A hím h m nemi szervek kórbonctana 106. Váladékpangás a herében és a mellékherében. A here regresszív elváltozásai 107. Here- és mellékhere-gyulladás 108. A here és a hímvesszı daganatai Hím nemiszervek here és mellékhere hüvelyhártyák ondóvezetı ondózsinór ondóhólyag prostata praeputium és hímvesszı Váladékpangás s a herében, mellékher kherében retenciós cysták a here- vagy a mellékhere-csatornácskák üregében tartalom halmozódik fel a csatornácskák emiatt kitágulnak Spermatokele vagy besőrősödött, tejszerő anyagot vagy spermiumokat is tartalmazó váladék spermiumgranuloma ha a spermatokele területén elhal a csatornácska vagy a spermatokele tartalma az interstitiumba kerül Váladékpangás s a herében, mellékher kherében spermatokele okai: a csatornácskák hiányos megnyílása ondóvezetı lefőzıdése, vagy más ok miatti elzáródása csírahám-károsodás, sejtleválás, eltömeszelıdés interstitiumban zajló idült gyulladás, sclerosis spermatokele kórbonctana kisborsónyi-mogyorónyi-diónyi képletek üregükben sárgásszürke, gennyszerő némelykor kenıcsös anyag található meszesedés is elıfordulhat a csatornácska el is halhat a mellékherében lévık általában nagyobbak, mint a herebeliek A here regresszív v elváltoz ltozásai atrophia atrophia senilis (pl. idıs állatokban) sokszor lipofuscin lerakódással kísérten állománya relatíve több kötıszövetet tartalmaz, emiatt szívós lesz hereatrophia és heredystrophia egyidejőleg meszesedés metaplasia elhalás melanosis lipofuscin lerakódás Hereatrophia és s egyidejőleg heredystrophia fiatal és idısebb állatokban egyaránt külsı és belsı okokra visszavezethetıen helyi hatások pl. trauma, vérkeringési zavar, gyulladás, ondópangás stb. a szervezet általános megbetegedésével kapcsolatos okok pl. intoxicatio, hiányos tápanyagellátás, hormonális dysfunctio kóros klimatikus és pszichikai ingerek, túlzott mértékő nemi tevékenység a hypophysis funkció FSH /folliculus stimuláló hormon/ ICSH /interstitialis sejteket stimuláló hormon/ 1
Hereatrophia és s egyidejőleg heredystrophia a kórokok általában a spermiocytákra hatnak regresszív elváltozások (pl. vakuolás-hydropicus elfajulás) enyhe esetekben a spermiumok képzése még folytatódik kóros sejtalakok erısebb ingerhatás esetén a spermatocyták osztódása is gátolt sejtelhalás, osztódási zavarok (pl. kettızött kromoszómaszám) a spermiogoniumok osztódása elmarad, esetleg syncytialis óriássejtek képzıdnek, elpusztul a csírahám elırehaladottabb esetekben a csatornácskákban csak a Sertoli-sejtek maradnak meg a Leydig-sejtek általában nem károsodnak a csatornácskák alaphártyája megvastagodik (hyalinizálódik) fibrosis alakul ki a különféle kórokok esetén a regresszív elváltozások közel egyformán zajlanak rejtett herében F-2 fusariotoxicosis madarakban /libában, pulykában/ 107. Heregyulladás s (orchitis( orchitis) elsısorban baktériumok okozzák haematogen, intracanalicularis, közvetlen ráterjedés intracanalicularis terjedés esetén elıször a mellékhere betegszik meg, majd a here mediastinum testis jellege: heveny savós, vérzéses, gennyes, elhalásos, idült heveny esetben: a here megnagyobbodik, bıvérő, savósan beszőrıdik, esetenként vérzések is kísérhetik idült esetben: fibrosis, az elhalt, a gennyesen beolvadt területek elhatárolódnak, gyakori a cysta- vagy spermiumgranuloma-képzıdés Heregyulladás s (orchitis( orchitis) brucellosis a szarvasmarha brucellosisa a sertés brucellosisa mezei nyulak brucellosisa kosok fertızı mellékhere- és heregyulladása a juhok Brucella suis-fertızése a herék csomós elhalása necrosis nodosa multiplex testis mogyorónyi-diónyi coagulatios necrosisos gócok kötıszövetes tok határolja ıket a gócok metszéslapján körkörös rétegzettség látszik gyakran a Röckl-granulomával együtt fordul elı oka ismeretlen heregümıkór fıleg szarvasmarhában és sertésben a generalizáció során gümıkóros gócok tuberculumok és kisebb-nagyobb gümıkóros gócok elhalássokkal, meszesedéssel és heterolízises ellágyulással A szarvasmarha brucellosisa kórokozó: B. abortus fertızıdés: per os, sebzéseken keresztül, bimbócsatornán át kórfejlıdés: a bemeneti kapu nyirokcsomóiban szaporodik el, majd az ivarérett állatokban vérfertızést okoz ekkor jutnak el az ún. predilekciós helyekre vemhes méhbe, magzatburkokba, a magzatba a mőködı tıgybe herékbe, mellékherékbe, a járulékos nemi mirigyekbe a herékben, a mellékherékben: kisebb-nagyobb elhalásos gócok, amelyek heterolysis következtében ellágyulnak az ondóhólyagban: elhalásos gócok, vérzések, az ondóhólyag fala oedemás 2
A sertés brucellosisa kórokozó: B. suis fertızıdés: per os, nemi úton kórfejlıdés: a szarvasmarháéhoz hasonló vemhes állatokban: magzatkárosodás, vetélés kanokban a here haematogen úton fertızıdik a herében kezdetben multiplex gócos heveny exsudatív gyulladás a gyulladásos gócok elhalnak majd összeolvadnak, eltokolódnak, ellágyulnak a hereborék és a hüvelyhártyák savós-fibrines gyulladása heveny, idült a mellékhere általában a here felıl intracanalicularisan fertızıdik A mezei nyulak brucellosisa kórokozó: Brucella suis gyakori a protrahált generalizáció szinte minden szervben gyulladásos-elhalásos gócok 3
A juh Brucella ovis fertızötts ttsége kosok fertızı mellékhere- és heregyulladása fertızıdés: az ivarérés körüli idıszakban vizelettıl, ondótól a kórokozó a nemi- és húgyutak nyálkahártyájában telepszik meg a mellékhere, a here és a járulékos nemi mirigyek felszálló (descendáló) fertızéssel intracanalicularisan fertızıdnek az elváltozások a mellékhere farki végében kezdıdnek és terjednek a mellékhere feji részébe és a herékbe az elváltozás jellege: a mellékherékben exsudatív gyulladás az exsudatív gyulladás fibrosisba megy át csatornaelzáródás váladék- és spermiumpangás a csatornákban (terjedelmes spermatokele, spermiumgranuloma) a gyulladás a hüvelyhártyákra is ráterjedhet a herékben az elváltozások csak enyhe mértékőek 4
Praeputium és s a penis gyulladásai a penist borító nyálkahártya gyulladása balanitis a praeputium gyulladása posthitis balanoposthitis a merevedı test gyulladása cavernitis 108. A here és s a hímvesszh mvesszı daganatai A here daganatai A here epitheliális eredető daganatai seminoma Kutya, ló Nincs hormontermelés cryptorchid herében gyakori multicentrikus, helyileg invazív teratoma Benigus malignus vegyes daganatok dermoid cysták (cystomák) tömör felépítéső teratomák 5
A here daganatai A herestroma daganatai mesenchymalis daganatok Leydig-féle interstitialis sejtekbıl kiinduló bár a Leydig-sejtek mesenchymális eredető szövetalkotók, a belıle kiinduló daganat megjelenése az epithelialis daganatokéra jellemzı kutya, bika jól körülhatárolt, nem invazív sárgás színezető változatos hormontermelés Sertoli-féle sejtekbıl kiinduló kutya áttét az ondóvezetékben és a regionális nyirokcsomókban Ösztrogén termelés feminizáló hatás, hypothyreoidizmus, prostata hyperplasia a here kötıszöveti állományából kiinduló jóindulatú fibroma, lipoma, chondroma, osteoma, leiomyoma rosszindulatú különféle sarcomák 6
Praeputium és s a penis daganatai Jóindulatú: papilloma, fibropapilloma Rosszindulatú: carcinoma kutya átoltható genitalis daganata Sticker-sarcoma, venerealis lymphosarcoma A sexuális fejlıdés s rendellenességei Dyssexualismus a sexuális érési folyamat idıben eltolódik quantitatív hiba qualitatív hiba qualitatív dyssexualismus hibás ivari jelleg Intersexualitás az állat nemét meghatározó tulajdonságok valamelyike mindkét nemre jellemzı sajátosságokat mutat chromosomalis intersexualitás gonadalis intersexualitás genitalis intersexualitás Chromosomalis intersexualitás a nemi kromoszómák száma több vagy kevesebb ha a sexkromoszóma-képlet: XXY az XX jelenléte gátolja a hím nemi jelleg kialakulását ha XXX a nıi nemi jelleg csökevényes formában valósul meg ha XO a másodlagos ivari jelleg és a genitáliák nıiesek lesznek Gonadalis intersexualitás mindkét nemre jellemzı ivarmirigy jelen van hermaphroditismus verus változatos összetételben egyik oldalon here, a másikon petefészek h. v. alternans mindkét oldalon here is és petefészek is h. v. bilateralis A gonádok vagy elkülönülnek vagy összeolvadnak ovariotestis csak az egyik oldalon van here is és petefészek is a másik oldalon vagy csak here, vagy csak petefészek a canalis genitalis vagy csak az egyik nemre jellemzı vagy mindkét nemre jellemzı a közösülı szervek ugyanabból az embrionális kezdeménybıl fejlıdnek csökevényes állapotban fejlıdnek ki a két nem közötti állapotban találhatók 7
Genitalis intersexualitás pseudohermaphroditismus (h. spurius) a nemi mirigyek egyfélék (h. s. masculinus, h.s. femininus) a másodlagos ivarjelleg a canalis genitalis (h. s. internus) a közösülı szervek (h. s. externus) (h. s. completus) -nem, vagy nem tisztán a meglévı ivarmirigyeknek megfelelı 8