Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország 2009. január - március Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 3 hónapban Nógrád -0,6% Heves 2,3% Borsod-Abaúj-Zemplén -0,4%
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 2009. ÉV I. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAERŐ PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ PIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2009 januárjában tizenötödik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2008. IV. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.217,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbival nagyságrendileg megegyezik, az aktivitási arány 54,9%-ról 54,7%-ra mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.880,7 ezer fő volt, közel 29 ezer fővel, 0,7%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 9,3 ezer fővel, 337,1 ezer főre emelkedett, így arányuk 8,0% lett, 0,3 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.489,5 ezer fő volt, 8,4 ezer fővel emelkedett 2007 negyedik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 negyedik negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 12,8 ezer fővel, 473,6 ezer főre csökkent (aránya 50,6%), az inaktívaké pedig 1,7 ezer fővel 462,2 ezer főre emelkedett. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 410,9 ezer fő volt, 9,9 ezer fővel alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,9%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 62,7 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,2%-nak felelt meg. Megnevezés Gazdasági aktivitás - 2008. IV. negyedév észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 410,9 3 880,7 Munkanélküliek, 1000 fő 62,7 337,1 Gazdaságilag aktívak, 1000 fő 473,6 4 217,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 462,2 3 489,5 Aktivitási arány, % 50,6 54,7 Foglalkoztatási arány, % 43,9 50,4 Munkanélküliségi ráta, % 13,2 8,0 A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján - 2 -
AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 negyedik negyedévének végén 477,4 ezer fő volt, ami 7,0%-kal volt magasabb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 7,3%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya továbbra is 30,6% volt. December végén az országban hozzávetőlegesen minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 97 ezer fő, mely 3,9%-kal magasabb az előző havinál, és 3,3%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeresők aránya régiónkban meghaladta a 40,4%-ot. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 41,6 ezer fő volt 2008. december végén, mely a megelőző hónaphoz képest 1,7%-kal mérséklődött, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban 3,5%-kal bővült. Észak-Magyarországon rövid távon az országostól eltérő trendet figyelhettünk meg, így az országos mérsékelt csökkenéshez képest régiónkban 3,7%-kal esett vissza a pályakezdők száma. Az előző évhez viszonyítva az országosan tapasztalt növekedéssel ellentétben Észak-Magyarországon 2008. végén 1,7%-kal kevesebb, 9.946 fő pályakezdő volt nyilvántartásunkban. A negyedik negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 62,2 ezer főt, Hevesben 17,7 ezer és Nógrádban pedig 17,0 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében emelkedett a munkát keresők száma (3,2%; 5,8%; 4,4%), az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mértékű (6,0%), Nógrád megyében (4,7%) és Borsodban annál mérsékeltebb (2,6%) ütemű. Az országos átlaghoz képest mindkét időtávra kedvezőbb értékeket mutatott régiónk. A negyedik negyedév végén a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 18,6% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,8%-ot, valamint a hét régió között a második legmagasabb. 105 000 100 000 95 000 90 000 85 000 80 000 jan A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban 2007. január - 2008. december febr márc A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2007. évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben. 2009 januárjában a régió 1.203 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (január március, illetve 2009. december) vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1.012 cég, a megkeresett munkáltatók 84,1%-a válaszolt régiónkban. Egy technikai probléma folytán a visszaérkezett adatlapok közül 981 darab feldolgozása volt lehetséges, így következtéseinket ezek alapján tesszük. A januárban beérkezett válaszok alapján optimizmus érezhető, ugyanis a régió egészét tekintve egyik időtávra sem várnak visszaesést a munkáltatók (0,4%, 0,0%). A jelenleg tapasztalható munkaerő-piaci folyamatok azonban ezt nem támasztják alá, ugyanis a jelenlegi gazdasági fő ápr máj jún júl aug szept 2007 2008 okt nov dec - 3 -
visszaesés következtében ellentétes tendenciát tapasztalunk, sorozatosak a leépítések, az elbocsátások, úgy régiónkban, mint az ország egész területén. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 24 10,0 43 10,0 19 7,4 2 3,6 88 9,0 ipar 52 21,8 167 39,0 123 47,7 26 46,4 368 37,5 építőipar 25 10,5 44 10,3 10 3,9 1 1,8 80 8,2 kereskedelem, javítás 69 28,9 73 17,1 24 9,3 4 7,1 170 17,3 vendéglátás 10 4,2 19 4,4 4 1,6 0 0,0 33 3,4 szállítás, posta, távközlés 9 3,8 5 1,2 7 2,7 7 12,5 28 2,9 p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás 26 10,9 23 5,4 12 4,7 1 1,8 62 6,3 közigazgatás 8 3,3 20 4,7 18 7,0 2 3,6 48 4,9 oktatás 3 1,3 7 1,6 14 5,4 3 5,4 27 2,8 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 10 2,3 19 7,4 8 14,3 38 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 12 5,0 17 4,0 8 3,1 2 3,6 39 4,0 Összesen (db) 239 100,0 428 100,0 258 100,0 56 100,0 981 100,0 Összesen (%) 24,4 43,6 26,3 5,7 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2008. december 31-ére vonatkozó létszáma 72.170 fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján 2008. I.-III. negyedévében a régióban alkalmazásban állók létszámának 31,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, az oktatási, a közigazgatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. - 4 -
A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 24,4% 43,6% 26,3% 5,7% Borsod-Abaúj-Zem plén 28,1% 42,1% 25,0% 4,7% Nógrád 27,6% 42,4% 24,1% 5,9% Hev es 13,9% 47,8% 30,7% 7,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt az előző grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, 43,6%. A megkeresett cégek 26,3% a közép-, és 24,4%-a a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 5,7%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a kis- és a középvállalatok és számottevően nagyobb arányban a mikrovállalatok, addig Hevesben szerepelnek a legkisebb arányban a mikrovállalatok és magasabb arányban a kis- és középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevően a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illetőségű. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2009. I. NEGYEDÉVBEN -0,6 Nógrád Heves 2,3% Borsod-Abaúj-Zemplén -0,4% Januárban a felmérésben résztvevő szervezetektől beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év első negyedévében a foglalkoztatás terén stagnálásra lehet számítani (országosan 0,8%-os csökkenés várható). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 256 fős emelkedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe növekedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 2.493 fő várható alkalmazása és 2.237 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2008. december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 3,5%-os felvétel és 3,1%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,6%-át, mintegy 4.730 főt fognak ily módon érinteni. - 5 -
Összesen 12 kirendeltség területéről jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve, ebből 7 borsodi, 2 hevesi, 3 pedig nógrádi térség. Számottevőbben, 50 főt meghaladó mértékben Ózd, Szerencs, Salgótarján, Sárospatak, Szécsény, Füzesabony és Sátoraljaújhely körzetében csökken a foglalkoztatottak száma. Jelentősebb, hasonló mértéket elérő, vagy azt meghaladó létszámbővítés Eger, Miskolc, Hatvan és Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező Tiszaújváros térségében várható. 3 hónap során, ágazatok szerint Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. A 2,9% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, -2,6% legnagyobb visszaesést az egyéb halgazdálkodás 0,3% közösségi, személyi szolgáltatás (12,0%), 6,3% az élelmiszer, ital, dohány gyártása (5,2%), Bányászat 0,0% a villamos-gép, műszer gyártása (2,7%) és 6,3% a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék 2,2% gyártása (0,8%) területről jelezték a Feldolgozóipar -3,3% összesen felmérésben résztvevő munkáltatók. Az -1,1% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 0,3% esetében prognosztizált mérséklődés Villamos energia-, -0,3% gáz- és vízellátás részint a munka szezonális jellegére, 0,0% 19,8% részint pedig a közfoglalkoztatás -6,2% mérséklődésére vezethető vissza. Építőipar Számottevő bővülést reméltek az 13,6% építőiparban (13,6%, 342 fő) a téli 2,7% Kereskedelem, leállások után, tavaszi állás lehetőségekre -2,6% javítás 0,1% alapozva. Ezeknek a várakozásoknak egy része feltehetőleg megszűnik tekintettel a Szálláshely- 3,0% létszámleépítések növekvő számára. szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -12,0% -14,7% -7,0% -4,4% -1,4% -1,4% -4,0% -0,2% -1,1% -0,2% -0,9% 0,9% 1,8% 3,6% 2,2% 0,9% 3,8% 2,7% 17,0% 10,0% -20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Szintén nagyarányú (10,0%) és jelentős létszámot érintő bővülés várható a közszférában is, azonban ezen állások túlnyomórészt az önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél kerülnek várhatóan betöltésre és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódnak, amint ezt a vonatkozó tervekben jelezték, döntően segédmunkásokra lesz szükség (218 fő). Érdemes megjegyezni, hogy 31 fő számviteli ügyintéző közszférába kerülésére is számíthatunk. Annak ellenére, hogy a válság nagyban érinti a szállítási ágazatot is, jellemzően ebben az ágazatban is létszámfejlesztés mutatkozik a megkérdezett válaszadói körben. 68 fő belépésére számíthatunk az egészségügy és a szociális ellátás területén, többségük általános- vagy szakápoló, illetve szociális gondozó és ápoló. - 6 -
Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2009 I. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport Az I. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg ipari és építőipari foglalkozások 631-519 112 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 191-89 102 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 549-452 97 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői 81-25 56 egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 98-48 50 szolgáltatási jellegű foglalkozások 132-97 35 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 63-51 12 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 25-28 -3 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 723-928 -205 Összesen 2493-2237 256 A megelőző negyedéves felmérésben tervezett változásokhoz képest 94 fővel nőtt a belépők száma, ezzel szemben a kilépők száma mérséklődött 453 fővel, így az előző negyedévben prognosztizált 291 fős csökkenéssel szemben, ez év első negyedévének végére 256 fős emelkedést várnak a megkérdezett munkáltatók. A táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari foglalkozások, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások, illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében várhatunk kisebb növekedést. Csökkenést a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében jeleztek a válaszadó munkáltatók, de itt a nagyszámú be- és kilépés egyik meghatározó oka a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása. Szintén erős fluktuáció várható az ipari és építőipari foglalkozások és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, ahol az egyenleg pozitív, de több mint ezer-ezer ember munkaviszonyát érinti. Az év első negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás Jelentősebb mértékű pozitív mérleggel záruló (lásd 2. számú melléklet): * mobil gépek kezelői: 239 fő (érintett: 551 fő) * építőipari foglalkozások: 145 fő (érintett: 329 fő) * gazdasági, költségvetési szervek vezetői: 54 fő (érintett: 102 fő) Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: -222 fő (érintett: 1572 fő) * feldolgozóipari gépek kezelői: -142 fő (érintett: 408 fő) * vas és fémipari foglalkozások: -58 fő (érintett: 458 fő) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző *könnyűipari foglalkozások: (be 123 fő, ki 100 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: (be 91 fő, ki 86 fő) * élelmiszeripari foglalkozások: (be 49 fő, ki 47 fő) - 7 -
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2009. IV. NEGYEDÉV VÉGÉRE Az éves időtávra adott előrejelzéseket szintén erős fenntartásokkal kell kezelni, miután a válaszadás időszakában is érezhető pénzpiaci válság reálgazdasági következményei már napjainkban is nagy bizonytalanságot tartalmaznak. A kérdőívünket kitöltő munkáltatók 2009. januári válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban 2009. január-március között várható 0,4%-os, nagyon enyhe létszámemelkedéshez képest még inkább stagnálásra (0,0%) számítanak a megkérdezettek egy éves időtávra (országosan mindkét esetben csökkenést várunk, 0,8%, illetve 1,6%-ot). A jelzett elhanyagolható növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 23 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 1,4%-os és 0,4%-os mérséklődést takar Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hevesben azonban 1,6%-os emelkedésre számíthatunk. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén -0,4% -1,4% Heves 1,6% A kirendeltségi körzetek többségében 16 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb mértékű létszámfejlesztést a gyöngyösi (2,0%), az egri (1,7%), a kazincbarcikai (2,9%,) a hatvani (3,8%), és a szerencsi (6,1%) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottevőbb arányú és mértékű csökkenés hat kistérség területén várható; ezek Ózd (286 fő), Salgótarján (179 fő), Sárospatak (93 fő), Szécsény (68 fő), Sátoraljaújhely (67 fő) és Füzesabony (58 fő). Egy éves távlatban vállalati méret szerint a nagyvállatokon kivételével mindenki növekedést jelzett előre. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú és ez esetben egyúttal legnagyobb létszámot érintő emelkedést a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások esetében várunk, ahol több mint hatodával bővül a létszám, ez összesen 198 főt jelent. A kisvállalkozásoknál 167 fővel, míg a közepes méretű vállalatoknál mindössze 19 fővel emelkedik a létszám. A nagyvállalatoknál 361 fős csökkenést valószínűsítenek a megkérdezettek. - 8 -
A 2009. év végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti Nemzetgazdasági ág várható változás 2009. VI. negyedév végéig (fő) (%) építőipar 473 18,8 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 61 2,2 élelmiszer, ital, dohány gyártása 62 1,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 72 1,1 egészségügyi, szociális ellátás -50-0,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása -71-1,1 oktatás -69-2,0 villamosgép, műszer gyártása -152-2,7 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás -59-3,3 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -254-11,7 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvételt az építőipar; a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az élelmiszer, ital, dohány gyártása és a szállítás, raktározás, posta, távközlés; esetén prognosztizálták. A legjelentősebb visszaesést 2009 végére az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás valamint villamosgép, műszer gyártása területén tevékenykedő munkáltatók jelezték. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. A lent felsorolt tíz állításból öt a pályakezdők pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet három ilyen szerepel a lista élén. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága 4,4%-ponttal meghaladja az országos átlagot. A negatív állításokról elmondható, hogy a megkérdezettek ötöde vagy annál is kevesebben értenek velük egyet. Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy valamelyest romlott azóta a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény, az állítások többségében ez minimális elmozdulást mutat, azonban két negatív kijelentés esetében betanításuk sok időt vesz el, hosszú távon nem lehet rájuk számítani ez 3%-pont körüli emelkedést jelent. - 9 -
A tíz kérdésünkre adott válaszok megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Egyetért-e az alábbi állítással? Egyetért az állítással Nem ért egyet (%) (%) 1 azért éri meg alkalmazni őket, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk + ÉM-i régió 44,9 55,1 Ország 40,5 59,5 2 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok + ÉM-i régió 35,3 64,7 Ország 33,8 66,2 3 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek + 4 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát - 5 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő + 6 betanításuk sok időt vesz el - 7 hosszú távon nem lehet rájuk számítani - ÉM-i régió 25,1 74,9 Ország 27,5 72,5 ÉM-i régió 20,4 79,6 Ország 19,0 81,0 ÉM-i régió 18,3 81,7 Ország 22,7 77,3 ÉM-i régió 15,9 84,1 Ország 15,8 84,2 ÉM-i régió 15,2 84,8 Ország 14,0 86,0 8 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni + ÉM-i régió 10,5 89,5 Ország 11,4 88,6 9 lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük - ÉM-i régió 10,1 89,9 Ország 8,8 91,2 10 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen - ÉM-i régió 7,8 92,2 Ország 7,4 92,6-10 -
MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. - 12 -
Észak-Magyarország 1. számú melléklet Megnevezés Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség 68 10 922 11 029 1,0 10 953 0,3 Encsi Kirendeltség 28 1 097 1 075-2,0 1 085-1,1 Kazincbarcikai Kirendeltség 64 4 185 4 224 0,9 4 306 2,9 Tiszaújvárosi Kirendeltség 47 2 445 2 496 2,1 2 517 2,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 29 1 845 1 867 1,2 1 839-0,3 Ózdi Kirendeltség 66 5 756 5 599-2,7 5 470-5,0 Sárospataki Kirendeltség 45 1 985 1 922-3,2 1 892-4,7 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 33 2 141 2 089-2,4 2 074-3,1 Szerencsi Kirendeltség 38 1 466 1 338-8,7 1 556 6,1 Edelényi Kirendeltség 40 1 861 1 903 2,3 1 833-1,5 Szikszói Kirendeltség 14 848 855 0,8 853 0,6 Tokaji Kirendeltség 19 360 344-4,4 368 2,2 Putnoki Kirendeltség 9 544 571 5,0 572 5,1 Gönci Kirendeltség 10 187 185-1,1 191 2,1 Mezőcsáti Kirendeltség 17 659 660 0,2 662 0,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 527 36 301 36 157-0,4 36 171-0,4 Egri Kirendeltség 61 7 476 7 945 6,3 7 602 1,7 Gyöngyösi Kirendeltség 51 7 158 7 183 0,3 7 298 2,0 Hatvani Kirendeltség 59 3 021 3 076 1,8 3 137 3,8 Hevesi Kirendeltség 37 1 630 1 618-0,7 1 651 1,3 Füzesabonyi Kirendeltség 28 1 878 1 825-2,8 1 820-3,1 Pétervásári Kirendeltség 15 371 376 1,3 379 2,2 Heves 251 21 534 22 023 2,3 21 887 1,6 Salgótarjáni Kirendeltség 58 7 068 7 005-0,9 6 889-2,5 Balassagyarmati Kirendeltség 53 2 846 2 877 1,1 2 890 1,5 Pásztói Kirendeltség 14 512 520 1,6 501-2,1 Szécsényi Kirendeltség 28 875 815-6,9 807-7,8 Bátonyterenyei Kirendeltség 29 1 716 1 691-1,5 1 697-1,1 Rétsági Kirendeltség 21 1 318 1 338 1,5 1 351 2,5 Nógrád 203 14 335 14 246-0,6 14 135-1,4 Észak-Magyarország 981 72 170 72 426 0,4 72 193 0,0 Országos 6 914 558 393 554 199-0,8 549 658-1,6
Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás 239 1 214 1 339 10,3 1 412 16,3 Kisvállalkozás 428 10 459 10 475 0,2 10 626 1,6 Középvállalkozás 258 28 145 28 065-0,3 28 164 0,1 Nagyvállalkozás 56 32 352 32 547 0,6 31 991-1,1 Összesen 981 72 170 72 426 0,4 72 193 0,0 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 88 3 928 3 939 0,3 3 905-0,6 egyéb ásványbányászat 5 205 218 6,3 203-1,0 élelmiszer, ital, dohány gyártása 73 3 590 3 405-5,2 3 652 1,7 textilia, textiláru gyártása 31 1 973 1 970-0,2 1 966-0,4 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 3 264 264 0,0 264 0,0 fafeldolgozás 20 275 282 2,5 286 4,0 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 11 805 809 0,5 786-2,4 vegyi anyag, termékek gyártása 11 1 784 1 810 1,5 1 807 1,3 gumi műanyag termékek gyártása 22 1 724 1 730 0,3 1 727 0,2 nemfém ásványi termékek gyártása 18 1 317 1 289-2,1 1 283-2,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 78 6 623 6 571-0,8 6 552-1,1 gép berendezés gyártása 25 3 575 3 573-0,1 3 574 0,0 villamosgép, műszer gyártása 32 5 534 5 384-2,7 5 382-2,7 járműgyártás 3 102 101-1,0 101-1,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar 25 1 681 1 733 3,1 1 695 0,8 villamos energia, gáz és vízellátás 11 4 229 4 227 0,0 4 243 0,3 építőipar 80 2 518 2 860 13,6 2 991 18,8 kereskedelm, javítás 170 6 179 6 185 0,1 6 228 0,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33 729 719-1,4 709-2,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 28 6 495 6 640 2,2 6 567 1,1 pénzügyi közvetítés 10 375 377 0,5 378 0,8 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 52 1 800 1 793-0,4 1 741-3,3 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 48 2 834 3 116 10,0 2 895 2,2 oktatás 27 3 534 3 528-0,2 3 465-2,0 egészségügyi, szociális ellátás 38 7 920 7 988 0,9 7 870-0,6 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 39 2 177 1 915-12,0 1 923-11,7 Összesen 981 72 170 72 426 0,4 72 193 0,0
Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok 2009. I. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belépő kilépő egyenleg fő fő mobil gépek kezelői 395-156 239 építőipari foglalkozások 237-92 145 gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 78-24 54 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 70-21 49 nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 39-8 31 egészségügyi foglalkozások 55-28 27 könnyűipari foglalkozások 123-100 23 műszaki és természettudományi foglalkozások 37-15 22 irodai jellegű foglalkozások 52-35 17 egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 48-31 17 szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások 20-5 15 egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 17-8 9 kulturális, sport, művészeti, vallási -felsőfokú képzettséghez kapcsolódófoglalkozások 11-3 8 szakképzett pedagógusok 15-9 6 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 91-86 5 technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 34-29 5 igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások 5 0 5 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások 15-12 3 élelmiszeripari foglalkozások 49-47 2 területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet 3-1 2 egyéb ügyintézők 4-3 1 pedagógus foglalkozások 2-1 1 szociális - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások 2-1 1 egyéb magasan képzett ügyintézők 1 0 1 háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások 22-22 0 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 21-21 0 közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 2-3 -1 kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások 1-2 -1 mezőgazdasági foglalkozások 25-28 -3 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 11-16 -5 vas- és fémipari foglalkozások 200-258 -58 feldolgozóipari gépek kezelői 133-275 -142 egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 675-897 -222 FEOR szerint összesen 2 493-2 237 256