Statisztika 1. előadás
A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy adatgyűjtés 5. lépés: Adat-előkészítés és -elemzés 6. lépés: A jelentés elkészítése és a prezentáció
A probléma-meghatározás meghatározás folyamata Elvégzendő feladatok A döntéshozókkal történő kapcsolattartás Interjú a szakértőkkel Szekunder adatok elemzése Kvalitatív kutatás A probléma környezeti összefüggései 1. lépés: a probléma meghatározása Vezetői döntési probléma Marketingkutatási probléma 2. lépés: a probléma megközelítése Objektív/elméleti megalapozás Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek A kutatási módszert befolyásoló tényezők 3. lépés: a kutatási terv kialakítása
Döntéshozókkal való kapcsolattartás Interjú iparági szakértőkkel Szekunder adatok elemzése Kvalitatív kutatás A szükséges feladatok I. A döntéshozókkal való kapcsolattartás: A "cselekedni kell" döntés szükségességének felismeréséig vezető események vagy a probléma története. A döntéshozó számára lehetséges cselekvési alternatívák. Az alternatív cselekvési lehetőségek kidolgozásakor figyelembe veendő kritériumok. A lehetséges akciók, amelyek a kutatás eredményei alapján szóba jöhetnek. Információk, amelyek szükségesek a döntéshozók kérdéseinek megválaszolásához. A mód, ahogyan a döntéshozók felhasználják az információkat a döntés meghozatala során. A vállalati kultúra viszonya a döntéshozatalhoz.
A szükséges feladatok I. A döntéshozók és a kutatók kapcsolata: Kommunikáció: szabad eszmecsere Kooperáció: csoportos munka Bizalom: kölcsönös bizalom Őszinteség: nyílt párbeszéd Közelség: közvetlenség érzése Folyamatosság: folyamatos kapcsolattartás Kreativitás: kreatív együttműködés
Döntéshozókkal való kapcsolattartás Interjú iparági szakértőkkel Szekunder adatok elemzése Kvalitatív kutatás A szükséges feladatok II. Interjú iparági szakértőkkel Olyan szakértőkkel folytatott interjú, akik az iparággal és a céggel kapcsolatos egyéni tapasztalatokkal rendelkeznek. Potenciális nehézségek az interjúk során: Előfordulhat, hogy akik hozzáértőknek tűnnek és segítőkészek, nem rendelkeznek igazi szakértelemmel. Nehézkes lehet olyan szakértőket felkutatni és segítségül hívni, akik nem a megbízónak dolgoznak.
Döntéshozókkal való kapcsolattartás Interjú iparági szakértőkkel Szekunder adatok elemzése Kvalitatív kutatás A szükséges feladatok III. Szekunder adatok elemzése Szekunder adatok típusai: üzleti és kormányzati forrás kereskedelmi marketingkutató cégtől számítógépes adatbázisokból beszerezhető információk.
Döntéshozókkal való kapcsolattartás Interjú iparági szakértőkkel Kvalitatív kutatás Szekunder adatok elemzése A szükséges feladatok IV. Kvalitatív kutatás A kvalitatív kutatás egy strukturálatlan, feltáró kutatási módszer, amely kis mintán alapul és olyan kedvelt módszereket alkalmaz, mint a fókuszcsoportok, szótársítási technikák, illetve mélyinterjúk.
A probléma környezeti összefüggései Tényezői: a múltra vonatkozó információk, a vállalati és az iparági előrejelzések, a vállalati erőforrások és korlátok, a döntéshozó célkitűzései, a vásárlói magatartás, a jogi környezet, a (köz)gazdasági környezet, a vállalat marketing- és technológiai képességei.
1. lépés: a problémameghatározás Vezetői döntési probléma Marketingkutatási probléma Cselekvésorientált Információorientált Érdemes bevezetni egy új terméket? Érdemes megváltoztatni a hirdetési kampányt? Érdemes növelni a márka árát? Meghatározni a javasolt új termékhez kapcsolódó fogyasztói preferenciákat és vásárlási szándékot. Meghatározni a jelenlegi hirdetési kampány hatékonyságát. Meghatározni a kereslet árrugalmasságát és a különböző szintű árváltoztatások hatását az értékesítésre és a nyereségre.
Objektív/elméleti keret Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek Releváns jellemzők 2. lépés: a probléma megközelítése Objektív/elméleti keret Az elméletek szerepe: A kulcsváltozók meghatározása. A kulcsváltozók operacionalizálása. A kutatási módszer kiválasztása. Mintavétel. Adatelemzés és bemutatás. A kutatási eredmények integrálása.
Objektív/elméleti keret Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek Releváns jellemzők Elemző modell Egy elemző-modell olyan változók és egymás közötti kapcsolataik együttese, amelyet azért alkottak, hogy segítségével egy valódi rendszert vagy folyamatot teljes egészében vagy részben megjelenítsenek. Típusai: verbális, grafikus, matematikai modellek
Objektív/elméleti keret Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek Releváns jellemzők Kutatási kérdések A kutatási kérdések a probléma konkrét összetevőinek finomítását, még pontosabb meghatározását jelentik.
Objektív/elméleti keret Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek Releváns jellemzők Hipotézisek A hipotézis (H) egy bizonyítást igénylő állítás vagy feltételezés a kutató számára érdekes tényezőkről vagy jelenségekről.
Objektív/elméleti keret Elemző modell Kutatási kérdések Hipotézisek Releváns jellemzők Releváns jellemzők A probléma meghatározása, illetve a kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása után, milyen más jellemzőket, tényezőket, terméktulajdonságokat vagy változókat kell még azonosítani a kérdőív összeállítása előtt.
3. lépés: a kutatási terv kialakítása Kutatási terv: Egy kutatási projekt elvégzésének kerete. Kutatási terv összetevői: A szükséges információ meghatározása; A kutatás feltáró-, leíró- és ok-okozati fázisai; A mérési és skálázási eljárások specifikálása; Kérdőív szerkesztése és kipróbálása (szóban) vagy egyéb adatgyűjtő eljárás; A mintavételi módszer és a mintanagyság meghatározása; Adatelemezés terve.
Köszönöm a figyelmet! 2011. szeptember 13.