TARTALOMJEGYZÉK 1. BPG NEVELÉSI PROGRAM.DOCX

TARTALOMJEGYZÉK 1. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola Nevelési Programja... 5 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Alapelvek és célok... 5 1.1.2. A célokból adódó feladataink... 6 1.1.3. A célok megvalósításához felhasználható eszközök és eljárások... 6 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 11 1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai a következők:... 11 1.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:... 12 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 12 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását igénylő tevékenységek... 12 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása... 13 1.6.3. A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése... 14 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 14 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 15 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 16 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 17 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 17 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 17 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel... 18 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 19 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya... 19 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsga követelményei és részei... 19 1.9.3. Az értékelés szabályai... 19 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai... 20 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 20 1

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai... 21 1.12. A felnőttoktatás pedagógiai programja... 21 1.12.1. A nevelő-oktató munka alapelvei... 22 1.12.2. Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai... 22 1.12.3. Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai, és a tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység... 22 1.12.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok... 23 1.13. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja... 24 1.13.1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai... 24 1.13.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 24 1.13.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 25 1.13.4. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek... 25 1.13.5. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező (minimális) felszerelések és eszközök jegyzéke... 25 1.13.6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei... 28 1.14. A sportiskola pedagógiai programja... 29 1.14.1. Bevezető... 29 1.14.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai... 29 1.14.3. A sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei, fejlesztési tevékenység... 30 1.14.4. Az iskolatípusok közötti átjárhatóság... 31 1.14.5. A nevelő-oktató tevékenység... 31 1.14.6. A helyi tantervről... 32 1.15. Az óvoda nevelési programja... 34 1.15.1. Az óvoda jellemző adatai... 34 1.15.2. A program jogszabályi háttere... 35 1.15.3. Bevezető... 36 1.15.4. Gyermekkép, óvodakép, pedagóguskép... 37 1.15.5. Helyzetelemzés... 38 1.15.5.1. Személyi feltételek... 38 1.15.5.2. Tárgyi feltételek... 39 1.15.6. Nevelési programunk alapelvei és céljai... 39 1.15.7. Az óvodai nevelés általános feladatai, tartalmi keretei... 41 1.15.7.1. Az egészséges életmód kialakítása... 41 1.15.7.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés... 44 1.15.7.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 45 2

1.15.8. A nevelés és a gyermeki tevékenység tervezése... 46 1.15.8.1. A nevelés időkeretei... 46 1.15.8.2. Napirend... 47 1.15.8.3. Heti rend... 47 1.15.8.4. A nevelés tervezése... 48 1.15.8.5. Ünnepek, hagyományok... 49 1.15.8.6. Az óvodába lépés feltételei; beszoktatás... 49 1.15.8.7. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai... 50 1.15.8.8. Tehetséggondozás... 51 1.15.8.9. Az óvoda kapcsolatai... 51 1.15.9. Az óvodai élet tevékenységformái... 53 1.15.9.1. Játék- és tanulási tevékenységek... 53 1.15.9.2. Társas és közösségi tevékenységek... 55 1.15.9.3. Munkatevékenységek... 57 1.15.9.4. Szabadidős tevékenységek... 58 1.15.9.5. Bibliai foglalkozás... 58 1.15.10. A komplex foglalkozások rendszere... 60 1.15.10.1. Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalommal természet, társadalom, ember... 60 1.15.10.2. Testnevelés, mozgás... 61 1.15.10.3. Mese-vers, dramatizálás... 63 1.15.10.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 65 1.15.10.5. Vizuális tevékenységek... 67 1.15.11. Nevelőmunkánk eredményeképpen a fejlesztés várható eredménye; iskolaérettség... 68 1.15.12. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai... 70 1.15.12.1. A gyermekvédelmi felelős feladatai... 70 1.15.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 71 1.15.14. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 72 1.15.14.1. Egészségfejlesztési program... 72 1.15.15. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 75 1.15.16. Sajátos nevelési igényű gyermekek... 75 1.15.16.1. A pedagógus feladatai... 76 2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve... 77 2.1. A tantárgyi struktúra és óraszámok... 77 3

2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 85 2.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 86 2.3.1. Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 86 2.3.2. A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 87 2.3.3. Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 88 2.3.4. A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 89 2.3.5. A gimnázium 9 13. évfolyamának pedagógiai feladatai... 90 2.4. Mindennapos testnevelés... 90 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 91 2.6. Projektoktatás... 91 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét (esélyeinek javítását) szolgáló intézkedések... 92 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.. 92 2.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 95 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 96 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 97 2.11.1. Egészségnevelés... 97 2.11.2. Környezeti nevelés... 98 2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 100 2.12.1. A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei... 101 2.12.2. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei... 101 2.12.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei és formái... 102 2.12.3.1. A jutalmazás elvei... 102 2.12.3.2. A fegyelmezés elvei... 103 5. Záradékok 105 4

1. A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, ÓVODA ÉS SPORTISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. ALAPELVEK ÉS CÉLOK A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola nyitott és világnézetileg elkötelezett intézmény, fenntartója a Hit Gyülekezete. Iskolánk elsőként alakult meg a Hit Gyülekezete egyház közoktatási intézményei közül, így alapítása pillanatától kezdve feladatának tekinti egy olyan kiérlelt pedagógiai program és oktatási kultúra kialakítását, melynek eredményeit egy nem felekezeties, ugyanakkor keresztény szellemiségű oktatási modellben országszerte népszerűsítheti majd programjának átadásával. Az intézmény mindaddig, míg hasonló szellemiségű és színvonalú oktatási intézmények nem alakulnak és működnek hazánkban, az 1 8. évfolyamon térségi, a 9 12. évfolyamon országos feladatok ellátását vállalja, a fenti körben érvényesített beiskolázási stratégiával. Az intézmény tehát nem területi elven szerveződik, hanem nyitott mindazon iskolahasználók számára, akik pedagógiai programját, elveit, célkitűzéseit választják. Az iskolában folyó nevelő oktató munka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a társadalomra is pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik számára reális cél a felsőoktatásba való belépés. Gimnáziumi diákjainkat az értelmiségi életforma és hivatás betöltésére kívánjuk felkészíteni, megalapozva az egyetemi és főiskolai tanulmányokat. A magas szintű tudás mellett szilárd etikai értékrend és erkölcsi igényesség közvetítése is célunk. Ezek eléréséhez kívánatos, hogy minden diákban kialakuljon: - a keresztény életelvek és értékek belsővé, sajáttá válása; - a folyamatos önművelés és önképzés igénye, a kultúra befogadására való képesség; - a felelősség tudata önmagáért, valamint társadalmi és természeti környezetéért, a humánus, segítőkész magatartás; - a jó kommunikációs képesség; - a fejlett érdekérvényesítő képesség; - a csapatban és csapatért dolgozás, az együttműködés igénye és képessége, a munkához való pozitív viszony; - a helyes önértékelés, önismeret és önfegyelem; - a felnőttek, szülők tisztelete és a velük való együttműködési készség. 5

Célul tűzzük ki, hogy a helyes önismeret alkalmazásával tanulóink legyenek képesek kitűzni és elérni reális célokat, legyenek képesek magas szintű igényt támasztani saját munkájuk iránt, legyenek nyitottak a környező világ, a természet, társadalom, haza aktuális kérdéseire. Alapvető nevelési célunk, hogy tanulóink szabadságszerető felnőttekké váljanak, akik igénylik a személyiségi, cselekvési szabadságot, egyúttal tisztában vannak a rájuk háruló kötelezettségekkel is. Hangsúlyt helyezünk tanulóink erkölcsi nevelésére ezen a téren elsősorban a bibliai értékrendet közvetíti az iskola, a bibliai életvitelre ösztönözve tanulóit. Az erkölcsi nevelés és az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk fokozott figyelmet fordít a polgári értékek közvetítésére és a társadalomba való beilleszkedés képességének kialakítására. Kívánatos, hogy tanulóink személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a kiválóság és a hazaszeretet. 1.1.2. A CÉLOKBÓL ADÓDÓ FELADATAINK Iskolánk minden munkatársának feladata a bevezetőben meghatározott értékek közvetítése, az ebben való együttműködés. Céljaink megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a diákok előtt hiteles, kreatív tanárszemélyiségek álljanak, akik személyes példaadással nyújtanak megfelelő motivációt; feladatunk a minden diákban ott rejlő tehetség kibontakoztatása, a megfelelő tanulási kultúra kialakítása, az eredményes tanuláshoz szükséges készségek és képességek kifejlesztése; a Szentírás erkölcsi-szellemi értékeinek hiteles és hatékony közvetítése és elfogadtatása; az egészséges életvitelhez szükséges testi nevelés; a mindennapi viselkedéskultúra kialakítása, a nyelvi kultúra fejlesztése; a felelős, tudatos társadalmi életre való felkészítés; a társadalmi és iskolai demokrácia iránti igény kialakítása, a demokrácia korlátainak megismertetése; a tanulás, információszerzés és információ-felhasználás korszerű módjainak megismertetése; az iskola iránti szeretet kialakítása. Feladataink közé tartozik az állampolgári ismeretek átadása, oktatása, a felelős közéletre való felkészítés, a pénzügyi intelligencia kialakítása, a közéleti készségek elsajátíttatása, gyakoroltatása. 1.1.3. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLHATÓ ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK Céljaink megvalósításának záloga a minőségi nevelő-oktató munka. Ennek tere a tanítási óra és a tanórán kívüli tevékenységek. Tanulóink a gimnáziumi évfolyamokon érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően választhatnak szakirányt a bevezetőben foglaltak szerint. Ismereteiket tovább bővíthetik a választott szakirányban az utolsó két gimnáziumi év választható fakultatív órakeretében. Az idegen nyelvek magas szintű oktatása szintén hatékony eszköz a versenyképes tudás kialakításában. Az egyes tantárgyak csoportbontásban való oktatása a tudás magasabb szintű elsajátítását és a kommunikatív képesség fejlesztését erősíti. 6

A különféle tantárgyakból szervezett iskolai szintű versenyek, a kerületi és országos versenyeken való részvétel szintén motiváló tényező a kiemelkedően jó képességű tanulók számára. Iskolai ünnepélyeink, az iskola által szervezett különféle programok, tanulmányi kirándulások és külföldi utazások erősítik a kapcsolatokat, nyitottá teszik a diákokat, és alakítják a világról alkotott képüket. Diákjaink rendszeresen részt vehetnek az iskola által a szorgalmi időszakban szervezett tanulmányutakon, az ún. utazó gimnázium programban. Évente egy nagyobb tanulmányi utat szervezünk 1-2 hetes időtartammal. Útjaink célja meghatározott kultúrkörök megismertetése és személyes élmény nyújtása a tananyag és az ismeretek hatékonyabb elsajátításához. A megismertetni kívánt kultúrkörök: a Kárpát-medence magyarok lakta területei, az angolszász kultúra, az európai görög-latin kultúrkör bölcsője és Nyugat-Európa. Nevelő-oktató munkánk hatékony végzésének, feladataink teljesítésének egyik legfontosabb szereplője az osztályfőnök. Az értékek közvetítése, a tanulók képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése a nevelőtestület minden tagjától folyamatos önképzést és továbbképzést igényel. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola nyitott a társadalomban, a világban újonnan keletkező olyan valós szakmai értékekre, amelyek progresszíven hatnak az iskolai nevelési célok megvalósítására. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó személyiségnevelő munka Krisztus- és értékcentrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében központi szerepet kap, hogy diákjaink Jézus Krisztussal való személyes találkozását és közösségét, istenkeresését ösztönözzük. Legfőbb feladatunk a bibliai értékek iránt fogékony személyiség kialakítása. Olyan önálló személyiségű tanulókat kívánunk képezni, akik felelősséget éreznek önmagukért és környezetükért, ismerik és elfogadják a Szentírás értékeinek meghatározó szerepét, és a személyiségükben rejlő értékekkel gazdagítani tudják a családot és a társadalmat. Iskolánk minden pedagógusa meggyőződéssel vallja, hogy a személyes példaadás a helyes erkölcsi kép kialakításának és a bibliai életvitelre ösztönzésnek egyik leghatékonyabb eszköze. A szaktanárok és osztályfőnökök törekednek arra, hogy minél jobban megismerjék a tanulók érzelmi és akarati tulajdonságait, ami a személyiségfejlesztő munka alapja. Ez történhet a tanítási munka folyamatában és az egyéni beszélgetések alkalmával is. Iskolánk egyik fő törekvése, hogy tanulóinkat az értelmiségi létre készítsük fel, ennélfogva fő feladatunknak tekintjük eredményes szocializációjuk elősegítését és a társadalmi kérdések iránti érzékenység kifejlesztését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hamis előítéletek és sztereotípiák elleni küzdelemnek. A tanítási-tanulási folyamatban igyekszünk minél több önálló problémamegoldásra ösztönző feladattal szabad teret biztosítani a kreativitás fejlődésének. Tanulóinkat maguk és környezetük iránti igényességre neveljük, hangsúlyozva a testi és lelki egészség megőrzésének jelentőségét. Mindennapos pedagógiai tevékenységünk során feladataink teljesítésében segítséget kapunk az iskola mellett működő pszichológustól, aki közreműködésével támogatja munkánkat, és konzultál az arra rászoruló tanulókkal, illetve oktatóikkal. Szükség esetén kapcsolatba lép a tanulók szüleivel, és segítséget nyújt az aktuális nevelési problémák megoldásában, az egyes korosztályokra jellemző nehézségek leküzdésében. 7

Ezt a szemléletet szolgálja az iskolánkban (az általános iskola alsó évfolyamain) bevezetett kísérleti program, a nyitott oktatás, amelynek kereteiben optimálisan megoldható a differenciálás a gyengébben teljesítők felzárkóztatásában ugyanúgy, mint a tehetségesek kibontakoztatásában. A nyitott oktatás céljai a kompetenciák kialakításának a lehetősége már alsó iskolás korban: - A személyes, azaz én kompetencia kialakítása, amely magába foglalja az önállóságra nevelést: önálló tervezést, időbeosztást, döntések meghozatalát, a munkában való kitartást, az önbizalom megerősítését - A tárgyi kompetencia kialakítását, amely keretében pl. tanulási stratégiákat, a tanulás megtanulását is tartalmazza (különböző tanulási technikáknak a megtanítása, amelyek a különböző tanuló/tanulási típusoknak megfelelnek) - A szociális kompetencia folyamatos alakítása, amelynek keretei között első sorban a kommunikáció fejlesztése szerepel, amely fontos szerepet játszik a konfliktus kezelésben és az együttműködés képességének a fejlesztésében, kibontakoztatásában. - A módszer kompetencia kialakítása, amely által az u.n. kulcskompetenciákra tanítjuk meg már kicsi korban a gyerekeket, például hogyan fogok hozzá, hogyan tervezem meg a munkámat. Ha ezeket az alapokat alsóban le tudjuk fektetni, ezek a képességek felsőben és a gimnáziumban tantárgyi szinten is magas fokon jelenhetnek meg az egyes tantárgyak szintjén. Minden év végén készül egy év végi részletes beszámoló a nyitott oktatás eredményeiről. 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. Konkrét céljaink és feladataink az egészségnevelés területén: Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges megérteniük az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, hogy az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges, fejleszteni kívánt területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás technikáinak ismerete; a tanulási környezet alakítása; 8

az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége; A mindennapos iskolai testedzés meghatározó területe az iskolai egészségnevelésnek. Az iskolai testnevelés célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése, mivel a modern, többnyire mozgásszegény életmód a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Ennek érdekében számos tanórán kívüli, szervezett sportfoglalkozást kínálunk diákjainknak: kosárlabda, szertorna, kézilabda, röplabda, atlétika, asztalitenisz fiúknak és lányoknak; balett, tánc lányoknak; labdarúgás fiúknak; gyógytestnevelés fiúknak és lányoknak. Az általános iskola alsó tagozatán a játékos egészségfejlesztő testmozgást biztosítjuk a 11.30 és 12.30 közötti szünetben. Iskolánk tantestülete fontos feladatának tekinti a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat megelőzését. Törekszünk az iskolai büfé kínálatának átalakítására az egészséges életmód követelményeinek megfelelően. Az egészségnevelésben fontos szerepet játszanak az osztályfőnöki órák is, az egészséges életmódról szóló témák feldolgozásával, valamint minden szaktárgyba beépítettük az egészséges életmódra való nevelés programjának megfelelő aspektusait. Iskolánk tanulói számára az egészségnevelést szolgáló, tanításon kívüli programokat szervezünk (sportnap, egészségnap, erdei iskola, túrák stb.). Egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Az egészségnevelési program eredményesen csak a tantestület támogatásával tud működni. Az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartása, munkavégzése példa értékű legyen a tanulók számára. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. Feladatuk: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak; - szükség esetén a tanulók elsősegélyben részesítése; - közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás- egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában; - felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. 9

Az iskolapszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek is, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel, közösségteremtéssel kapcsolatban fontos szempontunk, hogy elkerüljük az öncélú közösségépítésre való törekvést; a közösség alárendelt eleme céljaink megvalósításának: akkor bír értékkel, ha értelmes és helyes célok és feladatok megvalósításában vállal szerepet. Ezért szívesebben használjuk a csapatmunka, csapatépítés, munkatársi kapcsolat fogalmakat, ezzel is érvényesítve azt az elvet, hogy az adminisztratív közösségekhez csak a sikeres munkavégzés érdekében szükséges mértékig ragaszkodunk. A közösség tehát semmiképpen nem cél, hanem eszköz céljaink elérésében. Messzemenőkig tiszteletben tartjuk a család hatáskörét minden, a tanulót érintő kérdésben, ezért igyekszünk a szülői és pedagógusi hatáskört határozottan és egyértelműen elkülöníteni. Iskolánk nem kíván alattvalói magatartásra nevelni, ezért a családot sem kívánjuk alárendelni az iskolának: döntéseink meghozatalakor a család érdekeinek elsőbbségét igyekszünk érvényesíteni, és kerüljük a meggyőződésünk szerint családi hatáskörbe tartozó feladatok felvállalását, valamint a hatósággá válást. Az iskolai mindennapok során pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk mind az osztályokban, mind a tantestületben olyan légkör létrehozására, mely oázist, felüdülést jelent az itt dolgozók és tanulók számára. Csak ennek következménye lehet egy olyan iskola, melyhez tanárai és diákjai egyaránt szeretettel viszonyulnak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a közös diákprogramoknak, melyeket igyekszünk a család elsőbbségének figyelembe vételével, a családi programoknak alárendelve kialakítani. Bátorítjuk az osztályfőnököket tanulmányi kirándulások szervezésére, melyek során az alsóbb évfolyamok tanulói a különféle tevékenységeket ismerhetik meg (repülőtéri látogatás, KRESZ-park, üzemek, mesterségek megismertetése), az idősebbek pedig hazánk egyes tájegységeit fedezhetik fel útjaik során. Jelentős szerepet tulajdonítunk az iskola életében az ünnepeknek. Az állami ünnepeket az őket megillető módon kell megünnepelni. A hagyományos vallási-társadalmi jellegű ünnepeket, a magyar társadalom sokszínűségét figyelembe véve, a személyes szféra részének tekintjük, a családokra bízva azok megünneplésének módját. Nagy hangsúlyt helyezünk azonban a tanulók iskolai életéhez kapcsolódó, számukra korszakváltást jelentő események megünneplésére, amit nevelő-oktató munkánk egyik jelentős eszközének tekintünk. Ilyenek a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, a szalagavató bál és a ballagás. Tanévzáró ünnepélyeink egyik legfontosabb eseménye az adott tanévben tanulmányilag, a sport területén vagy más téren kiemelkedően szereplő tanulóknak az egész tanulóközösség előtt történő megjutalmazása. Pedagógiai alapelveink közé tartozik, hogy minden kiemelkedő teljesítményt az egész iskola nyilvánossága előtt ismerjünk el, ezzel is megerősítve tanulóink értékrendszerében a teljesítmény szerepét. Iskolánk támogatja a szabadon szerveződő körök működését, ilyen például a nagy sikerrel működő kórus és a sportkörök. Tanulóink mintegy negyede tagja valamelyik kórusnak. A 3 5. osz- 10

tályosokat tömöríti a kiskórus, és a 6 8. osztályosok részvételével működik a nagykórus. Énekkarosaink gyakori vendégei a fenntartó áltál szervezett programoknak, és fellépnek az iskolai szalagavató, illetve ballagási ünnepségeken, gyermeknapi programokon, lemezfelvételeken. Iskolánkban a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében jelentős szerepet vállal a szabadidő-felelős pedagógus. Az iskolai életet színesítő tevékenységek közé tartoznak a hétvégeken tanáraink által szervezett kirándulások, különféle nyelvi és készségfejlesztő szakköri foglalkozások. Iskolánk rendszeresen szervez külföldi tanulmányutakat a felső nyolc évfolyam tanulói számára az egyes kultúrkörök megismerése céljából. Iskolánk a szülői és diák kezdeményezésű szerveződések számára minden törvényes feltételt biztosít. 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 1.5.1. A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI A KÖVETKEZŐK: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése az érdemjegyek rögzítése a hivatalos dokumentumokba -, folyamatos tájékoztatás nyújtása a szülők, és az osztályfőnök felé, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 11

Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, tiszteletben tartja tanulói személyiségi jogait, emberi méltóságát. Tekintettel van nevelői munkája során a korcsoport életkori sajátosságaira. - Segíti a kölcsönös megértésen, tolerancián és egymás elfogadásán alapuló tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Szükség esetén közvetít a tanulók és a szaktanárok között. - Kapcsolatot tart az osztály tanulóinak szüleivel gondviselőivel, feléjük minden tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz. - Figyelemmel kíséri az osztályában tanulók napi tevékenységét, tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Az iskola pedagógia programjában meghatározottak szerint osztályfőnöki órákat tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (hagyományos vagy digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról tanév rendjében meghatározott programokról -, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Negyedévente két órát vagy rendkívüli esetekben - órát látogat az osztályban. - Tanulmányi kirándulást - vagy egyéb szabadidős programot pl. kirándulást, sport programot, városnézést stb. - szervezhet az osztály tanulói részére. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT IGÉNYLŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség az egyéniség összteljesítményének egyik része, ennél fogva a tanulók személyiségének és teljesítményének minél sokoldalúbb értékelésére törekszünk a mindennapi tanulási- 12

tanítási folyamatban. Úgy véljük, ha az ember egy területen sikeres tud lenni, és megtalálja a számára leggyümölcsözőbb hivatást, az hozzájárul egész személyisége boldogságához. A tehetséggondozás feladata ennek a területnek a felismerése a tanulókban, és optimális fejlődésük biztosítása. E feladat konkrét tartalma a gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenység által. A tehetséggondozás egyben a tehetség kibontakozásához szükséges optimális feltételek megteremtését és működtetését is jelenti. Fontosnak tartjuk a diákok aktivitásának és motiváltságának növelését, lehetőséget biztosítva a gondolkodással összefüggő képességek széleskörű fejlesztésére, figyelembe véve a diákok eltérő szükségleteit, fejlődési ütemét. Ennek legfőbb színtere a tanítási óra. A tanórák keretében folyó differenciált foglalkozás lényege a tudás elmélyítése a tehetséges tanulókat nem egyre több ismeret elsajátíttatásával kívánjuk fejleszteni, hanem minél inkább önállóságra, alkotó jellegű tevékenységre késztető feladatokkal törekszünk ösztönözni őket, hogy ez által erősítsék képességeiket. Kulcsfontosságúnak tartjuk a megfelelő motiváció felkeltését, hiszen meggyőződésünk szerint csak a motivált ember képes tehetsége kibontakoztatására. Ha a tanulókban rejlő tehetség, értékes gondolatok, illetve teljesítmény figyelmet kap, hiteles, hatékonyan kommunikáló emberekké válnak. Pedagógusaink kiemelt feladata, hogy a tanítási órákon is ösztönözzék az egészséges versenyszellem kialakítását, többek között a tehetséges és szorgalmas tanulók elismerése és dicsérete által. A több tantárgyból bevezetett csoportbontás növeli a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát. Az eredmények ismeretében bátran elmondhatjuk, hogy szükséges és eredményes eszköz a tanulás-tanítás hatékonyságának növelésében a fakultációs lehetőségek biztosítása is. A bontott osztályokban, kisebb csoportokban folytatott tevékenység előnyösen befolyásolja a tanulók aktivitását, és lehetővé teszi a tananyag mélyebb elsajátítását. A tehetségnevelést segítő tevékenységeink: kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások színjátszókör sportkörök szakkörök házi tanulmányi és sportversenyek szervezése versenyeken váló részvétel: kerületi, megyei, országos pályázatok figyelemmel kísérése közép- és emelt szintű érettségi előkészítők speciális tanfolyamok egyes tantárgyakból egyetemek, kutató cégek pályaorientációs programjaiban való részvétel könyvtárhasználatra való ösztönzés Szilárd meggyőződésünk, hogy a tehetségnevelésben különlegesen fontos szerepet kap a család és az iskola sikeres együttműködése, hiszen csak ketten együtt teremthetik meg azokat az optimális feltételeket és segítő szándékú környezetet, melyben a tehetséges tanuló kiegyensúlyozottan és egészségesen bírja az iskolai oktatással együtt járó fokozódó terhelést. 1.6.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA 13

Az iskola diákjainak többsége jó képességű, megfelelő motivációval rendelkezik, és az életkorának megfelelő iskolai szint tanulási módszereit gyorsan elsajátítja. Iskolánk maximálisan elősegíti és értékeli a kiváló teljesítmény és az átlagosan vagy átlag alatt teljesítő tanulók számára is minden feltételt biztosít teljesítményük növelése érdekében. Motiváljuk őket jobb eredmények elérésére. A tanulási kudarcokkal küzdő diákok felzárkóztatásának színtere a tanítási óra és korrepetálás, egyik lehetséges eszköze pedig a csoportbontás. A kisebb tanulói csoportokban történő oktatás lehetőséget teremt a differenciált foglalkoztatásra, illetve a gátlásokkal küzdő gyengébb tanulók motiválására és aktivizálására. A különböző nehézségű feladatokkal minden tanuló sikerélményhez juthat. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gyakran pszichoszomatikus tüneteket is produkáló teljesítménykényszert elkerüljük diákjainknál. Ennek megelőzésére első lépésként a gyermekkel és a szülőkkel folytatott beszélgetések során igyekszünk kideríteni a problémák okát. Hiszünk abban, hogy kölcsönös elszántsággal és együttműködéssel ez a módszer sikerre vezet. Amennyiben a problémát a szaktanár, az osztályfőnök és a család együttműködésével nem sikerül megoldani, a szülők beleegyezése esetén az iskolapszichológus segítségét is kérjük. A tanítói munka és a tanulás megsegítésére az első évfolyamon két osztálytanítóval működik az oktatás. 1.6.3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ VALAMINT A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANU- LÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK SEGÍTÉSE Iskolánk részt vesz a tanulási zavarokkal küszködő tanulók integráló oktatásában és nevelésében (SNI), valamint a tanulási nehézséggel küszködő tanulók felzárkóztatásában (BTM). Az egyéni megsegítés megvalósulhat tanórákon, tanórán kívüli foglalkozáson valamint a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus által tartott egyéni vagy kiscsoportos habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon. Ezeken az órákon a kognitív képességek fejlesztése mellett a szociális, érzelmi és társadalmi kompetenciák kialakítása is a célunk. Az integráló nevelés keretében biztosítjuk a tanulók számára a differenciált, egyéni fejlesztést, amely az önmagához mért fejlődést figyelembe véve az egyéni fejlesztési terv alapján történik. A differenciálás kiterjed az értékelésre, a feladatok mennyiségének a meghatározására, a tanuló számára megfelelő nehézségű feladatok kiválasztására. A tanulók segédeszközöket használhatnak és többletidőt kapnak a feladatok megoldására. A tanuló optimális fejlődése érdekében a pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, az iskolapszichológus szorosan együttműködik a szülőkkel és a pedagógiai szakszolgálatokkal. Iskolánkban új kezdeményezés, hogy az általános iskola felső tagozatán és a gimnáziumban a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók megsegítése a fejlesztésre szánt órák egy részében a gyógypedagógus, vagy fejlesztőpedagógus közreműködésével a tanórák keretén belül differenciált módszerekkel történik. 1.6.4. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA A gyermekvédelmi feladatok ellátása az iskola minden pedagógus és nem pedagógus dolgozójának feladata. A társadalmi változásokkal párhuzamosan egyre nagyobb feladatot jelent a gyermekvédelem ellátása, ami további, átgondolt és tudatos együttműködést követel a család 14

és az iskola között. Ezt az együttműködést kívánjuk fejleszteni a családokkal való kapcsolat mélyítésével annak érdekében, hogy a rászoruló gyermekek esetében hatékonyan tudjunk fellépni, szem előtt tartva azt is, hogy a gyermekvédelem szolgáltatásaihoz a gyermeknek joga van, az iskola pedig köteles azt biztosítani. A gyermekvédelem területén iskolánk nagy hangsúlyt helyez a prevencióra. Ebben, illetve a problémakezelés koordinálásában, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásban kiemelkedő jelentőségű az osztályfőnök munkája. Ez nem merül ki a fogadóórák megtartásában, hanem szükség esetén módot kell találnia egyéni beszélgetésekre a szülőkkel, illetve a tanulókkal is. Fontosnak tartjuk a családokkal folytatott hatékony kommunikációt, a gyerekek jobb megismerését. Iskolánkban a gyermekvédelem területén kiemelt feladat hárul a gyermekvédelmi felelősre, aki a tanárok segítségével foglalkozik a felmerülő problémákkal, megoldási stratégiákat ajánl, és biztosítja az együttműködést az iskola mellett működő pszichológussal. A gyermekvédelmi felelős munkakörébe tartozik: az osztályfőnökök gyermekvédelmi tevékenységének segítése; a veszélyeztetett tanulók körülményeinek megismerése; a tanulók és szüleik tájékoztatása arról, hol és mikor fordulhatnak hozzájuk, illetve különféle fórumokhoz segítségért; rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, beiskolázási segély, étkezési hozzájárulás megállapításának kezdeményezése a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén; a szenvedélybetegségek megelőzésére folytatott tevékenység koordinálása, előadások szervezése; együttműködés a pályaválasztásért felelős kollégával, a tanulók segítése a pályaválasztásban; továbbképzéseken, esetmegbeszéléseken való részvétel, az ott elhangzott információk továbbítása; kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, úgymint: iskolaorvos és védőnő, Pedagógiai Szolgáltató Központ, kerületi önkormányzatok, gyámhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó, valamint különböző megelőző és segítő szolgálatok; a fentiek címének illetve elérhetőségének közzététele az iskolában. Iskolánk minden pedagógusának feladata, hogy a tanulók emberi méltósága és jogai tiszteletben tartásával eleget tegyen a titoktartás kötelezettségének is. 1.6.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Iskolánk hangsúlyt helyez rá, hogy arra képes diákjainkat és családjukat bátorítsa és ösztönözze az egyéni segítségnyújtásra. Mindezt az adakozás és a szükségben levők megsegítésének bibliai parancsait szem előtt tartva tesszük, melyeknek lényege a mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, és ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed elve. Feladatunknak tekintjük a lemaradt rétegek felemelkedésének szorgalmazását nem el- 15

sősorban a segélyek igénybe vétele révén, hanem azon szintén bibliai elv alapján, hogy a szegény is az adás, adakozás révén tud előrelépni és anyagi fejlődésre szert tenni. Fontosnak tartjuk tanulóink és családjaik kiemelkedését a hátrányos helyzetből minden területen; ehhez kívánunk megfelelő motivációt és stratégiákat nyújtani a mindennapi munka során. Igyekszünk kialakítani tanulóinkban a sikerorientáltságot, ami meggyőződésünk szerint záloga a felemelkedésnek. Iskolánk pedagógiai és tanulmányi programja minden részletében ezt a célt szolgálja. Emellett iskolánk biztosít minden, a törvény által elérhetővé tett szociális juttatást a tanulók és családjaik részére. Tiszteletben tartjuk a családok egységét és intim közösség voltát, ezért nem szándékozunk a feltétlenül szükségesnél jobban részévé válni a család életének. Törekszünk arra, hogy felismerjük a jogos szükségeket, és segítsünk a rászorulókon a rendelkezésre álló eszközökkel. Ezek a következők: rendszeresen ismertetjük tanulóinkkal és szüleikkel a regionális és országos ösztöndíj- pályázatokat; hozzáférhetővé tesszük a nagycsaládosok számára elérhető étkezési kedvezményt; segítséget nyújtunk az állami, önkormányzati szociális ellátó rendszer igénybe vételéhez szükséges iratok és igazolások megszerzésében és benyújtásában. Ha az iskola egy adott osztályában van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, megszervezzük az integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítést, melynek keretei között a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik. Ennek érdekében egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, minden érintett tanuló esetében, mivel a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat (diáktanács) szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat (diáktanács) patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az 16

életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. Az iskola tanulói legalább 10%-ukat érintő közös véleményükkel, javaslatukkal a diákönkormányzaton keresztül fordulhatnak az iskola vezetőségéhez. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tanulók tájékoztatása és a véleményalkotása az előző bekezdésben leírtak alapján történik. A diákönkormányzat (diáktanács) bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat (diáktanács) vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A TANULÓK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK Az azonos évfolyamon, közös tanulócsoportba járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, és a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően látja el feladatát. Bármely diáknak joga van arra, hogy az előcsarnokban vagy az igazgatói titkárságon elhelyezett gyűjtőládába kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze. Az aláírással ellátott kérdésekre, felvetésekre, javaslatokra a tanuló 30 napon belül választ kap. A tanulók az őket érintő kérdésekben a tanáraikhoz, osztályfőnökeikhez fordulhatnak. Amennyiben az intézményt látogató tanulók diákönkormányzatot kívánnak létrehozni, az intézmény vezetése a közoktatási törvényben foglaltak szerint biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A diákok önkormányzati testülete a diáktanács. A diákközösséget érintő döntéseket az iskolában szokásos módon ki kell hirdetni. A diáktanács gyakorolja az egyetértési jogot az oktatási jogszabályokban meghatározott kérdésekben. Az egyetértési jog gyakorlásához, illetve más, a diákközösséget érintő ügyben az igazgató vagy az általa megbízott vezető megkeresi a diáktanács elnökét, és elé tárja a diákközösséget érintő kérdést, javaslatot. A diáktanács elnökének vezetésével a diáktanács saját eljárásrendje szerint dönt az elé terjesztett kérdést illetően, amit a diáktanács elnöke, illetve megbízott képviselői terjesztenek az iskola vezetői elé. Ha nem alakul ki konszenzus az egyetértési jog gyakorlása során, az e pontban leírt eljárást meg kell ismételni. A diáktanács elnöke, illetve meghatalmazott képviselői bármikor megkereshetik az iskola igazgatóját és többi vezetőjét az általuk fontosnak tartott ügyben. Kérdéseikre, észrevételeikre, javaslataikra 30 napon belül érdemi választ kell, hogy kapjanak. A diáktanács működéséhez iskola biztosítja a szükséges helyiséget, berendezéseket. Ezek használatával kapcsolatban az általános és adminisztratív igazgató-helyettest kell megkeresni. Az iskola a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően biztosítja a diáktanács működésével kapcsolatos költségvetési támogatást. 1.8.2. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK 17

Nevelő-oktató munkánk fontos minőségeleme az iskolahasználók elégedettsége. Ennek elérése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a családdal való együttműködést munkánk során. Az együttműködés sikerének záloga a partneri szemlélet kialakítása, a közös érdek felismerése. Hisszük, hogy sikeres munkát csak ott lehet végezni, ahol a partnerek képesek és hajlandóak az együttműködésre, a kompromisszumra, a megállapodáson és kölcsönös tiszteleten alapuló egyezségek betartására. Az együttműködést segíti a felek rendszeres informálása, egymás véleményének meghallgatása, a felmerülő problémák jelzése és a megoldásra való törekvés, melynek során ügyelünk egymás jogainak tiszteletben tartására. A családdal való szoros együttműködés eszköze a nyitott iskola megteremtése. Szabad tájékozódást és betekintést kívánunk biztosítani minden iskolahasználó számára az intézményben folyó szakmai munka területén. A tanórák és az iskola tanórán kívüli programjai bármely évfolyamon bármikor nyitottak a szülők számára, és ugyanezt a célt szolgálja a félévenként elkészített írásbeli osztályértékelés is a szaktanárok és az osztályfőnök részéről. A tájékozódás és kapcsolattartás intézményünkben működő formái: Iskolai házirend a tantestület, a diákok és a szülők véleményének meghallgatásával jóváhagyott házirend szabályozza az iskola mindennapi munkarendjét. A házirendet az első tanítási napon és beiratkozáskor minden tanuló, rajta keresztül minden család kézhez kapja. Szülői fórum szükség szerinti időközökben a tantestület és a szülők számára. Tanári fogadóórák minden tanár heti egy fogadóórában, illetve megbeszélés szerint bármikor rendelkezésre áll. Fogadódélutánok kéthavonta, minden tanár részvételével, személyes megbeszélések céljára. Szülői értekezlet évente három alkalommal, osztálykeretben, az osztályfőnök vezetésével, szükség esetén egyes szaktanárok részvételével. Félévi írásos értékelés minden osztályban a szaktanárok és az osztályfőnök részéről. Közös, informális sport- és családi rendezvények (az igazgató döntése szerinti rendszerességgel). 1.8.3 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Az intézmény külső tartós és hosszú távú kapcsolatairól az igazgató dönt. Kapcsolattartásra és kapcsolatfelvételre az intézmény alkalmazottai, diákjai és a szülők egyaránt tehetnek az igazgató számára írásbeli vagy szóbeli javaslatot. A külső kapcsolatokban az intézményt az igazgató vagy meghatalmazottja képviseli. Az intézményt felügyelő, ellenőrző állami hivatalokkal, valamint a nyomtatott és elektronikus médiával való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény állandó kapcsolatban áll a fenntartóval, valamint az iskolát támogató alapítványokkal, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel és személyekkel. Az intézmény kapcsolatban áll a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, az intézmény székhelye és telephelye szerinti kerületi önkormányzatokkal, a fővárosi (vagy területileg illetékes) pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a fővárosi (vagy területileg illetékes) pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse kapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálattal. Intézkedést az igazgató útján kezdeményezhet. 18

Az intézmény más iskolákkal, szervezetekkel való kapcsolatait igazgatói jóváhagyás mellett az intézmény vezetői, illetve a pedagógusok szervezik saját felügyeleti vagy tevékenységi területükön. Az iskola programjának megvalósítása érdekében, annak alárendelten, kapcsolatokat alakít ki tudományos, sport, művészeti, kulturális, szociális, egészségügyi, köz és felsőoktatási szervezetekkel és intézményekkel. A fenntartó egyház által fenntartott más oktatási intézményekkel a kapcsolat folyamatos. Más iskolákkal is törekszik az intézmény céljai érdekében, a kölcsönös hasznok és előnyök alapján együttműködésre. Az intézmény folyamatos kapcsolattartásra törekszik az iskolai szülői közösséggel (szülői szervezetekkel), a diákönkormányzattal (diáktanáccsal). Az intézmény külső kapcsolatrendszerének kiemelten fontos tagjai - a teljesség igénye nélkül - a következők: Hit Gyülekezete, Szent Pál Akadémia, Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata, Kharisz Diákotthon, A fenntartó egyház más oktatási intézményei, Szent Pál Akadémia FC, Ikarusz BSE Holocaust Emlékközpont. Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány, Kiáltójel Diákegyesület, Jövőképp Egyesület, Heisenberg Gymnasium (Bruchsal), 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozóvizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozóvizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS RÉSZEI A vizsgatárgyak részletes követelményei és vizsgarészei a mellékletekben találhatók. 1.9.3. AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI A vizsgázó írásbeli vizsgarészének teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével kell minősíteni. Az osztályozó vizsgán elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: 80 100% elérése esetén jeles (5), 60 79% elérése esetén jó (4), 19

40 59% elérése esetén közepes (3), 25 39% elérése esetén elégséges (2), 0 24% elérése esetén elégtelen (1). A vizsgázó szóbeli és gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményének értékelése az egyes vizsgatárgyak részletes követelményeinek leírásában került meghatározásra. 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai Osztályozó vizsgára az intézményben öt időszakban kerül sor: november, január, április, június és augusztus hónapokban. Az egyes időszakokon belül az osztályozó vizsgák konkrét időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Különbözeti vizsgákat az osztályozó vizsgák számára meghatározott időszakokban szervez az iskola. Javítóvizsgákat az augusztusi osztályozó vizsga időszakban, augusztus 15-től augusztus 31-ig szervezi meg az iskola. Az osztályozó vizsgára jelentkezni 30 nappal a kitűzött vizsgaidőszak kezdete előtt, írásban az iskola igazgatójánál a tantárgy és az évfolyam megjelölésével kell. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításával az iskola igazgatója az intézmény egység vezetőket bízza meg. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az intézményegység vezetője készíti elő. Ő felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg az intézményegység vezető javaslatára. 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló iskolánk első osztályába történő felvételénél a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. A beiratkozás adminisztratív feltételei: - iskolaérettségi bizonyítvány - születési anyakönyvi kivonat - beíratás - szülő személyi igazolványa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31. (2) a) pontja alapján az intézmény előfeltételként kiköti a keresztény vallás és világnézet elfogadását. Az 1-3. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet. Kivétel: - igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket teljesíteni, - szülői írásbeli kérésre évet ismétel, - az adott tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. A 4. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha helyi tantervben tantárgyanként meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból minimum az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A 9. évfolyamra történő felvétel feltételei: 20

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. Iskolánk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26. alapján az oktatásért felelős miniszter által évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidők figyelembe vételével felvételi vizsgát tart. Iskolánk nyolcadik évfolyamos tanulói az iskola felvételi tájékoztatójában meghatározott feltételek teljesítése mellett folytathatják tanulmányaikat a gimnázium kilencedik évfolyamán. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31. (2) a) pontja alapján az intézmény előfeltételként kiköti a keresztény vallás, világnézet és erkölcs, továbbá az ezen alapuló életvitel és életmód elfogadását. A családokkal és a felvételüket, átvételüket, illetve továbbhaladásukat kérő diákokkal a felvételről, átvételről, illetve továbbhaladásról való döntés előtt motivációs beszélgetést folytatunk le, illetve nyilatkozatot kérünk a fenti szempontok teljesüléséről. Az iskolába beiratkozó diákokkal és szüleikkel az intézmény szerződést köt, amely a fenti szempontokra is kiterjed. A szerződésben foglaltaknak, továbbá a keresztényvallás, világnézet és erkölcs elfogadásának, továbbá az ezeken alapuló életmódnak és életvitelnek az intézményben folytatott tanulmányok teljes ideje alatt fenn kell állnia. Iskolánkban a megszokott 1. és 9. évfolyamokon kívül egyéb évfolyamokra is lehet jelentkezni. Az iskola iránt érdeklődő tanulók és szüleik az 1-9. évfolyamok bármelyikére kérhetnek átvételt. Az átvételre akkor van lehetőség, ha az adott évfolyamon és képzési típusban (pl. általános tantervű osztály, sportiskolai tantervű osztály, öt évfolyamos képzés nyelvi előkészítő évfolyammal stb.), illetve képzési helyen (székhely, vagy telephely) van szabad férőhely. Az átvételről a tanulmányi eredmény mellett az alapján dönt az iskola, hogy a jelentkező az iskola egyházi jellegének megfelelő hitéleti, erkölcsi feltételeket a jelentkező mennyiben kívánja és képes megtartani. Az átvételről e két szempont együttes figyelembe vételével dönt az iskola. 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található. Az első száz betöltendő helynél amennyiben az egyéb felvételi feltételeket teljesítik előnyben részesítjük az általános iskolai tanulmányaikat intézményünkben végző tanulókat. Más sajátos helyzetet nem veszünk figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a felvételi eredmény megállapításánál figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényre vonatkozó érvényes szakvéleményt. Az egyéni elbírálásra való igényt a jelentkezési lap benyújtásakor külön kérelemben jelezni kell. Sportiskolába felvétel esetén előnyben részesítjük a partneregyesületek, NB1-es klubok sportolóit és ifjúsági válogatottakat. 1.12. A felnőttoktatás pedagógiai programja A gimnázium felnőttoktatása 4 évfolyamos gimnáziumi képzést adó oktatási forma. 21

A tagozat megszervezését a felnőtt lakosság körében tapasztalható egyre fokozódó igény hozta létre. Az utóbbi évtizedben felértékelődött az iskolai végzettség és a szakképzettség. A foglalkoztatottsági adatokból és folyamatokból igazolhatóan kimutatható összefüggés létezik a tartós foglalkoztatás és a végzettség között. Meghatározható egy olyan képzettségi szint ez a legalább befejezett középiskolai végzettség -, amely a munkavállaló felnőttek számára az egész életpályán át viszonylag biztonságos foglalkoztatási (illetve tanulási) feltételt biztosít. (Forrás: Munkaügyi folyamatok Budapest, Munkaügyi Kutató Intézet). Ezt az igényt kívánja kielégíteni intézményünk felnőttoktatási tagozata az esti, és levelező munkarend szerint szerveződő képzéseivel. A Bornemisza Péter Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata egyházi fenntartású, világnézetileg elkötelezett intézmény. Alapvető feladatának tekinti a keresztény életelvek közvetítését, amelyek áthatják az intézményben folyó oktató-nevelő tevékenység egészét. Elsősorban a bibliai értékeket elfogadók jelentkezését várja, de nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött, legalább 18 éves személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programunkat és a helyi tantervet. Így nyitott mindazok számára, akik célul tűzték ki maguk elé az érettségi bizonyítvány megszerzését. A tagozatra jelentkezőnek rendelkeznie kell minimum befejezett nyolc osztályról szóló bizonyítvánnyal. 1.12.1. A nevelő-oktató munka alapelvei Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékközpontú. Emberséges, a teljesítményt és az egyéniséget tisztelő légkörben oktatjuk és neveljük tanítványainkat. Meggyőződésünk, hogy csak a bibliai igazságokra támaszkodva, a tanár és a tanuló közös munkájával és az iskolafenntartó által nyújtott biztos háttérrel érhetünk el eredményt. 1.12.2. Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai A tagozat alapvető célja a minőségi oktatás, és a sikeres érettségi vizsga. Célunk felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzésben való részvételre és a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedésre. Feladatunk, hogy az életben is használható, praktikus tudást adjunk át tanítványainknak, akik rendelkeznek az önálló tanulás képességével is. A közoktatási törvény, a felnőttoktatást, a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Feladatunk az, hogy a munkájuk és családjuk mellett iskolapadba ülők személyre szabott segítséget, támogatást kapjanak a gimnáziumi tanulmányok során. 1.12.3. Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai, és a tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység A felnőttoktatás jellegéből, a tanórák számából és az előzetes ismeretek sokféleségéből fakadóan az iskolai oktató-nevelő munka leglényegesebb módszerei azok, amelyek az otthoni önálló tanulást segítik, erősítik. 22

Programunk megtervezésében fontos szempont a korszerű ismeretek beemelése a tananyagba, a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állítása. Az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének optimalizálása mellett ismertetni és elsajátítatni szeretnénk azokat a módszereket, amelyek birtokában a szükséges információk, a rendelkezésre álló eszközök segítségével gyorsan és egyszerűen előhívhatók. Nevezetesen a kézikönyvek, szótárak, lexikonok használatát és olyan alapvető informatikai ismereteket is oktatunk, amellyel önálló produktumokat is elő tudnak állítani tanulóink. Így több tantárgy keretében tervezzük projektek végig vitelét és az informatikai ismeretek tömbösített oktatását. A tanórán kívül, amennyiben arra speciális igény van, akkor tanfolyamot szervezünk.a felnőttoktatást végző intézmények általános tapasztalata, hogy amíg a tantárgyak döntő többségének önálló feldolgozására képesek felnőtt diákjaik, addig a matematika és idegen nyelv követelményeinek elsajátítása rendkívül nagy nehézséget okoz. Így tanórán kívül gyakorlási lehetőségként a tanfolyami kereteket is felkínálunk ezekből a tárgyakból. Továbbá egyéb speciális igény kielégítésére is vállalkozunk, pl. nyelvvizsga előkészítő, informatikai képzés, ECDL tanfolyam stb. Minden diákunkat támogatunk tanulmányaiban, egyrészt az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, másrészt gyakorló, beadandó feladatlapokkal (főleg matematika tantárgyból). Törekszünk arra, hogy minden tanuló kapja meg az éves anyag minimumát jegyzet, vázlat, oktató CD, de akár a tankönyvek bizonyos, kijelölt részeinek formájában. 1.12.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok Általános tapasztalat, hogy a tanulók a felnőttoktatásba bekerülve megijednek a tananyag mennyiségétől és nehézségétől, s önbizalom és kitartás hiányában abbahagyják a megkezdett tanulást. A tantestület minden tagjának feladata a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése, a tanulási képességek fejlesztése, s így a lemorzsolódás megakadályozása. Ezt szolgálják a tervezett tanulás módszertani órák, a szabadon tervezhető foglalkozások, beadandó feladatok és tanfolyami lehetőségek. Nagy szerepet kap az egyéni bánásmód és türelem, az önképzés és egyéni tanulási stratégiák kialakítása, az önálló teljesítmények értékelése, motiválása. 23

1.13. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja 1.13.1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai Alapfokú művészeti iskolánk célja és feladata, hogy az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel hozzájáruljon a tanulók személységének harmonikus fejlesztéséhez. Az alapfokú művészeti nevelés a rendszerezett ismeretnyújtás mellett az értékes zene megszerettetésével a zenei ízlés, az esztétikai kultúra megalapozását, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét kívánja kialakítani. A zene tartalmi mondanivalója, érzelmi hatása fejleszti az értelmi képességeket, tágítja az esztétikai befogadóképességet. A zenetanuláshoz szükséges kitartó munka hat az akarati képességekre, hozzájárul a többirányú koncentráció fejlesztéséhez. Az alapfokú művészeti oktatás célja továbbá, hogy a zenetanulás során elsajátított hangszertudást alkalmazzák a tanulók a társas muzsikálásban, megtapasztalva a közös zenélés örömét. Művészeti iskolánkban zajló nevelő és oktató munka főbb céljai között szerepel, hogy tanulóink erkölcsi és kulturális szempontból is értékcentrikus, igényes személyiségekké váljanak. Erkölcsi területen elsősorban, és kiemelten a keresztény értékrendet közvetíti az iskola. Az általános műveltséget megalapozó tárgyak és szakirányok, így a zeneművészeti ág is legfontosabb feladatának azt tartja, hogy mindazokat az ismereteket közvetítse, amiket az adott szakterületen belül ismerni kell. Az iskola világnézeti elkötelezettségét figyelembe véve törekszünk arra, hogy a zeneoktatásban a magyar és az európai zenekultúra értékeinek megismerése mellett helyet kapjon a bibliai, keresztény elveken álló ember hitéletének fontos része, a hangszeres zenélés vagy Istent dicsérő éneklés. Az ilyen jellegű dalok tanulása és megszólaltatása is alkalmas a zenei képességek, készségek fejlesztésére, ugyanúgy, mint más műdalok vagy a népzene. A fenti célok megvalósulása érdekében az alapfokú művészeti iskola feladatai a következők: mind a hangszeres képzés, mind az azt támogató zenei tárgyak (szolfézs) fejlesszék a tanulók zenei képességeit, azaz a hallást, ritmusérzéket, intonációs érzékenységet, fogékonyságot a zenei karakterek iránt, előadói készséget a zenei írás-olvasás készségének megalapozása és magas szintre fejlesztése a zeneművekkel való megismerkedésen keresztül logikai-formai összefüggésekre vezesse el a tanulót zenei stíluskorszakok, zeneszerzők életének, alkotókorszakainak megismertetése zenehallgatásra nevelés, ezáltal az értékes zene megszerettetése Arra törekszünk, hogy a már alapfokú művészeti iskolába járó tanulók számára érdekessé, vonzóvá, élményt adóvá tegyük a zenei foglalkozásokat. A hangszeres órán a foglalkozás általában egyéni vagy kiscsoportos formában történik. Ez lehetőséget ad arra, hogy a készségfejlesztés folyamatos szem előtt tartásával a még gyengébb képességű gyerekekkel is a saját szintjükhöz igazított igényekkel tantervben megszabott minimális követelmény határáig biztosítsuk az órák eredményes, jó hangulatát. Ennek szem előtt tartása annál is inkább fontos, mivel az amúgy is túlterhelt gyerekek számára lényegesen hasznosabb egy felüdülést nyújtó örömteli óra, mint egy sokadik teherként ránehezedő, csupa elvárást támasztó pluszmunka. 1.13.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 24

A művészeti tevékenység is magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségeit. Így a művészeti nevelés megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességet, az értékes alkotások iránti igényét. A zenével való mélyreható foglalkozás, a hangszerrel való személyes ismerkedés függetlenül attól, hogy a későbbiekben valaki gyakorlott hangszerjátékossá válik, avagy sem ugyanúgy az egész életre kiható, meghatározó jelleggel bír. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A zenei foglalkozások kapcsán kibontakozó személyiség a tanulmányi munkában is magabiztosabb, bátrabb, kreatívabb, önmagában jobban bízóvá válik. Ily módon jótékony hatást tud a művészeti tevékenység gyakorolni a hagyományos iskolai munkára is. Köztudott, hogy a zenetanulás transzfer hatásainak köszönhetően nem csak a hangok birodalmában segítik az előrelépést, hanem egyéb közismereti tárgyak körében is. Mindezek érdekében a tanár folyamatosan keresi azokat a módokat, amelyekkel a zeneoktatásban rejlő személyiségformáló erő a leghatékonyabban bontható ki. A képzés során figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, s a tanuló érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. 1.13.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A zenei órákon pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk, mely felüdülést jelent a tanulók számára. Célunk, hogy olyan művészeti iskolát működtessünk, melyben tanárok és diákok egyaránt szeretettel és tisztelettel viszonyulnak egymáshoz. Az együtt éneklés, együtt zenélés a közösség formálásnak rendkívül hatékony elősegítője. Az egymásra figyelés, az együttműködés a saját feladatok pontos elvégzése harmóniát eredményez. A közös fellépésekben, közös sikerekben szorosabbra fűzött baráti szálak is hosszan tartó pozitív hatást, egymás értékelését, elfogadását segítik elő. (Tanévnyitó, tanévzáró, egyéb ünnepek, félévi és év végi koncertek stb.) 1.13.4. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az alapfokú művészeti iskola alapvető feladati közé tartozik a tehetséggondozás. Hagyományos formáit szem előtt tartva lehetőséget biztosítunk a tehetséges és önmagukban kedvet érző diákok számára, hogy rendszeresen részt vegyenek házi koncerteken, versenyeken, melyekre a felkészülést Minden esetben a tanárok biztosítják. A tehetséggondozási programba bekerülő tanulók a heti kétszer harminc perces főtárgyi órákon kívül plusz hatvanpercnyi egyéni hangszeres foglalkozáson vesznek részt. Célunk, hogy a tanulók képességeinek kibontakozását többféle úton, minél több tevékenységgel segítsük, mint például alkotói, zenei táborok szervezése. Elképzeléseink közt szerepel, hogy a későbbiekben B tagozatot indítsunk a legtehetségesebbek számára. 1.13.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező (minimális) felszerelések és eszközök jegyzéke Helyiségek 25

Csoportos órák Teremszám szolfézs 035 Egyéni órák furulya 104 hegedű 209 zongora 105 klarinét 010 Hangverseny terem: Kis épület Aula Eszközök, tantermi felszerelések Teremszám Felszerelések Darabszám 010 zongora 1 zongoraszék 1 ötvonalas tábla 1 metronome 1 tükör 1 035 pianínó 1 zongoraszék 1 ötvonalas tábla 1 metronome 1 tükör 1 104 zongora 1 zongoraszék 1 ötvonalas tábla 1 metronome 1 tükör 1 105 pianínó 1 zongoraszék 1 ötvonalas tábla 1 metronome 1 tükör 1 209 pianínó 1 zongoraszék 1 ötvonalas tábla 1 metronome 1 tükör 1 26

Hangszerállomány Hangszer Darabszám Aulos szoprán blockflöte /germán 30 Angel alt blockflöte /germán 8 Yamaha alt blockflöte /barokk 4 Mollenhauer körtefa alt blockflöte 1 /barokk Aulos tenor blockflöte /barokk 1 Amati B clarinet 4 Kottatartó 6 Pianínó 3 páncéltőkés zongora 2 nyolcados hegedű 3 negyedes hegedű 11 feles hegedű 12 Háromnegyedes hegedű 10 egészes hegedű 3 Kottaállomány Hangszer Kotta Darabszám Furulya Lőrincz Paragi: Furulyaiskola I. 50 Béres: Furulyaiskola I. 10 Béres: Furulyaiskola II. 10 Béres: Furulyaiskola III. 10 Előadási darabok kezdőknek 1 Klarinét Kovács: Klarinétozni tanulok 6 Szolfézs Zongora Gát: Kottaolvasás 30 Énekeljünk, muzsikáljunk! 15 Tegzes György: Hétfokú olvasó gyakorlatok 15 Kodály: 333 olvasógyakorlat 30 Németh Nógrádi Puster: Szolfézs Antológia 15 Bach: Kis prelúdiumok és fúgák 1 Az első Bach tanulmányok 1 Kétszólamú invenciók 1 Bartók: Mikrokozmosz kötetetek I-II. 1 Gyermekeknek kötetek I-IV. 1 Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok 1 160 rövid gyakorlat op. 821 1 Czerny-Bertini: Etüdök zongorára I-II. 1 Czövek: Zongoraiskola I-II. 1 27

Hangszer Kotta Darabszám Hegedű Kezdők zongoramuzsikája sorozat: J.S.Bach Beethoven 1 Couperin 1 Haydn 1 Mozart 1 Scarlatti 1 Schubert 1 Telemann 1 A francia barokk 1 A rokokó 1 Bach-fiúk 1 Könnyű szonatinák zongorára 1 Könemann: Step by step 1 Régi táncok 1 Sonatinák 1 Mozart szonáták 1 Beethoven szonáták 1 Dénes Kállai - Lányi Mező: Hegedűiskola I IV. Sándor Járdányi Szervánszky: Hegedűiskola I. III. Dénes Szászné Réger J.:Hegedű ABC 1 Dénes Lányi Mező Skultéty: Hegedűiskola IV. VI. Wohlfart: 40 etüd op.54. 1 Konyusz: Kettősfogások az első fekvésben 1 Szervánszky: Duók 1 Mozart: 12 duó K. 487 1 Kayser: 36 gyakorlat hegedűre op. 20. 1 Pleyel: Duók 1 Bartók: Duók 1 1 1 1 1 1.13.6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Nevelő-oktató munkánk fontos minőségeleme az iskolahasználók elégedettsége. Ennek elérése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a családdal való együttműködést munkánk során. Az együttműködés sikerének záloga a partneri szemlélet kialakítása, a közös érdekek felismerése. Hisszük, hogy sikeres munkát csak ott lehet végezni, ahol a partnerek képesek és hajlandóak az együttműködésre, a kompromisszumra, a megállapodáson és kölcsönös tiszteleten alapuló egyezségek betartására. 28

Az együttműködést segíti a felek rendszeres informálása, egymás véleményének meghallgatása, a felmerülő problémák jelzése és a megoldásra való törekvés, melynek során ügyelünk egymás jogaink tiszteletben tartására. A családdal való szoros együttműködés eszköze a nyitott iskola megteremtése. Szabad tájékozódást és betekintést kívánunk biztosítani minden iskolahasználó számára az intézményben folyó szakmai munka területén. A tanórák és a művészeti iskolai órák bármely évfolyamon bármikor nyitottak a szülők számára. Ezen túlmenően a szülőknek lehetősége nyílik arra, hogy gyermekeik zenei nevelésének ne csak passzív, hanem aktív résztvevői lehessenek, a gyermekeikkel való együttes fellépések, közös daltanulás által. 1.14. A sportiskola pedagógiai programja 1.14.1. Bevezető A Magyar Köztársaság Kormánya által 2005. november 16-án elfogadott Sportstratégia alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is, az alábbiak szerint: A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia. A sportstratégia célul tűzte ki a sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés, és képzés bázisának létrehozását illetve kiépítését. A magyar sport egységes és átfogó utánpótlás nevelési rendszerébe illesztve intézményünk 2010/2011 tanévtől biztosít elsősorban a választott sportágon belül az utánpótlás-nevelés feladataiban való részvételt. Ehhez az intézmény minden évfolyamon egy közoktatási típusú sportiskolai osztályt indított felmenő rendszerben. Ez a helyi tanterv egy 8 évfolyamos általános iskola és egy 4, illetve nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos gimnázium tanterve. 1.14.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai A Bornemisza Péter Általános Iskola és Gimnáziumban 1998 óta folyik együttműködés a Szent Pál Akadémia FC-vel labdarúgó foglalkozások formájában diákjaink sportoltatásának biztosítására, amely együttműködés bővült a Bozsik-program indulásával, majd a későbbiek folyamán több más sportágban is (torna, kosárlabda) létrejött. Elsődleges célunk az egészséges életmódra nevelés és az aktív problémamegoldó attitűd kialakítása. Ezen belül külön cél a tehetségek kiválasztása, az ő sportoltatásuk magasabb szintre juttatása. Ezért a Szent Pál Akadémia FC-nek az MTK Hungária FC-vel kötött együttműködési megállapodása biztosítja a tehetségkiválasztást tanulóink számára. Az idei évre olyan mértékűvé és jelentőségűvé vált a munka, 29

hogy az ebből fakadó speciális feladatok megoldására egyértelműen a sportiskolai rendszer válik alkalmassá. Több éves tapasztalatunkra alapozva úgy gondoljuk, hogy a közoktatási típusú sportiskola az a közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. A sportiskolai rendszer keretein belül kívánjuk megvalósítani következő céljainkat: Olyan egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékben, amely lehetővé teszi, hogy kikerülve a közoktatás rendszeréből a testmozgást és sportokat szerető állampolgárokként éljék mindennapjaikat. Az élsport utánpótlás-bázisát jelentő versenysport támogatása. Annak elérése, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe, és tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeosztásához, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén. A sportiskolai feladatokat tantervünkben az alábbi módon látjuk el. Különböző sportágakban - férfi labdarúgás, női labdarúgás, női torna, egyesületi keretek közt sportolhatnak a tanulók. A kosárlabda és az atlétika sportágak beindítását is tervezzük a későbbiekben. A testnevelés órák, és szakági edzések órarendbe iktatva folynak, szakedzőkkel, első osztálytól kezdve, az összes korcsoportban. Valamennyi sportiskolai osztályban a testnevelés tantárgy tanítása emelt szinten folyik. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. Az iskola biztosítja a tanulmányok folytatását minden olyan tanuló számára, akik valamilyen okból nem tudnak eleget tenni a sportbéli kötelezettségeknek, ezért a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt. 1.14.3. A sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei, fejlesztési tevékenység A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. Mindezek miatt a tantervet úgy készítettük el, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. Elsősorban gimnáziumban, a délelőtti és délutáni edzésidők nagy száma miatt csökken a tanórákra és az otthoni tanulásra fordítható idő. A követelmények teljesítése érdekében ezért a tantervben bár évi és heti tanórákban adjuk meg az időkeretet több esetben az időbeli tagolásra a tanórai kerettől eltérő tanulásszervezési módot javaslunk (projekt, epocha). 30

További feltétlenül kezelendő probléma a sport miatti hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is, de ez csak fokozza, főleg 9. évfolyamtól az amúgy is meglévő időhiányt. A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív tanulás alkalmazását. Az iskola pedagógusai és a szakági sport edzői a lehetőségekhez mérten a napi problémák (pl. hiányzás, tanulmányi előmenetel, sportteljesítmény stb.) megoldása érdekében kapcsolatot tartanak egymással. A tanulmányi eredmény és a sportteljesítmény számottevő hanyatlása esetén a tanulóval foglalkozó pedagógusok és edzők rendkívüli konzultációt tartanak. Indokolt esetben az iskola és az egyesület vezetője együttes döntése alapján a tanulmányi és sportkötelezettség teljesítése érdekében módosíthatja a sportoló tanuló iskolai és egyesületi napirendjét. A tanulók előmeneteléről az Iskola (osztályfőnök) folyamatosan, de legalább kéthavonta tájékoztatást ad az Egyesületnek (edzőnek). Az Egyesület (edző) szintén tájékoztatja az Iskolát (osztályfőnököt) a tanulók sportteljesítményeiről és eredményeiről. 1.14.4. Az iskolatípusok közötti átjárhatóság A tanulók felvétele előzetes jelentkezés alapján történik. Az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek. Az iskola a felsőbb évfolyamokra történő felvételkor és a továbbhaladás elbírálásakor - előnyben részesíti az azonos tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok esetén a sportteljesítményt, az Egyesülettel kötött együttműködési megállapodás alapján. A sportiskolai tanterv az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál a Nemzeti alaptanterv előírásait megtartotta. Így azok számára, akik a nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai tanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt, biztosítani tudjuk a tanulmányok folytatását. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. Ezért a közismereti tantárgyak esetében nem okoz problémát az évfolyamokon belüli, más iskolatípusba történő átvétel. Mindezek mellett a sportiskolai helyi tantervünkben figyelembe vettük, a speciális feladatokat, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű tudáselemeket, azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan). Ez a hangsúlyeltolódás azonban nem okoz problémát a versenysportot elhagyó, a sportiskolából távozó diákok tanulmányainak folytatásában. 1.14.5. A nevelő-oktató tevékenység Célunk, hogy a tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. 31

Másrészt úgy gondoljuk, csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít: a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), az önértékelésre, az önismeretre, az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárásokat alkalmazzuk a sportiskolai kerettanterv szerinti tanítás során is. Természetesen ezek az eljárások a tantárgyi sajátosságokat figyelembe véve biztosítják a pedagógus és szakedző módszertani szabadságát. A tantárgyi tantervek röviden jelzik is az értékelés főbb módszereit. Ám a speciális helyzetből adódóan különleges szerephez jut az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója, a különösen differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés, miközben éppen a sportoló életmód miatt bizonyos "edzésre" is szükség van: a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. A motorikus tanulási modell megfelelő példa lehet más típusú tanulási módszerek elsajátítására. A sport megfelelő modellt kínál a problémamegoldó gondolkodás számára. A helyzetek megoldásának kényszere pozitív jellemvonások kialakítását érheti el. Egy helyzetben nem a menekülést, hanem a feladat megoldására való nagyobb erőkifejtést ösztönzi. A küzdőképesség kialakítása azt is elősegíti, hogy olyan emberekké váljanak, akik nem a passzív beletörődést választják személyes életük problémái láttán, hanem a küzdelmet. A fair play szelleme kialakítja azt a gondolkodásmódot, hogy csak a szabályszerű küzdelemben érhetik el céljaikat a bajnokok, a mindenáron győzni akarás jellemromboló erőként működik. A szabálytisztelet, és a játékvezető, ellenfél tisztelete elősegíti az egészséges tekintélytiszteletet és az emberi méltóság tiszteletét, ami a társadalmi együttműködés fontos alapja. A csapatsportokra jellemző csapatmunka pedig szintén a kooperativitást erősíti. 1.14.6. A helyi tantervről A tantervben különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a testi és lelki egészség fejlesztésének szempontja, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a hon és népismeret, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Ugyancsak a tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a 32

természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek. A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv műveltségi területenként épül fel. A műveltségi területhez tartozó tantárgyak képzési szakaszonként és ezen belül évfolyamonként tartalmaznak ajánlást: a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak témaköreire, tananyagára, fejlesztési feladatokra és az ajánlott tanulói tevékenységekre, a tantárgyak követelményeire. Az adott tantárgyra vonatkozó értékelési eljárásokat, az értékelés szempontrendszerét abban az esetben írták le a szerzők, ha azok speciálisan a tantárgyra jellemző ajánlások. A kerettanterv külalakjában, felépítésében és szerkesztettségében törekedtünk az egységességre, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben még érvényesülni tud az egyes műveltségi területek, illetve egyes tantárgyak speciális igénye. Ezért némileg eltérő a testnevelés és az idegen nyelv tantárgyak táblázatos szerkezete, valamint a Művelődéstörténet felépítése. Az ún. nyelvi előkészítő évfolyam tantervét a kerettanterven belül, külön blokkban helyeztük el, mert úgy gondoljuk, hogy célját és feladatát tekintve a nyelvi előkészítő évfolyam eltér a műveltségi területeken belül megjelenő képzési szakaszoktól. Kerettantervünkben megjelennek olyan elemek is, amelyek szorosan nem köthetőek egy műveltségterülethez. Ezek a Tanulásmódszertan 5. és 9. évfolyamon, valamint a nyelvi előkészítő évfolyamon az Önismeret tantárgy. Néhány műveltségi terület bizonyos fejlesztési feladatait más tantárgyakba integráltuk. Az Ember és társadalom 1-4. évfolyamra vonatkozó fejlesztési feladatai az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyakba építve jelennek meg. Az Informatika műveltségterület könyvtár informatika és médiainformatika területeinek alkalmazása valamennyi tantárgynál megjelenik. A tánc az ének-zene tantárgyba lett integrálva. Kiemelt területként kezeljük a kerettanterv jellege miatt a Testnevelés és sport műveltségterületet, amely a hagyományos testnevelés tantárgyon túl sokkal komplexebb módon közvetíti a műveltségterület feladatait. Néhány tantárgyi specialitás: Testnevelés és sport: A műveltségi terület kiugróan magas százalékos arányát a sportiskolai tanterv specialitása indokolja. 1-4. évfolyamon a mindennapos testnevelés megvalósítása, valamint a sportági választások segítése, az 5-8. évfolyamon a délelőtti, órarendbe iktatott sportági képzések, míg 9-12. évfolyamon az ezeket kiegészítő elméleti órák indokolják a NAT ajánlás maximuma feletti százalékos arányt. Informatika: A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben az informatika műveltségi terület százalékos aránya a tanított évfolyamok összességét tekintve alacsonyabb a NAT százalékos ajánlásánál. Hangsúlyozva az információs kultúra fejlesztésének szükségességét, az alacsonyabb óraszám arányt a tanulók esetében tapasztalt, meglévő számítógép használati tudásukkal indokoljuk. Erre a tudásra a tanulók az iskolákban és a családokban jelen lévő számítógépek számának ugrásszerű növekedése következtében tettek és tehetnek szert. A kisebb óraszám melletti döntésünket magyarázza az is, hogy az egyes tantárgyi tantervekben is kiemelten szerepel az IKT használata, kiváltva 33

ezzel az informatika tantárgy oktatásából pl. a könyvtári informatika, a médiainformatika és az informatika-alkalmazói ismeretek gyakorlására szánt időkeretet. A többi műveltségi terület a tanított évfolyamok összességét tekintve a NAT minimum és maximum közé esik összhangban a kerettanterv alapelveivel és céljaival. A sportiskolai pedagógiai programunk szerves részét képezi az intézményi pedagógiai programnak, így annak minden nevelési és oktatási célkitűzése, amelyet a Részletes nevelési programja(i/4) tartalmaz, érvényben marad. 1.15. Az óvoda nevelési programja 1.15.1. Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése (az intézmény elnevezése): - Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola Az óvoda székhelye, telefonszáma: - Az intézmény székhelye: 1107, Budapest Száva u. 1., telefon: 06/1/431-0267 - az óvodai intézményegység telephelyének címe: 1103 Budapest, Gergely u. 81/B Fenntartója: Hit Gyülekezete, 1103 Budapest, Gyömrői út 69. Fenntartó képviselője: - Németh Sándor, vezető lelkész, - Petrőcz László, országos hivatalvezető, - Horváth András, oktatási főigazgató Óvodai csoportok száma: 5 Maximális gyermeklétszám: 125 fő Az intézmény alaptevékenysége: Az óvodai intézményegység alapfeladatai: óvodai nevelés; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása az alapító okirat szerint. Az óvodában a nevelés nyelve: magyar. 34

1.15.2. A program jogszabályi háttere A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 346/2013 (IX. 30.) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 35

1.15.3. Bevezető Óvodánk a Hit Gyülekezete fenntartásában jött létre a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola (a továbbiakban: intézmény) intézményegységeként. Létrejöttének szükségességét a fenntartói igény, a szülők igényei, valamint az a megváltozott társadalmi és jogi körülmény tette szükségessé, miszerint 2015. szeptember 1-től a gyermekek óvodai nevelése hároméves kortól kötelező. Az óvoda nyitott mindazon óvodahasználók számára, akik pedagógiai programját, nevelési elveit, célkitűzéseit elfogadják és választják, hiszen egy világnézetileg elkötelezett intézményről van szó. Óvodánk illeszkedve az intézmény pedagógiai programjához keresztény szellemiségű nevelési programot valósít meg, melynek szakmai kidolgozásához Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját vettük alapul. Pedagógiai programunk, figyelembe véve az óvoda helyi sajátosságait, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kormányrendeletben megfogalmazottakkal összhangban készült. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére, az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására irányul oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen a színvonalas nevelésben. A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvoda pedagógiai programja a nevelőtestület javaslatai és véleménye alapján készült. Munkánkban törekszünk a szülőkkel, s az intézmény valamennyi partnerével a konszenzuson alapuló partneri viszony kialakítására. Munkánkat a fenntartó, az egyház, a szülők, a gyermekek és egymás (munkatársak) felé való szolgálatnak is tekintjük. 36

1.15.4. Gyermekkép, óvodakép, pedagóguskép Gyermekképünket abból kiindulva fogalmazzuk meg, hogy minden gyermek Isten egyedi és megismételhetetlen teremtménye. A gyermekeket nem már kialakult személyiséggel rendelkező, kész embereknek tekintjük, hanem fejlődésben levő személyeknek, akiknek szükségük van arra, hogy a genetikai adottságok és az eltérő, sajátos érési törvényszerűségek mellett kiegyensúlyozott és következetes nevelésben részesüljenek. Ebből adódóan szeretnénk, hogy az óvodánkba járó gyermekek az itt eltöltött évek folyamán és eredményeképpen egészséges identitással, énképpel rendelkezzenek, vidám, testileg és mentálisan egészséges, önmagukat és másokat is értékelő, elfogadó emberekké váljanak. Nyíltak, befogadók, kreatívak, kezdeményezők, társas kapcsolataikban egymást és a felnőtteket tisztelők és szeretők legyenek. E tulajdonságok, magatartásformák kialakulását elsősorban az óvodáskorú gyermekekre legjellemzőbb és mindennapjaikat átszövő szabad játéktevékenységekben - mely az ismeretszerzés alapja - valamint a játékba integrált sokoldalú, változatos, komplex tanulási tevékenységekben szeretnénk elérni. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az iskolára való felkészítés nem az iskolai szokások, magatartási módok, tudásanyagok begyakoroltatásával történne, hanem képességeiket, készségeiket, játékosan megszerzett ismereteiket fejlesztve, rendszerezve kívánjuk alkalmassá tenni őket az iskolai életmódra. Óvodaképünk egy innovatív intézmény, melyben - induló óvoda lévén felmenő rendszerben folyamatos fejlődés mutatkozik az óvoda tárgyi feltételeiben, a gyermekeknek nyújtotta tevékenységekben, programokban, a pedagógusok felkészültségében, szakmai továbbképzésekben, a nevelő-oktató és fejlesztő munkában. Olyan óvodakultúra kialakítására törekszünk, amelyhez a szülők és gyermekek örömmel kapcsolódnak, a különböző tevékenységekben és programokban örömmel, motiváltan vesznek részt az itt eltöltött 3-4 év alatt. Mivel az óvodáskorú gyermek életkoránál fogva kiszolgáltatott, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy az óvodában a szülők szellemi, lelki és testi biztonságban tudhassák ránk bízott gyermekeiket az egész nap folyamán, a gyermekek pedig önmagukat érezzék biztonságban. Ez alapvető feltétele a hatékony nevelésnek, és minden további pedagógiai munkának. Minthogy a gyermeknevelés elsődleges színtere a család, az óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítőjeként, segítőjeként szolgál a gyermek hároméves korától az iskolába lépésig. A derűs, nyugodt és szeretetteljes óvodai légkörben, a gördülékeny napi- és heti rend szerinti tevékenykedtetések, beszélgetések és természetes élethelyzetek során a gyermekeket a felnőttekkel és egymással való kooperációra, kommunikációra szeretnénk ösztönözni. Olyan egészséges és esztétikus óvodai környezet (csoportszobák, udvar és egyéb helyiségek) kialakítására törekszünk, amely látvány és tevékenység szempontjából is mindenkor építő erejű, esztétikus, tiszta, rendezett, és korszerűségével megfelel a mindenkori elvárásoknak. 37

Nevelőtestületünk és óvodánk valamennyi dolgozójának munkája a közösen megfogalmazott értékeken, célokon, kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapszik. Valamennyi munkatársunktól elvárandó a példamutató magatartás, a megújulásra való törekvés, a felkészültség, egymás munkájának segítése, megbecsülése, és a kreativitás. Pedagógusainkra legyen jellemző a szülők elfogadása, tisztelete, egyéni igényeik figyelembevétele. Fontosnak tartjuk a folyamatos önképzést, minél szélesebb körű szakmai továbbképzéseken való részvételt, a szaktudás megújítását. Óvodánkban olyan pedagógusok munkájára számítunk, akikre a pedagógiai optimizmus, a gyermekek érdekeinek tiszteletben tartása, a megértő, együtt érző, elfogadó, bátorító, a segítőkészséget előtérbe helyező attitűd jellemző. Valamennyien törekszünk a konstruktív problémamegoldó készség kialakítására és a rugalmasságra. A jelentkező feladatokat közös megbeszélésekkel, együtt kívánjuk megoldani, így lehetőség nyílik a munka egyenletesebb felosztására, mindenki közreműködésére, és ilyenformán mindenki munkájának értéke felerősödhet. Munkánkban a legfontosabb nevelő erőnek a szeretetet tarjuk, melynek segítségével a gyermeki szükségleteket a szolgálat szintjén kielégítjük. 1.15.5. Helyzetelemzés 1.15.5.1. Személyi feltételek 1.15.5.1.1. Az óvodai csoportok kialakítása Óvodánkat 5 gyermekcsoport működtetésére terveztük. A nevelőtestület közös elhatározása alapján vegyes életkorú csoportokat alakítunk ki, mert az így szerveződő csoportokban természetes módon jelenik meg a családias mintára nagyban hasonlító összetétel. A családias szerkezet megnyugtató a gyermekek számára, általa felgyorsul a szocializáció. A vegyes csoportban nevelődő gyermekek sokkal fogékonyabbak a toleranciára. Fejlettebb az empátiás képességük, odafigyelésük társaikra, segítő-gondoskodó magatartásuk. Ezért fogadják el könnyen más ütemben fejlődő pajtásaikat és a Sajátos Nevelési Igényű gyermekeket, akiknek nem csak adnak hanem akiktől kapnak is! Csoportjaink átlagos létszáma: 25 fő, maximális létszáma szükség szerint 30 fő lehet. 1.15.5.1.2. Humán erőforrás Programunk az óvodapedagógus szerepének hangsúlyozása mellett az óvoda valamennyi alkalmazottjának munkájára, tevékenységére megfelelő arányban támaszkodik, figyelmet fordít. Minden munkatárstól megkívánjuk az azonos szemlélet és nevelési felfogás jelenlétét. Nézeteink szerint a bibliai világkép, szemlélet és értékrend közvetítésére a megfelelő motivációt azok a pedagógusok adják a gyermekek számára, akik önmagukban is hitelesen képviselik mindezeket. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a nevelőmunkát az óvodapedagógusok végzik. Minden óvónő megfelel a képesítési előírásoknak, főiskolai végzettségűek. Elengedhetetlen feladatunknak tartjuk a mai gyermekek neveléséhez a folyamatos önképzést és 38

továbbképzésünk folyamatos szinten tartását Munkájukat közvetlenül segítik a csoportban dolgozó dajkák, akik feladataikat az óvónő irányítása alapján látják el. Céljaink gördülékeny megvalósításához szükség van a pedagógiai asszisztens, valamint a nem pedagógus alkalmazottak segítő, összehangolt munkájára is, úgymint az óvodatitkár, technikai dolgozók, takarító. A gyerekekkel való foglalkozás speciális feladatait a logopédus és a fejlesztőpedagógus végzi. 1.15.5.2. Tárgyi feltételek Óvodai életünknek egy újonnan épült, modern, a jelenlegi építészeti és szakmai követelményeknek megfelelő, korszerű épület ad otthont Budapest X. kerületében (1103 Gergely u. 81/B) a Hit Park területén. Az óvoda külső és belső környezetét olyanná kívánjuk alakítani, ahol a gyermekek testi és lelki fejlődése biztosított, amelyben megtalálják a mozgás, a játék, a tevékenykedés örömét, s ez által olyan élmények birtokába jutnak, ami később értékként marad meg bennük. Udvarunk nagy területű, melynek tervezésénél tudatosan törekedtünk arra, hogy minél nagyobb egybefüggő játszó- és mozgásra alkalmas teret alakítsunk ki. Így akár több csoport egyidejű kintlétekor minden játéktípus elérhető minden gyermek számára. Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a gyermekeket olyan környezet vegye körül, ahol a legkevésbé vannak kitéve a különféle veszélyeknek, baleseteknek. Ehhez az első lépést a biztonságos burkolat kialakítása jelentette. A műfüves focipálya, a rugalmas és csúszásmentes gumilapok, valamint az ütéscsillapító homok mind ezt a célt szolgálják. Játszóterünkön a szabadtéri játékaink mindegyike megfelel a hatályos szabványoknak. Változatos játék- és sport-, illetve mozgáslehetőséget biztosítanak gyermekeink számára a csúszdák, kombinált mászókák, libikókák, babaházak, a focipálya, a hinta, és egyéb kiegészítő, mobil játékok. A környezet mindennapi megfigyelése és ápolása céljából minden csoportnak kialakítottunk egy-egy kisebb méretű tankertet, ily módon elősegítve a környezetbarát gondolkodásmódú és a kertkultúrát megszerető gyermekek nevelését. Az épületben a csoportszobáink tágasak, vidám színekkel burkoltak. Minden csoporthoz saját mosdó és öltöző tartozik, melyek az egymáshoz való közeli kapcsolódás révén biztonságossá teszik a gyermekek közlekedését, és azok önálló használatát. A korszerű tornaterem, az orvosi szoba és a fejlesztőszobák mind segítik a gyermekek sokoldalú fejlesztését és az intézmény korszerű működését. Az előírt és rendelkezésünkre álló minimális eszközkészletet felmenő rendszerben szeretnénk minden csoportban gyarapítani. 1.15.6. Nevelési programunk alapelvei és céljai Mint ahogy a bevezetőben említettük, óvodánk a Hit Gyülekezete fenntartásában működő Bornemisza Péter Gimnázium intézményegységeként jön létre, s ebből adódóan világnézetileg elkötelezett. Mivel az óvoda Nevelési Programja az intézmény teljes Pedagógiai Programjába 39

épül, így alapelveink és céljaink is elsősorban a fenntartó és az intézmény szemléletéhez, elveihez és célkitűzéseihez illeszkednek, figyelembe véve a Köznevelési törvény és az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott előírásokat, útmutatásokat. Mindezeket szem előtt tartva alapvető nevelési célunk, hogy a Szentírás szellemi-erkölcsi értékeinek közvetítésén keresztül, a családi nevelés elsődlegességét hangsúlyozva és azt kiegészítve elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az egyéni életkori és eltérő fejlődési ütem fegyelembevételével. Célunk a gyermekek felkészítése az élet általános társadalmi gyakorlataira, valamint az ehhez szükséges együttműködési és érintkezési (kooperációs és kommunikációs) képességeik kialakítása és fejlesztése. Főbb célkitűzéseink: A közös értékeken, célokon, összehangolt módszereken alapuló nevelőtestületi munkával egy olyan nevelési kultúra kialakítása, melynek eredménye egy nem felekezeties, ugyanakkor keresztény szellemiséget követő nevelési modell. Biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása esztétikus környezet kialakításával. Olyan tudatos pedagógiai munka alkalmazása, amely a gyermekek személyiségéhez igazodva, fejlődésüket, fejlesztésüket, valamint meglévő ismereteik további gazdagítását segíti elő, egyéni és közösségi szinten is. Óvodáskor végére az iskolai életmódhoz szükséges fejlettségi szint elérése, valamint az értelmi és érzelmi intelligencia előkészítése. Az ehhez szükséges ismeretek elsődleges forrása és formája a szabad játéktevékenység, valamint a játékban megvalósuló sokoldalú, komplex tanulási tevékenység, tevékenykedtetés. A játékba integrált nevelési és fejlesztési lehetőségek széleskörű kihasználása, a kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, kibontakozási feltételeinek megteremtése tehetséggondozás. Az óvodai élet megszervezése oly módon, hogy a tartalmas közös tevékenységek, programok és élmények által kialakuljanak a gyermekekben a társadalmi együttéléshez elengedhetetlen akarati tulajdonságok, mint például: figyelmesség, segítőkészség, engedelmesség, együttérzés, önállóság, szorgalom, kitartás, szabálytartás, felelősségérzet, önzetlenség, alkalmazkodóképesség, a szeretet és tisztelet kifejezése Egészséges életmód kialakítása a mozgás megszerettetésével, változatos étrend, tiszta és esztétikus környezet kialakításával, a testápolás, öltözködés helyes szokásainak megalapozásával. Differenciált személyiségfejlesztés a gyermekek életkorának és sajátos fejlődési ütemüknek, képességeiknek figyelembevételével. Az intézmény Alapító okiratában meghatározott körben a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálása és gondozása megfelelő szakemberek segítségével, valamint a gyermekközpontú inkluzív (befogadó) nevelés megvalósítása. 40

1.15.7. Az óvodai nevelés általános feladatai, tartalmi keretei Óvodánk óvó-védő, szociális, és nevelő-személyiségfejlesztő funkcióinak beteljesülését három általános feladatban valósítjuk meg: 1. az egészséges életmód kialakítása, 2. az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, 3. az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1.15.7.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód kialakításával alapvető célunk egy olyan tudatos szokásrendszer kialakítása, amely a gyermekek alapvető szükségleteit elégíti ki. E szokásrendszer tartalmi elemei: a helyes táplálkozási szokások, egészséges és kulturált étkezés iránti igényesség, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítása, a környezet tisztántartására, a környezet rendjének megóvására való igény felkeltése. Tartalmazza továbbá a változatos mozgás megszerettetésével és megszervezésével a jó közérzet kialakítását, valamint az egészséget károsító magatartásformák elkerülését. Az egészségnevelés tartalma a következő nevelési területeken valósul meg intézményünkben: Testi/szomatikus nevelés, melynek esetében a tevékenységek megszervezésénél fokozottan ügyelünk a balesetek és betegségek megelőzésére. A gyermekkel közösen kialakított szabályokkal arra törekszünk, hogy azok legyenek világosak, betarthatók a gyermekek számára, betartatásukban a felnőttek legyenek következetesek. Hangsúlyozzuk környezeti higiénia szükségességét, a rendszeres testnevelés fontosságát, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését. A prevenciós és korrekciós feladatokat amennyiben szükséges szakember segítségével látjuk el. Lelki/pszichohigiénés nevelés, amit kiegyensúlyozott heti- és napirend kiépítésével valósítunk meg. Ez lehetővé teszi a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges aktív cselekvés és pihenés váltakozását, állandóságot, biztonságot és támpontot jelent az óvodáskorúak számára. A szeretet és öröm atmoszférája meghatározó a pozitív életminőség kialakításában, ezért fontosnak tartjuk a stresszhelyzetek lehetséges elkerülését az óvodai élet minden szegmensében. Az a gyermek, amelyik megértve, komolyan véve, elfogadva, megbecsülve érzi magát, az automatikusan szeretne a felnőttekkel is együttműködni. Szociálhigiénés nevelésünk során figyelmet fordítunk a differenciált, egyéni bánásmód magas színvonalú végzésén túl a tolerancia és önzetlenség, tisztelet alakítására. Törekszünk a környezetvédelemre való érzékenység kialakítására, környezettudatos magatartás megalapozására, és az ezekhez kapcsolódó szokások kiépítésére. 41

1.15.7.1.1. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmód kialakításában A gyermekcsoport megfelelő gondozottságának biztosítása. A gyerekek alapvető testi szükségleteinek kielégítése, mely megalapozza a gyermek jó közérzetét, és minden további tevékenységvégzéshez nélkülözhetetlen. Az óvónő az óvodai beszoktatás időszakában készítsen a gyermekekről anamnézist, kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését. Tárja fel a gyermekek egyéni szükségleteit, ismerje meg a gyermekek igényeit a családból, bölcsődéből, egyéb közösségből hozott szokásait. Az otthoni szokások tiszteletben tartása mellett fontosnak tartjuk a család meggyőzését az óvodai szokások elfogadásában és betartásában. A beszoktatás ideje alatt az óvónő és a dajkák feladata a személyes példamutatás, a helyes sorrendek, fogások bemutatása. Őszinte, hiteles viselkedéssel közeledjen a gyermekekhez a gondozási tevékenységek során, törekedjen az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolására. Biztosítsa a testápolási, étkezési, öltözködési szervezettséget, az óvodába lépés pillanatától. A gyermekek eltérő táplálkozási szokásait a szülők segítségével ismerje meg és fogadja kellő toleranciával az étvágytalanságot, válogatást és egyéb ételintoleranciát. Ösztönözze, de ne kényszerítse a gyerekeket az étel elfogyasztására. Biztosítsa azt, hogy a gyermekek a nap bármely szakában ihassanak. Életkori sajátosságokhoz mérten segítse a gyermeket a testápolási tevékenységek elvégzésében. Az óvónők, a dajka teremtsenek olyan feltételeket, hogy a gyerekek folyamatosan önállóan végezhessék a bőrápolási, fogmosási, hajápolási, körömápolási tisztálkodási teendőket, a WC-használatot. A megfelelő öltözködés érdekében hívja fel a szülők figyelmét a megfelelő ruhamennyiség biztosítására, és a praktikumra. (kényelmes és időjárásnak megfelelő ruházat és lábbeli). Teremtse meg a nyugodt pihenés feltételeit: alapos szellőztetés, csend, alvás előtti mesélés, éneklés, személyes tárgyak. Tájékozódjon a gyermekek alvási szokásairól. Igyekezzenek gátolni a fertőzések terjedését, papírzsebkendő használatával, gyakori szellőztetéssel. A gyermekek egészségének védelme érdekében az óvodában megbetegedett gyermeket (láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén) fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, amíg szüleik meg nem érkeznek. Minden nap biztosítsa a gyermekek mozgásigényének kielégítésével a gyermekek egészséges életmódját. Az udvari nagymozgásos játéktevékenységével növelje a gyermekek edzési lehetőségeit. Az egészséges környezet biztosítása érdekében az öltözőben biztosítson lehetőséget nyugodt öltözködésre, vetkőzésre, intimitásra. 42

1.15.7.1.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képesek szándékosan irányítani a testi szükségleteiket, kialakul az igényük az egészséges életmód, a testápolás és az egészségmegőrzés szokásai iránt Önállóan betartják az alapvető higiéniai, tisztálkodási szokásokat: szappannal való kézmosás minden szennyező tevékenység után, a WC-használat után, az étkezések előtt; zsebkendőhasználat, hajápolás, fogmosás önálló elvégzésére képesek. Ügyelnek a mosdó rendjére és tisztaságára. Önállóan öltöznek, ismerik saját ruháikat, rendet tudnak tartani maguk körül. Ismerik és betartják a kulturált étkezési szokásokat: csukott szájjal étkeznek, halk hangnemben beszélgetnek, ügyelnek az asztal rendjére, biztonságosan és helyesen használják az evőeszközöket, önállóan merítenek levest, töltenek vizet a kancsóból, étkezés közben nyugodtan ülnek. Példaadással erősítik és segítik ezen szokások kialakulását a kisebbeknél. Önállóan meg tudják teríteni az asztalt étkezések előtt, segítséget nyújtanak az ágyazásban, a csoportszoba rendezettségének kialakításában. A környezet tisztántartásához szükséges használati eszközöket rendeltetésszerűen használják, pl.: seprű, lapát, törlőkendő stb. Tudnak cipőt fűzni és kötni, cipzárt felhúzni, valamint ruhát ki- és begombolni. Tudnak hajtogatni: terítőt, ágyneműt, ruhát, szalvétát. 43

1.15.7.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célunk a derűs csoportlégkörben történő érzelmi biztonság nyújtása, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése. Elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermekek alakuló kapcsolatait a felnőttekkel és társaikkal pozitív érzelmek jellemezzék. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi és szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező törekvéseinek és mutasson rá arra a tényre, hogy az emberek különböznek egymástól. Óvodánk erkölcsi normarendszerének alapja a Szentírás által kinyilatkoztatott értékrend. Szocializáció szempontjából meghatározó a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás és normarendszerének megalapozása. Ösztönözzük őket arra, hogy tudjanak különbséget tenni helyes és helytelen magatartásformák között. Személyes példamutatással és példaadással motiváljuk őket a konszenzuson alapuló konfliktusmegoldásra. 1.15.7.2.1. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelésben Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése és biztosítása a beszoktatástól az óvodás kor végéig. A szocializáció folyamatában segítőtársként kíséri a gyermek önálló tevékenykedését, felkelti érdeklődését, a gyermeket kíváncsivá teszi, együtt élvezi az élet érdekességeit és az eredményeknek, sikereknek vele együtt örül. Olyan sajátos szokás- és hagyományrendszert dolgoz ki a csoportban, amely mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A tevékenységek biztosításával, a családias légkör megteremtésével segíti a gyerekek társas kapcsolatainak, egymás iránti érdeklődésének, együttműködésének alakulását. Segíti a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A korlátokat és szabályokat úgy alakítja ki, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak, átlépésüknél adja meg a lehetőséget a javításhoz. Segíti a gyermekbarátságok kialakulását, a közösség többi tagjaihoz való kapcsolódást. Kellő odafigyeléssel alakítja a gyermekek konfliktusmegoldó képességét. A felnőtt és gyermek közötti kapcsolatban partneri, és a természetes és biblikus rendet erősítő viszony kialakítására törekszik. Etikus viselkedés, pozitív példaadás. A valamilyen szempontból sérült, hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek sajátos ellátása, szükség szerint megfelelő szakember bevonásával. Alapvető erkölcsi tulajdonságok megismertetése, döntési képességek fejlesztése. 44

1.15.7.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Biztonsággal tájékozódnak az óvoda területén és biztonságban érzik magukat az őket körülvevő tárgyi és személyi környezetben. Kötődnek a velük foglalkozó személyekhez és társaikhoz. Koruknak megfelelően tisztelik a felnőtteket és egymást.. Képesek együttműködni közös célok érdekében és örül a csoport sikereinek. Önállóak a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszadás, megszólítás, bocsánatkérés, udvariasság. Különbséget tesznek a jó és a rossz cselekedetek között, törekszenek a jóra. Jellemzőjükké válik a szabályok elfogadása, irányíthatóság, taníthatóság, 1.15.7.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés az óvodai életünk valamennyi tevékenységében jelen lévő feladat, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Célunk a gyermekek érdeklődő kíváncsiságára alapozva az értelmi képességeiknek és megismerő tevékenységüknek fejlesztése, melyek által bővül látókörük, szókincsük, fejlődik gondolkodásuk. Anyanyelvünk átszövi mindennapi életünket, szorosan összefügg érzelmi és értelmi intelligenciánkkal. Feladatunknak tartjuk a kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztését, a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartását, fokozását, amely a későbbiekben elősegíti a zökkenőmentes iskolai tanulás megkezdését. A gyakori mondókázás, mindennapos mesélés, éneklés gyakorlása által a gyermekek intenzíven részesülnek az anyanyelv élményében. Fontos feladatunk a gyermekek értelmi képességeinek - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, alkotóképesség - és kreativitásának fejlesztése, emellett a differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztése is. Feladatunk még a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása is. 1.15.7.3.1. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi és értelmi nevelés és fejlesztés megvalósításában A kiemelkedő képességű, illetve a részképességek fejlődésében elmaradott gyermek esetében egyéni fejlesztési terv alapján gyakorol hatást, prevenciós és korrekciós tevékenységet végez ha szükséges szakember segítségével. Az életkori beszédhibák felismerése, az egyes gyermek beszédállapotának, beszédértési és beszédtechnikai szintjének nyomon követése. Fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, kellő empátiával törekedjen szóbeli aktivizálásukra. Mindig válaszoljon a gyerekek kérdéseire, tapintatosan segítse a beszédhibás gyerekek fejlődését (ne javítgasson). 45

A spontán és tervezett óvodai helyzetekben is alkalmazza, kombinálja azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek elősegítik az érintkezési és együttműködési képességek fejlődését. Törekedjen a kongruens kommunikációra (szóbeli és metakommunikációs jelzések összhangja), nyújtson megfelelő mintát hangnem, hangerő, tempó, hangszín példaszerű alkalmazásával. A gyermekek családi neveléséből hozott tapasztalatainak figyelembe vételével teremtsen sok-sok beszédhelyzetet, tegyen fel kérdéseket, alkalmazzon nyelvi játékokat. A tevékenység során szerzett tapasztalatok feldolgozásával az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazása, ismeretek emlékezetben tartása, kognitív tulajdonságok, képességek tudatos, tervszerű alakítása, fejlesztése. A gyermeki beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsbővítés, beszélő környezet biztosítása. Mindennapi beszédminta nyújtása, irodalmi értékkel bíró gyermekversek megismertetése, gyermekirodalmi környezet biztosítása. Folyamatos megfigyelés útján megfelelő képet alkot a gyermekek egyéni képességeiről, ennek ismeretében törekszik a gyermekek képességét önmagukhoz mérten fejleszteni, a differenciált fejlesztést megvalósítani. 1.15.7.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek rendelkezik problémafelismerő és -megoldó képességekkel. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Huzamosabb ideig működik a koncentrált és a megosztott figyelem Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Érzelmeit, gondolatait mások számára érthető módon, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, meghallgatja és megérti mások beszédét. 1.15.8. A nevelés és a gyermeki tevékenység tervezése 1.15.8.1. A nevelés időkeretei Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből (ld. 5. pont) kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy-két hetes periódusokban célszerű. A tervezésnél nem elsősorban az ismeretanyag növelésére helyezzük a hangsúlyt, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre. 46

1.15.8.2. Napirend Az óvodai élet keretét, a csoportok napi életének folyamatát, szervezettségét a gördülékeny napirend kialakítása jelenti. A jól kialakított napirend hozzájárul a gyermekek biztonságérzetéhez, segít a nyugodt légkör megteremtésében, fenntartásában. Az állandóan és/vagy ciklikusan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. A napirend (napirendjavaslat) tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek, melyben a korcsoport, a gyermekek fejlettsége, az évszakokhoz való igazodás a meghatározó. Javaslat a gyermekek napirendjének összeállításához: 6 00-13 00 7 30 9 30 10 30 12 00 13 00-18 00 13 00-15 00 15 00-18 00 I. Szabad játék Mikro- és nagycsoportos játékok, tevékenységek szervezése Differenciált fejlesztés Gondozással, önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek 1. Folyamatos reggeli 2. Tevékenységben megvalósuló tanulási tevékenységek heti rend szerint Gondozási és munkatevékenység Szervezett tevékenység: tízórai (zöldség, gyümölcs) 3. Játék, szabadidős tevékenység a szabadban vagy a csoportban Gondozással, önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek; naposi munka 4. Ebéd Gondozással, önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek; naposi munka II. Szabad játék Differenciált fejlesztés 1. Pihenés; Gondozással, önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek Mese-vers, ének-zene, folyamatos ébredés 2. Folyamatos uzsonna Gondozással, önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek 3. Játék, szabadidős tevékenységek a szabadban vagy a csoportban 1.15.8.3. Heti rend Az egyes gyermekcsoportok heti rendjének kialakítása a csoportos óvónők feladata. A 47

csoportok heti rendje a nevelési év különböző szakaszaiban teljesen eltérően is alakulhat. Heti rendünk egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. A fent írtak alól kivételt képez a testnevelés foglalkozás, amelyet előre meghatározott napokon tartunk, mivel intézményünk rendelkezik tornateremmel. A rugalmas, spontán helyzethez alkalmazkodó heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója. A kicsiknél kötetlenebb, rugalmas és alkalmazkodó rendet állítunk össze. A nagycsoport intenzívebb fejlesztési feladatai a heti és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok látják el. Heti rend javaslat: Napok Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Mindennapi komplex foglalkozások (naponta 5-35 perc) Mindennapi testnevelés Mese vers Anyanyelvi nevelés Mindennapi testnevelés Mese vers Anyanyelvi nevelés Mindennapi testnevelés Mese vers Anyanyelvi nevelés Mese vers Anyanyelvi nevelés Komplex foglalkozások (naponta 5-35 perc) Kötetlen beszélgetés Külső világ tevékeny megismerése Vizuális tevékenysége Természet társadalom ember matematikai tartalommal Testnevelés Péntek Mindennapi testnevelés Mese vers Anyanyelvi nevelés Ének zene 1.15.8.4. A nevelés tervezése Nevelőmunkánkat és a komplex tevékenységformákat minden csoportban az óvodai csoportnaplóba tervezzük. A csoportnapló tartalmazza a gyermekek névsorát, jelét, születésés névnapját, a gyermekcsoport életkor szerinti összetételét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, a bölcsödébe járt gyermekek számát, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek névsorát, heti- és napirendet, az ünnepek vagy megemlékezések szervezését. A nevelési tevékenységeket negyedévre előre tervezzük, a komplex tevékenységformákat, tanulási tevékenységeket pedig heti-kétheti előrelátással. A tervezésnél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, különbségeket, a fejlődés eltérő ütemét. A képességfejlesztést három 48

szinten tervezünk: értelmi, szociális, kommunikációs és testi területeken. A napló tartalmazza a nevelés-tanulás negyedéves értékelését, valamint a gyermekek mérési eredményeinek összegzését. 1.15.8.5. Ünnepek, hagyományok Az ünnepek, hagyományok jelentős események egy óvoda életében, a közösségi élet tartalmas részei. Közel hozzák a tágabb és szűkebb környezet eseményeit a gyermekekhez, valamint kiemelnek a mindennapokból, szebbé teszik életünket a vidám hangulatú, felszabadult együttlétek. Az előkészületekben a gyermekek életkoruknak megfelelően, tevékenyen vesznek részt, melybe bevonjuk a családokat is. Megalapozzuk az ünnepekhez való pozitív érzelmi viszonyukat, az örömteli közös készülődés, boldog várakozás és ünneplés közben szerzett pozitív tapasztalat és élmény nyújtásával. A készülődések során sokat énekelünk, zenélünk, kiemelt szerepet szánunk a verseknek, meséknek, bibliai történeteknek. A szorgalmi időszakban a következő ünnepek, megemlékezések kerülnek megrendezésre: Mikulás ünnepség Karácsony Március 15. Húsvét Hagyományos rendezvényeink: Nyílt nap Bibliaismereti tematikus programok Gyermeknap Évzáró, ballagás Környezet- és természetvédelmi jellegű programok: Autómentes nap Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja 1.15.8.6. Az óvodába lépés feltételei; beszoktatás Az óvodai felvételekről az óvodai intézményegység vezetőjének javaslata alapján az intézmény igazgatója dönt. A jelentkezések elbírálásánál előnyben kell létesíteni az egyház intézményeiben és kapcsolódó szervezeteiben alkalmazottak gyermekeit. A jelentkezés formája: előzetes személyes beszélgetés a szülőkkel, az óvoda bemutatása, majd a döntést követően előjegyzésbe vesszük és regisztráljuk a gyermek adatait. A gyerekek óvodába érkezése előtt már folyamatosan ismerkedünk a gyermekekkel és családjukkal. Lehetőséget adunk, hogy a hozzánk jelentkező gyerekek jöjjenek el nyílt napra, ismerkedjenek az óvoda épületével, a környezetével, a csoportszobával, találkozzanak az óvónőkkel. Így az óvónő már sok-sok ismerettel, információval rendelkezik az újonnan érkező gyerekekről, már beszélgetett 49

a szülőkkel, akik kitöltötték az anamnézis lapot, tájékozódott a gyermek szokásairól. Ezek alapján oly módon tud idomulni a gyermek igényeihez, amely hasonlít a számára eddig is megszokotthoz. Törekszünk a szülőkkel való oldott, jó kapcsolat kialakítására, hiszen ha a gyermek látja, hogy szülője az óvónővel jó, kellemes viszonyban van, akkor ő is szívesen marad vele, amíg apa és anya dolgozik. A beszoktatás ideje alatt figyelembe vesszük a gyermekek testi-lelki igényeit. A fokozatos és folyamatos beszoktatás megnyugtató a gyermek és az anyuka számára is. Nyitott intézményként lehetőséget biztosítunk arra, hogy az édesanya a gyermekével az első napokban együtt maradjon az óvodában, majd a gyermek és szülő igényeihez igazodva növeljük a külön töltött időt. A gyermek behozhatja azokat a tárgyait, amelyek megnyugtatják (cumi, plüssjáték, takaró stb.), és ott tarthatja addig, amíg szükségét érzi. A gyerekeket fogadó felnőttek (óvónő, dajka) a szeretet, a természetes elfogadás érzésével várja a gyermekeket az óvodai élet első napjaiban. Törekszünk arra, hogy már a kezdet kezdetén kialakuljon az óvoda és dolgozói felé érzett kölcsönös bizalom, ahol a szülő biztonságban tudja és nyugodtan hagyja ott gyermekét. Az óvodapedagógus feladatai: Anamnézis, a gyermek élettörténetének megismerése a szülők önkéntes adatszolgáltatása által Olyan módszerek, bánásmód megválasztása, amely igazodik az egyes gyermekek sajátos, egyéni igényeihez Tudatos előkészület, tervezés az újonnan érkező gyermekek fogadására (óvodai jel előkészítése, öltöző helyének kiválasztása...) Értékes tevékenységek tervezése, kínálása és biztosítása a gyerekeknek, amivel megkönnyíti a szülőktől való elválás nehézségeit Nyugodt, biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben a gyermek jól érzi magát, megnyugszik, oldottan tevékenykedni képes. 1.15.8.7. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai A gyermekek fejlődését és a fejlesztés megtervezését a gyermekekről vezetett egyéni személyiséglapon követjük nyomon. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: a gyermek anamnézisét, a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint a pedagógiai programunkban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, 50

amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. 1.15.8.8. Tehetséggondozás A gyermek egymással és felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt szem előtt tartjuk a képességeik és személyiségük különbözőségét. Ezek a különbözőségek amellett, hogy értéknek tekintendők adott esetben ütközhetnek egymással. Arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyermekek adottságaikkal, képességeikkel, tapasztalataikkal összhangban, minél szélesebb spektrumban ki tudják bontakoztatni tudásukat. Célunk, a személyiségfejlődést elősegítő, elfogadó, értékorientált légkör kialakítása minden tevékenységben és a gyermekek erős oldalának támogatása. Igyekszünk minél több lehetőség felkínálására a taníthatóság érdekében. A sokfajta lehetőség a későbbiekben kialakíthatja a gyerekekben az egyéni orientációt, a saját érdeklődés irányát. A tehetségígéretes gyermek felismerésére a legtöbb lehetőséget az óvodapedagógus és a gyermek folyamatos együttes tevékenysége ad. A gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása során lehetőség nyílik a kiemelkedő képességek, érdeklődési körök azonosítására. Speciális feladatok a tehetséggondozásban: A gyermekek kibontakozását segítő légkör megteremtése, érzelemfeloldó módszerek alkalmazásával. Olyan tevékenységek, munkaformák kidolgozása (akár különböző műhelymunkákon belül), amelyekben fejlődnek a gyermekek szociális képességeik, társas kapcsolataik, és képessé válnak az összedolgozásra, együttműködésre. A gyermekek saját értékeikkel való szembesítése, kiemelése, támogatása. Mások értékeinek, képességeinek, teljesítményének elfogadtatása. Az önkifejezés sokoldalú lehetőségeinek a fejlesztése 1.15.8.9. Az óvoda kapcsolatai 1.15.8.9.1. Az óvoda és a család kapcsolata: Óvodánk legfontosabb partnerei a szülők. Kiemelt fontosságú a velük való kapcsolat. A szülőket a gyermekek nevelésének első számú felelősei és jogosultjai, a családnak elsődleges szerepe van a nevelésben. Mi erre tudunk építeni, és ezt egészítjük ki legjobb tudásunk szerint a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Tiszteletben tartjuk a szülő kéréseit, a családok szokásait, sajátosságait a gyermek gondozására, nevelésére vonatkozóan, a családokhoz illesztett megoldásokkal igyekszünk segítséget nyújtani az intézmény törvényes és szakmailag hiteles működését megtartva. Fontos, hogy bizalom alakuljon ki a szülőben felénk, ezt már az 51

első találkozás alkalmával elfogadásunkkal, és odafigyelésünkkel kívánjuk alapozni, majd később fenntartani, melyhez szükséges egymás korrekt informálása, véleményeinek meghallgatása, megoldások keresése a családok és az intézmény részéről egyaránt. A szülőknek lehetőséget biztosítunk a szakmai anyagunk megismerésére. Tiszteletben tartjuk a szülők és gyermekük személyiségi jogait. A kapcsolattartás formái: Beiratkozás: az alapvető információk kölcsönös megismerésére szolgál. Fontos elsőbenyomás-szerzés mind számunkra, mind a szülő számára. Fokozatos beszoktatás: a gyermek és a szülő megismerhet bennünket, szokásainkat, a többi gyermeket. Mivel a beszoktatás meghatározza a későbbi közösségi életet, ezért törekszünk a családias, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtésére. Anamnézis lap: kitöltése nem kötelező a szülő számára, de számunkra fontos információforrás, melyben a szülő megismertethet bennünket a gyermek eddigi fejlődésével, otthoni szokásaival, nevelési módszereivel. Napi kapcsolat: a reggeli és a délutánonkénti találkozások alkalmával a gyermeket érintő aktuális eseményekről való kölcsönös információ csere. Telefon: napi kapcsolattartás céljára, indokolt esetben. Faliújság: a legfontosabb mindenkit érintő információkról itt tájékoztatjuk a szülőket. Szülői értekezlet: évente két alkalommal szervezünk szülői értekezletet, melyen az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat beszéljük meg, tájékoztatjuk a szülőket a következő fél év várható eseményeiről, a gyermekek fejlődéséről, nevelési céljainkról. Figyelembe vesszük a szülők véleményét, meghallgatjuk javaslataikat. Fogadó óra: ennek keretében lehetőség nyílik a szülővel a gyermekét érintő információk, események, az esetlegesen felmerülő problémák kezelésének megbeszélésére. Előre egyeztetett időpontban történik, a nyugodt légkör és a maximális diszkréció biztosítása érdekében. Email: a faliújsággal megegyező, és a csoportot érintő információk megosztására szolgálhat szülői igénytől függően. Nyílt nap: lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők betekintést nyerjenek a csoport mindennapi életébe, szokásaiba. Megfigyelhetik a gyermekük viselkedését tevékenység közben a gyermekközösségben, képet kaphatnak a csoportban elfoglalt helyéről, teljesítőképességéről is. Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásakor: a beszoktatás előtt a szülőknek lehetőséget adunk arra, hogy gyermekükkel ellátogassanak abba a csoportba, ahova a gyermek felvételt nyert. szülői értekezlet tartása befogadó szülői közösség számára. közös fokozatos beszoktatás biztosítása, melynek időtartamát az óvónő, a szakemberek határozzák meg a szülővel egyetértésben. gyógypedagógiai tanácsadás biztosítása az érintett szülőknek 52

fogadóórák tartása az érintett szülőknek fontos a mindennapi tájékoztatás a gyermeket érintő eredményekről, problémákról mind a pedagógus, mind a szülő részéről. 1.15.8.9.2. Az óvoda kapcsolata intézményekkel: Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során, és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Óvodánk nyitott és kezdeményező a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A kapcsolattartás partnerei: az óvodába lépést megelőző intézmények: (bölcsőde, családi napközi) a gyermek óvodába lépése előtti fejlődéséről adhat információt, a kapcsolatfelvétel segít az átmenetben. pedagógiai szakszolgálatok: (szakértői bizottság, logopédus, pszichológus, Nevelési Tanácsadó) a kapcsolattartás formáját, és gyakoriságát az igények határozzák meg. egészségügyi szakszolgálatok: (orvosok, szakorvosok, védőnő) a gyermekek egészségének megőrzése, figyelemmel való kísérése szempontjából kiemelten fontos. gyermekvédelem intézményei: (gyermekjóléti szakszolgálatok), gyermekvédelmi esetekben segíthetik munkánkat. közművelődési intézmények: (bábszínház, művelődési ház, múzeumok), rendezvényeit a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, csoportosan látogatjuk. fenntartó: igényeljük a folyamatos kontaktust, odafigyelünk elvárásaira. az intézményünk általános iskolája: nyitottak vagyunk a kapcsolattartásra az iskolába menő gyermekek számára az átmenet megkönnyítése érdekében. önkormányzat: kiegyensúlyozott, egymás munkáját támogató kapcsolatra törekszünk. 1.15.9. Az óvodai élet tevékenységformái A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemei: 1. Játék- és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység 1.15.9.1. Játék- és tanulási tevékenységek Programunk alapelve, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek az elmélyült játszásra, melyet az óvodás korú gyermek alapvető tanulási és a leghatékonyabb 53

fejlesztő tevékenységi formájának tekintünk. A szabad játékban a gyermekek spontán, míg az óvónő által előkészített és felajánlott tevékenységek során a játékba integrálva tanulnak és szereznek tapasztalatokat (tevékenységben megvalósuló tanulás). A gyermekek az élményeiket alapvetően a tevékenységekben élik meg, ezért igyekszünk biztosítani a gyermekek számára a szabad játék gazdag feltételrendszerét. Megismertetjük a gyermekeket az életkorukhoz és képességszintjeikhez illeszkedő játéktípusokkal. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A pedagógus jelenléte elfogadó, biztonságot és bizalmat adó potenciális partner, aki segíti, inspirálja a játék kibontakozását, indirekt módszerekkel megvalósítja az egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatokat (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, önbizalom formálása stb.). A pedagógus mintaértékű kommunikációjával, pozitív visszajelzéseivel formálja, segíti a játékot, különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeivel. A játék kicsiben maga az élet: amit a kisgyermek fölfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. A játék folyamatában olyan tulajdonságok fejlődnek ki a gyermekben, amelyek később nagymértékben elősegítik a társadalomba való beilleszkedését; úgymint a kezdeményezőkészség, mások mozgósítása, alá-fölérendeltségi viszonyok. Ezért az életre nevelés is játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedik ki. Az óvodában megjelenő játékformák: gyakorló játék, konstruáló játék, mozgásos játék, szimbolikus vagy szerepjáték és a szabályjáték. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb s újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül sajátít el ismereteket, tehát a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. Azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyerekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. A sikerélmények erősítik az önbizalmát és bátorságot adnak az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A kudarcok viszont ellentétes hatást váltanak ki. A program rugalmas jellege biztosítja az óvodapedagógus számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás szervezése teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés; kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában a napi élet bármely mozzanatában megoldhatók. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos, minta-, és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás. A spontán játékos tapasztalatszerzés. Játékos, cselekvéses tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladatai a játék- és tanulási tevékenységekben: 54

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése a szabad játék előtérbe helyezésével. Napirenden belül elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játék számára Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Egyéni és közös élményszerzési lehetőségek biztosítása és felhasználása a játéktevékenységekben. A gyermekek életkorához, játéktevékenységéhez, játéktípusához igazodóan bővítse a játékkészletet. Teremtse meg a játék lehetőségét az udvaron is. Bátortalan, félénk gyermeket segítsen bekapcsolódni a játékba. Törekedjen a játéktevékenység során a minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és a széleskörű ismeretszerzés lehetőségére. Biztonságot adó, boldog atmoszféra teremtésével a játék közösen elfogadott normáival, indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. 1.15.9.1.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kitartóan, hosszú ideig képesek egy témában játszani. Egyéni ötleteik, javaslataik vannak. Bekapcsolódnak a közös játékba, kialakul az együttjátszás igénye. Elfogadják társaik javaslatait, ötleteit, kiegészítik azokat. Szabályjátéknál képesek követni és betartani a megismert és megtanult szabályokat. Játékokban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, ismert meséket dramatizálnak Képesek problémahelyzetek megoldására, konfliktusok kezelésére. Aktívan és kitartóan vesznek részt az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. 1.15.9.2. Társas és közösségi tevékenységek A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kommunikációs és kooperációs képességek tartalmát, színvonalát, hatékonyságát az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg (közhasznúság, kulturális színvonal, relációgazdagság). A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlással fejleszthetők, és fontosak az életre nevelés szempontjából. Általuk olyan rendszert formálunk, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tudatosan törekszünk a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására, amely különösen meghatározó, amikor a kisgyermek az 55

óvodával, óvodai csoporttal ismerkedik. Feladatunk, hogy elegendő időt adjunk a beilleszkedésre, biztosítsuk a fokozatos átmenetet, és tegyük lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az elfogadottság érzete tovább növelhető az óvoda nyitottsága, hagyományai, programok, ünnepek segítségével. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A társadalmi gyakorlatban szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. Cél, hogy gazdagítva a közösséget, adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermek cselekedeteit. A nyitott légkör - szeretetteljes irányítással társulva, tág teret nyit az óvodás tenni akarásának, döntési képességének fejlődése irányában. A tevékenykedtetés sokszínű, változatos; szokásaink lehetővé teszik, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre építünk. Figyelembe vesszük jogos kívánságaikat, ugyanakkor a gyermektől is elvárjuk a szokások, szabályok betartását. A közösség lehetőséget teremt önálló kapcsolatok kialakítására, különböző nézőpontok megismerésére, konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok vezetnek majd el a tolerancia kialakulásához. Az óvodapedagógus feladatai a társas és közösségi tevékenységekben: Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amelyben lehetőség kínálkozik a társak közötti, valamint gyermekek és felnőttek közötti gyakori kontaktusfelvételre. A csoporton belüli együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. A konfliktusok kezelése. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányában; a társakért és csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. 1.15.9.2.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A gyermekek szívesen járnak óvodába és szívesen játszanak együtt. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónőt és társaikat. Ha társuknál feltűnő, szokatlan megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják. Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak. 56

A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Adott tevékenység által megkívánt magatartási formának eleget tesznek. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. Szociálisan éretté válnak a következő oktatási szint megkezdésére. 1.15.9.3. Munkatevékenységek A munkajellegű játékos tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka a játékkal és cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató tevékenység. Ilyen tevékenységek az óvodában: az önkiszolgálás, a naposi munka, az alkalomszerű tevékenységek és megbízatások, növény és állatgondozás, a környezet rendjének megőrzése. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Fontos, hogy a gyermek önként, örömmel és szívesen végezzen munkajellegű játékos tevékenységet. Felfogásunkban a munka értékteremtés és igen becses tevékenység; nem csak materiális, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai erény. A munkafajták közül kiemelkedik az önkiszolgálás. Arra törekszünk, hogy a gyermekek az önmagukkal kapcsolatos teendőket (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) a lehető leghamarabb próbálják önállóan elvégezni. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységek megszervezésében: Tervezze meg a munkatevékenységek különböző formáit. Ilyenek az önkiszolgáló tevékenységek, a közösségért végzett tevékenységek és az alkalmi feladatok, megbízatások. Biztosítsa a munkavégzés során a teljes önállóságot, és felkínált lehetőség közüli önálló választást még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek összhangban Minden esetben értékelje pozitívan a gyermek munkatevékenységét, hogy a gyermek örömét lelje a munkatevékenységben, s erre építve biztosítsa a rendszeres, folyamatos, önként választható munkatevékenységeket. Adjon mintát minden munkafajtánál az eszközök használatához és a munkafolyamat sorrendiségének megismeréséhez. Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, kérés, buzdítás, dicséret) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. 57

1.15.9.3.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Munkavégzésükben ügyesek, igényesek: maguk öltözködnek, a mosdóban önállóan mosnak kezet, használják a WC-t, ügyelnek a helyiség tisztaságára. A gyerekek szeretnek közösen dolgozni. Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat, örömmel segítenek társaiknak. A rájuk bízott feladatot fejlettségüknek megfelelően végzik 1.15.9.4. Szabadidős tevékenységek Intézményünkben ez a tevékenységi szféra azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek megtanulják, hogyan gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló szabadidővel. Alapvető társadalmi és individuális tevékenységi formákat ötvöző nevelési rendszerünkben a csoport tagjai elsajátítják a társadalmi és egyéni lét gyakorlásához szükséges képességeket (önállóság, kezdeményezőkészség, döntési képesség). A kisgyermek eleinte nagyon nehezen tud választani a felkínált sokfajta tevékenység közül, ám a kezdetben szorosan irányított gyermek egyszer csak önállóan cselekvő egyéniséggé válik az óvodai élet folyamán. Az óvodában erre elsősorban délután jut idő: a gyermekek a pedagógus által felkínált lehetőségek közül szabadon választanak (társasjáték, mese-vers, bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc). Az egyéni képességek megmutatásának, kibontakoztatásának hatékony eszköze, változatosságot ad az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében: A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga, vagy a csoport tagjai által alkotott eszközökkel segítse elő képzeletük fejlődését. Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. 1.15.9.4.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak a szabadidő hasznos kitöltésével A választásra felkínált tevékenységek közül képesek önállóan választani Tartalmasan használja fel a rendelkezésre álló időt. Képesek kitölteni a mozgásra és tevékenységre rendelkezésre álló teret 1.15.9.5. Bibliai foglalkozás Legfontosabb feladatunk a Biblia és annak értékeiről, normáiról, tanulságairól való gondolkodás megszerettetése a gyerekekkel, a Szentírás történeteinek és szellemi-erkölcsi üzenetének játékos formában történő bemutatása, a bibliaismeret megalapozása. Mivel 58

fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek egész életükben pozitívan viszonyuljanak a Bibliához, szeressék és a későbbiekben rendszeresen olvassák azt, igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani az óvodai évek során arra, a gyermekek minél közelebb kerüljenek e könyv igazságaihoz. Szeretnénk a bibliai eseményeket történeti összefüggéseiben is megragadni, de mindenekelőtt elősegíteni olyan szilárd bibliai világnézet-világszemlélet kialakítását a gyermekekben, amelyet a mindennapi élet döntéshelyzeteiben is sikerrel tudnak alkalmazni (empátia, tisztelet, felebaráti szeretet, elfogadás stb.). A bibliaismereti tevékenységekkel célunk továbbá, hogy olyan család- és közösség centrikus, produktív, törvénytisztelő személyek nevelését segítsük elő, akik a társadalom hasznos tagjaiként, a biblia erkölcsi normái szerint élik a mindennapi életüket. Tehát nem elméleti tudás átadása a feladat, hanem az életszerűség elvét követve törekszünk arra, hogy a komplex tevékenységekben, az aktuális nevelési helyzetekben vagy játékszituációkban a pedagógus hiteles példamutatásával bibliai értékeket közvetítsen a gyermekek felé. Az óvodapedagógus feladatai: Első és legfontosabb feladata, hogy a pedagógus magatartásával, beszédével, megjelenésével, személyiségének egész valójával hiteles példát közvetítsen a gyermekek számára a bibliai értékrendről. Nevelési rendszerét az első és legfontosabb parancsolat köré építse, mely szerint "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat." (Lukács Evangéliuma 10:27) Ébresszen kíváncsiságot a gyermekekben a bibliai igazságok megismeréséhez. Tegye szerethetővé, érdekessé és hozza közel a Szentírás történeteit a gyermekekhez. Módszerei megválasztásában elsősorban a játékosság elvére építsen. 1.15.9.5.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A Biblia értéket jelent számukra. Észreveszik és kezdik érezni a jó és a rossz, a helyes és helytelen közötti különbséget. Döntési helyzetekben igyekeznek a bibliai értékek alapján helyes megoldást választani. A mindennapi életükben mutatkoznak a Biblia erkölcsi normái: képesek megbocsátásra és bocsánatkérésre, tisztelettudóak, barátságosak, elfogadóak, szüleiknek és nevelőiknek engedelmesek. Érdeklődően és nyitottan fordulnak a Szentírás felé, öröm számukra a Biblia történeteinek megismerése. 59

1.15.10. A komplex foglalkozások rendszere 1.15.10.1. Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalommal természet, társadalom, ember A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A szokások elsajátítása által, a gyermek érdeklődésének figyelembevételével, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan. Célunk a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulásának kiépítése a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet (szülőföld, hazai tájak, városunk, óvodai környezet), az élő és élettelen világ megismerése iránt felfedezések, tapasztalatszerzések során. Alapelvünkből kiindulva a gyerekeket bibliai világkép alapján ismertetjük meg az őt körülvevő környezettel. A látható világ egészét, az égitesteket, a Földet, növényeket, állatokat, az embert, Isten alkotásának tekintjük. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási és komplex tapasztalatszerzési lehetőséget kínálnak. A csoportokban kialakított élősarkok a gyermekek és óvodapedagógusok által gyűjtött és csoportosított, évszakokra jellemző természeti kincsek gyűjtőhelye, melyek lehetővé teszik az önálló és csoportos megfigyelések révén, hogy értékes információkhoz jussanak a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kiskertünkben a gyerekek kerti munkákat végezhessenek, megfigyelhessék a növények fejlődési feltételeit, ütemét. Az összegyűjtések, a szétválogatások, az összehasonlítások, a formák letapogatása, a számlálás, mérés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a párosítások, a sorakoztatások, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a tükörrel való játékok a gyermekek kedvelt tevékenységei közé tartoznak, melyek természetes élethelyzetekben teszik lehetővé számukra a matematikai ismeretek megszerzését. A természet társadalom ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. A születéstől felnőttkorig címmel megfogalmazott projekt magába foglalja a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújt a szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A megtapasztaláson alapuló megismerés biztosításával bővül a szókincsük, fogalmi ismereteik rendszereződnek, aktivizálódik beszédkedvük, fejlődik nyelvi kifejezőképességük. Az óvodapedagógus feladatai: Olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a minél szélesebb körű tapasztalatszerzést a gyermekek saját természeti és társadalmi környezetében; figyelmük felhívása azok értékeire és szépségeire. A természet, az élő és élettelen környezet megóvására, tisztán tartására, szeretetére nevelés. Eszközök és lehetőségek biztosítása közvetlenül a természetben, a szabadban való tevékenykedéshez (kerti eszközök, szerszámok). 60

A környezetvédelemmel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, közös tevékenykedések által; környezettudatos szokások alakítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. 1.15.10.1.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozásukat. Ismerik a testrészeket, érzékszerveiket és a tisztálkodási szokásokat. Tudják az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, és a napszakokat. Csoportosítják az élőlényeket: ember, állat, növény. Ismerik a házi- és vadon élő állatokat, tulajdonságaikat, és csoportosítják azokat. Meg tudják különböztetni a gyümölcs- és zöldségféléket, ismerik neveiket. Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak a közlekedési szabályok megtartásában. Részt vesznek elemi természetvédelmi, és környezetvédelmi tevékenységekben. 1.15.10.2. Testnevelés, mozgás A mindennapi óvodai élet nélkülözhetetlen, lényeges eleme a mozgás, testi fejlesztés. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének a szakasza. A 3-7 éves korú gyermekek egészséges testi, értelmi és szociális fejlődésének biztosításához elengedhetetlenül fontos a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testmozgás, mivel ebben az életszakaszban a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A testmozgás segíti a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntéshozó és alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását is. Prevenciós hatása növeli a hatékonyság érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A társaikkal végzett mozgás lehetőséget biztosít az énhatárok megismerésére, a másokkal való együttműködésre, végső soron a kooperáció kialakulására. A spontán és szervezett mozgásos játékok hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A vidám, megfelelő intenzitású, változatos, játékokban gazdag, napi 15-30 perces testmozgás lehetőséget biztosít a motoros képességek fejlesztése mellett a mozgásműveltség kibontakoztatásával a gyermeki személyiség differenciált fejlesztésére. A mindennapos testmozgás tartalmát főleg a természetes gyakorlatok képezik, mint: járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok. Emellett nagy hangsúlyt kapnak a különböző testnevelési játékok és ezeket egészíti ki néhány kézi szerekkel végezhető gyakorlat, valamint talajtorna elem. Az ilyen gyakorlatoknak, mozgásos játékoknak rendszeres 61

alkalmazása kedvezően hat a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában. Az óvodapedagógus a gyermekek utánzási hajlamára építve, a gyakorlatok mintaszerű végzésével és a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválja és segíti a gyerekek rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyulásának kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett testmozgás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, melyet a jól megválasztott mozgásanyag helyes gyakoroltatásával érünk el. A természet erőinek napfény, levegő, víz kedvező hatásait figyelembe véve a mindennapos testnevelést lehetőség szerint a szabadban tartjuk. A mozgásfejlesztés feladatai: Mozgás megszerettetése, a gyermek egészséges mozgáskedvének megőrzése. Értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése mozgáson keresztül. A testi képességek, kondicionális, koordinációs képességek alakítása. Rendszeres mozgással egészséges életvitel alakítása. Mozgáskészségek, harmonikus, rendezett mozgás kialakítása. Sokoldalú mozgástapasztalat szerzése az alapvető mozgásformák gyakorlása által. Egyensúlyérzék fejlesztése A kéz finommozgásainak fejlesztése A gyermek saját testének, valamint mozgásos képességeinek megismerésével az éntudat fejlesztése, erősítése. Társas kapcsolatok kiszélesítése és a társakra való figyelés képességének a fejlesztése az örömmel végzett, közös mozgás által. Az elvégzett, látott és megnevezett cselekvésekkel, a különböző észlelési területek integrációjával, a keresztcsatornák fejlesztése. A téri irányok, testrészek megismerésével, megnevezésével a térészlelésük fejlesztése, a szókincsük gyarapítása. Az óvodapedagógus feladatai: Olyan lehetőségeket biztosítson a természetes mozgásigény kielégítésre, amelyek az egészséges életmód alakulását segítik elő. Változatos eszközök, és a gyermekek szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermek számára. Lehetőség szerint minden nap, minél hosszabb időtartamon keresztül adjon lehetőséget a gyermekeknek a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit az egyéni sajátosságok figyelembevételével. 62

Tudatosan fejlessze a testi képességeket (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlétet, koordinációs készségeket és a helyes térérzékelést. 1.15.10.2.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek mozogni, igénylik és örömmel végzik, kitartóak a mozgásos játékokban. Mozgásuk összhangban van a kommunikációjukkal. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Mozgásuk biztonságos, összerendezett, kitartó, növekszik a teljesítőképességük. A gyermekek nagymozgása összerendezett, finommozgásuk fejlett. Kialakult az egyensúlyérzékük. Növekszik a mozgástapasztalatuk. Tudnak térben tájékozódni. Ismerik a vezényszavakat, tudnak ezek alapján cselekedni. Elfogadják a felnőtt irányítását, egyéni és csoportos versenyeken, a szabályokat betartják, önállóan is képesek szabályjátékokat játszani. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. 1.15.10.3. Mese-vers, dramatizálás A tevékenység célja a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A versek, mesék bővítik a gyermekek szókincsét, olyan szavakkal, kifejezésekkel is megismerkednek, melyeket a hétköznapi élet során, nem vagy csak ritkán használunk. Fejleszti képzelőerejüket, gondolkodásukat, kommunikációs készségüket. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi élet részévé váljon. A mese- és verskezdeményezések anyagának kiválasztásakor figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, érdeklődését, változatos, választékos szókincsű, igényes alkotásokkal ismertetjük meg őket. Emellett rendkívül fontosnak tartjuk a Bibliában szereplő történetek megismertetését, azok értékeinek átadását. A mesélés és a Biblia történeteinek megismertetése során fölhívjuk a figyelmet arra, hogy míg a mesék kitalált történetek, addig a Biblia megtörtént, valóságos eseményeket ír le. Az óvodások egyik kedvenc tevékenysége a bábozás és a dramatizálás. A színes, megragadó, a gyermekek érdeklődését felkeltő bábjátékkal ébresztünk kedvet a bábozáshoz, dramatizáláshoz. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy élményeiket szabadon választott, kötetlen módon is elbábozzák, eldramatizálják. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással 63

és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasználni kívánt irodalmai anyagok igényes összeállítása Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése a csoportban a mesehallgatáshoz, bábozáshoz. A mesehallgatással kapcsolatos szokások kialakítása a csoportban. Minél több spontán lehetőség teremtése a versek, mondókák ismétlésére, játékos formában. A megfelelő eszközök biztosítása a bábozáshoz, dramatizáláshoz a gyermekek által elérhető helyen. A bábok használatának, bemutatása, megszerettetése. Teremtsen minél több lehetőséget a spontán bábjátékra, és az önálló szöveg és mesemondásra. A könyvek megszerettetése, színes képeskönyvek, leporellók mindenki által elérhető helyen való elhelyezése, és közös, vagy egyéni lapozgatásának biztosítása által. A gyermekek ösztönzése, hogy hozzák el otthonról és mutassák meg társaiknak kedvenc könyveiket. A meséket, verseket megfelelő tempóban, hangerővel, tiszta kiejtéssel adja elő, jól játszva a hangszínével. A nagycsoportos gyermekek számára olvasson fel folytatásos mesét (főként délutáni pihenő ideje alatt). 1.15.10.3.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak társaik és a maguk szórakoztatására is. Egyénenként vállalkoznak versek, mesék, mondókák elmondására. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni. Az irodalmi anyagból hosszabb meséket, verseket, mondókákat tudnak elmondani, dramatizálni. Tisztán, érthetően, választékosan fejezik ki gondolataikat, kéréseiket. Megszilárdulnak a mesehallgatással kapcsolatos szokásaik. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: A mesék, versek, mondókák felhasználásával, mondogatásával, a személyes kapcsolat erősítése, ezáltal a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása. Mesehallgatással, azok erkölcsi tanulságai által a pozitív magatartásminták megismertetése, szabályokhoz, normákhoz való eligazodás elsajátíttatása. 64

1.15.10.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A zene esztétikai érték. Szépsége, harmóniái, ritmikája, a zaklatottsága vagy éppen a nyugodtsága hat az emberre, érzelmeket közvetít, ezáltal élményt nyújt. A zene második anyanyelvünk, mellyel a szavakon túl ki tudjuk magunkat fejezni. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyereknek. Az óvodai zenei nevelés célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, a gyermekek zenei ízlésének formálása, a gyermekek fogékonnyá tétele a szép befogadására. A gyermekdalok játékos mozzanatai, szerepvállalási lehetőségei hatnak a gyermek érzelmére, benne kiélhetik feszültségeiket. A zenei fogalompárok megértése, felismerése, megfogalmazása által a zenei nevelés és a zene hat a gyermek értelmére, gondolkodási mechanizmusait összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás fejleszti. A dalok szövegének megjegyzése, dallamának memorizálása fejlesztően hat a gyermek emlékezetére. A már meglévő zenei emlékképek felidézése ennek az emlékezetnek az ellenőrzése, ezt gyakorolhatja dallamfelismerés, dallamazonosítás alkalmával. Zenei alkotókedvét csillogtathatja játék közben, amikor elénekli, amit csinál, amit érez, gondol és lát. Az énekes játékok során együtt kell cselekedni a társaival, együtt mozognak, a csoportélmény mélyül, tehát szocializálódik. Ezzel együtt testi képességei is fejlődnek a mozgás segítségével, téri tájékozódása javul. A táncnak dinamikus személyiségfejlesztő hatása van: a lépésekre, zenére való tudatos koncentráció finomítja a szándékos figyelmet, mozgás közben érzékeli a ritmust, visszaemlékezik a lépésmotívumokra. A pedagógusok által kitalált változatos mozdulatok serkentik a gyerekeket arra, hogy kreativitásuk a táncban is kibontakozzon. A zenei nevelés a mese-vers- és az anyanyelvi neveléssel van szoros kapcsolatban. A dalok, mondókák szövegének pontos kiejtése fejleszti a beszélőapparátust, az új szavak beépülnek a szókincsbe. A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. Az érintett képességcsoportok fejlesztésével párhuzamosan feladatunk, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek, igényes zenét szerető, egészséges lelkű, kulturált felnőttekké váljanak. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének Dalanyagunk kiválasztásában fontos szempont az életkori sajátosságoknak megfelelő hangterjedelem, ízlésformálás. Nemzetünk kedvelt gyermekdalai mellett törekszünk olyan nívós zenei élményekhez juttatni a gyermekeket, mellyel kiszélesítjük azt a muzikális forrást, melyből ihletet meríthetnek. ( Pl: Gryllus Vilmos, Kovács Barbara, Forrai Katalin óvodásoknak szánt dalgyűjteményei) A zenehallgatásban szintén változatosságra törekszünk. Zenegyűjteményünkbe a bibliai 65

értékrendnek megfelelő magyar népzenekincs gyöngyszemei mellett teret engedünk más népek dalainak, ismerkedünk a komolyzenével, válogatunk a klasszikus zenei kiválóságok csemegéiből. Mindezek mellett figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek számukra könnyen használható ritmushangszerekkel, hangszerekkel. Az óvodapedagógus feladatai: úgy alakítsa ki a csoportszobát, hogy ott a zenei mozgásos játékot kereső gyermekek kényelmesen tevékenykedhessenek; minél több időt, eszközt biztosítson a zenei művészeti tevékenység gyakorlásához, utat engedve a fantáziának; az óvodapedagógus a komplex zenei fejlesztés ideje alatt ügyeljen a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére; törekedjen a különböző zenei készségeket, képességeket a gyermekek egyéni ütemét figyelembe véve minél változatosabb módszerekkel fejleszteni; korosztálynak és fejlettségnek megfelelően különböző hangszerekkel ismertesse meg a gyermekeket; a felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak és az adott csoport készségszintjének megfelelően válogassa meg; differenciált szervezeti formákat biztosítson a tevékenységhez; minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával; a mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenei élményt; törekedjen többféle ritmuseszközt használni a ritmusérzék fejlesztéséhez. 1.15.10.4.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat; biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg egyaránt; mondókákat és 6 hang terjedelmű dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek; törekednek a tiszta intonálásra, visszaénekelnek dallamokat; élvezettel tudnak zenét hallgatni, meg tudják különböztetni a zenei fogalompárokat, tudnak magasabban és mélyebben intonálni, halkan és hangosan, gyorsan és lassan énekelnek, tapsolnak, beszélnek; ismerik az egyes hangszerek nevét, hangját, megszólaltatásuk módját; az egyenletes lüktetést és ritmust megkülönböztetik; ritmushangszerek alkalmazásával képesek a metrumot, a ritmust kiemelni; a dalokhoz játékos mozdulatokat végeznek, táncot találnak ki; tudnak természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót váltani; 66

ismernek néhány térforma-alakítási lehetőséget; zenei fantáziájukat használva szívesen vesznek részt improvizációs játékokban; ritmusmotívumokat biztonsággal visszatapsolnak. 1.15.10.5. Vizuális tevékenységek A tevékenység célja a gyermek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. Az esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. Az alkotó tevékenység a gyermek kíváncsiságára, utánzási hajlamára, és kreativitására épít, ötleteit, gondolatait, érzéseit szabadon kifejezheti általa. Az alkotás a gyermek számára örömforrás, átéli benne az én csinálom élményét. Ehhez szüksége van megfelelő helyre, minőségi eszközökre, a tevékenységét támogató légkörre és elegendő időre, hogy addig alkothasson, ameddig kedve tartja. A tevékenység témában, anyaghasználatban, színvilágban sok esetben összekapcsolódik az évszakok, ünnepek hangulatával. Célunk, hogy a gyermekek óvodánkban változatos anyagokkal (festék, zsírkréta, ceruza, gyurma, agyag, gipsz, papír, textil, fonal, üveg, termések, falevél, kavicsok, stb.), és technikákkal ismerkedjenek meg, az ezekhez szükséges eszközöket életkorukhoz, és fejlettségi szintjükhöz mérten biztonsággal, helyesen örömmel használják. Az óvodapedagógus feladatai: A tevékenységhez szükséges, hely, idő, és eszközök biztosítása az egész nap folyamán. Tegye az eszközöket a gyermek számára folyamatosan elérhetővé. Teremtse meg az alkotó tevékenységhez szükséges elfogadó, támogató légkört. A helyes eszközhasználat elsajátítását segítse, ösztönözze személyes példaadással, bemutatással, magyarázattal, dicsérettel, tevékeny segítségnyújtással. Minél több lehetőséget biztosítson az esztétikai élmények befogadására, a környezet esztétikai alakítására, az alkotókedv felkeltésére. Ismertesse meg a gyermekekkel a különböző technikák (rajzolás, festés, mintázás, kézimunka) alapfogásait, és biztosítsa a gyakorlás lehetőségét. A művészeti nevelés területeit ne elszigetelten, hanem komplex módon kezelje. Ismertesse meg a gyermekeket a különböző anyagok felhasználási módjaival. Örüljön együtt a gyermekkel az elkészült alkotásnak, gyönyörködjenek benne együtt. 1.15.10.5.1. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Örömmel, szívesen élnek a felkínált alkotási lehetőségekkel. Tevékenységüket az esztétikai igényesség jellemzi. Az eszközök használatának módját elsajátítják, és biztonsággal alkalmazzák. Önállóan és csoportosan is készítenek alkotásokat. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. 67

Alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színválasztásban érvényesítik kedvenc színeiket. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: Az ábrázolás eszközeivel, a megfelelő érzelmi hangulat, motiváltság megteremtésével, lehetőséget biztosítunk a gyermeknek saját belső világának megjelenítéséhez, esetleges szorongásainak kivetítéséhez, oldásához. 1.15.11. Nevelőmunkánk eredményeképpen a fejlesztés várható eredménye; iskolaérettség Az óvodánkban nevelkedő gyermekek belső érési folyamat és a családi óvodai nevelés együttes hatásaként az óvodáskor végére elérik az iskolai életmódhoz szükséges fejlettségi szintet. A fejlődés egy folyamatban valósul meg, amely feltételezi a folyamatosságot, a harmonikus és dinamikus növekedést. Az összehangolt nevelő hatások és belső feltételeik alapján a gyermekek elérik a testi, szociális és értelmi fejlettség kritériumait és megkezdődhet iskolai nevelésük, oktatásuk. Testi érettség jellemzői: megkezdődik a gyermekeknél a második alakváltás és a fogváltás, amelyek az idegrendszer érettségéről árulkodik; a gyermek elemi mozgásai összerendezettek (járás, futás kúszás, mászás, úszás, guggolás, szökdelések, stb..); eszközhasználata jó (olló, ecset, evőeszköz), ceruzafogása helyes, biztos, megfelelő nyomaték jellemzi, rajzoló mozgása lendületes; egyensúlyérzéke stabil (tud rollerezni, kerékpározni); testsémája kialakult, biztonsággal ismeri saját testét; finom mozgásai összerendezettek, a vállöv, csukló, ujjak mozgékonyak, függetlenek egymástól, végtagjait egymástól függetlenül tudja mozgatni; beszéde érthető, beszédmozgása összerendezett; kialakult a kéz, láb, szem dominanciája. Szociális érettség jellemzői: az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, azoknak akkor is törekszik eleget tenni, ha nincs hozzá kedve vagy fáradt; 68

feladattudata kialakult, feladattartása jó, a szabályokhoz alkalmazkodni tud, azokat a megismerés után betartja, érdeklődi a fejlettségi szintjének megfelelő nehézségű feladatok iránt; kudarcokat tűri, frusztrációs toleranciája jó, belátja, hogy hibázni nem baj, a hibázás a tanulás egyik útja; különbséget tud tenni jó és rossz magatartásforma között, törekszik a jót választani; bizalommal fordul az ismerős felnőttek felé, bátran kér segítséget, igényeit, kéréseit tisztelettel tudja kifejezni; tisztelettel viseltetik a felnőttek iránt. Értelmi érettség jellemzői: Az iskolai életre alkalmas gyermek általános tájékozottsága biztos. Tudja saját, szülei és testvérei nevét, saját születési dátumát, szülei foglalkozását, lakhelyét. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik az őt körülvevő világról. Életkorának és képességeinek megfelelően el tudja magát helyezni időben, társadalmi környezetben, ismeri az évszakokat, napszakokat, napokat és azok változásait. Beszéde érthető, árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen fogalmazza meg gondolatait, érzelmeit. Fogalmi gondolkodása megfelelő, gondolkodásmenete logikus, elemi gondolkodási műveleteket biztonsággal elvégzi (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek végzése, ítéletalkotás). Képes az önálló munkavégzésre, feladatvégzésre, problémamegoldó gondolkodása fejlett. Hosszú és rövid idejű emlékezete stabil, megfelelően fejlett. Vizuális és auditív emlékezetének működése életkorának és fejlettségének megfelelő, mely segíti az ismeretek rendszerré szerveződését, az alkotó felhasználást. Figyelme jól rögzíthető és tartós. Térérzékelése biztos, önmagához viszonyítva a tárgyak helyzetét felismeri és megnevezi. Jobb-bal irányokat differenciálja, iránykövetésre képes. Reprodukáló képessége térben és síkban is kialakult, határozott. Le tudja utánozni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy a síkban alkotott mintát. Azonosságokat és különbözőségeket biztosan felismeri. Alak, forma, szín és nagyságállandóság felismerésének képessége stabil. Hangok elkülönítésének képessége biztos, ennek segítségével képes a zöngés-zöngétlen hangokat megkülönböztetni, az időtartamot meghallani. Analizáló-szintetizáló képessége kialakult. A felsorolt alapképességek megléte segíti az iskolai tanulás örömteli és akadálymentes elkezdését a gyermekek számára. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében: 69

A megismerési funkciók zavarával és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 1.15.12. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai Legfontosabb célunk a gyermek személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, védelmének biztosítása a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. Emellett valljuk, hogy az óvodai nevelés során tilos bármilyen okból történő hátrányos megkülönböztetés, a humánus, megértő, egyéni bánásmód a kívánatos. A gyermekek eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába, ezért nagyon fontos, hogy az óvodapedagógusok ismereteket szerezzenek a családokról. Az óvoda és a családi nevelés együttműködése akkor lesz hatékony, ha a szülők és az óvoda között bizalom alakul ki. Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a különbözőségek elfogadása, más nemzetiségű vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetében. Az óvodapedagógus feladatai Szükséges figyelni a gondozást, a nevelést, a szülő elfoglaltságát, az érzelmi biztonságot/annak hiányát, a különélést/válást, a szorongást, a kötődést, a gátlásokat, a beilleszkedési nehézségeket, a szocializáció folyamatát, a család létszámot, az értelmi fejlettséget. Figyelni kell továbbá a gyermek játékaira, közösségi kapcsolataira, az alvászavarokra, az evészavarra, a szociális érettségre vagy éretlenségre és arra, hogy a tanköteles korú gyermek rendszeresen jár-e óvodába, nem hiányzik-e indokolatlanul. Feladatunk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal, védőnővel, nevelési tanácsadóval, gyermekorvossal. Feladatunk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismerni. 1.15.12.1. A gyermekvédelmi felelős feladatai Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét segíti. Az óvónők segítségével felméri a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket. Nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű gyermekekről. A veszélyeztetett gyermekek körülményeit mélyebben megismeri, koordinálja a probléma kezelését. Rendelkezésre áll a szülőkben felmerülő problémák és kérések megbeszélésére. 70

Tájékoztatja a szülőket a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, étkezési hozzájárulás megállapításának igénybevételéről. Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, úgymint: gyermekorvos, védőnő, önkormányzatok, gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálat, szakszolgálatok, valamint különböző megelőző és segítő szolgálatok. Közzéteszi a fentiek címét illetve elérhetőségét az óvodában. Sikerkritériumnak tekintjük, ha a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek esetében az iskolakezdés 80%-ban megvalósul. 1.15.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Fontosnak tartjuk a gyermekek és családjaik kiemelkedését a hátrányos helyzetből minden területen, ehhez kívánunk megfelelő motivációt nyújtani a mindennapok során. Szociokulturális hátrány esetén az óvónő és a dajka feladata a pedagógiai tapintat érvényesítése, a gyermek és szülő méltóságának tiszteletben tartása. Fokozott figyelemmel készítjük elő a gyermek beilleszkedését. Intézményünkben dolgozókra, és a szülőkre is jellemző, hogy nem mennek el érzéketlenül a bajba jutott gyermekek, családok mellett. Fontosnak tartjuk: a gyermekek megismerését az óvodába lépés előtt (első beszélgetés, anamnézis, fejlődés folyamatos figyelemmel kísérése). Ezután tudják meghatározni az esetleges lemaradást, és azokat az akadályokat, melyek a képességeiknek kibontakoztatásának útjában állnak. Az óvónők a gyermekekkel kapcsolatos nevelési, életvezetési tanácsokkal, javaslatokkal támogatják azokat a szülőket, akik erre igényt tartanak. Sokszor nagy segítség egy-egy információ pl. munkalehetőséggel kapcsolatban, vagy egyéni ruha és ételadomány, esetleg egyházunk szeretetszolgálata vagy lelkészi segítségnyújtás felé való irányítás, nem utolsósorban egy-két emberi, bíztató szó. Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Óvodánk biztosít minden, a törvény által elérhető szociális juttatást a gyermekek és családjaik részére. Tiszteletben tartjuk a családok egységét és intim közösség voltát, ezért nem szándékozunk a feltétlenül szükségesnél jobban részévé válni a család életének. Törekszünk arra, hogy felismerjük a jogos szükségeket, és segítsünk a rászorulókon a rendelkezésre álló eszközökkel, melyek a következők: hozzáférhetővé tesszük a nagycsaládosok számára elérhető kedvezményeket; segítséget nyújtunk az állami, önkormányzati szociális ellátó rendszer igénybe vételéhez szükséges iratok és igazolások megszerzésében és benyújtásában. 71

1.15.14. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Alapvető emberi szükségletek tiszteletben tartása. Emberi jogok tiszteletben tartása. Biológiai és társadalmi sokféleség. Ökológiai lábnyom, az emberi cselekedet nyomot hagy a természetben. Testi, lelki és szociális jólét biztosítása, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése. Egészségtudatos szemlélet. Preventív szemlélet. 1.15.14.1. Egészségfejlesztési program Az óvodai élet megszervezése során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésére, és az azokkal összefüggő feladatokra. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné Egészséges táplálkozás Az egészséges életmód szerves része az egészséges táplálkozás, mely óvodáskorban a növekedés, fejlődés egyik legfontosabb feltétele. A gyerekek az óvodában napi háromszori étkezéssel kellő összetételben és elosztásban kapják meg napi tápanyagszükségletük kb. 65-70%-át. Ügyelünk arra, hogy az étkezésekre mindig azonos időpontokban kerüljön sor. A gyermekeket ösztönözzük, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására, megkóstolására. Felhívjuk a szülők figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára az otthoni kiegészítő étrend helyes összeállítására. Alkalmanként előadásokat szervezünk a szülők tájékoztatására pl.: védőnő, gyerekorvos. Óvodánk melegítőkonyhájában elengedhetetlen a megfelelő higiénia alkalmazása, az élelmiszerek a tárolásukra vonatkozó eljárások betartása. Eljuttatjuk véleményünket, az ételt készítő, szállító céghez, így ez segít abban, hogy az étrend és az ételek minősége a gyerekek szükségleteinek megfelelő legyen. Folyadékot (vizet) a nap bármely időszakában biztosítjuk a szomjas gyerekek részére. 72

A gyerekek étrendjéből nem hiányozhat a mindennapi gyümölcs és zöldségadag. Mindennapos testnevelés, mozgás A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség ismeretében változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása (mindennapos testnevelés, szabad mozgáslehetőségek), a napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás (szabadban), tudatos, a nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék fejlesztésére, a tér mozgásos megismerésére irányuló mozgások, kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességek fejlesztése lehetőség a csoportok egymás közötti mozgásos tevékenykedtetésére, a prevenciós torna, gyógytestnevelés, vízhez szoktatás és egyéb változatos mozgáslehetőségek felkínálása, mozgásos játékeszközök biztonságos használatának életkori szinten történő megismertetése, szülők bevonása a mozgásos tevékenységekbe (egészségvédelmi nap, sportnap, stb.). Testi és lelki egészség fejlesztése A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges az egészséges környezet biztosítása. Ezen a területen a legfontosabb a gyermekeket körülvevő környezet tisztán tartása, melyet napi többszöri takarítással biztosítunk. Megfelelő szabályrendszer kialakításával építjük ki a gyermekekben a saját környezetük rendben tartásának igényét. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk. Az udvari játszóeszközöket úgy telepítettük, illetve elkülönített élettereket alakítottunk ki, hogy sokrétű mozgási lehetőséget biztosítsunk a gyermekek számára. A csoportszobákat és a közös helyiségeket igyekszünk barátságossá, otthonossá, esztétikussá tenni, a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz megteremtjük a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja 73

nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezethet. Az óvoda ellátja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Bántalmazásra, és elhanyagolásra utaló jelek észlelése esetén pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez a gyermekjóléti szolgálatnál. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Tapasztalatainkat, a szükséges intézkedéseket a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációban összegezzük. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzatot, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit (aláírásukkal igazolják). Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét (védő-, óvóelőírások figyelembe vételével). A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Személyi higiéné A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség szerint a testápolás pótlása az óvodapedagógus és a segítők együttes feladata. A legfőbb személyes higiéniás feladat: a kézmosás, szokássá fejlesztése, a saját felszerelés használata. Alapkövetelmény, hogy személyi higiéniás felszerelés minden gyermek részére álljon rendelkezésre. A testápolás a gyermekek szükség szerinti tisztálkodását, tisztaságigényük kialakítását szolgálja. A testápolási műveletek az óvodapedagógus és a gyermek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is elősegítik. A családi és óvodai gondozási szokások összehangolására törekszünk. Szükség esetén megbeszéljük a szülőkkel a helyes teendőket-segítséget nyújtva ezzel a gyermek otthoni gondozásához. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztításához, a 74

WC-használatához megteremtjük a feltételeket. Minél kisebb egy gyermek, annál nagyobb szüksége van a testápolás során a felnőttek közreműködésére. Ezt szem előtt tartva alakítjuk ki a helyes szokásokat, eljuttatva a gyermekeket az önálló testápolásra. A gyermekek fokozatosan jutnak el odáig, hogy önmagukkal, ruházatukkal szemben igényeljék a tisztaságot. Ehhez nagyon fontosnak tartjuk az óvónők és dajkák személyes példamutatását. 1.15.15. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében minden gyermeknek nemre, fajra, bőrszínre, anyanyelvre, anyagi helyzetre való tekintet nélkül joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az óvoda minden dolgozója tiszteletben tartja a gyermekek személyiségi jogait és az óvodásokat is arra neveli, hogy egymással úgy bánjanak, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés. Mindezekhez szükséges intézkedések, feladatok: egyénre szabott, differenciált fejlesztés; gyermekközpontú, családorientált nevelés kialakítása; szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése; rendszeres óvodába járás ösztönzése; hátrányos megkülönböztetés elkerülése. 1.15.16. Sajátos nevelési igényű gyermekek Cél az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyerekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése. Célunk azon gyermekek befogadása és integrált nevelése, akik a szakértői vélemény alapján a többi gyermekkel együtt nevelhetők. Az intézmény Alapító okiratában meghatározottak alapján óvodánkban a fejlődés egyéb pszichikai zavarával (tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) és beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarokkal küzdő gyermekek óvodai nevelése zajlik. Egyéb esetekben kötelezettség nélkül, eseti elbírálás, a családdal együtt meghozott döntés alapján vállalhatja az óvoda a befogadást. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket a különböző súlyosságú és komplexitású az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. 75

Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. A fejlesztés során kiemelt feladat, hogy a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok, egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben és a szülők aktív bevonásával történik. Megelőzni a teljesítmény kudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Egyéni fejlesztési terv vezetése szakember ellenőrzésével. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. 1.15.16.1. A pedagógus feladatai a gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztő munka, melyben az ismeretszerzés sokoldalú cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel valósul meg, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. beszédszervek ügyesítése, szókincs fejlesztése, a nyelvi rendszer kiépítése, amely során a természetes beszédfejlődés menetét kell követni. Fontos, hogy a gyerekek és a környezetük megszokják, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek igénye, kötelessége és lehetősége is ugyanaz, mint a csoport többi tagjának. Olyan személyes példaadás biztosítása, melynek hatására a gyerekek toleranciát tanulnak, elfogadják társuk többiektől eltérő tulajdonságát. A szakszolgálat felméréseinek eredményeire alapozva egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozása, a fejlődési naplóban történő rögzítése. Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált neveléséhez, az integráció sikerességéhez egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokat is biztosítunk. Ezek a foglalkozások a sérült gyerekek egyéni fejlesztését, megsegítését szolgálják a megfelelő szakember segítségével. 76

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 2. A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, ÓVODA ÉS SPORTISKOLA HELYI TAN- TERVE 2.1. A tantárgyi struktúra és óraszámok Általános iskola alsó tagozat 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Angol nyelv 2 Matematika 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) Bibliaismeret 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének - zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (2) (2) (3) (3) Angol nyelv 1 1 2 2 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 1 1 1 1 Összesen 26 26 26 28 Általános iskola 5 8. évfolyam Száva utca Tantárgyak 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 3 Angol nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 (Erkölcstan helyett) Bibliaismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 77

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1,5 1,5 Ének zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 * Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 * 1 * 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (2) (3) (3) (3) Angol nyelv 2 2 2 2 Matematika 1 1 0,5 Magyar nyelv és irodalom 0,5 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 1 1 1 1 Összesen 29 29 32 32 x Az ötödik évfolyamon a dráma tantárgyat a magyar nyelv és irodalom tantárgyba, az ötödik és hatodik évfolyamon a technika tantárgyat a vizuális kultúra tantárgyba integrálva tanítjuk. Általános iskola 5 8. évfolyam Újszász utca Tantárgyak 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 3 Angol nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 (Erkölcstan helyett) Bibliaismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (2) (3) (3) (3) Angol nyelv 2 2 2 2 Matematika 1 1 0,5 Magyar nyelv és irodalom 0,5 78

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 1 1 1 1 Összesen 29 29 32 32 Sporttagozatos tantervű osztály Tantárgyak 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Angol nyelv 2 Matematika 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) Bibliaismeret 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Küzdelem és játék 1 1 1 1 Sportválasztás 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (0) (0) (1) (1) Angol nyelv 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 1 1 1 1 Összesen 26 26 26 28 Tantárgyak 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 3 Angol nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 (Erkölcstan helyett) Bibliaismeret 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Küzdelem és játék/hon- és népismeret 1 0,5 0,5 0,5 Természetismeret 2 2 Biológia, egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Tanulásmódszertan 1 0,5 79

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Sporterkölcstan 0,5 0,5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (1) (2) (2) (2) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 1 1 0,5 Magyar nyelv és irodalom 0,5 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 1 1 1 1 Összesen 29 29 32 32 Gimnázium 9-12. évfolyam Általános tantervű osztály Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 (Etika helyett) Bibliaismeret 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (4) (4) (6) (8) Angol nyelv 2 2 1 1 Matematika 1 2 1 1 Érettségi felkészítés 4 6 Történelem 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 1 2 Összesen 37 38 36 37 Emelt óraszámú biológia-kémia tantervű osztály 80

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 (Etika helyett) Bibliaismeret 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (4) (4) (6) (8) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 2 1 1 Biológia 1 1 3 Kémia 1 3 4 Fizika 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 1 2 Összesen 37 38 36 37 Emelt óraszámú matematika-fizika/informatika tantervű osztály Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 (Etika helyett) Bibliaismeret 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 81

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (4) (4) (6) (8) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 2 2 3 3 Biológia Kémia 1 Fizika 1 2 4 Informatika (fizika helyett választható) (2) (4) Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 1 2 Összesen 37 38 36 37 Emelt óraszámú történelem-magyar tantervű osztály Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 Filozófia (Etika helyett) 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (4) (4) (6) (8) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 82

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Történelem 1 1 2 3 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Latin nyelv 1 1 1 1 Filozófia 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 2 2 Összesen 37 38 37 37 Emelt óraszámú történelem-matematika tantervű osztály Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 Filozófia (Etika helyett) 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (4) (4) (6) (8) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 2 2 3 3 Történelem 1 1 2 3 Filozófia 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 2 2 Összesen 37 38 37 37 Általános tantervű osztály nyelvi előkészítő évfolyammal Tantárgyak 9. Ny 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 4 83

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Angol nyelv 14 5 5 3 3 Második idegen nyelv 4 3 3 3 3 Matematika 2 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 (Etika helyett) Bibliaismeret 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 2 2 Informatika 3 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (2) (2) (6) (8) Második idegen nyelv 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 Érettségi felkészítés 4 6 Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 2 1 2 Összesen 32 37 38 36 37 Sporttagozatos tantervű osztály Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 (Etika helyett) Bibliaismeret 1 Biológia és egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 84

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 Informatika 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Tanulás módszertan 1 Sporttörténet 1 Sportági ismeretek 1 Testnevelés-elmélet 0,5 Sportegészségtan 0,5 Edzéselmélet 0,5 Sport és szervezetei 0,5 Sportpszichológia 1 Sportetika 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (2) (2) (5) (7) Angol nyelv 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 Érettségi felkészítés 3 5 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Bibliaismeret (nem számít bele az órakeretbe) 2 2 1 2 Összesen 37 38 36 37 2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - A keresztény erkölcsiséggel ütköző részeket akár tartalmilag, akár a könyv illusztrációiban ne tartalmazzon. - Szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzéken. - A tankönyvek szakmailag magas színvonalúak legyenek. - Lehetőség szerint ún. felmenő tankönyvcsaládokat választunk, amennyiben nem lehetséges, akkor ügyelünk arra, hogy a tankönyvek kiválasztása mindenképp segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését. - A tankönyvek elfogadható áron beszerezhetőek legyenek. - A taneszköz feleljen meg az iskolánk helyi tantervében szereplő tananyagnak és követelményeknek. - Az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek. 85

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévet megelőzően folyó év május 31-ig - tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásáról a szülői közösség, a szülői szervezet és a szülők egyénileg is észrevételt tehetnek, véleményt mondhatnak. A tantárgyak tanításához szükséges egyéb eszközök beszerzését a szaktanárok javaslata alapján, a szakkollégium egyetértésével az iskola amennyiben költségvetésben erre lehetőség van biztosítja. 2.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1. Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében található különösen jelentős egyéni, fejlődésbeli különbségek a pedagógiai kezelését kiemelten fontosnak tartjuk. Iskolakezdéstől folyamatosan segítünk a gyermekeknek, hogy a játékos óvodai életből fokozatosan hozzászokjanak az iskolai tanuláshoz, és az ehhez kapcsolódó tevékenységekhez. Tanulási módszerek kialakítása - Felkészítjük a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a tanult információkról). - Gyakoroljuk, a közös verstanulást, és az önálló tanulás technikáit. Személyre szabott, tanulásra vonatkozó tanácsokat is adunk a gyerekeknek. - Kialakítjuk a hatékony tanulási szokásrendet. Optimális tanulási körülményeket teremtünk. - A tanulókat játékosan motiváljuk. Napköziben a megfelelő időbeosztásra, a tantárgyak helyes tanulási sorrendjére tanítjuk meg őket. - A tanulók aktivitására építő módszereket használunk a tanórák során, a kooperatív tanulást (páros és csoport munka) és az egyéni differenciálást. - Naponta fejlesztjük a tanuláshoz szükséges alapkészségeket (figyelem, emlékezet, gondolkodás, szókincs, olvasás és szövegértés). - Segítünk a tanulási, magatartási nehézségek leküzdésében, a problémákat a szülőkkel és a fejlesztő pedagógusokkal megbeszéljük. Iskolai fegyelem kialakítása - Az iskola Házirendjét az iskolába lépés első napjaitól kezdve fokozatosan megismertetjük a kisdiákokkal. Az iskola belső rendjének betartására nap mint nap hangsúlyt fektetünk. (Személyes példaadással is.) - Megszervezzük az osztály közösségét. Megbeszéljük az osztály magatartás és szorgalom értékelésének módjait. Valamint a tanterem rendjével kapcsolatos tudnivalókat. (Osztályterem rendje: tisztaság, padrend, táskarend, szekrény rendje.) - Ennek megfelelően felelősi rendszert alakítunk ki. - Megbeszéljük a közös játékok szabályait. - A helyes étkezés, önálló öltözködés elsajátítására is nagy hangsúlyt teszünk. 86

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Az iskolai figyelem kialakítása - A hatékony tanulás elengedhetetlen feltétele: a figyelem fejlesztése. - Helyes figyelmi magatartást alakítunk ki, játékos megfigyelési és koncentrációs gyakorlatok segítségével. (Képek, memória játékok, ábrák, hangok, ritmusok, mozgások segítségével.) A kötelességérzet kialakítása: - Arra törekszünk, hogy a kötelességérzet önmaguk felé és a másik ember felé is már a kisiskolás kor elején kialakuljon, később továbbfejlődjön. - Erősítjük ezzel párhuzamosan a tanulókban az egymás iránti felelősségvállalást is. - Ennek érdekében önmagukat és másokat is értékelhetnek. - Önállóan vállalnak feladatokat, amelyek elvégzéséért ők a felelősek. 2.3.2. A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik negyedik évfolyamán lényegessé válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok és a kulcskompetenciák kialakítása. Fokozatosan előtérbe kerül a motiválási és tanulásszervezési folyamat, melynek során személyes példaadással nyújtunk megfelelő motivációt: - törekszünk a tanulás iránti érdeklődés megőrzésére, növelésére, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, - segítjük a belső motiváció kialakulását változatos megoldásokkal, - fejlesztjük az önismeretet, önértékelést a képességeik által meghatározott legjobb teljesítményük elérése érdekében, - fejlesztjük a tanulók alapvető képességeit, készségeit, kreativitását, valamint egyéni tanulási módszereit és szokásait, - szorgalmazzuk az önálló tanulást és önművelést, valamint kialakítjuk és fejlesztjük az egyéni feladatmegoldásokra való hajlandóságukat, képességüket, - törekszünk annak kialakítására, hogy vállaljanak egyéni felelősséget elvállalt/kapott feladataikért, tevékenységeikért, - fejlesztjük a csoportban történő együttműködés és alkalmazkodás képességét a kooperatívinteraktív tanulási technikák alkalmazásával, - egyéni bánásmódot alkalmazunk, differenciálunk a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint a tehetséges tanulók esetében, és növeljük esélyeiket a jobb teljesítmény elérésére és tehetségük kibontakoztatására, - igyekszünk feltárni a tanulási nehézségek, hátrányok mögötti okokat, és megadni a megfelelő segítséget a fejlődéshez, továbbhaladáshoz, - törekszünk a személyre szóló fejlesztő értékelésre, - törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, - fejlesztjük a mozgáskultúrát, a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és a hallást, - hangsúlyt fektetünk a rendszeres testmozgásra és az egészséges életmódra nevelésre. 87

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 2.3.3. Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek, készségek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az alsó tagozathoz képest nagymértékű változások történnek a tanulók életében, amelyek figyelembe vételével kell meghatározni az oktató-nevelői munkánkat: - nagyobb mértékű tantárgyi szakosodás, komolyabb elvárások - szaktanárok megjelenése - osztályzattal történő értékelés előtérbe kerülése - erősebb feladattudatosság kialakítása - esetenként új osztályközösséghez való alkalmazkodás - fokozott önállósodás - korai pubertáskor testi-lelki változásai Kulcskompetenciák megalapozása: - Különösen az 5. évfolyamon mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni és csoportos tanulási módszereit és szokásait. Törekszünk arra, hogy komplex módon fejlesszük a kompetenciák különböző területeit. - Az egyéni felelősség és feladatmegoldás erősítése. - A csapatmunkára való képesség fejlesztése. - A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció képességének alapozásával segítjük a harmonikus személyiségfejlődést. - Az egészséges életvitel kialakításához a mindennapok gyakorlatával és különböző tantárgyakon keresztül (testnevelés, természetismeret, bibliaismeret, idegen nyelv) nyújtunk segítséget. - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásához helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával kívánunk hozzájárulni. - Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a különböző tantárgyak és az osztályközösségi élet lehetőségein túl a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is támogatjuk. - Az értő olvasás folyamatos fejlesztése és elmélyítése. - A digitális kompetencia fejlesztése, az eszközök megfelelő használatának alkalmazása. Az eszközök használatával kapcsolatos veszélyekre történő figyelemfelhívás. Az internet függőség kerülése. Célzott, csak a digitális technika eszközeivel megoldható feladatok esetén használjuk a digitális technikát. Az együttműködési készség fejlesztése - A tanórákon és a tanórákon kívüli tevékenység során a különböző csoportokban sok lehetőség adódik az önismeret alakítására, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztésére, az együttműködés értékének tudatosítására a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 88

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve A tanulói tudás megalapozása A diákokat fokozatosan rávezetjük arra, hogyan kezeljék a minőségileg és mennyiségileg megváltozott tantárgyi követelményeket. Törekszünk arra, hogy a tantárgyunkkal kapcsolatos követelményeket fokozatosan vezessük be. A feladattudatosságot a következetes és rendszeres számonkérés által folyamatosan erősítjük. Fontos ráébreszteni a tanulókat arra, hogy a régi-új tantárgyak iránti érdeklődésük, azok sajátosságainak megismerése nagymértékben megalapozza a későbbi tanulmányaik alakulását. - Fontos szempont ebben az időszakban a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. - A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésével, az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés serkentésével alapozzuk meg a felső tagozat következő két évfolyamát. 2.3.4. A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy a tanuló fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; - a mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció képességének megalapozása; - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése; - a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttműködés fontosságának felismerése; - a kreativitás fejlesztése; - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; - a jegyzetelés megtanítása; - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése; - személyre szóló, fejlesztő értékelésük megvalósítása; - a felnőttek, szülők tisztelete és a velük való együttműködési készség kialakítása. 89

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 2.3.5. A gimnázium 9 13. évfolyamának pedagógiai feladatai A gimnázium 9 13. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 2012. szeptember 1-jétől kezdve a mindennapos testnevelést 1.,5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben vezetjük be, a többi évfolyamon mindennapos testmozgást kifutó rendszerben szervezzük. A mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük, amelyből legfeljebb heti két órában - Előzetes igényfelmérések és létszámfüggvény alapján főleg 6., 7., 8. órában sportág specifikus, azaz dominánsan egy sportágra épülő oktatást valósítunk meg. Ezekre az órákra az évfolyamból választás alapján csoportokat (minimum 4) alakítunk ki. A meghirdetett sportok a következők lehetnek: szertorna, labdarúgás, futsal, kosárlabda, kézilabda, floorball, atlétika, kötélugrás, speed-staks, asztalitenisz, tollas, tenisz, labdás ügyességfejlesztő, motorikus képességfejlesztő, tartásjavító gyógytestnevelés, úszás, túrázás. Adott tanévre meghirdetett sportok évfolyamban tanító tanár irányultságának függvénye, illetve a telephelyen tanulói létszám függvénye. A telephelyen az évfolyamon egy osztály esetében nem bontunk csoportot, hanem sportágspecifikus órákat tartunk. - A 3. és 6. évfolyamon, a sportiskolásoknál pedig 2. és 3. évfolyamban kötelező úszásoktatást szervezünk. Ezeket az órákat összevontan (dupla órában) tartjuk meg. - Lehetőséget adunk arra, hogy a versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanulóink az igazgatóhoz benyújtott kérelem alapján, a tanévre érvényes versenyengedély és a 90

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve sportszervezete által kiállított igazolás felmutatásával a sportszervezet keretei között szervezett edzésen vegyen részt, és így kiváltsa a plusz két órát. - A sportiskolában alsó tagozaton atlétika, labdarúgás, kosárlabda és szertorna-akrobatika sportágban sportágspecifikus testnevelést tartunk, felső tagozaton és gimnáziumban ezekben a sportágakban délelőtti edzéseket szervezünk. A mindennapos testnevelés tárgyi feltételei: - Újszász utcai telephelyen: sportpálya, 2 tornaterem, salakos grundpálya - Száva utcai telephelyen: műfüves sportpálya, rekortános sportpálya, 2 tornaterem, 2 salakos teniszpálya - A sportiskolások számára a fent felsoroltakon kívül az Ikarusz atlétika pálya, MLTC füves és műfüves pálya, Metro Teniszakadémia műfüves sátor, BKV Előre SC nagy és kis pályák. 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztá-sunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint általános iskolai részben a délutáni sportfoglalkozások és szakkörökön kívül más választható tantárgy nincs. A délutáni foglalkozások meghirdetése a foglalkozást tartó tanár nevével történik. A gimnáziumon a diákok választhatnak, hogy mely tantárgyból vesznek részt érettségi felkészítésen, valamint művészetekből mely részterülettel szeretne foglalkozni. 2.6. Projektoktatás A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló problémák köré csoportosító, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Oktatási eszközként nélkülözhetetlen azokban a komplex témakörökben, ahol a célkitűzésekben a konkrét tapasztalatszerzést feltételezik. Ilyen például az intézményünk pedagógiai programjában is szereplő környezettudatos, felelősségteljes magatartás oktatása-nevelése. A projektoktatás eszközeinek megválasztása az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. Általános iskolai és gimnáziumi évfolyamokon megvalósulhat tanulmányi kirándulásokhoz kapcsolva, kulturális tevékenységek szervezésével, iskolánk hagyományaihoz illeszkedő tematikus napokon, melyeket nagy sikerrel alkalmaztunk az elmúlt években, jellemzően bibliaismereti, humán, vagy reál témákban. Továbbá általános iskolai évfolyamokon erdei iskolában, illetve egyéb olyan szakórai tevékenységeken, melyekben megvalósul a projektszemléletre jellemző problémamegoldó tevékenykedtető munkaforma. A gimnáziumi 9. évfolyamon dráma és tánc, valamint felerészben projektoktatási formában a 11 12. évfolyamos művészetek tantárgy oktatásában. 91

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét (esélyeinek javítását) szolgáló intézkedések Iskolánk kiemelt feladatának tartja a hátrányos körülmények között élő tanulók tanulmányi problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: - Az intézmény integráltan nevel és oktat minden az intézmény céljaival együttműködő diákot. - A tanulási kudarcok okainak feltérképezése, tipizálása és ez alapján a diákok kisebbnagyobb csoportjaira, vagy egyes diákokra szabott tanulást segítő programok, metódusok alkalmazása. - Fejlesztő pedagógiai tevékenység. - A diákok egymástól tanulásának ösztönzése, segítése. - A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: - ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, - az ehhez szükséges források megléte esetén további tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, - az ehhez szükséges források megléte esetén tanulmányi kirándulások és iskolán kívüli programok anyagi támogatása, - a jogszabályok által meghatározott körnek ingyenes vagy kedvezményes étkezés biztosítása, - javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. - Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. - A tanulók jogainak fokozott védelme. - Rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). - Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel, illetve az általuk elfogadott lelkészekkel. - A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésen egyrészt a tanulói teljesítmény vizsgálatát, tehát a pedagógiai ellenőrzést, másrészt a vezetői ellenőrzést és értékelést értjük. Ez utóbbi terület kiterjed a pedagógiai ellenőrzésre és értékelésre is, bár ennél szélesebb körű feladat, hiszen kiterjed az iskolában végzett pedagógiai munka egészére. 92

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Az iskola a tanulók életének csak egyik részét alkotja, így az iskolai teljesítmény is csak a teljes személyiség teljesítményének egyik része. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a tanulói munka értékelése ne olvadjon egybe a tanuló személyének értékelésével, ami nem feladatunk. Az iskolában kapott érdemjegyek és osztályzatok kizárólag az iskolában nyújtott tanulmányi teljesítményt és az itt tanúsított szorgalmat minősítik. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az osztályzatokat és érdemjegyeket nem a tanár adja, hanem a tanuló éri el, szerzi meg aktuális teljesítményével. Ennélfogva mindenki előtt nyitva kívánjuk hagyni a lehetőséget a teljesítmény jobbítására, a fejlődésre, arra törekedve, hogy a diákok ne érezzék magukat semmilyen szerepbe vagy értékkategóriába kényszerítve. Iskolánkban minden évfolyamon jelen van a minél jobb teljesítmény elérésére való törekvés, együtt azzal a tanulói magabiztosságot eredményező pedagógusi hozzáállással, miszerint a tanulókat nem kényszerítik képességeiket, adottságaikat meghaladó teljesítményre. A személyes motiváción túl az iskola értékelési rendszere is hivatott segíteni a tanulók hatékony munkavégzését. Az iskolai értékelés alapját képezi az egyenlő elbírálás elve. Az objektív és célirányos értékelés érdekében a tanulók egyes tantárgyakon belül nyújtott teljesítményét a szaktanárok folyamatosan értékelik. A szóban és írásban adott visszajelzések megerősítést jelentenek a tanulók számára, és biztosítják a visszacsatolást a tanár számára. Ez a kétirányú folyamat teremti meg a folyamatos korrekció lehetőségét mindkét oldalon. A pedagógiai szabadság keretében a pedagógusok szabadon élhetnek a diagnosztikai és szummatív értékelés lehetőségeivel. A nevelőtestület megállapodása alapján minden tantárgyból félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell adni, de emellett törekedni kell a minél nagyobb számú érdemjegy adására annak érdekében, hogy biztosítsuk a félévi és év végi osztályzatok realitását. Az érdemjegy motiváló hatását erősíti a tanár szóbeli vagy írásbeli szöveges indoklása. Az egy tanítási napon íratható dolgozatok számát és a javítás határidejét az iskola házirendje részletesen szabályozza. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi otthoni illetve a napközi foglalkozásokon történő felkészüléshez előírt feladatok mennyisége reális legyen, a tanulókat ne terhelje túl, továbbá az iskolai szünidőkben a tanulóknak lehetősége maradjon a pihenésre, felfrissülésre. A feladatok mennyiségének meghatározásában ezeket minden tanárnak kötelessége figyelembe venni. Alapelvünk, hogy az osztályzat összhangban legyen az érdemjegyekkel, kifejezze a fejlődési tendenciákat, és a tanulók szaktárgyakon belüli teljesítményét tükrözze. Kerülendő, hogy a szaktárgyakból adott érdemjegyek és osztályzatok a kollektív fegyelmezés eszközei legyenek. A szülőket és a diákokat rendszeresen tájékoztatjuk az érdemjegyekről és osztályzatokról. Félévkor és év végén a szaktanárok minden egyes tanulócsoport számára írásos értékelést készítenek az elvégzett munkáról, melyben értékelik a tanulócsoport teljesítményét, feltárják a problémákat, megjelölik a következő tanulmányi szakasz főbb céljait és feladatait. Az egyes tantárgyak értékeléseit osztályonként összegyűjtve elérhetővé tesszük a szülők és a diákok számára. A tantárgyakon belüli pedagógiai értékelésen kívül iskolánk a lehetőségektől függően bekapcsolódik kerületi és fővárosi szintű diagnosztikai és szummatív mérésekbe is, melyek fontos visszajelzést adnak tanulóink képességeiről, készségszintjéről és tárgyi tudásáról. Ez jelentős mértékben visszahat nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelésére. Az értékelés alapvető céljai: objektív visszajelzés a szaktárgyakban nyújtott teljesítményről; hozzájárulás az önértékelési képesség kialakításához; 93

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. Az értékelés alapelvei: az értékelést mérés előzze meg; legyen objektív, megalapozott és megbízható, valamint egységes és áttekinthető; feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének; segítse a továbblépést; legyen előítéletektől mentes, személyválogatás nélküli, jelezze a sikert és a kudarcot is; A tanulók pedagógiai célú értékelésének másik fontos területe a magatartás és szorgalom értékelése a tanév folyamán folyamatosan, félévkor, illetve év végén, az iskola házirendjében megfogalmazott alapelvek és elvárások szerint. A magatartás és szorgalom értékelésében kifejezésre jut az osztályban tanító szaktanárok és az adott tanulócsoport véleménye is. A végső döntés az osztályozókonferencián történik, az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök megegyezésével. Az értékelés alkalmazott formái: - Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a tanulók szöveges minősítést kapnak tanulmányi előmenetelükről. Ennek fokozatai: kiválóan teljesített / jól teljesített / megfelelően teljesített / felzárkóztatásra szorul. o kiválóan teljesített az a tanuló, akinek a százalékosan kifejezett teljesítménye 90 100%, az érdemjegyekkel kifejezett teljesítményének átlaga 4,5 5,0 közötti; o jól teljesített az, akinek a teljesítménye százalékban kifejezve 89 65% közötti, jegyekkel kifejezve a 3,5 és 4,49 közötti átlagnak felel meg; o megfelelően teljesített az, akinek a százalékokban mért teljesítménye 35 64% közötti, jegyekben mérve a 2,5 és 3,49 közötti átlagot éri el; o felzárkóztatásra szorul az a tanuló, akinél a százalékban kifejezett teljesítmény a 35% ot, osztályzatokkal mérve a 2,49-os átlagot nem éri el. o Ha a tanuló a felzárkóztatásra szorul minősítést kapja, a tanítónak, tanítóknak a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárnia a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tennie a szükséges intézkedésekre, és tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulónak az eredményes felkészüléshez. - 2. évfolyamon év végén, 3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4. évfolyamon félévkor érdemjegyekkel jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) és a fenti szöveges minősítéssel is értékeljük előmenetelüket. - 4. évfolyamon év végétől az általános iskolában a tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); a készségtantárgyak (testnevelés, ének, rajz, technika) értékelése: kiválóan megfelelt /jól megfelelt / megfelelt / nem felelt meg. Ezek szükség esetén a következők szerint válthatók át érdemjegyekre: kiválóan megfelelt jeles (5); jól megfelelt jó (4); megfelelt közepes (3); nem felelt meg. elégtelen (1). - A magatartás és szorgalom értékelése minden évfolyamon négy fokozattal, de szövegesen történik (példás, jó, változó, rossz, hanyag). 94

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve - 5 13. évfolyamon a tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Az 5-8. évfolyamon a készségtantárgyakból (testnevelés, ének, rajz, technika) nyújtott teljesítmény értékelésénél a kiválóan megfelelt / jól megfelelt / megfelelt / nem felelt meg kategóriákat alkalmazzuk. - A felsőbb évfolyamokon az értékelés formája a számszerű értékelés az ötfokozatú rendszer használatával. A magatartás és szorgalom értékelése négy fokozattal, de szövegesen történik (példás, jó, változó, rossz, hanyag). - Gimnáziumi évfolyamokon a mérés lehet szóbeli felelet, írásbeli felelet, dolgozat, házi dolgozat, illetve témazáró dolgozat. o Az írásbeli felelet az előző órán tanultak elsajátításának mérésére irányul. o A dolgozat több (4-5) órára feladott egység írásbeli mérése. o A témazáró dolgozat a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli mérés. - Egy tanítási napon egy tanulóval csak egy témazáró dolgozat íratható. Témazáró dolgozat mellett aznap még egy, de témazáró nélkül legfeljebb három dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni. A dolgozatot, írásbeli feleletet a szaktanár legkésőbb egy héttel a megíratás után kijavítva kiosztja a diákoknak. A tanár betegsége vagy hivatalos elfoglaltsága esetén a dolgozatok kiosztása a tanár visszatérése után egy héttel történik. Késedelmes kiosztás esetén a diák választhat, hogy elfogadja-e az így kapott jegyet. A témazáró dolgozatok és a beadott házi-dolgozatok kijavításának határideje kettő, a próba érettségi dolgozatoké pedig három hét. - A tanulók napi teljesítményét a következő módon értékeljük: o szóbeli feleletek, órai megnyilvánulások értékelése érdemjegyekkel 1 5-ig; o írásbeli feleletek értékelése százalékosan (és 1 5-ig osztályzatokkal); o egyéb teljesítmények, pl. gyűjtőmunkák, kiselőadások, szorgalmi feladatok stb. értékelése szintén érdemjegyekkel. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Adminisztratív feltétel az előző tanév eredménye befejezését igazoló bizonyítvány. Ha a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem éri el az elégséges szintet, nem bocsátható évismétlésre. A szaktanár köteles időben jelezni a szülők felé, hogy gyermekük a követelményeket nem teljesítette, és a felzárkóztatás érdekében pótló foglalkozásokat szervez. Iskolán belüli átjárhatóság: igazgatói engedéllyel, a szükséges különbözeti illetve pótlóvizsgák letétele után. A pedagógiai értékelés legmagasabb szintje a tanulók érettségi vizsgája, amely objektív megmérettetést jelent. A 2003-2004. tanévtől feladatunk tanulóink felkészítése a kétszintű érettségi vizsgára. Ezt szolgálja iskolánk rugalmas oktatási rendszere, a több tantárgyból megvalósult csoportbontás és a közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgákra felkészítő csoportok a 11-12. (13.) évfolyamon. 2.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 95

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra és vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot. Az ötödik tizenharmadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kaphatnak írásbeli házi feladatot. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi otthoni illetve a napközi foglalkozásokon történő felkészüléshez előírt feladatok mennyisége reális legyen, a tanulókat ne terhelje túl, továbbá az iskolai szünidőkben a tanulóknak lehetősége maradjon a pihenésre, felfrissülésre. A feladatok mennyiségének meghatározásában ezeket minden tanárnak kötelessége figyelembe venni. 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, az informatikát, a technikát, kémia és fizika tantárgyak esetében heti egy tanórán történik csoportbontás. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására, valamint kémia és fizika tantárgyakból ezáltal tudjuk biztosítani, hogy a tanulók önállóan végezzenek tanulói kísérleteket, méréseket. A csoportbontások elve: Angol nyelv: - A harmadiktól hatodik évfolyamig tudás és képesség szerint vegyes csoportokat alakítunk ki. - A hetedik évfolyamtól szintfelmérő dolgozat és év végi osztályzat alapján kialakított nívócsoport-bontásban történik az oktatás. Szervezési okok miatt ettől eltérő csoportbontás is alkalmazható, például, ha az angol tanár az osztályfőnök. Matematika: - A másodiktól a negyedik évfolyamig a szakértői bizottság, fejlesztő tanár illetve az osztálytanító véleménye alapján 4-6 fős felzárkóztató csoport, heti két órában tehetséggondozó csoport szervezünk. - Ötödik évfolyamtól nívócsoport-bontásban, hogy a differenciált, szintenkénti képzés biztosítsa többek között a tehetséggondozást, a hátrányok megszüntetését, minél több gyerek gyors sikerélményhez jutását, a gyerekek érdeklődési körének és haladási tempójának megfelelő képzést, ezáltal hosszú távú motivációját. A csoportok létszámának kialakításakor figyelembe vettük, hogy a tanár még tudja követni az egyes tanulók munkáját, és egyénekre lebontva képes legyen figyelemmel kísérni fejlődésüket, problémáikat. Így lett a csoportok száma minden évfolyamon a párhuzamos osztályok száma plusz egy. - Minden csoportban az összehangolt, egységes követelményrendszer mellett tudatosan, specifikus munkát végzünk. A csoportok átjárhatóak, év végén mérjük ehhez a tudásszinteket, figyelembe vesszük az osztályzatokat, szintfelmérők, évfolyamdolgozatok és a kompetencia mérés eredményeit. 96

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve A többi tantárgy esetében a csoportbontás kialakítása az órarend készítése határozza meg, legtöbb esetben fiú-lány szerinti bontást alkalmazunk. 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.11.1. Egészségnevelés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. Konkrét céljaink és feladataink az egészségnevelés területén: Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges megérteniük az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, hogy az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges, fejleszteni kívánt területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás technikáinak ismerete; a tanulási környezet alakítása; az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége; A mindennapos iskolai testedzés meghatározó területe az iskolai egészségnevelésnek. Az iskolai testnevelés célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése, mivel a modern, többnyire mozgásszegény életmód a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Ennek érdekében számos tanórán kívüli, szerezett sportfoglalkozást kínálunk diákjainknak: kosárlabda, szertorna, kézilabda, röplabda, atlétika, asztalitenisz fiúknak és lányoknak; balett, tánc lányoknak; labdarúgás fiúknak; gyógytestnevelés fiúknak és lányoknak. Az általános iskola alsó tagozatán a játékos egészségfejlesztő testmozgást biztosítjuk a 11.30 és 12.30 közötti szünetben. 97

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Iskolánk tantestülete fontos feladatának tekinti a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat megelőzését. Törekszünk az iskolai büfé kínálatának átalakítására az egészséges életmód követelményeinek megfelelően. Az egészségnevelésben fontos szerepet játszanak az osztályfőnöki órák is, az egészséges életmódról szóló témák feldolgozásával, valamint minden szaktárgyba beépítettük az egészséges életmódra való nevelés programjának megfelelő aspektusait. A jövőben tervezzük az egészségnevelést szolgáló, tanításon kívüli programok szervezését (sportnap, egészségnap, erdei iskola, túrák stb.). Egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Az egészségnevelési program eredményesen csak a tantestület támogatásával tud működni. Az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartása, munkavégzése példa értékű legyen a tanulók számára. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. Feladatuk: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak; szükség esetén a tanulók elsősegélyben részesítése; közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás- egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában; felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskolapszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek is, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. 2.11.2. Környezeti nevelés Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos szemléletet; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, az annak megőrzése iránti igényt; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; 98

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges bizonyos készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ennek érdekében minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s a benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtését kiemelt feladatnak tekintjük. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már részben megvalósult az együttműködés. Tanórán vagy tanórán kívül megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elméleti alapokat is szerezzenek, mivel véleményünk szerint csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az érdeklődő diákoknak szakköri foglalkozásokon tanítjuk meg. Kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben: 99

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve A tanév során a felső tagozatos osztályok erdei iskolában töltenek egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Diákjaink emellett a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó versenyeken indulnak, így a felkészülés során elmélyíthetik elméleti tudásukat. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartása, munkája példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladat hárul az iskolai az osztályközösségekre. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az iskolai környezeti nevelés területén is szükséges a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányaik során a tanulók részt vesznek több ilyen környezeti témájú intézménylátogatáson. 2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A minősítés szempontjai: - a tanuló tehetségéhez, képességéhez mérten igyekezzen kötelességének eleget tenni a tanulás terén, - tanúsítson együttműködést az oktatás folyamatában, - fejlessze képességét a megfelelő szorgalommal, - rendszeresen készüljön, felszerelése hiánytalan legyen. A tanuló magatartásának értékelése: - viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (pl. iskolabuszon, múzeumlátogatás, kirándulás alatt), - fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül (óraközi szünetben, napköziben), - társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is), - környezetének alakítása, védelme, - feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. A tanuló szorgalmának értékelése: - tanórai aktivitása, figyelme, - többletfeladatok vállalása, - felszerelésének megléte, rendben tartása, - házi feladatainak elkészítése, gondossága, 100

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve - kötelességtudatának fejlődése. 2.12.1. A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei Példás (5) tanuló az, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - a szívesen vállal feladatokat, azokat teljesíti, - kötelességtudó, szívesen vállal feladatokat, és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész, - az osztály- és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet többnyire betartja, - a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik, - kötelezettségeit és a rábízott feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti, - a vállalt és a rábízott feladatokat teljesíti, - az osztály - vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. 2.12.2. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi, 101

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - a tanórákon többnyire aktív, - többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait részben teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetéssel, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - a képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. Minősítés formái: Az általános iskolában a magatartást és a szorgalmat az osztályfőnökök havonta, a szaktanárok véleményét is kikérve pedig negyedévente minősítik érdemjeggyel. Gimnáziumban a magatartás és szorgalom minősítése a félévente megrendezett osztályozó konferenciákon történik. Félévkor, illetve tanév végén az évközi értékelések figyelembevételével, az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján kerül be az értékelés a bizonyítványba. 2.12.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei és formái 2.12.3.1. A jutalmazás elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiválóan végzi, példamutató magatartásával, közösségi tevékenységével hozzájárul az iskola jó hírének növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti. Ennek írásos formái: Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret Tagozatvezetői dicséret 102

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve Igazgatói dicséret Tantestületi dicséret Az igazgatói és a tantestületi dicsérethez az iskola tárgyjutalmat is adhat. Az a tanuló, akinek intézményi szinten kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Tanulmányi verseny keretében évfolyamonként a kiemelkedő eredményt elérő diákok jutalomban részesülnek. A tanulóknak az egész iskolai közösséget érintő, az intézmény hírnevét jelentősen emelő eredményeiről, sikereiről az iskola a honlapján tájékoztatást nyújt. 2.12.3.2. A fegyelmezés elvei Amennyiben a tanuló a házirendet vagy a vonatkozó jogszabályokat bármilyen módon megsérti, az fegyelmező intézkedést von maga után. A legenyhébb fegyelmezési fokozatban a pedagógus szóban figyelmezteti a tanulót. Súlyosabb esetekben írásos fegyelmi intézkedést alkalmaznak a pedagógusok. Az írásos fegyelmi intézkedést a tanuló tájékoztató füzetébe kell beírni. Ennek fokozatai: Szaktanári figyelmeztetés és intő Osztályfőnöki figyelmeztetés és intő Tagozatvezetői figyelmezetés és intő Igazgatói figyelmeztetés és intő Ezeket az intézkedéseket a pedagógusok, illetve a vezetők, a tényállás tisztázása után, saját hatáskörükben mérlegelve, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül alkalmazhatják. Az iskola vagyona és rendezettsége ellen megnyilvánuló destruktív vagy hanyag viselkedés, valamint az iskolai munka súlyos és ismétlődő megzavarása esetén a fegyelmezés alternatív formájaként a tanulási feltételek javítása, az iskolai tisztaság növelése, valamint a tanulói munka hatékonysága érdekében egyéni vagy közösségi plusz feladat róható ki. A plusz feladat az elkövetett vétség helyreállítását szolgálja és megfelel a vétség jellegének. A plusz feladatot a pedagógusok a tagozatvezető egyetértésével rendelhetik el. A plusz feladatról a tanulókat és szüleiket előre tájékoztatni kell. A plusz feladatot az iskola egy pedagógusa felügyeli és ellenőrzi. A köznevelési törvényben szereplő egyéb, súlyosabb büntetéseket a jogszabályok alapján, fegyelmi eljárás lefolytatása után lehet alkalmazni. A fegyelmezésnek általában fokozatosnak és mindig a cselekmény súlyával arányosnak kell lennie. Súlyosabb fegyelmezési formát, megelőző fokozatok nélkül, abban az esetben lehet alkalmazni, ha a cselekmény súlya ezt indokolja. 103

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 104

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 105

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 106

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 107

2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola helyi tanterve 108