AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI A 4-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI A 4-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u. 23-25. Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (1. piacra); a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (2. piacra); a "nyilvánosan elérheto helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (3. piacra); a "nyilvánosan elérheto nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (4. piacra); a "nyilvánosan elérheto helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (5. piacra); a "nyilvánosan elérheto nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésu kiskereskedelmi piacra (6. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a fenti piacokra vonatkozó határozattervezeteit az Emitel Távközlési Rt. áttanulmányozta, az azokkal kapcsolatban kialakított véleménye megegyezik a Matáv Rt. észrevételeiben foglaltakkal, így azokhoz csatlakozik. Kérjük Tisztelt Elnök Urat, szíveskedjék az észrevételekben foglaltakat úgy tekinteni, hogy azok tartalmazzák az Emitel Rt. álláspontját is. Szeged, 2004. szeptember 20. Tisztelettel: Kozma Béla vezérigazgató

A MATÁV RT. ÉSZREVÉTELEI A 4-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

Ikt. szám: 13000-00444/2004. Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u. 23-25. Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (4. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezetére vonatkozó álláspontunkat, javaslatainkat és észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze. A Matáv Rt.-nek alapvető érdeke, hogy a Keretirányelvben és az Eht.-ban foglalt szabályozási elvek, ágazatpolitikai célok az Eht. 44. (5) bekezdésében meghatározott időponthoz képest a lehető leghamarabb érvényre jussanak, ezáltal megszűnjön a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályozási időszak, amelyben a régi és egyes új kötelezettségek egyaránt terhelik e szolgáltatókat. A "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat majdani elfogadása tiszta helyzetet fog teremteni az érintett piacra vonatkozó szabályozói kötelezettségek tekintetében. A tisztelt Tanács által készített határozattervezetre vonatkozó, jelen beadványunkban összefoglalt észrevételeink és javaslataink célja, hogy javítsa annak megalapozottságát, ezáltal valamennyi piaci szereplő és az Európai Bizottság számára szükséges és elégséges mértékük meggyőző módon elfogadható legyen. Reményeink szerint javaslataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges határozat a jelenlegi tervezetnél kevesebb támadási felületet hagyjon. 2

A határozattervezethez kapcsolódó részletes észrevételeink, javaslatunk jelen beadványunk mellékletében találhatóak (mivel a határozattervezet indokolásának "A" fejezete lényegében a Tanácsnak az érintett piacok azonosításával, az érintett piacon fennálló verseny, illetve annak hatékonyságának elemzésével, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával, és a kötelezettségek kiszabásával kapcsolatos 2004. július 30.-i módszertanát tartalmazza, erre vonatkozó észrevételeinket pedig más szolgáltatók mellett a tisztelt Tanácsnak már korábban megküldtük, észrevételeink érdemben nagyrészt a határozattervezet indokolásának "B" fejezetéhez kapcsolódnak). Az átláthatóság kedvéért azonban leglényegesebb észrevételeinket az alábbiakban is összefoglaljuk: A határozattervezetnek az érintett piac azonosítására vonatkozó részével lényegében egyetértünk, arra észrevételt nem kívánunk tenni. Üdvözöljük és helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piacot a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével határozta meg. A határozattervezetnek az érintett piacon jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosítására vonatkozó döntésével egyetértünk, bár annak indokolását egyes meghatározott esetekben nem tartjuk kellően megalapozottnak. Megítélésünk szerint a határozattervezet indokolásából egyes helyeken hiányzik a versenyt torzító-korlátozó tényezők és a kiróni szándékolt kötelezettség hatásának részletes, megalapozott és minden vonatkozásra kiterjedő feltárása, elemzése, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő jelenlegi kötelezettségek hatásának részletes vizsgálata, hiányoznak a tisztelt Tanács általánosító jellegű kijelentéseit és megállapításait megfelelően alátámasztó bizonyítékok, hiányoznak a konkrét számszerű tényadatok, egyes megállapítások néhol egymásnak ellentmondanak. Ezért álláspontunk szerint a határozattervezet indokolása jelenlegi formájában nem teljes mértékben felel meg az Eht. 24. g) pontjának és az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontjának (a megalapozott/részletes/megfelelő indokolás kötelezettsége közösségi normákban és egyéb dokumentumokban is megtalálható: Keretirányelv 7. cikk (3) bekezdés, 2002/C 165/03 számú Bizottsági Iránymutatás 117. pont és a C(2003) 2647 számú Bizottsági Ajánlás 5. pont, valamint ERG Common Position 4.2.1. pont). Ezek alapján jogi szempontból megkérdőjelezhetővé válik a Keretirányelv 8. cikke szerinti "arányos" intézkedés meghozatala, illetve az Eht. 52. (1) bekezdése és 54. (1) bekezdése szerinti "indokolt" és "arányos" kötelezettségek kiszabása, ami végső soron kétségessé teszi a Keretirányelv 8. cikke, illetve az Eht. 2. -a szerinti ágazatpolitikai célok maradéktalan megvalósulását. Hiányoljuk a határozattervezetből azt az információt, hogy mely szolgáltatók mely szolgáltatásai kerültek figyelembe vételre a piaci részesedések számításánál. Álláspontunk szerint, összhangban a szolgáltatás általunk helyesnek tartott definíciójával, valamint az EU Bizottság VoIP konzultációs dokumentuma, továbbá a tisztelt Tanács 2004. július 24.-i szakmai vitafórumán prezentált hatósági álláspont szerinti szolgáltatás tartalmi meghatározással, az alkalmazott technológiától függetlenül szükséges a bevételeket figyelembe venni. Álláspontunk szerint a határozattervezetben kiróni szándékolt kötelezettség leírása hiányos abban a vonatkozásban, hogy az nem rendelkezik az Eht. hatályba lépésekor hatályban levő egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó díjcsomagra (a Matáv Rt. esetében a Minimál díjcsomagra) jelenleg is alkalmazandó törvényi előírásról. A kiróni 3

szándékolt kötelezettség mindenképpen kiegészítendő azzal, hogy az Eht. 111. -a szerinti közvetítőválasztás kötelezettségét az Eht. 163. (2)-(3) bekezdéseinek betartásával kell teljesíteni. Megítélésünk szerint a speciális törvényi szabály betartása nélkül a határozattervezet ellentétes lenne az Eht.-val. Az egyeztetési eljárás vonatkozásában javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács a határozattervezet közzétételével kapcsolatos bizonytalanságokat küszöbölje ki, és az esetleges szóbeli meghallgatásról lehetőség szerint már a közzététel időpontjában adjon tájékoztatást. Ezúton kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy a Matáv Rt. határozattervezettel kapcsolatos álláspontját, javaslatait és észrevételeit határozattervezetével együtt küldje meg az Európai Bizottság részére a Keretirányelv 6. cikke (A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa) és az Eht. 65. -a szerinti egyeztetési eljárás keretében. Az Eht. 36. (3) bekezdése alapján kérjük javaslataink, észrevételeink és megjegyzéseink szíves figyelembevételét a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat meghozatala során. Budapest, 2004. szeptember 20. Tisztelettel: Vasváriné dr. Menyhárt Éva igazgató Szabályozói kapcsolatok és árpolitika ágazat 4

A MATÁV RT. RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEI ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piac (4. piac) vonatkozásában közzétett határozattervezetéhez Rendelkező rész és Indokolás Az indokolás utal (3. oldal) a Módszertan [1] b) pontjának megfelelően a piackutatási eszközökre, adatokra. Ezzel kapcsolatban hiányérzetünk van, mivel az indokolásból nem derül ki a piackutatás konkrét időpontja, módszertana és végeredményei (a piackutatási adatokkal kapcsolatos aggályainkat az indokolás megfelelő fejezetében is jelezzük). Ezért javasoljuk ennek, vagy a piackutatási dokumentum interneten való elérhetőségének feltüntetését az indokolásban. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az indokolásban (5. oldal) hivatkozott szakmai fórum és szakmai vitafórum mindenképpen hasznos volt, a szolgáltatók megismerték a tisztelt Tanács előzetes álláspontját, megközelítését, ezeket a találkozókat mégis inkább formálisnak, mint érdeminek tartottuk, a jövőben törekedni kellene a konstruktívabb párbeszéd kialakítására. Ez a vitafórum továbbá nem helyettesíti a határozattervezettel kapcsolatos nyilvános meghallgatást, hiszen ott mindössze három részletkérdés tekintetében ismerhettük meg a tisztelt Tanács álláspontját. Az indokolás (5. oldal) utal arra, hogy a tisztelt Tanács a Hírközlési Értesítőben és internetes oldalán (2004. augusztusában, konkrét nap megjelölése nélkül) közzétette a határozattervezeteket és az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat. A tisztelt Tanács internetes honlapjának (szeptember 3.-i keltezésű sajtóközleménye) szerint a határozattervezetek augusztus 31.-én készültek el, míg egy másik (szeptember 1.-i keltezésű) oldala szerint az érintettek a Hírközlési Értesítőben történt megjelenést követő 20 napig tehetnek észrevételt. Ugyanakkor az Európai Bizottsághoz eljuttatott, 15. és 16. nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatos 2004. augusztus 12.-i és augusztus 18.-i szóbeli meghallgatásokról készült jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az NHH értelmezésében a közzétételi kötelezettségnek az NHH weblapon történő közzététel felel meg (a jegyzőkönyvekből egyébként világosan látszik, hogy a határozattervezek közzététele korántsem volt problémamentes). A tisztelt Tanács nyilatkozattételre történő felhívással kapcsolatban elküldött továbbá egy levelet a Matáv Rt. részére DH-8002-65/2004-es ügyiratszám alatt, amely Társaságunkhoz szeptember 2-án érkezett, és amelyben a tisztelt Tanács az egyeztetés keretében való közzététel időpontját augusztus 31.-ben határozta meg. A határidők számítása körüli bizonytalanságok elkerülése, és az érdemi észrevételek összeállításához szükséges idő rendelkezésre állása érdekében javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács gondoskodjon a közzététel szabályainak egyértelmű megállapításáról és precíz interneten és a Hírközlési Értesítőben egy időben történő közzétételről. A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a határozattervezetből (5. oldal) nem világos számunkra mit jelent az "előkészítő anyag" fogalma. Javasoljuk e fogalom tisztázását, és a Hírközlési Értesítő vonatkozó számainak megjelölését, mert ennek hiányában az Eht. 36. (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek maradéktalanul. 5

A határozattervezet indokolása (6. oldal) utal az Európai Bizottsággal folytatandó notifikációs eljárására és azt a megállapítást teszi, hogy a határozattervezetben foglaltak "hatással lehetnek a tagállami kereskedelemre". A pontosítás kedvéért javasoljuk, hogy a határozattervezet "tagállami kereskedelemre" szövegrésze "tagállamok közötti kereskedelemre" módosuljon az Eht. 65. (1) bekezdése, valamint a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezése és 7. cikk (3) bekezdése alapján. A módosított megállapítással egyetértünk, de a teljesség kedvéért javasoljuk, hogy a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezésének fényében az indokolás kerüljön kiegészítésre azzal, hogy a határozattervezet mennyiben lehet hatással a tagállamok közötti kereskedelemre. Mivel a határozattervezet rendelkező része (2. oldal) és indokolása (7. oldal) nem utal rá, javasoljuk annak kiegészítését azzal, hogy az Eht. 111. -ában közvetítőválasztás kötelezettsége "az Eht. 163. (2)-(3) bekezdéseire figyelemmel" terhelje a kötelezett szolgáltatót. Álláspontunk szerint ugyanis az Eht. hatodik részének vegyes rendelkezéseiben az Eht. hatálybalépésekor hatályban levő egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előfizetések szabályai az Eht. 111. -ban foglaltakhoz képest speciális, de mindenképpen a jövőben is alkalmazandó szabályokat tartalmaznak (egy egyetemes szolgáltató nagy valószínűséggel rendelkezik jelentős piaci erővel). Megítélésünk szerint a kiegészítés nélkül a határozattervezet ellentétes lenne az Eht.-val. Terjedelmében eltér a határozattervezet rendelkező részében (2. oldal) leírt kötelezettség és az indokolásában foglalt kötelezettség "kibontása" (7-8. oldalak). Mivel az indokolásban szereplő szövegrészek a jogszabály nem szó szerinti hivatkozásai, nem követi a jogszabályban lefektetett sorrendet, abban szükségtelenül és pontatlanul ismétlés is szerepel (az Eht. 111. (9) bekezdéséhez hasonló szöveg kétszer szerepel a 7. oldalon), ezáltal zavaró jelleget kölcsönöz a határozattervezet vonatkozó részének, javasoljuk a szövegrész törlését. Indokolás A. fejezet (Módszertan) A Módszertan mechanikus bemásolásával a határozattervezet terjedelme jelentősen megnőtt, de indokolásának tartalma nem mélyült, hiszen a Módszertan már ismert volt az ügyfelek előtt. Ezért javasoljuk, hogy a végleges határozatban csak a Módszertanra vagy annak vonatkozó pontjaira történjen utalás. Indokolás B. fejezet I. Piacmeghatározás I.1. A piac meghatározásának menete A 2003/311/EK Bizottsági Ajánlás címének megfelelően javasoljuk az első bekezdés kiegészítését azzal, hogy a Bizottsági Ajánlás ex-ante szabályozás szempontjából "nagy valószínűséggel" érintett piacnak minősíti a vizsgált piacot. A 39. lábjegyzetnek helyesen a Bizottsági Ajánlás mellékletében szereplő 4. piacra kell hivatkoznia a 3. piac helyett. 6

I.2. Jogszabályi fogalmak A jogszabályban meghatározott fogalmak hosszas felsorolása, mechanikus bemásolása helyett javasoljuk, hogy azokra paragrafus, illetve pont szerint történjen utalás. I.3. A szolgáltatás tartalmi meghatározása A határozattervezet utal arra, hogy a múltbeli időszakban a Hkt. alapján a helyközi II. és a belföldi hívásokhoz az előfizetők jogosultak voltak szolgáltatót választani, és a Tanács az ilyen módon lebonyolított hívásokat is a piac részének tekintette, ugyanakkor az I.5.3. pont megállapítása szerint a belföldi hívásokat a vizsgált piactól elkülönülve indokolt vizsgálni. Javasoljuk az ellentmondás magyarázatát. I.4. A vizsgált piac bejelentett szolgáltatásainak és általános jellemzőinek a vizsgálata A határozattervezet megállapítja, hogy "az előfizetők nem érzékelnek jelentős különbséget az áramkörkapcsolt szolgáltatás igénybevételéhez képest", ugyanakkor a VoIP technológia esetében a beszédátvitel minősége lehet gyengébb. Az EU Bizottság VoIP konzultációs dokumentuma, továbbá a tisztelt Tanács 2004. július 24.- i szakmai vitafórumán prezentált hatósági álláspont szerint is csupán a telefon szolgáltatással egyenértékű VoIP szolgáltatás minősül telefon szolgáltatásnak és esik azonos szabályozás hatása alá. Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács módosítsa a szövegrészt ennek megfelelően, továbbá a 67. oldalon is kerüljön besorolásra a feltörekvő piacok kategóriájába a nyilvános telefonszolgáltatás paramétereinek nem teljes mértékben megfelelő VoIP szolgáltatás. I.5.1. A lakossági és nem lakossági kiskereskedelmi piacok összevonása A bc) alpontban javasoljuk a vizsgált időszak megjelölését. I.5.4. Behívókártyás hívások különválasztása A második bekezdés "beérkezett adatok, valamint a piackutatások alapján" vonja le a következtetést, hogy a felhasználók többsége nem él a kétszintű tárcsázás és a prepaid jelleg előnyeivel, ugyanakkor a harmadik bekezdés és a 2. táblázat már csak a szolgáltatók által beadott kérdőívek számadatait tartalmazza. Bár a beérkezett adatok is szemléltetik a helyzetet, javasoljuk, hogy a piackutatási eredmények számszerű adatai is konkrét időponttal megjelölve kerüljenek a határozattervezetbe. I.5.6. A közvetítő-választással (korábban szolgáltató-választással) indított hívások piacának különválasztása Az IP technológia hatásaival kapcsolatban a határozattervezet az I.5.5. pontra utal, azonban ilyen pont, vélhetően elírás miatt nem szerepel. Javasoljuk az elírás korrigálását, továbbá az IP technológia használatára vonatkozó konkrét számadatok megjelenítését is. I.7.1.1. Fix-mobil helyettesíthetőség Javasoljuk a címben az Eht. terminológiájától idegen "fix" megjelölés helyett a "helyhez kötött vezetékes" szövegrész feltüntetését. 7

Véleményünk szerint létezik egyirányú helyettesítés, amennyiben a fogyasztók egy jelentős része a mobil szolgáltatást a vezetékes helyettesítésének tekinti. Ezt támasztja alá az 1. sz. piacra vonatkozó határozattervezet I.6.1.1. a) pontjának 3. számú ábrájában bemutatott közvélemény-kutatás is, amely inkább azt jelzi, milyen jelentős a mobil helyettesítés hatása a leszerelések alakulása tekintetében, hiszen a megkérdezett fogyasztók többségének döntését legalább részben a mobil indokolta. (A részben anyagi okból, részben mobil miatt vezetékes telefonnal nem rendelkezők ugyanis megállapították, hogy anyagi lehetőségeik miatt nem tudják mindkét szolgáltatást igénybe venni, s ezt felmérve inkább a mobilt választották A két piac tehát hatással van egymásra - a 3-6. kiskereskedelmi piacokra vonatkozó határozattervezetek III.5.2. b) pontjában is megállapításra került, hogy a mobilpiaci árverseny a helyhez kötött telefon vizsgált piacaira is kiterjed, és ármérséklő hatása van. I.7.1.1.a) Fix-mobil helyettesíthetőség; a nemzetközi hívások díjazása Javasoljuk annak megindokolását, hogy miért éppen a bemutatott néhány ország került kiválasztásra az 5. táblázatban, milyen bizonyítékok alapján került levezetésre az az általános kijelentés, hogy "a nem lakossági piac kevésbé árérzékeny a percdíjak vonatkozásában, mint a lakossági", továbbá javasoljuk annak kifejtését, hogy mit ért a tisztelt Tanács "jelentős különbségen" a nemzetközi díjazások összehasonlítása kapcsán. I.7.1.1.e) Fix-mobil helyettesíthetőség; előfizetői sűrűség (penetráció) Kérjük annak feltüntetését, hogy a 7. ábra adatai mikori piackutatási adatokat tartalmaznak. I.7.3. Kínálati helyettesítés A határozattervezet megállapításával, miszerint "[ ] a piacon jelenleg nem érdekelt meglevő vállalkozások várhatóan nem fognak a vizsgált időtávon belül belépni a vizsgált piacra" nem tudunk egyet érteni, mivel a UPC Magyarország Kft. 2004. szeptemberével elindította távbeszélő szolgáltatását. A tisztelt Tanács internetes honlapján is megtalálható, hogy a nevezett társaság bejelentette nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélő szolgáltatás nyújtását, a társaság internetes honlapján pedig megtalálhatóak a szolgáltatás részletei, belépési díjai, tarifái és egyéb részletei, amelyek mindenképpen túlmutatnak a "tervek, elképzelések formájában meglevő információkon". Ezért kérjük a határozattervezet vonatkozó részének megfelelő módosítását, és annak részletezését, hogy ezt miképp veszi figyelembe a kínálati helyettesíthetőség vizsgálatának szempontjából. I.8.1. A földrajzi piac kiterjedése Helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piac meghatározását a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével, az Európai Bizottság 2002/C 165/03 számú iránymutatásának, illetve a 8001/2004. (IHK. 8.) számú IHM tájékoztató 59. pontja alapján határozta meg. 8

I.9. A piac alakulása a jövőbeli időtávon belül Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács számadatokkal, konkrétumokkal támassza alá a jelen pontban foglalt állításait (amint azt a fentebb hivatkozott közösségi normák és az ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) 4.2.1. pontjában foglaltak is megkívánják. Javasoljuk annak határozattervezetben történő rögzítését, hogy az új piaci szereplő, volt koncessziós társaságokon kívüli alternatív szolgáltatók megjelenése a nemzetközi hívásviszonylatban könnyebben prognosztizálható, mint a helyi/belföldi hívásviszonylatban. I.11. Az érintett piac vizsgálata Az érintett piac vizsgálatával foglalkozó ponton belül a határozattervezet a Bizottsági Ajánlás 9. bevezető rendelkezésében írt hármas tesztet végzi el. Ezzel (és különösen a I.11.2. ponttal) kapcsolatban hiányoljuk a frissebb információkat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdőíves adatok már nem vonatkoznak a 2004. évre, mindazonáltal az Eht. és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépésével egy sor olyan liberalizációs intézkedés került bevezetésre, amely kihatással lehet a szolgáltatók piaci részesedésére, a piaci versenyre, és éppen ezt az időszakot nem vizsgálta kellően részletesen a Tanács. Ugyan kissé más vonatkozásban, de az Európai Bizottság is kifejtette, hogy a hármas tesztnek általában véve előre tekintő jellegűnek, nem pedig múltbéli piaci adatokon alapulónak kell lennie, különösen akkor, ha frissebb adatok állnak a szabályozó hatóság rendelkezésére (a UK/2003/0004 és a UK/2003/0005 bejelentésekhez a Bizottság által SG (2003) D/231934 ügyszám alatt fűzött észrevételek III.(3) pontja). Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács részletesen fejtse ki, hogy a 2004. január 1.-jét követően a határozattervezet elkészítéséig milyen információkat, adatokat vett figyelembe, és ezeket milyen mértékben használta fel előretekintő elemzésének elkészítésében. I.11.1. Piacra lépési korlátok; strukturális korlátok A határozattervezetből nem látjuk bizonyítva, hogy miből vezette le a tisztelt Tanács azon megállapítását, miszerint "nagyobb hálózathoz tartozni többletértéket jelent a fogyasztónak". I.11.2. Hatékony versenyhez való közeledés A határozattervezet a) alpontja 2003. végi adatokra alapozva 13 új piaci szereplőt említ, ugyanakkor az I.9. pont is utal új szolgáltatók megjelenésére (a határozattervezet a Tele2-t nevezi meg, amely 2004. áprilisában kezdte meg szolgáltatásának nyújtását), ezért javasoljuk, hogy a végső határozatban a tisztelt Tanács a legfrissebb rendelkezésére álló információkat tüntesse fel. II. Piacelemzés, JPE szolgáltatók azonosítása II.2.2. A vállalkozások mérete A határozattervezet a hivatkozott pont alatt a teljes szolgáltatási piac évi árbevételét 80 Mrd Ft körüli összegben határozza meg, ugyanakkor a határozattervezet I.5.3., 9

I.5.4. és I.5.6 pontjaiban található 2., 3. és 4. táblázatok 5711 M Ft-os nemzetközi érbevételre utal. Javasoljuk az ellentmondás korrigálását. A 8. táblázatban a tisztelt Tanács elegendőnek tartotta a 100 M Ft feletti nettó árbevételt elért cégek figyelembe vételét. Javasoljuk, hogy a határozattervezet táblázata kiegészítésre kerüljön valamennyi szolgáltató adataival, vagy ennek hiányában kérjük annak alapos megindokolását, hogy miért éppen ezt az összeget véli a Tanács alkalmazandónak (az 1-6. piacok vonatkozásában eltérőek az érintett piaci szolgáltatásból származó árbevételek, ugyanakkor a limit minden piac esetében egyforma). II.2.4. A technológiai fölény vagy előny Javasoljuk a szövegrész konklúzióval való kiegészítését (az 1-2. piacokra vonatkozó határozattervezetek vonatkozó pontja szerint "a technológiai előny szempontjának az erőfölény megállapításakor nincsen relevanciája"). II.2.6. A könnyű, vagy privilegizált hozzáférés a tőkéhez A határozattervezet táblázati adatokra utalva megállapítja, hogy az érintett vállalkozások tőke hozzáférési mutatói jelentős szórást mutatnak. A hivatkozott táblázatból azonban tényleges tőkehozzáférést nehezen lehet számolni, legfeljebb elméleti fejtegetést tenni. Így ezen ténymegállapítás inkább valószínűsíthető alapadat, mint tény. Megállapíthat a határozattervezet árbevétel-arányos nyereségre, eszközarányos megtérülésre, tőkearányos megtérülésre, pénzügyi jövedelmezőségi helyzetre stb. vonatkozó mutatószámokat, illetve külső belső hitelállományi mérőszámokat, de a tőkehozzáférésre ezen adatok alapján csak feltevéssel élhet, ezért javasoljuk a vonatkozó pont részletesebb alátámasztását. II.2.9. Választékgazdaságosság Javasoljuk a határozattervezet kiegészítését azzal, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókként kijelölt szolgáltatók szolgáltatási portfoliója nagymértékben hasonló. Ez magától értetődő, hiszen ezek a szolgáltatók ugyanazokon a piacokon tevékenykednek, és a földrajzi elkülönültség ellenére sok esetben egymásnak versenytársai is. Mindegyik szolgáltató képes lefedni a telefonszolgáltatások teljes palettáját, és mivel a piac főbb jellemzői az egész országban azonosak, így az üzletpolitikai különbségek csak kisebb eltéréseket okoznak az egyes szolgáltatók kínálatában (annyit, amennyi különbség bármely más iparágban működő szolgáltatók termékei között van, ha egy azonos piacon tevékenykednek). A főbb szolgáltatás típusok tehát mindegyik cég esetében megvannak: analóg és ISDN előfizetések, helyi távolsági, nemzetközi hívásirányok, valamint egyéb nem földrajzi irányú hívások biztosítása az előfizetőknek, továbbá az egyéni és üzleti ügyfelek megkülönböztetése. II.2.10. Vertikálisan integrált vállalkozás, vállalkozás csoport A határozattervezet megállapítása miszerint az Emitel Rt. részére "jelentős előnyt képez a hasonló, kisebb szolgáltatókkal szemben", hogy a Matáv Rt. 100%-os tulajdonában van, álláspontunk szerint megalapozatlan. Az Eht., 2. f) pontja (piaci résztvevők esélyegyenlősége) és 114. (2) bekezdése, valamint a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. -a (egyenlő bánásmód követelménye) vonatkozik (illetőleg a 10

korábbi jogszabályi környezetben a Hkt. 42. -a vonatkozott) a Matáv Rt.-re, illetve az Emitel Rt.-re is, továbbá a határozattervezet a vizsgált szolgáltatási piacon belül külön érintett piacként kezeli az 1. (Matáv Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) és a 4. (Emitel Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) számú érintett piacokat, ezért kérjük a tisztelt Tanácsot, fejtse ki, hogy a tulajdonosi kapcsolatból milyen előnyök származhatnak az Emitel Rt.-nek, vagy törölje a szövegrészt. Kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy értékelje, milyen hatással lehet a vizsgált időtávon belül az, ha a társaságok internetes oldalán megjelent sajtóközleményekben hivatkozott elvi megállapodás teljesülése esetén a HTCC megvásárolja a hollandiai KPN-től annak PanTel Rt.-ben levő részesedését. III. Kötelezettségek megállapítása A határozattervezet megállapítása szerint a "nagykereskedelmi piacokon előírható kötelezettségek közül a jelen határozat szerinti érintett piacokon [mivel a határozattervezet csak egy forgalmi piacot érint, helyesebb lenne a "piacon" megfogalmazás] jelentős piaci erővel rendelkezők vonatkozásában a korábbi jogszabályi környezetben is érvényben volt az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a referenciaajánlat-tételi kötelezettség, a közös eszközhasználat, a költségalapúság követelménye, valamint a számviteli szétválasztás kötelezettsége, ám ezek önmagukban nem biztosították a törvény céljainak megvalósulását." Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács állítását számadatokkal alátámasztott, részletes indokolással lássa el. III.5.2.a) Döntő erőfölény a nemzetközi lakossági hívások piacán Megjegyezzük, hogy a döntő erőfölény fennállása ellen szól az egyirányú mobil helyettesítés ténye, amelyet az I.7.1.1. ponthoz írt észrevételünkben részletesen kifejtettünk. Javasoljuk továbbá, hogy a negyedik bekezdés kerüljön kiegészítésre azzal, hogy az erőfölény hátterében az akkori jogszabályi környezet is áll (amely alapján megkötötték a koncessziós szerződéseket). A Bizottsági Iránymutatás, illetve a 8001/2004. (IHK. 8.) IHM tájékoztató szerint a szabályozó hatóságnak előre tekintő, strukturális értékelést kell alkalmazni, amelyet hiányolunk a hivatkozott pont hetedik bekezdéséből (lásd az I.11. ponthoz fűzött észrevételünket is). Ezért javasoljuk, hogy a határozattervezet ne csak a múltbéli értékelést, hanem előre tekintő, jövőbeli vizsgált időtávra mutató értékelést is tartalmazzon a behívókártyás szolgáltatásról és a további új szolgáltatók megjelenéséről, részesedésükről. III.5.2.b) Versenyprobléma azonosítása; Az árak szintje Javasoljuk az első bekezdés utolsó mondatának kiegészítését azzal, hogy ezekre az árakra sem a magyar hatóság, sem pedig a szolgáltatók semmiféle befolyással nem rendelkeznek. A határozattervezet utal "a díjak kompetitív szint fölött" tartására, illetve, hogy a nemzetközi hívások árai "a kompetitív szint fölött vannak". Nem értünk egyet azzal, hogy a díjak a kompetitív szint felett vannak. Állításunkat alátámasztja pl. a 4 th report on monitoring EU candidate countries is. Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek és azt, hogy az egyes 11

jelentős piaci erejű szolgáltatók szolgáltatásonként eltérő forgalmi árai esetében ez mit jelent. Javasoljuk továbbá annak az ellentmondásnak a feloldását, amit az okoz, hogy a III.5.2.b) pont kijelenti, hogy a nemzetközi hívások árai kompetitív szint fölött vannak, míg a III.5.3. pont szerint a nemzetközi díjak egy részének vonatkozásában tartja fenn. III.5.3. Az egyedi kötelezettségek célja A határozattervezet utal arra, hogy a nemzetközi díjak egy része a kompetitív szint felett van, továbbá utal a díjak "kompetitív szintre" történő csökkentésére anélkül, hogy ezzel kapcsolatban konkrétumokat határozna meg, ezért a fenti észrevételhez hasonlóan javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek, továbbá javasoljuk, hogy konkrétan kerüljenek megnevezésre azon nemzetközi díjak amelyek ezen szintet elérik vagy alatta vannak. Véleményünk szerint a helyzet a határozattervezet megállapításával éppen ellentétes, az árak a "kompetitív díjszint" alatt vannak. Mind a költségadatok, mind a nemzetközi benchmarkok azt támasztják alá, hogy a díjaknak inkább emelkedniük kellene. III.5.5. Arányos és indokolt kötelezettségek alkalmazása Hiányoljuk az első bekezdésből annak bemutatását, hogy a kirótt határozat mennyiben arányos és indokolt, ezért javasoljuk a határozattervezet kiegészítését, alátámasztását. Mint azt fentebb jeleztük, javasoljuk a határozattervezet kiegészítését azzal, hogy az Eht. 111. -a szerinti közvetítőválasztás kötelezettsége "az Eht. 163. (2)-(3) bekezdéseire figyelemmel" terhelje a kötelezett szolgáltatót. Álláspontunk szerint ugyanis az Eht. hatodik részének vegyes rendelkezéseiben az Eht. hatálybalépésekor hatályban levő egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előfizetések szabályai az Eht. 111. -ban foglaltakhoz képest speciális, de mindenképpen a jövőben is alkalmazandó szabályokat tartalmaznak (egy egyetemes szolgáltató nagy valószínűséggel rendelkezik jelentős piaci erővel). Megítélésünk szerint a kiegészítés nélkül a határozattervezet ellentétes lenne az Eht.-val. A közösségi esetjog (Fedesa and others [1990] C-331/88, ECR I-04023, 2. pont) is megfogalmazza az arányosság elvével kapcsolatban, hogy egy gazdasági tevékenység korlátozása esetén a több megfelelő intézkedés közül a legkevésbé terhes intézkedést kell alkalmazni. Ezért javasoljuk, hogy a határozattervezetben annak részletes elemzését és vizsgálatát, hogy a tisztelt Tanács által kiróni kívánt intézkedés milyen terhekkel, költségekkel járhat a jelentős piaci erejű szolgáltatókra nézve. A második bekezdés "piaci problémára utal", ugyanakkor a verseny szempontjából nem csak negatív, hanem pozitív fejlemények is bekövetkezhetnek a vizsgált piacon, ezért javasoljuk, hogy a második bekezdés második mondatát a tisztelt Tanács módosítsa az Eht. 57. (2)-(3) bekezdéseivel összhangban. 12

A MONORTEL ÉSZREVÉTELEI A 4-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

dr. Racz Zsolt Dr elnok-helyettes Nemzeti Hirkozlesi Hat6sag Budapest Ostrom u. 23-25. 1015 Targy: JPE-szolgaltat.6k kozotti kiilonbsegek Tisztelt Elnok-helyettes Ur! ~-&f'~ Tarsasagunk nagy erdeklodessel olvasta az NIlli honlapjan nyilvanossagra hozott hatarozattervezeteket, melyek a jelentos piaci erovel rendelkezo szolgaltat6kat jelolik meg. Ebben az evben a JPE-kijeloles m6dszertanaban a korabbi evek gyakorlatat61 eltero szemponto kerultek bevezetesre, amellyel az NIlli kovetni kivanja a hatalyos EU direktivakban megfogalmazott elvarasokat (ld: JPE m6dszertan, 1.sz. melleklet, 2004. majus 5.). A m6dszertanban azonban nem talalhat6 az eltero mereru szolgaltat6k aszi!}lmetrikus elbanasara uta16 utmutatas. A Monortel teljesen tisztaban van azzal a tennyel, bogy a tarsasagot az NlllI inkumbens, azaz a piacon filar a liberalizaci6t megelozo evekben tevekenykedo szolgaltat6nak tekinti, hiszen a Monortel 1994. december I-jetol szolgaltat a 29-es primer korzetben. Fontosnak tartom azonban, bogy T. Elnok-helyettes Urnak bemutassam a JPE-szolgaltat6 kozott meg fennal16 jelentos kulonbsegeket, amelyek meg most, a liberalizaci6t koveto harmadik evben sem csokkentek nagymertekben. Az elso IPE kijelolo hatarozatot meg az NHHjogelodje, a HDB hozta, amelyben megallapitasra keriiltek a piaci reszesedesek. Ekkor meg a 2001. evi adatok keriiltek feldolgozasra, mely szerint a MA TA V Rt. az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol 79.92 %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben orszagosan 78.36 %-kal reszesedett. Ugyanezen idoszakban a Monortel reszesedese 1.51 %, illetve 1.96 % volt. A masodik IPE kijelolo hatarozatban, amelyben mar 2002. evi adatok keriiltek feldolgozasra a MATA V az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol 77.69 %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben 78.48 %-kal rendelkezett. Ez a Monortel eseteben 2.04 %, illetve 1,98 % volt. Szembemno, bogy a harmadik JPE kijelolessel foglalkozo hatarozat-tervezet mar oem ~. &Co2 ( / tl-,..' ~ t.., '.. 1'0.0;-1 o/!&- ~~. tf

foglalkozik az igazi meretekkel, hanem csak a relevansnak tartott foldrajzi piacon val6 reszesedeseket vizsgalja. Ez velemenyem szerint nem helyes, mert az elozoekben bemutatott eltero meretek aranya jelentosen nem valtozhatott meg a 2003. ev soran. Az eltero meretek figyelmen kiviil hagyasa sertheti a hatarozat-tervezet m.2 pont alatt foglalt kriteriumait. A tavkozlesi piac liberalizaci6ja idejen a hirkozlesrol sz616 2001. evi XL. torveny 105. (3) bekezdeseben foglaltak jeloltek ki a JPE-szolgaltat6kat, meretiikre val6 tekintet nelkiil. Az egyetlen olyan rendelkezes, amely a jogalkot6 aszimmetrikus -azaz a szakmai korokben un. "kis S~, nagy SMP" foga1omkent ismert -szabalyozasi torekvesere utal6 jel volt az elofizeto hurok atengedesere vonatkoz6 paragrafus, amely lehetove tette a "kis SMP-knek", kozottiik a Monortelnek is, bogy a MAT A V -hoz kepest kozel egy evvel kesobb ajanljak fel a helyi hurkokat atengedesre. Ezen mlmenoen a jogalkot6 minded jelentosebb szakmai f6rumon sz6ban tobbszor is jelezte azon szandekat, ~ely az eltero piaci befolyassal rendelkezo szolgaltat6k eltero m6don torteno szabalyozasara utalt. Ez azt jelentette, bogy a koltsegszamitasi modellek kiepitesekor a "kis SMP-k" valamivel egyszen1bb modellt is kiepithettek volna. Ezen jogalkot6i torekves a szabalyoz6 szamara kiadott utmutatas vagy rendelet hianyaban azonban oem tarthat6 be. Annak erdekeben, bogy valamilyen m6don be lehessen tartani az emlitett jogalkot6i torekvest, megfelelo!!:y-precedenst kell keresnie a malzvar szabalvoz6nak._ezen gondolatb61 kiindulva gondolom, bogy a magyar piac sajatossagai kizar61ag egyetlen EU tagorszaghoz hasonlithat6ak: Finnorszaghoz. Szeretnem hangsulyozni, bogy Finnorszagban is eltero meretekkel rendelkeznek a JPE-szolgaltat6k, amelyek szama 50-re teheto (ld: 7th I 8th I 9th Report on the Implementation of the EU Telecommunications I Electronic Communications Regulatory Package). Finnorszag az emlitett EU jelentesekben 2001. ev vegetal kulonboztet meg ket nagyobb JPE-szolgaltat6i csoportot (a Sonera es az Elisa csoportok), de ezen szolgaltat6i csoportok nem fedik Ie az egesz piacot. Az is megfigyelheto a jelentesekben, bogy a kisebbik szolgaltat6i csoport (Elisa) osszekapcsolasi vegzodtetesi szolgaltatasainak ellenerteke j6val magasabb az EU atlagdijaknal, tehat feltetelezheto az is, bogy az Elisa csoport tagjainal kisebb szolgaltatasi teriilettel rendelkezo szolgaltat6k osszekapcsolasi dijai meg magasabbak is az EU jelentesekben kozzetett dijaknal. Jogosan teszem fel hat azt a kerdest, bogy a Monortelt - meretenel fogva -miert nem lehet teljesen elkillonulten kezelni a nala nagyobb tarsasagoknal es tole a koltsegalapon torteno szolgaltatast elvcirni -mindenfele szabalyoz6i beavatkozas nelkill. A finn szabalyoz6 akar egy szolgaltat6i korzettel rendelkezo szolgaltat6kt61 is csak ezt varja el es tudhat6 az a teny is, bogy a szabalyoz6 nem valtoztatja meg a koltsegalapon kiszamolt dijakat, mint az megtortent a magyar piacon az idei evben, amikor is az NHH allapitotta meg az arakat. Ugy gondolom, bogy az EU nem kerdojelezne meg az NHH eljanisi gyakorlatat - aszimmetrikus elbanas -, amennyiben az NHH megfelelo eljarasbeli peldat tudna felmutatni, mint egyfajta tagorszagi gyakorlat. -2-

A szabalyoz6 es a szolgaltat6k kozott jelenleg zajl6 egyeztetesi folyamat -velemenyem szerint -most teszi lehetove azt, bogy a szabalyoz6 a hatarozat-tervezetben olyan kijelentest tegyen, amely a jovoben aszimmetrikus elbanast engedelyezne a szolgaltat6k meretere va16 tekintettel. Ez az aszimmetrikus elbanas jelenthetne azt, bogy a "kis SMP-k" vegre egyszenibb koltsegszamitasi modellt is keszithessenek. Velemenyem szerint tovabbra is igaz az a megallapims, bogy a "kis SMP-k" koltsegszintje hasonl6 (ezt lehetett latni az Nllli altai 2004. ev soran kozzetett referencia osszekapcsolasi ajanlat-tervezetekben), ami viszont magasabb az EU atlagdijak szintjetol. Ha az EU osszekapcsolasi dijszinteket behat6an vizsgaljuk, akkor megallapithat6 az is, bogy igen sok tagorszag osszekapcsolasi dija magasabb az EU atlagnal. Az EU-ban tortent liberalizaci6s folyamat soran mindig is voltak magasabb dijszintekkel rendelkezo orszagok, de az atlagdijakhoz torteno kozelitest (oem az azokkal val6 megegyezest!) a tagorszagok szolgaltat6i ot ev alatt ertek el. A magyar piac jelenleg a liberalizaci6t koveto harmadik evben van. Ez alatt az ido alatt a piacra vonatkoz6 torveny megvaltoztamsra keriilt. Jelenleg az Nllli dijmegallapimsaval a fokozatossag elve seriilt meg, amely a kisebb szolgaltat6kat, ugymint az egyprimeres Monortelt igen nehez helyzetbe bozza, hiszen a wsasagnak nem allnak korlatlanul rendelkezesre olyan eroforrasok, amelyekkel a szabalyoz6 altai jelenleg elvart igen reszletes koltsegszamitasi model I kiepitese finanszirozhato. Tisztelt Elnok-helyettes Ur! Fentiek alapjan az alabbiakban felsoroltak megfontolasat kerem az aszimmetrikus (szolgaltat6i meretek alapjan torte-no) szabalyozas kidolgozasanak erdekeben: 1) az NHH -hasonloan a finnorszagi peldahoz -tegye lehetove szakrnai megfontolasok alapjan, bogy a Monortel a jelenleg igen reszletes koltsegmodell helyett egyszeriisitett koltsegmodellt epitsen ki, ahol a modell oem feltetlenui a LRIC koltsegszamitasi modszertant alkalmazza, de a dijak szamitas a koltsegalapusag elveit koveti; 2) az Nllli a szoigaitat6kkal korabban kidolgozott W ACC-szamitasi keplet alapjan fogadja el a Monortel altai szamitott W ACC merteket es engedelyezze annak hasznalatat (ne az Nflli ailapitsa meg a W ACC merteket); -3-

3) az NHH a Monortel eseteben engedelyezzen nagyobb szabadsagot a szamviteli szetvalasztasoran (azaz itt is legyen lehetoseg egyszenisitett model I kiepitesere); 4) az Nllli jeloljon meg egy minimum feltetelrendszert a referencia osszekapcsolcisi ajlinlat es referencia ajanlat kidolgozasahoz, amely lehetove tenne, bogy a Monortel rugalmasabban kothesse meg szerzodeseit (engedmeny a kotelezettsegek teren). Tisztelettel: ~-# ~ ~:/' 'J:) :-# j.,,[\. ; tv Kollar pqter vezerigazgat6 Masolat: Pataki Daniel elnok, Nlffi Tanacsa Hidasi Istvan elnok-helyettes, NIllI Tanacsa -4.-