A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 548 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Csalás elleni küzdelem 2012. évi éves jelentés {SWD(2013) 283 final} {SWD(2013) 284 final} {SWD(2013) 285 final} {SWD(2013) 286 final} {SWD(2013) 287 final} HU HU

TARTALOMJEGYZÉK A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Csalás elleni küzdelem 2012. évi éves jelentés 5 Összefoglalás... 5 1. Bevezetés... 7 2. Csalás és egyéb szabálytalanságok... 7 2.1. Összes bejelentett szabálytalanság... 7 2.2. Az EU költségvetését érintő, csalárdként bejelentett szabálytalanságok... 7 2.2.1. Bevételek... 9 2.2.2. Kiadások... 10 2.2.2.1. Természeti erőforrások (mezőgazdaság és vidékfejlesztés, halászat)... 12 2.2.2.2. Kohéziós politika (a 2007 2013 és a 2000 2006 programozási időszak)... 13 2.2.2.3. Előcsatlakozási politika (előcsatlakozási támogatás, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA))... 13 2.2.2.4. A Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások... 14 3.2.2. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által elért eredmények... 14 2.3. Nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok... 14 2.3.1. Bevételek... 15 2.3.2. Kiadások... 16 3. Visszafizettetés, valamint egyéb megelőző és korrekciós intézkedések... 17 3.1. Kiadások: megelőző mechanizmusok... 17 3.1.1. Megszakítások 2012-ben... 17 3.1.2. Felfüggesztések... 18 3.2. Kiadások: pénzügyi korrekciók és visszafizettetések 2012-ben... 18 3.3. Saját forrásokból származó bevételekhez kapcsolódó visszafizettetések... 19 3.3.1. Tradicionális saját források... 19 4. Uniós szintű csalás elleni politikák... 20 4.1. A Bizottság csalás elleni kezdeményezései 2012-ben... 20 4.1.1. Az OLAF reformjára irányuló javaslat (1073/1999/EK rendelet)... 20 4.1.2. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó, bűnügyi eszközökkel folytatott csalás elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat... 20 4.1.3. Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor s Office EPPO) létrehozását előkészítő munka... 21 4.1.4. A korrupció elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések az EU-ban... 21 4.1.5. Csalás elleni politika a vámügyben... 21 4.1.5.1. Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás... 21 HU 2 HU

4.1.5.2. Közös vámügyi műveletek... 22 4.1.5.3. A Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS)... 22 4.1.6. A héacsalás elleni küzdelem... 22 4.1.7. Csalás elleni rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban... 23 4.1.8. A dohánytermékek illegális kereskedelme elleni küzdelem... 23 4.1.8.1. Az EU keleti határa mentén zajló cigaretta- és alkoholcsempészet elleni küzdelemre vonatkozó bizottsági cselekvési terv... 23 4.1.8.2. Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC): A dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv... 24 4.1.8.3. Cigarettagyártókkal kötött megállapodások... 24 4.1.9. Közbeszerzési szabályok... 24 4.1.10. A Bizottság csalás elleni stratégiája... 25 4.1.11. A Hercule és a Periklész program... 25 4.1.11.1. A Hercule II és a Periklész program végrehajtása... 25 4.1.11.2. Többéves pénzügyi keret 2014 2020... 25 4.2. A csalásmegelőzés koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF). 26 4.3. Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről Csalás elleni küzdelem Éves jelentés 2010... 26 5. A tagállamok által hozott intézkedések az EU pénzügyi érdekeit érintő csalással és más jogellenes tevékenységekkel szemben... 27 5.1. Az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem jegyében hozott intézkedések... 27 5.2. Az EU pénzügyi érdekeit érintő, a mezőgazdaság területén történő csalás és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem jegyében hozott intézkedések... 28 5.2.1. Jogalkotási és közigazgatási intézkedések... 28 5.2.2. Új megelőzési és felderítési stratégiák... 29 5.2.3. Csalásmutatók alkalmazása... 29 5.2.4. A jelentéstétellel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása... 29 5.2.5. A csalás felderítésére és üldözésére vonatkozó hiányos statisztikák, valamint az érintett visszafizettetések... 30 5.3. A Magna Grecia művelet... 30 5.4. A 2011-es ajánlások végrehajtása... 31 6. Következtetések és ajánlások... 32 6.1. Két trend a politikai és operatív fejlemények vonatkozásában... 32 6.2. A csalás különböző megközelítései... 32 6.3. A csalásra vonatkozó közös szabályok elfogadása... 33 6.4. A legjelentősebb kockázatok megerősítést nyertek... 33 HU 3 HU

6.5. Továbbra is a csalás elleni szervek és a bűnüldőző hatóságok a leghatékonyabb szereplők a csalárd szabálytalanságok felderítésében... 34 6.6. A jogosultalan uniós kifizetések elleni védelem amelyet az uniós rendeletekben lefektetett, meglévő megelőző és korrekciós mechanizmusok is megerősítenek továbbra is megfelelő... 35 6.7. Általános következtetések... 35 1. MELLÉKLET Csalárdként bejelentett szabálytalanságok... 37 2. MELLÉKLET Nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok... 38 3. MELLÉKLET A megosztott irányítás keretében 2012-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók (millió EUR)... 39 HU 4 HU

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Csalás elleni küzdelem 2012. évi éves jelentés ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2012. évi éves jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének megfelelően készítette. A jelentés bemutatja a csalás elleni küzdelem érdekében végrehajtott bizottsági és tagállami intézkedéseket, valamint ezek eredményeit. Amennyiben ezen információk elemzése során problémát vagy kockázatot állapítottak meg, kezelésük céljából ajánlásokat dolgoztak ki. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló legutóbbi intézkedések 2012 folyamán a Bizottság számos intézkedést hozott vagy javasolt az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi és közigazgatási keret fejlesztése céljából. Ezek közé tartoznak a következők: az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó, bűnügyi eszközökkel folytatott csalás elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatra irányuló javaslat; az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor s Office EPPO) létrehozását előkészítő munka; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez (FCTC) csatolt, a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolását célzó jegyzőkönyv elfogadása; valamint csalás elleni rendelkezések beillesztése a nemzetközi megállapodásokba és a közigazgatási együttműködési megállapodásokba. Az EU költségvetését érintő (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságok felderítése és bejelentése 2012-ben 1 231 szabálytalanságot jelentettek be csalárdként (ez magában foglalja a gyanított és a megállapított csalási eseteket is), amelyek összesen 392 millió EUR-t érintettek ez nagyjából megegyezik az előző évi adatokkal. Továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok által bejelentett csalárd szabálytalanságok között, amelyek utalhatnak a jogi keret alkalmazása során érvényesített eltérő értelmezésekre és a csalásfelderítés eltérő megközelítéseire. A nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok növekedtek, különösen a mennyiség tekintetében. A növekedés főként a nagy összegeket érintő szabálytalanságoknak tudható be, ugyanakkor a programok lezárásakor bejelentett rendszerszintű szabálytalanságokra is visszavezethető. Megelőző és korrekciós intézkedések 2012-ben a Bizottság több döntést hozott annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően költsék el, valamint megfelelően védelmezzék az EU pénzügyi érdekeit. A kohéziós politika terén 187 határozatot hoztak a kifizetések megszakításáról (ez több mint 5 milliárd EUR-t érintett). HU 5 HU

2012 végén ezek közül 70 továbbra is lezáratlan volt (a megszakított kifizetéseket mintegy 1,7 milliárd EUR értékben érintik). Ezen túlmenően négy felfüggesztési határozat is született (az év végén fennálló állapot szerint még folyamatban vannak). Több mint 3,7 milliárd EUR értékű pénzügyi korrekciót hajtottak végre (továbbra is elsősorban a 2000 2006 közötti programozási időszak vonatkozásában) és 615 millió EUR értékben adtak ki visszafizettetési felszólításokat. A 2012-ben hozott intézkedések alátámasztják, hogy a működő mechanizmusok lehetővé teszik az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét, ám a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésének elmulasztása jelentette végső kockázat a felelős tagállamokra hárul. Csalás elleni rendszerek a mezőgazdaság terén Az idei jelentés középpontjában a mezőgazdaság terén megvalósult intézkedések és szabálytalanságok állnak. Az elemzés javulást mutat a tagállamok általi pénzügyi ellenőrzésben és kockázatkezelési rendszereikben, többek között a jogi rendelkezések és iránymutatások, a nemzeti vagy regionális stratégiák, a kockázati mutatók használata, a közigazgatási eljárások és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés tekintetében. A tagállamok által benyújtott statisztikai adatok a csalást kiszűrő vizsgálatokról, a büntetőeljárásokról és ezek eredményeiről azonban nem teljes körűek, ami megnehezíti, hogy elemezzék a csalások tagállami kivizsgálása és a csalási esetekben folytatott tagállami büntetőeljárások minőségét, illetve erre támaszkodjanak a jövőbeni szakpolitika kialakításakor. HU 6 HU

1. BEVEZETÉS Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén megvalósított intézkedésekről. A Szerződés kimondja, hogy az Unió és a tagállamok egyaránt felelősek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért és a csalás elleni küzdelemért. A nemzeti hatóságok kezelik az uniós kiadások 80 %-át, és ők szedik be a tradicionális saját forrásokat (TOR). E két területen a Bizottság általános felügyeletet gyakorol, normákat állapít meg és ellenőrzi azok betartását. A Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés tehát kulcsfontosságú az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme szempontjából. Következésképpen e jelentés egyik fő célja annak felmérése, mennyire volt hatékony ez az együttműködés 2012 során, és hogyan lehetne azt továbbfejleszteni. A jelentés bemutatja a 2012-ben hozott uniós szintű intézkedéseket, és összefoglalja, illetve értékeli a tagállamok csalás elleni tevékenységét. Ezenkívül elemzést tartalmaz a nemzeti és az uniós szervek által elért legjelentősebb eredményekről, az uniós kiadásokkal és bevételekkel összefüggő csalási esetek vagy egyéb szabálytalanságok felderítése és a Bizottságnak történő bejelentése vonatkozásában. A hangsúly a csalásfelderítésen van az eredmények azt jelzik, miként képesek a rendszerek és a csalás elleni hatóságok fellépni az uniós pénzforrásokra kártékony csalás és jogellenes tevékenységek ellen. A jelentéshez öt bizottsági szolgálati munkadokumentum 1 kapcsolódik. A Szabálytalanságok statisztikai elemzése című dokumentumban találhatóak az egyes tagállamok csalás elleni tevékenységének legfontosabb eredményeit összefoglaló táblázatok. 2. CSALÁS ÉS EGYÉB SZABÁLYTALANSÁGOK 2.1. Összes bejelentett szabálytalanság 2012-ben 13 436 (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságot jelentettek be a Bizottságnak. Ezek összesen mintegy 3,4 milliárd EUR összeget érintettek, amelyből mintegy 2,9 milliárd EUR az uniós költségvetés kiadási ágazataira vonatkozik. A feltárt szabálytalanságok a kiadási oldalon a kifizetések 2,3 %-át, a beszedett bruttó tradicionális saját forrásoknak pedig a 2,1 %-át teszik ki. 2011-hez képest a szabálytalanságok az esetek száma tekintetében 6 %-kal, a pénzügyi érték tekintetében pedig 77 %-kal növekedtek. A növekedés különösen a nem csalárdként bejelentett szabálytalanságokkal függ össze, bizonyos egyedi körülményekből adódóan (lásd a 2.3. fejezetet). 2.2. Az EU költségvetését érintő, csalárdként bejelentett szabálytalanságok A bejelentett csalárd szabálytalanságok száma, illetve a vonatkozó összegek a tágabban értelmezett csalás részét képezik, és nem tekintendőek a csalás szintjének mércéjeként. 1 i) a 325. cikk tagállami végrehajtása 2012-ben; ii) a saját források, természeti erőforrások, kohéziós politika és előcsatlakozási támogatás tekintetében 2012-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése; iii) az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2011. évi bizottsági jelentés nyomon követésére vonatkozó ajánlások; iv) a 2012-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelésének módszertana; v) éves áttekintés, amely a Hercule II program 2012-ben elért eredményeiről is tájékoztatást nyújt. HU 7 HU

2012-ben a tagállamok 1 194 szabálytalanságot jelentettek csalárd szabálytalanságként, amelyek összértéke 390 millió EUR-nak felelt meg. Ezen túlmenően 29 csalárd szabálytalanság kapcsolódott a közvetlen kiadások keretében kezelt forrásokhoz, 2 millió EUR-t érintve, végül pedig a tagjelölt országok 8 csalárd szabálytalanságot jelentettek be, amelyek 1 millió EUR körüli összeget érintettek. A 2012 során bejelentett csalárd szabálytalanságok 2 száma és hatása gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten maradt. Az egyes ágazatok között azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak, amint azt az 1. táblázat és az 1. ábra mutatja. 1. táblázat: A 2012-ben csalárdként bejelentett szabálytalanságok 3 Költségvetési ágazat (kiadások) Csalárdként bejelentett szabálytalanság ok Változás 2011-hez képest Érintett összegek Változás 2011-hez képest A kifizetések százalékaké nt N % millió EUR % % Természeti erőforrások 208 49% 68,7-7% 0,12% zőgazdasági piaci támogatás és közvetlen kifizetések 143 77% 59-16% 0,13% Vidék fejlesztés 61 3% 9 125% 0,07% Halászat 4 100% 0,7 2233% 0,14% Kohéziós politika 279 1% 199,3-2% 0,42% Kohézió 2007 2013 198 13% 159,3-7% 0,35% kturális alapok 2000 2006 (a Kohéziós Alappal együtt) 81-16% 40 27% 1,86% Előcsatlakozás 33-41% 44,8 273% 39,04% Előcsatlakozási támogatás (2000 2006) 27-43% 44,5 305% 9809,84% Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (2007 2013) 6-33% 0,3-70% 0,26% Közvetlen kiadások 29-19% 2 11% 0,01% Összes kiadás 549 8% 314,8 8% 0,25% Költségvetési ágazat (bevételek) Csalárdként bejelentett szabálytalanság ok Változás 2011-hez képest Érintett összegek Változás 2011-hez képest A 2012-re beszedett tradicionális saját források bruttó összegének százalékakén t N % millió EUR % % Bevételek (tradicionális saját források) 682-6% 77,6-29% 0,42% A 2012-ben bejelentett valamennyi csalárd szabálytalanság tagállamok és költségvetési ágazatok (bevétel és kiadás) szerinti bontása az 1. mellékletben található. 2 3 A meghatározásokat lásd a IV. mellékletben (Módszertan). A csalárdként bejelentett szabálytalanságokhoz kapcsolódó összegek aránya az előcsatlakozási támogatás keretében folyósított teljes kifizetésekhez képest viszonylag magas (az 1. táblázat utolsó oszlopa), ami teljes mértékben abból adódik, hogy a kifizetések ezen ágazat számára 2012-ben igen korlátozottak voltak (ez 0,5 millió EUR-t jelent), ugyanis a támogatási programok már csaknem befejeződtek. A 2012-ben felderített és bejelentett csalárd szabálytalanságok a korábbi pénzügyi években támogatott műveletekhez kötődnek. HU 8 HU

1. ábra: A csalárdként bejelentett szabálytalanságok és a kapcsolódó összegek 2008 2012 Szabálytalanságok száma 2.000 1.800 1.600 1.400 1.200 1.000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 Év 700 600 500 400 300 200 100 0 Összegek (millió EUR) Csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma Kapcsolódó összegek 2.2.1. Bevételek A 2012. évre a bevételi oldalon bejelentett csalási esetek száma (682) 20 %-kal elmarad a 2008 2012 közötti évek átlagától (851). A 2012-ben érintett tradicionális saját források megállapított teljes összege (77,6 millió EUR) 22 %-kal alacsonyabb, mint a 2008 2012 közötti időszak átlaga (100 millió EUR) 4. A vámkezeléssel egyidejűleg végrehajtott vámellenőrzések eredményeként gyakrabban minősítették csalárdnak az eseteket, mint a vámkezelést követő ellenőrzések alkalmával. 2012-ben a csalási esetek jelentős részét (32%) a vámkezeléssel egyidejűleg végrehajtott vámellenőrzések során derítették fel. A csalásban érintett tradicionális saját forrásokból származó összegek 51 %-át a csalás elleni szolgálatok által végzett vizsgálatok során tárták fel. Az alábbi ábrán szemléltetett elemzés szerint a csalási esetek száma a 2008 2012 közötti időszakban csökkenő tendenciát mutat. A legtöbb csalárd szabálytalanságot Spanyolország, Olaszország, Németország és Görögország jelentette (324 és 32 között), míg az érintett összegek tekintetében Spanyolország áll az élen (38 millió EUR és 10 millió EUR között) 5, utána pedig Belgium és Olaszország következik. 4 5 Az összehasonlíthatóság érdekében a 2008 2011 közötti időszakra vonatkozó adatok a tárgyévi jelentésben felhasznált adatokon alapulnak. Lásd az 1. mellékletet. HU 9 HU

2. ÁBRA: Tradicionális saját források Csalási esetek és a megállapított érintett összegek (2008 2012) 2.2.2. Kiadások A kiadási költségvetést illetően a csalárdként bejelentett szabálytalanságok számának növekedése viszonylag csekély mértékű. Az érintett összegek ingadozása sem jelentős, mivel néhány nagyobb vizsgálat drasztikusan megváltoztathatja az eredményeket (például az előcsatlakozási támogatások vonatkozásában lásd a 2.2.5. szakaszt). A bejelentett szabálytalanságok gyakran vonatkoznak olyan műveletekre, amelyek nem a felderítés vagy bejelentés pénzügyi évében valósultak meg. Egy csalási eset elkövetése és a Bizottságnak való bejelentése között átlagosan 3,5 év telik el 6, így nehéz magyarázatot adni ezekre a fejleményekre (például a gazdasági válság lehetséges negatív hatásait illetően). A 3. és a 4. ábra a bejelentett csalárd szabálytalanságok számát, illetve az érintett összegeket mutatja a kiadási ágazatokban. Az előző évekhez hasonlóan a csalárd szabálytalanságok zömét a kohéziós politika terén derítették fel: ez az összes eset 50 %-át, illetve az érintett összegek 63 %-át jelenti. 6 A csalárd tevékenység kezdetétől a felderítés pillanatáig átlagosan két év és hét hónap telik el. Ezt követően átlagosan hét vagy nyolc hónap múltán jelentik be a szabálytalanságot a Bizottságnak. HU 10 HU

3. és 4. ábra: A csalárdként bejelentett szabálytalanságok költségvetési ágazatonként (kiadások) az esetek száma és az összegek szerint A felderített elkövetési módok nem mutatnak jelentős változást az előző évekhez képest. A leggyakrabban ismétlődő módszerek között szerepel a hamis vagy hamisított dokumentáció vagy nyilatkozatok felhasználása és a források hűtlen kezelése (a rendeltetésüktől eltérő célra történő felhasználásuk). A csalárdként bejelentett szabálytalanságok közül csupán nagyon kevés kapcsolódik korrupciós ügyhöz (összesen 9), az ilyen esetek száma azonban emelkedik. Négy tagállam jelentette ilyen esetek felderítését: Olaszország (6), Ciprus, Észtország és Spanyolország (1). Valamennyi felderített eset a kohéziós politika terén történt. A 2012-ben csalárdként bejelentett szabálytalanságok felét csalás elleni szervek derítették fel vagy bűnügyi nyomozás, illetve egyéb külső ellenőrzés során tárták fel azokat. Az esetek másik felét az ágazati szabályozásokban meghatározott közigazgatási ellenőrzési rendszerek keretében derítették fel. Ez kiemeli a külső ellenőrzések jelentőségét a csalás elleni küzdelemben, valamint az irányító és ellenőrző hatóságokkal való szoros összehangoltság szükségességét. Arra is rámutat, hogy ez utóbbi jelentős javuláson ment keresztül, hiszen a felderítés korábban szinte kizárólagosan a rendőri szervekre és a bírói hatóságokra hárult. A csalás elleni vagy bűnügyi nyomozások sokkal nagyobb pénzösszegeket érintő lehetséges csalási eseteket derítenek fel, ami tükrözi az érintett szervek képességét tevékenységük célirányossá tételére csakúgy, mint kiterjedtebb nyomozati hatásköreiket. A tagállamok által csalárdként bejelentett szabálytalanságok összetettségük mértéke szerint bonthatóak. 2012-ben a bejelentett esetek 2 %-a tekinthető összetettnek 7, 40 %-a egyszerűnek 8 és 58 %-a mérsékelten összetettnek 9. Míg az összetett esetek aránya a korábbi évekhez képest változatlan, a nemzeti hatóságok a vizsgált évben több egyszerű és kevesebb mérsékelten összetett esetet derítettek fel. Az egyszerűbb csalási esetek irányába történt elmozdulás tükrözheti azon kedvezményezetteknek a gazdasági válság összefüggésében végrehajtott csalási kísérleteit, akik a megszokott körülmények között nem követtek volna el jogsértést. Ezt a trendet az elkövetkező években is nyomon kell követni, figyelembe véve a felderítés és a csalás elkövetése között eltelt időt. 7 8 9 Hosszabb időtartamot felölelő és legalább három jogalany által elkövetett jogsértés. Egyetlen személy által elkövetett egyszeri jogsértés. Több személy által elkövetett vagy időben elhúzódó, ám egyetlen jogalany által elkövetett egyszeri esemény. HU 11 HU

5. ábra: Csalárdként bejelentett szabálytalanságok összetettség A tagállamok csalásfelderítési rátái továbbra is változóak (lásd az 1. mellékletet). Olaszország, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország derítette fel és jelentette be a legtöbb csalárd szabálytalanságot (109 és 51 között). Az érintett összegek tekintetében Olaszország, Románia és a Cseh Köztársaság jelentette a legmagasabb adatokat (119 millió EUR és 54 millió EUR között). Görögország, Luxemburg, Málta és Finnország nem derített fel és nem jelentett be csalárd szabálytalanságokat. Belgium, Franciaország, Ciprus, Hollandia és Ausztria igen kevés (az összes kiadási ágazatra nézve kevesebb mint három) esetet jelentett be. A különbségek több tényezőben gyökereznek és jelentős megközelítésbeli különbségeket tükröznek nem csupán az egyes tagállamok, hanem egy adott ország különböző közigazgatási egységei között is. Egyes tagállamok jelentős erőforrásokat fordítanak a csalás elleni küzdelemre, mások a pénzügyi korrekció alkalmazását részesítik előnyben, mellőzve a lehetséges bűncselekmény további kivizsgálását. Az elmúlt öt évben csalárdként bejelentett szabálytalanságok esetében 5 %-nál állapítottak meg csalást (a megállapított csalás aránya) 10. 2.2.2.1. Természeti erőforrások (mezőgazdaság és vidékfejlesztés, halászat) A 2012-ben csalárdként bejelentett szabálytalanságok ebben az ágazatban csaknem 50 %-os növekedést mutatnak 2011-hez képest (lásd az 1. táblázatot). Ez annak tulajdonítható, hogy Dánia 56 esetet jelentett be, amelyek elkövetési módja azonos volt és mind egyetlen vizsgálathoz kapcsolódott. A Dánia által bejelentett valamennyi eredmény az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA) kötődik, amely következésképpen a mennyiségek és összegek növekedését mutatja 2011-hez képest, míg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó mutatók változatlanok. A csalárdként bejelentett szabálytalanságok csaknem fele a korlátok, kvóták vagy küszöbértékek túllépésére, illetve túligénylésre vagy fiktív nyilatkozatokra vonatkozik. 10 A megállapított csalás aránya az összes megállapított csalási eset számaránya az összes csalárdként bejelentett szabálytalanság (gyanított vagy megállapított csalás) számához viszonyítva az adott ötéves időszakon belül. HU 12 HU

A felderített összetett csalási esetek aránya alacsonyabb, mint más ágazatokban (1% körül), míg az egyszerű esetek aránya magasabb (44%). Más ágazatokkal ellentétben az egyszerű esetek aránya 2012-ben csökkent (59 %-ról 44 %-ra). A mezőgazdaság terén megállapított csalások aránya némileg magasabb, mint az átlag: a 2008 2012 közötti időszakban bejelentett esetek mintegy 6 %-a. 2.2.2.2. Kohéziós politika (a 2007 2013 és a 2000 2006 programozási időszak) A kohéziós politika továbbra is a költségvetési kiadások azon területét jelenti, ahol a legmagasabb a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma, viszont ez a szám az utóbbi három évben nem változott. A 2012-ben bejelentett csalárd szabálytalanságok túlnyomó része az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz (ERFA) kapcsolódott, míg az elmúlt öt évben e tekintetben az Európai Szociális Alap (ESZA) állt az élen. Az érintett összegeket illetően a támogatott projektek magasabb finanszírozási értékéből adódóan mindig is az ERFA-ra jutott a legnagyobb hányad. Abban a tekintetben, hogy mely hatóságok derítették fel a csalárd szabálytalanságokat, a legnagyobb rész (59%) első ízben esik az uniós jogban meghatározott ellenőrző rendszerre, amely ezáltal megelőzi a bűnügyi nyomozásokat és a csalás elleni szerveket. Ez feltűnő különbséget jelent az előző (2000 2006) programozási időszakhoz képest, amikor szinte kizárólag a csalás elleni vizsgálatok vagy a bűnügyi nyomozások eredményeként került sor felderítésre. A Bizottság elmúlt néhány évben tett erőfeszítései, melyek az ágazatban előforduló csalások tudatosítását célozták, a jelek szerint meghozták gyümölcsüket a nemzeti hatóságok körében, bár ez a tendencia az elkövetkező években még megszilárdításra vár 11. A pénzösszegeket tekintve a legkiemelkedőbb eredmények továbbra is a bűnügyi nyomozásokhoz és a csalás elleni vizsgálatokhoz fűződnek ezek a teljes összeg 64 %-át teszik ki. További jelentős fejlemény, hogy csökkent a csalási esetek felderítése és bejelentése közötti idő: ez átlagosan nyolc és fél hónap. Másfelől viszont a szabálytalan gyakorlatokat átlagosan a kezdetük után két év és hét hónap elteltével derítették fel. A megállapított csalás aránya a kohéziós politikában az átlagosnál alacsonyabb: a 2008 2012 közötti időszakban bejelentett esetek mintegy 4 %-a. 2.2.2.3. Előcsatlakozási politika (előcsatlakozási támogatás, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA)) Az előcsatlakozási támogatás terén 2012-ben tovább csökkent a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma, a 2009-től kibontakozó tendenciának megfelelően. Az EU 2004-ben csatlakozott 12 tagállama megkezdte az előcsatlakozási támogatás kiiktatását, ami az Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás (CARDS) néhány projektje és fennmaradó kifizetései kivételével majdnem le is zárult. A csalárdként bejelentett szabálytalanságok számának mérséklődése az érintett összegek jelentős emelkedésével párosult, ami a Románia által bejelentett két 11 A Bizottság kohéziós politikáért felelős szolgálatai az OLAF-fal együttműködve 2008-tól hajtják végre a csalás elleni közös stratégiát. Ennek fő célja a tagállamok csalásmegelőzési és -felderítési kapacitásának megerősítése. HU 13 HU

összesen 38,5 millió EUR értékű esetre vezethető vissza. Ezt a két kivételes esetet leszámítva az összegek is alátámasztanák a csökkenő tendenciát. A csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma továbbra is a vidékfejlesztési támogatások terén a legmagasabb. A jelenlegi programozási időszakot tekintve az IPA-t érintő bejelentett csalárd szabálytalanságok 2012-ben enyhe csökkenést mutattak. Ez a végrehajtásban tapasztalható lemaradásokból következhet. 2.2.2.4. A Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások A Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások elemzése a bizottsági szolgálatok által a központilag kezelt kiadásokkal kapcsolatban kiadott visszafizettetési felszólításokra vonatkozó adatok alapján történik. 2012-ben az eredményszemléletű számviteli rendszer (ABAC) alapján a bizottsági szolgálatok 26 visszafizettetés esetében állapították meg a csalás gyanúját, majd jelentést tettek róluk az OLAF-nak. További 1648 visszafizettetést minősítettek szabálytalanságként. Ezen esetek pénzügyi hatása mintegy 2,7 millió EUR. 2.2.3. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által elért eredmények 2012-ben az OLAF 431 vizsgálati és 287 koordinációs ügyet indított, valamint 465 esetet zárt le (ezekből 100-at ajánlásokkal). 54 igazságügyi eljárásra irányuló ajánlást küldtek a nemzeti hatóságoknak és mintegy 284 millió EUR visszafizettetésére tettek ajánlást, amelyből 165,8 millió EUR a bevételekhez, 118,2 millió EUR pedig a kiadásokhoz kapcsolódik (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat: Az OLAF vizsgálatai nyomán 2012-ben visszafizettetésre javasolt összegek Ágazat Ajánlott összeg millió EUR Vámcsalás 165,8 Strukturális alapok 63,3 Mezőgazdasági alapok 33,4 Külső támogatás 15,6 Központi kiadások 5,0 Uniós támogatás nemzetközi szervezeteken és testületeken 0,8 Uniós személyzet 0,1 ÖSSZESEN 284,0 2.3. Nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok 2012-ben 12 137 nem csalárdként bejelentett (nem csalárd) szabálytalanságról értesítették a Bizottságot (ez körülbelül 6 %-kal több, mint 2011-ben), amelyek pénzügyi vonzata mintegy 2,9 milliárd EUR (a 2011-es adat több mint kétszerese). A legnagyobb növekedést a kohéziós politika, illetve a közvetlen kiadások terén észlelték (lásd a 2.3.2. bekezdést), amint azt a 3. táblázat is szemlélteti. HU 14 HU

3. táblázat: Nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok 2012-ben 12 Költségvetési ágazat (kiadások) Nem csalárdként bejelentett szabálytalanság ok Változás 2011-hez képest Érintett összegek Változás 2011-hez képest A kifizetések százalékaké nt N % millió EUR % % Természeti erőforrások 2.347 9% 128 37% 0,23% zőgazdasági piaci támogatás és közvetlen kifizetések 1.036-22% 63 80% 0,14% Vidék fejlesztés 1.228 77% 51-7% 0,42% Egyéb / N/A 9-91% 1-50% N/A Halászat 74 63% 13 713% 2,67% Kohéziós politika 4.078 13% 2.296 126% 4,79% Kohézió 2007 2013 3.216 150% 1.577 164% 3,45% kturális alapok 2000 2006 (a Kohéziós Alappal együtt) 862 1206% 719 77% 32,34% Előcsatlakozás 220 6% 46-4% 40,08% Előcsatlakozási támogatás (2000 2006) 204 4% 45-5% 9809,84% Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (2007 2013) 17 89% 1 30% 1,14% Közvetlen kiadások 1.648 14% 119 92% 0,69% Összes kiadás 8.293 12% 2.589 112% 2,06% Költségvetési ágazat (bevételek) Csalárdként bejelentett szabálytalanság ok Változás 2011-hez képest Érintett összegek Változás 2011-hez képest A 2012-re beszedett tradicionális saját források bruttó összegének százalékaként N % millió EUR % % Bevételek (tradicionális saját források) 3.912-2% 370 33% 1,69% A 2. mellékletben található a 2012-ben bejelentett valamennyi nem csalárd szabálytalanság tagállamonkénti bontása a bevételek és kiadások szerint. 2.3.1. Bevételek A tradicionális saját forrásokat illetően a 2012-ben bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma változatlan maradt, ám a teljes megállapított összeg 20 %-kal magasabb a 2008 2012 közötti évek átlagánál. 12 Lásd a 3. lábjegyzetet. HU 15 HU

6. ÁBRA: Tradicionális saját források A nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok és az érintett összegek (2008 2012) Összegek (millió EUR) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 6.000 5.000 4.000 3.000 2.000 1.000 0 Szabálytalanságok száma Megállapított összegek Szabálytalanságok száma 2012-ben a vámkezelés utáni ellenőrzés volt a szabálytalanságok felderítésének legjelentősebb módszere, mind a felderített esetek számát, mind a tradicionális saját források megállapított összegét tekintve. Az elmúlt néhány évben a tradicionális saját források bizottsági ellenőrzései a tagállamok vámellenőrzési stratégiájára, valamint a vizsgálatok során tett észrevételek nyomán végrehajtott tagállami intézkedések szoros nyomon követésére összpontosultak. A Bizottság elmozdulást tapasztalt a tagállamok stratégiájában az áruk vámkezelésével egyidejűleg végzett vámellenőrzésektől a vámkezelés utáni ellenőrzések irányába. Ezt a tagállamok által szolgáltatott adatok ugyancsak alátámasztják. A vámkezelés utáni vámellenőrzés a szabálytalanságok felderítésének hatékony módszere, azonban a vámkezeléssel egyidejűleg végzett vámellenőrzés továbbra is jelentős a csalási esetek felderítése szempontjából (lásd a 2.2.1. bekezdést). 2.3.2. Kiadások A költségvetés kiadási területein a nem csalárd szabálytalanságok mennyiségének növekedése főként a közvetlen kiadások ágazatában figyelhető meg, és csaknem teljes mértékben arra vezethető vissza, hogy a Bizottság főigazgatóságai jobban tudták használni az ABACrendszert, amely pontosabb információkkal szolgált. Megemlítendő, hogy a többi ágazattól eltérően a közvetlen kiadásokban az összes szabálytalanságot küszöbérték alkalmazása nélkül iktatják. Az összegek emelkedése tekintetében két terület jelentős: i) a közvetlen kiadások, ahol egyetlen, 40 millió EUR értékű szabálytalanság (amelynek korrekciója és kezelése megtörtént) okozza a változást a 2011. évhez képest, valamint ii) a kohéziós politika, ahol a jelentős összeg részben a 2007 2013 programozási időszak fokozottabb végrehajtásának, túlnyomórészt viszont a Bizottság ellenőrzési szolgálatai által az elmúlt években feltárt, ám az illetékes nemzeti szolgálatok által csupán 2012-ben bejelentett bizonyos szabálytalanságoknak tudható be. Mintegy 1,5 milliárd EUR kapcsolódik a Cseh Köztársaság és Spanyolország által bejelentett nem csalárd szabálytalanságokhoz (a pénzügyi korrekcióról és a korrekciós intézkedésekről már megállapodtak és megtették a szükséges lépéseket). A Cseh Köztársaság esetében ezen összegek fele a Bizottság szolgálatai által végzett ellenőrzések nyomán végrehajtott pénzügyi korrekciókkal áll összefüggésben; Spanyolország esetében az összegek fele a 2000 2006 közötti programozási időszakra vonatkozó HU 16 HU

szabálytalanságokról szóló bejelentésekhez kapcsolódik, és a Bizottság a zárási folyamat kapcsán kérte azokat 13. 3. VISSZAFIZETTETÉS, VALAMINT EGYÉB MEGELŐZŐ ÉS KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK Az EU pénzügyi érdekeinek védelmében fontos szempont a csalást és egyéb szabálytalanságokat megelőző és kiigazító mechanizmusok használata, ami biztosítja, hogy a költségvetés végrehajtása megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek 14. A közös igazgatás keretében a Bizottság az alábbi intézkedéseket fogadhatja el: Megelőző intézkedések: kifizetések megszakítása (a kifizetési határidő legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítása) 15 ; a tagállamoknak történő időközi kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztése 16. Korrekciós intézkedések: amennyiben az érintett tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekciót 17 írhat elő. Az alkalmazandó szabályoknak nem megfelelő kiadások visszafizettetési felhívás vagy a soron következő kifizetési kérelemből történő levonás tárgyát képezik. A kedvezményezettektől való tagállami közvetlen visszafizettetésekre vonatkozó adatok csupán részben érhetőek el 18, és A szabálytalanságok statisztikai értékelése című bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatóak. A megosztott irányítástól eltérő irányítási típusokra vonatkozó adatok (különösen a közvetlen kiadások) főleg a Bizottság szolgálatai által kiadott visszafizettetési felszólításokat vagy a költségtérítési kérelmekből történő levonásokat érintik. 3.1. Kiadások: megelőző mechanizmusok 3.1.1. Megszakítások 2012-ben 2012-ben a Bizottság 187 olyan határozatot hozott, melyek a kifizetések megszakítására irányultak (ezek több mint 5 milliárd EUR-t érintettek) a kohéziós politika terén. A 2012 végén fennálló állapot szerint ezek közül 70 továbbra is lezáratlan (ezek több mint 1,7 milliárd EUR-t érintenek). 13 14 15 16 17 18 Ezek túlnyomórészt a tanúsítványi nyilatkozatban fel nem tüntetett szabálytalan összegek, amelyek nem jelentenek potenciális veszteséget az uniós költségvetés számára. Az ebben a szakaszban bemutatott adatok a Bizottság éves beszámolóiban azaz az uniós beszámoló 6. magyarázó megjegyzésében szereplő adatokat tükrözik, amelyek az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzéstől függenek. A tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek jelentős hiányosságaihoz fűződő esetek a 2007 2013 közötti programozási időszakban; vagy azok az esetek, amelyekben az igazolt kiadások súlyos szabálytalanságokhoz kapcsolódtak. Három esetben alkalmazták: a) az irányítási és ellenőrzési rendszerben bizonyítottan komoly hiányosságok álltak fenn, és nem került sor korrekciós intézkedésre; b) az igazolt kiadások súlyos szabálytalansághoz kapcsolódtak; vagy c) a tagállam súlyosan megsértette irányítási és ellenőrzési kötelezettségeit. A pénzügyi korrekció három fő szakasza: a) folyamatban: változtatható, a tagállam által formálisan nem elfogadott; b) megerősített/jóváhagyott: a tagállam által jóváhagyott vagy bizottsági határozat keretében meghatározott; c) végrehajtott: a pénzügyi korrekciót elvégezték, és megtörtént a jogosulatlan kiadások korrekciója. A jogi keretet érintő sorozatos módosítások jelentősen megváltoztatták a jelenlegi programozási időszakra vonatkozó jelentéstételi szabályokat. HU 17 HU

A 4. táblázat a 2012-ben kezelt megszakítási eseteket 19 tartalmazza, és erőteljes megelőző tevékenységet szemléltet, különösen az ERFA/Kohéziós Alap vonatkozásában, ami az esetek több mint 60 %-át, illetve az érintett összegek mintegy 80 %-át teszi ki. 4. táblázat: A Bizottság szolgálatai által kezelt megszakítási esetek 2012-ben 2007 2013 közötti programozási időszak ERFA/Kohéziós Alap ESZA EHA Összesen Es e te k száma Összeg (millió EUR) Es e te k száma Összeg (millió EUR) Esetek száma Összeg (millió EUR) Esetek száma Összeg (millió EUR) 2012.12.31. előtt lezárva 83 2.588 24 725 10 47 117 3.359 2012.12.31-én lezáratlan 33 1.493 13 156 24 104 70 1.753 2012-ben összesen 116 4.081 37 881 34 151 187 5.112 3.1.2. Felfüggesztések Két, németországi és olaszországi ERFA/Kohéziós Alap-programra vonatkozó felfüggesztési határozat 2012 végén továbbra is érvényben volt. 2012-ben két felfüggesztési határozatot fogadtak el az ESZA-kifizetésekkel kapcsolatban, a Cseh Köztársaságra (az év végén még folyamatban) és Szlovákiára vonatkozóan. 3.2. Kiadások: pénzügyi korrekciók és visszafizettetések 2012-ben 2012-ben a Bizottság által elfogadott, a tagállamokkal szembeni korrekciós intézkedések jelentősen növekedtek (+30% a megerősített/jóváhagyott és +137 % a végrehajtott szakaszban), elsősorban a kohéziós politika területén (lásd az 5. táblázatot). 5. táblázat: Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések költségvetési ágazatok szerint 2011 2012 Megerősített/eldöntött (millió EUR) Végrehajtott (millió EUR) Költégvetési ágazat Pénzügyi korrekciók Visszafizett etések Összes en Változás 2011 Pénzügyi korrekciók Visszafizette tések Összes en Változás 2011 Mezőgazdaság 551 307 858-24% 669 327 996 14% EMGA 475 162 637-24% 610 161 771 24% Vidékfejlesztés 76 145 221-24% 59 166 225-19% Kohéziós politika 1.619 22 1.641 127% 3.071 14 3.085 360% ERFA 958 958 126% 2.416 2.416 477% Kohéziós Alap 203 203 1094% 207 207 80% ESZA 425 425 87% 430 430 142% HOPE/EHA 2 2-33% 1 1-101% MOGA Orientációs alap 31 3 34 3300% 17 3 20 1900% Egyéb 19 19-62% 11 11-79% Belpolitikai területek 1 252 253-6% 1 229 230-14% Külpolitikai területek 107 107 0% 99 99 29% Közigazgatás 7 7-13% 9 9 350% 2012-ben összesen 2.172 695 2.867 30% 3.741 678 4.419 137% 2011-ben összesen 1.406 768 2.174 1.106 733 1.839 Változás 2012/2011 54% -10% 32% 238% -8% 140% A 3. melléklet a 2012-ben végrehajtott, megosztott irányítás alatt álló pénzügyi korrekciók tagállamonkénti bontását mutatja: a 3,7 milliárd EUR mintegy 58 %-a Spanyolországgal kapcsolatban végrehajtott pénzügyi korrekciókból adódik 20. 19 20 Az ERFA-t illetően a 2012-ben kezelt 116 eset közül 69 új megszakítás, amelyről az év folyamán döntöttek. A Spanyolországgal kapcsolatban 2172 millió EUR értékben végrehajtott pénzügyi korrekciók 90 %-a az ERFA által finanszírozott programokhoz kapcsolódik. HU 18 HU

3.3. Saját forrásokból származó bevételekhez kapcsolódó visszafizettetések A saját forrásokból származó bevételek tekintetében, amelyek az uniós költségvetés pénzeszközeinek fő forrását jelentik, a visszafizettetések a következők nyomon követéséhez kapcsolódnak: a Bizottság vizsgálati jelentései, az Európai Számvevőszék ellenőrzései, a tagállamok közigazgatási hibáiból vagy visszafizettetési tevékenységükben tapasztalt gondatlanságukból fakadó, pénzügyi felelősséggel kapcsolatos ügyek, az Európai Bíróság döntései, valamint a spontán tagállami befizetésekből és a saját forrásokhoz kapcsolódó kamatfizetésekből vagy késedelmes fizetésekből származó összegek. Ezeket az összegeket a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat: Saját forrásokból származó bevételekhez kapcsolódó visszafizettetések 21 Saját források 2012 2011 Változás millió EUR millió EUR % Tőke 133 63 111% Kamat 160 312-49% Összes visszafizettetés 293 375-22% 3.3.1. Tradicionális saját források A tradicionális saját forrásokat (TOR) elsősorban a nem uniós országokból behozott termékekre kiszabott vámok és kisebb mértékben a cukorilletékek alkotják. 2012-ben az összes uniós bevétel 13 %-át tették ki. A tradicionális saját források teljes megállapított összege körülbelül 98 %-ának beszedése problémamentesen zajlik. A fennmaradó 2 % csalási esetekhez és egyéb szabálytalanságokhoz kapcsolódik. A tagállamok kötelesek visszafizettetni és az OWNRES adatbázisban rögzíteni ezeket az összegeket. 2012-ben a visszafizetendő összeg 22 444 millió EUR, amelyből 208 millió EUR-t a tagállamok már visszafizettettek (éves visszafizettetési ráta: 47 %). Ezentúl a tagállamok folytatták visszafizettetési tevékenységüket a korábbi évek eseteire vonatkozóan, és összesen mintegy 83 millió EUR-t fizettettek vissza az 1989 és 2011 között felderített csalási esetek és szabálytalanságok kapcsán. A korábbi (1989 2009) visszafizettetési ráta 77 % 23. A csaláshoz kapcsolódó összegek visszafizettetése általában sokkal kevésbé sikeres, mint a szabálytalanságok esetében. Ebből következően egy eset csalásnak minősítése a jövőbeni visszafizettetési eredmények mutatójaként szolgál. A tagállamoknak a tradicionális saját források visszafizettetésére irányuló tevékenységét helyszíni ellenőrzések során követik nyomon, valamint azon eljárás révén, amely kötelezővé teszi az 50000 EUR-t meghaladó és a tagállamok által végül behajthatatlannak nyilvánított összegek bejelentését a Bizottság számára. A tagállamok pénzügyi felelősséget viselnek a tradicionális saját források visszafizettetésének elmulasztásáért azokban az esetekben, amikor visszafizettetési tevékenységükben hiányosságokat észlelnek. 21 22 23 A saját források tőkeösszege nettó összeg. Kizárólag a 10000 EUR feletti értékű tradicionális saját forrásokat érintő esetek. A számítás csupán azokat a lezárt eseteket veszi figyelembe, amelyek kapcsán a tagállamok teljes mértékben végrehajtották a visszafizettetést. HU 19 HU

4. UNIÓS SZINTŰ CSALÁS ELLENI POLITIKÁK 4.1. A Bizottság csalás elleni kezdeményezései 2012-ben 4.1.1. Az OLAF reformjára irányuló javaslat (1073/1999/EK rendelet) Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosítására, valamint az 1074/1999/Euratom rendelet 24 visszavonására irányuló módosított bizottsági javaslat arra összpontosul, hogy tisztázza az OLAF vizsgálataiban érintett személyek eljárási jogait, fokozza az OLAF vizsgálatainak hatékonyságát és javítsa a partnerekkel (más uniós intézményekkel és testületekkel, a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel) folytatott együttműködést. A javaslat egyúttal egyértelműsíteni kívánja az OLAF Felügyelő Bizottság szerepét, továbbá az uniós intézményekkel folytatandó időszakonkénti véleménycserét helyez kilátásba az OLAF szakpolitikai prioritásainak megvitatása céljából. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2011 októberétől 2012 júniusáig zajló informális megbeszélései megalapozták azt a széleskörű egyetértést, amely a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjában is tükröződik, amelyet 2013. február 25-én formálisan elfogadtak 25 és az Európai Parlament július 3-án jóváhagyott 26. Az új rendelet várhatóan 2013. október 1-jén lép életbe. 4.1.2. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó, bűnügyi eszközökkel folytatott csalás elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat 2012-ben a Bizottság irányelvjavaslatot nyújtott be az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó, bűnügyi eszközökkel folytatott csalás elleni küzdelemről. 27 Ennek célja az uniós költségvetés bűnügyi visszaélésektől való védelmére vonatkozó jogi keret megerősítése. Az irányelvjavaslat arra irányul, hogy az Unió költségvetését érintő jogsértések vonatkozásában egyértelműsítse, összehangolja és megerősítse a büntetőjogot a tagállamokban. A tagállamok között jelentős különbségek vannak az uniós költségvetés (büntetőjogi) védelme tekintetében. Ennek egyik oka, hogy a meglévő jogszabályok 28 nem biztosítják az összehangolás és végrehajtás elégséges szintjét a tagállamokban. A javaslat elősegíti az elrettentést azáltal, hogy kezdeményezi a jogsértések és szankcionálási szintek további összehangolását a büntető anyagi jogi jogszabályoknak megfelelően, az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A kezdeményezések közé tartoznak: a jogsértések csalás, korrupció, pénzmosás tág meghatározása az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény és az ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvek alapján; a további bűncselekmények (közbeszerzési ajánlattevők tisztességtelen magatartása, pénzeszközök hűtlen kezelése és az engedélyezettől eltérő célokra való felhasználása) meghatározásának összehangolása; a különösen súlyos bűncselekményekre vonatkozó minimális szabadságvesztési időtartamokkal kapcsolatos szabályok kidolgozása; 24 25 26 27 28 COM(2011) 135 végleges. 2013/C 89 E/01, ISSN 1977-091X. P7_TA(2013)0308. COM(2012) 363 final. A pénzügyi érdekek védelméről szóló 1995-ös egyezmény és ennek 1996-os, illetve 1997-es jegyzőkönyvei. HU 20 HU

azon időtartam összehangolása, amelyen belül az adott ügyhöz kapcsolódó nyomozást, büntetőeljárást, tárgyalást és ítéletet le kell bonyolítani; kísérő intézkedések bevezetése az Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel köztük a jogi személyek felelősségéről és a rájuk vonatkozó joghatóságról szóló szabályokkal történő védelme érdekében. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztették. A Tanács 2013 júniusában általános megközelítést fogadott el. Az Európai Parlament illetékes bizottságainak véleményét várhatóan 2013 második felében fogadják el. 4.1.3. Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor s Office EPPO) létrehozását előkészítő munka 2012 során az OLAF és az Igazságügyi Főigazgatóság széles körű konzultációt folytatott a tagállamokkal, a szakértőkkel és más érintett szereplőkkel az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló Európai Ügyészség lehetséges létrehozásáról 29. A jogalkotási javaslatot 2013. július 17-én terjesztették elő 30, és az EUROJUST reformjára irányuló javaslat 31 kíséri. Az OLAF tapasztalatai alátámasztják az uniós szintű ügyészi hatóság iránti igényt az uniós csalási ügyekben végzett nyomozások javítása és a büntetőeljárások felgyorsítása érdekében. Egy központi szerv jobban tudja biztosítani a nyomozati és büntetőeljárási folyamat folytonosságát és hatékonyságát. Az EPPO valódi nyomozati és ügyészségi testület lesz, amely uniós szinten növeli majd az EU költségvetését érintő bűncselekmények elleni küzdelem hatékonyságát. Ez orvosolni fogja a nyomozások és büntetőeljárások alacsony szintjét, amely jelenleg akadályozza az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. 4.1.4. A korrupció elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések az EU-ban 2011-ben a Bizottság korrupció elleni uniós átfogó politikát 32 mutatott be, és számos politikai területen szorgalmazta, hogy a korrupció témája nagyobb hangsúlyt kapjon, különös figyelmet szentelve a szorosabb együttműködésnek, a bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzására vonatkozó szabályoknak, a felülvizsgált közbeszerzési jogszabályoknak, a bűnügyi statisztikák javításának, valamint a feltételek szigorúbb alkalmazásának az együttműködés és a fejlesztési politikák terén. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy kétévente uniós korrupció elleni jelentést tesz közzé. A jelentés arra irányul, hogy fokozza a korrupció elleni intézkedéseket az EU-ban, és megerősítse a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. Ezenkívül feltérképezi az uniós tendenciákat, ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását és előkészíti a terepet a jövőbeni uniós szakpolitikai intézkedések számára. Az első jelentés fő témája a közbeszerzéseket érintő korrupció lesz, és a dokumentum a tervek szerint 2013 második felében készül el. 4.1.5. Csalás elleni politika a vámügyben 4.1.5.1. Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás A vámcsalás elleni küzdelmet elősegítő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás az 515/97/EK tanácsi rendeleten 33 alapul. 2012-ben a Bizottság hatástanulmány készítésébe kezdett azzal a céllal, hogy korszerűsítse ezt a jogi keretet a felderítés és 29 30 31 32 33 A Lisszaboni Szerződés 86. cikke alapján. COM(2013) 532. Az EU határokon átnyúló, büntető igazságügyi együttműködési ügynöksége. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unión belüli korrupció elleni küzdelemről (2011. június 6.) COM(2011) 308 végleges. http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/eu-revenue/consolidated_r515_97_en.pdf. HU 21 HU

a vámcsalás elleni küzdelem további javítása érdekében az EU-ban. A várakozások szerint 2013-ben a Bizottság javaslatot fog elfogadni. 4.1.5.2. Közös vámügyi műveletek A közös vámügyi műveletek olyan összehangolt és célzott operatív intézkedések, amelyeket a tagállamok, valamint harmadik országok vámhatóságai korlátozott időtartamon belül hajtanak végre az áruk határokon átnyúló tiltott kereskedelme elleni küzdelem jegyében. Az EU vámhatóságai és a Bizottság közötti kölcsönös segítségnyújtás összefüggésében az OLAF informatikai platformot, informatikai alkalmazásokat és irányítóhelyiséget biztosít a tagállamok számára a közös vámügyi műveletek végrehajtásához. 2012-ben az OLAF négy 34, a tagállamok által végrehajtott közös vámügyi műveletet támogatott. 4.1.5.3. A Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS) Az OLAF által kezelt AFIS fő célja a partnerekkel köztük az egyéb intézményekkel, a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országokkal folytatott együttműködés javítása az EU vámjogszabályainak helyes alkalmazása érdekében. A tagállamok a csalási esetek és szabálytalanságok bejelentésére használják az AFIS-t, és üdvözölték a rendszert a 2012 májusában Lisszabonban tartott AFIS-konferencián, ahol a rendszer továbbfejlesztését vitatták meg. Informatikai projektek valósultak meg a kommunikáció javítása és az adatok AFIS-ból történő kinyerésének megkönnyítése érdekében. 2012 végére az AFIS 10 180 nyilvántartott végfelhasználóval rendelkezett 1 750 tagállami szolgálat, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, a Bizottság és egyéb uniós intézmények részéről, és a felhasználók 10 120 MAB mail (az AFIS biztonságos üzenetküldő szolgáltatása) üzenetet váltottak. Összesen 8 370 esetet tettek közzé az AFIS kölcsönös segítségnyújtási adatbázisaiban és moduljaiban. 35 A tranzitinformációs adatbázisba (ATIS) hétmillió új tranzitszállítmányról érkezett információ, ami összesen 35 millió árumozgást jelent. A szabálytalanságkezelő rendszerbe (IMS) 2012-ben 19 800 új bejelentés érkezett szabálytalanságokról a tagállamoktól és a tagjelölt országoktól. Az IMS-ben összesen 152 000 bejelentést tartanak nyilván. 4.1.6. A héacsalás elleni küzdelem Az Európai Tanács 2012. március 2-i felszólítása, valamint az Európai Parlament 2012. április 19-i határozata nyomán a Bizottság 2012. december 6-án közleményt fogadott el az adócsalásról és az adókikerülésről 36. A közleményben bemutatták az adócsalás és adókikerülés elleni harmadik országokra is kiterjedő küzdelem cselekvési tervét. A cselekvési terv keretében arra ösztönzik a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek további előrelépést a meglévő kezdeményezések köztük a gyorsreagálási mechanizmus és az áruk és szolgáltatások egyes kategóriáira vonatkozóan a fordított adózás alkalmazása kapcsán. A Tanács nemrég politikai megállapodásra jutott ezekről a kezdeményezésekről. Ezen túlmenően a cselekvési terv eredményeként létrehozták az EU VAT Forum elnevezésű 34 35 36 Három művelet a kábítószerekre, egy pedig a készpénzellenőrzésre irányult. CIS, FIDE, CIGINFO, MARINFO, YACHTINFO. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Cselekvési terv az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére (2012. december 6.), COM(2012) 722 final. HU 22 HU