SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Általános Iskola Kenderes Kenderes, 2005. november 8.
2 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ célja, jogszabályi alapja a. A SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek. - 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet - 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, módosítva: 257/2000. (XII. 26) Korm. rend. - 1993.évi C. törvény - 138/1992. (X.8.) kormányrendelet - 94/ 1994. (VI.17.) kormányrendelet, módosítva 8/2001 (V. 24) OM rendelet - 92/2. XIII. tv. - 148/2005 (VII. 27.) Korm. rend. - 2001. évi XXXVII. törvény 2. A SZMSZ elfogadása, jóváhagyása Az iskola szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület 2005. november 8-án az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat. 3. A SZMSZ személyi és idıbeli hatálya a. A SZMSZ és mellékletét képezı egyéb belsı szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelezı érvényőek. b. A SZMSZ a fenntartó fenti jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályon kívül helyezıdik az intézmény elızı szervezeti és mőködési szabályzata.
3 II. rész AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, speciális képzési formái, jogosítványai a. Az intézmény neve: Általános Iskola Kenderes Székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 36. Tagintézménye: Általános Iskola 5349 Kenderes - Bánhalma Ságvári út 66. Telephelyei: 5331 Kenderes, Szent István út 40., 5331 Kenderes, Szent István út 41. Az intézmény típusa: nyolc évfolyamos általános iskola Alapfeladatai: 801214 Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 805113 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 552323 Iskolai intézményi étkeztetés (ezen belül a Gyvt. 148.. /5/ bek. A-c. pontja alapján normatív kedvezményes étkeztetés) 801225 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása 801236 Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás 805915 Oktatást kiegészítı tevékenység 751768 Intézményi vagyon mőködtetése 751922 Önkormányzatok elszámolásai Speciális képzési formák: Emelt óraszámú matematika oktatás Emelt óraszámú idegen nyelv oktatás Emelt óraszámú testnevelés oktatás 2. Az intézmény önálló jogi személy a. Az intézmény önálló jogi személy Alapítója: Kenderes Város Önkormányzata Fenntartója: Kenderes Város Önkormányzata Az intézmény hosszú bélyegzıjének lenyomata: Az intézmény körbélyegzıjének lenyomata:
4 Az intézményi bélyegzık használatára a következı beosztásban dolgozók jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezetı - tagiskola vezetı b. Az intézmény képviselıje a közoktatási törvény 18. és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 11-14.. szerint a megbízott intézményvezetı. 3. Az intézmény gazdálkodása a. A fenntartó az intézményt önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. b. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény székhelyét képezı épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az önkormányzat gyakorolja úgy, hogy az épületek és telkek használati joga az intézményt illeti meg. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény egyszemélyi vezetıje diszponál. c. Az intézmény fenntartási és mőködési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elı. A fenntartó szervnek gondoskodni kell az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökrıl. 4. Tartalmi célkitőzés - Az intézmény zavartalan mőködését, a nevelı és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, - A gyermekek és tanulók védelmét, - Az intézmény megóvását, - Az intézmény vezetıjének vagy adott pillanatban az intézmény mőködéséért, a gyermekek és tanulók biztonságáért, az intézmény vagyonállagának megóvásáért felelıs személy tájékozottságát.
5 III. rész AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelıs vezetıje a. Az intézmény vezetıje felelıs a közoktatási törvény 54.. alapján az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény mőködésévek kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerzıdés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetıje képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b. Az intézményvezetıt helyettesítheti az általános /pedagógiai/ igazgatóhelyettes. A közoktatási törvény 55.. szerint az iskola élén az igazgató áll. 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetıjének feladatköre - A nevelıtestület vezetése - A nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése - A nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése - A rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttmőködés - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése 3. Az igazgató közvetlen munkatársai a. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - A gazdasági vezetı - Az igazgatóhelyettesek - A tagiskola vezetıje Az igazgatóhelyettesek és a tagiskola vezetıjének megbízását a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi és tagiskolavezetıi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott idıre szól. Az igazgatóhelyettesek és a tagiskola vezetı feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.
6 A gazdasági vezetı szakirányú képesítéssel rendelkezı személy, hatásköre és felelıssége kiterjed a munkakör szerinti feladatokra. b. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. Az intézmény vezetısége a. Az intézmény vezetıinek munkáját középvezetık segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény vezetıségének tagjai. Az intézmény vezetıségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a gazdasági vezetı - a tagiskola vezetı - a munkaközösségek vezetıi - a DÖK vezetıje - az intézmény közalkalmazottjainak választott érdekképviselıje - a minıségbiztosítási felelıs b. Az intézmény vezetısége mint testület konzultatív, véleményezı és javaslattételi joggal rendelkezik. Az iskola vezetıje rendszeresen (havonta egyszer) megbeszélést tart, melyrıl írásban emlékeztetı készül. Az intézményvezetıség tagjai ellenırzési feladatot is ellátnak. (Az intézményi ellenırzés céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. ) Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi közösség választmányával, mőködése esetén az iskolaszék képviselıivel, a diákönkormányzat diákképviselıivel, a DÖK-öt segítı nevelıvel. 4.1. Az igazgatóhelyettesek A vezetıi beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetıi tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. 4.1.1. Az operatív (szervezési) igazgatóhelyettes Irányítja az iskola mőködésével kapcsolatos szervezési feladatok munkálatait. - közvetlenül irányítja az alsós és napközis munkaközösség- szakmai munkáját, - felelıs a tanügyigazgatásért, a személyi nyilvántartás vezetéséért - kapcsolatot tart a gyermekvédelmi felelıssel, - felügyeli a tanulmányi versenyek felelıseinek munkáját és összefogja a versenyeztetéssel kapcsolatos feladatokat alsó tagozaton. - felelıs az elsıs tanulók beiratkozásáért, az óvodával történı kapcsolattartásért - felelıs a pedagógus-továbbképzésekért
7 - felelıs az iskolában végzendı fejlesztıpedagógiai tevékenységért. 4.1.2. A pedagógiai (általános) igazgatóhelyettes Irányítja az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. - közvetlenül irányítja a munkaközösség-vezetık munkáját, - felügyeli a gyermekek továbbtanulásáért végzett munkát, - kapcsolatot tart a DÖK-kel, az iskolai könyvtárral, - kapcsolatot tart az iskolát támogató alapítvánnyal, - kapcsolatot tart a minıségbiztosítási felelıssel - kapcsolatot tart a szakkörvezetıkkel, a KT-val, a SZK-gel, a szakszervezet megléte esetén a szakszervezet választott vezetésével. - az igazgató akadályoztatása esetén az általa gyakorolt igazgatói feladatkör átvétele - felel a túlmunka kimutatásért 4.1.3. Az igazgató és helyettesei a tanítási és a tanórán kívüli tevékenységek idıtartama alatt elıre megbeszélt beosztás szerint folyamatosan gondoskodnak az iskolában a vezetıi jelenlétrıl. Felügyelik a tanulmányi versenyek felelıseinek munkáját, felelısek az információáramlásért. Bármelyik igazgatóhelyettes akadályozása esetén a másik helyettes átveszi a feladatok ellátását. 4.1.4. A gazdaságvezetı Vezetıi feladatok ellátásával az igazgató bízza meg. Irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását. Biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, rövid és hosszú távú tervet készít. Közvetlenül irányítja a gazdasági iroda munkatársain keresztül a mőszaki, technikai munkakörbe besorolt közalkalmazottakat. Felelıs a könyvelı, a pénztáros, a portás, a takarítók, a karbantartók munkájának irányításáért.
8 IV. rész AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetıi szintjei a. Az intézmény belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el a követelményeknek megfelelıen. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. b. Az intézmény szervezeti egységei és az élükön álló vezetık Alsó tagozat Felsı tagozat Tagiskola Napközi, menza Gazdasági terület Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Tagintézmény vezetı Igazgatóhelyettes Gazdasági vezetı Igazgató Igazgató- Gazdasági Igazgatóhelyettes vezetı helyettes Tagintézm. DSN Minıség ir. Munkaköz. vezetı vezetı vezetı Alsós nev. Tagint. Feladat Csoport Munkaköz. Technikai Felsıs nev. napközi, dolgozói függı tagjai tagjai dolgozók napközi, menza menza Iskolatitkár
9 V. rész AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes mőködés alapdokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító okirat - Pedagógiai program - Minıségirányítási Program - Éves munkaterv - A SZMSZ és mellékletei - Közalkalmazotti szabályzat 2. Az alapító okirat A közoktatási törvény 37.. rendelkezik a közoktatási intézmény létesítésérıl, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. 3. A pedagógiai program a. Ez képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait: A törvény 39.. biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51.. ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. b. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: - az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, - a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet, - az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, minıségbiztosítási rendszerét, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit,
10 - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit, - az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének követelményeit, tovább a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minısítésének formáját, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban résztvevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településeken élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. c. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. Az éves munkaterv a. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, mely az intézményi célok és feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve a felelısök megjelölésével. b. Az intézmény éves munkatervét a nevelıtestület készíti elı, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 5. Az intézményi mőködését meghatározó további dokumentumok Az SZMSZ és mellékletei, a Közalkalmazotti Szabályzat, kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi elıírásoknak megfelelı szerzıdı felek képviselıi írnak alá.
11 VI. rész AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Közalkalmazottak munkarendje a. A közoktatásban alkalmazottak körét, a közoktatási törvény idevonatkozó szakaszai, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a rögzítik. b. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerzıdése tartalmazza, összhangban az 1992.évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról). 2. A nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı és más közalkalmazottak munkarendje a. Az intézményben nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gazdasági vezetı készíti el. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével a gazdasági vezetı és a tagiskola vezetı javaslatot tesznek a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje Gondnokság dolgozói 7.30-16.00 óra Péntek 7.30-13.30 óra Karbantartó 7.00-16.00 óra c. Osztott munkaidıben dolgozók Takarítók délelıtt 6.00-8.00 óra délután 12.00-18.00 óra 3. Pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19.. rögzíti. b. A törvény 16.. szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. c. A pedagógus napi munkarendjét, az igazgató, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetıség tagjai a fenti alapelv megtartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. d. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási órái, foglalkozásai elıtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli
12 távolmaradást, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7 óra 15 percig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésrıl intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor az órai tananyagot az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítı nevelı biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. e. Ha az alapfeladat nem látható el a közalkalmazotti jogviszonyt létesítı pedagógussal, akkor megbízással vagy szellemi tevékenység végzésére vonatkozó vállalkozási szerzıdéssel is ellátható az. A feladat ilyen formában történı ellátásáról az iskola vezetıje dönt. A feladat elvégzéséhez szükséges munkát végzı egyéb, más dolgozók megbízása a mindenkori jogszabályok és egyéni megállapodások alapján történik. f. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeinek meghatározása: Az iskola pedagógusai között a többletmunkák színvonalas ellátásáért, a kiemelt fontosságú feladatok vállalásáért és eredményes elvégzéséért keresetkiegészítés illetheti meg a dolgozót, amennyiben a munkáltató elızetes egyeztetés után errıl döntést hoz. A kereset-kiegészítés lehet egyszeri alkalomra szóló, illetve havi rendszerességő juttatás. g. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetıség szerint szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítı pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása elıtt bízzák meg, úgy kötelezı szakórákat tartani, illetve a tanmenet szerint elırehaladni. h. A pedagógusok számára a kötelezı óraszámon felül a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízás alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. i. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A nevelı-oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órák mellett kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének megszervezéséért és hatékony mőködtetéséért az igazgató felelıs. Az ellenırzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét, ütemezését az évente elkészítendı ellenırzési terv tartalmazza. Az ellenırzési tervet az éves munkaterv elfogadásával egyidejőleg nyilvánosságra kell hozni. Az ellenırzési tervben nem szereplı, eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelı-oktató munka ellenırzésére jogosultak: - igazgató, - igazgató-helyettesek, - munkaközösség-vezetık, - munkaközösségek tagjai esetenkénti megbízás alapján vagy egy-egy feladatnál munkamegosztás szerint, - felkérés és megbízás alapján szakértık.
13 A belsı ellenırzés követelményei - Segítse elı az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. - Segítse a szakmai feladatok ésszerő ellátását, továbbá a belsı rendet. - Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellı idıben figyelmeztessen az intézmény mőködésében felmerülı megalapozatlan vagy helytelennek minısülı intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra. - Segítse a vezetıi intézkedések végrehajtását. - Segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejő meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenırzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelıtestület elıtt. Az ellenırzési tervet és a beszámolót a nevelıtestület fogadja el. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje A Házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belsı munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelezı. Erre elsısorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A Házirendet az intézmény vezetıjének elıterjesztésére a nevelıtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (kt. 40.. 6. bek.) A tanulók munkarendjét tartalmazó Házirend az SZMSZ 1. sz. melléklete. 5. A tanév helyi rendje a. A tanév helyi rendjét, programjait az oktatási miniszter utasításának betartásával a nevelıtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelıen a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - A nevelı-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - Az iskolai szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és idıpontjáról. - A tanítás nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról. - Az éves munkaterv jóváhagyásáról. - A Házirend esetleges módosításáról. b. Az iskolai rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevı terhelést adjon. Az iskolai szintő ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelezı, az alkalomhoz illı öltözékben. c. A tanév helyi rendjét, a Házirendet és a balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. Az iskola Házirendjét ki kell függeszteni az osztálytermekben.
14 6. Rendkívüli helyzetek Rendkívüli szünetet rendelhet el az intézményvezetı, amennyiben a nevelésioktatási intézmény mőködése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentıs veszéllyel illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Szükséges teendık rendkívüli helyzet esetén: - Be kell szerezni a fenntartó egyetértését. Bombariadót kezdeményezhet az intézményvezetés, a rendırség. Ilyenkor a lehetı legrövidebb idın belül gondoskodni kell az intézmény teljes személyi kiürítésérıl, az illetéktelen személyek távoltartóztatásáról, szükség esetén a forgalom elterelésérıl. Az épület kiürítése a tőzriadó szerint történik. 7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama a. A nevelés és oktatás a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik pedagógusvezetéssel, a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után szervezhetık. b. A tanítási órák idıtartama 45 perc (kivéve az 1-3. évfolyamon, ahol 20 perces órák is vannak. Az elsı tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdıdik. A kötelezı tanítási órák délelıtt vannak, azokat legkésıbb 14.00 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a pedagógusok jogosultak. Minden egyéb esetben látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelezı orvosi vizsgálatok az igazgató által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek, lehetıség szerint úgy, hogy ne a tanítást zavarják. d. Az óraközi szünetek idıtartama 10, 15 perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési idın kívül a tanulók lehetıség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és a diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthetı, legkisebb idıtartama 10 perc. e. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetık javaslata alapján munkaterv, munkaközösségi terv rögzíti. 8. Az intézményben tartózkodás rendje a. Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi idıben reggel 7 óra 30 perctıl a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésıbb 18.00 óráig. Tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva az intézmény. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Szorgalmi idıben, hétfıtıl péntekig 8.00 óra és 17.00 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, a délután távozó vezetı után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelıs
15 az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató és helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan okok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. b. Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az intézmény látogatása csak igazgatói engedéllyel lehetséges. c. A tanuló tanítási idı alatt csak a pedagógus engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanuló távozásakor a nevelı hívja fel a figyelmet a baleseti veszélyekre. Az iskolában tartózkodás további rendjét a Házirend határozza meg. 9. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje a. Az iskolaépületeket címtáblával, az osztálytermeket és a szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: - A közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért. - Az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért. - Az energiafelhasználással való takarékosságért. - A tőz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idı után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási idın kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülı a tanuló tájékoztató füzetébe történı bejegyzés útján kéri, amit az osztályfınökök hagynak jóvá. A továbbiakról a Házirend rendelkezik. c. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. d. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 10. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény a tv. 38.. 2. pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységeket is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági vezetı javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt.
16 VII. rész AZ INTÉZMÉNY NEVELİTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelıtestülete a. A nevelıtestület a kt. 56.. alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelıtestület tagjai a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottai, a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozói, valamint a gazdasági vezetı. b. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelıtestület értekezletei, mikroértekezletei a. A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - ıszi és tavaszi nevelési értekezlet b. Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelıtestület tagjainak egyharmada, illetve az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról. c. A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösség problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi. A nevelıtestület mikroértekezletein csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. Felelısök az osztályfınökök. Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfınök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. d. Havonta egy alkalommal, állandó idıpontban, az intézmény vezetıje értékelı munkaértekezletet tart. e. Az intézményvezetı havonta kibıvített iskolavezetıi megbeszélést tart. 3. A nevelıtestület döntései, határozatai A nevelıtestület határozatképes, ha a nevelıtestület 75%-a jelen van. Döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és kétharmados többséggel hozza. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
17 4. A nevelıtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles a nevelıtestület által meghatározott módon és idıközönként azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. 5. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei a. A kt. 58.. szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. b. A szakmai munkaközösségek vezetıjét az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a. A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: Döntenek: - mőködési rendjükrıl és programjukról, - a továbbképzési programjukról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról, - a nevelıtestület által átruházott kérdésekrıl. Véleményezési és javaslattételi jogukkal élve: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét, - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - összeállítják az intézmény részére a köztes vizsga szóbeli és írásbeli anyagát és tételsorait, ezeket értékelik, - az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására, (taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulmányi segédletek) kiválasztására, - támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. b. A szakmai munkaközösség-vezetı jogait és feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
18 7. Adatvédelem A közoktatásról szóló törvény szerint adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetıje és a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott vezetı vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét adatkezelési szabályzatban kell megállapítani. 8. Adatkezelés Az intézmény adatkezelési szabályzat természetesen magában foglalja a gyermekek, tanulók adatainak kezelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat is. 9. Titoktartási kötelezettség A szülı számára a tanulói jogviszonnyal összefüggı minden adat megadható. A nem a tanulói jogviszonyból eredı titok esetében a pedagógus joga és felelıssége mérlegelni, hogy a rábízott titok esetében a pedagógus joga és felelıssége mérlegelni, hogy a rábízott titok a szülıvel (harmadik személlyel) való közlése sérti-e, veszélyezteti-e súlyosan a gyermek, tanuló érdekét. A titoktartási kötelezettség nemcsak a pedagógusokat érinti, hanem a közoktatási intézmény minden dolgozóját.
19 VIII. rész AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülıi és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 3. A szülıi közösség a. A kt. 59-61.. rendelkeznek a szülık közösségérıl, valamint az iskolaszékrıl. Ennek alapján az iskolában a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülıi közösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl. b. Az osztályok szülıi munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott szülıi közösség elnöke vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az iskola vezetıségéhez. c. Az intézmény szülıi választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskola szülıi választmányának elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. 4. A diákönkormányzat 1-2. évfolyamon még csak osztálykeretben mőködik, a tanító segítségével bizonyos felelısi feladatokat látnak el a gyerekek. 3-8. évfolyamokon mőködik a diákparlament, melybe minden osztály 2-2 képviselıt delegál. Két fontos feladata van: - A gyerekügyelet szervezése, irányítása, értékelése. - Programszervezés. Az önkormányzatot az ország felnıtt, igazi demokratikus szervezetének mintájára építjük ki. Legmagasabb fóruma a diákparlament, amely elıre meghatározott idıpontokban tartja ülését, a házelnök vezetésével. A parlamentben az osztályok képviselıin kívül ott találhatók a bizottságok képviselıi is. Parlamenti bizottságok: - gazdasági - diákjogi - kulturális - tisztaságért és környezetért felelıs.
20 Iskolagyőlés: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának szervezett formája az iskolagyőlés. Megtartásának rendjét és idejét a tanév helyi rendjéhez igazodva kell megállapítani. Az iskolagyőlés napirendjét az igazgató és a diákképviselı közösen állapítja meg. A napirend és az idıpont nyilvánosságra hozatala az osztályokban és a diák faliújságon való kifüggesztéssel történik. Az iskolagyőlésen jelen vannak a nevelıtestület tagjai. Az iskolagyőlés levezetı elnöke a DMS tanár, a tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a DÖK elnöke közremőködésével az iskolagyőlést megelızıen írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetıleg a szóban feltett kérdésekre az illetékes vezetı ad érdemi választ. A rendkívüli iskolagyőlés összehívását a DMS tanár vezetıje a javasolt napirend megjelölésével a segítı tanár útján kezdeményezi az igazgatónál, de rendkívüli iskolagyőlés összehívását kezdeményezheti az igazgató is. Az igazgató intézkedik a rendkívüli iskolagyőlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli iskolagyőlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezésérıl. A tanulók vélemény-nyilvánításának egyéb formáiról, lehetıségeirıl a Házirend szól. A bizottságok munkájáról: - Gazdasági bizottság: az anyagi források lehetıségeinek felkutatásával, biztosításával és hivatalos dokumentálással foglalkozik. Bevétel: rendezvények, vetélkedı, hulladékgyőjtés. Kiadás: osztály-vagy diákönkormányzati rendezvények, jutalmak, bemutatók, elıadások, meghívott szereplık költségei. Bármilyen kifizetéshez a gazdasági bizottság vagy nagyobb összeg esetén a parlament döntése szükséges. - Diákjogi bizottság: feladata a diák-diák vagy a diák-tanár nézeteltérések, esetleg jogtalanságok megszüntetése. Fontos, hogy a gyerekek tudatában legyenek, bármilyen sérelem esetén joguk van panaszt tenni. A bizottság 1-2 havonta tanácskozik. - Kulturális bizottság: ık a felelısek a rendezvények elıkészítési, szervezési munkáiért, iskolanap megszervezéséért. - A tisztaságért és a környezetért felelıs bizottság: állandóan figyelemmel kíséri a tantermek tisztaságát, segít rászoktatni a diákokat a tisztaság és a rend megırzésére, félévenként beszámol a tantermek és a felszerelés állapotáról, országos rendezvényekre kapcsolódik be. - Sport bizottság: a tanulók részére sportversenyek, vetélkedık megszervezése a feladata. A diákönkormányzat mőködése külön szabályzatban rögzített. 5. Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók İk egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:
21 - Megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztálytitkárt. - Küldöttet delegál az intézmény parlamentjébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletérıl dönt. 6. Az osztályfınök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezleteinek összehívására. Az osztályfınök feladatait és hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. 7. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét megbízott pedagógusvezetık, a választott közösségi képviselık segítségével az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyőlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadó órák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét idıpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, amelyet a nevelıi szobákban ki kell függeszteni. 8. A szülık tájékoztatásának formái a. A kt. 13-14.. megfelelıen az iskola a tanév során: - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidın túli idıpontokban, - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók tájékoztató füzetében. b. A szülıi értekezletek Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendı elsı évfolyamosok szüleit az iskola tájékoztatja a tanév kezdetét megelızı szülıi értekezleten a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülıi értekezletén az osztályfınök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként két szülıi értekezletet tart. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és a szülıi munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülı problémák megoldására. c. A szülıi fogadó órák Az intézményben évente két alkalommal a Munkatervben rögzített idıpontban fogadóórát tartunk. Az iskola valamennyi pedagógusa folyamatosan egyéni elérhetıséget biztosít, a nevelık által meghatározott idıpontban, amennyiben a gondviselı a fogadóórán kívüli idıpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás
22 napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1-2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. e. A szülık és a tanulók tájékoztatása az iskolai alapdokumentumokról az iskolai szervezett formában. f. Az alapdokumentumok az iskola könyvtárában megtalálhatók. 9. Az intézmény külsı kapcsolatai Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a következı társintézményekkel: - fenntartóval, - tagintézménnyel, telephellyel, - az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, - szakmai háttérintézményekkel, - Nevelési Tanácsadóval, - kulturális intézményekkel, - más közoktatási intézményekkel, - óvodával, - képzıhelyekkel, - civil szervezetekkel, - gyermekjóléti szolgálatokkal, - külkapcsolatokkal, - médiával, - patronáló cégekkel, személyekkel, - sportegyesületekkel - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel.
23 IX. rész A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 1. A tanulók felvétele Az intézménybe felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A kt. 65-68.. részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. 2. Felvétel napközi otthonba, menzára A felvétel jelentkezés útján történik. A jelentkezés idıpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A felvételi kérelmek elbírálásának elvei: - mindkét szülıi dolgozik, - a gyermekét egyedül nevelı szülı dolgozik, - a tanuló egyéb családi körülményei miatt a napi fıtt étel nincs számára biztosítva. A felvételrıl az iskolavezetés dönt. A térítési díjat minden hónapban a kijelölt napon kell fizetni. A térítési díj hátralék azonnali kizárást jelent. Túlfizetés csak a napközi otthonban lehetséges, a különbözet a következı hónap térítményébe beszámít. A menzán nem lehet túlfizetés, az ebéd az iskolavezetés felé történt jelzés után - hazahordható. 3. A tanuló jogai és kötelességei Az intézményben oktatott gyermek jogait a kt. 10-12.., valamint a 69-73.. szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák - osztályozó, - javító. A vizsgák idıpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. Az osztályozó és javítóvizsgán a bizottság elnöke felelıs a jegyzıkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfınök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. 5. A tanulói jogviszony megszőnése Az intézményhez a gyermeket, tanulókat főzı jogviszony megszőnésérıl a kt. 74-75.. rendelkezik.
24 6. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedıen végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenıen jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervezı és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás részletes formáit a Pedagógiai Program tartalmazza. 7. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthetı. A fegyelmi intézkedések a következık lehetnek: - szaktanári figyelmeztetés, - ügyeletes nevelıi figyelmeztetés, - napközis nevelıi figyelmeztetés, - osztályfınöki figyelmeztetés, - osztályfınöki intés, - igazgatói intés. A fegyelmi intézkedést a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 8. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásos határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A kt. 76-77.. szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelısségét. Ezek alapján fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, - áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A felelısségrevonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 9. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekrıl való távolmaradását az idıtartamra vonatkozó szülıi vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a Házirend tartalmazza.) A szülı tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat indokolt esetben. A tanuló számára elızetes távolmaradási engedélyt a szülı írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfınök, azon túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi elımenetelét,
25 magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfınök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfınök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel együtt jár el. Az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni a tanköteles tanuló elsı igazolatlan mulasztásakor. Ha az értesítés eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az osztályfınök a gyermekjóléti szolgálat közremőködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülıjét. A 10 igazolatlan órát meghaladó mulasztás esetén az iskola igazgatója az Önkormányzat jegyzıjénél szabálysértési eljárás kezdeményezését kéri.
26 X. rész A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. Egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató és fejlesztı foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történı jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetı tanár nevét, mőködésének idıtartamát) minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülıi, nevelıi igényeket a lehetıségek szerint figyelembe kell venni. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A tanórán kívüli foglalkozások mőködésének rendje és tartalma külön szabályzatban rögzített, melyet az igazgató köt a foglalkozást tartó nevelıvel illetve intézménnyel. Az osztályfınökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelıi munka elısegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkaterve meghatározza, azok a munkaterv alapján szervezhetık. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınököknek az osztályfınöki munkatervben kell rögzíteniük. Az iskola nevelıi, szülıi az igazgató elızetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, erdei iskolát szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfınöki tanmenetében kell tervezni. Az osztályfınökök a kirándulási tervüket szeptember 30-ig elkészítik és leadják az iskolavezetésnek. A tanulmányi kirándulásokat az igazgató engedélyezi. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: - a szülıkkel a szülıi értekezleten egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és költségvetését, - költségkímélı megoldást kell választani, - a kirándulás várható költségeirıl a szülıket idıben tájékoztatni kell és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, - a tanuló szociális helyzetérıl, tanulmányi eredményétıl függıen a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat alapítványán keresztül, - a kiránduláshoz a létszámtól függıen 15 fınként 1 fı nevelı, vízparton 10 fınként 1fı nevelı kísérıt, kell biztosítani. - Több napos erdei iskola költségéhez az iskola a nyolc év alatt egy osztálynak egy alkalommal lehetıség szerint hozzájárul. - Amennyiben egy osztályból a létszám 75 %-a nem vesz részt az osztály tanulmányi kirándulásán, úgy összevont, osztályok közötti kirándulás szervezhetı. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt a tanulmányi kiránduláson, kötelesek iskolába jönni!
27 Programok, rendezvények az intézményen kívül Múzeum, színház, mozi, kiállítás, tárlatlátogatás, sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık a tanulók számára. Tanítási idıben történı látogatásra az igazgató engedélye szükséges. A programról az iskolavezetést elızıleg tájékoztatni köteles a szervezı pedagógus, az osztálynaplóban vagy a csoportnaplóban a szervezı pedagógus bejegyzést készít. Az iskola tanulói egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegő rendezvények lebonyolításához is az igazgató engedélye szükséges. Kérvényt kell benyújtani az igazgatónak abban az esetben, ha az iskola helyiségeit külsı személyek kívánják igénybe venni, vagy a rendezvény idıtartama érinti a tanítási idıt. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekeket érintı programokról a szorgalmi idın kívül is az intézményvezetést a szervezı pedagógus tájékoztatni köteles. Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevı tanulók felkészítéséért a szakmai közösségek, illetve a szaktanárok a felelısek. Az iskola az igénylı és jogosult tanulók számára étkezési lehetıséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár mőködésének szabályait a SZMSZ 11 pontja tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 2. A napközis foglalkozások A napközis foglalkozások a tanórán kívüli felkészülés, szabadidı hasznos eltöltésének színterei. Mőködésük rendjét a Házirend rögzíti. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülı tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelı engedélyével. Tanulószoba A tanulószoba szervezése szükség esetén elsısorban az 5-8. évfolyamon történhet. A tanulószoba a szorgalmi idıszak alatt mőködik tanítási napokon 14.30 órától 16.00 óráig az erre a célra kijelölt tanteremben. A tanulók igényük és órarendjük szerint élhetnek a lehetıséggel. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségő tanulókra. 3. Tehetséggondozó foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozásokat a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen a munkaközösség-vezetık javaslata alapján indít az iskola.