Szőlő morfológia 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
A szőlő életciklusa Életszakaszok Több évtizedes (évszázados) életű növény Magról szaporítás juvenilis szakasz + felnőttkori szakasz Vegetatív szaporítás: juvenilis szakasz nélkül Életszakaszok 1. Improduktív fázis (intenzív gyökérfejlődés, termés nem fejlődik: 1-3 év) 2. Fokozódó termőképesség szakasza (lombozat aktivitása + termőképesség nő: 3-6 év) 3. Teljes termőképesség szakasza (maximális terméshozam: 6-kb. 40 év) 4. Öregkori szakasz (csökkenő rügytermékenység, csökkenő virágzati méret) -biológiai és ökonómiai elöregedés 22
Éves biológiai ciklus Biológiai 0 o C kb. 10 o C feletti léghőmérséklet Tenyészidőszak + vegetációs nyugalom időszaka Tenyész- (vegetációs) időszak: rügyfakadás-lombhullás Vegetációs nyugalom: lombhullástól rügyfakadásig Vegetatív szervek fejlődése: 1. rügyfakadástól a hajtások (vesszők) beérésének kezdetéig 2. A vesszők beérésének kezdetétől lombhullásig 3. Nyugalmi időszak (lombhullástól fakadásig) Reproduktív szervek fejlődése: 1. Téli rügyek kialakulása és differenciálódása 2. Virágzatok és virágok kialakulása (rügyfakadástól virágzásig) 3. Megtermékenyülés (virágzás kezdetétől terméskötődésig) 4. Bogyók növekedése 5. Bogyók érése Gyökérzet: késő tavaszi és késő őszi növekedési csúcs 01 Téli nyugalom: rügypikkelyek zártak 02 Rügy megduzzadása: hajtáskezdemények fejlődésének kezdete 03 Rügygyapot láthatóvá válása 05 Rügyfakadás: zöld hajtáscsúcs látható 07 Első lomlevél megjelenése 23
09 2-3 leveles állapot 12 5-6 leveles állapot: virágzatok láthatók 15 Virágzatok megnyúlása: virágbimbók tömött elhelyezkedésben 17 Teljesen kialakult virágzat: virágbimbók szeparált elhelyezkedése 19 Virágzás kezdete: első pártasapkák lehullása 21 korai virágzás: pártasapkák 25%-a lehullott 24
23 Teljes virágzás: Pártasapkák 50%-a lehullott 25 Késői virágzás: pártasapkák 80%-a lehullott 27 Bogyókötődés: bogyók kialakulása vagy lehullása (elrúgás) 29 Bogyónövekedés: csüngő helyzetű fürt 25
31 Zöldborsó nagyságú bogyóméret 33 Fürtzáródás kezdete 35 Érés kezdete: Zöld bogyószín átalakul: zsendülés (veraison) 38 Teljes (biológiai érettség), később túlérés 26
41 Szüret után: vessző beérés vége 43 Lombhullás kezdete 47 Lombhullás vége A bogyó növekedése és fejlődése 3 szakasz: 1. intenzív sejtosztódás szakasza (6-8 hét) hormonális szabályzás 2. Zsendülés (1-3 hét) 3. Érés (5-8 hét) sejtnövekedés időszaka 27
28
A bogyó és a fürt beltartalma Kocsány: a fürt tömegének 3-7%-a, gazdag szerves sókban, kationokban, polifenolokban Mag: a bogyó tömegének 0-6%-a, gazdag szénhidrátokban, nitrogéntartalmú vegyületekben, olajokban (15-20 %), polifenolokban (20-50%-a a bogyón belül!) Héj: a bogyó tömegének 8-20 %-a. Cukrokban szegény, savak közül a citromsav dominál, az almasav lebomlik az érés folyamán, a borkősav lekötődik, polifenolokban, színanyagokban és aromaanyagokban gazdag Hús: A bogyó tömegének 75-85%-a, cukrokban (főként glükózban és fruktózban) gazdag Gazdag savakban (borkősav, almasav és citromsav) kationokban (K, Ca, Mg, Na) Nitrogéntartalmú vegyületek (aminosavak), pektinek, aromaanyagok 29
Lehetséges alkoholtarttalom (%) AT (g/l en H2SO4) Redukalo cukortartalom (g/bogyo) ph 2018.05.13. A cukorfelhalmozódás 13 12 0,280 0,260 11 0,240 10 0,220 9 0,200 0,180 8 0,160 7 6 01-sept 08-sept 16-sept 22-sept 29-sept Geb GE GEr Tém GoE GoEr 0,140 0,120 01-sept 08-sept 16-sept 22-sept 29-sept Geb GE GEr Tém GoE GoEr Szállított asszimiláta a szacharóz, mely átalakul glükózzá és fruktózzá A zöld bogyóban a glükóz dominál (85%) majd mennyisége jelentősen csökken Teljes érés: glükóz/fruktóz = 1 A szerves savak változása 7,00 3,40 6,50 3,30 6,00 5,50 5,00 4,50 4,00 3,20 3,10 3,00 2,90 2,80 2,70 3,50 3,00 01-sept 08-sept 16-sept 22-sept 29-sept Geb GE GEr Tém GoE GoEr 2,60 2,50 01-sept 08-sept 16-sept 22-sept 29-sept Geb GE GEr Tem GoE GoEr A bogyóban található savak: borkősav, almasav, citromsav A mustok savtartalmát befolyásolják: Időjárás, az ültetvény kitettsége, a szőlőfajta érési ideje, a szüret időpontja 30
A borok aromaanyagai talaj Szőlőfajta klíma Termés(érettség-összetétel) primer aromák Feldolgozási technológia Must (maceráció, extrakció, oxidáció) prefermentációs aromák Újbor (alkoholos erjedés, almasavbomlás ) fermentációs aromák Újbor (biokémiai és fiziko-kémiai átalakulások ) érlelési aromák Éghajlati tényezők szerepe a szőlőtermesztésben 31
A borminőségét meghatározó tényezők Termőhely Évjárat Fajta (alany és nemes) Termesztéstechnológia és ültetvényszerkezeti elemek Szüreti idő Feldolgozási és borkészítési eljárások A szőlő érettsége és egészségi állapota Szüretelés és beszállítás módja Fényviszonyok A szőlő fénykedvelő növény Szórt fényt is képes hasznosítani (lián típusú növény) A fotoszintetikusan aktív sugárzás mindössze 1%- a használódik fel a nettó fotoszintézisre A levélfelülettel, levélsűrűséggel (tenyészterület) változtatható a fénykihasználás Mikro- és makroporozítások szerepe a lombfelületben Fitotechnikai műveletek szerepe Fénykompenzációs pont: 25-100 µmól foton m 2 s -1 (450-750 lux) Fénytelítettségi érték 700-1000 µmól foton m 2 s -1 (10000-40000 lux) Fény szerepe az érési folyamatokban (színeződés, savak, polifenolok) Fény káros hatásai: perzselések, UV 32
A fotoszintetikusan aktív sugárzás megoszlása visszaverődés Kisugárzás (I.v.) Transzspiráció, konvekció Fotoszintézis Áteresztés A fényerősség és a fotoszintézis összefüggése 33
Fényviszonyok Domborzati viszonyok szerepe (tszfm, kitettség, vízfelület vagy erdő közelsége) Szórt fényt is képes hasznosítani (lián típusú növény) Évi összes napfénytartam (1800-2070 óra) Napfénytartam a vegetációs időben 1250-1500 óra Nappali megvilágítás hossza: észak felé haladva csökken Fotoperiodus: Vitis vinifera általában normál nappalos növény hosszú nappali megvilágítás intenzív hajtásnövekedés, rossz vesszőbeérés rövid nappali megvilágítás: kisebb vegetatív felület, nagyobb gyökértömeg Rügydifferenciálódás: hosszú nappalos viszonyok mellett a kedvezőbb Vesszőbeérés : rövid nappalos viszonyok mellett kedvezőbb Fényviszonyok kevésbé limitáló tényező a szőlőtermesztés szempontjából Hőviszonyok Kiemelt szerepű az egyes fenofázisok közti időtartam szempontjából Szőlő mezoterm (mérsékelt égövi) növény 9-21 o C évi középhőmérsékelt közti izotermák közt termeszthető Optimum: 10-16 o C 16-21 o C: a borok kevésbé harmonikusak, aromaanyagokban szegényebbek Egyes fajok (V. labrusca, V. amurensis) elviselik a hűvösebb klímát is Biológiai null fok: a szőlő élettevékenységéhez szükséges minimális hőmérséklet A hőmérséklet jelentősen befolyásolja az érési folyamatokat (sav, cukor) június-szeptember: 1 o C emelkedés 20 g/l cukortöbblet Hőösszeg: egy adott időtartam hőmérsékleti összege Összefüggést mutat a vegetációs periódus idejével és a minőséggel 34
A szőlőtermesztés földrajzi határai Hőviszonyok Teljes hőösszeg vegetációs időszak középhőmérséklete x napjainak száma Hatásos hőösszeg: teljes hőösszeg a 10 o C alatti hőmérsékletek összege A szőlőtermesztéshez szükséges minimális teljes hőösszeg: 2500 o C A szőlőtermesztéshez szükséges minimális hatásos hőösszeg: 850 o C Szoros összefüggés a hatásos hőösszegek és a borminőség közt Az egyes fajták beéréséhez eltérő hőösszegekre van szükség Kontinentális klíma: akár 30% ingadozás az évek között Rügyfakadás és termésérés üteme gyorsul, a bogyónövekedésé lassul a hőösszeg növekedésével Tenyészidőszak hossza: legalább 180-200 nap szükséges Káros hőmérsékleti hatások szerepe 35
Csapadékviszonyok dinamikai vízigény: a vegetáció folyamán felhasznált vízmennyiség statikai vízigény: a talajnedvesség/talajlevegő arány legnagyobb vízigény: zöld bogyók növekedésének időszaka relatív páratartalom optimuma ~70% légköri aszály szerepe 450 mm évi csapadékmennyiség alatt öntözés válhat szükségessé 800 mm felett gyakoriak a borult napok éves csapadék eloszlása! káros hatások: jégeső, ónos eső, kórokozók fertőzése, erózió víz-borminőség összefüggései (savtartalom, cukortartalom, érésdinamika) 36