EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 28.2.2015 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Sorin Stelian Torop román állampolgár által a Gorj (Románia) megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságon (DGASPC SANITAS) dolgozó köztisztviselők szakszervezete nevében benyújtott 0921/2012. számú petíció a munkaidő-szervezésről szóló (2003/88/EK) irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztásáról 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója arról számol be, hogy a betegszabadságon lévő munkavállalók esetében csökkentik a pihenő szabadságnapok számát (konkrétan: azok az alkalmazottak, akik 10 napig betegszabadságon voltak, egy pihenő szabadságnapot vesztenek el). A petíció benyújtója felhívja a figyelmet arra, hogy a munka törvénykönyve 145. cikkének (2) bekezdése ellentétes a munkaidő-szervezésről szóló (2003/88/EK) irányelv 7. cikkével, megemlítve ebben az összefüggésben az Európai Unió Bírósága által a C-520/06. és C-350/06. sz. ügyben hozott ítéleteket is. A petíció benyújtója hivatalos álláspontot kér a jelzett problémával kapcsolatban. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: 2012. november 12. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: 2013. június 28. A petíció benyújtója a román munka törvénykönyve (53/2011. törvény) 145. cikkének (2) bekezdése miatt emel panaszt. A petíció benyújtójának állítása szerint az említett CM\1052682.doc PE514.940v05-00 Egyesülve a sokféleségben
rendelkezés következtében a Gorj megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságon dolgozó személyzet éves szabadságát minden tíz nap betegszabadságon töltött nap után egy nappal csökkentik. A Bizottság észrevételei A munkaidő-szervezésről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint: (1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat által megállapított ilyen szabadságra való jogosultság és a szabadság biztosítása feltételeinek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága kifejezetten és határozottan kimondta, hogy a betegség miatt munkavégzésre képtelen munkavállaló a betegszabadság időtartama vonatkozásában továbbra is jogosult marad az irányelv 7. cikkén alapuló négyhetes fizetett éves szabadság igénybevételére 1 : [...] kizárt, hogy a munkavállaló minimális éves fizetett szabadsághoz való jogát, melyet az uniós jog garantál, csökkentsék olyan helyzetben, melyet az jellemez, hogy a munkavállaló nem tudta teljesíteni a munkakötelezettségét a referencia-időszak során fennálló betegsége miatt [...]. (A C-229/11. sz. Heimann-ügyben hozott ítélet 26. pontja.) A Bíróság így már megállapította, hogy a megfelelően igazolt betegszabadságon lévő munkavállalók tekintetében a 2003/88 irányelv által valamennyi munkavállaló számára biztosított, éves fizetett szabadsághoz való jogot a tagállamok nem rendelhetik alá azon feltételnek, mely szerint a munkavállalónak az említett tagállam által megállapított referencia-időszak során ténylegesen munkát kellett végeznie (lásd a fent hivatkozott Schultz- Hoff és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 41. pontját, valamint a C-282/10. sz. Dominguez-ügyben 2012. január 24-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 20. pontját). (A C-229/11. sz. Heimann-ügyben hozott ítélet 24. pontja.) A Bíróság ezen túlmenően azt is hangsúlyozta, hogy az irányelv a 7. cikkben szabályozott fizetett éves szabadsághoz való joggal kapcsolatban semmilyen eltérést vagy kivételt nem enged meg 2. [...] a minden munkavállalót megillető fizetett éves rendes szabadsághoz való jog a közösségi szociális jog különleges fontossággal bíró elve, amelytől nem lehet eltérni, és amelynek az illetékes nemzeti hatóságok általi érvényesítése csak a [munkaidő-szervezésről szóló] irányelvben kifejezetten meghatározott korlátok között történhet. 3 1 Lásd ezzel kapcsolatban a C-350/06 és C-6520/06. számú, Schultz-Hoff és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 36-43. pontját. Az EUB az irányelv preambulumára és az ILO 132. sz. (a fizetett éves szabadságról szóló) egyezményére hivatkozott, mely rögzíti, hogy ha munkahelyről való távolmaradás oka a munkavállaló akaratán kívül esik például betegség miatt, ez a szolgálati időbe beszámítandó. Megjegyezte azt is, hogy az irányelv minden munkavállalóra vonatkozik, és nem tesz semmilyen különbséget a munkahelyen tartózkodó vagy a betegszabadságon lévő munkavállalók között. 2 Lásd pl. a C-173/99. sz. BECTU-ügyet. 3 A BECTU-ügyben hozott ítélet 43. pontja. PE514.940v05-00 2/5 CM\1052682.doc
Az EUB azt is világossá tette, hogy a betegség miatti indokolt távollét nem minősül az irányelv szerinti éves szabadság értelmében szabadságnak..[...] a fizetett éves szabadsághoz való jog célja annak a lehetővé tétele, hogy a munkavállaló pihenhessen, a kikapcsolódásra és szabad időtöltésre alkalmas idő álljon a rendelkezésére. Ez a cél eltér a betegszabadsághoz való jog céljától. Az utóbbit a munkavállaló részére avégett biztosítják, hogy a betegségéből felépülhessen. 1 Összefoglalva, a közösségi vívmányok alapján világos, hogy az irányelv szerinti minimum 20 napos fizetett éves szabadság szempontjából az igazolt betegség miatti munkaképtelenség időtartamát a fizetett éves szabadságra vonatkozóan megszerzett jogosultság kiszámítása során szolgálati időnek kell tekinteni. A petíció benyújtója által sérelmezett román munka törvénykönyve 145. cikkének szövegéből jelenleg nem állapítható meg egyértelműen, hogy a román nemzeti jog az irányelvvel összhangban áll-e. A Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint a munka törvénykönyvének 145. cikk (2) bekezdése nem mondja ki kifejezetten, hogy a fizetett éves szabadság mértékét (mely a munka törvénykönyve 145. cikk (1) bekezdésének megfelelően legalább 20 munkanap) minden 10 nap betegszabadság után 1 nappal csökkenteni kell, de kimondja azt, hogy az éves szabadság tényleges időtartamát az egyedi munkaszerződésben kell meghatározni, az irányadó jogszabályok és kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően, és azt az adott naptári évben ténylegesen teljesített munkával arányosan kell kiadni. A fenti rendelkezés szövege nem egyértelmű. Egyrészt lehet akként értelmezni, hogy az irányelvvel összhangban, a betegség időtartamát az éves szabadság hosszának megállapítása során figyelembe kell venni. Azonban az a konkrét szövegrész, mely szerint [...] az adott naptári évben ténylegesen teljesített munkával arányosan kell kiadni más értelmezés lehetőségét is felveti. A petíció benyújtója azt állítja, hogy a közjogi hatóságok tényleges gyakorlatuk során valóban más értelmezést követnek, azonban nem világos, hogy az érintett munkavállalókra a nemzeti jog és/vagy kollektív szerződés mely részletszabályai alkalmazandók. Az adott körülmények között a Bizottság az esetleges kötelezettségszegésre vonatkozó panaszt nyilvántartásba vette, és szándékában áll megkeresni a nemzeti hatóságokat álláspontjuk tisztázása érdekében. A Bizottság tájékoztatni fogja a Parlamentet és a petíció benyújtóját a megkeresések eredményéről. 4. A Bizottságtól kapott válasz (REV.): 2013. december 19. A Bizottság az e petícióval kapcsolatos korábbi közleményében arról tájékoztatta a 1 A Schultz-Hoff és Stringer ügyben hozott ítélet 25. pontja. A Bíróság hozzátette, hogy a nemzeti jog megengedheti, hogy a munkavállaló ha így kívánja, a betegség miatti távollét időtartama alatt éves szabadságát kivegye, azonban a munkavállaló erre nem kötelezhető (hasonlóképpen C-277/08. sz. Peredaügyben hozott ítélet 25. pontja). CM\1052682.doc 3/5 PE514.940v05-00
Parlamentet, hogy véleménye szerint felmerül a nemzeti jognak és gyakorlatnak a munkaidőszervezésről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségének kérdése, és hogy ezért az esetleges kötelezettségszegésre vonatkozó panaszt nyilvántartásba vette, továbbá hogy szándékában áll megkeresni a nemzeti hatóságokat álláspontjuk tisztázása érdekében. A Bizottság szervezeti egységei és a nemzeti hatóságok között az EU Pilot rendszer keretében intézett közlésekből úgy tűnik, hogy továbbra is fennáll a nemzeti jogi keret és a munkaidőszervezésről szóló irányelv közötti összeegyeztethetetlenség kérdése. A Bizottság most fog határozni az eljárás további lépéseiről. A Bizottság a Parlamentet és a panaszost tájékoztatni fogja az esetleges jövőbeli lépésekről. 5. A Bizottságtól kapott válasz (REV. II.): 2014. március 31. A Bizottság az e petícióval kapcsolatos korábbi közleményében arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy véleménye szerint felmerül a nemzeti jognak és gyakorlatnak a munkaidőszervezésről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségének problémája, és hogy miután álláspontjuk tisztázása érdekében megkereste a nemzeti hatóságokat, úgy véli, hogy a kérdés nem oldódott meg. Ennek fényében az Európai Bizottság 2014. február 20-án úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának. Romániának most két hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy milyen lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a helyzetet az uniós joggal összhangba hozza. A Bizottság tájékoztatni fogja a Parlamentet az esetleges jövőbeli lépésekről. 6. A Bizottságtól kapott válasz (REV. III.): 2014. október 31. A Bizottság korábbi közleményében arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy véleménye szerint felmerül a nemzeti jognak és gyakorlatnak a munkaidő-szervezésről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségének kérdése, és hogy miután álláspontjuk tisztázása érdekében megkereste a nemzeti hatóságokat, úgy véli, hogy a helyzet nem oldódott meg. Ennek fényében az Európai Bizottság 2014. február 20-án úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának. A felszólító levélre adott 2014. június 20-án kelt válaszban a nemzeti hatóságok azt jelezték, hogy előterjesztésre került egy jogalkotási javaslat a munka törvénykönyvéről szóló 53/2003. sz. törvény módosítására annak érdekében, hogy a helyzetet összhangba hozzák az irányelvvel, mely módosítással kapcsolatban a jogalkotási eljárás folyamatban van, és annak elfogadása 2014 végére várható. PE514.940v05-00 4/5 CM\1052682.doc
A Bizottság a Parlamentet és a panaszost tájékoztatni fogja az esetleges jövőbeli lépésekről. 7. A Bizottságtól kapott válasz (REV. IV.): 2015. február 28. A határidő meghosszabbítását követően Románia 2014. június 20-án válaszolt a felszólító levélre, és jelezte, hogy a Bizottság által felvetett kérdésekre válaszul az alkalmazandó jogszabályok reformját tervezi. A Bizottság bővebb tájékoztatás iránti kérésére Románia 2014. november 11-én megküldte a módosítások szövegtervezetét. E módosítások előzetes vizsgálata arra utal, hogy elfogadásuk esetén megszüntetnék a kötelezettségszegést. A Bizottság jelenleg várja a romániai jogalkotási folyamat eredményét, és a további fejleményekről tájékoztatni fogja a Parlamentet. CM\1052682.doc 5/5 PE514.940v05-00