INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum..
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Résztvevők: Dr.Petercsák Tivadar, Dr.Kelemen Judit, Jaskóné Dr.Gácsi Mária A tantárgy célja: A hallgatók tanári irányítás mellett, szemináriumi keretek között, egyéni kutatómunka révén elsajátítsák a szőlő- és bortermeléshez kapcsolódó népi tradíciókat Kreatívan alkalmazzák az így megszerzett ismereteket a mai iskolai és települési programok szervezése, a hagyományok megújítása során
A szőlőművelés technológiájához Hegyalján is hozzákapcsolódtak azok a mágikus hiedelmek, vallásos szokások, időjárási regulák Amelyek gyakorlásával analógiás módon a sikeres szőlőtermést kívánták biztosítani Ezért metszették a szőlőt növekvő holdálláskor Vihar esetén éles szerszámot fordítottak az ég felé, hogy széthasítsa a fellegeket, s ugyanezért harangoztak is
A szőlő érésekor volt fontos a madarak távoltartása: - ember formájú madárijesztőkkel, kerepeléssel Az esztendő jeles napjaihoz is kapcsolódtak a termésre vonatkozó hiedelmek: pl. január 22-én Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.
Számos szőlővédő szent kultusza jellemző vidékünkön is Akikhez a gazdák a szőlő védelmét és a bő termést remélve imádkoztak Szent Orbán tisztelete az ország más vidékein elterjedt Tokaj-Hegyalján néhány éve figyelhető meg kultusza Ennek alapja a Monokon őrzött Szent Orbán ereklye
Tipikusan hegyaljai szőlővédő Szent Simon, a zelóta és Judás Tádé Október 28-i névünnepük a 17. szd-tól szüretkezdő nap Ekkortól terjedt el kultuszuk is ezen a vidéken
A Tállyai Fáklyás Társulat konfraternitásként 1739-től napjainkig ápolja Szent Vencel tiszteletét Szeptember 28-i ünnepén búcsút tartanak az ekkorra szőlőfürtökkel és virágokkal feldíszített templomban Bort is szentelnek a Vencel oltárnál
SZÜRETI NÉPSZOKÁSOK A folklórhagyományok közül legtovább a szüreti népszokások maradtak fenn Felújításuk napjainkban is megfigyelhető Az uradalmakban a szüret végén a munkások díszes menetben szüreti koszorút vittek a szőlőbirtokosnak ajándékba, aki ezért vendégül látta őket Itt került sor a szüreti mulatságra, végzéstáncra
A szüret végét a hegyaljai városokban és falvakban is megünnepelték: szüreti vagy kapásfelvonulást szerveztek Ezen a lakodalmakból ismert tisztségviselők, zsáneralakok, tréfás figurák, a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó munkafolyamatok bemutatása, zenészek szerepeltek
Magyarországon csak Hegyalja 3 településének (Mád, Erdőbénye, Olaszliszka) felvonulásán ismert az antik Bacchus kultusz helyi változata: a hordón ülő magyar huszárként megjelenített, kezében lopótököt és poharat tartó baksus Hozzá minden gazda udvarán köszöntőt mondanak
A felvonulás része a táncos kerék és a bodnártánc A 20. szd elejéig a baksusjárást farsangkor tartották, csak ezt követően vált szüreti felvonulássá A baksus figura történeti gyökerei a táncos kerékkel és a bodnártánccal együtt német területekre vezetnek A 18. századi német betelepítések révén jelenhettek meg vidékünkön Az elemek közül a baksus az 1848/49-es szabadságharc után, a nemzeti ellenállás helyi szimbólumaként vált magyarrá
LAKODALOM A családi élet jeles alkalmai közül a lakodalomban a bor nélkülözhetetlen kelléke volt a jó hangulatnak, táncnak és nótázásnak A 19. szd közepén Tokaj-Hegyalján is három napig, vasárnaptól keddig tartott, amelyet a kézfogó és a jegyváltás előzött meg Ekkor még nem volt gyűrű, hanem a lány jegyajándékaként selyemkendőt és bokrétát kapott a vőlegény Ő pedig egy ezüst forintot adott a lánynak, azaz feleségül vette
Az első világháború után jelent meg a jegygyűrű, amit kiegészítőkkel a vőlegény vett menyasszonyának Ő ezt jegykendővel és jegyinggel viszonozta Ekkortól ismert a fehér menyasszonyi ruha is A lakodalmi tradíciókat legjobban a hegyaljai német falvak lakói őrzik, ahol a vőfélyversek között máig ismertek a borhoz kapcsolódó rigmusok is
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Petercsák Tivadar. egyetemi tanár
DR. KELEMEN JUDIT: FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Folklórhagyományok (2x2 tanóra) bodnártánc (kádártánc) betyár- és bujdosóénekek, katonadalok ivónóták, mulatónóták, bordalok
BODNÁRTÁNC (KÁDÁRTÁNC) Erdőbénye, kádártánc, 2013. Magyarországon egyedülálló csakis Tokaj-Hegyalján Erdőbényén a mai napig élő tánc mesterségtánc
A BODNÁRTÁNC DALLAMVILÁGA Az 1. dallam: A 2. dallam: A 3. dallam:
BETYÁR- ÉS BUJDOSÓÉNEKEK, KATONADALOK bujdosók: törökvilág, kuruckor (katonaszolgálatot nem vállaló ifjak, nincstelen jobbágyok, szerelmi csalódástól elkeseredett legények) betyárok (Vidróczki, Sobri Jóska, Rózsa Sándor) a `48-as szabadságharc,kossuth-nóták, toborzók
IVÓNÓTÁK, BORDALOK A király conbibator -ának, ivótársának lenni a középkorban megtisztelő címet jelentett. Miért? Mert az együtt-ivás, legalábbis elvileg, nem egyszerű borfogyasztást jelentett, hanem a férfitársaságok kötetlenebb együttlétét, a beszélgetések, híradások lehetőségét, események megtárgyalását, közben akár hősénekek vagy más tanulságos énekelt történetek meghallgatását is. (Dobszay) A kancsó körbejár (Pálóczi Horváth Ádám dallamgyűjteménye)
DALTANULÁS gyermekek számára Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek (1813) Bor, bor, bor mádi bordal és variánsa (pajzán szöveg is) bordalok
DALOK
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Kelemen Judit egyetemi docens kelemen@ekfck.hu 0630-342-7781
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK JASKÓNÉ DR. GÁCSI MÁRIA jagamaria@ekfck.hu
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Témakör: A tokaji bor a népköltészetben Téma: Az aranyszőlő legendája (Erdész Sándor néprajzkutató) Módszertani repertoár bővítése Drámapedagógia
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Drámapedagógia Elősegíti: - ön-és emberismeret gazdagodását - Alkotóképességet - Önálló, rugalmas gondolkodást - Összpontosítást - Testi, térbeli biztonságot javít, időérzék fejlődik - Mozgás és beszéd tisztaságát, kifejezőképességét
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Mondára épülő dráma Csoport: drámajátékos gyakorlattal rendelkező csoport Körülmények: Idő: 90 perc Térigény: átrendezhető osztályterem, középen szabad térrel Keret: Tokaj-Hegyalján valahol
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Fókusz: Milyen hatása van életünkre az emberi hiszékenység, valamint a kritikátlan tekintélytisztelet?
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK Tanulási terület: Emberi hiszékenység kontra tudományos babonák Fejlesztendő kompetenciák: Folklórismeret gazdagítása, személyes vélemények és érzések azonosítása, közös gondolkodás, kritikai gondolkodás, vitakészség, konszenzusra jutás, konstruktív konfliktuskezelés, problémaérzékenység, nyitottság, összefüggések meglátása, dramatikus készségfejlesztés
FELHASZNÁLT IRODALOM Gabnai Katalin (1999): Drámajátékok. Budapest: Drámapedagógiai Társaság, Bp. Kaposi László (szerk.: 1995): Drámapedagógiai olvasókönyv. Drámapedagógiai Társaság, Bp. Magyar László András 2010: Az aranyszőlő legendája. In.: V. Molnár László szerk. Három orvostörténész köszöntése. Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára Csoma Zsigmond (2005): Szőlőkatasztrófák Magyarországon Agroinform Kiadó
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jaskóné Dr.Gácsi Mária adjunktus