EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. március 19. Közúti közlekedésbiztonság: az EU beszámolója szerint tavaly volt az eddigi legalacsonyabb a közúti halálesetek száma, és az Unió megtette az első lépéseket a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé 2012-ben 9%-kal csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az EU-ban. Az Európai Bizottság által ma közzétett legújabb számadatok szerint 2012-ben volt a legalacsonyabb az uniós országokban közúti közlekedésben elhunytak száma, mióta gyűjtik ezeket az adatokat. Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos így nyilatkozott: A 2012. év fordulópont volt az európai közúti közlekedésbiztonság szempontjából, hiszen soha nem volt még ilyen alacsony a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A tavalyi 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy 3000 emberéletet sikerült megkímélni. Ezek az eredmények igen biztatóak. Azonban továbbra is 75 ember veszti életét naponta Európa útjain, ezért nincs okunk az elégedettségre. Nagyratörő céljaink szerint 2020-ra a felére kívánjuk csökkenteni a közúti halálesetek számát az EU-ban, és ennek eléréséhez meg kell őriznünk a jelenlegi lendületet. A halálos kimenetelű közúti balesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos sérülés jut (például az agy vagy a gerincvelő károsodása). Olyan stratégiára van szükségünk, amellyel az EU-ban mindenütt csökkenteni tudjuk a súlyos közúti sérülések számát. Az országokra lebontott statisztika (lásd a lenti táblázatot) azt mutatja, hogy a közúti halálesetek száma még mindig jelentősen eltér az egyes uniós országok között. Továbbra is az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia és Dánia azok az országok, amelyekben a legalacsonyabb volt a halálos kimenetelű közúti balesetek száma; a statisztika szerint körülbelül 30 haláleset jutott 1 millió lakosra. A 2011. év adatai csalódást keltettek: a közúti halálesetek számát csak 2%-kal sikerült visszaszorítani; ezekkel összehasonlítva a 2012-ben elért 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy a tagállamok ismét a kitűzött cél felé haladnak, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkentsék a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. E cél elérése érdekében évente átlagosan mintegy 7%-os csökkenést kell elérni. A 2011-re vonatkozó közúti biztonsági statisztika leginkább aggodalomra okot adó vonása az volt, hogy nagymértékben emelkedett a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők mint például gyalogosok, motorkerékpárosok és idősek száma, noha összességében csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A 2012. évre vonatkozó előzetes adatok szerint 2012-ben jelentősen csökkent a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők száma. IP/13/236
A 2011 2020 közötti időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program A 2011 2020 közötti időszakra szóló európai közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program (lásd: MEMO/10/343) nagyratörő terveket határoz meg annak érdekében, hogy a közúti halálesetek száma az elkövetkező tíz évben a felére csökkenjen Európában. A gépjárműveknek, az infrastruktúrának és az úthasználók magatartásának javítására irányuló ambiciózus javaslatokat tartalmaz. A közelmúlt kiemelt kezdeményezései közé tartoznak például a következők: Új uniós vezetői engedély 2013 januárjától, amely szigorúbb szabályokat ír elő a fiataloknak a nagy teljesítményű motorkerékpárok használatához; A tagállamok által benyújtott nemzeti ellenőrzési tervek, melyek a bevált gyakorlatok gazdag forrását jelentik; 2012 november óta érvényben vannak a határokon átnyúló jogérvényesítési szabályok a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, gyorshajtás stb.) elleni szigorú fellépés érdekében; Folyik a munka egy, a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kidolgozása érdekében (lásd alább). A sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé: a jelenlegi helyzet A becslések szerint minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos és 40 kevésbé súlyos sérült jut. A két egymást követő tízéves időszakra szóló közúti közlekedésbiztonsági stratégia által is követett eredményorientált megközelítés kulcsfontosságú tényező volt a halálos kimenetelű közúti balesetek sikeres visszaszorításában. Sokat lehetne profitálni abból, ha hasonló figyelmet kapnának a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos, de nem halálos sérülések. A probléma az, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozó jelenlegi adatok általános jellegű, becsült adatok. Gondot jelent, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozóan az adatokat helytelenül állapítják meg és jelentik, illetve a valóban megtörténtnél kevesebb súlyos sérülést jelentenek, továbbá az adatok nem összehasonlíthatók az EU különböző részei között. Ezen okoknál fogva az Európai Bizottság a mai napon közzétett egy dokumentumot a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülésekről, amely körvonalazza a súlyos közúti sérülésekkel kapcsolatos, átfogó uniós stratégia kialakításához vezető következő lépéseket, amelyek az alábbiak: a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülés egységes meghatározása (2013-tól alkalmazandó); a tagállamok teendői a súlyos közúti balesetekre vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében (első adatszolgáltatás az EU egészére kiterjedő összehasonlítható adatgyűjtési módszerek segítségével az új fogalommeghatározás alapján, 2014); a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések számának csökkentésére vonatkozó cél kitűzésének elve (például a 2015 2020 közötti időszakra). 2
A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározásának uniós szintű rendszeréről történt megállapodás 2012-ben kulcsfontosságú előrelépést jelentett. Az Európai Bizottság intenzíven együttműködött a tagállamokkal a közúti biztonsággal foglalkozó magas szintű munkacsoportban, hogy a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározása tekintetében megállapodás jöjjön létre a sérülések súlyosság szerinti besorolására szolgáló MAIS (Maximum Abbreviated Injury Score) rendszer skálájának használatáról. A sérülések visszaszorítására irányuló stratégiára vonatkozó további információkért lásd: MEMO/13/232 5 fontos tény: Mit tudunk eddig a súlyos sérülésekről? A jelenlegi becslések szerint: Évente mintegy 250 000 ember szenved súlyos sérülést közlekedési balesetben az EUban, míg 2012-ben 28 000-en hunytak el a közutakon. Míg a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 43%-kal csökkent az elmúlt évtized során, a súlyosan sérült személyek száma csak 36%-kal esett vissza. A közúti közlekedés során leggyakrabban elszenvedett súlyos sérülések a fej- és agysérülések, ezeket a láb- és gerincvelő-sérülések követik. A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések különösen a védtelen közlekedőket, például a gyalogosokat, a biciklistákat és a motorkerékpárosokat, illetve bizonyos korcsoportokba tartozó közlekedőket nevezetesen az időseket sújtják. Súlyos közúti sérülések gyakrabban következnek be városban, mint vidéki utakon. A First milestones towards an injury strategy (Az első mérföldkövek a sérülésekre vonatkozó stratégia kidolgozásához vezető úton) című bizottsági szolgálati munkadokumentumot lásd itt: http://ec.europa.eu/transport/road_safety/topics/serious_injuries/index_en.htm. 3
Országokra lebontott közúti halálozási statisztika 2012-re 1 Tagállam 1 millió lakosra jutó halálesetek száma A halálesetek számának változása 1965 2010 2011 2012 Éves átlagos csökkené s 2000-2010 között 2010-2011 2011-2012 Belgique/België 147 77 78 73 6% 2% 12% България (Bulgaria) 91 103 89 82 3% 15% 8% Česká republika 150 76 74 71 5% 4% 4% Danmark 212 46 40 32 6% 14% 18% Deutschland 234 45 49 44 7% 10% 10% Eesti 178 58 75 65 10% 29% 14% Éire/Ireland 124 47 41 36 7% 12% 12% Ελλάδα (Elláda) 89 111 101 92 4% 9% 10% España 114 54 45 41 9% 17% 9% France 249 62 61 56 8% 1% 8% Italia 186 68 64 62 6% 6% 2% Κύπρος (Kypros)/Kibris 162 73 85 59 5% 18% 28% Latvija 290 97 86 86 10% 18% 2% Lietuva 250 90 97 100 9% 1% 2% Luxembourg 250 64 64 65 8% 3% 3% Magyarország 86 74 64 60 6% 14% 5% Malta 36 36 51 26 1% 40% 48% Nederland 202 32 33 32 7% 2% 1% Österreich 252 66 62 64 6% 5% 4% 1 A 2012-re vonatkozó adatok előzetes adatokon alapulnak; az egyes országok végleges adataiban előfordulhatnak kisebb változások. Az 1965. évi számadatok az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) adatain alapulnak. Az alábbi országok esetében az első adatok a zárójelben szereplő évről állnak rendelkezésre: Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Szlovénia (1970), Észtország, Lettország és Litvánia (1980). 4
Polska 79 102 109 93 4% 7% 15% Portugal 117 79 84 71 6% 7% 16% România 98 111 94 96 0% 15% 1% Slovenija 327 67 69 59 7% 2% 13% Slovensko 128 68 60 55 5% 13% 9% Suomi/Finland 230 51 54 48 5% 7% 11% Sverige 170 28 34 31 8% 20% 7% United Kingdom 146 31 31 28 7% 3% 12% EU 171 62 60 55 6% -2% 9% Kapcsolattartók: Helen Kearns (+32 2 298 76 38) Dale Kidd (+32 2 295 74 61) 5