A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.11.14. COM(2018) 742 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2016- ban társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója HU HU

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2016- ban társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója 1. BEVEZETÉS A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) 1 a szegénység legsúlyosabb formáinak, például az élelmiszerhiánynak, a gyermekszegénységnek és a hajléktalanságnak az enyhítését szolgálja. Jóllehet a helyzet javult 2016-ban, a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, illetve súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya (23,5 %, illetve 7,5 %) továbbra is magas. A FEAD a leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportokat élelmiszerek és alapvető fogyasztási cikkek, úgymint iskola- és tisztálkodási szerek biztosításával, illetve társadalmi befogadást célzó tevékenységek szervezésével támogatja. A FEAD rendelkezésére álló teljes összeg folyó áron 3,8 milliárd EUR. Az EU legfeljebb 85 % társfinanszírozást biztosít a tagállamok által kiutalt erőforrások kiegészítésére, így az alap teljes értéke 4,5 milliárd EUR körül alakul. Az alap hozzáadott értéke abban áll, hogy célzott támogatást nyújt olyan csoportok számára, amelyek tagjai esetleg nem képesek arra, hogy közvetlenül hozzáférjenek más uniós finanszírozási eszközökhöz például az európai strukturális és beruházási alapokhoz 2 és éljenek az azok által nyújtott lehetőségekkel. A tagállamok a program tervezésénél eldönthették, hogy i. az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív programot (OP I), vagy ii. a társadalmi befogadást célzó operatív programot (OP II) választják-e. Meghatározhatták a célcsoportokat, a nyújtott támogatás konkrét formáit, valamint programjaik földrajzi célterületét. Az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás biztosítását kísérő rendelkezésekkel kell kiegészíteni, például azzal, hogy az adott személyeket szociális szolgálatokhoz küldik. A 223/2014/EU rendelet (a FEAD-rendelet) 13. cikkének (9) bekezdésével összhangban ez az összefoglaló a Bizottság által elfogadhatónak ítélt 2016-os végrehajtási jelentésekben szereplő információn alapul. Az Egyesült Királyság kivételével az összes tagállam benyújtott végrehajtási jelentést; az Egyesült Királyságban az alap végrehajtása még nem kezdődött meg. A végrehajtás és a jelentéstétel közötti időkülönbségre tekintettel a jelentés a későbbi fejleményeket is ismerteti, amennyiben rendelkezésre állnak erre vonatkozó információk. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.). 2 Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2017. évi stratégiai jelentés, COM(2017) 755 final. 1

2. AZ OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK 2.1. Általános és uniós szintű fejlemények 2016 végére a Bizottság elfogadta a jogi keretet, és kihirdetett minden végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktust. Megkezdte a költségvetési rendelet felülvizsgálatát 3, amely a FEAD-rendelet módosításait is magában foglalja; ezek kibővítik az egyszerűsített költségelszámolási opciót, és több rugalmasságot biztosítanak. A módosítások kiterjednek a partnerszervezeteknek juttatott támogatással kapcsolatos garanciára. E garancia biztosítja, hogy a közjogi szerv beszerzési költségére a hatályos jognak való meg nem felelés okán alkalmazott pénzügyi korrekció ne csökkentse a partnerszervezetek elszámolható költségeit, feltéve, hogy külön szervekről van szó. 2015 márciusára a Bizottság elfogadta az összes operatív programot (OP), amelyek mindegyike immár a végrehajtás szakaszában van az Egyesült Királyság kivételével, ahol a végrehajtás még nem kezdődött meg. A tagállamok többségében emellett 2016-ra lezárult a hatóságok kijelölésének folyamata. 2016-ban több operatív programot módosítottak, hogy javítsák a leginkább rászorulók azonosítására, a partnerszervezetek kiválasztására (Bulgária, Magyarország) vagy további intézkedések, például iskolai ebédek (Csehország) hozzáadására szolgáló mechanizmusokat. A FEAD szakértői csoport, amely az irányító hatóságok tagjaiból áll, kétszer találkozott 2016-ban, hogy megvitassa a FEAD-programot érintő végrehajtási kérdéseket. Ezen értekezletek alkalmával a tagállamok számos kérdésről adtak áttekintést, ideértve azt, hogy a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozó iránymutatásokat miként állapították meg nemzeti szinten, illetve tájékoztattak a friss élelmiszerek kiosztásáról. Megvitatták az intervenciós készletek 4 felhasználásának FEAD-rendelet szerinti alkalmazhatóságát. A Bizottság ezenfelül 11 FEAD-hálózati értekezletnek adott otthont 2017 júliusáig. A hálózat a FEAD érdekelt feleit tömöríti, feladata pedig a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása. 2016-ban az ülések fő témája az volt, miként segítheti elő a FEAD a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását. A résztvevők esettanulmányokat ismertettek, valamint megosztották egymással a FEAD programjainak végrehajtásával kapcsolatos, közös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel összefüggésben felmerült nehézségeiket és megoldásaikat. A partnerszervezetek képviselőivel uniós szinten tartott, 2016. december 5-i megbeszélésen a Bizottság bemutatta a FEAD aktuális helyzetét az előző évi végrehajtási jelentések alapján, valamint rövid áttekintést adott a FEAD-rendelet tekintetében javasolt változtatásokról. A Bizottság beszámolt arról is, hogy a civil társadalom miként segítette a FEAD-rendelet megszövegezését. Ezt követően a Bizottság bemutatta a FEAD-hálózat működésének első évét is, hogy megkönnyítse a bevált gyakorlatoknak a FEAD végrehajtásában részt vevő valamennyi érdekelt fél közötti megosztását. 3 Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 2012/2002/EK rendelet, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (COM(2016) 605 final). 4 Az Európai Unióban működő nemzeti intervenciós hivatalok által a piaciár-támogatás alá vont áruk intervenciós felvásárlása eredményeként tartott készletek. 2

A Bizottság tovább haladt előre a FEAD félidős értékelésével. A FEAD érdekelt feleivel és a nagy nyilvánossággal folytatott nyílt és nyilvános konzultáció lezárult, és annak eredményeit betáplálták az értékelő jelentés tervezetébe a strukturált felmérésekkel együtt. A jelentéstervezetet bemutatták a FEAD szakértői csoportjának. A félidős értékelés végleges változatát 2018. december 31-én terjesztik az Európai Parlament és a Tanács elé. 2.2. Pénzügyi végrehajtás Összességében a FEAD-programok pénzügyi végrehajtása már 2015-ben felgyorsult, és az emelkedő tendencia 2016-ban is folytatódott. A FEAD-hoz kapcsolódó műveletek támogatására összesen 508,6 millió EUR-t különítettek el 27 tagállamban 2016-ban, ami növekedést jelent a 2015. évi 470,0 millió EUR-hoz képest. A 2014 és 2016 közötti időszakra összesen elkülönített kiadások így 1315,9 millió EUR-t tesznek ki, amely a programok összes forrásának (uniós és nemzeti társfinanszírozás) 30 %-át képviseli. Hasonlóképpen a kedvezményezettek számára teljesített kifizetések is emelkedtek, a 2015-ben folyósított 385,9 millió EUR-ról a 2016-os 429,4 millió EUR-ra. A részletes pénzügyi bontást a melléklet I. táblázata tartalmazza tagállamonként is. A legjelentősebb előrelépés a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek terén történt. 2016-ban 24 tagállam összesen 353,8 millió EUR támogatható állami kiadást jelentett be, ami több mint hétszeres növekedést jelent 2015-höz képest (46,3 millió EUR). Ráadásul az összesített kifizetések 2017. december 31-re elérték a 1022 millió EUR-t, amelyből 603 millió EUR volt az időközi kifizetés. 2.3. Fizikai végrehajtás 2016-ban összesen 23 tagállam biztosított élelmiszert és anyagi támogatást, valamint támogatta az EU-ban élő, leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását. 19 tagállam osztott ki élelmiszert és/vagy adott alapvető anyagi támogatást kísérő intézkedések mellett (OP I), és 4 kezdeményezett társadalmi befogadási programokat az OP II keretében (lásd az 1. ábrát). 5 tagállamnál merültek fel a végrehajtást gátló akadályok. A becslések szerint közel 16 millió ember részesült a FEAD támogatásából 2016-ban, ami jelentős előrelépés 2015-höz képest. Ez a következőképpen bontható tovább: 15,2 millió ember (96 %) kapott élelmiszersegélyt, több mint 662 000 (4 %) alapvető anyagi támogatást, és megközelítőleg 23 000 vett részt társadalmi befogadási programokban (OP II) 5. 2014 és 2016 között a FEAD mintegy 38 millió emberhez juttatott el támogatást. Az OP I és OP II végrehajtása 2016-ban is folytatódott, és további 2,2 millió ember részesült a FEAD támogatásában a 2015-ös számadattal összevetve. A 4 tagállam (Görögország, Írország, Málta, Szlovákia), amely 2016-ban kezdte meg a segítségnyújtást, további 657 000 embernek nyújtott élelmiszersegélyt, 4 másik tagállam (Bulgária, Finnország, Franciaország, Románia) pedig 1,5 millióval több emberhez jutott el, mint 2015-ben. Az a 6 tagállam, amely alapvető anyagi támogatást nyújtott (Ausztria, Csehország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Szlovákia) arról számolt be, hogy az ilyen támogatásban részesülő személyek száma majdnem megkilencszereződött 2015-höz képest. 5 Az OP I tekintetében a számadatok a partnerszervezetek becslésein alapulnak, amelyekhez különböző mintavételi megközelítéseket (például a kedvezményezettek összeszámolása az év meghatározott napjain vagy heteiben, majd az így kapott szám kivetítése) vagy más módszereket használtak fel. Mind az OP I, mind az OP II tekintetében lehetőség van arra, hogy a végső kedvezményezettet egynél többször számítsák be; ennek eredményeként a célcsoportonkénti végső kedvezményezettek teljes száma magasabb, mint a végső kedvezményezettek tagállamok által bejelentett teljes száma. 3

1. ábra: A 2016-ban teljesített segítségnyújtás típusa Operatív program A segítségnyújtás típusa Tagállam OP I Élelmiszer BE, BG, EE, ES, FI, FR, IE, IT, LT, MT, PL, RO, SI (13) Alapvető anyagi támogatás AT (1) Mindkettő CZ, GR, LU, LV, SK (5) OP II Társadalmi befogadás DE, DK, NL, SE (4) OP I Élelmiszersegély és alapvető anyagi támogatás 18 tagállam nyújtott élelmiszersegélyt 2016-ban. Tömegét tekintve az élelmiszersegély több mint 90 %-át 5 ország biztosította: Spanyolország, Franciaország, Románia, Lengyelország és Olaszország. Összesen 377 500 tonna élelmiszert osztottak ki 2016-ban, ami a 2014 és 2016 közötti mennyiséget 939 600 tonnára emelte. Míg az élelmiszertípusok összeállítása nagyon hasonló maradt a korábbi évéhez, a kiosztott élelmiszersegélyek összmennyisége 7 %-kal esett vissza az előző évhez viszonyítva. Ez főként azért lehet így, mert Olaszország kevesebb tonna élelmiszert jelentett be, mint 2015-ben, részben a pályáztatás késedelme miatt. Ráadásul 2016-ban Portugáliában megszakadt az élelmiszerosztás, mivel a programot felülvizsgálták. Litvániában, Belgiumban, Lengyelországban és Romániában az élelmiszersegély mennyisége mérséklődött. A többi 13 országban növekedett ugyan az élelmiszersegély mennyisége, de nem tudta hatástalanítani a többi tagállamban tapasztalható visszaesést: abszolút értéken véve főként Spanyolország és Franciaország számolhatott be növekedésről (17 %, illetve 8 %). Görögország, Szlovákia, Málta és Írország élelmezési segéllyel indított 2016-ban, és jelentősen többet osztottak ki Bulgáriában és Csehországban (lásd még a 2. ábrát). Az élelmiszer-adományok 4 országban adták a kiosztott élelmiszersegély egy részét, jóllehet, ez korlátozott maradt. 2. ábra: 2014 és 2016 közötti élelmezési segély (ezer tonna) Forrás: FEAD közös kimeneti mutató (ID 11), 2014 2016 17 tagállam kézbesített élelmiszercsomagokat, míg közülük 10 készételeket is biztosított. Az élelmiszercsomagok teljes összege megegyezett a 2015-ös számadattal. Az egyik évről a másikra 14 %-kal emelkedett az étkezések száma. A Bulgáriában, Spanyolországban és Máltán nyújtott élelmezési segélyt teljes egészében a FEAD finanszírozta. A többi országban az élelmiszersegélyt más forrásokból finanszírozott vagy adományozott élelmiszerekkel egészítették ki. Luxemburgban a kiosztott élelmiszerek 44 %-a adományokból származott, ez esetben a FEAD a szállítással, a tárolással és a kiosztással kapcsolatosan felmerült költségeket fedezte. 4

6 tagállam adott alapvető anyagi támogatást, többek között iskolaszereket és higiéniai termékeket. Ausztria kivételével mindegyikük az élelmiszersegélyen felül nyújtotta e támogatást. A kiosztott áruk pénzben kifejezett összértékének megközelítőleg 80 %-át Ausztria és Görögország adta (7,6 millió EUR). A 2016-ban kiosztott áruk pénzben kifejezett összértéke erőteljes növekedést mutatott 2015-höz képest. Ez annak volt köszönhető, hogy Ausztria, Lettország és Luxemburg fokozták az anyagi támogatást 2015-ről 2016-ra, továbbá hogy Görögország, Csehország és Szlovákia alapvető anyagi támogatást is kezdett nyújtani 2016-ban. Ausztria és Lettország iskolatáskákat és más felszereléseket adott (többek között írószereket, füzeteket, tollakat és művészeti kellékeket). Lettország és Szlovákia alapvető higiéniai termékeket tartalmazó tisztasági csomagokat osztott ki. Csehország, Görögország, Luxemburg és Szlovákia tisztálkodási cikkeket juttatott el mind gyermekekhez, mind hajléktalanokhoz (elsősegélycsomagok, szappan, fogkefe, eldobható borotva stb.). 3. ábra: Az alapvető anyagi támogatás összértéke 2014 és 2016 között (millió EUR) Forrás: FEAD közös kimeneti mutató (ID 15), 2014 2016 Az élelmiszersegély és/vagy az alapvető anyagi támogatás teljesítésének módja tagállamonként eltérő volt. Az egyik legnagyobb különbség a kormányzati intézmények (irányító hatóságok, közvetítő szervek és/vagy mások) folyamatban (pl. a jogosult kedvezményezettek azonosítása, információterjesztés, logisztika megszervezése és kiosztás stb.) való részvételének mértékében mutatkozott. Ez összhangban van a FEAD-program jogalapjával, mivel minden tagállamnak magának kell döntenie a saját teljesítési mechanizmusáról. Szlovákiában a kormány azonosította a jogosult kedvezményezetteket a társadalombiztosítási adminisztratív adatok alapján, és a támogatás teljesítését a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben tervezte meg. Más országok úgy döntöttek, többet bíznak a partnerszervezetekre. Írországban az egyik nemzeti nonprofit szervezet felelt az élelmiszer beszerzéséért (adományok és vásárlás útján), és azt kisebb helyi jótékonysági szervezetek felé irányította; ezt követően e szervezetek feladata volt az élelmiszerosztás kedvezményezettjeinek azonosítása. Finnországban a partnerszervezetek gyakran tartottak nyilvános osztásokat, és bárkinek segítséget nyújtottak, aki azt kérte. A végső felhasználóknak történő segítségnyújtásért felelős szervezetek a leggyakrabban nem kormányzati szervezetek voltak, minden szintről (helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi). Egyes országokban (Belgium, Bulgária, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia, Románia) a végső felhasználók élelmiszerekből vagy más árucikkekből álló, előre összeállított csomagot kaptak, míg másokban (Franciaország, Írország, Csehország) a kiosztó szervezetek a támogatást az igényekhez igazították. Ausztriában a végső felhasználók több típusú segélycsomag közül is választhattak. 7,5 millió nő részesült élelmiszersegélyben, míg 346 000 alapvető anyagi támogatásban. A konkrét célcsoportokra vonatkozó adatok becsléseken alapulnak, és részben fedik egymást. 4,4 millió 15 éves vagy annál fiatalabb gyermek kapott élelmezési segélyt, több mint 246 000 pedig alapvető anyagi támogatást. A támogatások 1,7 millió idős és több mint 940 000 5

fogyatékossággal élő személyhez jutottak el, ezek a számok 32 %-kal, illetve 21 %-kal haladták meg a 2015-ös adatokat. Az idősek azon csoportok egyikét is alkotják, amelyek a legnagyobb mértékben növekedtek 2016-ban 2015-höz képest, az alapvető anyagi támogatásban kifejezve is (2015-ben 135, a 2016-os 21 500-zal szemben). 2016-ban jelentősen emelkedett a hajléktalanoknak nyújtott támogatás is. 2015-ben 42 hajléktalan részesült alapvető anyagi támogatásban (alapvető árucikkek) mindössze 1 tagállamban (Luxemburg), míg 2016-ban több mint 8700-an 4 tagállamban (Csehország, Görögország, Luxemburg és Szlovákia). Ugyanakkor a mutatók szerint az élelmiszersegélyben részesülő hajléktalanok száma 2016-ban összességében jelentősen elmaradt a 2015-ös adattól (2015-ben 1,2 millió és 2016-ban 200 000). Ez különösen annak tulajdonítható, hogy Franciaország nem jelentette be, hogy hány hajléktalan kapott élelmiszersegélyt 2016-ban 6. Csehország, Finnország és Szlovákia a megsegített hajléktalanok számának jelentős növekedését tapasztalhatta, míg Görögország, Írország és Szlovákia 2016-ban kezdett e csoportnak élelmezési segélyt adni. A migránsok (vagy a külföldi hátterű személyek, kisebbségiek) alkották a harmadik legnagyobb célcsoportot a kiosztott alapvető anyagi támogatás tekintetében és a negyediket az élelmiszersegély vonatkozásában 2016-ban. Az alapvető anyagi támogatásban részesített migránsok teljes száma több mint kétszerese volt a 2015-ösnek (2015-ben 17 800 és 2016-ban 40 000). Ugyanakkor az e csoportba tartozó azon személyek száma, akik élelmiszersegélyt kaptak, elmaradt a 2015-östől (körülbelül 2 millió 2015-ben és 1,6 millió 2016-ban). Belgium, Spanyolország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Szlovénia arról számolt be, hogy kevesebb migránshoz jutottak el 2015-höz képest. Bulgária, Csehország és Finnország ezzel szemben óriási növekedést tapasztalt. A tagállamok többféle kísérő intézkedést hajtottak végre 2016-ban. Ezek közé tartoznak a következők: tanácsadási szolgáltatás/pszichoszociális segítség (pl. Észtország, Görögország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia); tanácsadás/tájékoztatás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokról (Spanyolország, Finnország, Írország, Olaszország, Románia); családiköltségvetés-tervezés (Belgium, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Szlovákia); sport és szabadidő (Szlovénia, Lettország); higiénia/egészségügy (Horvátország, Lettország, Románia, Szlovákia); főzéssel/kiegyensúlyozott, egészséges étrenddel kapcsolatos műhelytalálkozók/tájékoztatások (Belgium, Bulgária, Görögország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovénia); veszély-/katasztrófahelyzeti fellépés (Bulgária); szociális készségek oktatása (Lettország, Szlovénia); telefonos csalások elkerülése (Bulgária); élelmiszer-pazarlás megelőzése (Lengyelország); hajléktalanszállók (Bulgária); valamint szociális étkeztetés, önkéntes munka előmozdítása (Finnország), írástudást fejlesztő/nyelvi órák (Franciaország, Szlovénia). 6 Franciaország végrehajtási jelentése szerint a 14f. mutató (hajléktalanok) különösen összetett, és azt ebben az évben nem gyűjtötték. 2015-ben Franciaország arról számolt be, hogy több mint 1 millió hajléktalant látott el élelmiszersegéllyel. 6

Észtország emellett speciális képzési programokat is kínált a volt fogvatartottak és az alkoholbetegek számára. A tagállamok arról számoltak be, hogy a kísérő intézkedések segítettek a FEAD társadalmi befogadásra irányuló célkitűzésének elérésében. Észtországban a kedvezményezettek 72 %-a részesült oktatásban és/vagy vette igénybe a felkínált szolgáltatásokat, és szinte minden 16 év alatti élelmiszersegély-felhasználó járt iskolába/óvodába. Olaszországban a kísérő intézkedéseket teljesen beépítették a FEAD műveletei közé, és a társadalmi befogadás nagyon nagy figyelmet kapott a nemzeti és helyi szereplők részéről. Csehországban a hajléktalanokat sikeresen irányították a nappali központok szolgáltatásai felé. Szlovákiában a kedvezményezettek minden segélyosztást követően érdeklődtek a további támogatási szolgáltatások, például a tanácsadás és más pszichoszociális szolgáltatások iránt. Lettország megjegyezte, hogy a bevezetett kísérő intézkedésekben (tanácsadási szolgáltatások, költségvetéssel kapcsolatos tanácsadás, higiénia/egészségügyi, szociális készségekkel kapcsolatos képzés stb.) résztvevők úgy vélték, hogy hasznos tájékoztatást kaptak, illetve javultak szociális készségeik. A tagállamok nehézségekkel is szembesültek. Észtországban egyetlen kedvezményezett sem vett részt az alacsony iskolázottsággal rendelkező felnőtteknek szóló, társadalmi befogadást célzó tevékenységekben. Olaszország azt javasolta, hogy az intézkedéseknek a társadalmi befogadás előmozdításával kapcsolatos hatékonysága javítható lenne az önkénteseknek nyújtott támogatás növelésével és a helyi szolgálatok szerepének erősítésével. Mindazonáltal a kísérő intézkedésekkel kapcsolatos átfogó jelentéstétel korlátozott maradt, részben a végrehajtási késedelmek miatt. OP II Társadalmi befogadás 2016-ban 4 ország alkalmazta az OP II-t, hogy társadalmi befogadási tevékenységeket indítson el: Németország, Dánia, Hollandia és Svédország. Németország volt az egyetlen ország, amely a társadalmi befogadást célzó tevékenységeket 2015-ben kezdte meg, míg Dániában, Hollandiában és Svédországban ezekre 2016-ban került sor. A 4 ország együtt 23 000 emberhez jutott el 2016-ban. Az egymással átfedésben levő célcsoportokban kifejezve a migránsok (vagy külföldi hátterű személyek, kisebbségiek), nők és hajléktalanok vették leginkább igénybe a társadalmi befogadást célzó programokat (OP II), ebben a sorrendben. Összességében sikerült megfelelően eljutni a célcsoportokhoz. Németország különösen hatékony volt az Unióból újonnan érkezett felnőttek és gyermekek (főként romák), továbbá a hajléktalanok megsegítésében. Dánia is jó úton jár, mivel már a 2016 2019-es időszakra tervezett 1400 hajléktalan 34 %-ához el tudott jutni azáltal, hogy hajléktalanszállókat kínált és lehetőséget biztosított szociális munkásokkal való találkozásra a végrehajtás első évében. E személyek megközelítőleg 30 %-a más meglévő szociális szolgáltatásokat is igénybe vett, miután részese volt a szociális támogatási programnak. Hollandia a 65 éves vagy annál idősebb személyek mindössze 6 %-át érte el, mivel késedelmesen, 2016-tól kezdődően hajtotta végre a FEAD-ot. Svédország az EU/EGT migránsaira összpontosított, és 581 személynek nyújtott segítséget az állampolgári beilleszkedést célzó tevékenységeken keresztül, például szállásokra irányította őket, ismertette a Svédországban őket megillető jogokat és őket terhelő kötelezettségeket, fordítási szolgáltatásokat és egészségfejlesztést kínált. Németország 84 projektet indított 2016-ban, amelyek a következők javítására összpontosítottak: (1) a hátrányos helyzetűek, az EU-ból újonnan érkezettek hozzáférése 7

rendszeres tanácsadáshoz és támogatási intézkedésekhez; (2) az újonnan érkezett gyermekek koragyermekkori oktatásba történő bejutása és a társadalmi befogadást célzó intézkedésekhez (pl. nyelvtanfolyamok, szabadidős tevékenységek és gyermekgondozási létesítmények) való hozzáférése; és (3) a hajléktalanok és a hajléktalanság veszélyének kitett személyek hozzáférése rendszeres tanácsadáshoz és támogatási intézkedésekhez. A végrehajtás akadályai Több tagállam nem tudott segélyt osztani 2016-ban, vagy későn kezdte meg a teljesítést. A legtöbb késedelem továbbra is az irányító hatóságok késői kijelölésének tudható be. Ciprus úgy tervezte, hogy 2016-ban kezdi meg a támogatás nyújtását, de több tényező miatt a programot akkor át kellett szervezni és módosítani kellett. Horvátországban az indulásnál állt be késedelem, noha már 2016-ban szerződést kötöttek az élelmiszersegélynek az iskolákban, a szegénységben élő vagy a szegénység kockázatának kitett egyedülállók és családok körében történő kiosztására. Portugáliában csak a nemzeti költségvetésben szereplő élelmiszersegélyek indultak el 2016-ban, mivel módosításra volt szükség, hogy biztosítsák a korábbi, a leginkább rászorulókat támogató élelmiszerprogramról való zökkenőmentes átállást. Magyarország felülvizsgálta a támogatási rendszerét, ennek megfelelően a műveletek csak 2016 decemberében kezdődtek meg. A teljesítés folyamatban van valamennyi érintett tagállamban, így a teljes szám eléri a 27-et. Az Egyesült Királyság az egyetlen tagállam, amely még nem kezdte meg a FEAD működési program végrehajtását. A többi tagállam nem számolt be nagyobb akadályokról. Felmerültek problémák a következőkkel összefüggésben: i. szállítási igények (Finnország, Görögország, Lettország); ii. az élelmiszer-mennyiségek regionális összehangolása (Lengyelország); iii. a kiosztó szervezetek elégtelen kapacitásai (Görögország, Lengyelország); iv. bonyolult közbeszerzési eljárások (Magyarország); és v. más késedelmek (Belgium, Málta). Az OP II-t végrehajtó tagállamok nem jeleztek nagyobb akadályokat. Svédországban a programot csak a 2016-os kezdeti végrehajtási szakaszban érintette a munkavállalók és az önkéntesek lassú toborzása, valamint az, hogy a tervezett tevékenységeket a konkrét közösségekhez kellett igazítani. A legtöbb tagállam ugyanakkor számos átfogóbb végrehajtási akadályra mutatott rá. A legnagyobb csoport az áruk beszerzésével összefüggő problémákról számolt be (különösen Olaszország és Görögország), továbbá a költségvetést/pénzgazdálkodást és a partnerszervezetek kapacitását érintő nehézségekről, amelyek késedelmessé tették a végrehajtást. A tagállamok egy kisebb csoportja többféle, főként adminisztratív jellegű problémát említett. Összességében ezen akadályok többségét leküzdötték, ezért 2016 után a végrehajtás felgyorsulása várható. Horizontális elvek A legtöbb tagállamban működik koordinációs mechanizmus 7, amely garantálja az Európai Szociális Alappal (ESZA) és más uniós politikákkal való komplementaritást és segít elkerülni a kettős finanszírozást. A tagállamokban működnek közvetítő testületek vagy koordinációs/munkacsoportok, amelyek garantálják, hogy a projektek és a partnerszervezetek ne kapjanak mind az ESZA-ból, mind a FEAD-ból támogatást, és hogy a tevékenységeket összehangolják. Több tagállam rámutatott arra, hogy ha a FEAD és az ESZA ugyanazon irányító hatósághoz tartozik, az szilárd alapot teremt a koordináció számára és segít elkerülni az esetleges kettős finanszírozást. A tagállamok megjegyezték, hogy az ESZA és a FEAD támogatják egymást, és egyikük sem tudja saját maga felszámolni a társadalmi kirekesztést és a szegénységgel összefüggő problémákat; e két alapot jobban kell integrálni, és 7 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (6) bekezdése. 8

szinergiákra van szükség. E fontos megállapítás alapján a Bizottság azt javasolta, hogy a két alapot vonják össze a 2020 utáni finanszírozási időszakban. Máltán például a LEAP! központok szociális támogatást nyújtanak a hátrányos helyzetű közösségeknek, és azokat az ESZA támogatta. A projekt műveleti végrehajtását módosították, így garantálható volt, hogy a projekt ne csak az élelmiszercsomagok kiosztását tegye lehetővé (a FEAD támogatásával), de segítse a családokat és tagjaikat életminőségük javításában és abban, hogy ne függjenek a szociális ellátásoktól. Ugyanígy, Litvánia ESZA-programjában is nehézségek merültek fel a célcsoportok elérését érintően, ezért a FEAD-ot lehetőségként használta arra, hogy eljussanak e csoportokhoz és ösztönözzék őket az ESZA-finanszírozású intézkedésekben való részvételre. A legtöbb tagállam arról számolt be, hogy betartották a nemek közötti egyenlőséggel 8 és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos elveket. A tagállamok a projektciklus több pontján támogatták a nemek közötti egyenlőséget és annak érvényesítését. Csehország megjegyezte, hogy a nyújtott támogatás figyelembe vette a célcsoportok sajátos igényeit, pl. azzal, hogy abba felvettek egyedülálló anyák vagy éjszakai szálláson élő anyák által használt konkrét árucikkeket. Németország, Lettország, Svédország és Szlovákia kifejtette, hogy a nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítést alkalmaztak a munkavállalók és a partnerszervezetek kiválasztásánál, valamint a célcsoportok számára biztosítandó támogatás típusának meghatározásánál. Magyarország, Málta és Lengyelország kifejezetten kijelentette, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit figyelembe vették az élelmiszerosztásnál és a műhelytalálkozók helyszínének kijelölésénél. Svédország némi nehézségről számolt be e horizontális elv alkalmazásában, különösen, amikor gyermekkorban kötött házasságokkal, továbbá a nőkkel és lányokkal szembeni erőszakkal összefüggő problémákkal kellett megbirkóznia; műhelytalálkozók és az érdekeltekkel tartott értekezletek igyekeznek enyhíteni ezen a jövőben. A nemek közötti egyenlőség biztosítására, Lettország garantálta, hogy az élelmiszercsomagok kiszállítási ideje rugalmas legyen, és lehetőség volt házhoz szállításra, illetve munkaidő utáni kiszállításra. A gyermekgondozási kísérő intézkedéseket is kiigazították, hogy eljussanak az emberekhez. Az elosztási pontokon gyermekfelügyeletet is biztosítottak. A tagállamok túlnyomó része több módszert is feltüntetett, amellyel csökkenthető az élelmiszer-pazarlás 9. A legtöbb megközelítés hosszú lejárati idejű élelmiszerek kiosztására, illetve az élelmiszernek a célcsoportok szükségleteihez/ízléséhez történő hozzáigazítására törekedett, hogy csökkentsék a nem kívánt termékek kiszállítását. Málta például biztosította, hogy a ki nem szállított élelmiszert raktározzák és újra felhasználják. Lettország olyan helyeket jelölt ki, ahol a többletáruk otthagyhatók, hogy ne kelljen őket kidobni. Lengyelország olyan tejtermelőktől szerzett be élelmiszert, akiknek el nem adott termékei voltak. Nyáron és hőhullám esetén a tejgazdaságok adományoztak is termékeket a szükséget szenvedőknek. Az éghajlati és környezeti tényezőket tekintve, a tagállamok fenntartható, újrahasznosítható és/vagy biológiailag lebontható anyagokat használtak, továbbá csökkentették a szállítás kibocsátását az elosztási láncban. Belgium például fenntartható és GMO-mentes élelmiszereket és gabonaféléket osztott ki, amelyekben nincs pálmaolaj, és garantálta a tisztességes kereskedelmet, továbbá biotermékeket kínált. 8 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (11) bekezdése. 9 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 9

Az OP I-et végrehajtó majdnem minden tagállam kiemelte, hogy miként segítettek a kedvezményezetteknek a kiegyensúlyozott étrend kialakításában 10. Az országok általában olyan élelmiszerkosarakat kínáltak, amelyeknek alacsony a szénhidrát-, cukor- és sótartalma, viszont magas a fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma. 2 ország (Spanyolország és Finnország) olyan élelmiszereket is biztosított, például bébiételeket és D-vitamint tartalmazó tejport, amelyek csökkentették a táplálkozási hiányállapotokat. Belgium kollaboratív eljárást vezetett be az élelmiszercsomagok összeállítására és a kiegyensúlyozott étrend garantálására. E kiválasztási eljárást bevált gyakorlatként mutatták be a FEAD esettanulmányainak katalógusaiban, amelyet a FEAD-hálózat tett közzé 2017-ben. Az elvégzett értékelések 2016-ban több tagállam (Ausztria, Olaszország, Lettország, Málta és Svédország) folytatott kutatási vizsgálatokat, értékeléseket és/vagy felméréseket, hogy értékeljék műveleteik teljesítményét és azt, hogy a végső kedvezményezettek mennyire elégedettek a kapott támogatással. Ausztria 2016-ban kérdőívet küldött ki 10 000 rászoruló háztartásnak. A felmérés kedvező eredményeket hozott, mivel a háztartások 86 %-a gondolta úgy, hogy az iskolatáska kiváló támogatást jelent 13 %-uk pedig jó -nak ítélte azt. Svédország értékelte a FEAD irányítását és egy külső szerződéses partner által végzett projektek kezdeti végrehajtási szakaszait. A feltárt problémák némelyikének megoldása érdekében az értékelő jelentés néhány ajánlást is megfogalmazott, többek között, hogy egyértelműbb célokat kell meghatározni a programban a nemzeti szociálpolitikai célkitűzések tekintetében, és nyomon kell követni a résztvevők eredményeit. Olaszország kísérleti tanulmányt készített a 2015. végi élelmiszer-kiszállításról, és ennek eredményeiről 2016-ban számolt be. A tanulmány feltárta, hogy az élelmiszersegélyt kiosztó partnerszervezetek 71 %- a kísérő intézkedéseket is bevezetett, ami jó kiindulópontot jelent. Hozzájárulás a FEAD általános és konkrét célkitűzéseihez A tagállamok úgy vélik, hogy a FEAD segít elérni a szegénység csökkentésével és a társadalmi befogadással kapcsolatos Európa 2020 célokat azzal, hogy együttműködik más uniós és nemzeti politikákkal és programokkal. Ez összefügg a FEAD társadalmi kohézió előmozdításával, a társadalmi befogadás fokozásával és a szegénység felszámolásának elősegítésével kapcsolatos általános céljával, hogy elérhető legyen a következőképpen meghatározott Európa 2020 célkitűzés: legalább 20 millió ember kiemelése a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek köréből. Észtország arról számolt be, hogy a FEAD-élelmiszersegély a munkaerőpiaccal, oktatással, szociális jóléttel kapcsolatos kormányzati intézkedések, az ESZA által finanszírozott foglalkoztatási reform, a szociális ellátások növelése és a gazdaság általános növekedése mellett jelentősen befolyásolta a szegénység alakulását, mivel az 2012 óta folyamatosan mérséklődik. Németországban a FEAD segített a szegénységben élőknek a társadalmi kirekesztődés leküzdésében. Emellett az alap közelebb hozta e személyeket ahhoz, hogy a munkaerőpiacon keresett képesítést szerezzenek, azáltal, hogy megkönnyítette az ESZA egy projektjében való részvételt. Az átfogó értékelés szerint a FEAD csökkentette a szegénységet, és erősítette a társadalmi befogadást. Az 1. konkrét célkitűzést (a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítése a leginkább rászorulóknak nyújtott, nem pénzügyi támogatással) tekintve a tagállamok a következőkről számoltak be: 10 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 10

(1) A FEAD előmozdította a súlyos anyagi nélkülözés mérséklését: Annak köszönhetően, hogy a FEAD segített szinergiákat teremteni más nemzeti szociális támogatási programokkal, Lengyelország arról számolhatott be, hogy mintegy 13 000 ember esett ki a FEAD élelmezési segélyére jogosultak köréből javuló körülményei okán. Görögország megjegyezte, hogy a FEAD pozitív hatást gyakorolt a szegénység legsúlyosabb formáinak csökkentésére az országban, még annak ellenére is, hogy a szegénység mértéke és mélysége rosszabb lett a gazdasági válság alatt. Szlovákiában az élelmiszer és/vagy a higiéniai termékek biztosítása segített stabilizálni a kedvezményezettek életkörülményeit, pl. azáltal, hogy javíthattak étrendjük változatosságán és tápértékén, valamint higiéniai szokásaikon. (2) A FEAD enyhítette a leginkább rászoruló személyek helyzetét: Lettországban és Bulgáriában az élelmiszer biztosítása segített abban, hogy a háztartások költségvetésüket más alapvető szükségletekre fordíthassák. Lettországban például a 2016-os felmérésbe bevont kedvezményezettek 82 %-a vélte úgy, hogy a FEAD segített nekik a takarékoskodásban és javította a család jólétét; 78 % azt is elmondta, hogy a további megtakarításokból több élelmiszert vásároltak. Egyes háztartások a gyermekek tanórákon kívüli elfoglaltságaira fordították a pénzt, ami segített a társadalmi kirekesztés kockázatának csökkentésében. Mindazonáltal Franciaország megismételte, hogy míg az élelmiszercsomagok lehetővé tették, hogy az emberek másra fordítsák jövedelmüket, az élelmiszersegély önmagában nem fedezi a napi szükségleteket, és nem lehet a szegénység elleni küzdelem egyetlen eszköze. (3) A FEAD kiutat mutatott a szegénységből: Csehországi partnerszervezetek az iskolai (iskola előtti nevelésben nyújtott) étkezést érő jelentős hatásokról számoltak be, különösen javult a diákok iskolalátogatása, fizikai fittsége, mentális jólléte, az iskolai tevékenységek végzésére való képessége és koncentrációja. Azt is megemlítették, hogy a kedvezményezettek jobban megállják a helyüket társaik között és jobb szociális készségekkel rendelkeznek. Dánia döntése nyomán a program azzal, hogy a meglévő állami szociális szolgáltatásokat elérhetővé teszi a hajléktalanok számára növeli annak lehetőségét, hogy a hajléktalanoknak tartósabb szociális támogatást tudjanak nyújtani, ami kisegítheti őket a szegénységből. A 2. konkrét célkitűzést (a szegénység felszámolását és a társadalmi befogadást elősegítő fenntartható nemzeti szakpolitikák kiegészítése) illetően a tagállamok úgy vélik, a FEAD a következők révén egészíti ki a nemzeti politikákat: (1) Azoknak a csoportoknak a támogatása, amelyek másként nem kapnának semmilyen segítséget: Svédországban a FEAD támogatott olyan EGT-beli/uniós migránsokat, akiket kizártak a nemzeti szociális segítségnyújtási programokból. Németországban a FEAD tevékenységei lehetőséget adtak a célcsoportok számára, hogy igénybe vegyék azokat a rendszeres szociális szolgáltatásokat, amelyekhez másként nem férnének hozzá. Finnországban a FEAD lehetővé tette, hogy kiegészítsék az élelmiszersegélyre szoruló azon személyeknek szóló nemzeti szociális támogatást, akik a kormány által nem voltak támogathatók, mivel nincs a kormány által finanszírozott élelmiszerosztási program. (2) A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos meglévő nemzeti kezdeményezések javítása: Málta azt állította, hogy a FEAD kiegészíti a szegénység csökkentését és a társadalmi befogadást célzó nemzeti stratégiai politikáját és hozzájárul az Európa 2020 célkitűzésekhez. Észtország megemlítette, hogy a FEAD kiegészíti a jóléti fejlesztési programját (2016 2023) és az ESZA által finanszírozott intézkedéseket. Olaszország arról számolt be, hogy a FEAD-program kihatott az új nemzeti politikákra, többek között az aktív befogadási támogatásra, amely mára nemzeti szintű programmá vált, továbbá a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló nemzeti alapra. 11

A FEAD egyértelműen együttműködik más uniós és nemzeti politikákkal és programokkal, hogy segítsen elérni az Európa 2020 stratégiának a szegénység csökkentésére és a társadalmi befogadásra irányuló célkitűzéseit. A FEAD e saját hozzájárulása ugyan szerénynek mondható, jóllehet döntő tényező. Emellett a FEAD célkitűzéseinek vannak olyan vonatkozásai, amelyeket nehéz mérni és számszerűsíteni, ilyen a társadalmi kohézió is. A tagállamok általában óvatosan állapítottak meg egyértelmű ok-okozati összefüggést a FEAD tevékenységei és a szegénység csökkentése között, és inkább korrelációt említettek. Mindazonáltal megerősítették, hogy a FEAD értékes hozzájárulást jelent. 3. KÖVETKEZTETÉS Korlátozott hatálya ellenére a FEAD igazolta, hogy valóban kiegészíti az anyagi nélkülözés kezelésére, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítéseket. A FEAD támogatása 2016-ban mintegy 16 millió emberhez jutott el az adatok és a becslések szerint. Számos esetben olyan sajátos csoportokat is megtalált a leginkább rászorulók körében, amelyek egyébként semmilyen támogatást nem kapnának. Ez a helyzet például a leginkább rászoruló uniós/egt-beli migránsokkal, akik nem jogosultak az adott tagállam jogszabályai szerint pénzügyi támogatásra. Úgy becsülhető, hogy nagyszámú hajléktalant sikerült megsegíteni. A célcsoportok elérésében és a megfelelő támogatás biztosításában a legfontosabb sikertényező a partnerszervezetekkel folytatott stabil együttműködés volt. A partnerszervezetek rendelkeznek azzal a tapasztalattal és ismerettel, hogy kik a leginkább rászorulók a közösségeikben. Ismerik e személyek igényeit, és tudják, hogy hogyan lehetne a legjobb segítséget nyújtani. Az élelmiszerosztás és az anyagi támogatás több tagállam partnerszervezeteinek segített kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kiépíteni a kedvezményezettekkel, ami megkönnyítette a kísérő intézkedések és más, társadalmi befogadást célzó támogatások végrehajtását. Az alap rugalmassága és azon képessége, hogy a különböző tagállamok eltérő helyzeteihez tud igazodni, kulcsfontosságú sikertényező és a FEAD jellegzetessége. Számos országban a partnerszervezetek rugalmasan dönthetik el, hogy ki, mikor és hogyan kapjon támogatást, ami lehetővé tette számukra a kedvezményezettek igényeinek hatékonyabb kielégítését. A bevált gyakorlatok FEAD-hálózatban és a FEAD szakértői csoportjában történő folyamatos cseréje, továbbá a partnerszervezetekkel folytatott uniós szintű konzultáció segített e szempont további javításában. A FEAD-nak vannak olyan közvetett hatásai is, amelyek a szinergiák teremtésével és a multiplikátorhatással függnek össze. A FEAD segített az erőforrások sokszorozásában és a partnerszervezetek által biztosított támogatás mobilizálásában, például más forrásokból (el nem adott termékekkel rendelkező tejtermelőktől) beszerzett élelmiszer kiosztásával, ami szélesebb körű környezeti előnyöket hozott (teljesítve a horizontális elveket) és a termelőket más ellátási láncokba kapcsolta be. A FEAD elősegítette, hogy növekedjék a nemzeti és helyi szereplőknek a program társadalmi befogadási vonatkozásával kapcsolatos tudatossága. Ez megerősítette a partnerszervezetek szerepét és hálózatát. Emellett előmozdította a program végrehajtásában részt vevő nemzeti és helyi szereplők közötti nagyobb szinergiákat. Javulási lehetőség mutatkozik a végrehajtás felgyorsításában több országban, az élelmiszer-adományoknak a teljesítésbe történő beépítésében és a kísérő intézkedésekről szóló pontosabb jelentéstételben. A teljesítés minden tagállamban megkezdődött 2017 végéig, az Egyesült Királyságot kivéve. A Bizottság továbbra is nyomon követi az előrelépést, 12

különös tekintettel azokra a tagállamokra, ahol a program végrehajtását felülvizsgálták vagy az késedelmes volt. A Bizottság arra fog összpontosítani, hogy milyen további előrelépés történt az alapvető anyagi támogatás OP I programokon belüli végrehajtásában. A 2016-os jelentős előrelépés ellenére e támogatás még mindig jóval elmarad az élelmiszersegélyektől. Az egyes tagállamok és a Bizottság között célzott éves felülvizsgálati találkozókat tartanak ezen aggályok eloszlatása érdekében. A programba bevont élelmiszer-adományok részaránya még mindig csekély. A Bizottság ezt azzal kívánta kezelni, hogy a FEAD-rendeletet egy, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott salátarendelettel módosította, amely 2018 augusztusában lépett hatályba. A tagállamok tehát meghatározhatnak majd átalányokat, egyösszegű támogatásokat vagy egységköltségeket (egyszerűsített költségelszámolási opció) és azokat az adományozott élelmiszert begyűjtő és kiosztó partnerszervezeteknek szóló kifizetések alapjául használhatják fel. A kísérő intézkedések az alap fontos elemét jelentik, mivel a leginkább rászorulók társadalmi kirekesztését hivatottak enyhíteni. A tagállami jelentéstétel ugyanakkor korlátozott volt, ami nem tette lehetővé a mélységi vizsgálatot. Ez részben a fent említett végrehajtási késedelmeknek tudható be, de továbbra is kihívást jelent a tekintetben, hogy mennyiben értékelhető ezen intézkedések hozzájárulása a FEAD társadalmi befogadás fokozásával kapcsolatos célkitűzéséhez. 13