AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 5-ÖS PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

Átírás

1 AZ EMITEL RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 5-ÖS PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

2 Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (1. piacra); a "nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (2. piacra); a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (3. piacra); a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (4. piacra); a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (5. piacra); a "nyilvánosan elérhető nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (6. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a fenti piacokra vonatkozó határozattervezeteit az Emitel Távközlési Rt. áttanulmányozta, az azokkal kapcsolatban kialakított véleménye megegyezik a Matáv Rt. észrevételeiben foglaltakkal, így azokhoz csatlakozik. Kérjük Tisztelt Elnök Urat, szíveskedjék az észrevételekben foglaltakat úgy tekinteni, hogy azok tartalmazzák az Emitel Rt. álláspontját is. Szeged, szeptember 20. Tisztelettel: Kozma Béla vezérigazgató

3 AZ INVITEL RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 5-ÖS PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

4 Az Invitel Rt. álláspontja és észrevételei az Eht 36. (1) bekezdésében írtak szerint az NHH Tanácsának internetes oldalán, valamint a Hatóság hivatalos lapjában, a Hírközlési Értesítő 9. számában (2004 szeptember 16.) Nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára címmel közzétett határozat tervezethez. Észrevételek az Eht 36. (2) bekezdésében szabályozott észrevételezési jog gyakorlását biztosító eljárás lebonyolításához: A Hatóság a határozat-tervezeteket szeptember 3-án hozta nyilvánosságra internetes oldalán. A honlapon megjelent tájékoztató szerint a határozat-tervezetek által érintett felek 20 napon belül tehetnek észrevételeket. A hatósági tájékoztató tartalma azonban néhány napon belül megváltozott, és ezt követően az észrevételezésre nyitva álló határidőként már a határozat tervezeknek a Hírközlési Értesítő-ben történő megjelenését követő 20. nap került feltüntetésre.a Hírközlési Értesítő kiadója a Hírközlési Hatóság, ám a kiadásért felelős személyek többszöri megkeresésünk ellenére sem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy mikor jelenik meg a piacmeghatározási határozat tervezeteket tartalmazó Értesítő. Az Invitel Rt. mint előfizető részére a szeptember 16-i dátummal megjelent 9-es számú Értesítő a terjesztő által október 5-én került kézbesítésre. A Közlönybolttól kapott írásos tájékoztatás szerint a bolt és terjesztő szeptember 27-én kapta meg forgalmazásra az Értesítőt, míg a a Hírközlési Hatóság honlapjára egy szeptember 29-én készült fájl került fel. A fenti anomáliákból megállapítható, hogy az Invitel Rt., mint az Eht 36. (2) bekezdése szerint a határozattal érintett számára szeptember 27-e előtt nem állhatott rendelkezésre hivatalosan és nyilvánosan az az információ, hogy a határozat tervezetek a hatóság hivatalos lapjában ténylegesen milyen dátummal kerülnek közzétételre, azaz nem ismerhettük a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján részünkre nyitva álló észrevételezési határidő tényleges lejáratát. Az Invitel Rt. álláspontja szerint ez az eljárás az Eht 36. (2) bekezdésébe ütközik és nem teszi lehetővé az érdekeltek törvényes keretek közötti jogszerű joggyakorlását. Az Invitel Rt. érdemi észrevételei a Határozat-tervezet piac-meghatározás tárgyában született rendelkező részéhez és a kapcsolódó indoklási részéhez: I Fix-mobil helyettesíthetőség a) A belföldi hívások díjazása A belföldi lakossági hívások díjai a helyhez kötött hálózatban általában alacsonyabbak, mint a mobil rádiótelefon hálózatokban, ez a tendencia azonban egyre kevésbé látszik érvényesülni. A Tanács összehasonlította a volt koncessziós szolgáltatók díjcsomagjait azon díjakkal, amelyeket a mobil rádiótelefon szolgáltatók ajánlanak díjcsomagjaikban és megállapította, hogy a mobil rádiótelefon díjcsomagokban kínált percdíjak általában magasabbak, mint a helyhez kötött telefon szolgáltatók által a lakosság részére kínált díjcsomagok percdíjai. Az alábbi táblázat ezt néhány jellemző díjcsomagra mutatja be. A 8. és 9. táblázat átlagos percdíjainak a számításánál a Tanács olyan súlyozást alkalmazott, amelynél felhasználta a helyhez kötött lakossági előfizetők hívási szokásainak adatait az 1. ábra szerint.

5 A táblázat és az 1. ábra szerinti adatok összevetéséből a Tanács megállapította, hogy a belföldi hívások percdíja jelentősen alatta marad a mobil rádiótelefon hívások percdíjainak, a vizsgálatnál figyelembevett azonos telefonálási szokások mellett A Tanács kiragadott dícsomagokat vizsgált meg, amit a néhány szó jelez az ábrák fejlécében. Nem lehet tudni milyen alapon válogatta ki a Hatóság a díjcsomagokat, illetve, hogy a kiválasztott díjcsomagok mennyire reprezentálják a valódi felhasználási arányokat. A számításnál a Hatóság a vonalas felhasználók esetében súlyozott átlagolást alkalmazott az 1. ábra szerint, de a mobil rádiótelefonok esetében nem alkalmazott súlyozást. Ezen kívül vannak olyan időszakok, csomagok, amikor a Tanács megállapítása tételesen nem igaz. A Tanácsnak külön kell vizsgálnia ezeket a csomagokat/időszakokat. Vannak olyan mobil csomagok, amelyek nagyon jelentős lebeszélhető percet tartalmaznak, ilyen esetben gyakorlatilag nulla árral szembesülnek a fogyasztók. Összegezve megállapítható, hogy a Tanács által elvégzett vizsgálat alapján nem hasonlíthatók össze a belföldi vonalas hívások és a mobil hívások díjai.. b) A hívások tartásidejének a vizsgálata A helyhez kötött telefon hálózatban a tartásidők a következő képet mutatják: 2,5 2,5 2,7 Ugyanakkor a mobil rádiótelefon hálózatban ahol a lakossági és nem lakossági hívások megkülönböztetésére nincs mód a következő képet mutatják: A fentiek alapján a Tanács megállapította, hogy a mobil hálózaton folytatott beszélgetések átlagos tartásideje mintegy fele a helyhez kötött telefonhálózaton folytatott beszélgetések átlagos idejének. Az, hogy a hívások átlagos tartásideje mekkora, nem jellemzi a teljes eloszlást. Szükséges lenne vizsgálni, hogy elkülöníthetők-e olyan mobil hívások, amelyek hosszú tartásidejűek, és ezért fix hívást helyettesíthetnek. A kétféle hálózat összforgalmának adatai szintén azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a mobil rádiótelefon-szolgáltatók előfizetőinek száma több, mint kétszerese a helyhez kötött telefonszolgáltatók előfizetőinek, a mobil rádiótelefon-hálózatok összforgalma még 2003 végére sem érte el a helyhez kötött hálózatok előfizetői összforgalmát. A megállapítás igaz, ugyanakkor nem tartalmaz információt a helyettesítésre vonatkozóan. Ennek egyik eszköze az lett volna, ha a Hatóság a távközlési összforgalom alakulását, és azon belül a vonalas és mobil forgalom arányának alakulását vizsgálja az elmúlt néhány évre. Ebben az esetben meg lehetett volna azt állapítani, hogy van-e korreláció a vonalas forgalom csökkenése és a mobil forgalom növekedése között. A helyettesítés ellen szóló indok továbbá, hogy amennyiben a helyhez kötött előfizetők jelentős hányada helyettesítené a hívásait mobil hívásokkal, a megnövekedő tartásidő a nagyobb cellaforgalom miatt a hálózat bővítését, tehát a mobil rádiótelefon szolgáltató beruházásait igényelné, ami legalábbis rövid távon a hívásdíjak megnövekedéséhez vezetne a mobil hálózatban, ezért a Tanács megállapította, hogy ez a tényező a helyettesítési lehetőség ellen szól.

6 A hívásdíjak emelkedése valóban a mobil helyettesítés ellen hatna ám ezzel a megállapítással a Tanács elismerte azt, hogy a mobil és vezetékes piaci szereplők döntései, a piaci események kölcsönhatásban vannak, tehát vélhetően legalább részben átfedő piacokról van szó. Amennyiben a mobilhálózatok telítettsége amiről a Tanács nem közöl adatokat olyan lenne, hogy a helyettesítés következtében pótlólagos beruházásokra lenne szükség, akkor ezt a mobilszolgáltatok akkor és úgy hajtanák végre, ahogy az a számukra üzletileg a legkedvezőbb, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ez a hívásdíjak emelkedéséhez vezetne, sőt a pótlólagosan keletkező kapacitást kihasználandó a mobilszolgáltatók vélhetően további lépéseket tennének a hálózatuk telítettségének növelésére. Amennyiben a mobil halózat nincs teljesen kihasználva, akkor viszont a helyettesítés révén keletkező pótlólagos forgalom az egységköltség csökkenéséhez vezethet ami ösztönzően hathat a helyettesítésre. Megállapítható tehát, hogy a Tanács megállapítása nem megalapozott. c) Egy előfizetőre jutó forgalom Az egy előfizetőre jutó átlagos forgalom az előző ponthoz hasonló képet mutat a kétféle hálózat vonatkozásában: Hasonlóan az előző ponthoz, a helyettesítés ellen szól, hogy amennyiben a helyhez kötött előfizetők jelentős hányada helyettesítené a hívásait mobil hívásokkal, a megnövekedő forgalom (amely a tartási idő és a hívásszám szorzata) a nagyobb cellaforgalom miatt a hálózat bővítését, tehát a mobil rádiótelefon szolgáltató beruházásait igényelné, ami ugyancsak a hívásdíjak megnövekedéséhez vezetne a mobil hálózatban. A Tanács megállapította, hogy ez a tényező is a helyettesítési lehetőség ellen szól. A b) ponthoz hasonlóan a Tanács megállapítása ez estben is nélkülözi a ténybeli megalapozást és az érvelése is hibás. d) A belföldi hívások funkcionalitása A piackutatás adatai alapján51 a Tanács megállapította, hogy a belföldi mobil rádiótelefon hívások elsősorban személyek közötti kapcsolat céljára szolgálnak, míg a helyhez kötött belföldi telefon hívások a személyek mellett az esetek jelentős részében háztartásokhoz, intézményekhez, szervezetekhez és vállalkozásokhoz irányulnak. A Tanács nem közli, hogy a közvéleménykutatás mely adataiból, milyen modell segítségével és milyen megbízhatósággal vonja le a fenti következtetést. Mindezek nelkül a megállapítás nem értelmezhető. A lakosság szempontjából kompetens intézmények, hatóságok stb. hívása általában helyi hívás. Ezt az állítást a Hatóság nem támasztja alá adatokkal. A helyhez kötött telefon hozzáférésekről korlátozás nélkül küldhető fax, amit a mobil hálózatban csak egy második, csak erre használható hívószámról lehet megtenni. Internet hozzáférés esetén pedig, amellett, hogy külön szám igénybevételére van szükség, mobil hálózaton az ilyen hívások adatátviteli sebessége - a helyhez kötött hálózat analóg vonalánál elérhető elméleti 56 kbit/s sebességhez képest - csak 14 kbit/s körüli. Ez a sebességhatár csak magasabb díjú GPRS52 ill. EDGE53 típusú hozzáférés esetén haladható

7 meg, amit viszont csak a helyhez kötött hálózat ISDN (def) hozzáférésével lehet összehasonlítani. Az adatátvitel terén mutatkozó különbség a vizsgált időtávon belül csak az UMTS hálózatok esetében tűnik majd el, de ennek díjairól még nem rendelkezik a hatóság adatokkal. Mivel az adatátvitel külön piacot alkot, ezért ezek a szempontok itt irrelevánsak. A Tanács a fentiek alapján megállapította, hogy funkcionalitás tekintetében a mobil rádiótelefon hívások nem helyettesítik a helyhez kötött belföldi telefonhívásokat. Ez az állítás sincs megfelelően alátámasztva, nem beszélve arról, hogy a szakirodalom álláspontja ennek az ellenkezője. e) Előfizetői sűrűség Az elmúlt időszakban az egyéni előfizetők száma csökkenést mutat. Ez nem elsősorban a mobil rádiótelefon sűrűség rohamos növekedésével magyarázható. Fenti állítást a hatóság semmilyen módon nem támasztja alá, nem jelöli meg az adat forrását, nem nevezi meg a lakossági előfizetői szám csökkenés hatóság által feltárt tényleges okát, így álláspontunk szerint egy ilyen megalapozatlan megállapítás nem szerepelhet a határozatban. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy a lakossági előfizetői fővonalak csökkenését kompenzálja a nem lakossági előfizetői fővonalak számának az emelkedése, ami összességében stagnálást mutat a mobil sűrűség folyamatos emelkedése ellenére. A Hatóság elmulasztotta megvizsgálni, hogy a vizsgálat tárgyát képező időszakban hogyan alakult a vállalkozások és egyéb intézmények száma, tehát a távközlési szolgáltatásokat potenciálisan igénybevevő egységek száma. Ezért a nem lakossági előfizetők számának növekedéséből nem lehet arra a nézvést következtetést levonni, hogy a mobil rádiótelefonsűrüség erre hatással volt-e vagy sem. A Hatóságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a mobil rádiótelefon sűrüség növekedése hogyan befolyásolja a nem lakossági vonalas előfizetők számát. A nem lakossági vonalas előfizetők számának növekedése önmagában nem mond semmit a vizsgált összefüggésről. A mobil rádiótelefon előfizetők számának rohamos emelkedése és a lakossági fővonalak számának csökkenése időben feltehetően azért esik egybe, mert differenciálódás történik a beszéd telefónia területén; a személyes telefon kapcsolat bizonyos mértékig áttevődik a mobil telefonokra, míg a háztartások közötti kapcsolat és a hivatalos hívások köre változatlanul a vezetékes hálózatokon bonyolódik (lásd még a d) pontban kifejtett funkcionális különbségeket). Ezt az állítást a hatóság nem támasztja alá megfelelően. A fogyasztói szokások differenciálódása azt jelenti, hogy bizonyos hívásokat vezetékes, másokat mobil telefonon bonyolítanak a fogyasztók, és ez nem zárja ki a helyettesítést. Az előfizetői sűrűség múltbeli változásainak a vizsgálata alapján a Tanács megállapította, hogy a helyhezkötött telefon hívások helyettesíthetősége mobil

8 rádiótelefon hívásokkal nem állapítható meg. Az I pontban leírt vizsgálatok alapján a Tanács megállapította, hogy a helyhez kötött telefonról végezhető lakossági belföldi hívások tekintetében a fogyasztók nem tekintik helyettesítőnek a mobil rádiótelefon használatát, ezért nem indokolt e szempont további vizsgálata, illetve a vizsgált kiskereskedelmi piac meghatározására e szempont nincs hatással, ezért a szolgáltatási piac e szempont szerint nem bővíthető. Véleményünk szerint a Hatóság által felsorolt érvek nélkülözik a logikai és empirikus alátámasztást, ezért ezekből a fenti következtetések sem vonhatók le. Mindezeken túl úgy tűnik, hogy a Tanács nem vette figyelembe a szakirodalomban leírt eljárásokat, megállapításokat, így álláspontunk szerint a végkövetkeztetés sincs szakmailag megfelelően alátámasztva. Az Invitel Rt. véleménye szerint a vezetékes mobil helyettesíthetőség vizsgálatát a Tanács nem végezte el kellő mélységben és szakmai színvonalon, továbbá nincsenek birtokában a vizsgálat elvégzéshez szükséges adatok. Ezek nélkül azonban a Tanács nem állapíthatja meg a releváns piacokat, nem azonosíthatja a jelentős piaci erejű szolgáltatókat és kötelezettségeket sem róhat ki rájuk.

9 A MATÁV RT. ÉSZREVÉTELEI AZ 5-ÖS PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

10 Ikt. szám: /2004. Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa 1015 Budapest Ostrom u Pataki Dániel elnök úr részére Tárgy: Észrevételek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra (5. piacra) vonatkozó határozattervezethez Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó határozattervezetére vonatkozó álláspontunkat, javaslatainkat és észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze. A Matáv Rt.-nek alapvető érdeke, hogy a Keretirányelvben és az Eht.-ban foglalt szabályozási elvek, ágazatpolitikai célok az Eht. 44. (5) bekezdésében meghatározott időponthoz képest a lehető leghamarabb érvényre jussanak, ezáltal megszűnjön a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályozási időszak, amelyben a régi és egyes új kötelezettségek egyaránt terhelik e szolgáltatókat. A "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat majdani elfogadása tiszta helyzetet fog teremteni az érintett piacra vonatkozó szabályozói kötelezettségek tekintetében. A tisztelt Tanács által készített határozattervezetre vonatkozó, jelen beadványunkban összefoglalt észrevételeink és javaslataink célja, hogy javítsa annak megalapozottságát, ezáltal valamennyi piaci szereplő és az Európai Bizottság számára szükséges és elégséges mértékük meggyőző módon elfogadható legyen. Reményeink szerint javaslataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges határozat a jelenlegi tervezetnél kevesebb támadási felületet hagyjon. 2

11 A határozattervezethez kapcsolódó részletes észrevételeink, javaslatunk jelen beadványunk mellékletében találhatóak (mivel a határozattervezet indokolásának "A" fejezete lényegében a Tanácsnak az érintett piacok azonosításával, az érintett piacon fennálló verseny, illetve annak hatékonyságának elemzésével, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával, és a kötelezettségek kiszabásával kapcsolatos július 30-i módszertanát tartalmazza, erre vonatkozó észrevételeinket pedig más szolgáltatók mellett a tisztelt Tanácsnak már korábban megküldtük, észrevételeink érdemben nagyrészt a határozattervezet indokolásának "B" fejezetéhez kapcsolódnak). Az átláthatóság kedvéért azonban leglényegesebb észrevételeinket az alábbiakban is összefoglaljuk: A határozattervezetnek az érintett piac azonosítására vonatkozó részével lényegében egyetértünk, arra észrevételt nem kívánunk tenni. Üdvözöljük és helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piacot a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével határozta meg. A határozattervezetnek az érintett piacon jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosítására vonatkozó döntésével egyetértünk, bár annak indokolását egyes meghatározott esetekben nem tartjuk kellően megalapozottnak. Megítélésünk szerint a határozattervezet indokolásából egyes helyeken hiányzik a versenyt torzító-korlátozó tényezők és a kiróni szándékolt kötelezettség hatásának részletes, megalapozott és minden vonatkozásra kiterjedő feltárása, elemzése, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő jelenlegi kötelezettségek hatásának részletes vizsgálata, hiányoznak a tisztelt Tanács általánosító jellegű kijelentéseit és megállapításait megfelelően alátámasztó bizonyítékok, hiányoznak a konkrét számszerű tényadatok, egyes megállapítások néhol egymásnak ellentmondanak. Ezért álláspontunk szerint a határozattervezet indokolása jelenlegi formájában nem teljes mértékben felel meg az Eht. 24. g) pontjának és az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontjának (a megalapozott/részletes/megfelelő indokolás kötelezettsége közösségi normákban és egyéb dokumentumokban is megtalálható: Keretirányelv 7. cikk (3) bekezdés, 2002/C 165/03 számú Bizottsági Iránymutatás 117. pont és a C(2003) 2647 számú Bizottsági Ajánlás 5. pont, valamint ERG Common Position pont). Ezek alapján jogi szempontból megkérdőjelezhetővé válik a Keretirányelv 8. cikke szerinti "arányos" intézkedés meghozatala, illetve az Eht. 52. (1) bekezdése és 54. (1) bekezdése szerinti "indokolt" és "arányos" kötelezettségek kiszabása, ami végső soron kétségessé teszi a Keretirányelv 8. cikke, illetve az Eht. 2. -a szerinti ágazatpolitikai célok maradéktalan megvalósulását. Hiányoljuk a határozattervezetből azt az információt, hogy mely szolgáltatók mely szolgáltatásai kerültek figyelembe vételre a piaci részesedések számításánál. Álláspontunk szerint, összhangban a szolgáltatás általunk helyesnek tartott definíciójával, valamint az EU Bizottság VoIP konzultációs dokumentuma, továbbá a tisztelt Tanács július 24.-i szakmai vitafórumán prezentált hatósági álláspont szerinti szolgáltatás tartalmi meghatározással, az alkalmazott technológiától függetlenül szükséges a bevételeket figyelembe venni. Az egyeztetési eljárás vonatkozásában javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács a határozattervezet közzétételével kapcsolatos bizonytalanságokat küszöbölje ki, és az esetleges szóbeli meghallgatásról lehetőség szerint már a közzététel időpontjában adjon tájékoztatást. 3

12 Ezúton kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy a Matáv Rt. határozattervezettel kapcsolatos álláspontját, javaslatait és észrevételeit határozattervezetével együtt küldje meg az Európai Bizottság részére a Keretirányelv 6. cikke (A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa) és az Eht a szerinti egyeztetési eljárás keretében. Az Eht. 36. (3) bekezdése alapján kérjük javaslataink, észrevételeink és megjegyzéseink szíves figyelembevételét a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piacra vonatkozó végleges határozat meghozatala során. Budapest, szeptember 20. Tisztelettel: Vasváriné dr. Menyhárt Éva igazgató Szabályozói kapcsolatok és árpolitika ágazat 4

13 A MATÁV RT. RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEI ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által a "nyilvánosan elérhető helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára" elnevezésű kiskereskedelmi piac (5. piac) vonatkozásában közzétett határozattervezetéhez Rendelkező rész és Indokolás Az indokolás utal (3. oldal) a Módszertan [1] b) pontjának megfelelően a piackutatási eszközökre, adatokra. Ezzel kapcsolatban hiányérzetünk van, mivel az indokolásból nem derül ki a piackutatás konkrét időpontja, módszertana és végeredményei. Ezért javasoljuk ennek, vagy a piackutatási dokumentum interneten való elérhetőségének feltüntetését az indokolásban. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az indokolásban (5. oldal) hivatkozott szakmai fórum és szakmai vitafórum mindenképpen hasznos volt, a szolgáltatók megismerték a tisztelt Tanács előzetes álláspontját, megközelítését, ezeket a találkozókat mégis inkább formálisnak, mint érdeminek tartottuk, a jövőben törekedni kellene a konstruktívabb párbeszéd kialakítására. Ez a vitafórum továbbá nem helyettesíti a határozattervezettel kapcsolatos nyilvános meghallgatást, hiszen ott mindössze három részletkérdés tekintetében ismerhettük meg a tisztelt Tanács álláspontját. Az indokolás (6. oldal) utal arra, hogy a tisztelt Tanács a Hírközlési Értesítőben és internetes oldalán (2004-ben, konkrét hónap/nap megjelölése nélkül) közzétette a határozattervezeteket és az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat. A tisztelt Tanács internetes honlapjának (szeptember 3.-i keltezésű sajtóközleménye) szerint a határozattervezetek augusztus 31-én készültek el, míg egy másik (szeptember 1.-i keltezésű) oldala szerint az érintettek a Hírközlési Értesítőben történt megjelenést követő 20 napig tehetnek észrevételt. Ugyanakkor az Európai Bizottsághoz eljuttatott, 15. és 16. nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatos augusztus 12.-i és augusztus 18.-i szóbeli meghallgatásokról készült jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az NHH értelmezésében a közzétételi kötelezettségnek az NHH weblapon történő közzététel felel meg (a jegyzőkönyvekből egyébként világosan látszik, hogy a határozattervezek közzététele korántsem volt problémamentes). A tisztelt Tanács nyilatkozattételre történő felhívással kapcsolatban elküldött továbbá egy levelet a Matáv Rt. részére DH /2004-es ügyiratszám alatt, amely Társaságunkhoz szeptember 2-án érkezett, és amelyben a tisztelt Tanács az egyeztetés keretében való közzététel időpontját augusztus 31.-ben határozta meg. A határidők számítása körüli bizonytalanságok elkerülése, és az érdemi észrevételek összeállításához szükséges idő rendelkezésre állása érdekében javasoljuk, hogy a jövőben a tisztelt Tanács gondoskodjon a közzététel szabályainak egyértelmű megállapításáról és precíz interneten és a Hírközlési Értesítőben egy időben történő közzétételről. A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a határozattervezetből (6. oldal) nem világos számunkra mit jelent az "előkészítő anyag" fogalma. Javasoljuk e fogalom tisztázását, és a Hírközlési Értesítő vonatkozó számainak megjelölését, mert ennek hiányában az Eht. 36. (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek maradéktalanul. 5

14 A határozattervezet indokolása (6. oldal) utal az Európai Bizottsággal folytatandó notifikációs eljárására és azt a megállapítást teszi, hogy a határozattervezetben foglaltak "hatással lehetnek a tagállami kereskedelemre". A pontosítás kedvéért javasoljuk, hogy a határozattervezet "tagállami kereskedelemre" szövegrésze "tagállamok közötti kereskedelemre" módosuljon az Eht. 65. (1) bekezdése, valamint a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezése és 7. cikk (3) bekezdése alapján. A módosított megállapítással egyetértünk, de a teljesség kedvéért javasoljuk, hogy a Keretirányelv 38. bevezető rendelkezésének fényében az indokolás kerüljön kiegészítésre azzal, hogy a határozattervezet mennyiben lehet hatással a tagállamok közötti kereskedelemre. Mivel a határozattervezet rendelkező része (2. oldal) és indokolása (7. oldal) nem utal rá, javasoljuk annak kiegészítését azzal, hogy az Eht ában közvetítőválasztás kötelezettsége "az Eht (2)-(3) bekezdéseire figyelemmel" terhelje a kötelezett szolgáltatót. Álláspontunk szerint ugyanis az Eht. hatodik részének vegyes rendelkezéseiben az Eht. hatálybalépésekor hatályban levő egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előfizetések szabályai az Eht ban foglaltakhoz képest speciális, de mindenképpen a jövőben is alkalmazandó szabályokat tartalmaznak (egy egyetemes szolgáltató nagy valószínűséggel rendelkezik jelentős piaci erővel). Megítélésünk szerint a kiegészítés nélkül a határozattervezet ellentétes lenne az Eht.-val. Terjedelmében eltér a határozattervezet rendelkező részében (2. oldal) leírt kötelezettség és az indokolásában foglalt kötelezettség "kibontása" (7-8. oldalak). Mivel az indokolásban szereplő szövegrészek a jogszabály nem szó szerinti hivatkozásai, nem követi a jogszabályban lefektetett sorrendet, abban szükségtelenül és pontatlanul ismétlés is szerepel (az Eht (9) bekezdéséhez hasonló szöveg kétszer szerepel a 7. oldalon), ezáltal zavaró jelleget kölcsönöz a határozattervezet vonatkozó részének, javasoljuk a szövegrész törlését. Indokolás A. fejezet (Módszertan) A Módszertan mechanikus bemásolásával a határozattervezet terjedelme jelentősen megnőtt, de indokolásának tartalma nem mélyült, hiszen a Módszertan már ismert volt az ügyfelek előtt. Ezért javasoljuk, hogy a végleges határozatban csak a Módszertanra vagy annak vonatkozó pontjaira történjen utalás. Indokolás B. fejezet I. Piacmeghatározás I.1. A piac meghatározásának menete A 2003/311/EK Bizottsági Ajánlás címének megfelelően javasoljuk az első bekezdés kiegészítését azzal, hogy a Bizottsági Ajánlás ex-ante szabályozás szempontjából "nagy valószínűséggel" érintett piacnak minősíti a vizsgált piacot. I.2. Jogszabályi fogalmak A jogszabályban meghatározott fogalmak hosszas felsorolása helyett javasoljuk, hogy azokra paragrafus, illetve pont szerint történjen utalás. 6

15 I.4. A vizsgált piac bejelentett szolgáltatásainak és általános jellemzőinek a vizsgálata A határozattervezet megállapítja, hogy "az előfizetők nem érzékelnek jelentős különbséget az áramkörkapcsolt szolgáltatás igénybevételéhez képest", ugyanakkor a VoIP technológia esetében a beszédátvitel minősége lehet gyengébb. Az EU Bizottság VoIP konzultációs dokumentuma, továbbá a tisztelt Tanács július 24.- i szakmai vitafórumán prezentált hatósági álláspont szerint is csupán a telefon szolgáltatással egyenértékű VoIP szolgáltatás minősül telefon szolgáltatásnak és esik azonos szabályozás hatása alá. Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács módosítsa a szövegrészt ennek megfelelően, továbbá a 76. oldalon is kerüljön besorolásra a feltörekvő piacok kategóriájába a nyilvános telefonszolgáltatás paramétereinek nem teljes mértékben megfelelő VoIP szolgáltatás. I.5.1. A lakossági és nem lakossági kiskereskedelmi piacok összevonása A bc) alpontban javasoljuk a vizsgált időszak megjelölését I.5.7. Az Internet elérési hívások különválasztása Nem értünk egyet a határozattervezet megállapításával, miszerint "az Internet elérés szabályozott áron történik", mivel az Internet elérés árát a 30/2001. (XII. 23.) MeHVM rendelet csak január 1. és december 31. között szabályozta. I.7.3. Kínálati helyettesítés A határozattervezet megállapításával, miszerint "[ ] a piacon jelenleg nem érdekelt meglevő vállalkozások várhatóan nem fognak a vizsgált időtávon belül belépni a vizsgált piacra" nem tudunk egyet érteni, mivel a UPC Magyarország Kft szeptemberével elindította távbeszélő szolgáltatását. A tisztelt Tanács internetes honlapján is megtalálható, hogy a nevezett társaság bejelentette nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélő szolgáltatás nyújtását, a társaság internetes honlapján pedig megtalálhatóak a szolgáltatás részletei, belépési díjai, tarifái és egyéb részletei, amelyek mindenképpen túlmutatnak a "tervek, elképzelések formájában meglevő információkon". Ezért kérjük a határozattervezet vonatkozó részének megfelelő módosítását, és annak részletezését, hogy ezt miképp veszi figyelembe a kínálati helyettesíthetőség vizsgálatának szempontjából. I.8.1. A földrajzi piac kiterjedése Helyesnek tartjuk, hogy a tisztelt Tanács a földrajzi piac meghatározását a Keretirányelv 15. cikkével és a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 2. -ával összhangban a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságainak figyelembevételével, az Európai Bizottság 2002/C 165/03 számú iránymutatásának, illetve a 8001/2004. (IHK. 8.) számú IHM tájékoztató 59. pontja alapján határozta meg. I.9. A piac alakulása a jövőbeli időtávon belül A határozattervezet súlyos hiányossága, hogy voltaképpen semmilyen elemzést, számadatot nem tartalmaz a piac várható alakulásáról a jövőbeli időtávon belül, ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács számadatokkal, konkrétumokkal támassza alá általánosító állításait (amint azt a fentebb hivatkozott közösségi normák és az ERG 7

16 közös álláspontjának (ERG Common Position; ERG (03) 30rev1) pontjában foglaltak is megkívánják). I.11. Az érintett piac vizsgálata Az érintett piac vizsgálatával foglalkozó ponton belül a határozattervezet a Bizottsági Ajánlás 9. bevezető rendelkezésében írt hármas tesztet végzi el. Ezzel (és különösen a I ponttal) kapcsolatban hiányoljuk a frissebb információkat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdőíves adatok már nem vonatkoznak a évre, mindazonáltal az Eht. és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépésével egy sor olyan liberalizációs intézkedés került bevezetésre, amely kihatással lehet a szolgáltatók piaci részesedésére, a piaci versenyre, és éppen ezt az időszakot nem vizsgálta kellően részletesen a Tanács. Ugyan kissé más vonatkozásban, de az Európai Bizottság is kifejtette, hogy a hármas tesztnek általában véve előre tekintő jellegűnek, nem pedig múltbéli piaci adatokon alapulónak kell lennie, különösen akkor, ha frissebb adatok állnak a szabályozó hatóság rendelkezésére (a UK/2003/0004 és a UK/2003/0005 bejelentésekhez a Bizottság által SG (2003) D/ ügyszám alatt fűzött észrevételek III.(3) pontja). Ezért javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács részletesen fejtse ki, hogy a január 1.-jét követően a határozattervezet elkészítéséig milyen információkat, adatokat vett figyelembe, és ezeket milyen mértékben használta fel előretekintő elemzésének elkészítésében. I Piacra lépési korlátok; strukturális korlátok A határozattervezetből nem látjuk bizonyítottnak, hogy miből vezette le a tisztelt Tanács azon megállapítását, miszerint "nagyobb hálózathoz tartozni többletértéket jelent a fogyasztónak". I Hatékony versenyhez való közeledés A határozattervezet a) alpontja végi adatokra alapozva 8 új piaci szereplőt említ, ugyanakkor az I.9. pont is utal új szolgáltatók megjelenésére (a határozattervezet a Tele2-t nevezi meg, amely áprilisában kezdte meg szolgáltatásának nyújtását), ezért javasoljuk, hogy a végső határozatban a tisztelt Tanács a legfrissebb rendelkezésére álló információkat tüntesse fel. Ugyan a II.2.1. pont (Piaci részesedés) utal arra, hogy a piaci részesedés vizsgálata elsősorban a nettó árbevételen, és másodsorban a hozzáférések számán alapul, javasoljuk a táblázat kiegészítését azzal, hogy az adatok nettó árbevételen alapulnak. II. Piacelemzés, JPE szolgáltatók azonosítása II.2.2. A vállalkozások mérete A 12. táblázatban a tisztelt Tanács elegendőnek tartotta a 100 M Ft feletti nettó árbevételt elért cégek figyelembe vételét. Javasoljuk, hogy a határozattervezet táblázata kiegészítésre kerüljön valamennyi szolgáltató adataival, vagy ennek hiányában kérjük annak alapos megindokolását, hogy miért éppen ezt az összeget véli a Tanács alkalmazandónak (az 1-6. piacok vonatkozásában eltérőek az érintett piaci szolgáltatásból származó árbevételek, ugyanakkor a limit minden piac esetében egyforma). 8

17 II.2.4. A technológiai fölény vagy előny Javasoljuk a szövegrész konklúzióval való kiegészítését (az 1-2. piacokra vonatkozó határozattervezetek vonatkozó pontja szerint "a technológiai előny szempontjának az erőfölény megállapításakor nincsen relevanciája"). II.2.5. Kiegyenlítő vásárlóerő hiánya Javasoljuk a 63. lábjegyzet kiegészítését azzal, hogy a hivatkozott jogszabályt a 46/2004. (III. 18.) Korm. rendelet váltotta fel. II.2.6. A könnyű, vagy privilegizált hozzáférés a tőkéhez A határozattervezet táblázati adatokra utalva megállapítja, hogy az érintett vállalkozások tőke hozzáférési mutatói jelentős szórást mutatnak. A hivatkozott táblázatból azonban tényleges tőkehozzáférést nehezen lehet számolni, legfeljebb elméleti fejtegetést tenni. Így ezen ténymegállapítás inkább valószínűsíthető alapadat, mint tény. Megállapíthat a határozattervezet árbevétel-arányos nyereségre, eszközarányos megtérülésre, tőkearányos megtérülésre, pénzügyi jövedelmezőségi helyzetre stb. vonatkozó mutatószámokat, illetve külső belső hitelállományi mérőszámokat, de a tőkehozzáférésre ezen adatok alapján csak feltevéssel élhet, ezért javasoljuk a vonatkozó pont részletesebb alátámasztását. II.2.9. Választékgazdaságosság Javasoljuk a határozattervezet kiegészítését azzal, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókként kijelölt szolgáltatók szolgáltatási portfoliója nagymértékben hasonló. Ez magától értetődő, hiszen ezek a szolgáltatók ugyanazokon a piacokon tevékenykednek, és a földrajzi elkülönültség ellenére sok esetben egymásnak versenytársai is. Mindegyik szolgáltató képes lefedni a telefonszolgáltatások teljes palettáját, és mivel a piac főbb jellemzői az egész országban azonosak, így az üzletpolitikai különbségek csak kisebb eltéréseket okoznak az egyes szolgáltatók kínálatában (annyit, amennyi különbség bármely más iparágban működő szolgáltatók termékei között van, ha egy azonos piacon tevékenykednek). A főbb szolgáltatás típusok tehát mindegyik cég esetében megvannak: analóg és ISDN előfizetések, helyi, távolsági, nemzetközi hívásirányok, valamint egyéb nem földrajzi irányú hívások biztosítása az előfizetőknek, továbbá az egyéni és üzleti ügyfelek megkülönböztetése. 9

18 II Vertikálisan integrált vállalkozás, vállalkozás csoport A határozattervezet megállapítása miszerint az Emitel Rt. részére "jelentős előnyt képez a hasonló, kisebb szolgáltatókkal szemben", hogy a Matáv Rt. 100%-os tulajdonában van, álláspontunk szerint megalapozatlan. Az Eht. 2. f) pontja (piaci résztvevők esélyegyenlősége) és 114. (2) bekezdése, valamint a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. -a (egyenlő bánásmód követelménye) vonatkozik (illetőleg a korábbi jogszabályi környezetben a Hkt a vonatkozott) a Matáv Rt.-re, illetve az Emitel Rt.-re is, továbbá a határozattervezet a vizsgált szolgáltatási piacon belül külön érintett piacként kezeli az 1. (Matáv Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) és a 4. (Emitel Rt., volt koncessziós szolgáltató területe) számú érintett piacokat, ezért kérjük a tisztelt Tanácsot, fejtse ki, hogy a tulajdonosi kapcsolatból milyen előnyök származhatnak az Emitel Rt.-nek, vagy törölje a szövegrészt. Kérjük a tisztelt Tanácsot, hogy értékelje, milyen hatással lehet a vizsgált időtávon belül az, ha a társaságok internetes oldalán megjelent sajtóközleményekben hivatkozott elvi megállapodás teljesülése esetén a HTCC megvásárolja a hollandiai KPN-től annak PanTel Rt.-ben levő részesedését. III. Kötelezettségek megállapítása A határozattervezet megállapítása szerint a "nagykereskedelmi piacokon előírható kötelezettségek közül a jelen határozat szerinti érintett piacokon [mivel a határozattervezet csak egy forgalmi piacot érint, helyesebb lenne a "piacon" megfogalmazás] jelentős piaci erővel rendelkezők vonatkozásában a korábbi jogszabályi környezetben is érvényben volt az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a referenciaajánlat-tételi kötelezettség, a közös eszközhasználat, a költségalapúság követelménye, valamint a számviteli szétválasztás kötelezettsége, ám ezek önmagukban nem biztosították a törvény céljainak megvalósulását." Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács állítását számadatokkal alátámasztott, részletes indokolással lássa el. III.5.2.a) Döntő erőfölény a helyi és/vagy országos nem lakossági hívások piacán Megjegyezzük, hogy a döntő erőfölény fennállása ellen szól az egyirányú mobil helyettesítés ténye, amelyet az I ponthoz írt észrevételünkben részletesen kifejtettünk. Javasoljuk továbbá, hogy a negyedik bekezdés kerüljön kiegészítésre azzal, hogy az erőfölény hátterében az akkori jogszabályi környezet is áll (amely alapján megkötötték a koncessziós szerződéseket). III.5.2.b) Az árak szintje A határozattervezet utal "a díjak kompetitív szint fölött" tartására. Nem értünk egyet azzal, hogy a díjak a kompetitív szint felett vannak. Javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek és azt, hogy az egyes jelentős piaci erejű szolgáltatók szolgáltatásonként eltérő forgalmi árai esetében ez mit jelent. III.5.2.c) Piactorzító hatások A határozattervezet szerint "továbbra is megfigyelhetőek a kompetitív szinttől tartósan elszakadó díjak". Álláspontunk szerint a "kompetitív szint" mértékét a tisztelt 10

19 Tanácsnak részletesen meg kell indokolni a határozattervezetben és bemutatnia, hogy az idézett állításához képest az egyes jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók különböző forgalmi árai mennyire "tartósan szakadnak el", ezért javasoljuk a határozattervezet kiegészítését és részletesebb indokolását. III.5.3. Az egyedi kötelezettségek célja A határozattervezet utal a belföldi díjak "kompetitív szintre" történő csökkentésére anélkül, hogy ezzel kapcsolatban konkrétumokat határozna meg, ezért a fenti észrevételhez hasonlóan javasoljuk, hogy a tisztelt Tanács konkrétan határozza meg, mit tart kompetitív díjszintnek. Véleményünk szerint a helyzet a határozattervezet megállapításával éppen ellentétes, az árak a "kompetitív díjszinten" vannak, amint azt a 4 th report on monitoring EU candidate countries is kimutatta. Mind a költségadatok, mind a nemzetközi benchmarkok azt támasztják alá, hogy a díjaknak inkább emelkedniük kellene. III.5.5. Arányos és indokolt kötelezettségek alkalmazása Hiányoljuk az első bekezdésből annak bemutatását, hogy a kirótt határozat mennyiben arányos és indokolt, ezért javasoljuk a határozattervezet kiegészítését, alátámasztását. A közösségi esetjog (Fedesa and others [1990] C-331/88, ECR I-04023, 2. pont) is megfogalmazza az arányosság elvével kapcsolatban, hogy egy gazdasági tevékenység korlátozása esetén a több megfelelő intézkedés közül a legkevésbé terhes intézkedést kell alkalmazni. Ezért javasoljuk, hogy a határozattervezetben annak részletes elemzését és vizsgálatát, hogy a tisztelt Tanács által kiróni kívánt intézkedés milyen terhekkel, költségekkel járhat a jelentős piaci erejű szolgáltatókra nézve. A második bekezdés "piaci problémára utal", ugyanakkor a verseny szempontjából nem csak negatív, hanem pozitív fejlemények is bekövetkezhetnek a vizsgált piacon, ezért javasoljuk, hogy a második bekezdés második mondatát a tisztelt Tanács módosítsa az Eht. 57. (2)-(3) bekezdéseivel összhangban. 11

20 A MONORTEL ÉSZREVÉTELEI AZ 5-ÖS PIACRA VONATKOZÓ HATÁROZATTERVEZETTEL KAPCSOLATBAN

21 dr. Racz Zsolt Dr elnok-helyettes Nemzeti Hirkozlesi Hat6sag Budapest Ostrom u Targy: JPE-szolgaltat.6k kozotti kiilonbsegek Tisztelt Elnok-helyettes Ur! ~-&f'~ Tarsasagunk nagy erdeklodessel olvasta az NIlli honlapjan nyilvanossagra hozott hatarozattervezeteket, melyek a jelentos piaci erovel rendelkezo szolgaltat6kat jelolik meg. Ebben az evben a JPE-kijeloles m6dszertanaban a korabbi evek gyakorlatat61 eltero szemponto kerultek bevezetesre, amellyel az NIlli kovetni kivanja a hatalyos EU direktivakban megfogalmazott elvarasokat (ld: JPE m6dszertan, 1.sz. melleklet, majus 5.). A m6dszertanban azonban nem talalhat6 az eltero mereru szolgaltat6k aszi!}lmetrikus elbanasara uta16 utmutatas. A Monortel teljesen tisztaban van azzal a tennyel, bogy a tarsasagot az NlllI inkumbens, azaz a piacon filar a liberalizaci6t megelozo evekben tevekenykedo szolgaltat6nak tekinti, hiszen a Monortel december I-jetol szolgaltat a 29-es primer korzetben. Fontosnak tartom azonban, bogy T. Elnok-helyettes Urnak bemutassam a JPE-szolgaltat6 kozott meg fennal16 jelentos kulonbsegeket, amelyek meg most, a liberalizaci6t koveto harmadik evben sem csokkentek nagymertekben. Az elso IPE kijelolo hatarozatot meg az NHHjogelodje, a HDB hozta, amelyben megallapitasra keriiltek a piaci reszesedesek. Ekkor meg a evi adatok keriiltek feldolgozasra, mely szerint a MA TA V Rt. az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben orszagosan %-kal reszesedett. Ugyanezen idoszakban a Monortel reszesedese 1.51 %, illetve 1.96 % volt. A masodik IPE kijelolo hatarozatban, amelyben mar evi adatok keriiltek feldolgozasra a MATA V az orszagos tavbeszelo szolgaltatasi piac netto arbevetelebol %-kal, mig az elofizetoi hozzaferesek tekinteteben %-kal rendelkezett. Ez a Monortel eseteben 2.04 %, illetve 1,98 % volt. Szembemno, bogy a harmadik JPE kijelolessel foglalkozo hatarozat-tervezet mar oem ~. &Co2 ( / tl-,..' ~ t.., '.. 1'0.0;-1 o/!&- ~~. tf

22 foglalkozik az igazi meretekkel, hanem csak a relevansnak tartott foldrajzi piacon val6 reszesedeseket vizsgalja. Ez velemenyem szerint nem helyes, mert az elozoekben bemutatott eltero meretek aranya jelentosen nem valtozhatott meg a ev soran. Az eltero meretek figyelmen kiviil hagyasa sertheti a hatarozat-tervezet m.2 pont alatt foglalt kriteriumait. A tavkozlesi piac liberalizaci6ja idejen a hirkozlesrol sz evi XL. torveny 105. (3) bekezdeseben foglaltak jeloltek ki a JPE-szolgaltat6kat, meretiikre val6 tekintet nelkiil. Az egyetlen olyan rendelkezes, amely a jogalkot6 aszimmetrikus -azaz a szakmai korokben un. "kis S~, nagy SMP" foga1omkent ismert -szabalyozasi torekvesere utal6 jel volt az elofizeto hurok atengedesere vonatkoz6 paragrafus, amely lehetove tette a "kis SMP-knek", kozottiik a Monortelnek is, bogy a MAT A V -hoz kepest kozel egy evvel kesobb ajanljak fel a helyi hurkokat atengedesre. Ezen mlmenoen a jogalkot6 minded jelentosebb szakmai f6rumon sz6ban tobbszor is jelezte azon szandekat, ~ely az eltero piaci befolyassal rendelkezo szolgaltat6k eltero m6don torteno szabalyozasara utalt. Ez azt jelentette, bogy a koltsegszamitasi modellek kiepitesekor a "kis SMP-k" valamivel egyszen1bb modellt is kiepithettek volna. Ezen jogalkot6i torekves a szabalyoz6 szamara kiadott utmutatas vagy rendelet hianyaban azonban oem tarthat6 be. Annak erdekeben, bogy valamilyen m6don be lehessen tartani az emlitett jogalkot6i torekvest, megfelelo!!:y-precedenst kell keresnie a malzvar szabalvoz6nak._ezen gondolatb61 kiindulva gondolom, bogy a magyar piac sajatossagai kizar61ag egyetlen EU tagorszaghoz hasonlithat6ak: Finnorszaghoz. Szeretnem hangsulyozni, bogy Finnorszagban is eltero meretekkel rendelkeznek a JPE-szolgaltat6k, amelyek szama 50-re teheto (ld: 7th I 8th I 9th Report on the Implementation of the EU Telecommunications I Electronic Communications Regulatory Package). Finnorszag az emlitett EU jelentesekben ev vegetal kulonboztet meg ket nagyobb JPE-szolgaltat6i csoportot (a Sonera es az Elisa csoportok), de ezen szolgaltat6i csoportok nem fedik Ie az egesz piacot. Az is megfigyelheto a jelentesekben, bogy a kisebbik szolgaltat6i csoport (Elisa) osszekapcsolasi vegzodtetesi szolgaltatasainak ellenerteke j6val magasabb az EU atlagdijaknal, tehat feltetelezheto az is, bogy az Elisa csoport tagjainal kisebb szolgaltatasi teriilettel rendelkezo szolgaltat6k osszekapcsolasi dijai meg magasabbak is az EU jelentesekben kozzetett dijaknal. Jogosan teszem fel hat azt a kerdest, bogy a Monortelt - meretenel fogva -miert nem lehet teljesen elkillonulten kezelni a nala nagyobb tarsasagoknal es tole a koltsegalapon torteno szolgaltatast elvcirni -mindenfele szabalyoz6i beavatkozas nelkill. A finn szabalyoz6 akar egy szolgaltat6i korzettel rendelkezo szolgaltat6kt61 is csak ezt varja el es tudhat6 az a teny is, bogy a szabalyoz6 nem valtoztatja meg a koltsegalapon kiszamolt dijakat, mint az megtortent a magyar piacon az idei evben, amikor is az NHH allapitotta meg az arakat. Ugy gondolom, bogy az EU nem kerdojelezne meg az NHH eljanisi gyakorlatat - aszimmetrikus elbanas -, amennyiben az NHH megfelelo eljarasbeli peldat tudna felmutatni, mint egyfajta tagorszagi gyakorlat. -2-

23 A szabalyoz6 es a szolgaltat6k kozott jelenleg zajl6 egyeztetesi folyamat -velemenyem szerint -most teszi lehetove azt, bogy a szabalyoz6 a hatarozat-tervezetben olyan kijelentest tegyen, amely a jovoben aszimmetrikus elbanast engedelyezne a szolgaltat6k meretere va16 tekintettel. Ez az aszimmetrikus elbanas jelenthetne azt, bogy a "kis SMP-k" vegre egyszenibb koltsegszamitasi modellt is keszithessenek. Velemenyem szerint tovabbra is igaz az a megallapims, bogy a "kis SMP-k" koltsegszintje hasonl6 (ezt lehetett latni az Nllli altai ev soran kozzetett referencia osszekapcsolasi ajanlat-tervezetekben), ami viszont magasabb az EU atlagdijak szintjetol. Ha az EU osszekapcsolasi dijszinteket behat6an vizsgaljuk, akkor megallapithat6 az is, bogy igen sok tagorszag osszekapcsolasi dija magasabb az EU atlagnal. Az EU-ban tortent liberalizaci6s folyamat soran mindig is voltak magasabb dijszintekkel rendelkezo orszagok, de az atlagdijakhoz torteno kozelitest (oem az azokkal val6 megegyezest!) a tagorszagok szolgaltat6i ot ev alatt ertek el. A magyar piac jelenleg a liberalizaci6t koveto harmadik evben van. Ez alatt az ido alatt a piacra vonatkoz6 torveny megvaltoztamsra keriilt. Jelenleg az Nllli dijmegallapimsaval a fokozatossag elve seriilt meg, amely a kisebb szolgaltat6kat, ugymint az egyprimeres Monortelt igen nehez helyzetbe bozza, hiszen a wsasagnak nem allnak korlatlanul rendelkezesre olyan eroforrasok, amelyekkel a szabalyoz6 altai jelenleg elvart igen reszletes koltsegszamitasi model I kiepitese finanszirozhato. Tisztelt Elnok-helyettes Ur! Fentiek alapjan az alabbiakban felsoroltak megfontolasat kerem az aszimmetrikus (szolgaltat6i meretek alapjan torte-no) szabalyozas kidolgozasanak erdekeben: 1) az NHH -hasonloan a finnorszagi peldahoz -tegye lehetove szakrnai megfontolasok alapjan, bogy a Monortel a jelenleg igen reszletes koltsegmodell helyett egyszeriisitett koltsegmodellt epitsen ki, ahol a modell oem feltetlenui a LRIC koltsegszamitasi modszertant alkalmazza, de a dijak szamitas a koltsegalapusag elveit koveti; 2) az Nllli a szoigaitat6kkal korabban kidolgozott W ACC-szamitasi keplet alapjan fogadja el a Monortel altai szamitott W ACC merteket es engedelyezze annak hasznalatat (ne az Nflli ailapitsa meg a W ACC merteket); -3-

24 3) az NHH a Monortel eseteben engedelyezzen nagyobb szabadsagot a szamviteli szetvalasztasoran (azaz itt is legyen lehetoseg egyszenisitett model I kiepitesere); 4) az Nllli jeloljon meg egy minimum feltetelrendszert a referencia osszekapcsolcisi ajlinlat es referencia ajanlat kidolgozasahoz, amely lehetove tenne, bogy a Monortel rugalmasabban kothesse meg szerzodeseit (engedmeny a kotelezettsegek teren). Tisztelettel: ~-# ~ ~:/' 'J:) :-# j.,,[\. ; tv Kollar pqter vezerigazgat6 Masolat: Pataki Daniel elnok, Nlffi Tanacsa Hidasi Istvan elnok-helyettes, NIllI Tanacsa -4.-