Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 12. (OR. en)

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 12. (OR. en) 10046/17 FISC 132 ECOFIN 506 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Tárgy: ECOFIN-jelentés az Európai Tanácsnak egyes adóügyi kérdésekről = A jelentés jóváhagyása 1. Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot (ECOFIN), hogy tegyen jelentést különböző különösen a márciusi és júniusi, a májusi és a decemberi európai tanácsi következtetésekben említett adóügyi kérdésekről. 2. A Tanács magas szintű adóügyi munkacsoportja elkészítette és június 6-án jóváhagyta az Európai Tanácsnak címzett, adóügyi kérdésekről szóló ECOFIN-jelentés tervezetét abból a célból, hogy a Coreperen keresztül benyújtsa azt a Tanácsnak. 3. Ennek megfelelően felkérjük ezért az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy: erősítse meg a magas szintű munkacsoportban a jelentésre vonatkozóan elért (a mellékletben foglaltak szerinti) megállapodást; jóváhagyás céljából továbbítsa a jelentéstervezetet a Tanács (ECOFIN) június 16- i ülésére, azzal a megjegyzéssel, hogy az Európai Tanács júniusi ülésére benyújtandó változatban aktualizálni kell egyes tényszerű megállapításokat tartalmazó (szögletes zárójelben található) szövegrészeket /17 gu/adt/kk 1 DG G 2B HU

2 MELLÉKLET ECOFIN-JELENTÉS AZ EURÓPAI TANÁCSNAK EGYES ADÓÜGYI KÉRDÉSEKRŐL 1. Ez a jelentés áttekintést nyújt a máltai elnökség során a Tanácsban elért eredményekről, valamint a legfontosabb, jelenleg tárgyalt adóügyi javaslatok állásáról. 2. Ez a jelentés több olyan kérdést tárgyal, amelyet az Európai Tanács március 1 2-i következtetéseinek 1 a növekedéssel foglalkozó pontjai, a június i 2, a május 22-i 3, a október i 4, a december i 5, a március i 6, a június i 7 és a december 18-i 8 európai tanácsi következtetések, valamint a héa tekintetében a és évi releváns tanácsi következtetések tartalmaznak. A jelentés áttekintést nyújt a kapcsolódó tanácsi munka jelenlegi helyzetéről. 3. Az Európai Tanács december 18-i felkérésének 11 megfelelően a máltai elnökség alatt a Tanács továbbra is elsősorban az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni, globális és uniós szintű küzdelemmel foglalkozott. Ennek során elsődlegesen az uniós kontextusban előforduló tisztességtelen adóversennyel, adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos további munkát meghatározó, február 6-án naprakésszé tett elnökségi ütemtervre (a továbbiakban: EU-BEPS ütemterv) (5988/17 FISC 33) támaszkodott. Az elnökség különleges figyelmet fordított arra, hogy az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos uniós munka és az ugyanezzel kapcsolatos OECDintézkedések összhangban legyenek EUCO 4/3/12 REV 3 (9. és 21. pont). EUCO 76/12, június EUCO 75/1/13 REV 1, május 22. EUCO 169/13, október EUCO 217/13, december EUCO 7/1/14 REV 1, március EUCO 79/14 CO EUR 4 CONCL 2, 2. pont. EUCO 237/14 CO EUR 16 CONCL 6, 3. pont. 9586/12 FISC 63 OC 213 és 14877/12 ECOFIN 864 FISC 136 OC /16 FISC 86 ECOFIN 509 and 14257/16 FISC 190 ECOFIN EUCO 237/14, december /17 gu/adt/kk 2

3 4. Konkrétabban a Tanács a közvetlen adózás területén tanácsi irányelvet fogadott el az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról, és általános megközelítést ért el a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusokról szóló tanácsi irányelvjavaslatra vonatkozóan. Megkezdte továbbá a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvjavaslat technikai vizsgálatát, folytatta a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv átdolgozásáról szóló vitát, és újraindította az uniós csalás elleni, Liechtensteinnel és más harmadik országokkal kötendő megállapodások megvitatását. 5. A héa területén a Tanács [a lehető legnagyobb előrelépést tette]///[általános megközelítést ért el] az általános fordított adózási mechanizmusra vonatkozó javaslattal kapcsolatban. A Tanács [a lehető legnagyobb előrelépést tette]///[általános megközelítést ért el] a 2006/112/EK irányelvnek a könyvekre, újságokra és folyóiratokra alkalmazott hozzáadottértékadó-mérték tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvjavaslattal kapcsolatban. Jelentős előrelépést tett az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag szakértői szintű vizsgálatában. 6. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) folytatta a munkát különféle, hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban, többek között az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának folyamatával összefüggésben, ahogy ezt a Tanács a magas szintű munkacsoport által kidolgozott, és az ECOFIN Tanács által a november 8-i ülésen elfogadott tanácsi következtetésekben előirányozta Az egyes javaslatokról az alábbiakban adunk részletesebb tájékoztatást /16 FISC 187 ECOFIN /17 gu/adt/kk 3

4 A. Uniós adójogi kezdeményezések Méltányos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az EU-ban a) Harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák (ATAD 2); 8. A Tanács az adókikerülés elleni irányelvről (ATAD 2) június 20-án elfogadott megállapodással egyidejűleg nyilatkozatot adott ki, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni cselekvési terv 2. fellépéséről szóló OECD-jelentésben megfogalmazott ajánlások szabályaival, és azoknál nem kevésbé hatékonyak. 9. A Bizottság a tanácsi nyilatkozatra reagálva október 26-án előterjesztette az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvjavaslatot (13733/16 FISC 173). A javaslat szabályokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan kell eljárni a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák esetében, amikor az hibrid gazdálkodó szervezetek, hibrid pénzügyi instrumentumok, állandó telephelyek, hibrid áthelyezések, importált diszkrepanciák és kettős adóügyi illetőség alkalmazásán alapul. 10. A szlovák elnökség során jelentős technikai munkát sikerült elvégezni, és az ECOFIN Tanács december 6-i ülésére kompromisszumos szöveget terjesztettek elő. Bár az ülés során a szöveg legnagyobb részéről sikerült megállapodni, az elnökség nyugtázta, hogy néhány delegáció parlamenti fenntartást jelentett be, és egyes, a hatály alóli kivételeket, illetve a végrehajtási időpontot érintő lezáratlan kérdésekkel még foglalkozni kell. 11. A máltai elnökség négy alkalommal hívott össze ülést a lezáratlan kérdések vizsgálatára. Az ECOFIN Tanács február 21-én általános megközelítést ért el az elnökség által benyújtott kompromisszumos szövegről. A szöveg a) értelmében opcionálisan kizárhatók a hibrid instrumentumnak minősülő szavatolótőkeelemek, ehhez a rendelkezéshez azonban biztosítékok és egy hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés is járulnak az alkalmazás kontrollja érdekében; 10046/17 gu/adt/kk 4

5 b) oly módon határozza meg a hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák fogalmát, hogy megállapítja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a pénzügyi kereskedők által teljesített kifizetések nem eredményeznek hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciát; valamint c) differenciált végrehajtási időpontoktól rendelkezik, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a végrehajtásra, ugyanakkor időben biztosítva legyen az egységes végrehajtás. 12. A Tanács május 29-én elfogadta az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvet a jogász-nyelvészek által ellenőrzött formában. b) Közös társaságiadó-alap (KTA) 13. A közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló évi javaslatról folytatott tárgyalások újraindításával egyidejűleg a Bizottság előterjesztette a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvjavaslatot (13730/16 FISC 170 IA 99). A javaslat közös szabályokat állapít meg az Unión belüli multinacionális vállalatok adóalapjának kiszámításához. 14. Fő változások a 2011-es javaslathoz képest: nagyvállalatok esetében kötelező lenne a szabályok alkalmazása, az innováció támogatása érdekében a kutatási és fejlesztési ráfordítások után jelentős levonást lehetne érvényesíteni (9. cikk), a javaslat bevezetne egy új, az idegen finanszírozás előnyben részesítése ellen ható növekedési és beruházási kedvezményt (11. cikk), valamint egy veszteség utáni átmeneti adókedvezményt (42. cikk). 15. Az adóügyi munkacsoportnak november 3-án nyújtották be a javaslatot, amit általános véleménycsere követett. A javaslathoz tartozó hatásvizsgálatot (13730/16 FISC 170 IA 99 ADD 2 + 3) is ugyanezen az ülésen tárgyalták, ahol azzal kapcsolatban több kérdés is felmerült, különösen a nemzeti adóbevételekre gyakorolt várható hatást illetően. 16. Az ECOFIN Tanács december 6-i ülésén arra az álláspontra jutott (15315/16), hogy a munkának mindenekelőtt egy közös adóalap elemeire kell összpontosulnia, és felkérte a tagállamokat, hogy elsőként az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokra, és különösen az újraindított kezdeményezés új elemeire összpontosítsanak (I V. fejezet). Továbbá Ezt követően a közös adóalap fennmaradó elemeivel (VI XI. fejezet) kell foglalkozniuk /17 gu/adt/kk 5

6 17. Az adóügyi munkacsoport ezután a február 16-i ülésén megvizsgálta a KTA-javaslatot, kiemelt figyelmet fordítva a javaslat új aspektusainak cikkenkénti elemzésére (9., 11. és 42. cikk), és folytatta a hatásvizsgálatról szóló megbeszélést. 18. Mivel a technikai vizsgálat során kiderült, hogy a tagállamok nézőpontjai részben eltérőek, az elnökség az adóügyi munkacsoport következő, március 23-i ülését arra szánta, hogy válaszoljon a delegációk kérdéseire és felvetéseire, illetve hogy megvitassák a 9., 11. és 42. cikkel kapcsolatos lehetőségeket. Ennek alapján az elnökség az adóügyi munkacsoport két ezt követő ülésén előzetes módosításokat tudott javasolni a kérdéses három cikkre vonatkozóan. 19. Mivel a technikai megbeszélésekben újra és újra felmerül az a kérdés, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a harmonizáció és a rugalmasság között, miközben a nemzetközi verseny erősebb, az ECOFIN Tanács május 23-án irányadó vitát tartott erről. A vélemények szerint a jövőbeli munka során figyelembe kell venni, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni egyrészt a tagállami gazdaságpolitikai döntésekhez szükséges rugalmasság, másrészt a társaságiadó-alap harmonizációjának célja között, különös tekintettel egy esetleges konszolidációs szakaszra és azon célra, hogy a tagállami adóbevételek megőrzése érdekében a társaságiadó-alapnak a lehető legszélesebbnek kell lennie. c) Közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) 20. A Bizottság előterjesztette a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a továbbiakban: KÖTA-javaslat) is (13731/16 FISC 171). A KÖTA-javaslat a társaságiadó-alapról szóló javaslatot a konszolidációs elemmel bővíti ki. 21. Meghatározza a csoport meglétének feltételeit, továbbá a konszolidálásra, az átszervezésekre, a veszteségek és a nem realizált tőkenyereségek kezelésére, valamint a csoport és a csoporton kívüli szervezetek közötti tranzakciókra például a forrásadóra és az adókedvezményekre alkalmazandó technikai szabályokat is. A javaslat ezenfelül szabályokat állapít meg a nyereségfelosztásra vonatkozóan azzal, hogy súlyozási mechanizmust vezet be az összevont adóalapnak az arra jogosult tagállamok közötti felosztására /17 gu/adt/kk 6

7 22. Ami a munkamódszert illeti, az ECOFIN Tanács december 6-án arra az álláspontra jutott (15315/16), hogy az említett elemekkel kapcsolatos egyeztetések sikeres lezárását követően további késedelem nélkül meg kell vizsgálni az adókonszolidáció kérdését a soron következő elnökségek arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy a munkájukat a legmegfelelőbbnek tartott módon szervezzék meg. d) Vitarendezés 23. A jelenlegi vitarendezési mechanizmusok javítása céljából a Bizottság október 26-án előterjesztette a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusokról szóló tanácsi irányelvjavaslatot (13732/16 FISC 172). A javaslat a jelenleg hatályos választottbírósági egyezményen 13 alapul, és kiterjeszti a vitarendezési mechanizmus hatályát, ugyanakkor az eredményes lezárásra vonatkozó kötelezettséget és határidőket vezet be. 24. Számos érdekelt fél fontosnak tartja a tagállamok közötti vitarendezési mechanizmusok javítását a tisztességes, eredményes és versenyképes gazdaság megteremtése érdekében. Az adózás kiszámíthatósága fontos szerepet játszik a beruházások és a növekedés előmozdításában, és biztosítani kell annak az adózási környezetnek a részeként, amelyben a vállalkozások működnek. Azon eseteket tehát, ahol kettős adóztatásra kerülhet sor, gyorsan és véglegesen rendezni kell. 25. E célokat figyelembe véve az elnökség prioritásként jelölte meg ezt a javaslatot, és jelentős számú ülést szervezett annak tárgyalására. 26. A szakértői szintű üléseken a résztvevők észrevételeket tettek a bizottsági javaslat számos vonatkozásával kapcsolatban, és széles körű megbeszéléseket folytattak. A legfontosabb megvitatott kérdések a következők voltak: a hatály, az eljárási lépések és határidők, a tanácsadó bizottság és az alternatív vitarendezési bizottság szerepe, típusa és összetétele, az eljárás költségei, a tagállami eljárásokkal való kapcsolat, a magánszemélyek és a kisebb vállalkozások által igénybe vehető esetleges egyszerűsített eljárás kérdése, valamint a határozatok nyilvánosságra hozatala. 27. A megbeszélések nyomán kompromisszumos szöveg született, amelyet az ECOFIN Tanács május 23-i ülésére nyújtottak be, és amely a következő elemeket tartalmazta: 13 90/436/EGK egyezmény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., , 10. o.) 10046/17 gu/adt/kk 7

8 a) Az irányelv mechanizmusokat hoz létre a tagállamok közötti azon viták rendezésére, amelyek a jövedelem és adott esetben a tőke kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó megállapodások és egyezmények értelmezéséből, illetve alkalmazásából erednek. b) Az ilyen vitában érintett adózó panaszt nyújthat be minden érintett tagállam hatóságaihoz; ezt követően az érintett tagállamok illetékes hatóságai, amennyiben a panaszt elfogadják, törekednek a vita megoldására. A hatóságok által a vitarendezésről hozott döntés kötelező erejű lesz a tagállamokra nézve, feltéve, hogy az adózó elfogadja azt és lemond az egyéb jogorvoslati lehetőségekről. c) Ha az illetékes hatóságok az előírt határidőn belül nem tudnak döntést hozni, vagy ha a panaszt valamelyik, de nem mindegyik illetékes hatóság elutasítja, az adózó kérheti, hogy a vitát az illetékes hatóságok képviselőiből, szaktekintéllyel bíró független személyekből, valamint egy elnökből álló tanácsadó bizottság rendezze. A tanácsadó bizottság adott esetben dönt a panasz elfogadásáról és véleményt nyilvánít a vita rendezésének módjáról. d) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról is, hogy tanácsadó bizottság helyett alternatív vitarendezési bizottságot hoznak létre, amely egyéb vitarendezési eljárásokat vagy technikákat is igénybe vehet a vita kötelező jelleggel való rendezése céljából. e) Amint a tanácsadó bizottság, illetve az alternatív vitarendezési bizottság véleményt nyilvánít a vitás kérdésről, e véleményéről tájékoztatja az illetékes hatóságokat, amelyeknek ezután megállapodásra kell jutniuk a vita rendezésének módjáról. Ha nem tudnak megállapodásra jutni a vita rendezésének módjáról, akkor kötelezően el kell fogadniuk a tanácsadó bizottság, illetve az alternatív vitarendezési bizottság véleményét. f) A kompromisszumos szöveg a magánszemélyek és a kisebb vállalkozások számára egyszerűsített eljárást irányoz elő /17 gu/adt/kk 8

9 28. Az ECOFIN Tanács a május 23-i ülésén általános megközelítést ért el az elnökség által benyújtott kompromisszumos szövegről (9420/17). Emellett az összes tagállam a következő, az ECOFIN Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatot tette: A tagállamok igyekszenek feltárni, milyen további lehetőségek vannak az adóügyi megállapodások és egyezmények értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, tagállamok közötti viták rendezésének javítására egy állandó szerv felállítása révén, ideértve az EUMSZ 273. cikkében szereplő lehetőségeket is. A Tanács az Európai Parlament véleményének kézhezvétele után teszi meg a következő lépéseket a szöveg elfogadására. A kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv (átdolgozás) 29. A Bizottság 2011 novemberében a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló, június 3-i 2003/49/EK tanácsi irányelv átdolgozására vonatkozó javaslatot nyújtott be (a továbbiakban: a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv), amelynek célja az irányelv korlátozott hatályából fakadó egyes hiányosságok orvoslása. A javaslat elsősorban a következőket irányozta elő: a) az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások listájának kibővítése és a vállalkozások által teljesítendő, a társult státuszhoz szükséges részesedési követelmény csökkentése; b) az adómentességre való jogosultsághoz szükséges újabb követelmény bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy ne lehessen adókedvezményt adni akkor, ha a megfelelő jövedelem nem adóköteles, és ezáltal megszűnjön egy olyan kiskapu, amelyet adókijátszás céljára lehetne igénybe venni; valamint c) technikai módosítás, azon helyzetek elkerülése érdekében, amikor egy állandó telephely által teljesített, a saját tevékenységéből eredő kifizetésekre vonatkozóan megtagadják az adómentességet azon az alapon, hogy nem adóból levonható költségekről van szó. 30. A lett elnökség az ECOFIN Tanács június 19-i ülésén politikai megállapodás céljából előterjesztette az irányelvjavaslat egy leválasztott, a visszaélés elleni új közös szabályra összpontosító részét. Erről azonban nem sikerült megállapodni, mivel néhány tagállam ragaszkodott a minimális tényleges adómértékre vonatkozó rendelkezés beillesztéséhez különösen a jogdíjfizetések tekintetében, amihez viszont számottevő további technikai munkára lett volna szükség /17 gu/adt/kk 9

10 31. Az ezt követő elnökségek jelentős munkát szenteltek a minimális tényleges adómértékkel kapcsolatos rendelkezés irányelvbe való beillesztésére vonatkozó alternatívák vizsgálatának. A tagállamok egyelőre figyelmen kívül hagyva azt a kérdést, hogy szükség van-e ilyen rendelkezés bevezetésére szakértői szinten részletesen megvitatták, hogy a minimális tényleges adómértékre vonatkozó rendelkezés önmagában álló kritérium legyen-e vagy a gazdasági tartalomra vonatkozó vizsgálattal legyen összekapcsolva; hogy mentességet kapjanak-e a módosított nexus módszernek megfelelő szabadalmi adókedvezmény körébe tartozó kifizetések; valamint hogy a rendelkezés hatálya alá tartozzanak-e a kifelé irányuló jogdíjfizetések. 32. A máltai elnökség valamennyi tagállammal kétoldalú megbeszéléseket folytatott annak érdekében, hogy pontosan fel tudja térképezni az egyes tagállamok álláspontját és a tárgyalások során kiaknázható esetleges mozgásteret, és ebben a témában két munkacsoporti ülésre is sor került, április 26-án, illetve május 30-án. 33. Az elnökség április 26-án a következő elemeket tartalmazó kompromisszumos szöveget javasolt: az adófizetési kötelezettség alá tartozásra vonatkozó előírás beillesztése az 1. cikk (1) bekezdésébe; az anya-és leányvállalatokról szóló irányelvbe, illetve az adókikerülés elleni irányelv első változatába beépítetthez hasonló, visszaélés elleni célzott szabály beillesztése az 5. cikkbe; módosítás a 4. cikk (1) bekezdésében, ami lehetővé teszi, hogy a keletkezés helye szerinti állam ne alkalmazza a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelvet azokra a kamat- és jogdíjfizetésekre, amelyek az adóügyi illetőség szerinti tagállamban kedvezményes adóügyi rendelkezés hatálya alá esnek; a 2011-es bizottsági javaslat további, még tárgyalás alatt álló módosításainak beépítése, nevezetesen: a) az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások listájának kibővítése; b) a részesedési követelmény csökkentése az anya-és leányvállalatokról szóló irányelvhez hasonlóan; c) annak lehetősége, hogy az irányelv alkalmazható legyen az állandó telephelyekről kifelé irányuló jogdíjfizetésekre, ha azokat adózási szempontból nem feltétlenül, de számviteli szempontból költségként veszik figyelembe. 34. A javasolt kompromisszumos szöveget nem minden tagállam tudta támogatni, ezért az elnökség azzal zárta a megbeszélést, hogy egy következő ülésen vissza kell térni a javaslatra. Több tagállam ragaszkodott különösen ahhoz, hogy a nem káros kedvezményes rendszerek ne kerüljenek ki az irányelv hatálya alól /17 gu/adt/kk 10

11 35. Az elnökség május 30-án újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely kitért különösen arra, hogy a 4. cikk (1) bekezdésébe beillesztendő a fenti 33. pontban említett kivételt/módosítást hogyan lehetne úgy átalakítani, hogy az azokra az unión belüli kifizetésekre irányuljon, amelyeket közvetett módon a nem együttműködő országok és területek később összeállítandó európai uniós jegyzékén szereplő harmadik országba utalnak át. Az adóügyi munkacsoport május 30-i ülésére benyújtott kompromisszumos javaslatok alapján eddig nem született megállapodás. Az EU csalás elleni és az adóügyi információk cseréjéről szóló megállapodásai Liechtensteinnel és más Unión kívüli országokkal (Andorra, Monaco, San Marino és Svájc) 36. A Tanács november 7-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson a Liechtensteini Hercegséggel a csalás és a pénzügyi érdekeket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről szóló megállapodásról, különös tekintettel a forrásokra és kiadásokra, ezen belül is a támogatásokra és az adókra (12977/06). A tárgyalások célja olyan megállapodás megkötése volt, amely mintaként szolgálhat a más Unión kívüli országokkal (Andorra, Monaco, San Marino és Svájc) megkötendő csalás elleni és az adóügyi információk cseréjéről szóló megállapodásokhoz is. 37. A Bizottság december 11-én tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot fogadott el az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, illetve ugyanezen megállapodás megkötéséről (17247/08 FISC 188). 38. Az ECOFIN Tanács által február 10-én elfogadott következtetések (6116/09 FISC 18; 6069/09 Press 32) értelmében Liechtensteinnek az Európai Unióval kötött megállapodás keretében legalább annyi kötelezettséget kell vállalnia, mint amennyiről harmadik országokkal megállapodott. A Tanács megbízta továbbá a Bizottságot, hogy érjen el változást a hatékony igazgatási segítségnyújtás, valamint a befektetések valamennyi formáját, különösen az alapítványokat és trösztöket érintő információkhoz való hozzáférés tekintetében /17 gu/adt/kk 11

12 39. A Tanács június 9-én emlékeztetve a február 10-i következtetéseire sürgette a Bizottságot, hogy mihamarabb ismertesse a Liechtensteinnel a csalás elleni megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeit, valamint nyugtázta a Bizottság azon szándékát, hogy elő fogja terjeszteni az Andorrai Hercegséggel, a Monacói Hercegséggel, San Marino Köztársasággal és a Svájci Államszövetséggel kötendő csalás elleni megállapodások tárgyalási irányelveit (10252/4/09 REV 4 FISC 72). 40. A Bizottság július 1-jén benyújtotta a Tanácsnak a Bizottságnak az Andorrával, Monacóval, San Marinóval és Svájccal folytatandó, a csalás elleni küzdelemről és az adóügyi információk cseréjéről szóló megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tárgyalási megbízásra vonatkozó ajánlást (11640/09 FISC 93). Az ajánlás alapján elkészült a tárgyalási megbízás tervezete (14523/09). Ezeket a tárgyalásokat azonban a Bizottság szüneteltette, mivel a Liechtensteinnel folyamatban lévő tárgyalások lezárása élvezett elsőbbséget. 41. A Bizottság november 23-án módosított javaslatokat terjesztett elő a Liechtensteinnel kötött megállapodás aláírására (16989/09), illetve megkötésére (16990/09) vonatkozóan. E javaslatokat az ECOFIN Tanács december 2-án, illetve január 19-én tárgyalta. Ezek után a Bizottság március 8-án benyújtotta a megállapodás megkötésére vonatkozó javaslat módosított változatát (16990/2/09 REV 2), amelyben már figyelembe vette az Európai Unió működéséről szóló szerződés új rendelkezéseit. 42. A COREPER május 12-én megbeszélést folytatott e javaslatról. A megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat további tárgyalásokat igényel, különösen két delegáció arra vonatkozó kérését követően, hogy a szöveg a külső feltételekre vonatkozó záradékkal egészüljön ki, illetve hogy legyen egyértelmű a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelvben foglalt átmeneti időszakkal való kapcsolat. A javaslatról tartott legutolsó megbeszélésre június 6-án került sor /17 gu/adt/kk 12

13 43. Miután az előrehaladást akadályozó politikai kérdéseket sikerült lezárni, a máltai elnökség a magas szintű munkacsoport április 6-i ülésén újraindította a megbeszéléseket ebben a témában. Az ülésen megállapodás született arról, hogy a továbbiakban is először a Liechtensteinnel kötendő, a csalás elleni küzdelemről és az adóügyi információk cseréjéről szóló megállapodásra kell összpontosítani, és meg kell határozni, hogy mely rendelkezéseket kell technikai szempontból naprakésszé tenni. Ezt követően kerülhet sor a megállapodás aláírásáról (16989/09), illetve megkötéséről (16990/09) szóló bizottsági javaslatok esetleges elfogadására. Ezzel összefüggésben megállapodás született arról is, hogy a magas szintű munkacsoport az egyik soron következő ülésén tájékoztatást fog kapni az OLAF megállapításairól, amint azok szakértői szintű vizsgálata befejeződött. Hozzáadottérték-adó (héa) a) Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag 44. A digitális egységes piaci stratégiájában kifejtett célokkal összhangban a Bizottság december 1-jén benyújtotta az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomagot, amely a következőket tartalmazta: a 2006/112/EK (héairányelv) és a 2009/132/EK tanácsi irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosítása (14820/16), a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosítása (14821/16) és a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet módosítása (14822/16). 45. A javasolt módosításokkal bevezetett intézkedések két lépésben válnának hatályossá: a) az első lépés (rövid táv) a jelenlegi szűkített egyablakos ügyintézési rendszer olyan egyszerűsítésére irányulna, mint például a távközlési, a műsor- és az elektronikus szolgáltatások nyújtására vonatkozó alacsony, a vállalatok által választható és uniós szintű értékhatár bevezetése; b) a második lépésben (2021) további egyszerűsítésekre kerülne sor, és a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer hatályát kiterjesztenék például a harmadik országokból származó termékek távértékesítésére és a kis értékű szállítmányokra /17 gu/adt/kk 13

14 46. A jogalkotási javaslatokat és a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatokat (14820/16 IA 126 ADD 1 + 2) december 14-én benyújtották az adóügyi munkacsoportnak. 47. A máltai elnökség azzal kezdte a munkát, hogy az adóügyi munkacsoport a január 11-i és február 8-i ülésén szakértői szinten cikkenként megvizsgált két javaslatot a három közül: a héairányelv és a tanácsi végrehajtási rendelet módosítását. A harmadik javaslat (a 904/2010/EU tanácsi rendelet módosítása) szakértői szintű, cikkenkénti vizsgálatát egy későbbi szakaszban kell elvégezni: az elnökség arra törekedett, hogy előbb a héairányelv módosításáról szülessen megállapodás, és csak ezt követően kerüljön sor a kapcsolódó közigazgatási együttműködési lehetőségek megvizsgálására. 48. Az elnökség a későbbiekben számos lehetséges kompromisszumos szöveget nyújtott be az említett két javaslatra vonatkozóan. Az ötödik kompromisszumos szöveget a szakértők (adóügyi munkacsoport) május 19-én vizsgálták meg. 49. Bár a javaslat tartalmával kapcsolatban még mindig több fenntartás van érvényben, a szakértői szinten folytatott mélyreható megbeszélések (összesen nyolc munkacsoporti ülés) lehetővé tették, hogy komoly előrelépés történjen, és hogy az említett két javaslat jelentős részének jogi megszövegezése szilárd formát ölthessen. Ugyanakkor a megbeszélések során bizonyos technikai nehézségek merültek fel az egyablakos ügyintézésnek az importra történő kiterjesztése és így a vámszakértőkkel szükséges koordináció tekintetében. A delegációk által jelzett azon technikai kérdéseket, amelyeket a jelenlegi elnökség idején nem lehetett megoldani, tovább kell majd vizsgálni. 50. A szakértői szintű megbeszéléseken további két olyan lényeges kérdés is felmerült, amelyek további vizsgálatot igényelnek: kötelezzék-e az on-line platformokat és a webshop-logisztikai központokat, hogy az áruk különösen harmadik országokból vagy harmadik országbeli szállítók által történő távértékesítése esetén beszedjék a héát. 51. Mindezekre tekintettel a magas szintű munkacsoport a június 6-i ülésén megvizsgálta az elért eredményekről szóló jelentést (10044/17) és az elnökségi kompromisszumos szöveg újabb változatát (10043/17) [, és (megvitatás nélküli) tájékoztatás céljából benyújtotta ezeket az ECOFIN Tanács június 16-i ülésére] /17 gu/adt/kk 14

15 b) Az elektronikus kiadványok héaelbírálása 52. A Bizottság december 1-jén benyújtotta a 2006/112/EK irányelvnek a könyvekre, újságokra és folyóiratokra alkalmazott hozzáadottértékadó-mérték tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (14823/16). 53. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv jelenlegi változata úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások így például az elektronikus kiadványok esetében általános adómértéket kell alkalmazni. Fizikai kiadványok esetében kedvezményes héamérték alkalmazható, és néhány tagállam számára az is lehetővé vált, hogy továbbra is rendkívül kedvezményes héamértéket alkalmazzanak, beleértve azt a héamentességet is, amelynek keretében az előzetesen felszámított héa levonható (nulla százalékos héamérték). 54. A digitális egységes piaci stratégiájában kifejtett célokkal összhangban a Bizottság megkezdte a héának a digitális gazdaságra figyelemmel történő modernizálását, és ennek megfelelően azt javasolta, hogy az elektronikus kiadványok esetében is lehessen kedvezményes, rendkívül kedvezményes, illetve nulla százalékos héamértéket alkalmazni. 55. Az elnökség megvizsgálta ezt a javaslatot a Tanács adóügyi munkacsoportjának január 26-i, február 8-i, március 8-i és április 4-i ülésén. Az ECOFIN Tanács a március 21-i ülésén irányadó vitát tartott a javaslatról. E vita során a tagállamok többsége megerősítette, hogy kész kedvezményes héamértéket alkalmazni az elektronikus kiadványok esetében. Ugyanakkor, rendkívüli jellegükre tekintettel, a rendkívül kedvezményes, illetve a nulla százalékos héamértéket csak ugyanolyan feltételekkel lehetne alkalmazni elektronikus kiadványok esetében, mint amelyekkel a papíralapú kiadványok esetében alkalmazzák őket. Ismételten elhangzott, hogy a kiadványok héamértékének megállapításával és a kedvezményes héamérték hatályának korlátozásával kapcsolatos jognak továbbra is a tagállamokat kell megilletnie, beleértve azt az esetet is, amikor objektíven igazolhatóan a digitális kiadványok ugyanazt az olvasható tartalmat kínálják /17 gu/adt/kk 15

16 56. Ezen iránymutatás figyelembevétele érdekében az elnökség kompromisszumos szöveget nyújtott be, amelyet az adóügyi munkacsoport az április 4-i ülésén megvizsgált. A szakértői vizsgálat lezárult, a COREPER pedig április 26-án megvizsgálta a dokumentumot (8076/17). A Tanács Jogi Szolgálata felkérésre véleményt adott arról, hogy a javaslat összeegyeztethetőe az egyenlő bánásmód elvével. A szóbeli véleményt április 28-án írásban is megerősítették. Az ECOFIN Tanács [felkérést kapott arra, hogy] a június 16-i ülésén [alakítson ki] általános megközelítést a szövegre vonatkozóan / Az ECOFIN Tanács a június 16-i ülésén általános megközelítést [alakított ki] a szövegre vonatkozóan. c) Általános fordított adózás 57. Az ECOFIN Tanács június 17-i ülésén a Bizottság az ülés jegyzőkönyvében rögzítendő alábbi nyilatkozatot tette: A Bizottság vállalja, hogy ez év vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő, mely lehetővé teszi az egyes tagállamok számára a közös hozzáadottértékadórendszertől való eltérést a bizonyos értékhatárt meghaladó összegű belföldi termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a fordított adózás általános jelleggel való alkalmazása céljából, biztosítva ugyanakkor a belső piac megóvását is. 58. A Bizottság ennek megfelelően december 21-én benyújtotta a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmus termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (15817/16 FISC 241). 59. A máltai elnökség idején az adóügyi munkacsoport a január 26-i ülésén egyeztetett a javaslatról. Az elnökség elkészítette az első kompromisszumos szöveget, és az adóügyi munkacsoport a február 22-i ülésén megvitatta azt. Ezután elkészült a második kompromisszumos szöveg, amelyet a munkacsoport március 8-án vitatott meg. Ezt követően frissítették a szöveget, majd irányadó vitára benyújtották az ECOFIN Tanács március 21-i ülésére (7118/17 FISC 61). 60. Az elnökség nyugtázta a miniszterek által adott iránymutatást és azokat a lezáratlan kérdéseket, amelyek alapul szolgáltak a témával kapcsolatos további munkához a Tanácsban /17 gu/adt/kk 16

17 61. Az adóügyi munkacsoport a április 4-i és május 19-i ülésén folytatta a munkát. Az április 4-i ülésen a tagállamok megvizsgálták az elnökség által benyújtott újabb kompromisszumos szöveget. A Tanács Jogi Szolgálata felkérésre május 12-én jogi véleményt nyilvánított arról, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a szerződésekkel. 62. Ennek alapján új kompromisszumos szöveg készült, az adóügyi munkacsoport pedig június 6-án nem szakértői jellegű megbeszélést tartott. Az ECOFIN Tanács [felkérést kapott arra, hogy] a június 16-i ülésén [alakítson ki] általános megközelítést a szövegre vonatkozóan / Az ECOFIN Tanács a június 16-i ülésén általános megközelítést [alakított ki] a szövegre vonatkozóan. d) EU Norvégia megállapodás a héa területén folytatandó közigazgatási együttműködésről 63. Az ECOFIN Tanács december 9-én elfogadta egyrészt az Európai Unió és Norvégia közötti, a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére a Bizottságnak adandó felhatalmazásról szóló határozatot 14, másrészt pedig az e jövőbeli megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó irányelveket A tárgyalások várható eredményeként az uniós tagállamok és Norvégia között létrejön a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködés közös európai kerete az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint annak érdekében, hogy az adókövetelések behajtásával kapcsolatban a tagállamok közöttihez hasonló együttműködés valósuljon meg. 65. Az ECOFIN Tanács a november 8-i ülésén nyugtázta a tárgyalások aktuális állását és a megállapodástervezet 16 szövegét, amelyet az összes tagállami delegáció a tárgyalások lehetséges eredményeként támogatni tudott, és amelynek alapján felkérték a Bizottságot, hogy folytassa és zárja le a tárgyalásokat /14 FISC 207 N 32 ECOFIN 1080 LIMITE és 16153/14 FISC 219 N 33 ECOFIN 1110 LIMITE + COR /14 ADD 1 FISC 207 N 32 ECOFIN 1080 RESTREINT UE/EU RESTRICTED + COR /2/16 FISC 163 N 61 ECOFIN 947 LIMITE, a megállapodás tervezett szövege pedig: 13527/16 FISC 159 N 60 ECOFIN 940 RESTREINT UE/EU RESTRICTED /17 gu/adt/kk 17

18 66. Az EU és Norvégia 2017 májusában parafálta a megállapodást, az üggyel kapcsolatos további teendőkre a megfelelő időben fog sor kerülni. Jövedéki adók (a Bizottság jelentése a 2008/118/EK tanácsi irányelvről) 67. A Bizottság április 21-én benyújtotta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról és értékeléséről szóló jelentését Az elnökség az adóügyi attasék május 31-i ülésén véleménycserét kezdeményezett erről a bizottsági jelentésről. A delegációk jelezték, hogy készek egy olyan következtetéstervezet kidolgozására, amelyet a Tanács e jelentésre történő reagálásként esetleg el tudna fogadni. 69. Az e dokumentummal kapcsolatos munka várhatóan folytatódik majd az észt elnökség idején. A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszere 70. A Bizottság szeptember 28-án benyújtotta a Tanácsnak a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló irányelvre vonatkozó javaslatát. Mivel a tagállamok nem tudtak egyhangú megállapodásra jutni, tizenegy tagállam kérelme alapján, a Tanács által január 22-én megadott felhatalmazással összhangban 18 és az Európai Parlament december 12-i egyetértését követően a Bizottság február 14-én benyújtotta a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. 71. Jelenleg tíz tagállam vesz továbbra is részt a pénzügyi tranzakciós adó területén való megerősített együttműködésben: Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) /17 FISC 84 ECOFIN ADD1. HL L 22., , 11. o. Az Észt Köztársaság március 16-án kilépett a pénzügyi tranzakciós adó területén való megerősített együttműködésből. Lásd a 7808/16 FISC 47 LIMITE dokumentumot /17 gu/adt/kk 18

19 72. Az adóügyi munkacsoportban és esetenként a magas szintű adóügyi munkacsoportban végzett előkészítő munkát követően az ECOFIN Tanács az alábbi ülésein tárgyalt a jogalkotási dosszié állásáról: május 6-án 20, november 7-én 21, december 9-én 22 és december 8-án 23 ; június 17-én 24, amikor a tíz részt vevő tagállam által megfogalmazott, az ECOFIN Tanács december 8-i ülésének jegyzőkönyvében 25 rögzített nyilatkozatot követően a Tanács nyugtázta a javaslattal kapcsolatos helyzet állását egyes kiválasztott témákat illetően (a kibocsátási hely elvének és a rezidens elvnek az alkalmazása, valamint a pénzügyi tranzakciós adó területi hatálya 26 ; az árjegyzési tevékenységek mentesítése a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alól 27 a tranzakciós adó hatálya alá vonandó származtatott ügyletek köre 28 ); december 6-án 29, amikor a Tanács nyugtázta az azzal kapcsolatos egyeztetések állását, hogy melyek legyenek a pénzügyi tranzakciós adó alkotórészei (az ún. építőkövek ) 30, valamint hogy ezeket az építőköveket hogyan lehet összeállítani lehetséges pénzügyitranzakciósadó-modellekké. A Tanács tudomásul vette az egyeztetések állását a pénzügyi tranzakciós adó esetleges beszedési modelljeinek költséghatékonyságával kapcsolatban is /14 FISC 79 ECOFIN 445 és 9576/14 PV/CONS 22 ECOFIN /14 FISC 181 ECOFIN /14 FISC 222 ECOFIN 1159 és 16753/14 FISC 230 ECOFIN 1188 CO EUR-PREP 50, pont /15 FISC 181 ECOFIN /16 FISC 90 ECOFIN /15 PV/CONS 72 ECOFIN 961 ADD /16 FISC 90 ECOFIN 522, 6 8. pont és 14942/15 FISC 181 ECOFIN 947, pont. 9602/16 FISC 90 ECOFIN 522, pont és 14942/15 FISC 181 ECOFIN 947, pont. 9602/16 FISC 90 ECOFIN, 522, pont és 14942/15 FISC 181 ECOFIN 947, pont /16 FISC 164 ECOFIN /15 FISC 181 ECOFIN 947, 3. pont /17 gu/adt/kk 19

20 73. A fentiek fényében, amint az már az egyes adóügyi kérdésekről szóló, az Európai Tanácsnak címzett decemberi ECOFIN-jelentésben 31 is szerepelt, megállapítható, hogy további munkára lesz szükség a Tanács és előkészítő szervei keretében ahhoz, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban olyan végleges megállapodás szülessen a pénzügyi tranzakciós adó területén való megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok között, amely tiszteletben tartja az abban részt nem vevő tagállamok hatásköreit, jogait és kötelezettségeit. B. Adópolitikai koordináció 74. Számottevő előrelépés történt az (uniós adóügyi jogszabályok hatályán kívüli) adópolitikai koordináció területén; ennek ismertetése alább olvasható. a) Magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás): káros rendelkezések leépítése és káros rendelkezésekre vonatkozó moratórium 75. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport három alkalommal ülésezett a máltai elnökség alatt: január 25-én, április 5-én és június 8-án. A csoport a Tanács (ECOFIN) által december 8-án jóváhagyott új munkacsomag (14302/15 FISC 159) alapján folytatta a munkát. 76. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport január 25-i ülésén a Tanács Főtitkársága által lefektetett szavazási eljárás alapján sor került Fabrizia Lapecorellának, az olasz Gazdasági és Pénzügyminisztérium pénzügyi főigazgatójának a magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnökévé való kinevezésére, február 5-től kezdődően kétéves hivatali időre. 77. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport folytatta a káros preferenciális adórendszerekre vonatkozó moratóriummal és a kódex szerint káros rendelkezések leépítésével kapcsolatos megbeszéléseket, külön figyelmet fordítva a szabadalmi adókedvezményekre. A holland elnökség ideje alatt megegyezés született arról, hogy a felülvizsgálati folyamatot szét kell választani egy, a meglévő szabadalmi adókedvezmények leépítésével, valamint egy, az új vagy módosított szabadalmi adókedvezményekre vonatkozó moratóriummal kapcsolatos szakaszra /16 FISC 227 ECOFIN 1160 CO EUR-PREP 48, 45. pont /17 gu/adt/kk 20

21 78. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport folytatta arra irányuló törekvéseit, hogy harmadik országok vonatkozásában is előmozdítsa a magatartási kódex elveinek és kritériumainak alkalmazását; ennek keretében most elsősorban a magatartási kódexszel foglalkozó csoport június 8-i ülésére meghívást kapott Liechtensteinnel folytatott párbeszédre összpontosított. Ugyanazon ülés alkalmával a tagállamok tájékoztatást kaptak a svájci hatóságoktól a svájci társaságiadó-politika közelmúltbeli fejleményeiről, amelyek hátterében az öt svájci rendszer megszüntetésével kapcsolatos, október 14-én aláírt együttes nyilatkozat áll. 79. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport munkájáról részletesebb tájékoztatás a Tanács (ECOFIN) számára készített jelentésében található (lásd: 10047/17). b) A magatartási kódexszel foglalkozó csoport: a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának folyamata 80. Az ECOFIN Tanács az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló bizottsági közleményről, valamint az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról szóló bizottsági ajánlásról szóló május 25-i következtetéseiben felkérte a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy 2016 szeptemberéig kezdje meg a munkát, [...] hogy sor kerüljön a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének létrehozására és az uniós szintű koordinált óvintézkedések felmérésére, és a Tanács 2017-ben ezeket jóváhagyhassa. Fontolóra lehet venni, hogy az óvintézkedések az adóügyi és a nem adóügyi területre egyaránt vonatkozzanak A Tanács a november 8-i következtetéseiben meghatározta a nem együttműködő országok és területek átvilágításának folyamata során alkalmazandó kritériumokat és iránymutatásokat az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének összeállításának céljával. A Tanács úgy rendelkezett, hogy (a) Tanács Főtitkárságának támogatásával a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) végzi és felügyeli az átvilágítási folyamatot. Az (Európai) Bizottság szolgálatai segítik a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) munkáját azzal, hogy a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex érelmében meghatározott szerepeknek megfelelően elvégzik az átvilágítási folyamat előkészítéséhez szükséges munkát, különös tekintettel a harmadik országokkal korábban folytatott és folyamatban lévő párbeszédekre /16 FISC 85 ECOFIN 502, 10. pont. Lásd: 14166/16 ( Iránymutatások az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének összeállításához szükséges átvilágítás folyamatára vonatkozóan ), 2. pont /17 gu/adt/kk 21

22 82. A Tanács továbbá azzal is megbízta a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot (társasági adózás), hogy a) zárja le az Európai Bizottság eredménytáblája alapján az átvilágítandó országok és területek kiválasztását; b) objektív kritériumok alapján határozza meg az 1.3. kritériumban említett észszerű időkeret hosszát; c) határozza meg a 2.2. kritérium alkalmazási körét, és a kritériummal összefüggésben értékelje, hogy lehetséges indikátorként alkalmazható-e a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társaságiadó-mérték alkalmazása; d) fejlessze tovább az átvilágítási iránymutatások végrehajtására irányuló gyakorlati módszerekre és módozatokra vonatkozó megfelelő szabályokat az országok és területek átvilágítása folyamatának hatékony végrehajtása érdekében, hogy a Tanács összeállíthassa az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét; e) folytassa a Tanács által jóváhagyandó lehetséges uniós szintű óvintézkedések feltérképezését a májusi tanácsi következtetésekkel összhangban. 83. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport harmadik országokkal foglalkozó alcsoportjának elnökletét ellátó máltai elnökség 34 előresorolta az e dossziéval kapcsolatos munkát. 84. A Tanács felkérése, illetve iránymutatásai alapján lezajlott az értékelés elindításához szükséges, a fenti 82. pont a) d) alpontjában említett előkészítő munka A máltai elnökség során a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) harmadik országokkal foglalkozó alcsoportjának ülésein folytatódott az az adózási, illetve az adózáson kívüli területen bevezethető lehetséges óvintézkedések (lásd a fenti 82. pont e) alpontját) feltérképezése /16 FISC 33 ECOFIN /17 FISC 45 ECOFIN 93 LIMITE /17 gu/adt/kk 22

23 86. Ezzel kapcsolatban (vagyis az adózási területen hozható óvintézkedésekről is) a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a Tanács számára készített jelentés 36 tartalmaz további részleteket. 87. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy a konkrét óvintézkedésekről és azok koordinációjáról le lehessen zárni a vitát, először további pontosításra lesz szükség a jegyzékbe vételi folyamat bizonyos fontos alkotóelemei így például a jegyzékről való levétel feltételei, a helyzet folyamatos figyelemmel kísérésére szolgáló mechanizmus, illetve a jegyzék rendszeres aktualizálása kapcsán. 88. Az adózáson kívüli területen szóba jöhető óvintézkedések feltérképezésével párhuzamosan a delegációk figyelembe vették, hogy folyamatban vannak a tárgyalások néhány olyan egyéb uniós jogalkotási dossziéval 37 kapcsolatban, amelyek egyes rendelkezéseiben utalni lehetne a nem együttműködő országok és területek leendő közös jegyzékére, amennyiben a megfelelő fórumokon zajló tárgyalásokon a feleknek sikerül megállapodniuk egy kompromisszumos szövegről. 89. Jelentős számú delegáció a Tanács által az adózáson kívüli területeken hozható óvintézkedések feltérképezésére adott megbízással összefüggésben egyetértett abban, hogy ha ezekbe a jogalkotási szövegekbe (a folyamatban lévő tárgyalások eredményeinek sérelme nélkül) bekerül egy utalás a nem együttműködő országok és területek leendő jegyzékére, akkor e rendelkezések az adózás területén kívül is hatékony és visszatartó erejű óvintézkedést jelenthetnének az EU szintjén. 90. Az átvilágítási folyamat során összegyűjtött valamennyi információ kiegyensúlyozott elemzését követően a magatartási kódexszel foglalkozó csoport jelentést fog a Tanács elé terjeszteni azokról az országokról és területekről, amelyek nem felelnek meg az átvilágítási kritériumoknak, és amelyek tekintetében ezért a csoport megítélése szerint a Tanács eseti alapon dönthet úgy, hogy ezeket felveszi a nem együttműködő országok és területek jegyzékébe. Megjegyzendő, hogy ezt a döntést a Tanács konszenzussal fogja meghozni. 91. A jelentés Tanácsnak történő előterjesztésére várhatóan a magas szintű munkacsoporttal együttműködésben fog sor kerülni, kellő időben ahhoz, hogy a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét a Tanács 2017 végéig jóváhagyhassa (a november 8-i tanácsi következtetésekben vállaltaknak megfelelően) Az ECOFIN részére készült jelentés (10047/17), a Tanács következtetései (10048/17). 2016/0275 (COD); (2016/0276 (COD); (2016/0282 (COD), (2016/0107(COD) /17 gu/adt/kk 23