AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 2-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

Átírás

1 AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 2-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

2 Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (1. piacra); a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (2. piacra); a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (3. piacra); a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (4. piacra); a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (5. piacra); a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (6. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a fenti piacokra vonatkozó határozattervezeteit az Emitel Távközlési Rt. áttanulmányozta, az azokkal kapcsolatban kialakított véleménye megegyezik a Matáv Rt. észrevételeiben foglaltakkal, így azokhoz csatlakozik. Kérjük Tisztelt Elnök Urat, szíveskedjék az észrevételekben foglaltakat úgy tekinteni, hogy azok tartalmazzák az Emitel Rt. álláspontját is. Szeged, szeptember 20. Tisztelettel: Kozma Béla vezérigazgató

3 AZ INVITEL RT. ÉSZREVÉTELEI A 2-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

4 Az Invitel Rt. álláspontja és észrevételei az NHH Tanácsának az Eht 36. (1) bekezdésében írtak szerint a Tanács honlapján, valamint a Hírközlési Értesítő 9. számában (2004 szeptember 16.) Nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára címmel közzétett határozat tervezethez. Észrevételek az Eht 36. (2) bekezdésében szabályozott észrevételezési jog gyakorlását biztosító eljárás lebonyolításához: A Hatóság a határozat-tervezeteket szeptember 3-án hozta nyilvánosságra internetes oldalán. A honlapon megjelent tájékoztató szerint a határozat-tervezetek által érintett felek 20 napon belül tehetnek észrevételeket. A hatósági tájékoztató tartalma azonban néhány napon belül megváltozott, és ezt követően az észrevételezésre nyitva álló határidőként már a határozat tervezeknek a Hírközlési Értesítő-ben történő megjelenését követő 20. nap került feltüntetésre.a Hírközlési Értesítő kiadója a Hírközlési Hatóság, ám a kiadásért felelős személyek többszöri megkeresésünk ellenére sem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy mikor jelenik meg a piac-meghatározási határozat tervezeteket tartalmazó Értesítő. Az Invitel Rt. mint előfizető részére a szeptember 16-i dátummal megjelent 9-es számú Értesítő a terjesztő által október 5-én került kézbesítésre. A Közlönybolttól kapott írásos tájékoztatás szerint a bolt és a terjesztő szeptember 27-én kapta meg forgalmazásra az Értesítőt, míg a a Hírközlési Hatóság honlapjára egy szeptember 29-én készült fájl került fel. A fenti anomáliákból megállapítható, hogy az Invitel Rt., mint az Eht 36. (2) bekezdése szerint a határozattal érintett számára szeptember 27-e előtt nem állhatott rendelkezésre hivatalosan és nyilvánosan az az információ, hogy a határozat tervezetek a hatóság hivatalos lapjában ténylegesen milyen dátummal kerülnek közzétételre, azaz nem ismerhettük a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján részünkre nyitva álló észrevételezési határidő tényleges lejáratát. Az Invitel Rt. álláspontja szerint ez az eljárás az Eht 36. (2) bekezdésébe ütközik és nem teszi lehetővé az érdekeltek törvényes keretek közötti jogszerű joggyakorlását.. Az Invitel Rt. érdemi észrevételei a Határozat-tervezet piac-meghatározás tárgyában született rendelkező részéhez és a kapcsolódó indoklási részéhez: I Helyhez kötött vezetékes-mobil helyettesíthetőség. a) Előfizetői sűrüség (penetráció) A mobil rádiótelefon előfizetői sűrűség (penetráció) növekedése nem okozott helyhez kötött üzleti penetráció csökkenést. Az elmúlt időszakban a nem lakossági előfizetők száma növekedést mutat. Erre nem volt hatással a mobil rádiótelefon sűrűég rohamos növekedése. A Hatóság elmulasztotta megvizsgálni, hogy a vizsgálat tárgyát képező időszakban hogyan alakult a vállalkozások és egyéb intézmények száma, tehát a távközlési szolgáltatásokat potenciálisan igénybevevő egységek száma. Ezért a nem lakossági

5 előfizetők számának növekedéséből nem lehet arra a nézvést következtetést levonni, hogy a mobil rádiótelefonsűrüség erre hatással volt-e vagy sem. A Hatóságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a mobil rádiótelefon sűrüség növekedése hogyan befolyásolja a nem lakossági előfizetők számát. A nem lakossági előfizetők számának növekedése önmagában nem mond semmit a vizsgált összefüggésről. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy a lakossági előfizetői fővonalak csökkenését kompenzálja a nem lakossági előfizetői fővonalak számának az emelkedése, ami összességében stagnálást mutat a mobil sűrűség folyamatos emelkedése ellenére. A mobil rádiótelefon előfizetők számának rohamos emelkedése és a nem lakossági fővonalak számának egyidejűnövekedése feltehetően azért esik egybe, mert differenciálódás történik a beszéd telefónia területén; a személyes telefon kapcsolat bizonyos mértékig áttevődik a mobil telefonokra, míg a háztartások közötti kapcsolat és a hivatalos hívások köre változatlanul a vezetékes hálózatokon bonyolódik. A Hatóság szóhasználata, így a feltehetően szó használata jelzi, hogy a Hatóság nincs a következtetések levonásához szükséges adatok birtokában. Enélkül azonban a levont következtetések spekulatívak és ezért nem elfogadhatók. A Tanács megállapította, hogy az előfizetői sűrűség változásai a kétfajta hálózat differenciálódását bizonyítják, de nem szolgáltatnak bizonyítékot a teljes körű helyettesíthetőségre. A fentiekben leírtak szerint a Hatóság nincs megfelelő adatok birtokában, hogy megállapításokat tegyen. b) Díjazás:. A helyhez kötött telefon előfizetési díjakat összehasonlítva a mobil rádiótelefon előfizetéses díjcsomagok előfizetési díjaival, a Tanács megállapította, hogy a mobil rádiótelefon szolgáltatók szinte minden esetben lehetővé teszik az előfizetési díjrész, illetve az előrefizetett kártyák árának a forgalmi díjként való felhasználását (lebeszélhetőség), ugyanakkor a helyhez kötött telefon szolgáltatók ezt többnyire csak az egyetemes díjcsomagoknál teszik lehetővé. Emellett a mobil rádiótelefon szolgáltatók az előrefizetett kártyák esetében olyan kedvezményt is nyújtanak, hogy a kártya ellenértékének lebeszélése után meghatározott ideig (pl. a vásárlás időpontjától számított egy éven belül) ingyenes hozzáférést nyújtanak a hálózathoz, azaz ezen szolgáltatást igénybevevők hívhatóak maradnak. Ezt a díjcsomag-típust már egyes helyhez kötött telefon szolgáltatók is bevezették 44. A vezetékes szolgáltatók reakciója azt jelzi, hogy a mobilszolgáltatók tevékenysége piaci nyomást gyakorol rájuk, vagyis lehet, hogy mégis egy piacon vannak?! A Tanács megállapította, hogy a mobil előfizetési díjak fentebb leírt alakulására a helyhezkötött telefon szolgáltatók a díjcsomag-választék megfelelő kibővítésével válaszolnak. A vezetékes szolgáltatók reakciója azt jelzi, hogy a mobilszolgáltatók tevékenysége piaci nyomást gyakorol rájuk, vagyis lehet, hogy egy mégis piacon vannak?!

6 Az alacsonyabb előfizetési díjhányad a fogyasztóknak csak egy szűk rétegére gyakorol vonzerőt, akik a telefonhasználatukat hívások fogadására és esetleges segélyhívásokra korlátozzák. A Hatóság nem támasztja alá adatokkal fenti állítását, ezért nem lehet tudni, hogy mekkora az a szűk réteg, akire az alacsonyabb előfizetési díjhányad vonzerőt gyakorol, illetve a Hatóság nem világítja meg, hogy ez mennyiben függhet össze a helyettesíthetőséggel. Ezzel szemben az díjtáblázatokból megállapítható, hogy amennyiben valaki csak elérhetőség céljából tart telefont, az akkor viselkedik racionálisan, ha un. pre-paid mobil-telefon előfizetéssel rendelkezik és lemondja vonalas telefonját, ami a helyettesítés egy eklatáns példája. Ez viszont az egyéni és nem a közületi előfizetőkre jellemező, ezért nem itt tárgyalandó. Ezért a Tanács véleménye szerint a díjazási technikák különbözősége alapján nem állapítható meg a helyettesíthetőség. A Tanács nem támasztotta alá adatokkal fenti állítását ezért az spekulatív és semmitmondó. c) Végberendezés árak: A Tanács megállapította, hogy bár egyes akciós mobil rádiótelefon díjcsomagokban a készülékhez kedvezményesen lehet hozzájutni, a vezetékes készülékek árai jóval olcsóbbak, vagy alacsony bérleti díj ellenében vehetők igénybe. A nem lakossági hozzáférési piacon jelentős szerepük van a telefon alközpontoknak. A gyártók az alközpontokat alapvetően a helyhezkötött telefon hálózathoz való csatlakoztatás céljából állítják elő; mobil rádiótelefon hálózathoz csak további költséget jelentő adapter beépítésével kapcsolhatók az alközpontok. Ezeket az adaptereket rendszerint második irányként használják az alközpontokban abból a célból, hogy a vállalatok mobil rádiótelefonnal rendelkezőmunkatársaikat és ügyfeleiket olcsóbban elérjék. Az ilyen vállalatok esetében tehát a mobil rádiótelefon hálózathoz való hozzáférés nem helyettesíti, hanem csupán kiegészíti a helyhezkötött hozzáférést. A mobil adapterek segítségével a mobil szolgálatatók a vállalati vezetékes hálózatból induló mobilhívásokat a vezetékes szolgáltatók hálózatát megkerülve, közvetlenül végződtetik saját előfizetőiknél. Ennek segítségével a vonalas mobil hívások költsége jelentősen csökken és a vonalas- vonalas hívások díjaival összemérhetővé válik, ami által egyértelműen a helyettesítést ösztönző állapot jön létre. Az Invitel Rt. felhívja a Tanács figyelmét az NHH honlapján nyilvánosságra hozott a Medián által elvégzett A távközlési szolgáltatások szervezeti piaca kutatásra, amely szerint a 250-nél több főt foglalkoztató szervezetek 50 százaléka alkalmaz mobil adaptereket, amelyeken 5.52 Mrd forintnyi forgalmat bonylítanak le. A mobil adapterek fontos szerepet játszanak a vonalas - mobil helyettesítésben ugyanakkor ezt a hatást nem célszerű a végberendezések árainál tárgyalni. A Tanács megállapította, hogy a végberendezés árak alakulása egyértelműen a helyettesítés ellen szól.

7 A tanács a végberendezési árak alakulásáról nem állapított meg semmit, ezért az nem szólhat sem a helyettesítés ellen, sem mellette. d) Funkcionalitás: A helyhezkötött és a mobil hozzáférést a használati kultúra alapvetőkülönbségei is elhatárolják. Ilyen különbségek: - A mobiltelefon a használó kénye-kedve szerint kikapcsolható, míg a helyhezkötött hálózati hozzáférés elvileg éjjel-nappal használható akár hívások fogadására, akár segélyhívásokra. Emiatt a helyhezkötött hálózatok nem fogadott hívásai több információt adnak a hívó részére, mint mobil rádiótelefon esetében. A vezetékes telefont is ki lehet kapcsolni, a vezeték kihúzása segítségével. Ez ugyan kevésbé kényelmes, de azért nem annyival bonyolultabb művelet, mint a mobiltelefon kikapcsolása. A Tanács nem közöl adatot arra nézvést, hogy a vezetékes előfizetők milyen gyakran bontják meg a készülékük és a hálózat közötti kapcsolatot, ahogy azt sem közli, hogy milyen arányban és mikor kapcsolják ki a mobil előfizetők a készülékeiket. A megállapítás teljesen spekulatív. - A mobiltelefon működése attól függ, hogy használója mennyire gondosan jár el az akkumulátor feltöltött állapotban való tartása érdekében. A helyhezkötött telefon központi táplálású, így a helyhezkötött szolgáltató felelősséggel vállalhatja, hogy a hívást eljuttatja a hívotthoz. A Hatóság itt azt a kérdést vizsgálja, hogy mondjuk otthon helyettesíthető-e a két típusú technológia egymással. Rögzített helyen a mobiltelefon elektromos hálózatba történő csatlakoztatásával ez a probléma megoldható. Mindenképen sajátos ennek a problémának a felvetése közületi előfizetők esetében. - A helyhezkötött telefon hozzáférés a hívott személyen kívül lehetővé teszi a családtagok, intézmények, szervezetek, vállalkozások munkatársai hívását is, hiszen a hívásra nemcsak az a személy vagy intézmény vezetőválaszolhat, akinek a nevén van a telefon. A mobiltelefon ezzel szemben személyhez kötött. A Tanács a nem közöl arról adatot, hogy a mobil hívások hány százaléka irányul egy személyre és hány százaléka a környezetében tartózkodó vagy vélhetően tartózkodó más személyekre, ahogyan a vonalas telefon esetében is hiányoznak ugyanezen adatok. Ezért a Tanács megállapítása teljes mértékben spekulatív. Fentiek alapján a Tanács azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi technológi szerinti mobil rádiótelefon nem helyettesíti a helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférést. Véleményünk szerint a Hatóság által felsorolt érvek nélkülözik a logikai és empirikus alátámasztást, ezért ezekből a fenti következtetések sem vonhatók le. Mindezeken túl úgy tűnik, hogy a Tanács nem vette figyelembe a szakirodalomban leírt eljárásokat, megállapításokat, így álláspontunk szerint a végkövetkeztetés sincs szakmailag megfelelően alátámasztva. Az Invitel Rt. véleménye szerint a vezetékes mobil helyettesíthetőség vizsgálatát a Tanács nem végezte el kellő mélységben és szakmai színvonalon, továbbá nincsenek

8 birtokában a vizsgálat elvégzéshez szükséges adatok. Ezek nélkül azonban a Tanács nem állapíthatja meg a releváns piacokat, nem azonosíthatja a jelentős piaci erejű szolgáltatókat és kötelezettségeket sem róhat ki rájuk.

9 A MATÁV RT. ÉSZREVÉTELEI A 2-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

10 Ikt. szám: /2004. Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (2. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezetére vonatkozó álláspontunkat, javaslatainkat és észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze. A Matáv Rt.-nek alapvető érdeke, hogy a Keretirányelvben és az Eht.-ban foglalt szabályozási elvek, ágazatpolitikai célok az Eht. 44. (5) bekezdésében meghatározott időponthoz képest a lehető leghamarabb érvényre jussanak, ezáltal megszűnjön a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályozási időszak, amelyben a régi és egyes új kötelezettségek egyaránt terhelik e szolgáltatókat. A "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat majdani elfogadása tiszta helyzetet fog teremteni az érintett piacra vonatkozó szabályozói kötelezettségek tekintetében. A tisztelt Tanács által készített határozattervezetre vonatkozó, jelen beadványunkban összefoglalt észrevételeink és javaslataink célja, hogy javítsa annak megalapozottságát, ezáltal valamennyi piaci szereplő és az Európai Bizottság számára szükséges és elégséges mértékük meggyőző módon elfogadható legyen. Reményeink szerint javaslataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges határozat a jelenlegi tervezetnél kevesebb támadási felületet hagyjon. 2

11 A határozattervezethez kapcsolódó részletes észrevételeink, javaslatunk jelen beadványunk mellékletében találhatóak (mivel a határozattervezet indokolásának "A" fejezete lényegében a Tanácsnak az érintett piacok azonosításával, az érintett piacon fennálló verseny, illetve annak hatékonyságának elemzésével, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával, és a kötelezettségek kiszabásával kapcsolatos július 30.-i módszertanát tartalmazza, erre vonatkozó észrevételeinket pedig más szolgáltatók mellett a tisztelt Tanácsnak már korábban megküldtük, észrevételeink érdemben nagyrészt a határozattervezet indokolásának "B" fejezetéhez kapcsolódnak). Az átláthatóság kedvéért azonban leglényegesebb észrevételeinket az alábbiakban is összefoglaljuk: A határozattervezetnek az érintett piac azonosítására vonatkozó részével lényegében egyetértünk, arra észrevételt nem kívánunk tenni. Üdvözöljük és helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piacot a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével határozta meg. A határozattervezetnek az érintett piacon jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosítására vonatkozó döntésével egyetértünk, bár annak indokolását egyes meghatározott esetekben nem tartjuk kellően megalapozottnak. Megítélésünk szerint a határozattervezet indokolásából egyes helyeken hiányzik a versenyt torzító-korlátozó tényezők és a kiróni szándékolt kötelezettség hatásának részletes, megalapozott és minden vonatkozásra kiterjedő feltárása, elemzése, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő jelenlegi kötelezettségek hatásának részletes vizsgálata, hiányoznak a tisztelt Tanács általánosító jellegű kijelentéseit és megállapításait megfelelően alátámasztó bizonyítékok, hiányoznak a konkrét számszerű tényadatok, egyes megállapítások néhol egymásnak ellentmondanak. Ezért álláspontunk szerint a határozattervezet indokolása jelenlegi formájában nem teljes mértékben felel meg az Eht. 24. g) pontjának és az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontjának (a megalapozott/részletes/megfelelő indokolás kötelezettsége közösségi normákban és egyéb dokumentumokban is megtalálható: Keretirányelv 7. cikk (3) bekezdés, 2002/C 165/03 számú Bizottsági Iránymutatás 117. pont és a C(2003) 2647 számú Bizottsági Ajánlás 5. pont, valamint ERG Common Position pont). Ezek alapján jogi szempontból megkérdőjelezhetővé válik a Keretirányelv 8. cikke szerinti "arányos" intézkedés meghozatala, illetve az Eht. 52. (1) bekezdése és 54. (1) bekezdése szerinti "indokolt" és "arányos" kötelezettségek kiszabása, ami végső soron kétségessé teszi a Keretirányelv 8. cikke, illetve az Eht. 2. -a szerinti ágazatpolitikai célok maradéktalan megvalósulását. Különösen elégtelen a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piacon a kiskereskedelmi kötelezettség kiszabása szükségességének indokolása, ezért véleményünk központi eleme, hogy az Eht (1) bekezdés a) pontja szerinti "indokolatlanul magas díjak alkalmazásának tilalma" kötelezettséget nem tartjuk indokoltnak, mivel véleményünk szerint mint azt a következőkben részletesen is kifejtjük azt a piacelemzési vizsgálat nem alapozta meg kellően. Elviekben egyetértünk a Tanácsnak azzal a körvonalazódó gyakorlatával, hogy az érintett szolgáltatási piacon belüli egyes földrajzi részpiacokon jelentős piaci erejűként azonosított, és az adatok alapján mind piaci részesedését, mind egyéb szempontokból gazdasági erejét tekintve azonos helyzetű szolgáltatókra szimmetrikus kötelezettségeket kíván kiróni. Azonban elfogadhatatlan, hogy a határozattervezet olyan megállapításokkal 3

12 indokolja e kötelezettség szükségességét, amely Társaságunk esetében nyilvánvalóan és bizonyíthatóan nem állja meg a helyét. Ha valamely jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltató valóban folytatott olyan árazási gyakorlatot, amely a fenti kiskereskedelmi kötelezettség kiszabását szükségessé teszi, ezzel nem szabad más szolgáltatókat is sújtani. Nem állja meg a helyét a Matáv Rt. esetében, hogy az előfizetési díjak aránytalan emelésére törekedne. Aránytalan áremelés a hozzáférési díjak tekintetében nem is értelmezhető, mivel a díjak a nemzetközi benchmarkokhoz képest alacsonyak, továbbá az áremelési lehetőséget a piac is korlátozza. (Noha a határozattervezet a fix-mobil helyettesítést nem állapította meg, véleményünk szerint bizonyos egyirányú helyettesítés fennáll, amint azt később részletesen is ismertetjük, s ez korlátozza a vezetékes szolgáltatók áremelési lehetőségeit.) Bár a év nem tartozik a vizsgált időszakba, az idén végrehajtott díjváltoztatások mértéke a Tanács előtt ismert. A kiskereskedelmi kötelezettség kirovásának egyik fő indoka az Eht. és annak végrehajtási rendeletében előírt, a korábbi gyakorlathoz képest korlátozott hatáskörű, és véleményünk szerint igen helyesen kizárólag az alapvető szolgáltatásokhoz megfizethető áron történő hozzáférést biztosító egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi árszabályozás. A Tanács elsősorban e szabályozás miatt tart egy esetlegesen felmerülő, aránytalan díjemelés "veszélyétől", ezért feltétlenül indokoltnak tartjuk a kötelezettségek kiszabásánál a évi díjemelések vizsgálatát is. Bár erre vonatkozó adatszolgáltatás nem történt, a hatályos díjak a szolgáltatók ÁSZF-jéből ismertek, s mivel ezek a Tanács vizsgálatának egyik forrásául szolgáltak, az elemzésnél is rendelkezésre álltak. Felhívjuk a tisztelt Tanács figyelmét arra, hogy a Matáv Rt ben az üzleti díjcsomagok előfizetési díját csak minimális, a jogszabály által az egyetemes szolgáltatás esetében megengedettől is jelentősen elmaradó mértékben emelte (2003-ban 3,1%-al, 2004-ben 2,2%-al). Véleményünk szerint ez a tény alátámasztja, hogy a Matáv Rt. a kiskereskedelmi árszabályozás "lazulását" nem használja ki a fogyasztói terhek emelésére, és azt a fent említett piaci korlátok miatt nem is teheti. Szintén a kiskereskedelmi kötelezettség kiszabása ellen szól az is, hogy valamennyi jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltató egyben egyetemes szolgáltató is, ami a jelenleg hatályos árszabályozás kiterjesztése nélkül is megfelelő garanciát nyújt arra, hogy minden fogyasztó megfizethető áron férhessen hozzá a szolgáltatáshoz. Fentiekre való tekintettel nem tartjuk indokoltnak az "indokolatlanul magas díjak alkalmazásának tilalma" kötelezettség előírását. Véleményünk szerint a hozzáférési piaci verseny ösztönzéséhez elegendő a feltárt versenyproblémának megfelelő, indokolt és arányos nagykereskedelmi a határozattervezetben említett, jelenleg is fennálló átláthatóság, egyenlő elbánás, referencia ajánlat-tételi, közös eszközhasználat, költségalapúság, számviteli szétválasztási kötelezettségek előírása. A "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezetben kiróni kívánt kötelezettség jelen formájában teljesíthetetlen. A KSH a évre vonatkozó tényleges megadott (mért) fogyasztói árindexet természetszerűleg csak a tárgyév elteltét követően teszi közzé, következésképp a szolgáltatóknak 2005-ben nem áll rendelkezésükre a kötelezettség mérőszáma. A fogyasztói árindexhez viszonyított árszabályozás esetében általában egy, az árváltoztatás időpontjában rendelkezésre álló árindex adat vagy hivatalos előrejelzés figyelembe vételét írják elő. Ezért megfontolásra javasoljuk a tisztelt Tanácsnak, hogy - más tagállami szabályozó hatóság példáját követve a nem lakossági előfizetői hozzáférés árának (előfizetési díj) emelkedését már egy rendelkezésre álló (múltbeli) időszak árindexének mértékéhez kösse; vagy 4

13 - a jelenlegi hazai egyetemes szolgáltatás árszabályozásának előírását követve a következő évre vonatkozóan a költségvetési törvényben előre tervezett/jelzett fogyasztói árindexváltozás figyelembe vételét írja elő. Utóbbi megoldás hátránya, hogy a tényadatok alakulásától függően utólagos korrekciót tehet szükségessé (ld. a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 12. (2) bekezdés), ezért véleményünk szerint célszerűbb egy múltbeli fogyasztói árindex alkalmazása. A határozattervezetben előírni szándékolt hatósági ellenőrzési módszertan az elérni kívánt célhoz képest aránytalan többletterhet ró a szolgáltatókra, egyrészt azért, mert a kötelezettség önmagában is túlterjed a feltárt versenyproblémának megfelelő, indokolt és arányos kötelezettség mértékén, másrészt a javasolt módszertan is túlmutat a határozattervezet szerinti kötelezettség terjedelmén. Az ellenőrzéshez szükséges várható adatszolgáltatás sokkal szélesebb körű a szükségesnél, amennyiben az előfizetési díjakhoz kapcsolódó adatokon túlmenően teljes körű forgalmi adatszolgáltatást is igényel. Az egyeztetési eljárás vonatkozásában javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács a határozattervezet közzétételével kapcsolatos bizonytalanságokat küszöbölje ki, és az esetleges szóbeli meghallgatásról lehetőség szerint már a közzététel időpontjában adjon tájékoztatást. Ezúton kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy a Matáv Rt. határozattervezettel kapcsolatos álláspontját, javaslatait és észrevételeit határozattervezetével együtt küldje meg az Európai Bizottság részére a Keretirányelv 6. cikke (A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa) és az Eht a szerinti egyeztetési eljárás keretében. Az Eht. 36. (3) bekezdése alapján kérjük javaslataink, észrevételeink és megjegyzéseink szíves figyelembevételét a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat meghozatala során. Budapest, szeptember 20. Tisztelettel: Vasváriné dr. Menyhárt Éva igazgató Szabályozói kapcsolatok és árpolitika ágazat 5

14 A MATÁV RT. RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEI ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által a " nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók részére" elnevezésű kiskereskedelmi piac (2. piac) vonatkozásában közzétett határozattervezetéhez Rendelkező rész és Indokolás Az indokolás utal (3. oldal) a Módszertan [1] b) pontjának megfelelően a piackutatási eszközökre, adatokra. Ezzel kapcsolatban hiányérzetünk van, mivel az indokolásból nem derül ki a piackutatás konkrét időpontja, módszertana és végeredményei. Ezért javasoljuk ennek, vagy a piackutatási dokumentum interneten való elérhetőségének feltüntetését az indokolásban. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az indokolásban (5. oldal) hivatkozott szakmai fórum és szakmai vitafórum mindenképpen hasznos volt, a szolgáltatók megismerték a tisztelt Tanács előzetes álláspontját, megközelítését, ezeket a találkozókat mégis inkább formálisnak, mint érdeminek tartottuk, a jövőben törekedni kellene a konstruktívabb párbeszéd kialakítására. Ez a vitafórum továbbá nem helyettesíti a határozattervezettel kapcsolatos nyilvános meghallgatást, hiszen ott mindössze három részletkérdés tekintetében ismerhettük meg a tisztelt Tanács álláspontját. Az indokolás (5. oldal) utal arra, hogy a tisztelt Tanács a Hírközlési Értesítőben és internetes oldalán (2004-ben, konkrét hónap/nap megjelölése nélkül) közzétette a határozattervezeteket és az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat. A tisztelt Tanács internetes honlapjának (szeptember 3.-i keltezésű sajtóközleménye) szerint a határozattervezetek augusztus 31-én készültek el, míg egy másik (szeptember 1.-i keltezésű) oldala szerint az érintettek a Hírközlési Értesítőben történt megjelenést követő 20 napig tehetnek észrevételt. Ugyanakkor az Európai Bizottsághoz eljuttatott, 15. és 16. nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatos augusztus 12.-i és augusztus 18.-i szóbeli meghallgatásokról készült jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az NHH értelmezésében a közzétételi kötelezettségnek az NHH weblapon történő közzététel felel meg (a jegyzőkönyvekből egyébként világosan látszik, hogy a határozattervezek közzététele korántsem volt problémamentes). A tisztelt Tanács nyilatkozattételre történő felhívással kapcsolatban elküldött továbbá egy levelet a Matáv Rt. részére DH /2004-es ügyiratszám alatt, amely Társaságunkhoz szeptember 2-án érkezett, és amelyben a tisztelt Tanács az egyeztetés keretében való közzététel időpontját augusztus 31.-ben határozta meg. A határidők számítása körüli bizonytalanságok elkerülése, és az érdemi észrevételek összeállításához szükséges idő rendelkezésre állása érdekében javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács gondoskodjon a közzététel szabályainak egyértelmű megállapításáról és precíz interneten és a Hírközlési Értesítőben egy időben történő közzétételről. A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a határozattervezetből (5. oldal) nem világos számunkra mit jelent az "előkészítő anyag" fogalma. Javasoljuk e fogalom tisztázását, és a Hírközlési Értesítő vonatkozó számainak megjelölését, mert ennek hiányában az Eht. 36. (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek maradéktalanul. A határozattervezet indokolása (6. oldal) utal az Európai Bizottsággal folytatandó notifikációs eljárására és azt a megállapítást teszi, hogy a határozattervezetben 6

15 foglaltak "hatással lehetnek a tagállami kereskedelemre". A pontosítás kedvéért javasoljuk, hogy a határozattervezet "tagállami kereskedelemre" szövegrésze "tagállamok közötti kereskedelemre" módosuljon az Eht. 65. (1) bekezdése, valamint a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezése és 7. cikk (3) bekezdése alapján. A módosított megállapítással egyetértünk, de a teljesség kedvéért javasoljuk, hogy a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezésének fényében az indokolás kerüljön kiegészítésre azzal, hogy a határozattervezet mennyiben lehet hatással a tagállamok közötti kereskedelemre. A határozattervezet rendelkező részében (2. oldal) és indokolásában (7. oldal) leírt kötelezettség arányossága (pontosabban a nagykereskedelmi kötelezettségek elégtelensége) nincs kellően megindokolva, megalapozva, továbbá a kirótt kötelezettség a szolgáltatók által jelen formájában teljesíthetetlen. (Észrevételeink részletesebb kifejtését lentebb, a III.5.4. ponthoz fűzött észrevételeink tartalmazzák). Indokolás A. fejezet (Módszertan) A Módszertan mechanikus bemásolásával a határozattervezet terjedelme jelentősen megnőtt, de indokolásának tartalma nem mélyült, hiszen a Módszertan már ismert volt az ügyfelek előtt. Ezért javasoljuk, hogy a végleges határozatban csak a Módszertanra vagy annak vonatkozó pontjaira történjen utalás. Indokolás B. fejezet I. Piacmeghatározás I.1. A piac meghatározásának menete A 2003/311/EK Bizottsági Ajánlás címének megfelelően javasoljuk az első bekezdés kiegészítését azzal, hogy a Bizottsági Ajánlás ex-ante szabályozás szempontjából "nagy valószínűséggel" érintett piacnak minősíti a vizsgált piacot. I.2. Jogszabályi fogalmak A jogszabályban meghatározott fogalmak hosszas felsorolása helyett javasoljuk, hogy azokra paragrafus, illetve pont szerint történjen utalás. I.3. A vizsgált piac bejelentett szolgáltatásainak és általános jellemzőinek vizsgálata A határozattervezet megfelelőbb megalapozásához javasoljuk, hogy az analóg ikervonalak marginális jellegére vonatkozó állítását a tisztelt Tanács számadatokkal, összehasonlításokkal támassza alá. I.4.3. A hozzáférési és forgalmi szolgáltatások összevonása A határozattervezet szerint e piacok szétválasztása indokolt, amivel nem értünk egyet. A határozattervezet is elismeri a díj-kiegyenlítetlenség, így a hozzáférési hiány további fennállásának lehetőségét. Ennek kezeléséhez szükséges az együttes vizsgálat az arányos és indokolt kötelezettség megállapításához. 7

16 I Helyhez kötött vezetékes-mobil helyettesíthetőség Kérdésként merült fel, hogy vajon készült-e közvélemény-kutatás nem lakossági felhasználók körében "Miért nincs vezetékes telefonjuk?" kérdéskörben (az 1. kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezet I a) pontja tartalmaz ilyen felmérést lakossági felhasználók körében). Szükségesnek tartjuk továbbá jelezni, hogy a leszerelések számának visszafogása érdekében a vezetékes szolgáltatók igen komoly erőfeszítéseket kénytelenek tenni. Véleményünk szerint létezik egyirányú helyettesítés, amennyiben a fogyasztók egy jelentős része a mobil szolgáltatást a vezetékes helyettesítésének tekinti. Ezt támasztja alá az 1. kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezet I a) pontjának 3. számú ábrájában bemutatott közvélemény-kutatás is, amely inkább azt jelzi, milyen jelentős a mobil helyettesítés hatása a leszerelések alakulása tekintetében, hiszen a megkérdezett fogyasztók többségének döntését legalább részben a mobil indokolta. (A részben anyagi okból, részben mobil miatt vezetékes telefonnal nem rendelkezők ugyanis megállapították, hogy anyagi lehetőségeik miatt nem tudják mindkét szolgáltatást igénybe venni, s ezt felmérve inkább a mobilt választották!). A két piac tehát hatással van egymásra, a mobilpiaci árverseny a helyhez kötött telefon vizsgált piacaira is kiterjed, és ármérséklő hatása van. I.6.3. Kínálati helyettesítés A határozattervezet megállapításával, miszerint "[ ] a piacon jelenleg nem érdekelt meglevő vállalkozások várhatóan nem fognak a vizsgált időtávon belül belépni a vizsgált piacra" nem tudunk egyet érteni, mivel a UPC Magyarország Kft szeptemberével elindította távbeszélő szolgáltatását. A tisztelt Tanács internetes honlapján is megtalálható, hogy a nevezett társaság bejelentette nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélő szolgáltatás nyújtását, a társaság internetes honlapján pedig megtalálhatóak a szolgáltatás részletei, belépési díjai, tarifái és egyéb részletei, amelyek mindenképpen túlmutatnak a "tervek, elképzelések formájában meglevő információkon". Ezért kérjük a határozattervezet vonatkozó részének megfelelő módosítását, és annak részletezését, hogy ezt miképp veszi figyelembe a kínálati helyettesíthetőség vizsgálatának szempontjából. I.7.1. A földrajzi piac kiterjedése Helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piac meghatározását a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével, az Európai Bizottság 2002/C 165/03 számú iránymutatásának, illetve a 8001/2004. (IHK. 8.) számú IHM tájékoztató 59. pontja alapján határozta meg. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács számadatokkal is támassza alá azon kijelentését, miszerint az üzleti hozzáférések kiterjedésének "volumene nem jelentős" a hálózat által le nem fedett területeken közvetítő- (szolgáltató) választás igénybevétele útján. 8

17 I.8. A piac alakulása a jövőbeli időtávon belül A határozattervezet súlyos hiányossága, hogy voltaképpen semmilyen elemzést, számadatot nem tartalmaz a piac várható alakulásáról a jövőbeli időtávon belül, ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács számadatokkal, konkrétumokkal támassza alá általánosító állításait (amint azt a fentebb hivatkozott közösségi normák és az ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontjában foglaltak is megkívánják). I.10. Az érintett piac vizsgálata Az érintett piac vizsgálatával foglalkozó ponton belül a határozattervezet a Bizottsági Ajánlás 9. bevezető rendelkezésében írt hármas tesztet végzi el. Ezzel (és különösen a I ponttal) kapcsolatban hiányoljuk a frissebb információkat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdőíves adatok már nem vonatkoznak a évre, mindazonáltal az Eht. és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépésével egy sor olyan liberalizációs intézkedés került bevezetésre, amely kihatással lehet a szolgáltatók piaci részesedésére, a piaci versenyre, és éppen ezt az időszakot nem vizsgálta kellően részletesen a Tanács. Ugyan kissé más vonatkozásban, de az Európai Bizottság is kifejtette, hogy a hármas tesztnek általában véve előre tekintő jellegűnek, nem pedig múltbéli piaci adatokon alapulónak kell lennie, különösen akkor, ha frissebb adatok állnak a szabályozó hatóság rendelkezésére (a UK/2003/0004 és a UK/2003/0005 bejelentésekhez a Bizottság által SG (2003) D/ ügyszám alatt fűzött észrevételek III.(3) pontja). Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács részletesen fejtse ki, hogy a január 1.-jét követően a határozattervezet elkészítéséig milyen információkat, adatokat vett figyelembe, és ezeket milyen mértékben használta fel előretekintő elemzésének elkészítésében. I Hatékony versenyhez való közeledés Ugyan a II.2.1. pont (Piaci részesedés) utal arra, hogy a piaci részesedés vizsgálata elsősorban a nettó árbevételen, és másodsorban a hozzáférések számán alapul, és az 5. táblázat adataiból is levezethető, javasoljuk a táblázat kiegészítését azzal, hogy az adatok nettó árbevételen alapulnak. II. Piacelemzés, JPE szolgáltatók azonosítása II.2.2. A vállalkozások mérete A 6. táblázatban a tisztelt Tanács elegendőnek tartotta a 100 M Ft feletti nettó árbevételt elért cégek figyelembe vételét. Javasoljuk, hogy a határozattervezet táblázata kiegészítésre kerüljön valamennyi szolgáltató adataival, vagy ennek hiányában kérjük annak alapos megindokolását, hogy miért éppen ezt az összeget véli a Tanács alkalmazandónak (az 1-6. piacok vonatkozásában eltérőek az érintett piaci szolgáltatásból származó árbevételek, ugyanakkor a limit minden piac esetében egyforma). II.2.5. Kiegyenlítő vásárlóerő hiánya Mivel a határozattervezetben nem került meghatározásra, a pontosság kedvéért javasoljuk, hogy legalább a hivatkozott közösségi iránymutatás számára történjen utalás (az Európai Bizottság 2002/C 165/03 számú iránymutatása a piacelemzésről 9

18 és a jelentős piaci erő értékeléséről az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi szabályozási keretében). Javasoljuk az 50. lábjegyzet kiegészítését azzal, hogy a hivatkozott jogszabályt a 46/2004. (III. 18.) Korm. rendelet váltotta fel. II.2.6. A könnyű, vagy privilegizált hozzáférés a tőkéhez A határozattervezet táblázati adatokra utalva megállapítja, hogy az érintett vállalkozások tőke hozzáférési mutatói jelentős szórást mutatnak. A hivatkozott táblázatból azonban tényleges tőkehozzáférést nehezen lehet számolni, legfeljebb elméleti fejtegetést tenni. Így ezen ténymegállapítás inkább valószínűsíthető alapadat, mint tény. Megállapíthat a határozattervezet árbevétel-arányos nyereségre, eszközarányos megtérülésre, tőkearányos megtérülésre, pénzügyi jövedelmezőségi helyzetre stb. vonatkozó mutatószámokat, illetve külső belső hitelállományi mérőszámokat, de a tőkehozzáférésre ezen adatok alapján csak feltevéssel élhet, ezért javasoljuk a vonatkozó pont részletesebb alátámasztását. II.2.9. Választékgazdaságosság Javasoljuk a határozattervezet kiegészítését azzal, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókként kijelölt szolgáltatók szolgáltatási portfoliója nagymértékben hasonló. Ez magától értetődő, hiszen ezek a szolgáltatók ugyanazokon a piacokon tevékenykednek, és a földrajzi elkülönültség ellenére sok esetben egymásnak versenytársai is. Mindegyik szolgáltató képes lefedni a telefonszolgáltatások teljes palettáját, és mivel a piac főbb jellemzői az egész országban azonosak, így az üzletpolitikai különbségek csak kisebb eltéréseket okoznak az egyes szolgáltatók kínálatában (annyit, amennyi különbség bármely más iparágban működő szolgáltatók termékei között van, ha egy azonos piacon tevékenykednek). A főbb szolgáltatás típusok tehát mindegyik cég esetében megvannak: analóg és ISDN előfizetések, helyi, távolsági, nemzetközi hívásirányok, valamint egyéb nem földrajzi irányú hívások biztosítása az előfizetőknek, továbbá az egyéni és üzleti ügyfelek megkülönböztetése. II Vertikálisan integrált vállalkozás, vállalkozás csoport A határozattervezet megállapítása miszerint az Emitel Rt. részére "jelentős előnyt képez a hasonló, kisebb szolgáltatókkal szemben", hogy a Matáv Rt. 100%-os tulajdonában van, álláspontunk szerint megalapozatlan. Az Eht. 2. f) pontja (piaci résztvevők esélyegyenlősége) és 114. (2) bekezdése, valamint a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. -a (egyenlő bánásmód követelménye) vonatkozik (illetőleg a korábbi jogszabályi környezetben a Hkt a vonatkozott) a Matáv Rt.-re, illetve az Emitel Rt.-re is, továbbá a határozattervezet a vizsgált szolgáltatási piacon belül külön érintett piacként kezeli az 1. (Matáv Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) és a 4. (Emitel Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) számú érintett piacokat, ezért kérjük a tisztelt Tanácsot, fejtse ki, hogy a tulajdonosi kapcsolatból milyen előnyök származhatnak az Emitel Rt.-nek, vagy törölje a szövegrészt. Kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy értékelje, milyen hatással lehet a vizsgált időtávon belül az, ha a társaságok internetes oldalán megjelent sajtóközleményekben hivatkozott elvi megállapodás teljesülése esetén a HTCC megvásárolja a hollandiai KPN-től annak PanTel Rt.-ben levő részesedését. 10

19 III. Kötelezettségek megállapítása Nem értünk egyet a határozattervezet azon megállapításával, miszerint a többféle nagykereskedelmi jellegű kötelezettség "nem hozott jelentős eredményeket" és végső soron "továbbra is szükség van kiskereskedelmi árszabályozásra". Az Egyetemes szolgáltatási irányelv 26. bevezető rendelkezését és 17. cikkének (1) bekezdését, valamint a 2003/311/EK számú Bizottsági Ajánláshoz fűzött Magyarázat (Explanatory Memorandum) 4. pontját és az ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontját összefoglalva a kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást csak akkor kell bevezetni, ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy véli, hogy a vonatkozó nagykereskedelmi intézkedések nem érnék el a hatékony verseny, illetve a Keretirányelv 8. cikkében meghatározott célját. Azonban a határozattervezet nem tartalmaz semmiféle számszerű adatot, előretekintő elemzést, nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, miképp jutott arra a következtetésre, hogy a meglevő nagykereskedelmi kötelezettségek nem elegendőek (sőt, a határozattervezet utal a nagykereskedelmi piac élénkülésére), ezért a határozattervezet ellentmondásos, jogilag megkérdőjelezhető annak megfelelő megalapozottsága, továbbá az Eht. 24. g) pontjának és az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontjának való megfelelősége. Mindezek mellett a közösségi normák (Keretirányelv 7. cikk (3) bekezdés, 2002/C 165/03 számú Bizottsági Iránymutatás 117. pont és a C(2003) 2647 számú Bizottsági Ajánlás 5. pont), valamint egyéb dokumentumok is (ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontja) is utalnak a megalapozott/részletes/megfelelő indokolás kötelezettségére. A határozattervezet megállapítása szerint "olyan gazdasági környezetben, ahol még nem kellően hatékony a verseny, továbbra is szükség van kiskereskedelmi árszabályozásra". Ugyanakkor a határozattervezet nem elemzi azt, hogy milyen indokok szóltak a hatósági árszabályozás április 1.-től (3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet) szűkítő jellegű módosítására. A 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendeletre ugyanis a szektorspecifikus jogszabályon túl az árak megállapításáról szóló többször módosított évi LXXXVII. törvény ("Ártv.") adta meg a felhatalmazást. Az Ártv. preambuluma szerint "árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására". Ha tehát a jogszabályalkotó a hatósági árszabályozásból kivette a telefonszolgáltatás árait (az egyetemes szolgáltatásét kivéve), úgy vélte nincs olyan súlyos probléma, amely közvetlen kormányzati beavatkozást igényel. Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács az árszabályozás változásának okaira, valamint arra is térjen ki elemzésében, hogy ezen tényezőkben öt hónap alatt milyen olyan jelentős változás következett be, ami a hatályos szabályozás megváltoztatását, pontosabban visszamódosítását indokolja. III.5.1. Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi kötelezettségek előírásának szabályai A határozattervezet megállapításai szerint a korábbi jogszabályi környezetben is többféle nagykereskedelmi jellegű kötelezettség volt érvényben, de "ezek önmagukban nem biztosították a törvény céljainak megvalósulását", továbbá a "nagykereskedelmi kötelezettségek érvényesítése szükséges, de nem elégséges feltétele a kiskereskedelmi piac egészséges fejlődésének, ezért az érintett piacokon a[z] Eht. alapján további kiskereskedelmi kötelezettségeket is elő kell írni". Az Egyetemes szolgáltatási irányelv 26. bevezető rendelkezését és 17. cikkének (1) bekezdését, valamint a 2003/311/EK számú Bizottsági Ajánláshoz fűzött Magyarázat 11

20 (Explanatory Memorandum) 4. pontját és az ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontját összefoglalva a kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást csak akkor kell bevezetni, ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy véli, hogy a vonatkozó nagykereskedelmi intézkedések nem érnék el a hatékony verseny, illetve a Keretirányelv 8. cikkében meghatározott célját. Azonban a határozattervezet nem tartalmaz semmiféle számszerű adatot, előretekintő elemzést, nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, miképp jutott arra a következtetésre, hogy a meglevő (nagykereskedelmi) kötelezettségek nem elegendőek a kiskereskedelmi piac egészséges fejlődéséhez. A fentiek alapján tehát jogilag megkérdőjelezhető a határozattervezet megfelelő megalapozottsága, továbbá az Eht. 24. g) pontjának és az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontjának való megfelelősége. Mindezek mellett a közösségi normák (Keretirányelv 7. cikk (3) bekezdés, 2002/C 165/03 számú Bizottsági Iránymutatás 117. pont és a C(2003) 2647 számú Bizottsági Ajánlás 5. pont), valamint egyéb dokumentumok is (ERG közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontja) is utalnak a megalapozott/részletes/megfelelő indokolás kötelezettségére. A magunk részéről csak olyan végső határozat elfogadható, amely kellően megalapozott és részletes elemzést tartalmaz a kiróni kívánt kiskereskedelmi kötelezettség arányosságával és indokoltságával kapcsolatban. III.5.2.a) Döntő erőfölény a nem lakossági hozzáférések piacán Javasoljuk, hogy a harmadik bekezdés kerüljön kiegészítésre azzal, hogy az erőfölény hátterében az akkori jogszabályi környezet is áll (amely alapján megkötötték a koncessziós szerződéseket). III.5.2.b) Az árak szintje A határozattervezet utal "a díjak kompetitív szint fölött" tartására. Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek és azt, hogy az egyes jelentős piaci erejű szolgáltatók szolgáltatásonként eltérő hozzáférési árai esetében ez mit jelent. III.5.3. Az egyedi kötelezettségek célja A határozattervezet utal a díjak "kompetitív szintre" történő csökkentésére anélkül, hogy ezzel kapcsolatban konkrétumokat határozna meg, ezért a fenti észrevételhez hasonlóan javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek. Véleményünk szerint a helyzet a határozattervezet megállapításával éppen ellentétes, az árak a "kompetitív díjszint" alatt vannak. Mind a költségadatok, mind a nemzetközi benchmarkok azt támasztják alá, hogy a díjaknak inkább emelkedniük kellene. III.5.4. Kiskereskedelmi kötelezettségek A határozattervezet megállapítása alapján "A Tanács a vizsgált időszak kiskereskedelmi árainak vizsgálata során úgy találta, hogy egyes szolgáltatók az előfizetési díjak aránytalan emelésére törekednek". Álláspontunk szerint ez a kijelentés a Matáv Rt. vonatkozásában nem kellően alátámasztott, ezért a Társaságunk számára teljességgel elfogadhatatlan. A vizsgált időtáv ( ) időszakának jelentős részében tételes árszabályozás, illetve ársapka szabályozás ('price cap') volt érvényben. 12

21 Álláspontunk szerint a határozattervezetben kiróni kívánt kötelezettség szükségtelen. Bár az bizonyára ismert a tisztelt Tanács előtt, ismételten felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Matáv Rt ben az üzleti előfizetők díjcsomagjait is csak minimális, a jogszabály által az egyetemes szolgáltatás esetében egyébként megengedettől is jelentősen elmaradó mértékben emelte meg (2003-ban 3,1%-al, 2004-ben 2,2%-al). Jelezzük továbbá, hogy a Matáv Rt. tisztelt Tanács előtt is ismert ÁSZF-je tartalmaz vonatkozó rendelkezéseket az előfizetői árak emelésével kapcsolatban (telefonszolgáltatás igénybevételére vonatkozó ÁSZF törzsrész IV. fejezet 6. pont, illetve Függelék V. fejezet , , pontjai). Amennyiben ezen ÁSZF-be beépített fékeket a Matáv Rt. az előfizető hátrányára módosítaná, az előfizetőt az Eht (5) bekezdése alapján megilletné az előfizetői szerződés felmondásának joga. Véleményünk szerint a fenti tények alátámasztják, hogy a Matáv Rt. a kiskereskedelmi árszabályozás lazulását nem használta a fogyasztói terhek emelésére, nem törekedett az előfizetési díjak aránytalan emelésére. Aránytalan áremelés a hozzáférési díjak tekintetében amúgy sem értelmezhető, mivel a díjak mind a költségekhez, mind pedig a nemzetközi bechmarkokhoz képest alacsonyak, továbbá az áremelési lehetőséget a piac is korlátozza, mint azt a mobil helyettesítés kapcsán fentebb kifejtettük. A fentiek még kiegészítendőek azzal, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosított szolgáltatók egyben egyetemes szolgáltatók is, amely a jelenleg hatályos árszabályozás kiterjesztése nélkül is megfelelő garanciát nyújt arra, hogy mindenki megfizethető áron férhessen hozzá a szolgáltatáshoz. Ezért javasoljuk a szövegrész törlését, vagy megfelelő módosítását, konkrét adatokkal történő alátámasztását. Kiemelnénk továbbá, hogy a határozattervezetben kiróni szándékozott kötelezettség jelen formájában teljesíthetetlen. A Központi Statisztikai Hivatal a évre vonatkozó tényleges (mért) fogyasztói árindexet gyakorlatban csak a tárgyév elteltét követően, januárjában teszi közzé. Ez a helyzet jogilag elfogadhatatlan, jogbizonytalanságot eredményez (a szolgáltató nem tud felelősen dönteni évközben egy esetleges áremelésről, ha még nem tudja biztosan a fogyasztói árindex mértékét). A kiróni szándékolt kötelezettség teljesíthetősége érdekében javasoljuk a tisztelt Tanács részére, hogy fontolja meg az alábbi lehetőségeket: - bár alapvetően helytelen más nemzeti szabályozó hatóság példáját automatikusan másolni, mivel egyes országok piaci sajátosságainak figyelembe vételével kell a döntéseket meghozni, jelen esetben célszerű figyelembe venni egy másik EU tagállam példáját, mivel ebből a szempontból nincs speciális nemzeti sajátosság. Az Egyesült Királyság szabályozó hatóságának, az Oftel-nek (Office of Telecommunications; az Ofcom jogelődje) a UK/2004/0008 számú bejelentésében foglalt keskenysávú kiskereskedelmi piac ('fixed retail narrowband services market') vonatkozásában a 2005/2004. évi áremeléshez a június 30. és június 30. között mért fogyasztói árindexet rendeli alapul venni, tehát egy, a tárgyidőszakot megelőző érték az irányadó; - megfontolandó lehet a jelenlegi magyarországi egyetemes szolgáltatás díjára vonatkozó szabályozásban írt példa figyelembe vétele is, miszerint az előfizetési díjak változásának átlagos mértékét egy naptári éven belül a tárgyévre vonatkozó előremutató fogyasztói árszintemelkedéshez kell kötni (a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az 13

22 egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló többször módosított 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 12. (1) bekezdés). E megoldás hátránya, hogy a tényadatok alakulásától függően utólagos korrekciót tehet szükségessé (ld. a hivatkozott MeHVM rendelet 12. (2) bekezdés), ezért célszerűbbnek tartjuk egy múltbéli adat figyelembe vételét. III.5.6. Arányos és indokolt kötelezettségek meghatározása Megítélésünk szerint a határozattervezet indokolásából hiányzik a kiróni szándékolt kötelezettség arányosságának és indokoltságának részletes, megalapozott és minden vonatkozásra kiterjedő feltárása, elemzése, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő jelenlegi kötelezettségek hatásának részletes vizsgálata. Ezek alapján jogi szempontból megkérdőjelezhetővé válik a Keretirányelv 8. cikke szerinti "arányos" intézkedés meghozatala, illetve az Eht. 52. (1) bekezdése és 54. (1) bekezdése szerinti "indokolt" és "arányos" kötelezettségek kiszabása, ami végső soron kétségessé teszi a Keretirányelv 8. cikke, illetve az Eht. 2. -a szerinti ágazatpolitikai célok maradéktalan megvalósulását. Javasoljuk tehát a határozattervezet kiegészítését. A közösségi esetjog (Fedesa and others [1990] C-331/88, ECR I-04023, 2. pont) is megfogalmazza az arányosság elvével kapcsolatban, hogy egy gazdasági tevékenység korlátozása esetén a több megfelelő intézkedés közül a legkevésbé terhes intézkedést kell alkalmazni. Ezért javasoljuk, hogy a határozattervezetben annak részletes elemzését és vizsgálatát, hogy a tisztelt Tanács által kiróni kívánt intézkedés milyen terhekkel, költségekkel járhat a jelentős piaci erejű szolgáltatókra nézve. Javasoljuk továbbá, hogy a határozattervezet szövege utaljon az Eht. 57. (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseire. 1. számú melléklet az Indokolás B fejezetéhez; Ellenőrzési módszertan Nem vitatjuk, hogy az Eht (3) bekezdése felhatalmazza a Tanácsot, hogy határozza meg az alkalmazandó módszereket. Mindazonáltal a határozattervezetben előírni szándékolt hatósági ellenőrzési módszertan az elérni kívánt célhoz képest aránytalan többletterhet ró a szolgáltatókra, egyrészt azért, mert a kötelezettség önmagában is túlterjed a feltárt versenyproblémának megfelelő, indokolt és arányos kötelezettség mértékén, másrészt a javasolt módszertan is túlmutat a határozattervezet szerinti kötelezettség terjedelmén. Véleményünk szerint azért aránytalan ez a teher, mert az ellenőrzési módszertan forgalmi hatást is vizsgál, és ehhez adatokat is igényel. Korábbi tapasztalatok szerint ezen adatok előállítása rendkívüli mértékben igénybe veszi és leterheli a szolgáltatók emberi és tárgyi erőforrásait. Az ellenőrzési módszertan II.1. pontjában nem világos, hogy a forgalmi díjaknak (nem a havidíjból lebeszélt kedvezményeknek) milyen szerepe van az előfizetési díjak árindexének kiszámításában. A határozattervezet felfogása, miszerint a Bázis csomaghoz képest magasabb havidíjakat és az alacsonyabb forgalmi díjakat össze kell vonni, teljesen értelmezhetetlen. Az alacsonyabb forgalmi díjakat nem egy másik csomag magasabb forgalmi díjaihoz képest adott kedvezményekként, hanem egy különálló díjcsomag részeiként kell értelmezni, így a forgalmi díjak bevonása az indexszámításba álláspontunk szerint szakmailag hibás koncepció. Könnyen 14

23 belátható, hogy az előfizetési díjak árindexének a számításához semmi köze nincs a forgalmi díjaknak. Az ellenőrzési módszertan II.1. pontja ötödik bekezdésének állítása miszerint egy "díjcsomag előfizetési díja nyilvánvaló és jól definiált kapcsolatban van a forgalmi díjakban nyújtott kedvezménnyel" alapvetően minden díjcsomagra igaz, és nem lehet ennek alapján megkülönböztetni az egyes díjcsomagokat. A kiegészítő díjcsomagok kivételével a forgalmi díjakat nem lehetséges kedvezményekként értelmezni egyetlen önálló csomagban sem, így azok bevonása az előfizetési díjak indexének számításába teljesen megalapozatlan és értelmezhetetlen. A tisztelt Tanács gondolatmenete alapján minden távbeszélő szolgáltatást bele kellene vonni bármely részindex számításába, mivel minden egyes díjcsomag minden egyes szolgáltatásának árazása valamilyen mértékben kapcsolatban van minden más szolgáltatás árazásával, ahogy ez minden más cég esetében is így van, amely több szolgáltatással vagy termékkel van jelen egy piacon. A tisztelt Tanács álláspontja ezen a téren azért is nehezen érthető, mert Társaságunk rendelkezésére áll a 2002-re vonatkozó NHH által készített árindexszámítás, ami tartalmaz az előfizetési díjakra vonatkozó árindexszámítást is. Ebbe a számításba nem lettek bevonva a forgalmi díjak, ami azt valószínűsíti, hogy korábban az NHH sem a most leírt módszert tartotta helyesnek. Nem világos tehát, hogy mi alapján változtatta meg a tisztelt Tanács azt a módszertant, amit több mint egy év alatt sikerült pontosan kidolgoznia. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kötelezettséget a tisztelt Tanács a havi (előfizetési) díjra tartotta szükségesnek kiróni, így az árindexét a forgalmi szolgáltatások nélkül kell meghatározni. Az ellenőrzési módszertan II.1. pontjánál maradva, ha legtöbb csomag esetében a fogyasztói szokások befolyásolják az árindexet, akkor nem lehet előre megmondani, hogy az áremelések mekkora árindexet fognak együttesen kiadni, és így nem lehet biztonsággal tervezni az árváltoztatást. A határozattervezet szerinti ellenőrzési módszertan teljes mértékben rugalmatlanná tenné a jelentős piaci erejű szolgáltatók piaci tevékenységét, a fogyasztói igényekhez igazodó díjcsomag-portfolió menedzselését, ezért éppen a megvédeni kívánt fogyasztói érdeket nem szolgálja. 15

24 A MONORTEL ÉSZREVÉTELEI A 2-ES PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

25 dr. Racz Zsolt Dr elnok-helyettes Nemzeti Hirkozlesi Hat6sag Budapest Ostrom u Targy: JPE-szolgaltat.6k kozotti kiilonbsegek Tisztelt Elnok-helyettes Ur! ~-&f'~ Tarsasagunk nagy erdeklodessel olvasta az NIlli honlapjan nyilvanossagra hozott hatarozattervezeteket, melyek a jelentos piaci erovel rendelkezo szolgaltat6kat jelolik meg. Ebben az evben a JPE-kijeloles m6dszertanaban a korabbi evek gyakorlatat61 eltero szemponto kerultek bevezetesre, amellyel az NIlli kovetni kivanja a hatalyos EU direktivakban megfogalmazott elvarasokat (ld: JPE m6dszertan, 1.sz. melleklet, majus 5.). A m6dszertanban azonban nem talalhat6 az eltero mereru szolgaltat6k aszi!}lmetrikus elbanasara uta16 utmutatas. A Monortel teljesen tisztaban van azzal a tennyel, bogy a tarsasagot az NlllI inkumbens, azaz a piacon filar a liberalizaci6t megelozo evekben tevekenykedo szolgaltat6nak tekinti, hiszen a Monortel december I-jetol szolgaltat a 29-es primer korzetben. Fontosnak tartom azonban, bogy T. Elnok-helyettes Urnak bemutassam a JPE-szolgaltat6 kozott meg fennal16 jelentos kulonbsegeket, amelyek meg most, a liberalizaci6t koveto harmadik evben sem csokkentek nagymertekben. Az elso IPE kijelolo hatarozatot meg az NHHjogelodje, a HDB hozta, amelyben megallapitasra keriiltek a piaci reszesedesek. Ekkor meg a evi adatok keriiltek feldolgozasra, mely szerint a MA TA V Rt. az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben orszagosan %-kal reszesedett. Ugyanezen idoszakban a Monortel reszesedese 1.51 %, illetve 1.96 % volt. A masodik IPE kijelolo hatarozatban, amelyben mar evi adatok keriiltek feldolgozasra a MATA V az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben %-kal rendelkezett. Ez a Monortel eseteben 2.04 %, illetve 1,98 % volt. Szembemno, bogy a harmadik JPE kijelolessel foglalkozo hatarozat-tervezet mar oem ~. &Co2 ( / tl-,..' ~ t.., '.. 1'0.0;-1 o/!&- ~~. tf

26 foglalkozik az igazi meretekkel, hanem csak a relevansnak tartott foldrajzi piacon val6 reszesedeseket vizsgalja. Ez velemenyem szerint nem helyes, mert az elozoekben bemutatott eltero meretek aranya jelentosen nem valtozhatott meg a ev soran. Az eltero meretek figyelmen kiviil hagyasa sertheti a hatarozat-tervezet m.2 pont alatt foglalt kriteriumait. A tavkozlesi piac liberalizaci6ja idejen a hirkozlesrol sz evi XL. torveny 105. (3) bekezdeseben foglaltak jeloltek ki a JPE-szolgaltat6kat, meretiikre val6 tekintet nelkiil. Az egyetlen olyan rendelkezes, amely a jogalkot6 aszimmetrikus -azaz a szakmai korokben un. "kis S~, nagy SMP" foga1omkent ismert -szabalyozasi torekvesere utal6 jel volt az elofizeto hurok atengedesere vonatkoz6 paragrafus, amely lehetove tette a "kis SMP-knek", kozottiik a Monortelnek is, bogy a MAT A V -hoz kepest kozel egy evvel kesobb ajanljak fel a helyi hurkokat atengedesre. Ezen mlmenoen a jogalkot6 minded jelentosebb szakmai f6rumon sz6ban tobbszor is jelezte azon szandekat, ~ely az eltero piaci befolyassal rendelkezo szolgaltat6k eltero m6don torteno szabalyozasara utalt. Ez azt jelentette, bogy a koltsegszamitasi modellek kiepitesekor a "kis SMP-k" valamivel egyszen1bb modellt is kiepithettek volna. Ezen jogalkot6i torekves a szabalyoz6 szamara kiadott utmutatas vagy rendelet hianyaban azonban oem tarthat6 be. Annak erdekeben, bogy valamilyen m6don be lehessen tartani az emlitett jogalkot6i torekvest, megfelelo!!:y-precedenst kell keresnie a malzvar szabalvoz6nak._ezen gondolatb61 kiindulva gondolom, bogy a magyar piac sajatossagai kizar61ag egyetlen EU tagorszaghoz hasonlithat6ak: Finnorszaghoz. Szeretnem hangsulyozni, bogy Finnorszagban is eltero meretekkel rendelkeznek a JPE-szolgaltat6k, amelyek szama 50-re teheto (ld: 7th I 8th I 9th Report on the Implementation of the EU Telecommunications I Electronic Communications Regulatory Package). Finnorszag az emlitett EU jelentesekben ev vegetal kulonboztet meg ket nagyobb JPE-szolgaltat6i csoportot (a Sonera es az Elisa csoportok), de ezen szolgaltat6i csoportok nem fedik Ie az egesz piacot. Az is megfigyelheto a jelentesekben, bogy a kisebbik szolgaltat6i csoport (Elisa) osszekapcsolasi vegzodtetesi szolgaltatasainak ellenerteke j6val magasabb az EU atlagdijaknal, tehat feltetelezheto az is, bogy az Elisa csoport tagjainal kisebb szolgaltatasi teriilettel rendelkezo szolgaltat6k osszekapcsolasi dijai meg magasabbak is az EU jelentesekben kozzetett dijaknal. Jogosan teszem fel hat azt a kerdest, bogy a Monortelt - meretenel fogva -miert nem lehet teljesen elkillonulten kezelni a nala nagyobb tarsasagoknal es tole a koltsegalapon torteno szolgaltatast elvcirni -mindenfele szabalyoz6i beavatkozas nelkill. A finn szabalyoz6 akar egy szolgaltat6i korzettel rendelkezo szolgaltat6kt61 is csak ezt varja el es tudhat6 az a teny is, bogy a szabalyoz6 nem valtoztatja meg a koltsegalapon kiszamolt dijakat, mint az megtortent a magyar piacon az idei evben, amikor is az NHH allapitotta meg az arakat. Ugy gondolom, bogy az EU nem kerdojelezne meg az NHH eljanisi gyakorlatat - aszimmetrikus elbanas -, amennyiben az NHH megfelelo eljarasbeli peldat tudna felmutatni, mint egyfajta tagorszagi gyakorlat. -2-

27 A szabalyoz6 es a szolgaltat6k kozott jelenleg zajl6 egyeztetesi folyamat -velemenyem szerint -most teszi lehetove azt, bogy a szabalyoz6 a hatarozat-tervezetben olyan kijelentest tegyen, amely a jovoben aszimmetrikus elbanast engedelyezne a szolgaltat6k meretere va16 tekintettel. Ez az aszimmetrikus elbanas jelenthetne azt, bogy a "kis SMP-k" vegre egyszenibb koltsegszamitasi modellt is keszithessenek. Velemenyem szerint tovabbra is igaz az a megallapims, bogy a "kis SMP-k" koltsegszintje hasonl6 (ezt lehetett latni az Nllli altai ev soran kozzetett referencia osszekapcsolasi ajanlat-tervezetekben), ami viszont magasabb az EU atlagdijak szintjetol. Ha az EU osszekapcsolasi dijszinteket behat6an vizsgaljuk, akkor megallapithat6 az is, bogy igen sok tagorszag osszekapcsolasi dija magasabb az EU atlagnal. Az EU-ban tortent liberalizaci6s folyamat soran mindig is voltak magasabb dijszintekkel rendelkezo orszagok, de az atlagdijakhoz torteno kozelitest (oem az azokkal val6 megegyezest!) a tagorszagok szolgaltat6i ot ev alatt ertek el. A magyar piac jelenleg a liberalizaci6t koveto harmadik evben van. Ez alatt az ido alatt a piacra vonatkoz6 torveny megvaltoztamsra keriilt. Jelenleg az Nllli dijmegallapimsaval a fokozatossag elve seriilt meg, amely a kisebb szolgaltat6kat, ugymint az egyprimeres Monortelt igen nehez helyzetbe bozza, hiszen a wsasagnak nem allnak korlatlanul rendelkezesre olyan eroforrasok, amelyekkel a szabalyoz6 altai jelenleg elvart igen reszletes koltsegszamitasi model I kiepitese finanszirozhato. Tisztelt Elnok-helyettes Ur! Fentiek alapjan az alabbiakban felsoroltak megfontolasat kerem az aszimmetrikus (szolgaltat6i meretek alapjan torte-no) szabalyozas kidolgozasanak erdekeben: 1) az NHH -hasonloan a finnorszagi peldahoz -tegye lehetove szakrnai megfontolasok alapjan, bogy a Monortel a jelenleg igen reszletes koltsegmodell helyett egyszeriisitett koltsegmodellt epitsen ki, ahol a modell oem feltetlenui a LRIC koltsegszamitasi modszertant alkalmazza, de a dijak szamitas a koltsegalapusag elveit koveti; 2) az Nllli a szoigaitat6kkal korabban kidolgozott W ACC-szamitasi keplet alapjan fogadja el a Monortel altai szamitott W ACC merteket es engedelyezze annak hasznalatat (ne az Nflli ailapitsa meg a W ACC merteket); -3-

28 3) az NHH a Monortel eseteben engedelyezzen nagyobb szabadsagot a szamviteli szetvalasztasoran (azaz itt is legyen lehetoseg egyszenisitett model I kiepitesere); 4) az Nllli jeloljon meg egy minimum feltetelrendszert a referencia osszekapcsolcisi ajlinlat es referencia ajanlat kidolgozasahoz, amely lehetove tenne, bogy a Monortel rugalmasabban kothesse meg szerzodeseit (engedmeny a kotelezettsegek teren). Tisztelettel: ~-# ~ ~:/' 'J:) :-# j.,,[\. ; tv Kollar pqter vezerigazgat6 Masolat: Pataki Daniel elnok, Nlffi Tanacsa Hidasi Istvan elnok-helyettes, NIllI Tanacsa -4.-