A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties"

Sára Szilágyi
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Győrffyné Jahnke Gizella 1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 - Németh Csaba 3 - Nagy Zóra Annamária 4 - Májer János 5 A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties gjahnke@mail.iif.hu 1 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás, tudományos főmunkatárs 2 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás, kutatómérnök 3 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás, kutatómérnök 4 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás, tudományos segédmunkatárs 5 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomás, tudományos főmunkatárs, intézetigazgató Bevezetés A Balaton tó környékének borvidékei több mint 2000 éves múltra tekintenek vissza. Számos régi tájfajtával büszkélkedhetnek, amelyeket több száz éve termesztenek a Kárpát- medencében. A korábbi évtizedek mennyiségi szemléletének köszönhetően ezért ezek a fajták kiszorultak a termesztésből. Az elmúlt évtizedben, Közép-kelet Európában lezajló társadalmi és piaci változások újra előtérbe helyezték ezeket a fajtákat. Hozzáadott értékként a piaccal, megfelelő marketing munka mellett, a termőhelyi tradíciók, így az autochton fajták is elismertethetők (Májer et al., 2011., Botos, 1995.). Nagy lehetőség rejlik tehát, a tájfajták adta marketing érték kihasználásában (Botos 1998.) ezért fontos, hogy ezekből a fajtákból megfelelő klónok álljanak a termesztők rendelkezésére. A tájfajták mindegyikére jellemző, hogy nagyon évjáratfüggők, magas a környezetigényük, egyes biotikus vagy abiotikus sokkhatásokra érzékenyen reagálnak, és valamilyen termesztéstechnológiai problémájuk van, mint például az olasz Picolit fajtánál, hasonlóan a Kéknyelűhöz a virágok ivarjellege miatt gyengébb termékenyülés - ami gátolja szélesebb körű elterjedésüket (Zulini et al., 2005., Győrffyné Jahnke et al., 2007.). A badacsonyi Kutatóintézetben 2003 óta foglalkozunk a Balatoni Borvidéki Régió legfontosabb tájfajtáinak klónszelekciós nemesítésével. Legkorábban a Badacsonyi Borvidék tájfajtája a Kéknyelű klóntípus majd klónszelekciója kezdődött el, 2004-től foglalkozunk a Juhfark klónszelekciójával. A termesztési nehézséget a Kéknyelű fajtánál a virágok ivarjellege okozza, mivel a fajta funkcionálisan nővirágú, ezért a termékenyülése az öntermékeny fajtákhoz képest gyengébb (Győrffyné Jahnke és Májer, 2003., Tóth és Pernesz, 2008.). Szelekciós célként tűztük ki az adott porzófajta mellett legjobban termékenyülő és legjobb minőséget adó Kéknyelű típusok kiválasztását. A tőkék kijelölésére 2003-ban került sor, a kijelölés szempontja a termékenyülés mértéke volt. A Juhfark fajta termesztésénél a nagyfokú rothadásérzékenység jelenti a legnagyobb problémát (Tóth és Pernesz, 2008.). A szelekció célja ennél a fajtánál elsősorban e tulajdonság javítása volt. Mivel a rothadásérzékenység a fürt szerkezetével szoros összefüggésben áll, a tőkék kijelölésére 2004 őszén a tényleges botritiszes fertőzés figyelembevételével, a fürtszerkezet alapján került sor. Az anyatőkék többéves vizsgálati eredményei alapján Kéknyelűből kettő, Juhfarkból három klónjelöltet vizsgáltunk kisparcellás kísérletekben. 116

2 Anyag és módszer évek során a vizsgálatokat a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutatóállomásán végeztük, mindegyik klónból tőke állt rendelkezésre, 2x1 méteres sor és tőtávolságban. A terület éghajlata kontinentális - szub-mediterrán. 1. ábra: A kísérleti területek elhelyezkedése Tavasszal a kísérleti területek táblaszintű metszése után beállítottuk a végleges rügyterhelést 7 rügy/m 2 -re. A kísérleti szüret során meghatároztuk a must minőségi és mennyiségi paramétereit (fürttermés mennyisége (kg/m 2 ), mustfok (Mm), must titrálható savtartalma (g/l), rothadási százalék (%)). Az ereményeket Microsoft Excell 2007 szoftver segítségéval kéttényezős ismétlések nélküli varianciaanalízissel értékeltük. Kéknyelű klónjelöltek vizsgálata Eredmények és megvitatásuk A Kéknyelű fajtánál a termesztési problémát a rossz termékenyülés miatt alacsony termésmennyiség okozza. A vizsgált klónjelöltek öt év ( ) átlagában többet teremtek az alpfajtánál (2. ábra). A különbség 95%-os megbízhatósági szinten statisztikailag is igazolható. A szignifikánsan nagyobb termésmennyiség mellett a must minőségi paraméretei (mustfok, titrálható savtartalom, mustfok/savtartalom aránya) nem mutattak szignifikáns eltérést a táblaszintű eredményekhez képest (3. ábra). 117

2. ábra: Kéknyelű klónjelöltek termésmennyiségei (Badacsony, 2011-2015. évek átlaga) 3. ábra: Kéknyelű klónjelöltek mustfok eredményei (Badacsony, 2011-2015.) Ahogy az a 3.

3 2. ábra: Kéknyelű klónjelöltek termésmennyiségei (Badacsony, évek átlaga) 3. ábra: Kéknyelű klónjelöltek mustfok eredményei (Badacsony, ) Ahogy az a 3. ábrából is kitűnik tájfajtákra jellemző évjáratérzékenység a minőségi paraméterek tekintetében is megmutatkozik, a Kéknyelű fajta számára kedvező Badacsonyi borvidék termőhelyein is. Emiatt van szükség a tájfatáknál klónszelekciós nemesítésénél a többéves értékelésre, ahhoz, hogy megbízható eredményeket kapjunk. 118

4 Juhfark klónjelöltek vizsgálata A Juhfark szőlőfajtánál a termesztési próblémát elsősorban a fajta nagyfokú rothadásérzékenysége okozza. A szelekciós célként kitűzött tulajdonság tekintetében a vizsgált klónjelöltek öt év átlagában kevésbé rothadtak, mint az alapfajta (4. ábra), de a különbség csak 90%-os szinten szignifikáns. Ennek az lehet az oka, hogy a vizsgált évek többségében (2012, 2013, 2015) az időjárási körülmények miatt a rothadás mértéke nem érte el a 10%-ot. 4. ábra: Juhfark klónok rothadási % értékei (Badacsony, évek átlaga) A must minőségi paraméretei (mustfok, titrálható savtartalom, mustfok/savtartalom aránya) a Juhfark fajta klónjelöltjeinél sem mutattak szignifikáns eltérést a táblaszintű eredményekhez képest. Öt év eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a két fajta mind az öt klónja a szelekciós szempontok alapján jobban szerepelt, mint az alapfajta, valamint minőségi és mennyiségi paramétereiket tekintve sem maradtak el az alapfajtáktól. Eredményeink alapján 2015-ben a Kéknyelű klónok állami elismerésre való bejelentése megtörtént, tavalyi évben a három Juhfark klón vírusmentesítése folyt, állami elismerésre való bejelentésük folyamatban van. 119

5 Irodalomjegyzék Botos E. (1995): Marketing aspects of wine designations. Magyar Szőlő és Borgazdaság 5 (4) Botos E. P. (1998): Marketing Aspects of Varietal Label, Wine Designation in the Hungarian Wine Market. Acta Horticulturae 473: Györffyné Jahnke G., Májer J. (2003): Results of the experiments for the improvement of the functional feemale flowered grapevine cultivar 'Kéknyelű' Acta Horticulturae 603: Györffyné Jahnke G., Májer J., Szabó I., Lakatos A. (2007): Autochton szőlőfajták klónszelekciós nemesítése Badacsonyban. In: Heszky L, Kiss J (szerk.) XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok Májer J., Győrffyné Jahnke G., Knolmajerné Szigeti Gy., Szőke B. (2011): A Kéknyelű fajta múltja, jelene és jövője. In: Lukács Gábor, Tóth Gergely, Kondorosyné Varga Erika, Pintér Gábor (szerk.): "Fenntarthatóság és versenyképesség?": 53. Georgikon Napok. Kivonat-kötet. Programfüzet, valamint az elhangzó- és poszter előadások rövid kivonatainak gyüjteménye Tóth I., Pernesz Gy. (szerk.-2008): Szőlőfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest Zulini, L. U. C. A., Fabro, E., Peterlunger, E. (2005). Characterisation of the grapevine cultivar Picolit by means of morphological descriptors and molecular markers. Vitis 44(1):

Hasonló dokumentumok

PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,

PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának