KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Doris Mueller német állampolgár által benyújtott 0363/2008. számú petíció az Európai Unió alapjogi chartájának a görög hatóságok általi állítólagos megsértéséről 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója, aki 20 éve él Görögországban, ismerteti, hogy ő és görög házastársa közösen vásároltak egy lakást Athénban. A görög jogszabályok értelmében az első lakásukat megvásárlók mentesülnek a szokásos 11%-os adó alól, amelyet az ingatlan megvásárlása után kell fizetni. A petíció benyújtója számára a hatóságok nem biztosították az adómentességet, annak ellenére, hogy a petíció benyújtója megfelel az uniós polgárokról szóló jogszabályban megállapított valamennyi feltételnek. Állítása szerint az érintett görög hatóságok következetesen megsértettek számos, az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt feltételt, ideértve a törvény előtti egyenlőségre, a megkülönböztetésmentességre, a családi életre és a hivatásra, valamint a szociális biztonságra és a szociális segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket. A petíció benyújtója ezért az Európai Parlament intézkedését kéri. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: szeptember 4. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 202. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: november 25. A petíció benyújtója kifogásolja, hogy Görögországban az egyes alacsony jövedelmű, első lakásukat megvásárlók számára biztosított adómentességet megtagadták tőle és férjétől. CM\ doc PE v07-00 Egyesülve a sokféleségben

2 Biztos volt abban, hogy házaspárként jogosultak a mentességre, és arra a következtetésre jutott, hogy (német) állampolgársága miatt vált megkülönböztetés áldozatává. Arra kéri a Parlamentet, hogy az alapvető jogok és/vagy a Szerződés 12. cikkében szereplő, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának szempontjából vizsgálja meg a szóban forgó ügyet. A Bizottság észrevételei Elsőként meg kell jegyezni, hogy az EK-Szerződés 12. cikke az EK-Szerződés alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül tiltja az állampolgárság alapján történő bármilyen megkülönböztetést. Az Európai Bíróság szerint a megkülönböztetés e tilalma a közvetlen adózás terén is érvényes. Úgy tűnik, hogy a petíció benyújtója által említett görög jogszabályok kevésbé kedvező bánásmódot foglalnak magukban a Görögországtól eltérő tagállamok állampolgárai tekintetében, akiknek az adómentesség érdekében bizonyos olyan követelményeket kell teljesíteniük, amelyeket nem írnak elő a görög állampolgárok számára. A Bizottság pillanatnyilag nem ismeri a görög jogszabályok konkrét részleteit, de felkérte a petíció benyújtóját, hogy lássa el információval annak érdekében, hogy részletesebben meg lehessen vizsgálni a görög jogot. A Bizottság tájékoztatni fogja a Parlamentet a vizsgálat eredményeiről. Ezenkívül a Bizottság szeretne utalni egy folyamatban lévő jogsértési eljárásra, amelynek keretében a Bizottság a petícióban foglalthoz hasonló üggyel foglalkozott. A Bizottság egy olyan görög rendelkezést kifogásolt, amelynek értelmében Görögországban bizonyos körülmények között csak a görög állampolgárok mentesülnek görögországi első lakóingatlanuk megvásárlásakor az ingatlan-átruházási adó megfizetése alól szeptemberében a Bizottság felkérte Görögországot, hogy módosítsa megkülönböztető jellegű adórendelkezéseit. Erre a kérésre indokolással ellátott vélemény formájában került sor, a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértési eljárás második szakaszában. A Bizottság jelenleg Görögország válaszára vár. Következtetés Ami a petíció benyújtójának személyes helyzetét illeti, a Bizottság nem rendelkezik semmilyen jogi eszközzel, amelynek alapján beavatkozhatna a hazai közigazgatási és/vagy bírósági eljárásokba. Ezért a Bizottság azt javasolja a petíció benyújtójának, hogy vegye igénybe azon jogorvoslati lehetőségeket, amelyek nemzeti szinten rendelkezésre állnak. 4. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz: január 30. A szóban forgó petícióval kapcsolatban adott előző válaszán felül a Bizottság az alábbi észrevételeket kívánja tenni: A görög hatóságok elutasították a petíció benyújtójának arra irányuló kérelmét, hogy mentesüljön az ingatlan-átruházási adó alól, mivel az ingatlan vásárlását megelőző évben nem Görögországban volt munkavállaló. Ugyanakkor ez a feltétel nem következik a Bizottság számára rendelkezésre álló görög jogszabályból. A Bizottságnak nem sikerült olyan általános PE v /9 CM\ doc

3 közigazgatási gyakorlatra fényt derítenie, amely alapján jogsértési eljárás indítható egy tagállam ellen. Következésképpen a petíció benyújtójának egyéni esete alapján a Bizottság nem indít jogsértési eljárást Görögország ellen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a görög jog ugyanazon rendelkezései, amelyeket a petíció benyújtója kifogásol, már egy folyamatban lévő jogsértési eljárás tárgyát képezik (2007/4319. sz.), amelynek keretében a Bizottság egyéb, a törvényből közvetlenül fakadó szempontokat kifogásol. 5. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz: november 20. A görög törvény (az ingatlan-átruházások adóztatásáról szóló 1078/1980. sz. törvény) ugyanezen rendelkezései, amelyeket a petíció benyújtója kifogásol, már egy folyamatban lévő jogsértési eljárás tárgyát képezik (2007/4319. sz.), amelynek keretében a Bizottság egyéb, a törvényből közvetlenül fakadó szempontokat kifogásol. A Bizottság május 4-én nyújtotta be keresetét az Európai Bírósághoz ebben az ügyben. Az Európai Bíróságnál az ügy hivatkozási száma C-155/09. A keresetben a Bizottság azt állítja, hogy Görögország megsértette az EK-Szerződés szerinti kötelezettségeit, először is azzal, hogy kizárólag olyan személyeknek adott mentességet az ingatlan-átruházásra kivetett adó alól, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek Görögországban, azoknak viszont nem, akik a későbbiekben akarnak letelepedni Görögországban; másrészt azzal, hogy feltételekhez kötve kizárólag azon görög állampolgárokat mentesítik az ingatlan-átruházási adó alól, akik első otthonukat vásárolják meg Görögországban, s ezzel kifejezetten megkülönböztetést alkalmaznak a nem görög állampolgár külföldi lakosokkal szemben. A görög hatóságok által a petíció benyújtójával szemben tanúsított bánásmódot illetően amely a Bizottság véleménye szerint még nyilvánvalóbb megkülönböztetés, mint a jogsértési eljárás tárgyát képező megkülönböztetés a Bizottság meg kívánja erősíteni álláspontját, amelyet a petícióra adott korábbi válaszaiban (ezeket az Európai Parlament november 25-én és január 30-án kapta meg), valamint a Petíciós Bizottság október 1-jei ülésén tett felszólalásában fogalmazott meg. Ahogy korábban már megfogalmazta, a Bizottság gondosan elemezte a szóban forgó görög törvényt, és azt a következtetést vonta le, hogy a görög hatóságok által bevezetett követelmény mely szerint ahhoz, hogy jogosult legyen a mentességre, a petíció benyújtójának a szóban forgó ingatlan megvásárlása előtt legalább egy évig Görögországban kell dolgoznia nem vezethető le ebből a törvényből. Emellett a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy e követelmény bevezetése általános közigazgatási gyakorlat lenne, ami pedig előfeltétele egy tagállam elleni jogsértési eljárás megindításának. Az Európai Bíróság ezzel összefüggésben fenntartotta, hogy bár a közösségi jog követelményeivel ellentétes közigazgatási gyakorlatot képező tagállami intézkedés kötelezettség elmulasztásának tekinthető az EK-Szerződés 226. cikke alkalmazásában, e közigazgatási gyakorlatnak bizonyos fokig következetesnek és általános természetűnek kell lennie (lásd különösen az Európai Bíróság C-156/04. sz. Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletének 50. és azt követő pontjait, valamint a C-441/02. sz. Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletének 49., 50. és 99. pontját). Megemlíthető még, hogy a CM\ doc 3/9 PE v07-00

4 Bizottságnak nincs hatásköre egy adófizető egyedi ügyében felmerült problémák megoldására, mivel nem áll rendelkezésére olyan jogi eszköz, amely alapján be tudna avatkozni a nemzeti szintű közigazgatási és/vagy bírósági eljárásokba. Ilyen egyedi esetben csak a nemzeti eljárásjogban rendelkezésre álló jogi lépések és jogorvoslatok, különösen bíróságon indított keresetek hívhatók segítségül. A fentiek fényében a Bizottság a petíció benyújtójának egyedi esetére alapozva nem indított jogsértési eljárást Görögország ellen december 8-án a Bizottság tájékoztatta erről a petíció benyújtóját, és azt ajánlotta neki, hogy nemzeti szinten folytassa az eljárást. 6. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz (REV III): május 6. Az állandó lakóhely követelménye Az egyenesen a vonatkozó görög törvényből (az ingatlan-átruházások adóztatásáról szóló 1078/1980. sz. törvény) következő, állandó lakóhelyre vonatkozó követelményt illetően a Bizottság jogsértési eljárást indított Görögország ellen (2007/4319. sz.), és május 4-én keresetet nyújtott be Görögország ellen az Európai Unió Bíróságán (a C-155/09. sz. ügy). A keresetben a Bizottság többek között azt állítja, hogy Görögország megsértette az EK- Szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy kizárólag olyan személyeknek adott mentességet az ingatlan-átruházásra kivetett adó alól, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek Görögországban, azoknak viszont nem, akik például a későbbiekben szándékoznak letelepedni az országban. A Bíróság január 20-án úgy határozott, hogy a Görög Köztársaság: mivel az 1078/1980 törvény 1. cikkének (1) bekezdése és 1. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alkalmazásával kizárólag a belföldön már állandó lakóhellyel rendelkezők számára engedélyez mentességet az ingatlan-átruházási illeték alól, azon személyek számára pedig nem, akik a jövőben szándékoznak letelepedni ezen országban, [ ] nem teljesítette az EK 12. cikkből, az EK 18. cikkből, az EK 39. cikkből és az EK 43. cikkből, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló, május 2-i megállapodás 4., 28. és 31. cikkéből eredő kötelezettségeit. Az ítéletet követően február 18-án a Bizottság levélben kérte a görög kormányt, hogy két hónapon belül nyújtson tájékoztatást azokról az intézkedésekről, amelyeket a Görög Köztársaság tett jogszabályainak a Bíróság fenti ítéletével való összeegyeztetése érdekében. A görög kormánytól még nem érkezett válasz. A munkavállalásra vonatkozó követelmények A petíció benyújtójától érkezett március 12-i petícióra válaszul a Bizottság gondosan elemezte a 1078/1980. sz. törvényt, és azt a következtetést vonta le, hogy a görög hatóságok által bevezetett követelmény, miszerint ahhoz, hogy jogosult legyen a mentességre, a petíció benyújtójának a szóban forgó ingatlan megvásárlása előtt legalább egy évig Görögországban kell dolgoznia, közvetlenül nem vezethető le a fenti törvényből. A Bizottság azt sem tudta megállapítani, hogy egy ilyen követelmény alkalmazása általános közigazgatási gyakorlat lenne, ami pedig előfeltétele a Görögország elleni jogsértési eljárás megindításának december 8-án a Bizottság ezért arról tájékoztatta a petíció benyújtóját, hogy ebben a kérdésben nem indít jogsértési eljárást. Mindazonáltal a Bizottság hangsúlyozta, hogy ez a PE v /9 CM\ doc

5 feltétel az uniós jog megsértésének is minősülhet, és azt javasolta a petíció benyújtójának, hogy tegyen jogi lépéseket nemzeti szinten, legfőképpen pedig kezdeményezze a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. A petíció benyújtója február 21-i levelében arról számolt be, hogy június 24-én hatályon kívül helyezték a POL 1057/ sz. és a POL 1060/ sz. jogszabályt. A petíció benyújtója szerint ezek a jogszabályok előírták, hogy ingatlanvásárlás esetén az ingatlant megvásárolni kívánó személy csak akkor részesülhet adómentességben, ha az adott lakás megvásárlását közvetlenül megelőző időszakban legalább egy évig dolgozott. A petíció benyújtójának férje ezt követően november 3-án kérelmet nyújtott be az ingatlanátruházási illeték visszatérítésére vonatkozóan, de kérelmét elutasították, mivel a fenti jogszabályok még hatályban voltak, amikor a petíció benyújtója és férje megvásárolták ingatlanukat. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a petíció benyújtója által említett jogszabályok közigazgatási körlevelek voltak, amelyek célja a 1078/1980. sz. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezése volt. Amint azt a Bizottság a petíció benyújtójának küldött december 8-i levelében kijelentette, nyilvánvaló, hogy a görög adóhatóság megsértette a petíció benyújtójának az uniós jogból fakadó jogait. Az is egyértelmű, hogy a petíció benyújtója által a görög eljárásjog értelmében tett lépések nem eredményezték az uniós joggal ellentétesen kivetett adók visszatérítését. Ezért annak érdekében, hogy segítse a jogtalanul kivetett adók terhét vállalni kénytelen uniós polgárokat, a Bizottság vállalja, hogy egy EU-Pilot eljárás keretében a görög adóhatóság elé tárja az ügyet, és érdeklődik a görög hatóságoknál arról, hogy az ingatlan-átruházási illeték visszatérítése amelyet a petíció benyújtójával jogtalanul fizettettek meg lehetséges-e még a görög jog értelmében, különösen a görög jog alapján esetlegesen rendelkezésre álló rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásával. Másrészről a Bizottság továbbra is határozottan javasolja a petíció benyújtójának, hogy kérjen tanácsot egy képesített görög adótanácsadótól vagy jogásztól arra vonatkozóan, hogy miként érheti el a görög jog értelmében jogszerűtlenül kivetett és általa megfizetett adó visszatérítését. Végül meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem fog jogsértési eljárást indítani Görögország ellen ebben a konkrét jogsértési ügyben, tekintve, hogy (i) a fent említett közigazgatási körleveleket már hatályon kívül helyezték és (ii) egy esetleges jogsértési eljárás csak a jövőre lenne kihatással, ezért semmiféle gyakorlati előnnyel nem járna a petíció benyújtója számára, mivel nem biztosítana automatikusan jogosultságot a múltban jogszerűtlenül kivetett adók visszatérítésére. Tekintettel a fentiekre, a Bizottság tájékoztatni fogja a petíció benyújtóját az EU-Pilot eljárás eredményéről, illetve a görög hatóságoknak az eljárásra arra adott válaszairól. 7. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz: (REV. IV): november 16. A Bizottság először májusi közleményére kíván hivatkozni, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy ellentétes az uniós joggal az a két feltétel, amelyet a petíció benyújtójának esetében a görög hatóságok az ingatlan-átruházási adó alóli mentesség engedélyezéséhez előírnak. A Bizottság a továbbiakban naprakész tájékoztatást kíván adni a CM\ doc 5/9 PE v07-00

6 petíció mindkét aspektusát érintő közelmúltbeli fejleményekről. Első feltétel (az állandó lakóhely követelménye): Amint azt már a korábbiakban is említettük, az Európai Unió Bíróságának a C-155/09. sz. Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélete nyomán a Bizottság levelet küldött a görög kormánynak, amelyben felkérte arra, hogy két hónapon belül nyújtson tájékoztatást a Görög Köztársaság által annak érdekében tett intézkedésekről, hogy jogszabályait összhangba hozza a Bíróság szóban forgó ítéletével. A Bizottság április 15-én kapta kézhez a görög hatóságok válaszát. A válaszban az állt, hogy a 3842/2010. sz. törvény (Hivatalos Közlöny 58A., ) 21. cikkének (3) bekezdése hatályon kívül helyezte az elsődleges lakóhelyekre vonatkozó mentességet a görög állampolgárok, illetve a görög származású külföldi állampolgárok számára (a Bíróság megállapításainak második része), a 3943/2011. sz. törvény (Hivatalos Közlöny 66A., ) 23. cikkének (4) és (5) bekezdése pedig adókedvezményt kínál azok számára, akik a jövőben Görögországban szeretnének letelepedni (a Bíróság megállapításainak első része). E módosítások nyomán Görögország a görög kormány szerint mostanra elvileg már megfelel a Bíróság fent említett ítéletében foglaltaknak. A módosított görög jogszabály elemzése során azonban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés teljes egészében még nem szűnt meg, mivel a jogalkotási módosítások közvetlen megkülönböztetést eredményeznek olyan EGT-országok állampolgárai számára, amelyek nem tagjai az EU-nak, mint például Norvégia, Liechtenstein és Izland. Ezért a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke alapján hivatalos felszólító levelet küldött a görög kormánynak, amelyben felkérte, hogy a levél kézhezvételétől számított két hónapon belül ismertesse a fennálló jogsértéssel kapcsolatos észrevételeit. Az észrevételek vizsgálatát követően, illetve amennyiben az előírt időkereten belül nem érkeznek észrevételek, a Bizottság az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet. Ilyen esetben a Bíróság pénzbírságot róhat ki Görögországra, amelynek összegét a Bizottság állapítja meg, miután az ügyet a Bíróság elé utalta. Második feltétel (a munkavállalásra vonatkozó követelmény): Korábbi közleményében a Bizottság arról is érdeklődött a görög hatóságoknál, hogy a görög törvények alapján továbbra is fennáll-e annak lehetősége, hogy a petíció benyújtója által jogtalanul kifizetett ingatlan-átruházási adót visszatérítsék. A Bizottság július 14-én levelet intézett Görögország Európai Unióhoz delegált állandó képviselőjéhez, amelyben kifejtette, hogy a görög adóhatóságok a jelek szerint megsértették a petíció benyújtójának az uniós jogból és különösen az EUMSZ 21. cikkéből eredő jogait. Egyúttal felkérte a görög kormány illetékes szolgálatait, hogy nyújtsanak magyarázatot e lehetséges jogsértésre. Majd hozzátette, hogy tekintettel arra, hogy a petíció benyújtója az uniós jog egyértelmű megsértésével áll szemben, szeretnénk megtudni, hogy a görög törvények alapján továbbra is fennáll-e annak lehetősége, hogy a petíció benyújtója által jogtalanul kifizetett ingatlan-átruházási adót visszatérítsék, például a görög jog által PE v /9 CM\ doc

7 esetlegesen biztosított rendkívüli jogorvoslati lehetőségek útján. Emellett azt is megtudakolta, hogy a görög kormány illetékes szolgálatai hajlandóak volnának-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy a kérdéses összeget a petíció benyújtója számára visszatérítsék. A görög kormány augusztus 30-án küldte meg válaszát. A második feltétel uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően a görög kormány azt nyilatkozta, hogy 2006-ban (ami elengedhetetlen a petíció benyújtójára vonatkozó adófizetési kötelezettségek megállapítása szempontjából, mivel abban az évben vásárolta meg az érintett ingatlant) csakugyan törvénybe foglalták, hogy az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai számára biztosítják az első ingatlanvásárlásra vonatkozó adómentességet, akik legalább egy (1) éve Görögországban dolgoznak és élnek, a görög állampolgárokra irányadó azonos feltételek és korlátozások mellett. Ez a mentesség az EK-Szerződésnek az uniós polgárok Európai Unión belüli szabad mozgásáról és munkavállalásáról szóló 39. cikke (korábbi 48. cikk) alapján, valamint az említett cikknek a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/1968/EGK rendelet szerinti értelmezésével összhangban biztosított. A görög hatóságok azt is hozzátették, hogy az első ingatlanvásárlás utáni adófizetés alóli mentességre vonatkozó szabályozási keret ezt követően történt módosítása amelyet 2010-ben fogadtak el és amely hatályon kívül helyezi a második feltételt nem érinti a petíció benyújtójának ügyét. Ami a petíció benyújtója által jogtalanul kifizetett adóösszeg visszatérítését illeti, a görög kormány kifejtette, hogy a petíció benyújtójának ügyét nem sikerült rendezni a jogtalanul kifizetett adók visszatérítésére rendelkezésre álló hároméves határidőn belül (a 2362/1995. sz. törvény 90. cikkének (2) bekezdése), mivel az általunk megvizsgált bizonyítékok azt mutatják, hogy az adott határidőn belül nem nyújtottak be visszatérítés iránti kérelmet az illetékes adóhivatalhoz. Ha azonban az érintett fél bíróságon kívánja rendezni e vitás kérdést, az eljárásnak megfelelően adó-visszatérítés iránti kérelmet kell eljuttatnia az illetékes adóhatósághoz, majd pedig fellebbeznie, amikor kézhez kapja az adóhatóság elutasító válaszát. A görög hatóságok nem fejtették ki azzal kapcsolatos álláspontjukat, hogy a görög törvények alapján rendkívüli jogorvoslati lehetőségek révén elérhető-e az adóösszeg visszatérítése. Következtetés Ami a második feltétel uniós joggal való összeegyeztethetőségét illeti, a Bizottság nem találta kellően meggyőzőnek a görög kormány által közölt érveket. Ennek kapcsán mindenekelőtt a július 14-i levélre kíván hivatkozni, amely szerint nem hozható fel érvként, hogy a munkavállalásra vonatkozó követelmény összhangban áll az EUMSZ-szel. Az ellentétes az EUMSZ 21. cikkével, amelynek értelmében»minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz«. Így tehát a szabad mozgás nem csupán a munkavállalókra (az EUMSZ 45. cikke), illetve az önálló vállalkozókra (az EUMSZ 49. cikke) vonatkozik, hanem olyan személyekre is, akik nem végeznek gazdasági tevékenységet (pl. a C-155/09. sz. Bizottság kontra Görögország ügy, 60. bekezdés). Ezért úgy tűnik, hogy a görög adóhatóságok megsértették a petíció benyújtójának az uniós jogból és különösen az EUMSZ 21. cikkéből eredő jogait. Hozzá kell tenni, hogy az EUMSZ 21. cikke (korábban az EK-Szerződés 18. cikke) már hatályban volt 2006-ban, amikor a petíció benyújtója megvásárolta ingatlanát. Ami a jogtalanul kifizetett adó visszatérítését illeti, a Bizottság sajnálja, hogy a görög CM\ doc 7/9 PE v07-00

8 kormány a jelek szerint nem hajlandó rendkívüli jogorvoslati lehetőségek útján visszatéríteni az összeget. E tekintetben, valamint a szóban forgó ügy minden egyéb eljárási vonatkozásával összefüggésben a Bizottság egyszerűen csak szeretné megismételni arra irányuló javaslatát, hogy a petíció benyújtója kérje ki egy képesített adótanácsadó, illetve jogász tanácsát azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó ügyben jogtalanul kifizetett adók visszatérítése elérhető-e még a görög törvények alapján, és amennyiben igen, milyen úton. 8. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz (REV V): május 30. Amint már a korábbiakban elhangzott, a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke alapján október 28-án hivatalos felszólító levelet küldött a görög kormánynak, amelyben felkérte, hogy a levél kézhezvételétől számított két hónapon belül ismertesse a fennálló jogsértéssel kapcsolatos észrevételeit. A jogsértés teljes egészében még nem szűnt meg, mivel a módosított görög jogszabály közvetlen megkülönböztetést eredményez olyan EGT-országok állampolgárai számára, amelyek nem tagjai az EU-nak, mint például Norvégia, Liechtenstein és Izland. A görög kormány január 4-i levelében válaszolt. Ebben a görög kormány emlékeztette a Bizottságot, hogy már sor került jogszabályi módosításokra. Ami pedig az olyan EGTországok állampolgárait illeti, amelyek nem tagjai az EU-nak mint például Norvégia, Liechtenstein és Izland, a görög kormány szerint azóta ők is ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint az uniós állampolgárok. A görög kormány ezt egy május 16-i körrendelettel igazolta, amely az elsődleges lakóhely EGT-állampolgár általi megvásárlásakor biztosított héamentességre vonatkozik. A görög kormány ugyanakkor biztosította a Bizottságot arról, hogy egy küszöbön álló adózási jogszabály egy olyan módosítást fog tartalmazni a kérdéses rendelkezést illetően, amely szerint a jogszabály egyértelműen kimondja az EGT-tagállamok állampolgárainak jogosultságát e mentességre. A Bizottság nem fogadta el maradéktalanul ezt a választ, ezért február 4-én levelet intézett Görögország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletéhez, amelyben kifejtette, hogy pusztán egy körrendelet kiadása nem elégséges ahhoz, hogy a nemzeti jogszabályok formálisan is összhangba kerüljenek az uniós jogszabályokkal. Ez a Bizottság szerint a jelen esetre annál is inkább érvényes, minthogy a mellékelt körrendelet a héamentességgel, és nem pedig a petícióban sérelmezett ingatlan-átruházási adóval foglalkozik. A jogszabály formális módosítására vonatkozó ígéretet illetően a Bizottság felkérte a görög kormányt, hogy küldjön részletesebb információkat a tervezett törvényről. A görög kormány március 16-án válaszában ismertette a Bizottsággal a 1078/1980 törvény 1. cikke (3) bekezdésének c) pontját módosító jogszabály-tervezetet, amely elfogadása esetén a kedvezményes adóügyi megítélésnek az Európai Gazdasági Térség állampolgárai számára történő kierjesztésével teljes mértékben megszüntetné a jogsértést. E tervezetet bele kell foglalni az elkövetkező hetekben a görög parlament elé kerülő, küszöbön álló adózási törvény tervezetébe. Amint a fenti módosítás hatályba lép, a Bizottság le fogja zárni a jogsértési eljárást. 9. A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz (REV VI): augusztus 29. PE v /9 CM\ doc

9 2012. május 30-i közleményére hivatkozva a Bizottság megerősíti, hogy a jogsértési eljárást október 24-én valóban lezárták. CM\ doc 9/9 PE v07-00