Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony, igazgató

Átírás

1 Dr. Májer János Az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére és borászatára The possible effects of the climate change on the viticulture and oenelogy at Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony, igazgató Egy EuLakes névre hallgató EU-s projekt vizsgálta 2012-ben az éghajlatváltozás hatásait Európa tavainak természeti állapotára, turizmusára, és a tavakat körülölelő régiók gazdaságára. Mivel a Balatoni Régió nemcsak turisztikai régió, hanem 6 borvidéket magába ölelő Borrégió is, felkérést kaptunk a Balaton Fejlesztési Tanácstól egy elemzés elkészítésére az éghajlatváltozás szőlőtermesztés és borászatra gyakorolt lehetséges hatásairól. Jelen előadást erre az anyagra alapozva kívánom elkészíteni. A klímaváltozás jellemzői a térségben a szőlőtermesztés szempontjából az alábbiakban foglalható össze: Csapadékviszonyok szélsőségesen alakulnak, a csapadékhiányos évek gyakorisága növekszik, miközben erózióveszélyt okozó rendkívül csapadékos periódusok is előfordulnak! A hőségnapok száma magas, a besugárzás erőssége is nő, miközben az alacsony hőmérséklet okozta károk is jelentkezhetnek (téli-tavaszi fagy). Csapadékhiány + magas hőmérséklet = aszály gyakorisága nő! A csapadékviszonyok szélsőséges alakulását jól mutatja az 1. ábra. 1. ábra: 2008-tól 2012-ig terjedő időszakban Badacsonyban lehullott havi csapadékmennyiségek a sokéves átlaghoz viszonyítva , ,8 138,5 100 mm 80 82,2 86, Sokév es átlag 20 0 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 123 hónap

2 Az elmúlt három év csapadékviszonyai különösen szélsőségesen alakultak, amit a 2. ábra jól szemléltet 2. ábra: 2010-től 2012-ig terjedő időszakban Badacsonyban lehullott havi csapadékmennyiségek a sokéves átlaghoz viszonyítva ,9 138,5 120 mm ,5 81,7 86, Sokéves átlag 20 0 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December hónap Néhány számadat a szélsőségekre ezekből az évekből: Éves csapadékmennyiség 2010: 935,1 mm Éves csapadékmennyiség 2011: 318,7 mm (önmagában szemlélve félsivatagi klíma) Éves csapadékmennyiség 2012: 528,4 mm (de ebből 185,1 mm a szüret után) 2012-ben július közepétől szeptember végéig szinte nem volt csapadék!! Napsütéses órák száma: 2012-ben 2344,7!!!!! Hőségnapok száma: 63!!! (már április végén is volt) A hőségnapok számának emelkedése az elmúlt 15 évben egyértelműen megfigyelhető. Ezekben az években a besugárzás erőssége is nő (PAR érték), ugyankkor alacsony hőmérséklet okozta károk (téli-, tavaszi fagy) is megjelennek egyes években. A kedvezőtlen hatások azonban kivédhetők, vagy csökkenthetők, de az éghajlatváltozásnak lehetnek kedvező hatásai is a szőlőtermesztésre!! 124

3 Az éghajlatváltozás lehetséges kedvező hatásai: Kései szüretelésű fajtáink biztosabb beérése! Magas természetes cukortartalmú borkülönlegességek készítésének, előállíthatóságának nagyobb esélye! Vörös-borszőlőfajták termesztéséhez kedvezőbb feltételek! A kései szüretelésű fajtáink biztosabb beérése kedvezően hathat a legnagyobb területen termesztett fehér-borszőlőfajtánk, az Olasz rizling (1. kép) termesztésére. Nagyobb esélyt kaphat a valamikor szinte minden borvidékünkön termesztett Furmint fajta is a Tokaji és Somlói borvidéken kívüli újra elterjedésre. Az Olasz rizling kedvező évjáratokban kiválóan alkalmas kései szüretelésű, magas természetes cukortartalmú természetes borkülönlegességek előállítására, aminek az esélye ilyen változások mellett nőhet. 1. kép: A kései érésű Olasz rizling fajta biztosabb beérése segítheti a termesztését Hagyományos tájfajtáink (Juhfark (2. kép), Budai (2. kép), Pintes, Kéknyelű stb.) is kései érésük miatt gyakran beérési gondokkal küzdenek és van közöttük kifejezetten rothadás- 125

4 érzékeny (Juhfark, Budai). Ezeknek a termesztésére kedvező hatása lehet a korábbiakban vázolt éghajlatváltozások.. 2. kép: A Juhfark és a Budai fajtáknál biztosabb lehet a beérés Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai: Aszálykár, tápanyag-felvételi zavarok a hozam és termésbiztonság csökkenése, korai tőkepusztulások! Mustok tápanyagtartalma (felvehető nitrogén) alacsony, erjedési problémák! Borok fehérjetartalma magas, tisztulási problémák! Íz-aromaanyagok, savak elégése már a szőlőben, borok lelágyulása, fehérborok esetében lehet főleg gond! Alkoholtúlsúlyos, alacsonyabb extrakt tartalmú borok! A kedvezőtlen hatások közül az aszály, a közvetlen hatásokon túl (fonnyadás, hervadás, csökkent növekedés stb.) gyakran súlyos táplálkozás-élettani zavarokhoz is vezet. Ilyen száraz körülmények között, gyakorlatilag felvehetetlenné válik a talaj tápanyag tartalma, és súlyos hiánybetegségek (3. kép) alakulhatnak ki akkor is, ha egyébként a talajokban a 126

5 tápanyagtartalom megfelelő. A tünetek a különböző talajadottságok miatt, más és más tápelem hiányra, hiányokra vezethetők vissza. 3. kép: Alapvetően Zn hiányra visszavezethető táplálkozás-élettani zavarok egy badacsonyi szőlőültetvényben Kedvezőtlen hatások kivédésének, tompításának lehetőségei: Termőhelyek részleges átértékelése (keleti, nyugati fekvések is felértékelődhetnek) Fajtahasználat változása: nemes + alany, nemesítés (klónszelekció, keresztezés) Termesztéstechnológiai változások: Öntözés (jó lenne!) Víztakarékos talajművelés Lombtrágyázás Megfelelő zöldmunkák Új károsítók megjelenését kezelni tudó növényvédelem A termőhelyek részleges átértékelését már az új telepítések helyének a kiválasztásánál érzékelni lehet. 127

6 A fajtahasználat változásánál kulcsfontosságú a szárazság- és sokszor a mésztűrő alanyok használata. Sajnos a legelterjedtebb Teleki 5C, Teleki - Kober 5BB és Teleki Fuhr S.O.4 alanyok szárazságtűrése, az elmúlt évek extrém időjárási viszonyai mellett alacsonynak bizonyult. Az alanynemesítés új eredményei jelenthetnek megoldást. Ezek közül meg kell említeni a Georgikon Karon folyó alanynemesítést, közülük is a VÖ 09-es fajtajelöltet. A nemes fajták nemesítésénél is fontos szempont a szárazságtűrés és az aszályos évjáratokban is megfelelő must beltartalmi érték. Felértékelődnek azok a régi és új nemesítésű fajták, amelyek savtartalmukat aszályos években is meg tudják tartani (Ezerjó, Budai és ezek hibridjei). Ilyen új keresztezéses nemesítéssel előállított új fajta a Vulcanus, Zeus, Zengő, Zervin, Rózsakő. A klónszelekciós nemesítésnél is előtérbe kerültek kevésbé lelágyuló klónok. Így az Olasz rizling esetében az Olasz rizling B. 14-es és szubklónja az Olasz rizling B. 14/14-es (4. kép), valamint a GK. 18-as emelhető ki. 128

7 4. kép: Az Olasz rizling B. 14/14-es klón kevésbé lágyul le mint az alapfajta, ezért a Balatonhoz közeli parti sávba javasoljuk telepítését A Szürkebarát fajtánál is nagy gond aszályos években a túl alacsony savtartalom. A szelektált klónok közül a Szürkebarát B. 10/5-ös államilag elismert klónnak, az alapfajtához és a többi klónhoz képest valamivel magasabb a savtartalma. A termesztéstechnológiai változások közül az öntözés bár kívánatos lenne, de ennek objektív okok miatt jelenleg nincs realitása. Annyit azonban ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy téves az a szakmai köztudatban az EU csatlakozás előtt elterjedt nézet, miszerint az EU nem engedélyezi a minőségi bortermelésnél az öntözést. 129

8 Mivel jelenleg az öntözés újra elterjedésének kicsi az esélye, az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai alkalmazkodási lehetőség a víztakarékos talajművelés. Ennek egyik eleme a 2-3 évenként elvégzett mélylazítás, ami a lehulló csapadék talajba vezetését segíti elő. A választott talajápolási módok közül lejtős területeken a víztakarékosság mellett az erózióvédelem is fontos szempont. Mindkettőt figyelembe véve, az időszaki növénytakarásos, ill. a szerves növényi hulladékkal (5. kép) történő talajápolási módok javasolhatóak. 5. kép: Szerves növényi hulladékkal (sás-nád-solidágó) történő talajtakarás alkalmazásával kivédhető az aszálykár A tápanyag-utánpótlásnál a korábbi években megtapasztalt rendkívül aszályos évjáratokban, öntözés hiányában csak a lombtrágyázás jelenthet megoldást. Fontos viszont, hogy tisztában legyünk az adott szőlőtábla tápelem-ellátottsági helyzetével, amit a virágzáskor szedett levélminták tápelem analízise mutat meg nekünk úgy, hogy még abban az évben van beavatkozási lehetőségünk.. A zöldmunkáknál a fürtzóna teljes kilevelezését kerülni kell, mert az a bogyókon napperzseléses napégéses tünetekhez vezethet és 2012-ben már nemcsak a déli, délnyugati kitettségű tőkerészeken, hanem a nyugati oldalon is tapasztaltunk napperzseléses tüneteket a bogyókon. 130

9 Feltehetően az éghajlatváltozásoknak köszönhetően, új károsítók is megjelentek a szőlőültetvényekben. Közülük a tripsz, a kabócák, egyes levéltetvek és a harlekinkatica megjelenése említhető meg. Az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk. Összefoglalva: az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésének fejlődését hosszútávon, önmagukban nem veszélyeztetik, ha a kedvezőtlen hatások kivédése, tompítása érdekében mindent megteszünk. 131