Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14.
Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés, csoportkultúrák Egyik speciális alcsoport: külföldi hallgatók közreműködő kutatóként ezt az alcsoportot vizsgáltam meg társadalomtörténeti források, statisztikai adatok, problémafeltáró interjúk és honlapok elemzése által.
Az előadás felépítése 1. Történeti áttekintés 2. Statisztikai elemzések: nemzetközi, magyarországi és debreceni adatok ismertetése 3. Kutatási kérdések és problémák felvázolása 4. Eredmények bemutatása 5. Kitekintés, további kutatási tervek
Történeti áttekintés I. Középkori egyetemek Peregrináció 1890 1919: 17 ezer magyar diák Bécs, Grác, Prága, német (Karlsruhe), svájci (Basel, Genf), holland (Utrecht), itáliai (Padova, Pavia) egyetemek Külföldi hallgatók az egyes intézményekben 1635-1918 között Intézmény neve Nagyszombati Egyetem Pesti Magyar Királyi Tudományegyetem Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola (Akadémia) Évkör Külföldi hallgatók száma 1635-1875 2857 1771-1917 2517 Pozsonyi Királyi Akadémia 1777-1848 736 Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Forrás: Heilauf (2006): Külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben 1635-1919 1818-1918 1329
Történeti áttekintés II. Az 1950-es és 1980-as évek között Magyarországon tanuló külföldi hallgatók Időszak Küldő országok Külföldi hallgatók száma 1952-1956 Korea 20 fő 1962-1989 szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai 1985/86-os tanév szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai Évente kb. 600, az időszak alatt összesen kb. 13.000-14.000 fő 2.485 Források: Simon Tamás (1987): Külföldi hallgatók pszicho-szociális problémái; Ginter Károly (1993): Tanulmányi célú migráció Magyarországon a II. világháború után; Szemerszki Mariann (2005): Külföldi hallgatók Magyarországon
Nemzetközi tendenciák Ország Külföldi hallgatók száma aránya 1. USA 564 766 22,6 2. Egyesült Királyság 344 335 13,8 3. Németország 246 334 9,9 4. Franciaország 237 587 9,5 5. Ausztrália 167 954 6,7 6. Kína 141 087 5,6 7. Japán 117 927 4,7 8. Kanada 75 200 3,0 10. Hollandia 42 035 1,7 11. Olaszország 40 641 1,6 23. Magyarország 14 491 0,5 A külföldi hallgatók száma és aránya a legnagyobb fogadó országokban (2006) Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac
Magyarország mint a diákmobilitás célországa Egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma Magyarországon, nappali tagozaton Egyetemek szerint bontásban (2005) Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac
A Debreceni Egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma 2004 és 2010 között Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Fő 1177 1343 1541 2390 2800 2978 Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/369
Debreceni Egyetem - országok Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/369
Debreceni Egyetem - karok A Debreceni Egyetem karain tanuló külföldi hallgatók száma évenkénti bontásban 2004 és 2010 között Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu /node/369
Kutatási kérdések, problémák 1. Mobilitási tőke; motivációk (Miért Mo., miért a DE?) 2. Milyen fő törésvonalak mentén lehet tagolni a külföldi hallgatók közösségét, melyek a fő csoportképző tényezők? 3. A kibocsátó ország kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodás, kultúrák közötti átjárás 4. Magyarországhoz és Debrecenhez való viszony (tapasztalatok, ismeretek, nyitottság) 5. Emberi kapcsolatok (konfliktusok, konfliktuskezelési módok, barátságok, párkapcsolatok, tanár-diák viszonyok)
Eredmények, következtetések I. Alkalmazott módszerek: honlapok elemzése, problémafeltáró interjúk készítése és elemzése Angol nyelvű honlap elemzése (előzetes információk egyik forrása): hiány oklevelek kiadása és típusai, statisztikák. Azonban a fontos információk megtalálhatóak. Mégis hiányos információkkal érkeznek hazánkba a külföldi diákok (Simon 1987; Udvarhelyi 2007; Bauwens et al. 2008; Rédei 2009) Interjúalanyok rövid bemutatása (próbainterjúk, későbbi kutatás)
Eredmények, következtetések II. Próbainterjúk A mobilitási tőke magas Miért Mo. és DE? Ár-érték arány, államok közötti szerződések, előzetes ismeretek A képzés típusa erős csoportképző erőt jelent (cserediákok vs. teljes képzésben résztvevők) A kultúra és a vallás szerepe is erős Hazai kultúrához való ragaszkodás jelentős (ünnepek megtartása; ételek; zene; könyvek; filmek; hazai hírek, események követése) További eredmények A mobilitási tőke magas a külföldiekkel foglalkozó magyarok körében is Családi, baráti kapcsolatok Gazdasági tőke, kor, tanuláshoz való hozzáállás és teljesítmény, hobbik és szubkultúrák Különösen a magas számban jelenlévők esetében (izraeliek, irániak) Mo. és a DE a tapasztalatok, vélemények tükrében barátságos, az infrastruktúra nem a legfejlettebb, az éjszakai élet unalmas, kevés szórakozási lehetőség van
Eredmények, következtetések III. Próbainterjúk A magyar kultúra (nyelv, ünnepek, szokások, ételek, történelem, stb.) felé kevésbé nyitottak Kapcsolatokban (külföldi-külföldi, külföldimagyar, tanár-diák, diák-diák) kevés konfliktus tapasztalható. Baráti kapcsolatokat inkább saját kultúrkörből érkezővel, más külföldivel alakítanak ki, de ritkán magyarokkal is. További eredmények Nyitottak és érdeklődőek, de mélyebb ismeretek csak a magyar kapcsolatokkal rendelkezők körében jellemző Van konfliktus, bizonyos esetekben egészen komoly fizikai erőszak is, utóbbiak nem az egyetemhez köthetők. A konfliktusok kialakulása sokszor kulturális eltérésből fakad. Magyar-külföldi párkapcsolatok is létrejönnek.
További kutatási tervek Interjúk készítése Zárt csoportok résztvevő megfigyelése és esettanulmányok készítése (iráni hallgatók csoportja) Kollégiumi szobák Külföldi hallgatók számára létrehozott facebook csoportok tartalomelemzése
Köszönöm a figyelmet! agnesdusa@gmail.com