Ikt.sz.: D. 327/ 15 /2009. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot: A Döntőbizottság az EU Comfort Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Arcadom Zrt. közös ajánlattevők (konzorciumvezető: EU Comfort Kft. 9700 Szombathely, József A. u. 5., a konzorcium tagja: Arcadom Zrt. 2051 Biatorbágy, Vasút u. 3., képviseli: Dr. Tarnai Tamás ügyvéd 9700 Szombathely, Szily J u. 38. I/4., a továbbiakban: kérelmező) által a Táplánszentkereszt Község Önkormányzata (9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi F. u. 1., képviseli:340. sz. Ügyvédi Iroda Dr. Kovács László ügyvéd 9700 Szombathely, Thököly I. u. 13. II/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Apáczai Csere János Általános Iskola átalakítása és új tornaterem építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. alapján alkalmazandó a Kbt. 88. (1) bekezdés d) és f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 150 000 Ft (egyszázötvenezer forint) igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben 2009. március 23-án 4354/2009. szám alatt megjelent ajánlati felhívással indította meg a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárását a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő a felhívásban rögzítette a részvételi feltételeket, ezen belül a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit és azok igazolási módjait. A felhívásban előírta ajánlatkérő, hogy kizáró ok, ha ajánlattevő vagy alvállalkozója, vagy a Kbt. 60. (4) bekezdés alapján a Kbt. 66. (2) bekezdés, illetve a 67. (4) bekezdés szerinti szervezet a Kbt. 60. (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyikének hatálya alatt áll. Igazolási módként rögzítette, hogy a Kbt. 63. (1)-(7) bekezdés szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtása szükséges eredeti vagy hiteles másolati példányban, figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa kizáró okok igazolása tárgyában kiadott tájékoztatóira. Műszaki, szakmai alkalmassági követelmények igazolási módjaként rögzítette ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek vagy a Kbt. 71. (1) bekezdésének b) pontja szerinti alvállalkozónak csatolnia kell: a) A 2007. és 2008. évben teljesített, épület felújítására, valamint épület építésére vonatkozó legjelentősebb magasépítési beruházásainak a Kbt. 68. (2) bekezdése szerinti referencia igazolásait. Az igazolásnak (igazolásoknak) tartalmaznia kell legalább a szerződést kötő másik fél megnevezését, az építési beruházás tárgyát, az ellenszolgáltatás nettó összegét, a teljesítés idejét (a kezdési és befejezési határidő - legalább év és hónap - megjelölésével) és helyét, a referenciát adó személy nevét és telefonszámát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Műszaki, szakmai alkalmassági minimumkövetelményként többek között előírta ajánlatkérő, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők és a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha: a) a 2007. és 2008. évben összesen nem rendelkezik legalább 1 db, épület felújítására vonatkozó, legalább nettó 30.000.000,- Ft értékű magasépítési referenciával; b) a 2007. és 2008. évben összesen nem rendelkezik legalább 1 db, új épület
3 építésére vonatkozó, legalább nettó 200.000.000,- Ft értékű magasépítési referenciával. Az ajánlattevő (közös ajánlattevők) és a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók ezen műszaki, szakmai alkalmassági feltételnek együttesen is megfelelhetnek. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját jelölte meg. Ajánlatkérő rögzítette a felhívásban az eljárási határidőket, az ajánlattételi határidőt 2009. május 4-ében, az eredményhirdetés időpontját 2009. május 25- ében, a szerződéskötés tervezett időpontját 2009. június 2-ében jelölte meg. Ajánlatkérő a hiánypótlásra teljes körben lehetőséget biztosított. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely általános előírásokat, szerződés tervezetet, nyilatkozatmintákat és tervdokumentációt tartalmazott. Ajánlattevők kiegészítő tájékoztatás érdekében kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz az ajánlattételi felhívás és dokumentáció kapcsán, melyre vonatkozóan ajánlatkérő megadta a kiegészítő tájékoztatást. Az ajánlattételi határidőig, 2009. május 4-ig 7 ajánlat érkezett, köztük a Vasi Árcsi Kft. és kérelmező részéről. Kérelmező ajánlata 16-29. oldalán becsatolta a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. Az ajánlat 30-44. oldalán csatolta a konzorcium mindkét tagja a hatályos adatokat tartalmazó cégkivonatát, az EUComfort Kft. 2009. április 2. napján hatályos adatokat tartalmazó cégkivonatát csatolta, melyben arra vonatkozó adat, mely szerint az ajánlattevő felszámolási eljárás alatt áll, nem található. Kérelmező ajánlatának 160. oldalán csatolta egyik referenciaigazolását, melyben megjelölte a vállalkozás tárgyát, mennyiségét, a szerződést kötő másik fél nevét, címét, a beruházás teljesítésének idejét, értékét, továbbá hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. A referenciaigazolásban ezen adatokon túlmenően a referenciát adó neveként O. K. került feltüntetésre, továbbá a telefonszáma, és a referenciaigazolás alján olvashatatlan aláírás volt. A Vasi Árcsi Kft. ajánlatának 12. oldalán csatolta cégkivonatát, melyben tevékenységi körként többek között szerepelt urán- és túriumérc, színesfém érc, kőfejtés, gipsz, kréta, továbbá vegyi ásvány bányászat. Az ajánlat 138. oldalán csatolásra került egy nyilatkozat, melyben a Vasi Árcsi Kft. az előző két év (2007., 2008.) legjelentősebb építési munkáit tüntette fel, megjelölve a munka leírását, a teljesítést megrendelő másik fél és a referenciát
4 adó személy megnevezését, elérhetőségét, a teljesítés idejét, továbbá az ellenszolgáltatás összegét. Ajánlatkérő 2009. május 14-én hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket, köztük a Vasi Árcsi Kft.-t, akitől egyebek mellett kérte nyilatkozat csatolását arra vonatkozóan, hogy a munkaügyi ellenőrzés szempontjából az 1993. évi XLVIII. tv. hatálya alá tartozik-e, továbbá kérte a Kbt. 68. (2) bekezdés szerinti referenciaigazolások csatolását. A Vasi Árcsi Kft. hiánypótlásra becsatolta nyilatkozatát, mely szerint munkaügyi ellenőrzés szempontjából nem tartozik az 1993. évi XLVIII. tv. hatálya alá. A hiánypótlás 5-8. oldalán csatolta referenciaigazolásait. A 6. oldalon benyújtott referenciaigazolás a Luk Savaria Kft.-től származik, a 7. oldalon becsatolt referenciaigazolás a Gensler Hungária Kft.-től származik, mindkettő képviseletében az Ábrahám Építésziroda Kft. írta alá az igazolást. A 8. oldalon becsatolt referenciaigazolás a GSD Agrárprodukt Kft.-től származik, képviseletében a BETA Agro Termelő és Szolgáltató Kft. írta alá. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésének elhúzódása, továbbá a szükségessé vált további hiánypótlás miatt az eredményhirdetést elhalasztotta, új eredményhirdetési időpontként 2009. június 24-ét jelölte meg. Ajánlatkérő 2009. június 10-én újabb hiánypótlási felhívást intézett ajánlattevők, köztük kérelmező felé, melyben ajánlatkérő rögzítette, hogy a kérelmező által csatolt referenciaigazolásban feltüntetett referenciát adó neve nem egyezik az igazoláson szereplő aláírással. Kérelmező erre vonatkozóan nem csatolt iratot. Ajánlatkérő 2009. június 24-én kihirdette a közbeszerzési eljárás eredményét, nyertes ajánlattevőként a Vasi Árcsi Kft.-t jelölte meg, kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az összegezésben megjelölt alábbi okok miatt: - Kérelmező nem tett eleget a 2. sz. hiánypótlási felhívásban foglalt hiánypótlási kötelezettségének, mely szerint nem tisztázta a referenciaigazolással kapcsolatosan feltett kérdést, így a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen. - A Vas Megyei Bíróság FPK 19/2009/13. ügyiratszámú végzésben kérelmező felszámolását elrendelte. Ajánlatkérő a Kbt. 88. (2) bekezdésének b) pontja alapján az ajánlattevőt az eljárásból kizárta, és az ajánlat a Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező 2009. június 26-án adta postára jogorvoslati kérelmét, melyben támadta az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét. Kérte jogsértés megtörténtének a
5 megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről való rendelkezést, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 81. (3) bekezdését és 85. -át jelölte meg. Kérelmező tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében az alábbiakat adta elő: Kérelmező álláspontja szerint ajánlata nem érvénytelen az ajánlatkérő által megjelölt okok miatt. 1. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró okra tekintettel érvénytelenné nyilvánította ajánlatát annak ellenére, hogy kérelmező ajánlatában becsatolta a Vas Megyei Bíróság, mint Cégbíróság által kiadott cégkivonatát, mellyel igazolta, hogy ezen kizáró ok nem áll fenn vele szemben. Kérelmező szerint ajánlatkérő a Kbt. 63. (2) bekezdése szerint köteles elfogadni a felszámolásra vonatkozó kizáró ok igazolásaként az illetékes bíróságok vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát, mely jelen esetben a cégkivonat. Ajánlatkérőnek így kötelessége elfogadni a cégkivonat tartalmát is, melynek adatai a bíróság jogerős végzésein alapulnak. Annak igazolására, hogy nem áll fenn vele szemben kizáró ok, kérelméhez csatolta a 2009. június 24-én hatályos adatokat tartalmazó cégkivonatát. Kérelmező hivatkozott arra, hogy nem ért egyet az ajánlatkérő által hivatkozott Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.033/2008/6. számú ítéletében foglaltakkal, ezen ítélet álláspontja szerint nem alkalmas joggyakorlat kialakítására, iránymutatásra. Ezen ítéletben foglaltak alkalmazása nem kötelező, mivel nem jogegységi határozat. Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint csak jogerős felszámolás elrendelését tartalmazó bírósági végzés alapozhatja meg a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró ok fennállását, ezt rögzíti a D. 401/11/2006. számú határozat és az ügyben másodfokon született Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.146/2007/3. sz. ítélete. Megjegyezte továbbá kérelmező, hogy visszaélésre adna okot azon joggyakorlat, ha a felszámolási eljárás a hitelező kérelmének a bírósághoz történő beérkezésével indulna és ez már kizáró okot jelentene. Kérelmező megjelölte még a 2/1999. és 2/2008. PJE jogegységi határozatot, mely utóbbi szerint a végelszámolási és a felszámolási eljárás nem a pénzkövetelés érvényesítése, hanem az adós jogutód nélküli megszüntetése céljából kezdeményezett eljárás még akkor is, ha ennek során a hitelezői igényeket ki kell elégíteni. Ezen jogegységi határozat értelmében kérelmező hangsúlyozta, hogy az eljárás alanyává válás, a fizetésképtelenség megállapítása következtében történő jogutód nélküli megszüntetés kizárólag jogerős végzés alapján valósítható meg. A fizetésképtelenséget nem elég vélelmezni, azt
6 jogszabályi előírásoknak megfelelően végzés formájában meg kell állapítani, mely végzésnek jogerőre kell emelkedni, illetve a jogutód nélküli megszüntetés megindítását közzé kell tenni a Cégközlönyben. 2. Jogsértőnek tartja kérelmező ajánlatkérő 2. számú hiánypótlási felhívásának tartalmát, kérelmező álláspontja szerint az általa az ajánlat 160. oldalán becsatolt referenciaigazolás hiánytalan, megfelel a felhívásban és a Kbt. 68. (2) bekezdésében foglalt előírásnak. Kérelmező hivatkozott arra, hogy a referenciaigazoláson referenciát adóként O. K.-t tüntette fel, mert a beruházás tartalmi menetét ő felügyelte, illetve ő volt a beruházás műszaki lebonyolítója, az igazolást pedig a szerződést kötő másik félként megnevezett cég képviselői írták alá. Kérelmező álláspontja szerint építési beruházás megvalósulása esetén a referenciaigazolás kiadása nem kizárólag cégszerű aláírással rendelkező személy joga, továbbá ajánlatkérő nem írt elő olyan kikötést, hogy a referenciát adó személy a cégszerű aláírást teljesítő személlyel azonos legyen. Kérelmező álláspontja szerint a felhívásban előírt igazolási módnak teljes egészében megfelel a tárgybani referenciaigazolás. Kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében az alábbiakat terjesztette elő: 1. Sérelmezte a nyertes ajánlattevő által az 1993. évi CLVIII. tv. hatálya alá tartozás vonatkozásában becsatolt nyilatkozat tartalmát. Kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlattevő által az ajánlatba becsatolt cégkivonatban szereplő tevékenységek között több olyan tevékenység is szerepel, mely alapján a nyertes ajánlattevő egyértelműen ezen törvény hatálya alá tartozik. A nyertes ajánlattevő ennek ellenére olyan tartalmú nyilatkozatot csatolt, mely szerint nem tartozik ezen törvény hatálya alá. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő így nem igazolta a Kbt. 60. (1) bekezdés g) pontjában előírt kizáró ok hatálya alá nem tartozást. 2. Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő nem a Kbt. 68. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő referenciaigazolásokat nyújtott be. A nyertes ajánlattevő által a hiánypótlás 6. oldalán csatolt, LUK Savaria Kft.-től származó, továbbá a 7. oldalán csatolt, Gesler Hungária Kft.-tól származó és a 8. oldalon csatolt, GSD Agrárprodukt Kft.-től származó referenciaigazoláson szereplő aláírás vélhetően nem a megrendelőtől származik. A referenciaigazolásnak a szerződést kötő másik fél által kell igazoltnak lennie. Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata a fentiek miatt érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés e) és f) pontja alapján. A Döntőbizottság 2009. június 30-án kelt D. 327/3/2009. számú végzésével ideiglenes intézkedést alkalmazott, a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
7 Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérelmező ajánlatának a felszámolási eljárás miatti érvénytelenné nyilvánítása kapcsán hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.033/2008/6. számú ítéletében foglaltakra, melyre alapítva hozta meg döntését. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az ítélet szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki ellen felszámolási eljárás van folyamatban. A jogi szabályozás megkülönbözteti a felszámolási eljárás folyamatban van és a felszámolás folyamatban fogalmakat. Felszámolási eljárás az adott gazdasági társasággal szemben az erre irányuló kérelem előterjesztésétől van folyamatban a Cstv. 23. -ának (1)-(2) bekezdése alapján, a gazdasági társaság felszámolása a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően van folyamatban. Ennek megfelelően a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásától kezdődően az adott társaság a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 60. -ának (1 bekezdés a) pontja alapján nem lehet ajánlattevő. A Kbt. 70. -ának (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek arról is nyilatkoznia kell, hogy vele szemben kizárási ok nem áll fenn, így ellene felszámolási kérelme nem nyújtottak be, azaz nincs ellene folyamatban felszámolási eljárás. Ennek a ténynek az igazolása nem lehetséges jogerős bírósági végzéssel, kizárólag olyan a bíróságtól származó igazolással, mely azt tanúsítja, hogy az adott társaság felszámolása iránt kérelmet nem nyújtottak be. Ezért téves a bíróságok azon álláspontja is, hogy a kizárási okok igazolására kizárólag a társaság felszámolását elrendelő jogerős bírósági végzés, illetőleg cégkivonat szolgálhat. Ajánlatkérő előadta, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomására jutott Vas Megyei Bíróság Fpk.19/2009/13. ügyiratszámú végzése kérelmező felszámolását rendelte el, ezért nyilvánította érvénytelenné ajánlatát. Ajánlatkérő előadta, hogy a bírósági végzés nem emelkedett jogerőre, mert kérelmező teljesítette a fizetési kötelezettségét, így a felszámolási eljárást kezdeményező a felszámolási eljárás megszüntetését kérte. Kérelmező vitatott referenciaigazolása vonatkozásában előadta ajánlatkérő, hogy kérelmező a referenciaigazolásában O. K.-t tüntette fel referencia adóként, akit ajánlatkérő telefonon megkeresett és azt a tájékoztatást kapta, hogy O. K. külsős bedolgozó volt a projektben, az igazolást nem ő írta alá. Ajánlatkérő ezért hiánypótlásra hívta fel kérelmezőt a referenciaigazolás tekintetében, de ő nem teljesítette azt, ezért ajánlata érvénytelen. A nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében hivatkozott arra ajánlatkérő, hogy benyújtotta nyilatkozatát a nyertes ajánlattevő arra vonatkozóan, hogy nem tartozik a bányászatról szóló törvény hatálya alá, ajánlatkérő ezt elfogadta, mert az ajánlattevő teljesítette az előírt igazolás benyújtását. Ajánlatkérő szerint a nyilatkozat valóságtartalmát nem kell
8 vizsgálnia. Továbbá hivatkozott arra, hogy a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozáshoz nem elegendő az, hogy kérelmező cégkivonatában szerepel olyan tevékenység, ami elvileg a törvény hatálya alá tartozna, hanem tényleges ilyen jellegű tevékenység végzése szükséges. Ajánlatkérő a nyertes ajánlat referenciaigazolásai tekintetében előadta, hogy az igazolások közül a 6. és 7. oldalon lévő igazolásokat vette figyelembe a műszaki, szakmai alkalmasságnak való megfelelés megítélése körében. Ezen igazolások vonatkozásában ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy jogosult volt aláírni a referenciaigazolásokat az Ábrahám Építésziroda Kft., erre vonatkozóan becsatolta a két referenciaigazolást kiállító cég nyilatkozatát. A Tender Kft. egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a benyújtott árajánlatok megalapozottságát is. A Döntőbizottság a kérelem alapján először kérelmező ajánlatának érvényességét vizsgálta, azt hogy az ajánlatkérő által az összegezésben megjelölt érvénytelenségi okok fennállnak-e kérelmező ajánlatával szemben. A Döntőbizottság vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy kérelmező kérelme az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását támadó részében alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti, nemzeti értékhatárt meghaladó értékű nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 252. -a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. ) - a 23. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van. A (4) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően alkalmazandóak a 66. (2) bekezdése, illetve a 67. (4) bekezdése szerinti szervezetekre is. Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra, valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre. A Kbt. 63. (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
9 a) a 60. (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. (1) bekezdésének a)- c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást; c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot. A Kbt. 81. (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták. A (2) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója) a) a kizáró okok (60-61. ) ellenére nyújtotta be ajánlatát; b) részéről a kizáró ok (60-62. ) az eljárás során következett be. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatával szemben érvénytelenségi okként felszámolás elrendelését jelölte meg, mely miatt a Kbt. 88. (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárta az eljárásból és kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja alapján. A Döntőbizottságnak ezért elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt-e. A Vas Megyei Bíróság 2009. június 18-án kelt Fpk. 19/2009/13. számú végzésében megállapította kérelmező fizetésképtelenségét és a felszámolását főeljárásként elrendelte. Rögzítette, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A végzés nem jogerős, ezt a felek sem vitatták. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. (3) bekezdése szerint a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
10 A Cstv. 27. (1) bekezdése szerint a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak (28. ). A rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ellen egy hitelező felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet nyújtott be, a Vas Megyei Bíróság 2009. június 18-án kelt Fpk. 19/2009/13. számú végzésével megállapította kérelmező fizetésképtelenségét és a felszámolását főeljárásként elrendelte. A fizetésképtelenséget megállapító végzés azonban nem vált jogerőssé, így a felszámolási eljárás nem indult meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok, akkor áll fenn, ha a bíróság az adós fizetésképtelenségét jogerősen megállapította, azaz az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett. Ezt megelőzően nincs olyan időpont, amelyhez a kizáró ok, mint súlyos jogkövetkezmény hozzárendelhető lenne. Sem a hitelezői kérelem benyújtása, sem a nem jogerős végzés keltének időpontja a kizáró ok alkalmazását nem alapozza meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okot, amely szerint az ellene indított felszámolási eljárás folyamatban van úgy kell értelmezni, hogy a fizetésképtelenség jogerős megállapítását követően a felszámolást a bíróság elrendelte. A magyar közbeszerzési szabályozás az európai közösségi jog követelményeinek már az 1995. évi törvény vonatkozásában is nagymértékben megfelelt, a 2003. évi Kbt.-ben pedig már a jogalkotók kötelezettségét képezte, hogy kerüljenek átültetésre a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezései, a magyar közbeszerzési jog a közösségi joggal teljes összhangban álljon, Magyarország uniós tagságából következően valamennyi rendelkezést az Európai Unió irányelveivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, így a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállását is. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács által 2004. március 31.-én kiadott 2004/18/EK Irányelv 2. szakasz 45. cikk (2) bekezdés a) pont úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely: csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét
11 felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van, A b) pont szerint pedig ha csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő akkor áll a fenti kizáró ok hatálya alatt, ha vele szemben a nem peres eljárásban a fizetésképtelenséget a bíróság jogerősen megállapította, ennek következménye ugyanis az, hogy az adós felszámolás alatt áll. A Döntőbizottság megítélése szerint annak ellenére, hogy a Kbt. norma szövege olyan megfogalmazást alkalmaz (az ellene indított felszámolási eljárás folyamatban van) amelynek van olyan lehetséges értelmezése is, mely szerint a felszámolásra irányuló eljárásnak azon szakasza, amely a fizetésképtelenség megállapítására irányul már megalapozza a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, azonban az unió irányelvei, valamint a Kbt. módosításának valamennyi indokolásában szereplő Felszámolás alatt állás meghatározás használata arra utal, hogy a helyes értelmezés az eljárás ezen szakaszához még nem rendeli alkalmazni a kizáró ok hatálya alatt állás jogkövetkezményét, csak ahhoz a szakaszhoz, amikor a bíróság már döntött a felszámolásról és megkezdődik a felszámolási eljárás. Csak az az ajánlattevő nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban, akinek fizetésképtelenségét a bíróság már megállapította. A Döntőbizottság megítélése szerint az igazolás módja is egyértelműen és kétséget kizáróan azt támasztja alá, hogy csak az áll kizáró ok hatálya alatt, aki felszámolási eljárás alatt áll. A jogalkotó igazolási módként a cégkivonatot határozta meg, a cégkivonat alapján kell vizsgálnia az ajánlatkérőnek a kizáró ok fennállását, a cégkivonat pedig csak a bíróság végzésének jogerőre emelkedését követően tartalmaz adatot a felszámolási eljárás vonatkozásában. A Kbt. kogens jelleggel írja elő az ajánlatkérők számára a Kbt. 63. (2) bekezdés a) pontjában, hogy köteles igazolásként elfogadni a 60. (1) bekezdésének a) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást. A cégkivonat azonban csak abban az esetben tud igazolásként szolgálni az ajánlatkérő részére, ha a felszámolás alatt állást kell igazolni, mivel a cégkivonatban felszámolási eljárással kapcsolatos adatot a cégbíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzés cégközlönyben való közzétételével egyidejűleg jegyez be.
12 A Döntőbizottság megjegyzi, hogy más értelmezés esetében nem is határozható meg megfelelő igazolási mód a felszámolási eljárás tekintetében. A Cstv. 28. (1) bekezdése szerint az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően rendeli el a bíróság e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Tehát a felszámolási eljárásra vonatkozó kizáró ok közhiteles igazolására ezen időpontot követően kerülhet sor. A Döntőbizottság álláspontja szerint ellentétben áll a Kbt. verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó alapelvével is az, hogy adott esetben egy megalapozatlan felszámolás iránti kérelem benyújtásával el lehetne érni egy ajánlattevő kizárását a közbeszerzési eljárásból. Emellett fennáll a lehetősége annak, hogy a bíróság a felszámolási iránti kérelmet elutasítsa, így ténybeli és jogi alap nélkül kerülnének az ajánlattevők a közbeszerzési eljárásból kizárásra, mely nyilvánvalóan ellentétes a legalapvetőbb jogelvekkel is. A Döntőbizottság megítélése szerint a kizárás olyan súlyos jogkövetkezmény, amely nem fűződhet egy esetlegesen megalapozatlan kérelem benyújtásához, csak jogerős bírósági döntéshez, ugyanakkor a hitelezői kérelem benyújtásával kapcsolatban nem alkalmazható a Kbt. 63. (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolási mód sem, mivel arról a bíróság nem ad ki igazolást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján kérelmező nem áll a Kbt. 60. (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt, ezért megállapította a Kbt. 81. (3) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértését. A Döntőbizottság ezután a kérelmező ajánlatával szemben felmerült másik érvénytelenségi ok fennálltát vizsgálta, mely szerint kérelmező nem tett eleget ajánlatkérő 2. sz. hiánypótlási felhívásában foglalt hiánypótlási kötelezettségének, így a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlata érvénytelen. A Kbt. 67. (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. A Kbt. 68. (2) bekezdése rögzíti, hogy a 67. (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
13 A Kbt. 83. (2) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő hiánypótlási felhívása az alábbiakat tartalmazta kérelmező irányába: A kérelmező által csatolt referencia igazolásban feltüntetett referenciát adó neve nem egyezik az igazoláson szereplő aláírással. A Döntőbizottság mindenek előtt rögzíti, hogy a Kbt. kogens szabályozásában a Kbt. 83. (2) bekezdése pontosan meghatározza, hogy mely esetekben és milyen tartalomra vonatkozóan kell ajánlatkérőnek kibocsátania a hiánypótlást. Hiánypótlásra csak akkor kerülhet sor, ha ajánlatkérő az ajánlatban hiányt, illetve hiányosságot észlelt. A hiánypótlás tehát hiány pótlására szolgál. A Döntőbizottságnak jelen esetben azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező ajánlatának 160. oldalán becsatolt referenciaigazolás tartalmazza-e a felhívásban és a Kbt. 68. (2) bekezdésében előírtakat, vagy hiányos. Kérelmező ezen referenciaigazolásban megjelölte a vállalkozás tárgyát, mennyiségét, a szerződést kötő másik fél nevét, a beruházás teljesítésének idejét, értékét, továbbá hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt, valamint a referenciát adó nevét, telefonszámát, melyből egyértelműen megállapítható, hogy ezen referenciaigazolás hiánytalanul tartalmazta a felhívásban előírt adatokat és megfelel a Kbt 68. (2) bekezdésének. Az igazolás így hiánytalan, nem szorult hiánypótlásra. A referenciaigazolás tartalmazott aláírást is, így formai szempontból is megfelelt a követelményeknek. Az aláírás olvashatatlan, nem állapítható meg, hogy kitől származik, így nem állapítható meg az sem, hogy nem az arra jogosulttól származik.
14 A Döntőbizottság a referenciaigazolás kapcsán a fentiek alapján megállapította, hogy az igazolás mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel a követelményeknek. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy kérelmező ajánlatával szemben ajánlatkérő által az összegezésben megállapított érvénytelenségi okok nem állnak fenn, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezután a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vizsgálta a kérelemben hivatkozottak körében. A bányászatról szóló törvény hatálya tartozásra vonatkozó nyertes ajánlattevői nyilatkozat kapcsán a Döntőbizottság az alábbiak miatt nem állapított meg jogsértést. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. -a szerint e törvény hatálya alá tartozik: a) az ásványi nyersanyagok bányászata; b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés; c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése; d) a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása; e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás); f) a szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása; g) szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása; h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai; j) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése; k) az a)-j) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések. A 3. (4) bekezdése alapján e törvény 4. -ában meghatározott felszíni előkutatás bejelentés alapján, az 5-6. -okban szabályozott bányászati tevékenységek hatósági engedély alapján végezhetők (liberalizált
15 tevékenységek), az 50. (6) bekezdésében meghatározott esetekben pedig e törvény alapján folytathatók. A Kbt. 60. (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. (5) bekezdés szerint a 60. (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Döntőbizottság a fent megjelölt jogszabályhelyek alapján és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által a Döntőbizottság megkeresésére adott MBFH/1235/2/2009. számon megküldött válasza alapján megállapította, hogy a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozást nem alapozza meg a cégkivonatban szereplő olyan bányászati vonatkozású tevékenység, mely alapján elvileg ezen törvény hatálya alá tartozna. A bányászati törvény hatálya alá ténylegesen végzett bányászati tevékenység végzése szükséges, mely tevékenységet bányafelügyelet közreműködésével végezhet (pl. bejelentés vagy engedély alapján). A tárgybani közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő kérelmező hivatkozásával ellentétben nem tartozik a bányászatról szóló törvény hatálya alá a kizárólag a cégkivonatában szereplő bányászati vonatkozású tevékenység feltüntetése miatt. A Döntőbizottság ezért kérelmező ezen jogorvoslati kérelmi elemét a nyertes ajánlat érvényessége tekintetében elutasította. A Döntőbizottság végül a nyertes ajánlat vitatott referenciaigazolásait vizsgálta a jogorvoslati kérelemben sérelmezettek körében, vagyis azt, hogy a nyertes ajánlattevő hiánypótlása során a 6., 7., 8. oldalon becsatolt referenciaigazoláson szereplő aláírás az arra jogosult gazdasági társaságtól származik-e. Kérelmező e körben konkrét jogsértést nem jelölt meg, csak feltételezésként fogalmazta meg erre vonatkozó kérelmi elemét.
16 A nyertes ajánlattevő hiánypótlása során a 6., 7. oldalon becsatolt referenciaigazolás körében ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során okirati bizonyítékkal igazolta azt, hogy a megrendelő nevében a referenciaigazolás aláírója jogosult a nevében a referenciaigazolás kiadására, aláírására. Ajánlatkérő csatolta a két referenciaigazolásban megrendelőként szereplő gazdasági társaság részéről tett nyilatkozatot, mely alapján a nevükben a referenciát aláíró Ábrahám Építésziroda Kft. jogosult volt ezen igazolások kiadására, aláírására. A Döntőbizottság ezen okirati bizonyítékra tekintettel elfogadta ezen két referenciaigazolást az aláírás tekintetében, az igazolás egyéb feltételnek való megfelelését nem vizsgálta. A nyertes ajánlattevő 8. oldalán csatolt referenciaigazolás tekintetében pedig mivel kérelmező nem valószínűsítette, illetve konkrétan nem hivatkozott olyan körülményre, mellyel a referenciaigazolás aláírójának erre való jogosultságát megkérdőjelezi, így a Döntőbizottság e körben nem tudta megállapítani, hogy nem az arra jogosult írta azt alá. A Döntőbizottság egyebekben megjegyzi, hogy ajánlatkérő hivatkozása alapján ezen, 8. oldalon csatolt referenciaigazolást a műszaki, szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelés során nem vette figyelembe. A Döntőbizottság erre tekintettel kérelmező ezen kérelmi elemét is, így a nyertes ajánlattevő ajánlatát támadó kérelmi elemeket elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása miatt a Kbt. 340. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 252. alapján alkalmazandó a Kbt. 88. (1) bekezdés d) és f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Kbt. 340. (2) bekezdés e) pontja alapján a Döntőbizottság ezért megsemmisítette ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan, a nyertes ajánlattevő ajánlatát támadó jogorvoslati kérelmi elemeket a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett az eset összes körülményének mérlegelésével a bírság alkalmazását nem találta indokoltnak tekintettel arra, hogy a jogsértés orvosolható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. (6)-(7) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés f) pontjában írt jogkörében eljárva a Kbt. 341. (6) bekezdése alapján a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, így a Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a 150 000
17 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. július 24. Hubáné dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták. Kapják: 1. Dr. Tarnai Tamás ügyvéd (9700 Szombathely, Szily J u. 38. I/4.) 2. 340. sz. Ügyvédi Iroda Dr. Kovács László ügyvéd (9700 Szombathely, Thököly I. u. 13. II/1.) 3. Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 9-11.) 4. Generál Építőmester Építőipari Kivitelező Kft. (9700 Szombathely, Szent Flórián krt. 2.) 5. Vasi Árcsi Kft. (9700 Szombathely, Vízöntő u. 7.) 6. Tender Kft. (9700 Szombathely, Szófia u. 20.) 7. Ferépszer Kft. (9700 Szombathely, Lipp V. u. 14.) 8. Vasép Dekopán Kft. (9700 Szombathely, Pinkafői u. 14.) 9. Mikolasek Építő és Szolgáltató Kft. (9028 Győr, Új u. 51.) 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár