XIX. Évfolyam 2. szám Cím: Hajdúszoboszló, Jókai sor 20. sz. Új szakszervezeti üdül 12 lakásból álló társasház egyik tettéri apartmanja a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezet tulajdona. Az apartman 37,8 m2 alapterület, mely az alábbi helyiségekbl áll: Eltér: 6,9 m2 Fürdszoba: 3,6 m2 Konyha: 3,6 m2 Szoba: 23,7 m2 Az apartman konyhája alapvet háztartási gépekkel és háztartási eszközökkel felszerelt. 2004. évre 50 turnusra (hétre) jelentkeztek üdülni - pihenni vágyó tagjaink. Az üdültetés 2004. január 11. óta folyamatos. Vendégeink 4 fre szóló ingyenes bérlettel juthatnak be a 400 lépésre lév gyógyfürdbe.
Szobarészlet Szobarészlet-konyhával Fürdszoba
Szobarészlet Elszoba Vásárhelyi Pál díj dr. Solti Dezsnek A Víz Világnapja alkalmából március 22-én, a Szegeden rendezett központi ünnepségen dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Vásárhelyi Pál kitüntetésben részesítette Dr. Solti Dezs urat. A DRV Rt. Pécsi Igazgatóságának vezetje több évtizedes, a vízügy érdekében és a szakmai közéletben végzett példamutató tevékenysége elismeréseként kapta a díjat. Dr. Solti Dezs okleveles mérnök, okleveles víz - csatorna - egészségügyi szakmérnök, okleveles gazdasági mérnök, egyetemi doktor. 1964 óta dolgozik a víziközm szolgáltatásban, elször a Komlói Vízm Vállalatnál, majd 27 évig a Pécsi Vízmnél, ebbl 20 évet igazgatóként. 1995 óta a DRV Rt. Pécsi Igazgatóságán áll alkalmazásban, korábban mint fmunkatárs, jelenleg mint igazgató.
Az oktatásban 1965 óta vesz részt, elször technikumi óraadóként. Az 1970-es évek vége óta fiskolai tanár, címzetes egyetemi docens. Kedvenc érdekldési területei: a kitakarás nélküli rekonstrukció, a víz újrahasználat és iszaphasznosítás, valamint az ellátás komplex kérdései. Több szakcikke, jegyzete és társszerzként könyve jelent meg. Dr. Solti Dezs úrnak ezúton gratulálunk és további sok sikert, jó egészséget kívánunk Társaságunk vezeti és munkavállalói nevében. A cég legsikeresebb éve volt a tavalyi Hosszas adategyeztetések, számítások után az év els negyedévében ismertté váltak a cég tavalyi eredményességi mutatói, amelyeket jóvá hagyott a közgylés is. - Miként sikerült a DRV Rt. számára a 2003-as év? kérdeztük Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettest. - Úgy gondolom, hogy nincs okunk panaszra, hiszen a tavalyi év volt a cég történetében az egyik legsikeresebb év. Ezt bizonyítják a számadatok is, de a cég dolgozói a saját fizetéseiken is érzékelhették az eredményes mködés látható jegyeit. Részben a számunkra kedvez idjárásnak, részben a jó munkánknak köszönheten sikerült majdnem minden tervezett adatot túlteljesíteni. Ezek közül kiemelném például az ivóvíz értékesítés mennyiségét, ahol 108 százalékos eredményt értünk el. Hasonlóan kedvez adatokról számolhatok be a szennyvíztisztítás esetében is, ahol 6 százalékkal haladtuk meg a tervezett számokat. Nyilvánvalóan az értékesítési bevételünk is a mennyiséghez hasonlóan többleteredményt hozott, körülbelül háromszázmillió forinttal haladták meg bevételeink a tervezett összeget. A magasabb bevétel nyilván nem ennyivel növelte meg az eredményünket, hiszen a többletteljesítménynek többletkiadási oldala is van, valamint amortizációban is többet kellett elszámolnunk, de mindezzel együtt nagyon sikeresen zártuk az évet. A cég többségi tulajdonosának javaslata alapján az eredetileg tervezett bértömeget további 2+1 %-kal tudtuk növelni. Így az inflációt meghaladóan, összességében átlagosan a keresetek 13%-kal növekedtek, ami azt hiszem, nem jellemz a mai magyar gazdaságra, s a DRV Rt. történelmében is egyedülálló. Hozzá kell azonban tennem, hogy mindez még mindig csak azt jelenti, hogy béreinket lassan felzárkóztatjuk az országos átlaghoz! - Úgy értesültünk róla, hogy a múlt évi eredmények alapján ezúttal a részvénytulajdonosok is részesülnek némi osztalékban.
- Valóban, a többségi tulajdonos javaslata alapján az adózott eredmény 14 százalékát meghaladó mérték osztalékot fizethetünk ki a kisebb és nagyobb tulajdonosoknak, így a dolgozóknak is. Ennek egyébként inkább csak szimbolikus jelentsége van, s azt mutatja, hogy részvénytársaságról van szó, ahol a tulajdonosok az eredményesség alapján részesülhetnek a nyereségbl. A mi esetünkben nyilván ez nem lehet túl sok, hiszen az a fogyasztók részére jelentene magasabb díjat. Ezúttal az osztalék részvényenként mindössze 13 forintot jelent, tehát ezért is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen jelképes érték a kifizetés. Mindezek alapján a tulajdonosok és a május eleji közgylés is megersítette, hogy a DRV Rt. a 2003-as évet eredményesen zárta, s ezért köszönet illeti a dolgozókat. -Az eredményes év után milyen eljelekkel kell számolni, s milyen lehet az idei? - Úgy gondolom, hogy a tavalyi sikeres évet megismételni nagyon nehéz lenne. Az elmúlt hónapok csapadékos idjárása számunkra kedveztlen, hiszen kevesebb a vízfogyasztás, s mi különösen ki vagyunk téve az idjárás szeszélyeinek. Ezért nálunk nem elég a dolgozók jó teljesítménye, munkája, a szerencsével is számolnunk kell. A léc meglehetsen magasra van téve, hiszen a többségi tulajdonos hasonló eredményeket vár el idén is, mint amiket tavaly sikerül elérnünk. Mi egy megalapozott tervet készítettünk, amit a többségi tulajdonos el is fogadott. Ez a tervezet azzal számol, hogy némiképp csökken a tavalyihoz képest az ivóvíz értékesítés mennyisége, és kisebb mértékben növekszik a szennyvízcsatorna hálózatra kötések száma, illetve az ebbl adódó bevétel. Úgy gondolom, hogy a tervezett 45 milliós eredményt jó munkával, szervezettséggel, nagy odafigyeléssel elérhetjük, bár van néhány olyan potenciális veszélyforrás, amelyek a korábbi években nem jelentkeztek. Ilyen például a vízterhelési díj, amely környezetvédelmi szempontú adónak tekinthet, és a vízszennyezéssel arányos díjat jelent, amely a szennyvízdíjban kerül felszámításra. Ezt az összeget a DRV Rt. szedi be, de nem a mi költségvetésünket, hanem az Apeh bevételeit növeli. A másik igen jelents változás, hogy az Áfa újabb 3 százalékkal növeli a lakosság terheit, valamint a többletköltségek is indokolnak egy bizonyos díjemelést.
Összefoglalva az elzeket elmondhatom, hogy a 2004-es év nem lesz könny, de megfelelen szigorú költséggazdálkodással, és az egyéb bevételek lehetségeinek jobb kihasználásával teljesíthetnek tnik az idei terv is. Ha minden a tervezettek szerint alakul, akkor lehetségünk lesz az idén is dolgozóink fizetésének plusz 2 százalékos bérfejlesztésére, amit a közgylés opciós jelleggel már jóváhagyott. Az eredményhez természetesen kellenek a szárazabb napok is, hiszen az els negyedév csapadékos idjárása miatt mintegy 5 százalékkal elmaradtunk az elz év hasonló idszakában értékesített víz mennyiségétl. - A lakosságot leginkább a vízdíjak alakulása érdekli. Mennyi most a DRV Rt. területén a fizetend összeg? - Víz és csatornadíjat együtt számolva az állami területeken meghaladja a hatszáz forintot, a közületeknél ennél magasabb. Az önkormányzatoknál attól függ, hogy milyen megállapodást kötöttünk, tehát az önkormányzati tulajdonú vízmveknél más és más a díj. A jöv tendenciája az úgynevezett többtényezs vízdíj rendszer bevezetése, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Úr elvileg jóváhagyott, s most folyik a konkrét kidolgozása. Az elképzelés szerint ezt jövre vezetnénk be. Lényege, hogy a fogyasztó rendelkezésre állási díjat fizet azért, hogy bármikor igénybe vehesse a víz és csatorna szolgáltatást. Ezen túl fizeti az elhasznált mennyiség utáni díjat. Úgy gondoljuk, hogy ez elssorban a Balaton térségében fontos, ahol rengeteg a nyaraló, és a korábbinál igazságosabb teherviselést jelent az állandó lakosok számára. Hiszen a vezetékrendszert a nyaralókhoz is ki kell építeni és azt üzemeltetni, karbantartani. A nyaralótulajdonos bármikor megnyithatja a csapot, ha télen, tavasszal, vagy sszel leruccan, tehát mi állandóan a rendelkezésére állunk. Ezt a jövben meg kell majd fizetni. Összességében azonban számunkra mindez nem plusz bevételt jelent, csupán a lakosság számára igazságosabb költségelosztást. Gy. L. 2005. január 1-tl díjstruktúra váltás várható az állami tulajdonú víziközmvek esetében A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV Rt.) évek óta keresi a megoldást arra, hogyan teheti egyenletesebbé és igazságosabbá a lakossági fogyasztóinak víz- és csatornadíj terheit. E célkitzés megvalósításának els lépéseként Társaságunk áttért a kéthavonta történ számlaküldésrl a havi számlázásra. A további megoldási lehetséget a díjstruktúra változásban látjuk. Az Európai Unió országainak többségében a közmszolgáltató vállalatok két vagy több tényez alapján számítják ki a szolgáltatásuk ellenértékét. A fizetend díj egyik tényezje tartalmazza az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díját, amely egy állandó összeg és független a fogyasztás mértékétl. A számla másik összetevjét a felhasznált szolgáltatás menynyisége után kell fizetni, amely ily módon egy változó nagyságú összeg. A kéttényezs számlázást - melynek bevezetését Társaságunk már több éve szorgalmazza - a többi közszolgáltató vállalat hazánkban is évek óta alkalmazza. A DRV Rt. az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehet. Ezen szolgáltatások rendelkezésre állásának költsége jelenleg az elfogyasztott, köbméterenként fizetend vízdíjba van beépítve. A rendelkezésre állásnak azonban jelents költségei vannak akkor is, ha egy
adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Jól látható, hogy a jelenlegi díjstruktúrában a szolgáltatást idényjelleggel - nyári hónapokban - igénybe vev fogyasztóink az egész éves rendelkezésre állás költségéhez csak kisebb mértékben járulnak hozzá, mint az állandó lakosok. A tervezett díjstruktúra változás lényege, hogy minden fogyasztónak fizetnie kell egy állandó alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásáért, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott idszakban igénybe vette-e. Az alapdíj tehát azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztás mértékétl függetlenül felmerül költségeket (közmrendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak, stb.) arányosan osszuk szét fogyasztóink között. Az új díjrendszerben a fogyasztó által felhasznált víz után járó, köbméterenként fizetend változó díj az alapdíj mértékétl függen akár csökkenhet is a jelenlegi díjhoz képest. A szociálisan hátrányos helyzet rétegek esetében a fizetési kötelezettség esetleges növekedésének ellensúlyozása bár túlmutat a DRV Rt. hatáskörén, egy erre a célra létrehozott alapítványt Társaságunk támogatna. Az alapítványi hozzájárulás forrásaként a DRV Rt. vizsgálja egy szociális kompenzációs alap létrehozásának lehetségét. Meggyzdésünk, hogy ez a rendszer társadalmilag igazságosabb és egyenlbb teherviselést jelentene fogyasztóink számára. Dunántúli Regionális Vízm Rt. Felkészülés a nyári csúcsfogyasztásra Területi Igazgatóságaink a többéves hagyományoknak megfelelen idén is tájékoztatják az általuk ellátott települések polgármestereit a szezon eltti felkészülésükrl. Ebbl az apropóból kérdeztük meg Társaságunk területi igazgatóit arról, hogy milyen fontosabb munkákat végeztek el mködési területükön a szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a nyári csúcsfogyasztási idényben. Észak-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 30989 Közületi: 2285 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 19871 Közületi 1676 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 23 Szennyvíz:17 Szennyvízhálózat hossza: 470.5 km Ivóvízhálózat hossza: 798 km Az igazgatóság napi víztermelése: 41800 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 17000 m3/nap
A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Kicseréltük a Balatonalmádi felszíni víztisztító mnél az aktívszén-szrk töltetét. Balatonalmádi, Balatonfüred és Balatonszepezd településeken ivóvíz hálózati rekonstrukciókat hajtottunk végre. Elvégeztük az ivóvíz folyamatirányító rendszer felújítását. Az üzemvezetségeinken a felkészülési terv szerint zajlottak a hálózat-karbantartási munkálatok. Dél-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 80.025 db Közületi: 6.525 db Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 48.902 db Közület: 4.524 db Ellátott települések száma: Ivóvíz: 78 db Szennyvíz: 32 db Ivóvízhálózat hossza: 2.272 km Szennyvízhálózat hossza: 1.215 km Igazgatóság napi víztermelése: 31.852 m3/nap Igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 19.526 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Siófokon elvégeztük a szennyvíztisztító telep levegztet elemeinek rekonstrukcióját, valamint kicseréltük a légfúvókat. Megvalósítottuk Balatonkenesén a felszíni vízm technológiai csövezésének részleges cseréjét. A tavasz folyamán lezajlott a Balatonszéplaki felszíni vízm vízkivételi mvének rekonstrukciója és a csvezeték mechanikai tisztítása is. Felújítottuk a Balatoni II. sz. régió II. és IV. számú átemeljét, és a Fonyód regionális gépház épületét. Andocson megtörtént az I. sz. kút melléfúrásos felújítása, ezen kívül Törökkoppányban is felújítottuk az I. sz. kutat. A Nyugat-Balatoni és Dél-Kelet-Balatoni Regionális Vízm területén vízveszteség mérhelyeket alakítottunk ki. Megtörtént Balatonöszöd területén a NYBRV és a DKBRV regionális távvezetékek rekonstrukciója. Nyugat-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 44303 Közületi: 3688 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 24577 Közületi: 2345 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 55 Szennyvíz: 36 Szennyvízhálózat hossza: 453 km Ivóvízhálózat hossza: 910 km Az igazgatóság napi víztermelése: 36988 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása:17156 m3/nap
A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Felkészülésünk során a vízellátás területén két alapvet követelményt tartottunk szem eltt, az üzembiztonságot, és az elírt vízminség biztosítását. Ennek megfelelen az NYBRV vízellátását biztosító nyírádi kutaknál elvégeztük 3 db szivattyú cseréjét, a Sümegi Regionális Vízm vízellátását biztosító darvastói 28-as kútnál pedig beépítettünk 1 db plusz szivattyút. Ezáltal biztosítottnak látjuk, hogy egyik regionális rendszeren sem lesz gond a víztermel kapacitással. Vízbázisainknál az ivóvíz minségét folyamatosan ellenrizzük, és biztosítjuk a jó vízminség alapjául szolgáló higiéniás feltételeket. A felkészülés még jelenleg is folyamatban van, melynek során elvégezzük a szükséges tározó és hálózat öblítéseket, valamint a tzcsapok felülvizsgálatát. Szennyvíztelepeinknél és átemelinknél átvizsgáltuk a mszaki berendezéseinket, beszereztük a technológiához, szagtalanításhoz szükséges vegyszereket. A keszthelyi és tapolcai telepeknél folytatjuk a próbaüzemet, önkontroll vizsgálatainkkal folyamatosan ellenrizzük a szennyvíztelepeink mködését. A figyelmünket elssorban a közegészségügyi és mszaki feltételek biztosítására fordítottuk, illetve fordítjuk, de igyekszünk mveink esztétikai állapotát is fenntartani. Somogy megyei Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 47445 Közületi: 3751 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 14195 Közületi 1197 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 138 Szennyvíz: 32 Szennyvízhálózat hossza: 324.5 km Ivóvízhálózat hossza: 1130 km Az igazgatóság napi víztermelése: 13474 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 5642 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Valamennyi vízmtelep, szennyvíztelep és egyedi mtárgy kiemelt karbantartását, tisztasági meszelését és festését elvégeztük. A szennyvíztisztítás tekintetében Somogyszobon bvítettük, valamint cseréltük a levegztet rendszert. Nagyatádon környezeti zajcsökkent mszaki fejlesztéseket hajtottunk végre. Az ivóvízellátás vonatkozásában megtörtént a tárolómedencék és víztornyok tisztítása, ferttlenítése, valamint javítása. Ezen kívül kút és vízkezel berendezést létesítettünk Somogyváron, illetve Kaposújlakon. Fejér megyei Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 31689 Közületi: 1547
Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 13392 Közületi 686 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 23 Szennyvíz:17 Szennyvízhálózat hossza: 417 km Ivóvízhálózat hossza: 1024 km Az igazgatóság napi víztermelése: 32500 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 4900 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Az igazgatóság területén a szezoni felkészülés szempontjából kiemelt fontosságúak az Ercsi vízbázis és vízellátó rendszer, a Velencei-tavi Regionális Vízellátó Rendszer és a Rákhegyi Regionális Vízm. A vízm telepeinken a gépészeti és villamos berendezések, valamint az irányítástechnikai rendszerek mködképességének ellenrzése alapján a szükséges javításokat, a mérkörök hitelesítését elvégeztük. A technológiai csvezetékek korróziós védelmét felújítottuk. Az ivóvíztározó medencéket és glóbuszokat kimosattuk majd kiferttlenítettük. Az ivóvízellátó elosztóhálózat mosatásokat, öblítéseket elvégeztük. Már 2003-ban elkezdtük a VRV irányítástechnikai rendszerének korszersítését: jelátvitelt biztosító rendszer kiépítését, az adatátvitelhez szükséges URH állomások telepítését. Még a nyári csúcsfogyasztási idszak eltt megtörténik a folyamatirányító központi számítógép telepítése és az irányítástechnikai rendszer szoftveres felélesztése is. Szennyvíztelepeinken és csatornahálózatunkon az éves üzemfenntartási tervünk keretében a megelz karbantartási munkákat tervszeren végezzük. A gravitációs csatornahálózat mosatása, az átemelk tisztítása a szennyvíztelep takarítása és mosatása megtörtént. A gépészeti és villamos berendezések felülvizsgálata alapján a szükséges javításokat elvégeztük. Az irányítástechnikai rendszer elemeinek felülvizsgálata és javítása elkészült. A mvek nyári szezonra való felkészítése alapján elmondhatjuk, hogy mind az ivóvíz mind szennyvízmveken az esetlegesen elforduló üzemzavarok gyors elhárításának a feltételei biztosítottak. A Velencei tó térségében, a kiemelt üdülterületeken a nyári szezoni megnövekedett igényeket a felkészítés alapján az ellátott területek túlnyomó többségén folyamatosan és biztonsággal ki tudjuk elégíteni. Pákozd és Sukoró települések magasabban fekv területein a csúcsfogyasztási idszakban továbbra is víznyomáscsökkenéssel és idszakos vízhiánnyal lehet számolni. Pécsi Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 8336 Közületi: 477 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 1316 Közületi 53 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 30 Szennyvíz: 3 Szennyvízhálózat hossza: 57,1 km Ivóvízhálózat hossza: 202,3 km Vízszállító vezeték hossza: 147 km Az igazgatóság napi víztermelése: 22000 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 450 m3/nap
A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Állami beruházásból befejezdött a második derít építése Mohácson, ezáltal jövre lehetvé válik az 1989-ben üzembe helyezett derít korszersítése is. Felújítottuk a Mohács-szigeti vízbázison, a Husztót-, Kovácsszénája-, Abaligeti vízellátó rendszeren, valamint a Pécs-Üszögi ivóvízm és a Pécs-Komlói Regionális Vízmrendszer területén az irányítástechnikai berendezéseket. Folyamatosan zajlik a Mohácsi vízmtelepen a fekvszrk felújítása, karbantartása, és az udvartéri csvezetékek rekonstrukciója. A Pécs-Mohács SENTAB vezeték 7-es szakaszának kiváltására vonatkozó tervek elkészítése és a szolgalmi jog megváltások a DRV Rt. finanszírozásában megtörténtek. Elkezdtük, és várhatóan még az idén be is fejezzük a kistérségi rendszerek irányítástechnikai rendszerének felújítását, illetve kibvítését. Berkesden nyomáscsökkentk beépítésével folytatjuk a túlnyomásos területek problémájának rendezését. Megépítettük a Homoktet- Bogád összeköt vezetéket, mellyel megoldottuk a Nagykozári alacsony nyomásszint területek ellátási problémáját. Elkészült Hosszúhetényben a szennyvíztelep átalakításának els üteme, mely által javult a kibocsátott szennyvíz minsége. Hálózatbvítési és részben kivitelezési munkákat végeztünk az Önkormányzatok megrendelésére Nagykozárban, Bogádon, Romonyán és Kozármislenyben. Az értékesítési veszteség csökkentése érdekében fokozatosan és folyamatosan alakítjuk ki a településenkénti vízmennyiség-mérést és adatátvitelt. Drescherné Humáner gazdálkodás Az Rt. Igazgatósága a fenti címmel hallgatta meg május 12-ei ülésén a szakterület beszámolóját a vezérigazgató úr elterjesztésében. Hasonló kérdések tárgyalására legutóbb 2003-ban a május 14-ei igazgatósági ülésen került sor. Bér- és létszámgazdálkodás A DRV Rt. 2004. évi bér- és létszám-gazdálkodási tevékenységét - a 2002. szeptember 30-án elfogadott foglalkoztatás- és bérpolitikai koncepcióban foglaltak, az ennek alapján a szakszervezeti partnerrel megkötött - középtávú foglalkoztatási és bérpolitikai megállapodás, - a 2003-as bér-és létszám gazdálkodási eredmények és a - 2004. évi társasági tervek határozzák meg. Alapvet célunk a hatékony létszámgazdálkodás, amellyel az éves létszámot a feladathoz méretezetten kívánjuk beállítani. Takarékos létszámgazdálkodásra ösztönözzük bels érdekeltségi rendszerünk alkalmazásával a DRV Rt. szervezeti egységeit annak érdekében, hogy a bértömeg gazdálkodásból adódó lehetségek kihasználásával a keresetszínvonal emelésének lehetségét megteremtsük. Az operatív tervekben a bérgazdálkodók részére kiadott bértömeg létszámcsökkenés esetén is felhasználható. A létszámgazdálkodás eszközeként a tárgyév során továbbra is a természetes fluktuációból adódó leépítést, a munkaköri feladatok átcsoporto-
sítását, a munkakör összevonást és kisebb mértékben a korengedményes nyugdíjazást alkalmazzuk. 2004. évi foglalkoztatási, munkaügyi terv A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a VKDSZ 2004. február 9-én kötött megállapodása értelmében a Társaság az éves üzleti tervében 7 %-os keresettömeg fejlesztéssel számol. A helyi szakszervezeti partnerrel március 8-án megkötött megállapodás alapján további keresetfejlesztés lehetségének megteremtésére törekszünk. A további 2 % bértömeg növekedést amennyiben a társasági eredmények a tulajdonosi elvárásoknak megfelelnek az év végi eredményfügg egyszeri kifizetés összegének kiegészítésére fogjuk felhasználni. A 2003. évben nem módosultak a Kollektív Szerzdésben rögzített besorolási és tarifarendszer minimumhatárai, mivel az országos minimálbérben sem történt változás. 2004-ben a jogszabályban rögzített legkisebb összeg 53.000 Ft/hó. A DRV Rt. ennél továbblépett, a minimálbér 55.000 Ft/hó lett, amelyet a központból finanszíroztunk, így a differenciált bérfejlesztésre a bérgazdálkodó egységek felé 6,5 %-al növelt bértömeget adtunk ki. A minimálbérre való ráállás nettó (közterhek nélküli) közel 16 millió Ft terhet jelentett, és 539 ft érintett. A szakszervezettel kötött bérmegállapodás tartalmazza a 2004. évre meghatározott központi érdekeltség felhasználási céljait. A minség-és környezetirányítás területén feladatot vállaló dolgozóink anyagi motivációján túl a központi érdekeltségbl finanszírozzuk a készenlét új metodikával kialakított rendszerét, valamint a közvetlen termelésirányítók anyagi motivációját támogató premizálást. A központi alapból fedezzük a tervezett (teljesítmény) elismerés mellé járó pénzbeli juttatást. Az év végi eredményfügg egyszeri központi kifizetés végleges összege a társaság ez évi gazdálkodásától függ. Bízunk benne, hogy a tavalyinak megfelel kifizetési mértéket elérjük. A humánpolitikai szakterületen megvalósuló fejlesztések A folyamatközpontú irányításhoz illeszked társasági szervezeti irányítás elsegítésének stratégiai céljához kapcsolódóan, a humánpolitikai szakterületen több fejlesztést indítottunk korábban, illetve új elhatározások is vannak a tárgyévre vonatkozóan. A humáner gazdálkodási szakterület folyamatszemlélet átvizsgálása A projektmunkában eddig megvalósult célkitzések:
- A jelenlétrögzítés feladata 2003-ban átkerült az üzemvezetségekre, ahol az SAP PM moduljához kapcsolódó költségfelosztásokkal együtt az IHR (INSS) program új moduljában végzik el a munkát kollégáink. - A társadalombiztosítási munka központosítása megtörtént, ma már a társasági központ feladatkörébe tartozik az ügyintézés. - Az igazgatósági TB ügyintézi munkakörök megszntek. A központi munkaügyi szervezet átalakításával együtt 7 f társasági szint létszám megtakarítást értünk el. Tervezzük 2004-ben teszt-jelleggel a Dél-balatoni Igazgatóság és a Gépészeti Igazgatóság bérszámfejtési tevékenységének centralizálását. A tapasztalatok alapján döntünk a további centralizáció ügyében. Egységes munkaid tervezési rendszer kialakítása Megtörtént a tavalyi évben a DRV Rt. alaptevékenység egységeinél a munkaid beosztások felülvizsgálata. Célja az elírásoknak megfelel munkajogi megoldás, illetve az egységes munkaid tervezési rendszer kialakítása volt, különös tekintettel a készenlétre. Az új készenléti vezénylésre vezérigazgatói utasítás készült, a Központi Érdekeltségbl jelents összeget fordítottunk a munkajogilag is megfelel módszer kialakítására. VIP Humánpolitikai Rendszer bevezetése A humáner gazdálkodási tevékenység teljes kör informatikai támogatottságát megvalósító VIP Humánpolitikai Rendszer bevezetésére alakult projektszervezet 2003-ban befejezte az elkészít munkát, a szoftver a DRV specialitásokkal kiegészítésre került, a felhasználói oktatások megtörténtek. Személyügyi szakterület Dolgozói elégedettségvizsgálat A 2003. év elején jóváhagyásra került a 2002. évben elvégzett dolgozói elégedettség felmérés adataira alapozott akcióterv. Az akciótervben megfogalmazott feladatok egy része teljesült, egy részének végrehajtása folyamatban van. - Átfogó vizsgálatra került 2003-ban a fizikai munkakörök besorolása. A dolgozók átsorolása az új szabályozásnak megfelelen megtörtént, az átsorolások anyagi fedezetét a központi érdekeltségbl még 2003-ban biztosítottuk az igazgatóságok számára. - A vezeti munka eredményességét korszer vezetési és szakmai ismeretek biztosításával kívánjuk elsegíteni. 2003. szén döntés született egy átfogó munkahelyi vezetképz program indítására. Realizálás megkezdése bels távoktatással ez évben várható. - 2003-ban célul tztük ki a DRV Rt-nél alkalmazott értékelési rendszer kibvítését, teljesítményértékelési rendszer kiépítésének megkezdését. Els lépcsként a vezet beosztású munkavállalókra alkalmazzuk a célkitzés-értékelés f
mozzanatokból álló programunk megvalósítását. Az érdemi munka 2004-ben indul. - A Társaság egészére kiterjeden 2 évente végzünk dolgozói véleményfelmérést. A 2002-es év után az újabb felmérésre ebben az évben kerül sor. Vezet utánpótlási rendszer beiktatása A munkát meg kell kezdenünk, hiszen a teljesítmény értékelési rendszer kiterjesztett változata erre kitn lehetséget nyújt. A koncepció kidolgozása, valamint elfogadtatása a 2004-es feladatunk, de a 2005-ös rendszerbe iktatás érdekében a részletes szabályozást is el kell készíteni. Oktatás - képzés Szakterületünk egyik f feladata biztosítani a DRV Rt. stratégiai céljainak megvalósításához, szolgáltatási tevékenységének magas színvonalú ellátásához szükséges, jól képzett munkaert. Az oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott minségcél a Képesítési és besorolási szabályzatban rögzített képzettségi követelményeknek való megfelelés indexének javítása. Elhatározásunknak eddig eleget tudtunk tenni. Ahhoz, hogy továbbra is így legyen, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy - új felvételek esetén a képesítési elírásoknak megfelel munkatársak kerüljenek állományunkba, - beiskolázásokkal pótoljuk az esetlegesen hiányzó tudás megszerzésének lehetségét. 2002. évben csaknem 88 millió forintot, tavaly 93 millió forintot fordítottunk oktatásra, képzésre. A közel 6 %-os növekedés a bértömeg emelkedéssel öszszefügg szakképzési hozzájárulási kötelezettségünk saját dolgozó oktatására fordítható részének növekedésébl eredt. 2004-ben viszont jelentsebb emelkedéssel számolhatunk: terveinkben 129 millió forint szerepel. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünk terhére finanszírozzuk a felntt vízügyi szakmunkásképzést, a bels távoktatásokat (ügyfélszolgálati és vízmér leolvasók, munkahelyi vezetk), illetve az Országos Képzési Jegyzékben szerepl különböz szint szakképzések résztvevit (rövid magyarázatként: a szakképzési hozzájárulás fizetése a munkáltatók számára kötelez, de ha egy részénél saját felhasználást tudunk kimutatni, a befizetési kötelezettség csökken). Fenntartjuk Siófokon a rendeskorú vízügyi szakképzés gyakorlati képzési helyét, az ezzel kapcsolatosan felmerül egyes költségek (szakoktatók foglalkoztatása, egyéb oktatási ráfordítások) forrása úgyszintén a szakképzési hozzájárulás. A dolgozói elégedettség felmérés kapcsán említett vezeti továbbképzéseken túl, nagy figyelmet fordítunk a minségügyi témájú képzésekre, az ügyfélszolgálati és egyéb intenzív fogyasztói kapcsolatú munkakörben dolgozók részére pedig stresszkezel tréninget szerveztünk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán a társasági szervezésben megvalósuló továbbképzések részeként általános uniós ismereteket adó részt iktatunk a programba. Folytatjuk a munkakörök színvonalasabb ellátásához szükséges nyelvtudás megszerzésére irányuló oktatás-támogatásunkat.
Szociálpolitika Szociális tervünk f fejezetei: - munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek ( munkásszállás, munkásszállítás, munkaruha, foglalkozás-egészségügy) - szociális juttatások (étkeztetés, üdültetés, segélyek, sport és mveldési támogatás, lakásépítési támogatás) A szociális terv a 2003. évihez viszonyítva 24,3 %-os költségnövekedést tartalmaz. A szociálpolitikai szakterület célja a DRV Rt. juttatási rendszerének hatékony mködtetése, az adótörvények változásából adódó lehetségek kihasználása, kötelezettségek teljesítése. 2004. január 1-tl a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány összegét felemeltük az adótörvény által a hideg élelemre meghatározott adómentességi határra: a teljes munkaidben foglalkoztatott munkavállalók egységesen 3500 Ft/f/hó érték utalványt kapnak, ami jelents, 1500 Ft/f/hó emelést jelent az elmúlt évihez képest. értékben finanszírozott a 2004. évben a beiskolázási támogatás. Az adómentességi határra való emelést a szakszervezeti partner is elismeréssel fogadta. 2003. októberétl az addigi 3 % helyett 4 %-kal támogatja a Társaság az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba belépett munkavállalóit. Ez az emelkedés az ilyen irányultságú 2004-es ráfordítási igényt 27.000 eft-ra növeli. 2004. évben is biztosítjuk dolgozóink számára a saját, csere, valamint bérelt üdülkben történ pihenés lehetségét. 2003-ban 18 helyszínen 360 család (1058 f) üdült kedvezményesen. A költségtakarékosság jegyében a külföldi üdültetésre utazási iroda közbeiktatása nélkül szerzdünk. 2004-ben pályázatot nyújtottunk be a Családbarát Munkahely cím elnyerésére. Összefoglalás Elsdleges szempontként kell kezelnünk a társasági stratégiai célkitzéseken belül a humánpolitikai szakterület 2004. évi tevékenységének irányát a következ aspektusokban: - A bértömeg gazdálkodásból adódó lehetségek további kihasználása - erre építve a középtávú humán stratégia megalkotása - támogatandó a Társaság újabb stratégiai elképzeléseit. - A folyamatban lév és új elhatározású fejlesztések célkitzéseinek megvalósítása. - A fejldés igénye, amelyet számunkra az ISO minségirányítási rendszer is megfogalmaz követelményként, vagyis 1. beindítjuk a teljesítményértékelési rendszert, 2. megfogalmazzuk a vezet utánpótlás tervezés programját, 3. aktualizáljuk és gazdagítjuk az érdekeltségi rendszer elemeit.
A DRV Rt. humán erforrás gazdálkodását jelentsen befolyásolja a bérszabályozás rendszere, amely a középszint keret-megállapodás szerint a 2004-2006. évre is a bértömeg gazdálkodás. Tudomásul véve ezt az ezzel járó korlátot, intézkedéseinkkel arra kell törekednünk, hogy megtartsuk azokat a munkavállalóinkat, akik megfelel színvonalon látják el a különböz szakterületek feladatait a kialakult (és várható) bérviszonyok mellett. Siófok, 2004. május 7. Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE A DRV RT-NÉL A DRV Rt. menedzsmentje a 2003. évben célul tzte ki többek között a 2002. év folyamán végzett dolgozói elégedettség felmérés adataira alapozva - a teljesítménymenedzsment rendszer bevezetését, els lépcsben a vezet beosztású munkatársakra és fmunkatársakra, majd a tapasztalatok alapján további munkavállalói körökre vonatkozóan. Eddig is végeztünk értékelést a felsfokú végzettség pályakezdk, a vezet beosztású munkatársak, a fogyasztói kapcsolattal rendelkez munkatársak, valamint az üzemvezetk esetében. A rendszer hatékonysága érdekében azonban a módszertan továbbfejlesztése vált szükségessé. Az új teljesítménymenedzsment rendszer vezeti eszközként szolgál a teljesítmény tervezésére, támogatására, értékelésére, növelésére. A rendszer kialakításának elkészít munkálatai már a 2003. év elején megkezddtek. Fels vezeti tréningen kerültek meghatározásra a rendszer alkalmazásával elérni kívánt célok, a rendszer alapelvei, az értékelés szempontjai, valamint az értékelési skálák terjedelme. 2004. május 3-tól hatályos a mindezeknek megfelelen kialakított 9/2004. számú vezérigazgatói utasítás, mely a vezet beosztású munkatársak és a fmunkatársak célkitzési és teljesítményértékelési folyamatáról szól. A teljesítménymenedzsment rendszer célja a DRV Rt. eredményességének növelése az egyéni teljesítmények fokozásával, szorosabb kapcsolat létesítése a társasági stratégia, az üzletpolitika és a munkatársak szakmai céljai között, a vezeti munka értékelése és egyben fejlesztése a munkatársak menedzselése terén, valamint információk biztosítása a képzési szükségletek felméréséhez, az utánpótlás és karriertervezéshez. A célkitzési és teljesítményértékelési rendszer a vezeti körön belül a szervezeti hierarchia fels szintjétl lefelé haladva valósul meg. A rendszernek két súlyponti eleme van: a közvetlen felettes vezetvel folytatott célkitz megbeszélés, melyre az adott év május-június hónapjában kerül sor; illetve a teljesítményértékel megbeszélés, melyet az üzleti év adatainak ismeretében, zárásával egyidben, márciusáprilis hónapban folytat le az értékel vezet és értékelt munkatársa. Az anyagi ösztönzési rendszerrel a premizált vezetk, és fmunkatársak esetében kapcsolódik össze a teljesítményértékelés: a prémiumfeladatok a kitzött szakmai feladatok részét képezik.
A nem premizált vezetk és fmunkatársak esetében nincs közvetlen kapcsolat a DRV Rt. teljesítményértékelési rendszere és anyagi ösztönzési rendszere (alapbérfejlesztés, prémium, jutalom) között. Mindazonáltal az értékel vezet a teljesítményértékelés eredményét figyelembe veheti az alapbérfejlesztés mértékének, valamint az egyéb anyagi ösztönzés nagyságának megállapításakor. A rendszer felépítésérl, elveirl, céljairól, a szükséges módszerek alkalmazásáról az érintett vezetk képzésen, konzultáción széleskör tájékoztatást kaptak. Az értékeltek számára a DRV Hírforráson és a DRV Híreken túl -személyre szóló levélben is tájékoztatást adtunk. Az els teljesítményértékel megbeszélések megtörténte eltt folytatjuk az értékelést végz vezetk felkészítését annak érdekében, hogy a teljesítménymenedzsment rendszer alkalmazása valóban a kitzött célok elérését szolgálja. Terveink szerint az értékel megbeszélések megtörténte után felmérjük mind az értékel vezetk, mind az értékeltek véleményét a rendszer mködésérl, a több érintett részérl is felmerül esetleges módosító javaslatokat beépítjük a folyamatba. Cservenné Boros Andrea fmunkatárs Munkaügyi Osztály A vízminségrl a Vízmondó tükrében A szolgáltatásunk fontos részét képz újabb szakterület került a Vízmondó górcsöve alá. A 2004. évi második számban a vízminség témakörét jártuk körbe. A két évvel ezeltti fogyasztói elégedettség felmérés kiértékelésekor kiderült, hogy fogyasztóink 60 százaléka nincs tisztában azzal, hogyan készül az ivóvíz és milyen ellenrzéseken esik át, míg a fogyasztási helyekre ér. Ráadásul a témában kevésbé járatos fogyasztóink tudatlanságát az utóbbi idben néhány házi víztisztító berendezést forgalmazó cég is megpróbálja kihasználni. Az adott témáról szóló tájékoztatás tehát mindenképpen idszer, mivel a médiában számtalan olyan hirdetés, reklám jelent meg, mely az ivóvíz fogyasztásának veszélyeivel riogatja a fogyasztókat, és egyúttal a lakosság megtévesztésével lejáratja szakmánkat. A gátlástalan üzleti vállalkozók odáig is elmennek, hogy fogyasztóink otthonában a csapból kiengedett ivóvizet egy berendezés segítségével barnává varázsolják, majd felhívják a figyelmet a csapi víz káros hatásaira. Persze az egyébként nem létez problémára rögtön megoldást is kínálnak egy házi víztisztító berendezés formájában, mely szükségtelen kiadásokat jelent fogyasztóinknak.
De mi a megoldása a vigyázat csalok barna vizet csinálok cím mutatványnak? Nagyon egyszer a válasz, bárki leellenrizheti egy egyszer kísérlet segítségével. A folyamatot gyakorlatilag elektrolízisnek nevezzük, mely során a víz vastartalmát több száz- vagy ezerszeresére növeljük, így annak színe sárgává, barnává válik. Az eredményrl magunk is meggyzdhetünk, ha egy 9 voltos elem negatív és pozitív pólusára egy - egy áramvezett (pl. vasszeg) kapcsolunk, majd a vízbe lógatjuk. Néhány percen belül az egyébként normál vastartalmú ivóvíz elszínezdik. De akkor milyen a DRV Rt. által szolgáltatott ivóvíz? Egészséges, tartalmazza mindazokat az ásványi anyagokat, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. Fogyasztása biztonságos, termelése, kezelése, szállítása szigorúan ellenrzött technológiával történik. A termelési folyamat, illetve a termékminség ellenrzése több lépcsben zajlik. A tisztítás folyamatát már az üzemekben is ellenrzik a gépészek, technológusok. A technológia zavartalan mködését egyes kémiai vizsgálatokkal, folyamatos üzemi mérésekkel követik nyomon. Az ellenrzés újabb fázisa a laboratóriumi vizsgálat. Vízmintát a víznyer helyeken, a víztisztító mvekben, illetve a cshálózat különböz pontjain veszünk, a mintavételi helyek száma a DRV Rt. mködési területén meghaladja a négyezret. A vizsgálatok száma egy évben több százezres nagyságrendet jelent, melynek költsége több százmillió forint. A DRV Rt. saját, tanúsított laboratóriumaiban az év minden napján folyamatosan vizsgálják, ellenrzik az ivóvizet. A fizikai kémiai vizsgálatok során a szakemberek a víz hmérsékletét, színét, szagát, zavarosságát, keménységét, ph értékét, valamint a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokat ellenrzik. A mikrobiológiai biológiai vizsgálatok a bakteriológiai elemzéseket, illetve a vízben elforduló egyéb éllények (gombák, algák, stb.) vizsgálatát foglalják magukba. Mindemellett küls szaklaboratóriumok szolgáltatásait is igénybe veszszük, akik a jogszabályban elírt bonyolult, különleges méréseket igényl vizsgálatokat végzik el. Saját bels ellenrzéseinktl függetlenül az ÁNTSZ is rendszeresen felügyeli a szolgáltatott ivóvíz minségét. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a DRV Rt. által szolgáltatott ivóvíz megfelel a jogszabályban elírt követelményeknek, így szükségtelen házi tisztítóberendezés beszerzése.
Ráadásul az ioncserélt - desztillált vizet elállító víztisztító még egészségkárosító is lehet, amennyiben tartósan olyan vizet fogyasztunk, mely nem tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges ásványi anyagokat. Dónucz László Európai pályázatok Az Európai Unióhoz történ csatlakozást megelz jogharmonizációs folyamat részeként a vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás területén is megjelentek az uniós konformitást biztosítani hivatott rendeletek. A rendeletek egyes minségi paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a hazai elírások, de tartalmaznak olyan paramétereket is, amelyre a hazai nemzeti szabályozás nem írt el határértéket, vagy esetenként a hazai elírás volt szigorúbb. Társaságunk kiemelt figyelemmel kísérte az Európai Közösség irányelveire épül rendeletekben megfogalmazott elvárások biztosítására irányuló programok megvalósításának lehetségeit. Az általa üzemeltetett víziközmvekre rendelkezésre álló teljes kör adatbázisainak alapján felkészült egyes önkormányzati, vagy állami tulajdonú mvek esetleges technológiai korszersítéseinek elsegítésére. Természetesen ahhoz, hogy az országos ivóvízminség javító program keretében érintett településeken a szolgáltatott ivóvíz minségének javítása, az összegyjtött szennyvizek megfelel tisztítása az EK irányelveknek megfelelen megvalósuljon, a szükséges pénzügyi forrásokat biztosítani kell. Ezen forrásokat hivatott biztosítani a Gazdasági Minisztérium Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága. Utóbbi közremköd szervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében hirdetett pályázati felhívást. Társaságunk a fejlesztésekért felels közmtulajdonosok részére (állam és önkormányzatok) az ágazatban betöltött szakmai vezet szerepére való tekintettel minden segítséget megad és felvállal annak érdekében, hogy a pályázatok elnyerésével és a feladatok megvalósításában való aktív részvétellel az uniós rendeleteknek megfelel szolgáltatást tudjon nyújtani, a fogyasztói megelégedettség fokozása, illetve a környezet hatékonyabb védelme, a felszíni vízbe bocsátott tisztított szennyvizek minségének javítása érdekében. Elsdlegesen társaságunk saját forrásainak felhasználásával kerül sor 9 vízbázis (15 település) vízminség javítására, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás terén a Velence-tavi regionális rendszer fmvi, a balatoni II. régióban a balatonlellei szennyvíztisztító telep és az elvezet rendszer szagtalanításának, Gyugy község csatornahálózatának kiépítésére, fejlesztésére, technológiai korszersítésére vonatkozó pályázati anyagok elkészítésére. Ugyancsak folyamatban van a Marcali szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára, bvítésére vonatkozó pályázati anyag elkészítése is, melynek beadása a közmtulajdonos önkormányzat döntésétl függ. A pályázatok elnyerése esetén a teljes beruházás elszámolható költségeinek 70 %-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 %-át a központi költségvetés vissza nem térítenden támogatja, a fennmaradó 5 % biztosítása a közmtulajdonos feladatát képezi.
Konzorciumi szerzdéskötés a Velencei-tó környéki szennyvízelvezetés fejlesztésére 2004. május 6-án Székesfehérváron, a Megyei Közgylés címertermében Tóth István a DRV Rt. vezérigazgatója, valamint Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Pázmánd és Nadap települések polgármesterei írtak alá konzorciumi szerzdést. A Velencei-tó környéki települések önkormányzatai és a Dunántúli Regionális Vízm Rt. közös pályázatot kíván ugyanis benyújtani - a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretén belül - a tó körüli szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére. A Velencei-tó körül még nem épült ki teljeskören a szennyvízelvezet rendszer, illetve a hálózat bvítése kapcsán a már meglév szennyvíztelepek kapacitását is növelni kell. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium programja, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroznak, lehetséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok, társulások és az állami tulajdonú cégek közösen pályázzanak szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére. Ezt a lehetséget kihasználva, az érintett felek 2004. júniusában nyújtják be a közös pályázatot. Egy délután a vezérigazgató helyettessel Rendhagyó programra került sor a Központban 2004. március 31-én. Csuport László gazdasági vezérigazgató helyettes a Társaságnál dolgozó gazdasági végzettség fiatalokat invitálta egy kötetlen beszélgetésre. A kezdeményezés egyébként nem új kelet, tavaly decemberben a vezérigazgató ült le beszélgetni 20 pályakezd fiatallal az OVF Üdülben. A résztvevk akkor a DRV Rt. küldetését, ersségeit próbálták értelmezni, és összegyjtötték azokat a hátráltató gyengeségeket, fékez erket is, melyek a fejldés útjában állnak. A vezérigazgató úr, miután megismerte a fiatalok jövképét, a Társaság által megvalósítandó stratégiai célkitzésekrl beszélt. Míg decemberben a mszaki és gazdasági vonal egyaránt képviseltette magát, addig a márciusi eseményre elssorban a kontrolling és pénzügy területén dolgozók kaptak meghívást. A résztvevk kíváncsian, mégis talán fenntartásokkal várták a találkozót a vezérigazgató helyettessel. Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasóban is, vajon miért ez a hirtelen nyitás a fiatalok felé? A válasz valószínleg abban keresend, hogy a Társaságnál dolgozó munkatársak zöme az idsebb korosztályhoz tartozik gondoljunk csak az idei törzsgárda ünnepségre,