelv. 5638/16 FISC 9 + ADD 1. 7148/16 FISC 39 ECOFIN 231. 9868/16 kn/(ktr)/kb 4
b) Az adókikerülés elleni irányelv 10. A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (a továbbiakban: ATAD-javaslat) hat konkrét adókikerülés elleni szabályt állapít meg: a) kamatlevonás-korlátozási szabály (4. cikk); b) a tőkekivonás megadóztatása (5. cikk); c) átállási záradék (6. cikk); d) visszaélés elleni általános szabály (7. cikk); e) az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály (8 9. cikk); f) a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek elleni szabály (10. cikk). 11. A javaslatot a Bizottság az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) uniós vonatkozásairól szóló, 2015. december 8-i ECOFIN tanácsi következtetésekben (15150/15) megfogalmazott felkérés nyomán készítette el. Az ECOFIN Tanács e következtetésekben úgy vélte, hogy az OECD BEPS következtetések végrehajtásának eszközeként lehetőség szerint uniós irányelveket kell alkalmazni, és felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot. 12. Az ECOFIN Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta továbbá, hogy uniós szinten olyan közös, ugyanakkor rugalmas megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak az OECD BEPS következtetésekkel és az uniós Szerződésekben rögzített szabadságokkal, továbbá támogatta, hogy az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás visszaszorítását célzó, uniós szinten elfogadandó intézkedéseket a tagállamok mielőbb, ténylegesen és koordinált módon végrehajtsák. 13. Az adóügyi munkacsoport nyolc ülésén vizsgálta meg a javaslatot szakértői szinten. A magas szintű munkacsoport 2016. május 10-én tekintette át e szakértői vizsgálatok eredményeit. E munka eredményét (8766/16) a Coreper a 2016. május 18-i és 24-i ülésén tárgyalta. 9868/16 kn/(ktr)/kb 5
14. Az ECOFIN Tanács május 25-i ülésén tartott miniszteri szintű vita eredményeként már csak néhány fontos lezáratlan kérdést kell áttekinteni, mielőtt a szöveget a június 17-i ülés elé terjeszthetik. 15. Az elnökség határozott célja, hogy lehetőség szerint jogilag kötelező erejű minimumszabályról fogadjanak el megállapodást a Bizottság által javasolt mind a hat BEPS elleni rendelkezésre vonatkozóan. Ez megfelelne annak az ütemtervnek, amelyet az ECOFIN Tanács 2016. február 12-i ülésén a legtöbb tagállam támogatott és amelyet a miniszterek a 2016. április 22-én Amszterdamban tartott nem hivatalos ECOFIN-ülésen újólag megerősítettek. 16. [A Coreper 2016. május 18-i megbeszélését követően a javaslatra vonatkozó politikai megállapodás született az ECOFIN Tanács június 17-i ülésén, miután az Európai Parlament 2016. június 6-án elfogadta a jelentését (konzultáció).] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság már 2016. április 27 28-án elfogadta a saját véleményét. c) A csomag nem jogalkotási része 17. Az Európai Bizottság 2016. január 28-án adócsalás elleni csomagot fogadott el, amely egy összefoglaló közleményből ( Az eredményes adóztatás megvalósításának és az adózás átláthatóbbá tételének következő lépései az EU-ban ), két jogalkotási javaslatból, az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló közleményből (a továbbiakban: a közlemény), valamint az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról szóló ajánlásból (a továbbiakban: az ajánlás) áll. 18. A Bizottság célja a közleménnyel az, hogy javaslatot tegyen az eredményes adóztatás új uniós külső stratégiájának kereteire. Megjelöli benne azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek a Bizottság szerint segíthetik az Uniót a jó adóügyi kormányzás globális előmozdításában, az adóalap-eróziót eredményező külső tényezőkkel szembeni fellépésben és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében valamennyi vállalkozás számára. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy miként lehetne a jó adóügyi kormányzást megfelelőbben integrálni az Unió tágabb külső politikáiba. 9868/16 kn/(ktr)/kb 6
19. A Bizottság a közleményben ezért javaslatot tesz arra, hogy az EU és a harmadik országok vagy régiók közötti valamennyi vonatkozó megállapodásba illesszenek be a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, közös uniós megközelítést dolgoz ki a harmadik országok adózás szempontjából történő értékelésére és jegyzékbe vételére, továbbá célul tűzi ki azt, hogy a fejlődő országok részére nyújtott uniós támogatásnak az eddiginél nagyobb mértékben legyen feltétele, hogy ezek az országok javítsák az adóügyi kormányzásukat. 20. A Bizottság az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról szóló ajánlásában azt tárgyalja, hogy milyen módon hajthatók végre az uniós tagállamokban az adóegyezményekkel való visszaélések elleni azon intézkedések, amelyek az OECD BEPS cselekvési tervének 6. fellépése alapján kerültek megvitatásra. 21. A magas szintű munkacsoport 2016. február 23-án és május 10-én vitatta meg a közleményt és az ajánlást. Az ECOFIN Tanács a 2016. május 25-i ülésén a további lépésekről szóló következtetéseket 16 fogadott el. A következtetésekben a Tanács felkérte a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy 2016 szeptemberéig kezdje meg a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének összeállítására irányuló munkát, és a Bizottság által végzett első átvilágítás alapján határozza meg, hogy mely harmadik országokkal célszerű megkezdeni a párbeszédet, annak érdekében, hogy sor kerüljön a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének létrehozására és az uniós szintű koordinált óvintézkedések felmérésére, és a Tanács 2017-ben ezeket jóváhagyhassa. A kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv 22. A Bizottság 2011 novemberében javaslatot terjesztett elő a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló 2003/49/EK tanácsi irányelv (kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv) átdolgozására vonatkozóan. Mivel a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelvet több alkalommal módosították, e javaslat elsődleges célja, hogy a jobb áttekinthetőség céljából dolgozza át azt. A javaslat továbbá bizonyos érdemi változtatásokat is végrehajtana a hatályos irányelven. Ezek közé tartozik az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások körének kibővítése; a társult minősítéshez szükséges részesedési küszöb (25%-ról 10%-ra) csökkentése; és az adóalanynak minősülés előírása az adómentesség követelményei között. 16 9452/16 FISC 85 ECOFIN 502. 9868/16 kn/(ktr)/kb 7
23. Az anya- és leányvállalatok közös adóztatásáról szóló irányelv módosításának elfogadását követően a tagállamok túlnyomó többsége a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelvjavaslat szétbontásával kívánta felgyorsítani a munkát, olyan módon, hogy elsőként ebbe az irányelvbe is az anya- és leányvállalatok közös adóztatásáról szóló irányelvben foglalthoz hasonló, általános visszaélés elleni rendelkezést illesztenének, majd a többi rendelkezésről később tárgyalnának. Néhány tagállam azonban úgy vélte, hogy a javaslatot egyben kell megvitatni. 24. A lett elnökség politikai megállapodás elérése céljából nyújtotta be szövegjavaslatát az ECOFIN Tanács 2015. június 19-i ülésére. A megállapodás azonban nem jött létre, mivel néhány tagállam ragaszkodott egy olyan rendelkezés beillesztéséhez, amelynek értelmében ha a tényleges adómérték alacsonyabb lenne egy minimális adókulcs szerinti küszöbnél, akkor a kamat vagy jogdíj utáni kamatadót a pénz forrása szerinti tagállam szintjén lehetne kivetni (tehát megtagadva az irányelvben biztosított előnyt). Az ECOFIN Tanácsban júniusban lefolytatott vita után a luxemburgi elnökség politikai és szakértői szintű megbeszéléseket tartott egy ilyen minimális tényleges adómértékről szóló rendelkezés esetleges beillesztéséről. 25. A holland elnökség kétoldalú konzultációt folytatott minden tagállammal arról, hogy milyen módon lehetne megszövegezni a minimális tényleges adómérték koncepcióját az irányelvben, illetve hogy elfogadható lenne-e a koncepciónak és a gazdasági tevékenység vizsgálatának a kombinációja. A kétoldalú megbeszélések után a holland elnökség az adóügyi munkacsoport két ülésén, 2016. január 20-án és február 16-án foglalkozott a kérdéssel, majd a magas szintű munkacsoport 2016. április 13-i ülésén ismertette az eredményeket. 26. Az elnökség a minimális tényleges adómérték kiszámítására szolgáló technikai elemeket javasolt, és több lehetőséget vázolt fel a minimális tényleges adómérték hatályára vonatkozóan. Ezenkívül különböző lehetséges jogalkotási módozatokat vitattak meg mind a minimális tényleges adómértékre mint kizárólagos kritériumra, mind pedig a minimális tényleges adómértéknek és a tevékenység vizsgálatának a kombinációjára vonatkozóan. 9868/16 kn/(ktr)/kb 8
27. Eltekintve attól a politikai kérdéstől, hogy helyénvaló-e a minimális tényleges adómértékre vonatkozó rendelkezést beépíteni a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelvbe, tisztán technikai szempontból nagyszámú delegáció támogatta a tényleges adómérték kiszámításának módszerére vonatkozó elnökségi javaslatot, néhány delegáció azonban nem tudott egyetérteni vele. Eltértek a vélemények a minimális tényleges adómértékre vonatkozó rendelkezés alól a módosított nexus módszernek megfelelő rendszerek keretében történő jogdíjfizetések és/vagy a kamatfizetések esetében javasolt mentességek tekintetében. Ezenkívül néhány résztvevő ki akarta terjeszteni az irányelv jelenlegi hatályát a harmadik országokba fizetett kamatokra és jogdíjakra is, mások azonban ezt nem támogatták. 28. A magas szintű munkacsoport 2016. április 13-i ülésén kiderült, hogy a delegációk megosztottak azzal kapcsolatban, hogy helyénvaló-e a minimális tényleges adómértékre vonatkozó rendelkezést beépíteni az irányelvbe. Ezenkívül a delegációk a rendelkezés hatályával kapcsolatban sem értettek egyet egymással. Az elnökség megállapította, hogy ebben a helyzetben a további szakértői munka valószínűleg nem jelentene előrelépést. 29. A fentieket figyelembe véve e javaslat vonatkozásában még további munkára lesz szükség. A megtakarítások adóztatásáról folytatott tárgyalások európai harmadik országokkal, az Egyesült Királyság koronafüggőségeivel és tengerentúli területeivel, valamint a Holland Királysághoz tartozó nem európai országokkal 30. A Bizottság 2011. június 17-én ajánlást fogadott el a Svájccal, Liechtensteinnel, Andorrával, Monacóval és San Marinóval kötendő megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazásról. A tárgyalások célja javítani az EU által ezen országokkal a megtakarítások megadóztatásáról kötött megállapodásokon, és biztosítani, hogy ezen országok továbbra is az EU-ban alkalmazott intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmazzanak. 31. A Tanács 2013. május 14-i ülésén megállapodás született a tárgyalási megbízatásról, a közelmúltban globális szinten elért eredményekkel azaz az automatikus információcsere mint nemzetközi szintű norma előmozdítására vonatkozó megállapodással összhangban. 32. Az Európai Tanács a 2013. december 19 20-i ülésén az európai harmadik országokkal folyó tárgyalások meggyorsítását szorgalmazta. 9868/16 kn/(ktr)/kb 9
33. A Svájccal létrejövő megállapodás aláírásáról szóló határozat elfogadását, valamint a megállapodásnak az Európai Unió nevében történt, 2015. május 27-i aláírását követően a Tanács 2015. december 8-án elfogadta a megállapodás megkötéséről szóló határozatot. A Liechtensteinnel létrejövő megállapodás aláírásáról szóló határozatot 2015. október 26-án, a megállapodás megkötéséről szólót pedig 2015. december 8-án fogadták el. A San Marinóval létrejövő megállapodás aláírásáról szóló határozatot 2015. december 8-án fogadták el. 34. A holland elnökség alatt az Andorrával létrejövő megállapodás aláírásáról szóló határozatot 2016. február 12-én, a San Marinóval létrejövő megállapodás megkötéséről szólót pedig 2016. április 21-én fogadták el. 35. A megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelv hatályon kívül helyezését követően még mindig folyamatban van az a munka, amely az Egyesült Királyság koronafüggőségeivel és tengerentúli területeivel, valamint a Holland Királysághoz tartozó nem európai országokkal fennálló kétoldalú információcsere-megállapodások felfüggesztésére irányul, összhangban az ezen országok és területek által már megtett kötelezettségvállalásokkal. A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszere 36. A Bizottság 2011. szeptember 28-án benyújtotta a Tanácsnak a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló irányelvre vonatkozó javaslatát. A javaslat célja az volt, hogy a pénzügyi szektor méltányos hozzájárulást nyújtson a válság költségeinek fedezéséhez, elkerülhető legyen az egységes piac fragmentálódása, és megfelelő visszatartó intézkedések kerüljenek bevezetésre az olyan tranzakciókra vonatkozóan, amelyek nem javítják a pénzügyi piacok hatékonyságát. 37. Mivel az összes tagállam nem tudott egyhangú megállapodásra jutni, egy részük támogatta azt a felvetést, hogy vizsgálják meg a pénzügyi tranzakciós adó megerősített együttműködés keretében történő bevezetésének lehetőségét. A tizenegy tagállam közötti megerősített együttműködésre való hivatalos felhatalmazásról szóló határozat elfogadására az ECOFIN Tanács 2013. január 22-i ülésén került sor. A Bizottság 2013. február 14-én továbbította a Tanácsnak a pénzügyi tranzakciós adó területén folytatandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló hivatalos irányelvjavaslatát. 9868/16 kn/(ktr)/kb 10
38. Az adóügyi munkacsoportban végzett előkészítő munkát követően az ECOFIN Tanács az alábbi ülésein tárgyalt az ügy állásáról: 2014. május 6-án, amikor tíz részt vevő tagállam miniszterei közös nyilatkozatot 17 adtak ki; 2014. november 7-én 18 és 2014. december 9-én 19 az elnökségi jelentések alapján; 2015. december 8-án 20, amikor a megerősített együttműködésben részt vevő tíz tagállam (Észtország kivételével) Ausztria előterjesztése alapján elfogadta a tanácsi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatot 21. 39. Az Észt Köztársaság 2016. március 16-án teljesítette a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködésből való kilépés alaki feltételeit 22. 40. A holland elnökség alatt amely lehetővé tette, hogy az összes tagállam között folytatódjanak a tárgyalások e kérdésről 2016 első felében egyszer ülésezett az adóügyi munkacsoport, ahol a pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatos alábbi témákat vitatták meg: a) a kibocsátási hely elvének és a rezidens elvnek az alkalmazása, valamint a pénzügyi tranzakciós adó területi hatálya; b) az árjegyzési tevékenységek mentesítése a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alól; c) azoknak a származtatott ügyleteknek a köre, amelyekre a pénzügyi tranzakciós adót alkalmazni kell. 17 18 19 20 21 22 Lásd a 9399/14 FISC 79 ECOFIN 445 és a 9576/14 PV/CONS 22 ECOFIN 460 dokumentumot. Lásd a 14949/14 FISC 181 ECOFIN 1001 dokumentumot. Lásd a 16498/14 FISC 222 ECOFIN 1159 dokumentumot és a 16753/14 FISC 230 ECOFIN 1188 CO EUR-PREP 50 dokumentum 36 46. pontját. Lásd a 14942/15 FISC 181 ECOFIN 947 dokumentumot. Lásd a 15112/15 ADD 1 dokumentumot. Lásd a 7808/16 FISC 47 LIMITE dokumentumot. 9868/16 kn/(ktr)/kb 11
41. [A fentiek nyomán és a 9602/16 FISC 90 ECOFIN 522 dokumentumban foglalt jelentés alapján az ECOFIN Tanács a 2016. június 17-i ülésén megvitatta az ügy állását.] 42. Amint azt az egyes adóügyi kérdésekről szóló, az Európai Tanácsnak címzett előző ECOFINjelentésben 23 is jeleztük, a fentiek alapján megállapítható, hogy további munkára lesz szükség a Tanácsban és előkészítő szerveiben ahhoz, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban olyan végleges megállapodás szülessen a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok között, amely tiszteletben tartja az abban részt nem vevő tagállamok hatásköreit, jogait és kötelezettségeit. A héára vonatkozó cselekvési terv 43. A Bizottság 2016. április 7-én közzétette az Úton egy egységes uniós héaövezet felé - új döntések szükségeltetnek című, a héára vonatkozó cselekvési tervet 24 (a továbbiakban: a héára vonatkozó cselekvési terv). A héára vonatkozó cselekvési tervben a Bizottság ismerteti a héarendszer korszerűsítésének és újragondolásának menetével kapcsolatos nézeteit. Mindez több sürgős és középtávú intézkedéssel kiegészítve az egységes uniós héaövezet létrejöttéhez vezetne. Az említett intézkedések a következő jelentős témakörökhöz kapcsolódnak: i. egyszerűsítés, valamint a vállalkozások (különösen az e-kereskedelemben érintett vállalatok és a kkv-k) megfelelési költségeinek csökkenése; ii. iii. iv. a héacsalás elleni sürgős intézkedések (az adóigazgatások és a közigazgatási együttműködés javítása); a héacsalás elleni középtávú intézkedések és a végleges héarendszer megvalósítása felé vezető út; héakulcsok. 23 24 Lásd a 15187/15 FISC 187 ECOFIN 968 Co EUR-PREP 50 dokumentum 40. pontját. COM (2016) 148 final. Lásd még: http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/vat/action_plan/index_en.htm 9868/16 kn/(ktr)/kb 12
44. Az Európai Számvevőszék a 2016. március 3-án közzétett, A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség című, 24/2015. sz. különjelentésében 25 a vizsgálat eredményei mellett 14 ajánlást is megfogalmaz a héacsalás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. Ezek az ajánlások a közigazgatási együttműködés javítására, az adóigazgatások hatékonyságára, az információcserére és szakpolitikai kérdésekre vonatkoznak. Az ajánlások közül jó néhány párhuzamban áll a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervében tárgyalt területekkel és intézkedésekkel. 45. A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervében felkérte a Tanácsot, hogy mielőbb nyújtson világos politikai iránymutatást, és erősítse meg, hogy kész támogatni a tervben foglalt intézkedéseket. Az Állandó Képviselők Bizottsága felkérte az adóügyi munkacsoportot, hogy vizsgálja meg a Számvevőszék különjelentését. 26 46. Ennek megfelelően a héára vonatkozó cselekvési tervről a Tanácsban folytatott megbeszélések szakértői szinten kiterjedtek a Számvevőszék különjelentésére is. A megbeszélések nyomán az ECOFIN Tanács a 2016. május 25-i ülésén tanácsi következtetéseket fogadott el. 27 47. Bár a tanácsi következtetések a héa területén uniós szinten végrehajtandó kezdeményezések széles körére terjednek ki, több területen, például a héára vonatkozó cselekvési terv egyes elemei tekintetében további munkára és megbeszélésekre lesz szükség, és foglalkozni kell a további lépésekkel, például a következőkkel: a) a héacsalás elleni küzdelemre vonatkozó további kezdeményezések; b) a tranzakció-hálózatok elemzésére szolgáló eszközzel kapcsolatos munka folytatása; c) a fordított adózás szélesebb körű (általános) alkalmazására vonatkozó, a Tanács által engedélyezett eltérések lehetősége; 25 26 27 Elérhető a következő címen: http://www.eca.europa.eu/en/pages/docitem.aspx?did=35308 Lásd a 6918/16 és 6919/16 dokumentumot. 9494/16 FISC 86 ECOFIN 509. 9868/16 kn/(ktr)/kb 13
d) a végleges héarendszer (az egységes uniós héaövezetre vonatkozó elképzeléssel együtt); e) az egyablakos mechanizmus; f) a héával összefüggésben további munka a 42. vámeljárással kapcsolatban. A héacsalás elleni küzdelem és a következő lépések 48. A héacsalás elleni küzdelem fontos kérdés az EU egésze számára. Ezt jól példázza a héaveszteség 28 mértéke, amely továbbra is számottevő az EU-ban, és e veszteséget részben csalárd tevékenységek okozzák 29. 49. Az Európai Tanács a 2014. június 26 27-i ülésén elfogadta Az Unió stratégiai menetrendje a változások idején című dokumentumot, amelyben az elkövetkező öt évre megállapított egyik uniós prioritás a következő: garantálni kell a méltányosságot: küzdeni kell az adókijátszás és az adócsalás ellen, mégpedig annak érdekében, hogy mindenki méltányosan kivegye részét az adóterhekből. 30 50. A holland elnökség alatt az ECOFIN Tanács és előkészítő szerveinek napirendjén kiemelt helyen szerepeltek az azon intézkedésekkel kapcsolatos kérdések, amelyek lehetővé tennék, hogy hatékony megoldásokat találjunk a héacsalás elleni küzdelem terén. 51. A héára vonatkozó cselekvési terv egyik összetevőjét (a héacsalás elleni küzdelem információcsere révén, különös tekintettel az információtechnikai eszközök alkalmazására) az ECOFIN Tanács is megvitatta a 2016 áprilisában Amszterdamban tartott nem hivatalos ülésén. 28 29 30 A héaveszteség fogalmát úgy határozzák meg, mint a tényleges héabefizetésekből származó bevétel és a teljes becsült héafizetési kötelezettség közötti különbséget, abszolút értékben vagy százalékos mértékben kifejezve. Az adócsalás, illetve adókijátszás, csőd, fizetésképtelenség és számítási hiba okozta bevételkiesés becsült értékét jelenti. Lásd: Tanulmány az uniós tagállamokban tapasztalható héaveszteségek számszerűsítéséről és elemzéséről. 2015. évi jelentés (angol nyelvű szöveg); TAXUD/2013/DE/321; FWC No. TAXUD/2010/CC/104, 7. oldal; http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/common/publications/studies/vat_ gap2013.pdf Lásd: EUCO 79/14 CO EUR 4 CONCL 2, 14. o., 2. pont. 9868/16 kn/(ktr)/kb 14
52. Az adóügyi munkacsoport 2016. június 1-jén a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. május 25-i tanácsi következtetések 9. pontjának megfelelően 31 folytatta a tranzakcióhálózatok elemzésére szolgáló eszközről készült bizottsági megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó véleménycserét. A véleménycsere az eszköz uniós szintű, szélesebb körű önkéntes alkalmazásának több technikai szempontjára, valamint a kapcsolódó pénzügyi és jogi szempontokra is kiterjedt. A tagállamok nagy többsége kijelentette, hogy önkéntes alapon kész elkezdeni alkalmazni az eszközt a héacsalások felderítésére, vagy pedig jelezte, hogy mérlegeli ezt a lehetőséget. A tagállamok megismételték azt a felvetést is, hogy a Bizottság vegye fontolóra egy egyértelmű jogalap meghatározásának lehetőségeit. Bár folytatódni fog a vita az eszköz összes gyakorlati és jogi vonatkozásával kapcsolatban is, következő lépésként a Bizottság egy projektcsoportot fog létrehozni, amelynek az lesz a feladata, hogy meghatározza mindazokat a releváns szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy megkezdődjön a projekt kidolgozása azon tagállamok közreműködésével, amelyek érdeklődést mutatnak eziránt. A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a Tanács (az adóügyi munkacsoport) számára a helyzet aktuális állásáról. 53. Az adóügyi munkacsoport 2016. június 1-jei ülésén a delegációk felkérést kaptak arra, hogy tartsanak véleménycserét a héára vonatkozó cselekvési terv 3.2 3.4. pontjáról, azaz a következőkről: a) a hatékonyabb adóigazgatások megteremtése céljából végrehajtott tevékenységek (3.2. pont); b) az önkéntes megfelelés javítása (3.3. pont); c) az adóbeszedés javítása (3.4. pont). 54. Az adóügyi munkacsoport ülése lehetőséget nyújtott arra, hogy megtartsák az első megbeszéléseket azokkal a nem jogalkotási kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyeket a Bizottság a héára vonatkozó cselekvési terv ezen pontjaiban említett. Ez a munka folytatódni fog, mivel számos tagállam azon az állásponton volt, hogy az adóigazgatások területére vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos megbeszélések és véleménycserék segítséget nyújthatnak az érintett tagállamok számára. Amint azt a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. május 25-i következtetéseiben 32 is jelzi, a Tanács a szuverenitás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének figyelembevételével fogja megvizsgálni ezeket a nem jogalkotási intézkedéseket. 31 32 Lásd a 9494/16 FISC 86 ECOFIN 509 dokumentum 9. pontját. Lásd a 9494/16 FISC 86 ECOFIN 509 dokumentum 9. pontját. 9868/16 kn/(ktr)/kb 15
A fordított adózási mechanizmus szélesebb körű alkalmazása a belföldi tranzakciókra 55. A magas szintű munkacsoport 2015. november 19-i ülésén tartott vitát 33 követően az ECOFIN Tanács a 2016. január 15-i ülésén véleménycserét tartott a héacsalásról. A vita a cseh köztársasági delegáció feljegyzésén (15196/15 FISC 189 ECOFIN 971 LIMITE) és az elnökség vitaindító dokumentumán (15517/15 FISC 198 ECOFIN 1002 LIMITE) alapult. A vita eredményeként a delegációk felkérték a Bizottságot arra, hogy a héa jövőjéről szóló, a közeljövőben benyújtásra kerülő cselekvési tervében egyebek mellett készítsen elemzést arra vonatkozóan, hogy amennyiben jól körülhatárolt, ideiglenes eltérést biztosítanának egyes olyan tagállamoknak, melyek szélesebb körben kívánják a gyakorlatban alkalmazni a fordított adózási mechanizmust a héa tekintetében, az nem akadályozná-e aránytalan mértékben a belső piac megfelelő működését, figyelembe véve egy ilyen ideiglenes eltérés kockázatait és lehetséges hatásait, ideértve a politikai, jogi és gazdasági szempontokat is. A héára vonatkozó cselekvési terv 3.5. pontja utal rá, hogy a Bizottság részletekbe menően értékelni kívánja az e témára vonatkozó ilyen kéréseket. 56. A 2016. május 25-i ülésen amelyen a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló tanácsi következtetések 34 elfogadására is sor került a delegációk megállapodtak arról, hogy az ECOFIN Tanács soron következő ülésén foglalkozni fognak a fordított héa-adózási mechanizmusnak a belföldi tranzakciókra való szélesebb körű alkalmazásának kérdésével. [2016. június 17-én az ECOFIN Tanács véleménycserét tartott a 9601/16 FISC 89 ECOFIN 521 LIMITE dokumentum és a Bizottságnak a helyzet állásáról szóló, az ECOFIN Tanács ülésén ismertetett beszámolója alapján.] 57. [beillesztendő szöveg: az ECOFIN Tanács júniusi ülésének gyakorlati eredményei] 33 34 Lásd: 15187/15 FISC 187 ECOFIN 968 Co EUR-PREP 50 dokumentum 46. pontját. 9494/16 FISC 86 ECOFIN 509. 9868/16 kn/(ktr)/kb 16
Héa: az utalványok héamegítélése 58. A Bizottság 2012 májusában javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy közös uniós szabályokat állapítson meg az utalványok héamegítélésére vonatkozóan. A változásokra egyrészről a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások támogatása érdekében, másrészről pedig abból a célból van szükség, hogy biztosítható legyen mind a kettős adóztatásnak, mind pedig az adóztatás elmaradásának az elkerülése. 59. A négy éve folyó tárgyalások során a Tanács előkészítő szervei komoly szakértői munkát végeztek a javaslat különböző vonatkozásaival kapcsolatban. A tagállami álláspontok közeledtek a tekintetben, hogy szükség van az utalványok héamegítélésének külön szabályozására annak érdekében, hogy biztosítsák az egyértelmű és egységes eljárást, a következetlenségek és a versenytorzulás elkerülését, a kettős adóztatásnak és az adóztatás elmaradásának a megakadályozását, valamint az adókikerülés kockázatának csökkentését. A megbeszélések során számos lehetséges technikai megoldás vizsgálatára sor került annak érdekében, hogy a javaslatra vonatkozóan megszülethessen a szükséges egyhangú megállapodás. 60. Az előző elnökségek alatt elvégzett előkészítő munkát követően a holland elnökség néhány további módosítást javasolt ahhoz a kompromisszumos szöveghez, amelyről a lett és a luxemburgi elnökségek alatt folytak megbeszélések, továbbá azt javasolta, hogy zárják le a munkát ebben a tárgyban (lásd a 8334/16 FISC 60 ECOFIN 327 dokumentumot). 61. Ennek eredményeképpen az Állandó Képviselők Bizottsága a 2016. május 4-i ülésén megerősítette az irányelvtervezetnek a 8333/16 FISC 59 ECOFIN 326 dokumentumban található szövegének tartalmáról létrejött megállapodást. A jogász-nyelvészi ellenőrzés elvégzését követően az irányelvnek a 8741/16 FISC 70 ECOFIN 378 dokumentumban szereplő szövegét hivatalos elfogadás céljából benyújtják majd a Tanács egyik soron következő ülésére. 9868/16 kn/(ktr)/kb 17
Jövedéki adó (a 2011/64/EU és a 2008/118/EK irányelv) 62. A Bizottság 2015. december 21-én előterjesztette a 2011/64/EU irányelv REFIT-értékeléséről és a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, a Tanácshoz intézett jelentését. A 2011/64/EU irányelv 35 19. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak négyévente jelentést kell benyújtania a jövedéki adónak az említett irányelvben megállapított kulcsaira és szerkezetére vonatkozóan. Az irányelvet továbbá a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) keretében is értékelni kell. 36 63. A jelentés vizsgálatát követően a Tanács elfogadta a 6420/2/16 FISC 28 ECOFIN 140 REV 2 dokumentumban foglalt következtetéseket. 37 A Tanács többek között felkérte az Európai Bizottságot, hogy e tanácsi következtetések, valamint a 2011/64/EU irányelvben foglalt célok figyelembevételével készítse el az összes vonatkozó tanulmányt, továbbá a vonatkozó szakmai elemzés és hatásvizsgálat elvégzését és a nyilvános konzultációk lefolytatását követően 2017-ben nyújtson be megfelelő jogalkotási javaslatot a Tanácsnak, vagy amennyiben úgy dönt, hogy nem nyújt be javaslatot, tájékoztassa a Tanácsot ennek okairól. 64. Érdemes megjegyezni, hogy a Tanács nyugtázta, hogy a 2011/64/EU irányelvről szóló bizottsági jelentés egyes ajánlásainak célja a tagállami jövedékiadó-beszedés teljes rendszerének fejlesztése, és ennek megfelelően kijelentette, hogy várakozással tekint az elé, hogy kellő időben kézhez kapja a 2008/118/EK tanácsi irányelv folyamatban lévő, párhuzamosan zajló értékeléséről szóló bizottsági jelentést. 35 36 37 A Tanács 2011. június 21-i 2011/64/EU irányelve a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.). A REFIT az uniós joganyag teljes egészének felülvizsgálatára irányuló program, amelynek célja egyrészt a terhek, következetlenségek, hiányosságok és eredménytelen intézkedések feltérképezése, másrészt a felülvizsgálat eredményei nyomán szükséges javaslatok kidolgozása. Ausztria, Írország, Finnország, Franciaország és Svédország nyilatkozatot tett, amely a 6420/2/16 FISC 28 ECOFIN 140 REV 2 + COR 1 dokumentumban található. 9868/16 kn/(ktr)/kb 18
B. Adópolitikai koordináció 65. A holland elnökség alatt számottevő előrelépés történt az adópolitikai (az EU-n kívüli adóügyi jogszabályokkal való) koordináció területén, amint ezt az alábbiakban ismertetjük. a) A magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) i. A magatartási kódexszel kapcsolatos munka 66. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport három alkalommal ülésezett a holland elnökség alatt: 2016. február 2-án, április 12-én és június 2-án. A csoport a 2015 novemberében elfogadott új munkacsomag alapján folytatta a munkát. 67. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport 38 folytatta a kódex szerint káros rendelkezésekre vonatkozó moratóriummal és az ilyen rendelkezések leépítésével kapcsolatos megbeszéléseket, és ennek során a szabadalmi adókedvezményekre és a gibraltári eszközkezelő cégek tekintetében alkalmazott adóügyi megközelítésre összpontosított. 68. Folytatódott a közigazgatási gyakorlatokra vonatkozó munka is. A csoport 2014 júniusában megállapodott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítással kapcsolatos spontán információcserére és a transzferárazás területén folytatandó információcserére vonatkozó modellútmutatóról, amely referenciaként szolgálhat a tagállamok számára. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport a holland elnökség alatt megbeszéléseket folytatott az útmutató alkalmazása terén az egyes tagállamokban elért eredményekről. 69. A holland elnökség idejére szóló munkaprogramjában előirányzottak szerint a csoport megvitatta a feltételes adómegállapítások feltételeire és szabályaira vonatkozó iránymutatások kidolgozásának kérdését. 70. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport folytatta arra irányuló törekvéseit, hogy harmadik országok vonatkozásában is előmozdítsa a magatartási kódex elveinek és kritériumainak alkalmazását; ennek keretében most elsősorban a Liechtensteinnel folytatott párbeszédre összpontosított. A Bizottság tájékoztatta a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot a Liechtensteinnel folytatott párbeszéd aktuális állásáról. 38 Az ECOFIN Tanács 2016. június 17-i ülésére készült jelentés, 9912/16 FISC 97 ECOFIN 558. 9868/16 kn/(ktr)/kb 19
ii. A magatartási kódex jövője 71. A holland elnökség az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás területén az elkövetkező hónapok során esedékes tanácsi munka ütemtervében (6039/16) jelezte, hogy a magatartási kódex jövőjére vonatkozó munkát rövid távon egy két lépésből álló megközelítést alkalmazva kell elvégezni: első lépésként a csoport irányítását, átláthatóságát és munkamódszereit kell megvitatni, második lépésként megbeszéléseket kell kezdeni a megbízatás azon koncepciónak megfelelő felülvizsgálatáról, hogy a nyereséget adott esetben ténylegesen megadóztassák az EU-ban, és még az elnökség hivatali idejének lejárta előtt határozni kell a csoport megbízatásának kérdéséről. 72. Az ECOFIN Tanács 2015. december 8-án a magatartási kódex jövőjéről szóló következtetéseket fogadott el (15148/15), amellyel lezárta a reform első szakaszát. E következtetésekben különösen arra kérte fel a magas szintű munkacsoportot, hogy vitassa meg a megbízatás felülvizsgálatát azon elképzelést illetően, miszerint a nyereségekre adott esetben az Unión belül egy tényleges adózási szint vonatkozna, a tagállamok adóztatási hatáskörei ellenére ; továbbá erősítse meg az általános kormányzás, az átláthatóság és a munkamódszerek javításának szükségességét és a holland elnökség ideje alatt véglegesítse a csoport reformját. A magas szintű munkacsoport a 2016. május 10-i ülésén foglalkozott a kérdéssel, és az elnökség megállapította, hogy jelenleg nincs lehetőség megállapodni a megbízatás további kiterjesztéséről. 9868/16 kn/(ktr)/kb 20
73. A holland elnökség alatt a magas szintű munkacsoport 2016. február 1-jén és 23-án tanácsi következtetéstervezet alapján megvitatta a csoport irányításának, átláthatóságának és munkamódszereinek kérdését. Ennek eredményeképpen a Tanács 2016. március 8-án következtetéseket fogadott el a magatartási kódex jövőjéről. E tanácsi következtetések elfogadásával a Tanács kiemelte, hogy növelni kell a csoport korábbi és jelenlegi munkájának átláthatóságát, de egyúttal hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell arról, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoporton belüli eredményorientált együttműködés bizalmas keretek között folyhasson tovább. Emellett szorgalmazza azt, hogy elő kell segíteni a csoport korábbi és jelenlegi munkájával kapcsolatos tájékoztatást, többek között például a Tanács honlapján külön oldalon elhelyezett már nyilvános dokumentumok révén, valamint az általános iránymutató feljegyzéseket és az egyéni intézkedésekre vonatkozó végleges határozatokat tartalmazó dokumentumok lehetőség szerinti nyilvánosságra hozatala révén. b) A magatartási kódexszel foglalkozó csoport a visszaélések elleni küzdelem: a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerekkel foglalkozó alcsoport 74. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport visszaélések elleni alcsoportja az ír elnökség idején kezdte meg az úgynevezett hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerüléssel kapcsolatos munkáját. A tanácsi jóváhagyást (11967/09 FISC 96) követően a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2012 novemberében megállapodott (16488/12 FISC 173) arról, hogy a visszaélések elleni alcsoport keretében részletes szakértői megbeszéléseket fog folytatni a profitki- és beáramláshoz, valamint az adórendszerek közötti eltérésekhez kapcsolódó visszaélések kérdéséről, mindenekelőtt a hibrid szervezetekről és a hibrid állandó telephelyekről. 75. A holland elnökség alatt az alcsoport egy ülést tartott, mégpedig 2016. január 27-én, amelyen megbeszélést folytatott a hibrid állandó telephelyeket felhasználó, harmadik országok vonatkozásában alkalmazott adóelkerülési módszerekre vonatkozó iránymutatásról és magyarázatokról. Ezeket a magatartási kódexszel foglalkozó csoport a 2016. június 2-i ülésén jóváhagyta. 9868/16 kn/(ktr)/kb 21
76. Az alcsoport a soron következő elnökségek alatt várhatóan folytatja a munkát a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek alábbi fajtáival kapcsolatban: a) hibrid pénzügyi eszközök, az osztalék/kamat kivételével; b) hibrid átutalások; c) kettős adóügyi illetőségű vállalkozások; d) köztes hibrid vállalatok beiktatásával történő adóelkerülés. 77. Mindazonáltal, miután a Tanács az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás uniós vonatkozásairól szóló, 2015. december 8-i következtetéseiben (15150/15) egyetértett azzal, hogy amennyiben valamely OECD BEPS következtetés végrehajtására vonatkozóan uniós jogszabály elfogadását irányozták elő, ennek a folyamatnak elsőbbséget kell élveznie a lehetséges»puha«jogi eszközökkel kapcsolatos párhuzamos megbeszélésekkel szemben, a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2016. június 2-án megállapodott abban, hogy megvárja az adókikerülés elleni irányelvjavaslatra vonatkozó jogalkotási folyamat eredményét, mielőtt döntene a lehetséges további lépésekről. c) Egyéb, adóügyi koordinációval kapcsolatos kérdések 78. A holland elnökség a magas szintű munkacsoport keretében folytatta a munkát az előző elnökségek által az adópolitikai koordináció lehetséges új területeiként megjelölt az alábbiakban felsorolt kérdésekkel kapcsolatban. 9868/16 kn/(ktr)/kb 22
i. EU/OECD: adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás 79. A Tanács 2013. május 14-i következtetéseinek 6. pontja az OECD-vel és a G20-akkal folytatandó, az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését szolgáló koordinációval és együttműködéssel foglalkozik: 80. 6. TÁMOGATJA az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni OECD-szintű további erőfeszítéseket, és EMLÉKEZTET az Európai Tanács 2013. március 13 14-i következtetéseire, amelynek értelmében szorosan együtt kell működni az OECD-vel és a G20- akkal az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését szolgáló, nemzetközileg elfogadott normák kidolgozása céljából, és különösen NYUGTÁZZA az Európai Tanács azon felszólítását, hogy az Európai Unió koordinálja az álláspontjait. TUDOMÁSUL VESZI, hogy erre a koordinációra a megfelelő tanácsi szervek, köztük a magas szintű munkacsoport keretében kerül majd sor, és ÜDVÖZLI az e területen elért nemzetközi szintű eredmények figyelemmel kísérését. Ennek érdekében az EU-nak szorosan nyomon kell követnie jogi keretrendszerét, és meg kell határoznia azokat a területeket, amelyeken a közös megoldások leginkább biztosítanák a hatékonyságot és az eredményességet. 81. Az Európai Tanács 2013. december 19 20-i következtetéseinek 27. pontja szerint: 27. 2013. májusi következtetéseire emlékeztetve az Európai Tanács további előrelépés megtételére szólít fel nemzetközi és uniós szinten egyaránt, az adócsalás és adókikerülés, az agresszív adótervezés, az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás és a pénzmosás elleni küzdelem terén. Az Európai Tanács üdvözli az OECD keretében és más nemzetközi fórumokon végzett, az adózás problémakörének kezelésére és az adórendszerek méltányosságának és hatékonyságának biztosítására, különösen az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi norma kialakítására irányuló munkát, amelynek célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson. 9868/16 kn/(ktr)/kb 23
82. Az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseinek 3. pontja szerint: 3. Sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten. Kiemelve az átláthatóság fontosságát, az Európai Tanács várakozással tekint a feltételes adómegállapításokra vonatkozó információk EU-n belüli automatikus cseréjéről szóló bizottsági javaslat elé. A Tanács meg fogja vitatni, hogyan lehetne mindezen kérdések vonatkozásában előrelépést elérni, és jelentést fog tenni az Európai Tanács 2015. júniusi ülésén. 83. A korábbi elnökségek alatt e témában folytatott megbeszéléseket követően a lett elnökség előterjesztette az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos munka konkrét uniós ütemtervét, és megkezdte annak megvalósítását. A lett elnökség az ütemtervben több olyan prioritást is megjelölt, amelyekkel még a saját hivatali ideje alatt kíván foglalkozni, illetve olyan kérdéseket is, amelyek kezelése közép- vagy hosszú távú (azaz 2015 júniusát követően elvégezhető) feladat. A luxemburgi elnökség 2015. július 8-án (10649/15 FISC 93), a holland elnökség pedig február 19-én (6039/16 FISC 20) frissítette az ütemtervet. 84. A holland elnökség alatt az e területhez kapcsolódó, a fentiekben említett többi javaslat tekintetében is folytatódott vagy lezárult a munka. Az említett javaslatok a következők: a) a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv átdolgozása; b) az adókikerülés elleni irányelvtervezet; c) országonkénti jelentés a transzferárazásra vonatkozó megállapodásokról (DAC4); d) a magatartási kódexszel foglalkozó csoport és az alcsoport. A magas szintű munkacsoport rendszeres, naprakész tájékoztatást kapott az elért eredményekről. 9868/16 kn/(ktr)/kb 24
ii. A nem adóügyi kérdésekre vonatkozó javaslatokban foglalt adóügyi rendelkezések 85. A magas szintű munkacsoport 2013. november 19-i ülésén megállapodás született arról, hogy a nem adóügyi kérdésekre vonatkozó javaslatokban foglalt, a tagállamok adóügyi jogszabályaiban vagy közigazgatási gyakorlataiban bármiféle változást eredményező, illetve az adózásra másképp kiható adóügyi rendelkezésekre a lehető leghamarabb ki kell terjeszteni az úgynevezett nem hivatalos riasztási mechanizmust. Az, hogy a Főtitkárság támogatásával szisztematikusan az adóügyi szakértők tudomására hozzák ezeket az eseteket, a későbbiekben is biztosítani fogja, hogy a tagállamok kellő időben értesüljenek ezekről a kérdésekről, ideértve az EU és harmadik országok közötti megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat is. 86. A riasztási mechanizmus keretében a közelmúltban az alábbi kérdések kerültek említésre: az európai egységes piaci stratégiáról szóló tanácsi következtetéstervezet; az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló rendeletjavaslat; a tőkepiaci unió létrehozásáról szóló cselekvési terv; a nyilvános, országonkénti jelentésre vonatkozó jogalkotási javaslat. 87. A magas szintű munkacsoport a 2016. április 13-i ülésén megvitatta a nem adóügyi kérdésekre vonatkozó javaslatokban foglalt adóügyi rendelkezések naprakész áttekintését. Az ülésen több delegáció is fenntartásokat fogalmazott meg a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének egyszerűsítéséről szóló rendeletjavaslatnak az adóbeszedésre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Más delegációk közös munkacsoporti ülést javasoltak a nyilvános, országonkénti jelentésről szóló új javaslattal kapcsolatban. 9868/16 kn/(ktr)/kb 25