EURÓPAI PARLAMENT 2004 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2009 2007/2060(DEC) 7.2.2008 JELENTÉSTERVEZET az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről (C6-0386/2007 2007/2060(DEC)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Hans-Peter Martin PR\707878.doc PE396.703v02-00
PR_DEC_Agencies TARTALOMJEGYZÉK Page 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT...3 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT...5 3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...7 4. INDOKOLÁS...20 PE396.703v02-00 2/21 PR\707878.doc
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről (C6-0386/2007 2007/2060(DEC)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára 1, tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt 2, tekintettel a Tanács...-i ajánlására (xxxx/0000 C6-xxxx/0000), tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre 3 és különösen annak 185. cikkére, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 23. cikkére, tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre 5 és különösen annak 94. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0000/2008), 1. elhalasztja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása alóli mentesítés megadására vonatkozó határozatát; 2. az alábbi állásfoglalásban fejti ki észrevételeit; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 1 HL C 261., 2007.10.31., 49. o. 2 HL C 309., 2007.12.19., 99. o. 3 HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet. 4 HL L 142., 2004.4.30., 1. o. 5 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. PR\707878.doc 3/21 PE396.703v02-00
igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). PE396.703v02-00 4/21 PR\707878.doc
2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0386/2007 2007/2060(DEC)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára 1, tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt 2, tekintettel a Tanács...-i ajánlására (xxxx/0000 C6-xxxx/0000), tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre 3 és különösen annak 185. cikkére, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 23. cikkére, tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre 5 és különösen annak 94. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0000/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez mellékelt táblázatoknak; 2. elhalasztja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 1 HL C 261., 2007.10.31., 49. o. 2 HL C 309., 2007.12.19., 99. o. 3 HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet. 4 HL L 142., 2004.4.30., 1. o. 5 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. PR\707878.doc 5/21 PE396.703v02-00
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). PE396.703v02-00 6/21 PR\707878.doc
3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0377/2007 2007/2052(DEC)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára 1, tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt 2, tekintettel a Tanács...-i ajánlására (xxxx/0000 C6-xxxx/0000), tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre 3 és különösen annak 185. cikkére, tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 23. cikkére, tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre 5 és különösen annak 94. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0000/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának a Központ 2005-ös 1 HL C 261., 2007.10.31., 49. o. 2 HL C 309., 2007.12.19., 99. o. 3 HL L 248, 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet. 4 HL L 142., 2004.4.30., 1. o. 5 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. PR\707878.doc 7/21 PE396.703v02-00
pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan 1, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között megjegyezte, hogy a 2005-ös pénzügyi év költségvetési végrehajtását alacsony kötelezettségvállalási arány (84%) és jelentős előirányzat-átviteli arány jellemezte (ez utóbbi általánosan 35%-ot, míg az operatív kiadásoknál közel 90%-ot ért el), de ez a helyzet részben a működés kezdeti időszakának nehézségeiből adódott; sajnálta, hogy a Központ 2005-ös kiadásait illetően a jogi kötelezettségvállalást nem előzte meg költségvetési kötelezettségvállalás, és hogy ugyanezen időszak vonatkozásában a számvitelért felelős tisztviselő a Központ valamennyi kifizetését úgy teljesítette, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem állított ki kifizetési utalványt; megjegyezte, hogy a 2005-ös évben a Központ pénzügyi szabályzatával ellentétben a Központ könyvvitele nem a kettős könyvelés módszerével összhangban történt, ami növeli a hibák kockázatát; A halasztás okai C. tekintettel a korlátozott felhatalmazás elvére, amelyet az Európai Unió jelenlegi jogalapjában többek között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 5. cikkében rögzítettek, amely kimondja, hogy az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság és a Számvevőszék hatásköreiket egyrészt az Európai Közösséget létrehozó szerződések és az azokat módosító vagy kiegészítő további szerződések és okmányok rendelkezései, másrészt az egyéb rendelkezések által meghatározott feltételek szerint és célok érdekében gyakorolják; D. tekintettel a szubszidiaritás elvére, amelyet az Európai Unió jelenlegi jogalapjában többek között az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 5. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek, amely kimondja, hogy a Közösség azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók; E. mivel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 30. számú jegyzőkönyv (1997) 4. pontja értelmében valamennyi közösségi jogalkotásra irányuló javaslat esetén meg kell jelölni az alapjául szolgáló indokokat azzal a céllal, hogy igazolják összhangját a szubszidiaritás és az arányosság elveivel, illetve az annak megállapításához vezető okokat, hogy egy közösségi cél közösségi szinten jobban megvalósítható, minőségi vagy mennyiségi mutatókkal kell alátámasztani; F. mivel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 30. számú jegyzőkönyv (1997) 3. pontja szerint a Közösség fellépését hatásköreinek korlátain belül egyrészt ki lehet terjeszteni, másrészt korlátozni vagy megszüntetni is lehet, amennyiben az a továbbiakban már nem indokolt; 1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0126. PE396.703v02-00 8/21 PR\707878.doc
G. mivel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 30. számú jegyzőkönyv (1997) 9. pontja szerint kellőképpen figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a Közösségre háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel; H. tekintettel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a többek között az Európai Közösséget létrehozó szerződés 274. cikkében foglaltak szerinti alapelveire azaz arra a követelményre, hogy adott pénzráfordítással a lehető legjobb eredményt, illetve adott eredményt a lehető legkisebb ráfordítással kell elérni; I. mivel a Bizottság a Bizottság reformjáról szóló fehér könyvében 2000-ben az externalizálási politika kidolgozásának vezérelveként a költséghatékonyságot és az EK- Szerződésnek a költségvetés végrehajtásáról szóló 274. cikke szerinti hatáskörei gyakorlására irányuló képességet határozta meg; J. mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 253. cikke szerint az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott, továbbá a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott rendeleteknek, irányelveknek és határozatoknak indokolást kell tartalmazniuk, és azokban utalni kell minden olyan javaslatra vagy véleményre, amelyet e szerződés értelmében be kell szerezni; K. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2006-ban az ügynökség igazgatási kiadásai jelentős részt tesznek ki, így az ügynökség számára nehéz a hatékony és eredményes munkavégzés; L. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség székhelyének kiválasztása nem követett szigorú logikát, ezért szükségtelen többletköltségek merültek fel; M. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem egyértelmű, hogy a tevékenység a létszámtervben meghatározott kisszámú álláshellyel egy decentralizált ügynökség keretében hatékonyabban és eredményesebben végezhető, mint közvetlenül a Bizottságon belül; N. aggodalmát fejezi ki az Általános észrevételek cím alatt kifejtett általános jellegű problémafelvetésekkel és megfontolásokkal kapcsolatban; O. aggodalmát fejezi ki az ügynökség munkatársainak kiváltságaival kapcsolatos költségek miatt, amelyek az ügynökség végleges költségvetésének több mint 4%-át teszik ki a 2006- os pénzügyi évben; P. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség munkatársai és hozzátartozói magáncélú utazásainak költségei is aránytalanul magasak; Q. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség álláshelyenkénti személyi kiadásai a 2006-os pénzügyi évhez képest a 2008-as előzetes személyzeti költségvetési tervezetben 16%-os növekedést mutatnak; R. az a gyanúja, hogy a Bizottság megsértette az indokolási követelményt a szubszidiaritási elvvel összefüggésben; PR\707878.doc 9/21 PE396.703v02-00
S. az a gyanúja, hogy az ügynökség tevékenysége és az azzal együtt járó kiadások nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének; T. az a gyanúja, hogy mindez a közpénzek pazarlásához vezetett; U. felszólítja az ügynökség igazgatóját, hogy legkésőbb 2008. június 1-jéig terjesszen elő egy különösen az igazgatási költségek területét érintő megtakarítási intézkedésekre vonatkozó konkrét javaslatot; ismertesse részletesen az aránytalan igazgatási költségek okait; ismertesse részletesen, hogy miért nőttek az ügynökség álláshelyenkénti személyi kiadásai a 2006-os pénzügyi évhez képest a 2008-as előzetes személyzeti költségvetési tervezetben 16%-kal; ismertesse részletesen, hogy az alkalmazottaknak biztosított kiváltságok 1101., 1102., 1141., 1182. és 1183. költségvetési jogcím miért teszik ki a végleges költségvetés több mint 4%-át, ami jelentősen magasabb arány, mint a többi ügynökség esetében; V. felszólítja a Bizottságot az ügynökség esetleges mentesítéséig, hogy a szubszidiaritás elvével kapcsolatos, illetve a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 30. számú jegyzőkönyv (1997) szerinti indokolási követelményt részletes minőségi vagy mennyiségi mutatók alapján teljesítse, illetve igazolja; W. felszólítja a Bizottságot az ügynökség esetleges mentesítéséig, valamint a Tanácsot, hogy készítse el az ügynökség székhelyének kiválasztására vonatkozó részletes indokolást; X. felszólítja a Bizottságot az ügynökség esetleges mentesítéséig, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a többek között az Európai Közösséget létrehozó szerződés 274. cikkében meghatározott alapelvének betartását igazolja az ügynökségnél; hozzátartozik még ehhez a Bizottság reformjáról szóló 2000. évi fehér könyv szerinti költséghatékonyság kimutatása, valamint egy hozzáértő, független cég által készített részletes költség-haszon elemzés; Y. felszólítja a Bizottságot az ügynökség esetleges mentesítéséig, hogy terjesszen elő az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata módosítására irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy az alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak a VII. melléklet 3. szakasz C. pont 8. cikkében foglaltak szerinti magáncélú utazásait a továbbiakban ne lehessen közpénzekből finanszírozni, illetve hogy drasztikus megtakarításokra törekedjenek az alkalmazottak kiváltságai tekintetében; Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament fenntartás nélkül kiáll a korlátozott felhatalmazás elve mellett, amelyet az Európai Unió jelenlegi jogalapjában többek között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 5. cikkében rögzítettek, amely kimondja, hogy az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság és a Számvevőszék hatásköreiket egyrészt az Európai Közösséget létrehozó szerződések és az azokat PE396.703v02-00 10/21 PR\707878.doc
módosító vagy kiegészítő további szerződések és okmányok rendelkezései, másrészt az EUSz. egyéb rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és célok érdekében gyakorolják; 2. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament fenntartás nélkül kiáll a szubszidiaritás elve mellett, amelyet az Európai Unió jelenlegi jogalapjában többek között az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 5. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek, amely kimondja, hogy a Közösség azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók; 3. hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 4. pontja értelmében valamennyi közösségi jogalkotásra irányuló javaslat esetén meg kell jelölni az alapjául szolgáló indokokat azzal a céllal, hogy igazolják összhangját a szubszidiaritás és az arányosság elveivel, illetve az annak megállapításához vezető okokat, hogy egy közösségi cél közösségi szinten jobban megvalósítható, minőségi vagy mennyiségi mutatókkal kell alátámasztani; 4. ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 3. pontja szerint a Közösség fellépését hatásköreinek korlátain belül egyrészt ki lehet terjeszteni, másrészt korlátozni vagy megszüntetni is lehet, amennyiben az a továbbiakban már nem indokolt; 5. ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 9. pontja szerint kellőképpen figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a Közösségre háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel; 6. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament teljes mértékben kiáll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak az EK-Szerződés 274. cikkében megállapított elve mellett; ebből adódik az az előírás, hogy adott pénzráfordítással a lehető legjobb eredményt, illetve adott eredményt a lehető legkisebb ráfordítással kell elérni; 7. ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a Bizottság a Bizottság reformjáról szóló fehér könyvében az externalizálási politika kidolgozásának vezérelveként a költséghatékonyságot és az EK-Szerződésnek a költségvetés végrehajtásáról szóló 274. cikke szerinti hatáskörei gyakorlására irányuló képességet határozta meg; 8. hangsúlyozza, hogy az EK-Szerződés 253. cikke szerint az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott, továbbá a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott rendeleteknek, irányelveknek és határozatoknak indokolást kell tartalmazniuk, és azokban utalni kell minden olyan javaslatra vagy véleményre, amelyet e szerződés értelmében be kell szerezni; 9. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a PR\707878.doc 11/21 PE396.703v02-00
legkisebb az Európai Rendőrakadémia költségvetése volt); 10. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 11. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es pénzügyi év: 8; 2001: 10; 2002 11; 2003 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 12. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 13. megállapítja, hogy a decentralizáció és a feladatok kihelyezése a Bizottság 1999 óta zajló reformfolyamatának egyik leglényegesebb eredménye, de a Bizottság részéről az igazgatás ezen formájáról sem tanulmányok, sem beszámolók, sem időközi értékelések nem állnak rendelkezésre; a Bizottság azt sem tudta hitelesen bemutatni, hogy az ügynökségek hozzáadott értéke miben rejlik, és a feladatokat miért ne lehetne ugyanolyan jól elvégezni a Bizottságon belül; 14. ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a Bizottság és a hivatalok (a végrehajtó ügynökségek nélkül) személyzeti állományának növekedése 2000 (a Bizottság reformjáról szóló fehér könyv megjelenésének éve) és 2007 között összesen 85%-ot ért el; 15. ebben az összefüggésben megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek létrehozása az utóbbi években folyamatosan gyorsult, és erre egységes keret nélkül és rendszertelenül került sor, 1990-ben mindössze három, 1995-ben már hat, 2000-ben pedig már hét ügynökség létezett, a 2008-ra vonatkozó költségvetési tervezetben viszont már összesen 25 szerepel, amelyek közül hét 2005 óta jött létre; 16. ebben az összefüggésben kiemeli, hogy azok az ügynökségek, amelyeknek az Európai Parlament adja meg a mentesítést, az ügynökségek teljes számának csak egy részét képezik, és hogy az összes decentralizált ügynökségnél az állandó és a határozott időre szóló álláshelyek számának növekedése a 2000. évi 166 álláshelyről a 2007. évi összesen 3151 álláshelyre (+1800%) egyértelművé teszi az e területen jelentkező problémát; 17. ebben az összefüggésben kiemeli továbbá, hogy az átlagos személyzeti költségek 2006-tól 2008-ig több mint 40%-kal nőttek; PE396.703v02-00 12/21 PR\707878.doc
18. végül ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a közösségi költségvetésből az utóbbi években az ügynökségeknek juttatott pénzeszközök aránytalan méreteket öltöttek, hogy az Európai Parlament mentesítési eljárása alá tartozó, 1975 és 1997 között alapított ügynökségek amelyek tehát már messze túllépték az alapítási szakaszt és így az első növekedési szakaszt 2000 és 2008 között mintegy 90% kiegészítő pénzeszközt kaptak a közösségi költségvetésből, és hogy ezen ügynökségek némelyikénél ebben az időszakban a közösségi költségvetésből nyújtott támogatás növekedési üteme meghaladta a 210%-ot; 19. hangsúlyozza, hogy csak két ügynökség független teljes mértékben az uniós támogatásoktól, az ügynökségek többségét viszont kizárólag uniós pénzeszközökből finanszírozzák; 20. ebben az összefüggésben megállapítja, hogy egy egyértelmű tendencia fedezhető fel, amely szerint az ügynökségek a közösségi támogatásra irányuló igényeiket aránytalanul, hathavonta felfelé korrigálják, és így a rendelkezésre álló pénzeszközök egyre nagyobb részét kötik le, továbbá nincsenek a pénzeszközök kezelésével kapcsolatos takarékosságra vonatkozó megfelelő ösztönzők; 21. úgy véli, hogy a befogadó országok által (például az építési projektek, irodai infrastruktúra, kommunális díjak stb. finanszírozása révén) az ügynökségeknek nyújtott közvetlen és közvetett kifizetések és pénzügyi támogatások miatt eddig nem volt arra lehetőség, hogy az ügynökségek összes költségét megállapítsák, és hogy e gyakorlat következtében a valódi költségeket homály fedi; 22. úgy véli, hogy az ügynökségek alapítása során a legtöbb esetben nem állt rendelkezésre határozott alapítási stratégia, és hogy a politikai megfontolások és befolyásoló tényezők például az, hogy az ügynökségek segítségével próbálják az intézményközi kapcsolatokban befolyásolni a hatalmi egyensúlyt a valódi célokat, azaz az európai igazgatáshoz kapcsolódó nagyobb felelősségteljességet, nagyobb átláthatóságot és hatékonyságot kiszorították, és részben teljesen ellentétesek azokkal; 23. úgy véli, hogy a hiányzó alapítási stratégia miatt szükségtelen többletköltségek merültek fel, és hogy az adófizetők nem ismerhették meg a valódi költségeket, mivel például a meg nem lévő infrastruktúrát nem vették figyelembe, és ezáltal további költségek merültek fel például új iroda- és kongresszusi létesítmények építésére, iskolák alapítására, a közlekedési infrastruktúrának az egész Európában szétszórt szolgálati helyek közötti szolgálati utazások számának növekedése miatti kiépítésére, a személyzeti tagfelvétel során jelentkező nehézségekre és sok egyéb kérdésre vonatkozóan; 24. megállapítja, hogy a Bizottság kihelyezési politikája következtében párhuzamosságok jöttek létre mindenekelőtt az igazgatás területén, ami szükségtelen többletköltségeket okoz, és a rendelkezésre álló tudás többszörös létrehozását kényszeríti ki; egyúttal megállapítja, hogy sok ügynökségnél túlzottan magasak az igazgatási kiadások; 25. úgy véli, hogy a kivételektől eltekintve az ügynökségeket nem kapcsolták be szisztematikusan a Bizottság feladataiba, és az ügynökségek hatáskörei gyakran csupán az úgynevezett nyílt koordinációra vonatkoznak, az Európai Unió feladatokra vonatkozó tényleges igényének és az adófizetők elvárásainak viszont ellentmondanak; PR\707878.doc 13/21 PE396.703v02-00
26. úgy véli, hogy a Bizottság a decentralizált ügynökségeket mindössze politikái végrehajtása eszközének tekinti, és kísérleteket tett arra, hogy a decentralizált ügynökségekre vonatkozó felelősség alól teljesen kivonja magát, például azáltal, hogy a Bizottság belső ellenőre már ne legyen felelős a decentralizált ügynökségek ellenőrzéséért, és csak azt kelljen megerősítenie, hogy az ügynökségek saját ellenőrzési funkciója a nemzetközi szabványoknak megfelel; 27. megállapítja, hogy egyes ügynökségek esetében az igazgatótanács tagjainak száma részben meghaladja a munkatársak teljes létszámát, és ezáltal meghiúsul a hatékony és költségkímélő döntéshozatal; 28. ennélfogva megállapítja, hogy a feladatkihelyezés amely az externalizálási politika három fő formája egyikének számít, és a Bizottság fehér könyvében a Bizottság reformjára vonatkozó stratégiák egyikeként tüntették fel célját, nevezetesen a felelősségteljes igazgatás hatékonyabb, racionálisabb és eredményesebb módon történő megvalósítását a decentralizált ügynökségek létrehozásával nem tudták elérni, és a Bizottság a reformra irányuló kísérletével ezen a téren kudarcot vallott; 29. felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan tartsa be a szubszidiaritás elvét; 30. felhívja a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvének figyelembevételével szigorúan tartsa be az alapításra vonatkozó követelményeket; 31. felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan tartsa be a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét; 32. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, legfontosabb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 33. kéri, hogy az ügynökségek végleges székhelyéről szóló határozatot mindig az alapításról szóló rendelettel egyidejűleg hozzák meg; 34. felhívja a Bizottságot egy javaslat előterjesztésére, amely az igazgatótanácsi tagok számának mihamarabbi csökkentésére, a teljes jogú tagok létszámára történő korlátozására irányul, amely az ügynökség létszámtervében szereplő álláshelyek 10%-át és összességében a 20 teljes jogú tagot nem haladja meg; 35. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítménymegállapodás alapján irányítsanak, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 36. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes PE396.703v02-00 14/21 PR\707878.doc
ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 37. felhívja a Tanácsot, hogy járuljon hozzá az ügynökségekre vonatkozó kötelező horizontális pénzügyi felső határérték megállapításához; 38. elismeri, hogy az Európai Parlament az ügynökségek ellenőrző szerveként azáltal, hogy kinevezhet igazgatótanácsi tagokat az ügynökségekbe, elfogadhatatlan érdekütközéseket hoz létre, és ezért kéri azon gyakorlat megszüntetését, hogy az Európai Parlament tagokat nevezhet ki az ügynökségek igazgatótanácsaiba és irányítási testületeibe; Kiváltságok 39. felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő javaslatot a kiváltságok megszüntetésére, illetve drasztikus csökkentésére vonatkozóan, különösen az 1101., 1102., 1141., 1182. és 1183. költségvetési jogcímek tekintetében; 40. kifogásolja, hogy az ügynökségi munkatársak és hozzátartozóik számára engedélyezett, hogy magáncélú utazásokat bonyolítsanak le az ügynökség költségvetésének terhére; 41. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata módosítására irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy az alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak a VII. melléklet 3. szakasz C. pont 8. cikkében foglaltak szerinti magáncélú utazásait a továbbiakban ne lehessen közpénzekből finanszírozni, illetve hogy drasztikus megtakarításokra törekedjenek az alkalmazottak kiváltságai tekintetében; Az adatok közlése 42. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy az igazoló nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 43. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 44. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának 41. bekezdésére 1, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 1 Az ügynökségekkel kapcsolatos összes állásfoglalás itt található: HL L 196., 2005.7.27. PR\707878.doc 15/21 PE396.703v02-00
45. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 46. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között: - a szervezet működéséről, tevékenységéről és eredményeiről beszámoló, széles olvasóközönségnek szánt éves jelentés; - pénzügyi kimutatás és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés; - a Bizottság főigazgatói által készített tevékenységi jelentésekhez hasonló tevékenységi jelentés; - a szervezet igazgatója által aláírt igazoló nyilatkozat bármely egyéb fenntartással vagy megjegyzéssel együtt, amelyekre szükségesnek tartja felhívni a mentesítő hatóság figyelmét; A Számvevőszék általános megállapításai 47. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 48. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 49. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), a CEPOL és az Európai Vasúti Ügynökség) esetében fenntartásokat fogalmazott meg a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatban (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 50. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 51. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra: PE396.703v02-00 16/21 PR\707878.doc
A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek ; 52. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 53. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 54. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 55. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 56. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra 1, melyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 57. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 58. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodástervezetre (COM(2005)0059), amely 1 DS 605/1/07 Rev 1. tanácsi dokumentum. PR\707878.doc 17/21 PE396.703v02-00
az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezés), amely szerint annak ellenére, hogy a javaslat közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újrakezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 59. ezért üdvözli a Bizottság kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán előterjeszt egy közleményt a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 60. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek: 281 millió euró; Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: 18 millió euró 1 ; Egyedi észrevételek 61. megállapítja, hogy 2006-ban az ügynökség igazgatási kiadásai jelentős részt tesznek ki, így nehéz hatékony és eredményes munkát végeznie; 62. megállapítja, hogy az ügynökség székhelyének kiválasztása nem követett szigorú logikát, ezért szükségtelen többletköltségek merültek fel; 63. megállapítja, hogy nem egyértelmű, hogy a tevékenység a létszámtervben meghatározott kisszámú álláshellyel egy decentralizált ügynökség keretében hatékonyabban és eredményesebben végezhető el, mint közvetlenül a Bizottságon belül; 64. megállapítja, hogy az ügynökség munkatársainak kiváltságaival kapcsolatos költségek az ügynökség végleges költségvetésének több mint 4%-át teszik ki a 2006-os pénzügyi évben; 65. megállapítja, hogy az ügynökségi munkatársak és hozzátartozóik magáncélú utazásainak költségei is aránytalanul magasak; 66. megállapítja, hogy az ügynökség álláshelyenkénti személyi kiadásai a 2006-os pénzügyi évhez képest a 2008-as előzetes személyzeti költségvetési tervezetben 16%-os növekedést mutatnak; 1 Forrás: az Európai Számvevőszék különjelentése. PE396.703v02-00 18/21 PR\707878.doc
67. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében foglalt azon észrevételt, hogy az év során tett kötelezettségvállalások közel 45%-át átvitték a következő évre, és hogy 2006 második felében több költségvetési átcsoportosítás is történt, elsősorban a személyzeti szükségletek pontatlan felmérése miatt, ugyanakkor a Központ igazgatótanácsát nem tájékoztatták kellő időn belül; 68. aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy egyes jogi kötelezettségvállalásokat ismételten előzetes költségvetési kötelezettségvállalás hiányában tettek, ami ellentétes a pénzügyi szabályzattal; 69. felhívja a Központot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Számvevőszék azon észrevételével kapcsolatban, hogy a számítógépes költségvetés-irányítási rendszerhez való hozzáférési jogok nem mindig voltak összhangban az igazgató által megadott engedélyekkel, és hogy a számvitelért felelős tisztviselő mindeddig nem hagyta jóvá a legfontosabb kötelezettségvállalási és kifizetési eljárásokat; 70. tudomásul veszi a Központ válaszait, miszerint belső kapacitásokat határoztak meg, valamint intézkedéseket tettek az azonosított gyenge pontok kiküszöbölésére, illetve a belső ellenőrzési rendszerek javítására; a Központ egy, a pénzügyi rendszer (SI2) biztonságáért felelős tisztviselőt nevezett ki és meghatározta a belső ellenőrzési kapacitást; 71. a Központ eredménykimutatása alapján megállapítja, hogy 2006-ban 15,8 millió eurós bevétel mellett 5,3 millió eurós gazdasági eredményt értek el, 7,2 milliós készpénzállománnyal, illetve hogy a mérleg tartalmaz 400 000 eurót a Bizottságnak visszafizetendő előfinanszírozásra; 72. emlékeztet arra, hogy a Központ költségvetése a 2005. évi 4,53 millió euróról 2006-ban 17,15 millió euróra emelkedett, míg személyzetének létszáma 43-ról 85-re nőtt; megállapítja, hogy a Számvevőszék által végzett vizsgálat mellett a Központot 2006 májusában ellenőrizte a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata is, ami egy cselekvési terv kidolgozását vonta maga után, továbbá 2006-ban a Központ felállított egy belső ellenőrzési bizottságot; 73. üdvözli, hogy a Központ éves jelentésébe bekerült a 24 belső ellenőrzési szabvány; azon a véleményen van, hogy hasznos lenne, ha ezt a példát minden ügynökség követné. PR\707878.doc 19/21 PE396.703v02-00
4. INDOKOLÁS A decentralizáció és a tevékenységek kiszervezése a Bizottság 1999 óta zajló reformfolyamatának egyik lényeges célkitűzése volt. Mindmáig nem került azonban bemutatásra egy ezzel kapcsolatos mérleg. Ezenkívül a Bizottság nem tudta eddig hitelesen megindokolni, hogy miben rejlik a decentralizált ügynökségek hozzáadott értéke, és hogy feladataikat miért ne lehetne ugyanolyan jól elvégezni a Bizottságon belül, továbbá hogy mint ahogyan ezt számos eset illusztrálja miért van egyáltalán szükség az Európai Unió fellépésére e területeken. Ehelyett felelőtlen burjánzásnak lehettünk tanúi. Kockázatos politikai döntések nyomán új ügynökségek születtek, ellenőrizetlenül és gyakran ellenőrizhetetlenül, többnyire alacsony hatásfokkal és mindenekelőtt nagy terheket jelentve az európai adófizetők számára. Ez a kiváltságok példátlanul bonyolult rendszerét eredményezte. Így látványosan meghiúsultak a Bizottság azon reformtörekvései, amelyek céljaihoz a felelősségteljesség, az elszámoltathatóság, a hatékonyság, egy új európai szolgáltatáskultúra és az átláthatóság ígérete társult. A kiszervezési és decentralizációs politika területén tarthatatlan zűrzavar uralkodik. Egyre több decentralizált ügynökség megalakítására került sor mindenfajta ésszerű alapítási stratégia vagy logika nélkül. Míg 1999-ben három, 2000-ben pedig hét decentralizált ügynökség létezett, addig a 2008-ra vonatkozó költségvetési tervezetben már nem kevesebb mint 25 ügynökség szerepel, és ezek közül hét új 2005 óta jött létre. A legtöbb ügynökség fő bevételi forrását jelentő, közösségi pénzeszközökből biztosított támogatások összege is fölöttébb megemelkedett az utóbbi években, azon ügynökségek esetében is, amelyek már a hetvenes, illetve a kilencvenes években megalakultak. Nem mértékletesség, hanem épp az ellenkezője tapasztalható, hiszen a tervek szerint a jövőben további ügynökségek alapítása várható. A felelősségteljes cselekvés azonban nem erről szól. A problémák számos területre terjednek ki. Ide tartoznak mindenekelőtt azok a szükségtelenül felmerülő többletkiadások, amelyeket egy átfogó stratégia és egy részletes (különösen a székhelyek megválasztására vonatkozó) költség-haszon elemzés hiánya; a különösen az igazgatásban megmutatkozó kettősségek; a tevékenységi területek jelentős átfedései; a túlságosan magas igazgatási kiadások és a munkatársak számára biztosított mértéktelen kiváltságok okoznak. Ezen túlmenően az igazgatótanácsok átláthatatlan túlméretezettsége is meggátolja a hatékony döntéshozatalt. Számos esetben magában a politikaalakításban sem tapasztalható a költségekhez viszonyítva hozzáadott érték az Európai Unió tagállamai számára. E fejlemények pont azokra az ügynökségekre nézve hátrányosak, amelyek létjogosultsága indokolt, és amelyek tevékenységükkel hozzáadott értéket teremtenek. A decentralizált kormányzás sarkalatos kérdéséről az Európai Unió szervei mindeddig csupán ritkán folytattak vitát, amelybe a polgárokat gyakorlatilag egyáltalán nem vonták bele. Legalábbis arra lenne szükség, hogy a decentralizáció mihamarabb ésszerű, rendezett formát kapjon, és költséghatékonnyá váljon az adófizetők és a polgárok számára. Ennek során viszont nem szabad az Európai Unió hatásköreit továbbra is túlzottan igénybe venni. Elsőbbséget kell adni a szubszidiaritás elvének. Ez többek között az indokolási követelmény következetes teljesítését jelenti arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi és igazgatási PE396.703v02-00 20/21 PR\707878.doc
többletráfordítás arányos-e a célkitűzésekkel, illetve hogy a tevékenységek és a végrehajtási követelmény egyáltalán megfelelnek-e az eredményes pénzgazdálkodás alapelvének. A kiváltságokat is meg kell szüntetni, vagy legalábbis drasztikusan korlátozni kell őket. Az Európai Unió polgárai kétségkívül sokkal jobb igazgatást érdemelnek. Ellenkező esetben felmerül a kérdés, hogy mi értelme van egy túlburjánzó EU-nak. PR\707878.doc 21/21 PE396.703v02-00