EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK A BIZOTTSÁG ÉS AZ EUROSTAT JAVÍTOTTA-E A MEGBÍZHATÓ ÉS HITELES EURÓPAI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁT?

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12. sz. különjelentés 2012 A BIZOTTSÁG ÉS AZ EUROSTAT JAVÍTOTTA-E A MEGBÍZHATÓ ÉS HITELES EURÓPAI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁT? HU

12 2012. sz. különjelentés A BIZOTTSÁG ÉS AZ EUROSTAT JAVÍTOTTA-E A MEGBÍZHATÓ ÉS HITELES EURÓPAI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁT? (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint) EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBOURG Tel. +352 4398-1 Fax +352 4398-46410 E-mail: eca-info@eca.europa.eu Internet: http://eca.europa.eu 12 2012. sz. különjelentés Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN 978-92-9237-765-6 doi:10.2865/58579 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

3 TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE I VI ÖSSZEFOGLALÁS 1 14 BEVEZETÉS 1 3 A NYILVÁNOSSÁG BIZALMA AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK IRÁNT 4 7 AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERET 8 10 AZ EURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZER 11 14 EUROSTAT: AZ EURÓPAI UNIÓ STATISZTIKAI HIVATALA 15 18 AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 19 105 ÉSZREVÉTELEK 19 67 AZ EURÓPAI STATISZTIKA GYAKORLATI KÓDEXÉNEK ALKALMAZÁSA 20 44 A BIZOTTSÁG ÉS AZ EUROSTAT ÁLTAL 2005 ÓTA TETT INTÉZKEDÉSEK NEM VOLTAK ELEGENDŐK A KÓDEX TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁNAK ELÉRÉSÉHEZ 45 52 A GYAKORLATI KÓDEX ALKALMAZÁSI SZINTJÉNEK AZ ESR EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSÉHEZ MEGFELELŐBB INFORMÁCIÓKRA VAN SZÜKSÉG 53 67 A BIZOTTSÁG LEGUTÓBBI KEZDEMÉNYEZÉSEI HELYES IRÁNYBA MUTATNAK, DE NEM FOGLALKOZNAK MINDEN PROBLÉMÁT JELENTŐ KÉRDÉSSEL 68 105 A TÖBBÉVES EURÓPAI STATISZTIKAI PROGRAM IRÁNYÍTÁSA 71 76 A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET MINŐSÉGÉRTÉKELÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEI A 2008 2012 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ PROGRAM ESETÉBEN NEM TELJESÜLTEK 77 79 A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL VALÓ JELENTÉSTÉTEL NEM KIELÉGÍTŐ 80 93 AZ EUROSTAT JAVÍTOTTA A PROGRAM PÉNZÜGYI KERETÉBŐL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK KEZELÉSÉT ÉS MEGKEZDTE A KÖZBESZERZÉSI HIÁNYOSSÁGOK FELSZÁMOLÁSÁT 94 99 A PRIORITÁSOK ESR-EN BELÜLI ÁTRENDEZÉSE KÉSÉSBEN VAN, ÉS AZT A KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓ MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓ HIÁNYA AKADÁLYOZZA 100 105 A 2013 ÉS 2017 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ PROGRAMTERVEZET KIALAKÍTÁSA JAVULÁST MUTAT, DE A SIKERES VÉGREHAJTÁS A JOBB ÉVES TERVEZÉSTŐL ÉS JELENTÉSTÉTELTŐL FÜGG

4 106 109 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK MELLÉKLET A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉSEKBEN AJÁNLOTT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK ALAKULÁSA (2011. MÁRCIUSI ÁLLAPOT) A BIZOTTSÁG VÁLASZA

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás ESAC: Európai Statisztikai Tanácsadó Bizottság ESGAB: Európai Statisztikairányítási Tanácsadó Testület ESR: európai statisztikai rendszer ESSC: az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR bizottság) Eurostat: az Európai Unió Statisztikai Hivatala GNI: bruttó nemzeti jövedelem Gyakorlati kódex: Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe MEETS: az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálása NSH: nemzeti statisztikai hivatal OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal

6 ÖSSZEFOGLALÁS I. A nyilvánosság bizalma az európai statisztikák iránt alapvető fontosságú egy olyan Unióban, ahol a szakpolitikai döntéseket tényekre kell alapozni, és ahol egyre több döntést közvetlenül statisztikai adatok vagy az azokból eredő mutatók alapján hoznak. II. A Számvevőszék értékelte, hogy a Bizottság és az Eurostat javította e a megbízható és hiteles európai statisztikák készítésének folyamatát. Ez annak függvénye, hogy betartották e a statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozó standardokat megállapító dokumentum, Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe rendelkezéseit, és megfelelően végrehajtották e az európai statisztikai programot. III. A Számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexét csak részben alkalmazzák, és teljes körű alkalmazása továbbra is kihívást jelent mind az európai szintű, mind a tagállamokon belüli érintettek számára. A kódex szigorú standardokat határoz meg, de az ellenőrzéshez és az érvényesítéshez nem állnak rendelkezésre kellőképpen hatékony eszközök. V. A 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó statisztikai program kialakításában tapasztalható hiányosságok akadályozzák annak eredményes tervezési, monitoring- és elszámoltatási eszközként való használatát. A statisztikai tevékenységek prioritásainak az új kihívásoknak megfelelően történő átrendezése a vártnál lassúbb volt. A 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozó programtervezet lehetőséget nyújt az ESR újratervezésére annak érdekében, hogy az hatékonyabbá és rugalmasabbá váljon, feltéve, hogy azt az éves tervben meghatározott és rendszeres éves jelentéstételi folyamat útján ellenőrzött pontos célok és mérföldkövek egészítik ki. VI. A Számvevőszék azt ajánlja, hogy egy olyan európai statisztikai rendszer irányába kell elmozdulni, amely szakmai függetlenséget, elegendő forrást és szigorú felügyeletet garantál, és szankciókat alkalmaz azokban az esetekben, amikor a minőségi előírásokat nem tartják be. IV. A kódex jelenlegi alkalmazási szintjéről nem állnak rendelkezésre kellően megbízható információk az európai statisztikai rendszerben (ESR). A Bizottság legutóbbi kezdeményezései, amelyek célja, hogy új lendületet kapjon a kódexnek való teljes körű megfelelés elérése, helyes úton haladnak, de önmagukban nem kezelnek minden problémát jelentő kérdést. A kódex betartása tekintetében továbbra sem egyértelmű a kötelezettségek jellege. Mindeddig nem javasoltak megfelelő ellenőrző mechanizmust az olyan esetekre, amikor az adatok hibás megjelenítése fordul elő. Nincs még javaslat független felügyeleti funkció létrehozására sem.

7 BEVEZETÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZALMA AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK IRÁNT 1. A megbízható és hiteles statisztikák az Európai Unióra bízott feladatok teljesítéséhez alapvető fontosságúak. Statisztikákra szinte minden területen, a Szerződésekben meghatározott szakpolitikák megszövegezéséhez, alkalmazásához, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez, valamint az európai uniós pénzeszközök beszedéséhez és felosztásához szükség van. Egyre több európai szakpolitika közvetlenül statisztikákon alapul, és a statisztikai mutatókat egyre gyakrabban alkalmazzák szakpolitikai döntések, illetve szankciók kiindulópontjaként. 2. A nyilvánosság bizalma az európai statisztikák iránt nem vehető magától értetődőnek. A Bizottság által még a világgazdaságban tapasztalható legutóbbi zavarok előtt, 2008 áprilisában közzétett jelentés 1 szerint azoknak a polgároknak az aránya, akik kijelentették, hogy nem bíznak a gazdasági statisztikákban (45%) közel megegyezett azok arányával, akik azt állították, hogy bíznak ezekben a statisztikákban (46%). 3. Az Európai Tanács 2005-ben, majd 2010-ben ismét támogatta az európai statisztikák minőségének javítására szóló felhívást, amelynek célja az EU gazdasági kormányzásának megerősítése 2. A Tanács 2005-ben többek között azt a következtetést vonta le, hogy az Eurostat működési kapacitásának, ellenőrzési hatáskörének, függetlenségének és elszámoltathatóságának fejlesztésére kell összpontosítani. AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERET 1 Eurobarometer különkiadás: Az európaiak gazdasági mutatókkal kapcsolatos ismeretei, 37. o. 2 Lásd: a 2005. március 22 23-i Európai Tanács következtetései és a 2010. október 28 29-i Európai Tanács következtetései. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg) (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.). 4. Az EUMSZ 338. cikke előírja, hogy a statisztikák készítésének a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartásával kell történnie, és nem róhat túlzott terheket a gazdasági szereplőkre. 5. Az európai statisztikákról szóló rendelet 3 tartalmazza a Szerződésben előírt alapelvek meghatározását, és foglalkozik a statisztikai irányítás, valamint az európai statisztikák előállításának és közzétételének kérdéseivel.

8 6. Az előző statisztikai programbizottság 4 2005. február 24-én fogadta el Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexét 5 (a továbbiakban: a gyakorlati kódex vagy a kódex). A kódex pontosabban meghatározza az európai statisztikáknak az európai statisztikákról szóló rendeletben meghatározott statisztikai elvekkel összhangban történő fejlesztésének, előállításának és közzétételének módját. 7. Az ötéves európai statisztikai program prioritásokat állít fel, és meghatározza az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének főbb területeit és célkitűzéseit. A 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi program 6 szerint a tervezett kiadások összege 274 millió EUR. AZ EURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZER 8. Az európai statisztikákat az európai statisztikai rendszerben (ESR) fejlesztik, állítják elő és teszik közzé. Az európai statisztikákról szóló rendelet az ESR t az Unió statisztikai hatósága és a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH k) közötti partnerségként határozza meg. 4 A statisztikai programbizottság a statisztikai programok uniós és nemzeti szintű általános koordinálásában segítette a Bizottságot. A programbizottság 2009- ben az európai statisztikákról szóló rendelet elfogadásával szűnt meg. 5 A gyakorlati kódexet nem tették közzé a Hivatalos Lapban. Legutóbbi változata az Eurostat honlapján megtalálható a következő címen: http://epp.eurostat. ec.europa.eu/cache/ity_ OFFPUB/KS-32-11-955/EN/ KS-32-11-955-EN.PDF. 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1578/2007/EK határozata a közösségi statisztikai programról (2008 2012) (EGT-vonatkozású szöveg), HL L 344., 2007.12.28., 15. o. 9. Az NSH k felelnek az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében nemzeti szinten végzett valamennyi tevékenység összehangolásáért. Az NSH k és az európai statisztikákért felelős más nemzeti hatóságok az EU költségvetéséből ajánlattételi felhívás nélkül részesülhetnek támogatásban. 10. A z európai statisztik ai rendszer bizottsága (a továbbiak ban: az ESR bizottság) szakmai iránymutatást nyújt az ESR számára. Az NSH k képviselőiből álló bizottság feladata többek között az Eurostat által javasolt statisztikai jogszabályok vizsgálata.

9 EUROSTAT: AZ EURÓPAI UNIÓ STATISZTIKAI HIVATALA 11. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (a továbbiakban: Eurostat) az Unió statisztikai hatóságaként működik. Az Eurostat székhelye Luxembourgban található. Az Eurostat mint a Bizottság egyik főigazgatósága a tudományos technikák, definíciók és módszerek kiválasztása tekintetében technikai önállósággal 7 rendelkezik. Jogi dokumentumokban az Unió statisztikai hatóságának megnevezése a Bizottság (Eurostat) 8. Ez a terminológia tisztázza, hogy az Eurostat, annak ellenére, hogy a Bizottság része, elkülönített szerepet tölt be. 12. Az Eurostat fő feladata, hogy európai szinten összehasonlítható statisztikai adatokat dolgozzon fel és tegyen közzé. Maga az Eurostat általában nem gyűjt adatokat. Ezt a feladatot a tagállamok statisztikai hatóságai végzik: ellenőrzik és elemzik a tagállami adatokat, és azokat megküldik az Eurostatnak, amely ezeket a számadatokat az összehasonlíthatóság érdekében egységesíti. 7 A közösségi statisztikák előállítása tekintetében az Eurostat szerepéről szóló, 1997. április 21-i 97/281/EK bizottsági határozat (HL L 112., 1997.4.29., 56. o.) 5. cikke. 8 A Bizottság (Eurostat) fogalommeghatározásához lásd: az európai statisztikákról szóló rendelet 6. cikke. 9 A továbbiakban: operatív előirányzatok. A számadatok nem tartalmazzák az igazgatási kiadásokat. 13. Az Eurostat munkatársainak száma az elmúlt években nem változott. 2012. január 1-jén a munkatársak összlétszáma 794 volt. Az Eurostat becslése szerint országos szinten az ESR egészében legalább 50 000 munkatárs vesz részt az európai statisztikák előállításában. 14. 2011-ben az Eurostat rendelkezésére álló kötelezettségvállalási előirányzatok 9 elérték a 92,9 millió eurót. A 2003 és 2010 közötti időszakban az éves átlag elérte a 89,5 millió eurót. A legnagyobb érték 2005-ben volt, amikor 107,2 millió EUR állt rendelkezésre.

10 AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 15. Az általános célkitűzés annak vizsgálata volt, hogy a Bizottság és az Eurostat javította e a megbízható és hiteles európai statisztikák előállításának folyamatát. Ez a gyakorlati kódex alkalmazásának és az európai statisztikai program irányításának függvénye. Az ellenőrzés a következő két kérdést vizsgálta: a) A Bizottság és az Eurostat megtett e minden szükséges lépést annak a célnak az elérése érdekében, hogy a gyakorlati kódexet az európai statisztikai rendszer egészében alkalmazzák? b) Az Eurostat megfelelően irányítja e a többéves statisztikai programot mint az európai statisztikák előállításának javítását szolgáló eszközt? 16. Az ellenőrzés kiterjedt továbbá arra is, hogy az Európai Statisztikairányítási Tanácsadó Testület (ESGAB) 10 és az Európai Statisztikai Tanácsadó Bizottság (ESAC) 11 mennyiben járult hozzá a megbízható és hiteles európai statisztikák előállításának folyamatához. 10 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 235/2008/EK határozata az európai statisztikairányítási tanácsadó testület létrehozásáról (EGTvonatkozású szöveg) (HL L 73., 2008.3.15., 17. o.). 11 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 234/2008/EK határozata az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról és a 91/116/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (EGTvonatkozású szöveg) (HL L 73., 2008.3.15., 13. o.) 17. Az ellenőrzés a gyakorlati kódex alkalmazására és az európai statisztikai programnak az európai statisztikák előállítási folyamatával kapcsolatos irányítására összpontosított. A konkrét statisztikai outputok megbízhatóságát nem vizsgálta. Az ellenőrzési munka nagy részét 2011 májusa és decembere között végezték, és egyes aktualizálási feladatokat 2012 júniusáig fejeztek be. 18. Az ellenőrzési munka magában foglalta az Eurostat munkatársaival folytatott interjúkat, az Eurostatnál rendelkezésre álló dokumentációnak és az Eurostat egy részletes kérdőívre adott válaszainak vizsgálatát, az Eurostat Bizottságon belüli és kívüli érdekelt feleinél tett tájékozódó látogatásokat, az ESR bizottság üléseinek megfigyelését, valamint az Eurostat pénzügyi irányítással megbízott egysége által a támogatáskifizetések kapcsán végzett előzetes és utólagos ellenőrzésekből vett minták és egy közbeszerzési eljárásból vett minta vizsgálatát.

11 ÉSZREVÉTELEK AZ EURÓPAI STATISZTIKA GYAKORLATI KÓDEXÉNEK ALKALMAZÁSA 19. Az ellenőrzés megállapította, hogy a gyakorlati kódexet csak részben alkalmazzák, és teljes körű alkalmazása továbbra is kihívást jelent mind az európai szintű, mind a tagállamokon belüli érintettek számára. A Számvevőszék a következőket vizsgálta: a) a 2005 óta tett lépések, valamint a késedelmek és a kudarcok okai, b) a kódex alkalmazásának értékelésére szolgáló jelenlegi eszközök megfelelősége, c) a Bizottság legutóbbi kezdeményezéseinek elegendő és kielégítő volta. A BIZOTTSÁG ÉS AZ EUROSTAT ÁLTAL 2005 ÓTA TETT INTÉZKEDÉSEK NEM VOLTAK ELEGENDŐK A KÓDEX TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁNAK ELÉRÉSÉHEZ A GYAKORLATI KÓDEX SZIGORÚ STANDARDOKAT ÁLLAPÍT MEG 20. A gyakorlati kódex 12 az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozó standardokat állapít meg. A kódexet a Tanács 2004. júniusi kérésére 13, a görög költségvetési hiánnyal és államadóssággal kapcsolatos problémákat követően 14 dolgozták ki. 21. A gyakorlati kódex célja annak biztosítása, hogy az európai statisztikák szakmai függetlenséget garantáló, hiteles intézményi környezetben megvalósuló hatékony előállítási folyamat révén megfeleljenek a felhasználói igényeknek. A kódex 15 elvet tartalmaz, amelyek nemcsak az intézményi környezetet, hanem a statisztikai folyamatokat és a statisztikai outputokat is felölelik (lásd: 1. háttérmagyarázat). Minden elven belül három kilenc bevált gyakorlatra vonatkozó mutató határozza meg az adott elvnek való megfelelés mértékét. 12 A kódexet a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i bizottsági ajánlás (COM(2005) 217 végleges, 2005. május 25.) autonóm eszközként mutatta be. 2011 szeptemberében a kódexet az ESR-bizottság felülvizsgálta. A módosított változatot közzétették az Eurostat honlapján, de a Bizottság még nem frissítette a 2005. május 25-i ajánlását. 13 A Tanács megállapítja, hogy az új kormány hivatalbalépését követően számos alkalommal felülvizsgálták a költségvetési statisztikákat. A Tanács úgy ítéli meg, hogy az EDPhez szükséges statisztikák összeállítása és jelentése nem függhet politikai és választási ciklusoktól. [...] A Tanács úgy ítéli meg, hogy az adatok összeállítóinak sértetlensége, függetlensége és elszámoltathatósága, az összeállítási módszerek átláthatósága, valamint az azokat megalapozó megfelelő intézményi rendszer létfontosságú [...] a kiváló minőségű statisztika biztosításához. (A Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2004. június 2-i következtetései, a 9779/04. sz. dokumentum (Presse 172), 11. o.). 14 2004 áprilisában az újonnan hivatalba lépő görög kormány költségvetési ellenőrzést rendelt el, amely 1997-ig visszamenőleg a görög költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó adatok jelentős módosítását eredményezte. E felülvizsgálat alapján kimutatták, hogy Görögországban 1999-ben a hiány meghaladta a 3%-os felső határértéket.

12 1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT A GYAKORLATI KÓDEX ELVEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Gyakorlati kódex 15 elv Intézményi környezet Statisztikai folyamatok Statisztikai outputok Forrás: Európai Számvevőszék. 1. elv: Szakmai függetlenség A szakmai függetlenség biztosítja a hitelességet 2. elv: Felhatalmazás adatgyűjtésre Információgyűjtést lehetővé tévő egyértelmű jogi felhatalmazás 3. elv: Megfelelő erőforrások Elegendő erőforrás a statisztikai követelmények teljesítéséhez 4. elv: A minőség iránti elkötelezettség A folyamat -, illetve a termékminőség folyamatos fejlesztése 5. elv: A statisztikai adatok bizalmas kezelése Az adatszolgáltatók magánélethez való jogának tiszteletben tartása 6. elv: Pártatlanság és objektivitás A tudományos függetlenség tiszteletben tartása és a felhasználók egyenlő elbánásban való részesítése 7. elv: Megalapozott módszertan Megfelelő eszközök és szakértelem 8. elv: Megfelelő statisztikai eljárások Megfelelő eljárások alkalmazása az adatgyűjtéstől az adatvalidálásig 9. elv: Ésszerű mértékű adatszolgáltatói teher Az adatszolgáltatói terhek vizsgálata és csökkentése 10. elv: Költséghatékonyság A forrásfelhasználás ellenőrzése és javítása 11. elv: Relevancia A felhasználói igények kielégítése és a felhasználói elégedettség nyomon követése 12. elv: Helytállóság és megbízhatóság A valóság helytálló és megbízható leírása 13. elv: Gyorsaság és pontosság A statisztikák időben történő közzétételére vonatkozó standardok betartása 14. elv: Koherencia és összehasonlíthatóság A statisztikák önmagukban és időben konzisztensek, valamint az egyes régiók és országok között összehasonlíthatók 15. elv: Hozzáférhetőség és érthetőség Világos formában történő bemutatás, megfelelő közzététel és egyenlő hozzáférhetőség

13 22. A magas szintű szakértőkből álló Európai Statisztikairányítási Tanácsadó Testület (ESGAB) feladata a gyakorlati kódex alkalmazása tekintetében az Eurostat és az egész ESR független felügyeletének biztosítása (lásd: 2. háttérmagyarázat). Az ESGAB eddig a kódex 15 elvéből három elvre összpontosított 15, és arról számolt be 16, hogy noha a kódex alkalmazásában előrehaladás történt, annak üteme nem felel meg az elvárásoknak. 15 Az 1., a 3. és a 4. elv. 16 Az Európai Statisztikairányítási Tanácsadó Bizottság harmadik éves jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai statisztika gyakorlati kódexének az Eurostat és az egész európai statisztikai rendszer általi végrehajtásáról. A közzététel időpontja: 2011. december 1. 2. HÁTTÉRMAGYARÁZAT AZ EURÓPAI STATISZTIKAIRÁNYÍTÁSI TANÁCSADÓ TESTÜLET (ESGAB) A gyakorlati kódex alkalmazásának értékelése A 2009-ben létrehozott ESGAB fő feladata a gyakorlati kódex Bizottságot (Eurostat) érintő alkalmazásáról szóló jelentés elkészítése az Európai Parlament és a Tanács részére, beleértve a kódexnek az európai statisztikai rendszer egészében történő alkalmazásáról készült értékelést (lásd: az ESGAB létrehozásáról szóló határozat 2. cikke). Az ESGAB tanácsadói feladatokat lát el, nem rendelkezik felügyeleti hatáskörrel. A testület hét tagját a statisztika területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező szakértők köréből választják ki. A tagok feladatukat ad personam látják el és függetlenül tevékenykednek. Az ESGAB tagjai nem részesülnek díjazásban, többségük továbbra is keresőtevékenységet folytat. Az Eurostat egy teljes munkaidőben foglalkoztatott titkárt bocsát a testület rendelkezésére, akinek a testület utasításai alapján, a Bizottságtól függetlenül kell ellátnia feladatát. A testületben az Eurostat megfigyelőként vesz részt, és az üléseken általában főigazgatója vagy főigazgató helyettese képviseli. Az ESGAB először 2009 márciusában ült össze, évente hat hét egynapos ülést tart, és legutóbbi éves jelentését 2011. decemberben tette közzé. Forrás: Európai Számvevőszék.

14 23. 2011 szeptemberében az ESR bizottság 17 kisebb módosításokat fogadott el a gyakorlati kódex tekintetében. Az 1. ábra bemutatja a gyakorlati kódex történetének összefoglalását. 17 Az Eurostat és a norvég statisztikai hivatal társelnöksége alatt működő, vezető minőségügyi szakértői munkacsoport jelentése alapján. 1. ÁBRA A GYAKORLATI KÓDEX TÖRTÉNETE A kódex elfogadása (2005) Annual Statistical Work Programmes of the Commission Önértékelések (2005 2006) Szakértői értékelések (2006 2008) Bizottsági jelentés a végrehajtásról (2008), majd azt követően a jobbító intézkedések éves ellenőrzése Az ESGAB létrehozása (2009) Új rendelet az európai statisztikákról (2009) A kódex felülvizsgálata (2011) Forrás: Európai Számvevőszék.

15 A BIZOTTSÁG KÉSEDELMESEN TETT ERŐFESZÍTÉSEKET ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY RÁBÍRJA A KORMÁNYOKAT A KÓDEX BETARTÁSÁRA 24. 2005 májusában a Bizottság azt ajánlotta 18 a tagállamoknak, hogy biztosítsák, hogy statisztikai hivatalaik tartsák be a kódex elveit, valamint hogy statisztikai szolgálataik szakmailag szervezettek és forrásokkal megfelelően ellátottak legyenek ahhoz, hogy az európai statisztikákat oly módon tudják összeállítani, amely biztosítja a függetlenséget, az integritást és az elszámoltathatóságot. Ezenkívül a Bizottság felhívta a tagállamokat, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges információkat, hogy ellenőrizhesse a kódex betartását 19. 25. A Bizottság 2011-ig nem jelentette be azon javaslatát 20, miszerint a tagállamoknak formálisan a Kötelezettségvállalások a statisztikába vetett bizalomért című dokumentum formájában is el kell kötelezniük magukat amellett, hogy a gyakorlati kódex alapján minden szükséges intézkedést megtesznek ahhoz, hogy megőrizzék a statisztikáik iránti bizalmat és ellenőrizzék a kódex alkalmazását (lásd: 60 64. bekezdés). 18 COM(2005) 217 végleges. 19 A B., a C. és a G. ajánlás. 20 COM(2011) 211 végleges, 2011. április 15.: Az európai statisztikák szilárd minőségirányítása felé. 21 Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) egy kormányközi szervezet, amelynek célja a szabadkereskedelem és a gazdasági integráció előmozdítása négy tagállamában: Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban. A BIZOTTSÁG 2008. ÉVI JELENTÉSÉBŐL KIMARADT ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSA, HOGY AZ ESR EGÉSZÉBEN NINCS BIZTOSÍTVA A SZAKMAI FÜGGETLENSÉG 26. A gyakorlati kódex közzétételét követően a Bizottság és az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal (NSH k) való együttműködésen és azok támogatásán keresztül a kódex alkalmazásának előmozdítására összpontosított. E célból az Eurostat szakmai értékeléseket szervezett, amelyeket az európai uniós tagállamok és az EFTA országok 31 nemzeti statisztikai hivatalában 21, valamint az Eurostatban folytattak le a 2006 és 2008 eleje közötti időszakban. 27. Ezek a szakértői értékelések a nemzeti statisztikai hivatalokra és azoknak a tagállami statisztikai rendszerekben játszott koordináló szerepére korlátozódtak, és a kódex intézményi környezettel kapcsolatos mutatóira összpontosítottak. Az 1. táblázat bemutatja az értékelések eredményeit. A szakértői értékelések nem vizsgálták, hogy az NSH k megfelelnek e a kódex statisztikai folyamatokra vonatkozó mutatóinak. A statisztikai outputokra vonatkozó mutatók többségét szintén figyelmen kívül hagyták. Mindazonáltal a szakértői értékelő jelentésekben felsorolt jobbító intézkedések kitértek a kódex mindegyik alapelvére. A statisztikai folyamatokra és outputokra vonatkozó ilyen intézkedések kizárólag az NSH k által készített önértékelések eredményein alapultak.

16 1. TÁBLÁZAT A 2006 ÉS 2008 ELEJE KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN VÉGZETT SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI 1 NSH Nagyrészt vagy maradéktalanul teljesült mutatók Részben teljesült mutatók Valamennyi mutatót teljesített NSH-k Nem teljesült mutatók Ausztria 35 0 0 Finnország 35 0 0 Norvégia 35 0 0 Svédország 35 0 0 Egyesült Királyság 35 0 0 Néhány mutatót csak részben teljesített NSH-k Cseh Köztársaság 33 2 0 Dánia 33 2 0 Franciaország 33 2 0 Olaszország 33 2 0 Litvánia 33 2 0 Portugália 33 2 0 Szlovákia 33 2 0 Spanyolország 33 2 0 Hollandia 32 3 0 Lengyelország 32 3 0 Szlovénia 32 3 0 Svájc 32 3 0 Németország 31 4 0 Írország 31 4 0 Magyarország 29 6 0 Lettország 29 6 0 Románia 29 6 0 Észtország 26 9 0 Görögország 26 9 0 Luxemburg 24 11 0 Néhány mutatót nem teljesített NSH-k Bulgária 27 7 1 Liechtenstein 27 7 1 Málta 23 11 1 Izland 28 5 2 Ciprus 25 8 2 Belgium 24 9 2 1 2008 óta nem végeztek további szakértői értékeléseket. A szakértői értékelések által vizsgált 35 mutató mindegyike a kódex 1 6. és 15. elvére vonatkozott (a kódex 7 14. elvének való megfelelést nem vizsgálták). Forrás: Európai Számvevőszék, szakértői értékelő jelentések alapján.

17 28. Az ESR tagjai körében végzett szakértői értékelések eredményei alapján a Bizottság 2008 októberében jelentést nyújtott be a kódex alkalmazásáról 22, és megállapította, hogy az önszabályozás koncepciója jól működik. A jelentés hangsúlyozta, hogy további intézkedésre van szükség, de a szakmai függetlenséggel és az objektivitással kapcsolatban a következőt állapította meg: Úgy tűnik, hogy ami az európai statisztikák előállítását és terjesztését illeti, a gyakorlatban az egész európai statisztikai rendszerben biztosított a politikai és egyéb külső befolyástól való függetlenség, a módszerek, források és technikák kiválasztása pedig mindenhol objektív alapon történik. Az ezt követő események azonban, amelyekről a Bizottság 2010 januárjában számolt be 23, arról tanúskodtak, hogy ez nem volt helytálló. 22 COM(2008) 621 végleges, 2008. október 7.: A Bizottság 2008. évi jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a magatartási szabályzat végrehajtásáról. 23 COM(2010) 1 végleges, 2010. január 8.: Jelentés a görög költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó görög statisztikákról. 29. A szakmai függetlenség elvével kapcsolatosan 2011-ben az ESGAB éves jelentésében megállapította, hogy 2009 óta a statisztikai jogszabályokat számos országban modernizálták, és nőtt az átláthatóság, de a szakmai függetlenséget az ESR egészében nem biztosították. Az ezen értékelést alátámasztó jelentés részletei a 3. háttérmagyarázatban olvashatók. 3. HÁTTÉRMAGYARÁZAT AZ ESGAB SZAKMAI FÜGGETLENSÉGGEL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSAI Az európai statisztikai rendszer tagjainak fele úgy ítéli meg, hogy intézményi rendszere a szakmai függetlenség elvére vonatkozóan korlátozásoktól mentes. Négy országban Németországban, Görögországban, Lettországban és Svájcban tapasztaltak nehézségeket a statisztikai jogszabályok korszerűsítése, illetve végrehajtása terén. Az ESGAB megállapítja, hogy három ország Dánia, Lengyelország és Románia nem rendelkezik a statisztikai jogszabályainak korszerűsítésére irányuló konkrét tervvel, annak ellenére, hogy a hatályban lévő jogszabályok nem tekinthetők a kódexszel teljes mértékben összhangban lévőnek. Nyolc ország tekintetében azt állapították meg, hogy a forráselosztással kapcsolatos döntéshozatali folyamat veszélyezteti a szakmai függetlenséget. Az ESGAB megállapítása szerint a közelmúltban több esetben megtörtént, hogy a választások után változás következett be az NSH vezetőjének személyében. Tizenegy országban a felső vezetés kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat az ESGAB megfelelőnek találta. Nyolc országban azonban azt tapasztalta, hogy a helyzet nem egyértelmű, illetve a gyakorlati végrehajtást nem találta kielégítőnek. Forrás: Az ESGAB 2011. évi éves jelentése, 7. és 8. o.

18 A Z EUROSTAT JELENLEG A Z NSH K JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTELÉT AZOK VÉGREHAJTÁSÁNAK VIZSGÁLATA NÉLKÜL ELLENŐRZI 30. A 2006 és 2008 között végzett szakértői értékeléseket követően az Eurostat nyomon követte a szakértői értékelések nyomán az NSH k által meghatározott jobbító intézkedések végrehajtását 24. Az Eurostat ellenőrzése az NSH k éves kérdőívekre adott válaszain alapul. 2008-ban, az ellenőrzés megkezdésekor 191 intézkedést már végrehajtottak, és további 677 intézkedés volt függőben. 2011 márciusában 25 273 intézkedés 26 végrehajtása még nem fejeződött be. A 2. ábra tartalmazza az NSH k általi javító intézkedések végrehajtásának alakulását. Az elért végrehajtási szint részletes leírását a Melléklet tartalmazza. 31. Az NSH k jelentéseiben végrehajtott intézkedésként szereplő egyes intézkedések esetében az Eurostat nem ismeri a tényleges végeredményt, mivel nem kapott további részletes ismertetést, illetve magyarázatot. Ezenkívül az NSH k 116 intézkedést folyamatban lévő, konkrét határidő nélküli intézkedésként jelentettek, ami megnehezíti az előrehaladás értékelését. 24 Azokra a területekre, ahol a szakértői értékelések során hiányosságokat állapítottak meg, de nem határoztak meg javító intézkedéseket, az Eurostat ellenőrzése nem terjed ki. 25 Lásd: az Eurostat 2011. évi monitoringjelentése az NSH-k gyakorlati kódexnek való megfeleléséről. 26 A 2011-ben meghatározott két új intézkedés nélkül. 32. Számos NSH esetében legalább öt év telt el a szakértői értékelés elvégzése óta. A gyakorlati kódex alkalmazásának jelenlegi állására vonatkozó, kizárólag a szakértői értékelések során meghatározott javító intézkedések előrehaladásáról készült jelentés alapján levont következtetések nem megbízhatóak. 2. ÁBRA A JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ALAKULÁSA 2008 ÓTA, A JELENTÉSEK ALAPJÁN 800 700 600 500 400 300 200 100 0 677 18 216 94 76 Összesen Végrehajtott Fennmaradó 2008 2009 2010 2011 273 Forrás: Eurostat; a fennmaradó intézkedések száma nem tartalmazza a 2011-ben meghatározott két új intézkedést.

19 A BIZOTTSÁG SAJÁT MAGA SEM TARTJA MÉG BE MARADÉKTALANUL A GYAKORLATI KÓDEX ELŐÍRÁSAIT 33. 2005. május 25-i ajánlásában a Bizottság vállalta annak biztosítását, hogy az Eurostat betartja a kódex elveit, és az Eurostat szakmailag szervezett és forrásokkal megfelelően ellátott lesz ahhoz, hogy az európai statisztikákat oly módon tudja összeállítani, amely biztosítja a függetlenséget, az integritást és az elszámoltathatóságot. 27 HL L 112., 1997.4.29., 56. o. AZ EUROSTAT SZEREPÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI BIZOTTSÁGI HATÁROZAT NINCS ÖSSZHANGBAN SEM A KÓDEXSZEL, SEM PEDIG AZ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL SZÓLÓ RENDELETTEL 34. 2011 áprilisában a Bizottság bejelentette, hogy módosítani szándékozik az Eurostat szerepéről szóló 1997. évi határozatot 27. Az 1997. évi határozat nincs teljesen összhangban a 2005. évi gyakorlati kódex által bevezetett elvekkel. Különösen kiemelendő, hogy semmilyen módon nem hivatkozik a szakmai függetlenség elvére (a kódex 1. elve). A bizottsági határozat az Eurostatot mindössze technikai önállósággal ruházza fel. Nem szól az Eurostat főigazgatójának szerepéről, és nem határozza meg az utóbbi években neki tulajdonított, az Európai Unió fő statisztikusa cím jelentését. 35. Az 1997. évi határozatot nem hozták összhangba az európai statisztikákról szóló 2009. évi rendelettel sem. A 2009. évi rendelet 6. cikke az Eurostat kizárólagos hatáskörébe utalja az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét. Ezzel ellentétben a bizottsági határozat 6. cikke előírja, hogy a Bizottság határozhat arról, hogy az Eurostaton kívül milyen egyéb szolgálatok, milyen tevékenységek során és milyen mértékben vegyenek részt a statisztikák előállítási folyamatában. Így noha a statisztikák előállítása az Eurostat kizárólagos felelőssége, jelenleg más főigazgatóságok is előállítanak ilyeneket. AZ EUROSTAT FÜGGETLENSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA NEM OLYAN EGYÉRTELMŰ, MINT AZ OLAF ESETÉBEN 36. Az ellenőrzés során összehasonlították a Bizottság által az Eurostat számára és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára biztosított jogállást. Az Eurostathoz hasonlóan az OLAF is a Bizottság egyik főigazgatósága, de azt az elvárást fogalmazták meg vele szemben, hogy feladatai teljesítése során teljesen függetlenül lépjen fel.

20 37. Az OLAF ról szóló 1999. évi bizottsági határozat 28 az Eurostatról szóló 1997. évi bizottsági határozattal ellentétben részletes rendelkezéseket tartalmaz az OLAF és főigazgatója működési függetlenségének védelme érdekében, különösen a következők tekintetében: a) a főigazgató kifejezett kötelezése arra, hogy sem a Bizottságtól, sem a kormányoktól, sem pedig más intézményektől, szervektől nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat; b) felügyeleti bizottság a Hivatal indokolatlan beavatkozással szembeni védelme érdekében; c) a főigazgató határozott idejű, megújítható megbízása; d) a főigazgatói állásra kiválasztott jelöltek listáján szereplő személyek alkalmassága tekintetében a felügyeleti bizottság kedvező véleményét előíró kiválasztási eljárás; 28 A Bizottság 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.). 29 2011-ben a Bizottság más főigazgatóságai által átadott előirányzatok aránya az összes kötelezettségvállalás 24%-a volt (2010-ben 27% és 2009-ben 33%). Ezen átadott előirányzatok több mint kétharmada a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságtól származott. e) az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyása, mielőtt a Bizottság kinevezi a főigazgatót. AZ EUROSTAT SZAKMAI FÜGGETLENSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNTEK GYAKORLATI LÉPÉSEK, DE AZ EUROSTAT SZEREPÉRŐL SZÓLÓ TERVEZETT ÚJ BIZOTTSÁGI HATÁROZATNAK EGYESÍTENIE KELL AZ EDDIGI INTÉZKEDÉSEKET 38. A gyakorlatban a Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy jobban biztosítsa az Eurostat szakmai függetlenségét. A jelenlegi főigazgatót például 2008-ban külső jelöltek előtt is nyitva álló eljárás keretében nevezték ki. A Bizottság az Eurostat igazgatóinak kinevezésére irányuló legutóbbi eljárásokat szintén megnyitotta külső jelöltek előtt. 39. Az ilyen előrelépések azonban mindaddig nem tekinthetők szilárdnak, amíg azokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem írják elő egyértelműen. Ha az Eurostat szerepéről szóló tervezett bizottsági határozat másként nem írja elő, a Bizottság továbbra is azt a gyakorlatot fogja követni, hogy az Eurostatnál a felső vezetői pozíciókat (főigazgató és igazgatók) a betöltendő állás előzetes meghirdetése nélkül, a Bizottságon belüli magas rangú tisztviselők más állásokból történő áthelyezésével tölti be. 40. Ezenkívül az, hogy az Eurostat operatív előirányzatainak jelentős része a Bizottság más főigazgatóságaitól származik 29, ellentétben áll a gyakorlati kódex 1. (szakmai függetlenség) és 3. (megfelelő erőforrások) elvével, mivel ez az Eurostatot pénzügyileg részben más bizottsági szolgálatoktól teszi függővé.

21 41. 2012 júniusában még nem született meg a döntés arról, hogy az Eurostatnak, illetve más főigazgatóságoknak feladata lesz e a hiányra és az adósságra vonatkozó adatok valótlan bemutatása tényállásának megállapítását és ehhez kapcsolódóan pénzbírság kiszabását célzó vizsgálatok elvégzése 30. AZ EUROSTAT MÉG SAJÁT RÉSZÉRŐL SEM OLDOTTA MEG A KÓDEX ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁKAT 42. Az Eurostat ESGAB számára készített belső jelentéséből kitűnik, hogy 2011 márciusában a 2007. évi szakértői értékelésről szóló jelentésben 31 meghatározott 69 javító intézkedésből 27 még folyamatban volt. A részletek a 2. táblázatban találhatók, amely áttekintést nyújt az ESGAB 2009 óta tett ajánlásainak végrehajtásáról is. 30 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 1173/2011/EU rendelete a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről (HL L 306., 2011.11.23., 1. o.), 8. cikk. A pénzbírság az érintett tagállam GDP-jének 0,2%-áig terjedhet. 31 Jelentés az európai statisztikák gyakorlati kódexének az Eurostatban történő alkalmazására vonatkozó szakértői értékelésről, 2007. október 24-26. 2. TÁBLÁZAT A JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK EUROSTAT ÁLTALI VÉGREHAJTÁSA (2011. MÁRCIUSI ÁLLAPOT) A végrehajtás szintje az Eurostat jelentése szerint Végrehajtás 2009. márciusig A 2007. évi szakértői értékelés alapján meghatározott intézkedések száma 1) Végrehajtott intézkedések 35 Végrehajtás 2009. április óta Lezárt intézkedések Az ESGAB 2009. és 2010. évi jelentésében tett ajánlásainak száma Az intézkedést végrehajtották 3 5 A kérdésben nem terveznek további lépéseket 3 0 Már nem időszerű 1 0 2) A lezárt intézkedések száma összesen 7 5 Folyamatban lévő intézkedések Az intézkedést folyamatban lévőnek tekintik, de nincs konkrét határidő 10 15 A végrehajtás terv szerint halad és még nem esedékes 10 4 Az Eurostaton belül késedelem lépett fel 3 0 A további előrelépés az Eurostaton kívüli hatóságoktól függ 2 0 A munkát egy új intézkedésbe vették fel 1 0 A végrehajtás alakulásáról nincs egyértelmű nyilatkozat 1 0 3) Folyamatban lévő intézkedések száma összesen 27 19 Forrás: az Eurostat által az ESGAB nak szolgáltatott információ. MINDÖSSZESEN (1+2+3) 69 24

22 43. Az ellenőrzés megállapította, hogy az Eurostat nehézségekkel küzd a kódex 6. elvének (pártatlanság és objektivitás) teljes mértékben történő alkalmazása vonatkozásában, mégpedig a felhasználók adatokhoz való pártatlan hozzáférésének biztosítása tekintetében. A kódex alkalmazására és a pártatlanság elvére vonatkozóan kivételek vannak, nevezetesen a túlzott hiány esetén követendő eljárással 32 kapcsolatban, amely esetében az információk Bizottsággal történő megosztásának ütemezése nincs összhangban az Eurostat Jegyzőkönyv a felhasználók pártatlan hozzáféréséről az Eurostat adataihoz című dokumentumával 33. 44. A Bizottság más főigazgatóságai tekintetében az Eurostat még nem oldotta meg a 2007. évi szakértői értékelésről készített jelentésben 34 már szereplő azon problémát, hogy ezek a szolgálatok esetenként saját maguk végeznek adatgyűjtést, ha úgy érzik, hogy az Eurostat nem tesz eleget kérésüknek. 2010-ben az Eurostat a statisztikai munkát illetően a szakpolitikai főigazgatóságok és az Eurostat közötti koordináció hiányáról tájékoztatta a Bizottságot és a bizottsági központi szolgálatok ezt el is ismerték mint több területet érintő kritikus kockázatot. 2011-ben számos intézkedést vezettek be ennek csökkentésére. A GYAKORLATI KÓDEX ALKALMAZÁSI SZINTJÉNEK AZ ESR EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSÉHEZ MEGFELELŐBB INFORMÁCIÓKRA VAN SZÜKSÉG AZ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL SZÓLÓ RENDELET NEM HATÁROZ MEG A GYAKORLATI KÓDEX ALKALMAZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOKAT 45. Az ESR ben részt vevő partnerektől elvárt a jóhiszemű együttműködés. Az európai statisztikákról szóló rendelet nem határoz meg a gyakorlati kódex által előírt elveknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. A túlzott hiány esetén követendő eljárás az egyetlen statisztikai terület, ahol a jogalkotó felhatalmazta és kötelezte az Eurostatot, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen a tagállamokban 35. 32 A Tanács 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.). 33 Az Eurostat honlapján elérhető a következő címen: http://epp.eurostat. ec.europa.eu/portal/page/ portal/quality/documents/ Impartiality_protocol_REV2_ FINAL_EN.pdf 34 Lásd: Az Európai Statisztikák Gyakorlati Kódexének az Eurostatnál történő alkalmazására vonatkozó szakértői értékelésről készült jelentés 20. oldala, 2007. október 24 26. 35 A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó számadatok minőségével kapcsolatban a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelemről szóló, 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (GNIrendelet) (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.) 6. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy a Bizottság ellenőrzési tevékenysége részeként tájékozódó látogatásokat tegyen a tagállamokban; lásd: a Számvevőszék 2010. évi éves jelentésének 2.28. és 2.30. bekezdése. A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉSEKRE VONATKOZÓAN ÁTFOGÓ MEGKÖZELÍTÉS SZÜKSÉGES 46. A kódex alkalmazási szintjének az Eurostat és az NSH k által történő független értékeléséhez a legfontosabb eszközül továbbra is a szakértői értékelések szolgálnak. 2013-ra további szakértői értékeléseket terveznek, de 2012 júniusában még függőben van az elindításuk helyére és módjára vonatkozó döntés. Ezen értékeléseknek az eddig csupán korlátozott mértékben vizsgált elvekkel is foglalkozniuk kell (lásd: 3. táblázat).

23 47. A 2006 és 2008 közötti szakértői értékelések a kódex Intézményi környezet című részére összpontosító közös módszertant követtek. Más elvekkel kizárólag önértékelések foglalkoztak. 2011-ben a vezető minőségügyi szakértői munkacsoport véglegesítette a statisztikai folyamatokkal és statisztikai outputokkal kapcsolatos minőségbiztosítási keretrendszert. Meghatározta azokat a tevékenységeket, módszereket és eszközöket, amelyek a kódex mutatóinak teljesítése terén iránymutatásként és bizonyítékként szolgálhatnak. Az ESR bizottság még nem határozott a minőségbiztosítási keretrendszer alkalmazásának módjáról. 3. TÁBLÁZAT A KÓDEX 15 ELVÉNEK LEFEDETTSÉGE A gyakorlati kódex 2005-ben elfogadott elvei Intézményi környezet Statisztikai folyamatok Statisztikai outputok Forrás: Európai Számvevőszék. Önértékelés, 2005/2006 Szakértői értékelések, 2006 2008 Cselekvési tervek, 2007/2008 A cselekvési tervek ellenőrzése, 2008 óta Az ESGAB éves értékelései, 2009 óta 1. Szakmai függetlenség 2. Felhatalmazás adatgyűjtésre X 3. Megfelelő erőforrások 4. A minőség iránti elkötelezettség 5. A statisztikai adatok bizalmas kezelése X 6. Pártatlanság és objektivitás X 7. Megalapozott módszertan X X 8. Megfelelő statisztikai eljárások X X 9. Ésszerű mértékű adatszolgáltatói teher X X 10. Költséghatékonyság X X 11. Relevancia X X 12. Helytállóság és megbízhatóság X X 13. Gyorsaság és pontosság X X 14. Koherencia és összehasonlíthatóság X X 15. Hozzáférhetőség és érthetőség X ( = lefedve)

24 48. Statisztikákat készítő más szereplőkre (például regionális statisztikai hivatalokra) vagy a statisztikai jelentésekhez használt igazgatási adatok szolgáltatóira (például pénzügyminisztériumokra) nem terjedt ki a szakértői értékelések első fordulója (lásd: 3. ábra), így azokkal a jövőbeni értékeléseknek kell foglalkozniuk. 49. A kizárólag horizontális szervezeti alapon készülő értékelések nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a rendszerek egy adott NSH valamennyi statisztikai területén ugyanolyan módon működnek e. Mivel több mint 100 statisztikai terület létezik, ezeket nem lehet egyszerre lefedni. Megoldást jelenthetne a szakértői értékelések gördülő rendszerben történő készítése, amelyek minden évben egy bizonyos számú, meghatározott statisztikai területet vizsgálnának. Bár a hatókör és a módszer tekintetében közvetlenül nem összehasonlítható, az Eurostat már rendelkezik bizonyos tapasztalattal az értékelési tevékenysége keretében végzett gördülő ellenőrzések szervezése terén. 3. ÁBRA A 2006 ÉS 2008 KÖZÖTTI SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉSEK ÁLTAL LEFEDETT TERÜLETEK Kormányok 2006 2008 közötti szakértői értékelések Eurostat NSH NSH NSH NSH Statisztikai adatokat előállító más szereplők (például regionális statisztikai hivatalok) Igazgatási adatok szolgáltatói (például minisztériumok) Az európai statisztika gyakorlati kódexe Forrás: Európai Számvevőszék.

25 50. Az első fordulóban a szakértői értékelő csoportok háromtagúak voltak, általában két fő az NSH k és egy fő az Eurostat képviseletében. Az ESGAB azt ajánlotta 36, hogy a szakértői értékeléseket önálló szakértői értékelő csoportnak végezze, és hogy a szakértői értékelések újabb fordulójának az előzőnél racionalizáltabbnak és egységesebbnek kell lennie. Az ESR en kívüli szakértők bevonása erősítené az értékelések függetlenségét és hitelességét. 36 Lásd: a 2011. évi éves jelentés 4. ajánlása. 37 COM(2011) 211 végleges. A TAGÁLLAMOK ÖNKÉNTES ALAPON NYÚJTANAK INFORMÁCIÓKAT AZ ESGAB NAK 51. Az ESGAB ot létrehozó határozat nem határozza meg, hogy a kódex alkalmazási szintjének éves értékeléséhez az ESGAB hogyan szerzi meg a tényadatokat. Az Eurostat éves monitoringjelentéseinek figyelembevételével az ESGAB saját eszközöket dolgozott ki a további információk begyűjtéséhez. Kérdőíveket küldött az NSH knak és az érdekelt feleknek, rövid eszmecserékre hívta az NSH k felsővezetőinek képviselőit ( párbeszéd az országokkal ), és levelet küldött a tagállami kormányoknak, amelyben kérte, hogy adjanak tájékoztatást a kódexnek való megfelelésükről. 52. Az ESGAB 2011. évi jelentésében hangsúlyozta, hogy nehéz tényszerű információt kapni arról, hogy a kódexet hogyan hajtják végre a gyakorlatban. A jelenlegi rendszerben, és tekintettel a korlátozott forrásokra (lásd: 2. háttérmagyarázat) az ESGAB által végzett ellenőrzés hatóköre továbbra is egyértelműen korlátozott. A BIZOTTSÁG LEGUTÓBBI KEZDEMÉNYEZÉSEI HELYES IRÁNYBA MUTATNAK, DE NEM FOGLALKOZNAK MINDEN PROBLÉMÁT JELENTŐ KÉRDÉSSEL 53. 2011 áprilisában a Bizottság közzétette Az európai statisztikák szilárd minőségirányítása felé című közleményt 37. A közlemény célja a pénzügyi válság tanulságainak levonása volt. A Bizottság bejelentette, hogy a kormányzati pénzügyi statisztikák felülvizsgálatával kapcsolatban preventív megközelítést kíván alkalmazni, és számos javaslat révén tovább akarja erősíteni az ESR irányítását.

26 A (TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS) KORMÁNYZATI PÉNZÜGYI STATISZTIKÁK FELÜLVIZSGÁLATA TEKINTETÉBEN 2011-BEN PREVENTÍV MEGKÖZELÍTÉST VEZETTEK BE 54. A túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló rendelet előírja, hogy az Eurostatnak minden tagállamban rendszeresen konzultációs látogatásokat, valamint lehetőség szerint módszertani látogatásokat kell tennie. A görög költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó statisztikák hiányosságainak megállapítását követően 38, 2010 júliusában kibővítették az Eurostat hatáskörét 39. 55. A módszertani látogatások vonatkozásában az Eurostat a tagállamok által szolgáltatott adatok alapját képező számlák ellenőrzéséhez az ellenőrzési hatáskörhöz hasonló hatáskört kapott. Ezt a hatáskört azonban kivételes esetekben gyakorolhatja, csak akkor, ha a tagállam által közölt adatok minőségével kapcsolatos jelentős kockázatot vagy problémát egyértelműen azonosították. Eddig ezt a hatáskört kizárólag a görög költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó statisztikák minőségének értékelésénél alkalmazták. 38 COM(2010) 1 végleges. 39 A Tanács 2010. július 26-i 679/2010/EU rendelete a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minősége tekintetében történő módosításáról (HL L 198, 2010.7.30., 1. o.). 40 A 479/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése. 56. A módszertani látogatások kivételes jellege miatti korlátok elkerülése érdekében az Eurostat 2011-ben szokásos konzultációs látogatásain túl bevezetett egy új típusú látogatást, az úgynevezett upstream konzultációs látogatást. Az upstream látogatások kifejezetten a tagállamok által szolgáltatott adatok alapját képező számlákat kiállító alanyokra irányulnak. 57. Az Eurostatnak a konzultációs látogatásokkal kapcsolatban kettős kihívással kell szembenéznie, hiszen egyrészt növelnie kell a számukat, másrészt javítania kell a minőségüket. A minőség javítása szükségszerűen hoszszabb látogatásokkal jár. A 4. táblázat szerint a konzultációs látogatások száma 2011-ben jelentősen nőtt. Az ellenőrzés időpontjában azonban nem lehetett érdemben értékelni az upstream látogatások minőségét és az illetékes tagállami szervek együttműködését, mivel a látogatásokról készült jelentések még nem voltak hozzáférhetők. 58. Belső átszervezést követően 2012. január 1-jétől az Eurostat egyik, mintegy 50 munkatárs belső áthelyezésével kialakított igazgatósága kizárólag a kormányzati pénzügyi statisztikákkal foglalkozik. Az elvárások szerint a tagállamoknak a nemzetiszámla szakértői segítséget önkéntes alapon kell nyújtaniuk 40. 2011 októberében az Eurostat összeállított egy listát, amelyen 12 tagállam 30 szakértője szerepel.

27 4. TÁBLÁZAT AZ EUROSTAT TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS LÁTOGATÁSAI A TAGÁLLAMOKNÁL A konzultációs látogatások száma 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Belgium 1 (1 nap) 1 (1 nap) 1 (1 nap) Bulgária 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (4 nap) 3 Cseh Köztársaság 1 (2 nap) 1 (3 nap) 1 (2 nap) Dánia 1 (1 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Németország 1 (1 nap) 1 (1 nap) 1 (2 nap) 4 Észtország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Írország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Görögország 1 (1 nap) 1 1 (3 nap) 3 és 2 (3 és 2 nap) Spanyolország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Franciaország 1 (1 nap) 1 (1 nap) 1 (1 nap) Olaszország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Ciprus 1 (1 nap) 1 (2 nap) 1 (1 nap) Lettország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (3 nap) Litvánia 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Luxemburg 1 (1 nap) 1 (1 nap) 1 (1 nap) Magyarország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Málta 1 (1 nap) 1 (1 nap) 1 (2 nap) Hollandia 1 (2 nap) 1 (1 nap) 1 (1 nap) Ausztria 1 (2 nap) 1 (2 nap) Lengyelország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Portugália 1 (2 nap) 1 (2 nap) 3 (2, 2 és 2 nap) Románia 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (3 nap) 3 és 1 (3 nap) Szlovénia 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Szlovákia 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Finnország 1 (2 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Svédország 1 (1 nap) 1 (2 nap) 1 (2 nap) Egyesült Királyság 1 (2 nap) 2 1 (2 nap) 1 (3 nap) Összesen 13 (19 nap) 13 (24 nap) 13 (23 nap) 11 (21 nap) 11 (18 nap) 21 (44 nap) és 3 (10 nap) 3 A módszertani látogatások száma Görögország 2 (3 és 3 nap) 2 (2 és 5 nap) 1 (3 nap) 4 (3, 2, 3 és 22 nap) Mindösszesen 15 (25 nap) 13 (24 nap) 15 (30 nap) 12 (24 nap) 15 (48 nap) 24 (54 nap) 1 A konzultációs látogatás és a módszertani látogatás ugyanarra a napra esett. 2 E látogatás alatt az ír NSH val közös találkozóra került sor. 3 Upstream konzultációs látogatás. 4 Szokásos konzultációs látogatás upstream elemmel. Forrás: Európai Számvevőszék, az Eurostat által szolgáltatott információk alapján.