Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 30.1.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A Holland Királyság alsóházának indokolt véleménye az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0687 C8-0464/2016 2016/0339(CNS)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. A holland alsóház a mellékelt, indokolt véleményt nyilvánította a fent említett irányelvre irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\1113961.docx PE597.430v01-00 Egyesülve a sokféleségben
MELLÉKLET Az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker B-1049 Brüsszel Belgium Hága, 2016. december 23. Tárgy: Indokolással ellátott vélemény (szubszidiaritás) a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó uniós javaslatról (COM(2016)0687) Tisztelt Juncker Úr! A holland parlament alsóháza a szubszidiaritás elve szempontjából megvizsgálta a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó uniós javaslatot (COM(2016)0687). E levelemmel tájékoztatom Önt arról, hogy az alsóház véleményez szerint a fenti javaslat sérti a szubszidiaritás elvét. E levél 1. melléklete azon indítvány szövegét tartalmazza, amelyet Harbers (VVD), Omtzigt (CDA) és Dijkgraaf (SGP) képviselők nyújtottak be 2016. december 21-én. A képviselőház 2016. december 22-én elfogadta az indítványt. A 2. melléklet a parlamenti pártok hozzászólásait tartalmazza, amelyek egyebek mellett a szubszidiaritás tekintetében is részletesebben ismertetik az egyes pártok álláspontját. Nagyra értékelném, ha válaszában figyelembe venné ezeket a hozzászólásokat. E levet másolatban továbbítottuk az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a holland kormánynak is. Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem. Khadija Arib A holland parlament alsóházának elnöke PE597.430v01-00 2/7 NP\1113961.docx
1. melléklet A Harbers, Omtzigt és Dijkgraaf képviselők által benyújtott indítvány A HOLLAND PARLAMENT ALSÓHÁZA 2016 2017-os ülésszak 34 620. sz. 2016. évi őszi indítvány 3. SZ. INDÍTVÁNY BENYÚJTOTTA HARBERS ET AL. ALSÓHÁZI KÉPVISELŐK Benyújtva: 2016. december 21. A képviselőház, a vita meghallgatását követően, mivel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó javaslatot nem vetették alá hatásvizsgálatnak annak ellenére, hogy a képviselőház egyhangúlag javasolta annak elvégzését; mivel a Brexit következményeivel és az Egyesült Államok adózást érintő új terveivel kapcsolatban sok minden továbbra is tisztázásra vár; mivel az OECD 2. fellépése szerint a harmadik ország viseli az elsődleges felelősséget a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek következményeinek felszámolásáért; úgy határoz, hogy sárga lapot mutat fel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó javaslatokra vonatkozóan; és visszatér a napirenden szereplő egyéb ügyekhez. Harbers Omtzigt Dijkgraaf NP\1113961.docx 3/7 PE597.430v01-00
2. melléklet A parlamenti pártok hozzászólásai Az alábbiakban a különböző parlamenti pártok uniós javaslattal kapcsolatos hozzászólásai találhatók. A képviselőházban 150 képviselő foglal helyet. A mandátumok a következőképpen oszlanak meg: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie VVD (40) Partij van de Arbeid PvdA (35) Socialistische Partij SP (15) Christen Democratisch Appel CDA (13) Partij voor de vrijheid PVV (12) Democraten 66 D66 (12) ChristenUnie CU (5) Groenlinks GL (4) Staatkundig Gereformeerde Partij SGP (3) Partij voor de dieren PvdD (2) 50PLUS (1) Groep Kuzu/Öztürk GrKÖ (2) Groep Bontes/van Klaveren GrBvK (2) Houwers (1) Klein (1) Monasch (1) Van Vliet (1) A javaslatok szubszidiaritás elve szempontjából történő értékeléséhez nyolc parlamenti párt szólt hozzá. Szubszidiaritás A VVD képviselőcsoport tagjai megállapítják, hogy nem készült hatásvizsgálat a javaslatról. Emlékeztetnek arra, hogy a képviselőház korábban egyhangúlag úgy határozott, hogy ilyen javaslatok esetén szükség van hatásvizsgálatra. Az első becslések szerint a javaslat több mint 77 000 munkahelyet érinthet amerikai tulajdonban lévő vállalkozásoknál, ami hatalmas szám. A VVD képviselőcsoport tagjai egyetlen hollandiai munkahelyet sem kívánnak veszélyeztetni. A VVD képviselői szerint e javaslat eredményeként Hollandia és más tagállamok olyan nyereségekre is adót vetnének ki, amelyre nem ők jogosultak, hanem egy másik ország, számos esetben az USA. Ennélfogva a javaslat ellenkezik azzal az alapelvvel, hogy a nyereséget ott kell adóztatni, ahol az keletkezik. A VVD képviselőcsoport tagjai megemlítik azt is, hogy a 2. fellépésről szóló az OECDjelentés szerint a harmadik ország viseli az elsődleges felelősséget a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek következményeinek felszámolásáért. A harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek elsősorban amerikai vállalkozásokat érintenek. Az USA megválasztott elnöke, Donald Trump már bejelentette, hogy ezt az adót maga kívánja kivetni. Az OECD-jelentés e szempontja fényében a VVD PE597.430v01-00 4/7 NP\1113961.docx
ajánlatosnak tartja megvárni a jövőbeli fejleményeket. Ráadásul a Brexit körül is jelentős a bizonytalanság. A VVD képviselőinek véleménye szerint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozóan csak hosszú átmeneti időszakot biztosítva és alacsonyabb társaságiadó-kulcs mellett lehet javaslatot elfogadni. A PvdA képviselőcsoport tagjai szerint a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. Széles nemzetközi konszenzus alakult ki az adókikerülés nemkívánatos voltával kapcsolatban. Széles konszenzus alakult ki arról is, hogy az adókikerülés felszámolásának legjobb módja a nemzetközi megközelítés alkalmazása. Az EU tagállamai éppen e jelenség elleni fellépés érdekében fogadták el egyhangúlag az adókikerülés elleni irányelvet. Az adókikerülés elleni irányelv elfogadásakor ugyancsak egyhangúlag állapodtak meg arról, hogy az Európai Bizottságnak javaslatot kell előterjesztenie a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek kezelése céljából. Ez a javaslat fekszik most előttünk. A PvdA képviselőcsoport véleménye szerint a szubszidiaritás elve teljesült, miután maguk a tagállamok kérték e javaslatok előterjesztését. A PvdA képviselői emellett úgy vélik, hogy ez az irányelv a belső piac jobb működéséhez is hozzájárul majd. A nem európai vállalkozások, különösen az egyesült államokbeli székhelyűek a hibrid struktúrák alkalmazásának köszönhetően a nyereségadó nagyon alacsony tényleges szintje mellett működhetnek az európai piacon, ami az adóztatás kettős elmaradásához, illetve az adófizetés beláthatatlan időre történő tényleges elhalasztásához vezet. Ez torzítja a versenyt, mivel ezzel szemben az európai vállalkozások egyszerűen megfizetik az adót Európában. Az irányelv véget vetne az ilyen gyakorlatoknak, és ezáltal javítaná a belső piac működését. Ez minden tagállam érdeke. Az SP képviselőcsoport tagjai szerint a Bizottság javaslata megfelel a szubszidiaritás elvének. A CDA képviselőcsoport tagjai úgy vélik, hogy az EU nem a megfelelő szervezet a 2. fellépéssel kapcsolatos OECD-szabályok végrehajtására. Az OECD cselekvési tervének 2. fellépése egyértelmű megállapodásokat tartalmaz. A cselekvési terv szerint a székhely szerinti országnak kell vállalnia a kezdeményező szerepet. A CDA képviselőinek véleménye szerint ez azt jelenti, hogy e megállapodások értelmében nincs lehetőség az uniós kezdeményezésre, és bizonyosan nincs lehetőség olyan kezdeményezésre, amely messzebb megy, mint az OECD keretei között létrejött megállapodások. Ez rontja az EU pozícióját. Amennyiben azonban egy harmadik ország ezen intézkedés esetében az Egyesült Államok elmulasztja az OECD-megállapodások időben történő végrehajtását, az összes többi OECD-ország feladata, hogy felszólítsa az adott országot a végrehajtásra. A CDA képviselői úgy vélik, hogy az OECD-megállapodások fényében nem helyénvaló forrásországként előre intézkedéseket hozni. A PVV képviselőcsoport tagjai nem látják kellő mértékben bizonyítottnak, hogy az európai uniós fellépés előnyökkel jár az egyes tagállamok egyedi fellépéseivel szemben. Az OECD adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni cselekvési terve ajánlásokat tartalmaz a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében. Ezen ajánlások alapján minden ország saját belátása szerint intézkedhet. A PVV képviselői szerint a hibrid struktúrákat alkalmazó nem kívánatos adókikerülési módszerekkel szembeni NP\1113961.docx 5/7 PE597.430v01-00
fellépésre vonatkozó ajánlások tehát beépíthetők a nemzeti jogrendszerekbe anélkül, hogy szükség lenne bármilyen irányelvre. Lehetséges, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések nem szüntetik meg teljes mértékben az adókikerülést, de a PVV képviselőinek véleménye szerint ez nem indokolja a nemzeti adójogi szuverenitás olyan megsértését, amelyet az irányelvjavaslat eredményezne. A nemzeti szabályok sokféleségéből eredő joghézagokhoz hasonlóan a javasolt irányelv sem tudná teljes mértékben felszámolni a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket. Nincs tehát szükség a piac egészére kiterjedő közös kezdeményezésre. A PVV képviselőcsoport tagjai tehát úgy vélik, hogy a javaslat nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével. Végezetül a PVV képviselői úgy vélik, hogy az uniós fellépés meghaladja a Szerződésben foglalt célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, és ezért véleményük szerint sérti az arányosság elvét. A D66 képviselőcsoport tagjai támogatják az európai megközelítést az adókikerülés tekintetében. A képviselők véleménye szerint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés csak európai szinten kezelhető hatékonyan, mivel ez mindig a különböző adórendszerek közötti eltéréseken alapul. A képviselők tehát úgy vélik, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés elleni fellépés összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével. A ChristenUnie képviselőcsoport pozitívan fogadta az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. A képviselőcsoport szerint nyilvánvaló, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatásaival szembeni fellépésre irányuló intézkedéseket európai szinten kell meghozni. Ezért a képviselőcsoport úgy véli, hogy az irányelvre irányuló javaslatban foglalt megközelítés összhangban áll a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével. A Groenlinks képviselőcsoport tagjai szerint a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekről szóló javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, és támogatja a Bizottság véleményét. Ez a javaslat kezelné a tagállamok közötti káros aránytalanságokat, ami kifejezetten olyan ügy, amellyel európai szinten lehet és kell foglalkozni. A Groenlinks képviselői szerint a probléma lényege voltaképpen a koordináció hiánya. A legalapvetőbb és legteljesebb megoldás tehát az adórendelkezések egységes formátuma az Unió egészében. A Groenlinks képviselőcsoport tagjai szerint a javaslat bizonyosan pozitívan járul hozzá e törekvéshez. A javaslat emellett erősíti majd a belső piacot azáltal, hogy megvédi azt az adórendszerek közötti aránytalanságokat kihasználó visszaélésekkel szemben. Ez azt is jelenti, hogy a képviselőcsoport tagjai pozitívan ítélik meg a javaslat arányossági szempontjait is, mivel az adókikerülés lehetősége még mindig fennáll, és azt csak ezen a szinten és ilyen módon lehet kezelni. A Groenlinks képviselőcsoport tagjai rámutatnak arra is, hogy természetesen a globális megközelítés azonnali elfogadását részesítenék előnyben, de fontos előrelépésnek tekintik a javaslatot. Végezetül a képviselők megjegyzik, hogy teljes mértékben szükségtelennek tartják az intézkedés hatálybalépésének későbbi időpontra halasztását. PE597.430v01-00 6/7 NP\1113961.docx
Jogalap A PvdA képviselőcsoport tagjai az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikkét tekintik a javasolt intézkedés helyes jogalapjának. Az adókikerülés elleni irányelv is az EUMSZ 115. cikkén alapult. Az SP képviselőcsoport tagjai szerint elegendő jogalap van a Bizottság javaslatához. A CDA képviselőcsoport tagjai szerint a Bizottság javaslatának jogalapja megfelelő. A PVV képviselőcsoport tagjai szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem biztosít jogalapot a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekről szóló javaslat elfogadásához. Véleményük szerint az EUMSZ nem biztosít jogalapot a közvetlen adók területén hozandó intézkedésekhez. A közvetlen adózás területén a tagállamok szuverenitást élveznek. Az EUMSZ 110 113. cikke a közvetett adózásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A jelenlegi javaslat ugyanakkor a közvetlen adóként definiált társasági adót érinti. A PVV képviselőcsoport tagjai úgy vélik továbbá, hogy az EUMSZ 115. cikke nem biztosít érvényes jogalapot a javasolt irányelvhez, mivel ez a cikk a belső piac működésére és nem a közvetlen adókra vonatkozik. Még a javasolt irányelv által kezelni kívánt magatartást figyelembe véve is szükség van a belső piac működésére gyakorolt közvetlen hatásra. A PVV képviselői szerint a legfontosabb, hogy az EUMSZ 115. cikkében előírt közvetlen hatás nem áll fenn. A PVV képviselőcsoport tagjai hangsúlyozni kívánják, hogy az EUMSZ 115. cikke alkalmazhatóságának lehetősége azt jelenti, hogy ezt az irányelvet egyhangúlag kell elfogadni a Tanácsban. A D66 képviselőcsoport tagjai megfelelőnek tartják az uniós javaslat jogalapját. A ChristenUnie képviselőcsoport tagjai megfelelőnek tartják az irányelv jogalapjaként az EUMSZ 115. cikkére való hivatkozást. A Groenlinks képviselőcsoport tagjai a Bizottsághoz hasonlóan egyetért a jogalappal. NP\1113961.docx 7/7 PE597.430v01-00