Mechanikai megmunkálás III Csiszolás, hajlítás Ipari termék- és formatervezıknek

Hasonló dokumentumok
σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

Mechanikai megmunkálás

Mechanikai megmunkálás

Mechanikai megmunkálás

MUNKAANYAG. Tóth György. Csiszolási technológiák. A követelménymodul megnevezése: Alapvető szerelési feladatok

Mechanikai megmunkálás Ipari termék- és formatervezıknek

Mechanikai megmunkálás 3. elıad

Fafizika 9. elıad NYME, FMK,

A= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező

Tevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!

RR fa tartók előnyei

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

számológép, körző, vonalzók (léptékvonalzó, derékszögű

FAIPARI ALAPISMERETEK

Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben

Faipari. Tekercs alapár: 1919 SIAWOOD 1939: +21% 1749: +17% Rendelhető legkisebb mennyiség. Egységár. Méret mm. Szemcse.

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

FAIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Faanyagok modifikációja_06

Fa- és Acélszerkezetek I. 11. Előadás Faszerkezetek II. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

ábra A K visszarugózási tényező a hajlítási sugár lemezvastagság hányados függvényében különböző anyagminőségek esetén

FAIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A VIZSGAFELADATOKHOZ

Szilárd testek rugalmassága

Fafizika 7. elıad. Akusztikai és s optikai tulajdonságok NYME, FMK,

Tájékoztató. Használható segédeszköz: rajzeszközök, számológép

CAD-CAM-CAE Példatár

Mechanikai Megmunkálás

Fafizika 5. elıad. Elektromos tulajdonságok NYME, FMK,

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

Navier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás

Menedzsment jellegű tantárgyak Fűrész-és lemezipari szakirány Bútor-és kárpitosipari szakirány

FAIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP

FAIPARI ALAPISMERETEK

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.

Táblásított lombos lapok

Lemez- és gerendaalapok méretezése

FAFAJTÁK, A FA SZABVÁNYOS OSZTÁLYBA SOROLÁSA, A FAANYAGOK ÉS FATERMÉKEK GYÁRTÁSA ÉS HASZNÁLATA

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

Lemezalakítás. Lemezalakítás nyíróigénybevétellel: Hulladékmentes darabolás

Mechanikai megmunkálás

MUNKAANYAG. Tóth György. A csiszolóanyagok, csiszológépek, eszközök. A követelménymodul megnevezése: Alapvető szerelési feladatok

Faipari technológiák A faanyag tulajdonságai

Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok

HELYI TANTERV. Mechanika

Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

FAIPARI ALAPISMERETEK

Csiszolás keskenyszalagú csiszológéppel, profilozott felületek csiszolása, élek. letörése, sarkok csiszolása

Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel. Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása

FAIPARI ALAPISMERETEK

Felületjavítás görgızéssel

Faipari csiszolóanyagok

Mechanikai Megmunkálás

ÁRLISTA Faipari csiszolóanyagok

Dr. Kovács Zsolt, Hargita József

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Vasbeton tartók méretezése hajlításra

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Mechanikai megmunkálás

FAIPARI ALAPISMERETEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye

H L Furnérozó Kft. Borovifenyı Lucfenyı Vörösfenyı

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

Jármőszerkezeti anyagok és megmunkálások II. Kopás, éltartam. Dr. Szmejkál Attila Dr. Ozsváth Péter

LINDAB perforált profilokkal kialakítható önhordó és vázkitöltı homlokzati falak LINDAB BME K+F szerzıdés 1/2. ütemének 1. RÉSZJELENTÉS-e 11.

KÖRFŐRÉSZLAP PROGRAM KIMUTATJUK A FOGUNK FEHÉRÉT

Tartószerkezetek modellezése

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

Mechanikai megmunkálás 2. elıad

A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr.

2. fejezet: Vasbeton keresztmetszet ellenõrzése hajlításra

Toronymerevítık mechanikai szempontból

Használhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése

FAIPARI ALAPISMERETEK

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

TERMÉKSZIMULÁCIÓ I. 9. elıadás

A szárított faanyag minıségének korrekt meghatározása, különös tekintettel az EU-s szabványokra

HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA

A MECHANIKAI MEGMUNKÁLÁSI ELJÁRÁSOK RENDSZERE

Ergonómia alapok. Hardy

FAIPARI ALAPISMERETEK

Rugalmas tengelykapcsoló mérése

A Honolásról. A fenti képeken a honolás elvét ill. a valóságban használt egyszerő szerszámot láthatjuk.

FAIPARI ALAPISMERETEK

A rúdcsiszológép működéséhez

BETONYP building boards. The modern way of living.

Tartószerkezetek II. Használhatósági határállapotok május 07.

Tartószerkezetek előadás

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

FAIPARI ALAPISMERETEK

Fafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK,

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Átírás:

Mechanikai megmunkálás III Csiszolás, hajlítás Ipari termék- és formatervezıknek, Papp Tibor NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/1. fólia

ALKATRÉSZEK FELÜLETEINEK CSISZOLÁSA Szerszám: sok élő, szabálytalan geometriával rendelkezı, különbözı finomságú csiszolószemcsék ellátott szerszám. Csiszolás szerepe: CSISZOLÁS -a pontos alkatrészméretek kialakítása -a korábbi megmunkálás során keletkezett ún. "makro-egyenetlenségek" megszüntetése, a felületkezelés elıfeltételeinek biztosítása -esetleg lehet felületérdesítı szerepe is lehet NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

Gyalulás, marás: CSISZOLÁS Forgácsolás meghatározott geometriájú élekkel Csiszolás: Forgácsolás statisztikailag leírható geometriájú élekkel NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS Csiszolás: Forgácsolás statisztikailag leírható geometriájú élekkel A homlokszög általában negatív! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS ALKATRÉSZEK FELÜLETEINEK CSISZOLÁSA NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS A gépi csiszolások fı csoportjai - egalizáló csiszolás (lapalkatrészek vastagsági méretre csiszolása); - tömörfa alkatrészek, illetve termékelemek (keret, káva) csiszolása; - furnérozott-, illetve borított lapalkatrészek csiszolása; - él- és profilfelületek csiszolása. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS A rétegleválasztás fı módjai A) sík felület kialakítása: merev megtámasztás, nagy csiszolónyomás B) azonos vastagságú réteg leválasztása: rugalmas megtámasztás, mérsékelt csiszolónyomás. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS A csiszolószerszám felépítése NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/1. fólia

CSISZOLÁS EGALIZÁLÓ CSISZOLÁS A lap- és keretszerkezetek pontos vastagsági méretének kialakítására: Hengercsiszoló gépeket, Széles szalagú kontakt csiszológépeket, és Kombinált csiszológépeket alkalmaznak. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/2. fólia

CSISZOLÁS A hengercsiszoló gépek mőködési elve A- felsı; B- alsóhengeres csiszológép; 1- munkadarab; 2- csiszolóhengerek; 3- kefehenger, 4- elıtoló szalag; 5. elıtoló hengerek NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/2. fólia

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/3 fólia

Lapalkatrészek felületeinek (a furnérozás- illetve egyéb borítóanyagok felragasztása elıtti) csiszolása: a lapalkatrész pontos vastagsági méretének a beállítása (egalizálás) felületi egyenetlenségek megszüntetése. A hengercsiszoló hengereinek beállítása: elsı henger 0,2mm-t, a második és harmadik henger egyenként 0,1-0,1 mm-t csiszoljon le a munkadarab felületérıl, fokozatosan finomodó csiszolószerszámokkal. A lapok mindkét felületérıl azonos vastagságú anyagot kell leválasztani! NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/3 fólia CSISZOLÁS

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/3 fólia

CSISZOLÁS TÖMÖRFA ALKATRÉSZEK, ILLETVE TERMÉKELEMEK (KERET, KÁVA) CSISZOLÁSA A fa természetes struktúráját megmutató esetében: felületkezelés elıcsiszolás (I. fokozat), simító csiszolás (II. fokozat), és finomcsiszolás (III. fokozat). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/4. fólia

TÖMÖRFA ALKATRÉSZEK, ILLETVE TERMÉKELEMEK CSISZOLÁSA A leggyakrabban alkalmazott géptípusok: hengercsiszoló gép; kétállványos, kézi csiszolópapucsos szalagcsiszoló gép; széles szalagú csiszológép; merevtámaszú szalagcsiszoló gép; tárcsás csiszológép; függıleges szalagú szalagcsiszoló gép; egyállványos, billenthetı szalagú szalagcsiszoló gép; rúd-csiszológép; egyállványos, tömlıs csiszológép és bolygó csiszolóegységes csiszológép. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/4. fólia

TÖMÖRFA ALKATRÉSZEK, ILLETVE TERMÉKELEMEK CSISZOLÁSA HENGERCSISZOLÓ GÉP A hengercsiszoló gép tömörfa alkatrészek és keretszerkezetek párhuzamos és nem párhuzamos síkfelületeinek (sablonnal) csiszolására is alkalmas. A munkadarabokat célszerő ferdén adagolni (5-10 ), hogy az alkatrész éle ne a csiszolóhenger alkotója mentén érintkezzen. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/4. fólia

SZALAGCSISZOLÓ GÉP Kétállványos, kézi papucsos szalagcsiszoló gép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek 1- meghajtó szalagvezetı tárcsa; 2- csiszolószalag; 3- alkatrész; 4.- kézi csiszolópapucs; 5- mozgatható gépasztal; 6- meghajtott szalagvezetı tárcsa Az asztallapra helyezett sík alkatrészeket az alsó szalagággal csiszolják úgy, hogy a szalagot a kézi csiszolópapuccsal szorítják a csiszolandó felületre NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/5. fólia

CSISZOLÁS Széles szalagú csiszológépek egyesítik magukban a hengercsiszoló gépek nagy teljesítıképességét a szalagcsiszoló gépekkel elérhetı felületsimaságot. Csiszolás közben a csiszolandó felület és a csiszolószerszám közötti érintkezés nem vonal menti, mint hengercsiszoláskor; hanem felület menti, mint szalagcsiszoláskor: kontakt-, vagy papucsos egység alkalmazásával. Csiszolási módok széles szalagú csiszoló gépeken A- kontakt csiszolóegység; B- papucsos csiszoló-egység; 1- feszítı-billenı henger; 2- csiszolószalag; 3- kontakthenger; 4- csiszolópapucs; 5- munkadarab; 6- elıtoló mő NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/6. fólia

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/10. fólia

197. ábra. A merevtámaszú szalagcsiszoló gép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek a- vízszintes elrendezés; b- függıleges elrendezés; 1- szalagvezetı tárcsa; 2- csiszolószalag; 3- munkadarab; 4- gépasztal; 5- gépasztal

198. ábra. A tárcsás csiszológép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek A- egytárcsás függıleges; B- kéttárcsás függıleges; C- egytárcsás vízszintes csiszolási síkú változat; 1- csiszolótárcsa a csiszolópapírral; 2- munkadarab; 3- gépasztal; 4- hajtómotor

199. ábra. A függıleges szalagú szalagcsiszoló gépek mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek a- egyszalagos változat: 1- meghajtott tárcsa; 2- csiszolószalag; 3- munkadarab; 4- támaszdarab; 5- asztallap; 6- elıtoló szalag; 7- feszítı tárcsa b- kétszalagos változat síkcsiszolásra; c- kétszalagos változat íves csiszolásra: 1- gépasztal; 2- vezetıtárcsa; 3- csiszolószalag; 4- elıtoló henger; 5- munkadarab

201. ábra. A rúdcsiszoló gép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek 1- csiszolószalag; 2- elıtoló-csiszolószalag; 3- alátámasztás; 4- munkadarab; 5- támasztó vonalzó; 6- gumírozott tárcsa

202. ábra. Az egyállványos, tömlıs csiszológép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek A- függıleges; B- vízszintes elrendezés; 1- csiszolóhenger a csiszolópapírral; 2- munkadarab; 3- gépasztal; 4- meghajtó-motor

203. ábra. Bolygó csiszolóegységes csiszológép mőködési elve és az elvégezhetı mőveletek 1- elıtoló gumiszınyeg; 2- munkadarab; 3- csiszolóegységek; e- elıtolás

CSISZOLÁS Egyállványos, billenthetı szalagú szalagcsiszoló gép 1- gépállvány; 2- gépfej; 3- gépasztal; 4-szalagvezetıfeszítı henger; 5- meghajtó henger; 6- csiszolószalag és A gépen kismérető sík- vagy domború felülető alkatrészek csiszolhatók, míg a homorú vagy térgörbe felületek a szalagvezetı és feszítı hengeren csiszolhatók. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/8. fólia

FURNÉROZOTT, SÍK ALKATRÉSZEK CSISZOLÁSA A furnérozott felületek csiszolásánál alapvetı technológiai követelmény az egyenletes, sík lapfelület nyerése. A furnérozott felületek csiszolásánál általában két fokozatot, elıcsiszolást és finomcsiszolást alkalmaznak. A furnérozott, síkfelületek csiszolását általában a következı gépeken végzik: kétállványos, kézi csiszolópapucsos szalagcsiszoló gép; kétállványos, kétszalagos, kézi papucsos szalagcsiszoló gép; kétállványos gerendás szalagcsiszoló gépek; széles szalagú csiszológépek, CSISZOLÁS kombinált csiszológépek. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/10. fólia

CSISZOLÁS Kombinált csiszológépek elvi felépítése Gyakran kombinálják a széles szalagú kontakt, vagy papucsos csiszolóegységeket szalagcsiszoló egységgel. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/10. fólia

Él- és idomcsiszolás 207. ábra. Tömörfa idomléc csiszolása 1- elıtoló szınyeg; 2- csiszolandó munkadarab; 3- szalagcsiszoló-egység; 4 7 - fazonkorongos csiszoló-egységek

CSISZOLÁS Él- és idomcsiszolás Az él- és idomcsiszoló gépek (egy- és kétoldalasak) csiszoló szalaggal, csiszolótárcsákkal forgácsolnak. Megmunkálási módok az él- és idomcsiszoló gépeken NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/11. fólia a- élcsiszolás csiszolószalaggal; b- élcsiszolás szalag- és korongcsiszolással; c- élcsiszolás csiszolókoronggal, d- komplikált idomú él csiszolása három csiszolókoronggal; e- idomlécek csiszolása; 1- csiszolószalagos egységek; 2- csiszoló korongos egységek

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/11. fólia

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/11. fólia

CSISZOLÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/11. fólia

Forgácsolt felület CSISZOLÁS Csiszolt felület NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/11. fólia

A FA HAJLÍTÁSA Íves bútoralkatrészek készíthetık: - Főrészeléssel, - Thonet-féle hajlítással, - Nagyfrekvenciás melegítéses hajlítással,és - Vékony lemezköteg formapréselésével Anyagmegtakarítás: kisebb keresztmetszeti méretek mellett nagyobb szilárdság mert hajlításkor nem vágjuk át fa rostjait. A hajlítási technológia az alábbi fıbb mőveletekre osztható: alkatrészek szabása hidrotermikus elıkezelés hajlítás szárítás pihentetés és alkatrészek mechanikai megmunkálása. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/12. fólia

A HAJLÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI Ha egy farúdat hajlításnak vetnek alá, akkor a húzott oldal törésig bekövetkezı végsı megnyúlása (E h ) lényegesen kisebb, mint a nyomott homorú oldal nyomási rövidülése (E ny ). A túlzottan meghajlított rúdban a törés elıször a húzott oldalon következik be. Ennek oka, hogy a fa lényegesen nagyobb tömörítést képes elviselni, mint megnyúlást. Az ábrán húzásra és nyomásra hasonlítjuk össze a feszültség - alakváltozási diagramot. Az ábra jól szemlélteti, hogy gızzel való kezelés hatására a nyújthatóság mintegy 30 %-kal, az összenyomhatóság viszont 25-30-szorosára növekszik. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/13. fólia A FA HAJLÍTÁSA % 35 Gızölt bükk, u=35% Gızöletlen bükk u=17% p=0,5 att t= 50 perc T= 50 0 C ε ny rövidülés, ε ny 25 15 5 T= 0 0 C σ húzó,n/mm 2 140 100 60 20 0 ε ny 0 T=0 0 C T=50 0 C ε h 20 60 σ nyomó, N/mm 2 1 2 3% nyúlás, ε h Feszültség - alakváltozási diagram ε h

A HAJLÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI Ha egy farúdat hajlításnak vetnek alá, akkor a húzott oldal törésig bekövetkezı végsı megnyúlása (E h ) lényegesen kisebb, mint a nyomott homorú oldal nyomási rövidülése (E ny ). A túlzottan meghajlított rúdban a törés elıször a húzott oldalon következik be. Ennek oka, hogy a fa lényegesen nagyobb tömörítést képes elviselni, mint megnyúlást. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/13. fólia A FA HAJLÍTÁSA Az alkatrész méretváltozása hajlításkor l 1 =l0+ l h - külsı (húzott) szál; l 0 - középsı (semleges) szál; l 2 =l0 - lny - belsı (nyomott) szál, h- az alkatrész vastagsága; R - hajlítási sugár; α- hajlítási szög; l h a domború oldal megnyúlása; l ny a homorú oldali megrövidülés. h R l l 1 = l0 + lh 2 = l0 + lny

A FA HAJLÍTÁSA A gızöléssel lágyított fa jól hajlítható. Ennek az a magyarázata, hogy a fában a lignin amorf állapotban van jelen, és a cellulózrostokat úgy veszi körül, mint a beton a vasbetétet. A lignin a fızés, vagy a gızölés hatására plasztikussá válik, ami hajlításkor lehetıvé teszi a rostok elmozdulását. h R l 0 l l 1 = l0 + lh 2 = l0 + lny α Ha egy rúdalakú tetszıleges tömörfa alkatrészt, mely h vastagsággal rendelkezik, egy R sugarú sablonra hajlítunk, akkor benne a rugalmas alakváltozás hatására a külsı (domború) oldalon húzófeszültségek, a belsı (homorú) oldalon pedig nyomófeszültségek keletkeznek; közöttük a semleges zóna helyezkedik el, ahol a normál feszültségek értéke nulla. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/14. fólia

A FA HAJLÍTÁSA A faanyagok hajlíthatóságát a fafaj, a fa sőrősége, a fa szöveti szerkezete, a fa nedvességtartalma, a fa egészségi állapota és a fa elıkezelése befolyásolja. A fajlagos alakváltozások: megnyúlás rövidülés l ε h = l0 l ε ny = l h ny 0 Hibamentes hajlítás: a nyúlás kiküszöbölésével: h R h R = ε h 1 + ε ε ε ny = 1 ε ny ny ny NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/15. fólia

A FA HAJLÍTÁSA A fa maximális plaszticitása u=25-30% nedvességtartalom és t =70-80 C hımérséklet mellett érhetı el. Amennyiben h =20 mm R=500 mm. Bútoralkatrészek ilyen sugárra való hajlításnak reális lehetıségei vannak a faanyag sérülése nélkül. h R 1 30 1 20 Azonos anyagvastagság esetén a hajlítási sugár további csökkentése acélszalag alkalmazásával érhetı el: a húzott oldalon gyakorlatilag megakadályozza a nyúlást. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/15. fólia

A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁS ELİTTI HIDROTERMIKUS KEZELÉSE. A legjobb hajlítási eredmények akkor érhetık el ha a faanyag nedvességtartalma a rosttelítettség pont közelében van (W = 25-35 %) és hımérséklete 70-80 0C. A fa hidrotermikus kezelése, a fenti paraméterek fızéssel, gızöléssel és nagyfrekvenciás melegítéssel biztosíthatók. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/16. fólia

A THONET-HAJLÍTÁS TECHNIKÁJA Hajlításra az egyenes növéső, csomómentes, keskeny évgyőrős fák (bükk, kıris, szil, tölgy, akác, nyír, juhar, cseresznye, dió) a legalkalmasabbak. Hajlításnál igen fontos az évgyőrők elhelyezkedése. a c α b α= 5-10 0 A FA HAJLÍTÁSA a- ideális; b- megengedett eltérés A fa az évgyőrőre merıleges irányban ideálisan hajlítható, de az évgyőrők kis dılésszöge (5-10 ) még nem befolyásolja a hajlítás minıségét c- A fa szálirányának a munkadarab éleivel párhuzamosnak kell lennie, mivel a hajlításnál fellépı feszültségek hatására a túlzott rosteltérés töréshez vezet. Maximálisan 7 -os rostelhajlás engedhetı meg (c). NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/16. fólia

A kézi hajlítás hajlító asztalon hajlító forma segítségével történik, majd a formában 10-14 napig klímahelyiségben pihentetik. 5 4 3 6 1 2 6 7 2 4 A FA HAJLÍTÁSA Kézi hajlítás 1- húzószalag merev végütközıvel; 2- alkatrész; 3- asztalhoz rögzített hajlító forma; 4- rögzítı kapocs; 5- feszítı kar; 6- szorító ék; 7- rögzített ütközı formáról és a tovább-megmunkálás elıtt a feszültségek kiegyenlítése miatt 5 3 1 NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/17. fólia Zárt görbe hajlítása vízszintes elrendezéső hajlító gépen 1- sablon, 2- acélszalag, 3- forgástengely, 4- rögzítı keret, 5- hajlítandó alkatrész, szorítógörgı

A FA HAJLÍTÁSA Vertikális gépen (Morris-féle) nagy keresztmetszető és olyan tárgyakat hajlítanak, melyek egyik oldalukon nyíltak, és ahol a h/r viszony alapján acélszalag alkalmazása szükséges. A 1 B 5 4 2 7 6 C 3 Hajlítás függıleges elrendezéső hajlító gépen A- a gép és az alkatrész helyzete hajlítás elıtt; B- a gép és az alkatrész helyzete hajlítás után; C- hajlított alkatrész; 1- hajlítókar, 2- hajlító sin, 3- állandó hajlító sablon, 4- rögzítı kapocs, 5- támasztó bak, 6- alkatrész, 7- acélszalag NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/18. fólia

A FA HAJLÍTÁSA Az alkatrészeket hajlítás után szárítani kell. A szárítás a sablonnal és acélszalaggal együtt történik. Az alkatrészeket 9 10 % nedvesség-tartalomra célszerő leszárítani. A szárítás után az alkatrészeket normál klímán (t=20 22 C; relatív páratartalom = 60 65 %) pihentetni kell. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/18. fólia

A FA HAJLÍTÁSA NAGYFREKVENCIÁS PRÉSBEN TÖRTÉNİ HAJLÍTÁS A prés olyan alkatrészek hajlítására alkalmas, ahol a h/r viszony alapján nincs szükség acélszalag alkalmazására. Az alkatrészeknek hajlítás elıtt W = 25 30 % nedvességtartalommal és 70 80 C hımérséklettel kell rendelkezni A présen állandó sablonok alkalmazhatók, melyek forgácslapból, vagy rétegelt lemezbıl alakíthatók ki az alkatrészek méreteinek préslap függvényében. alkatrész negatív sablon G pozitív sablon préslap Hajlítás nagyfrekvenciás présen G- nagyfrekvenciás generátor az elektródákkal NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/19. fólia

Az alumínium elektródák a sablonokra vannak rögzítve A nagyfrekvenciás prés elınye, hogy az alkatrészek hajlítás utáni szárítása is a présben történik, 40, 60, 70. perc alatt. A nagyfrekvenciás présben (35 40 mm anyagvastagság fölött) kombinált hajlítás is végrehajtható. Ez azt jelenti, hogy a hajlító gépen hajlított alkatrészeket - egynapos kamrás szárítás után - nagyfrekvenciás présbe helyezik, ahol utóhajlítják és véglegesen kiszárítják. A nagyfrekvenciás hajlítás igen nagy elınye, hogy az alkatrészek kiváló alaktartóssággal rendelkeznek. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia A FA HAJLÍTÁSA

Különleges faipari technológiák Faanyag hajlítása tömörítésselt

THONET TECHNOLÓGIÁVAL A FA HAJLÍTÁSA A FA TÖMÖRÍTÉSÉVEL GİZÖLVE, VAGY FİZVE FORRÓN JELENTİS VISSZARUGÓZÁS NAGY SELEJTSZÁZALÉK BONYOLULT HAJLÍTÓ ESZKÖZÖK TÉRBELI HAJLÍTÁS FOKOZOTTAN BONYOLULT VEGYSZERES KEZELÉS SEGÍTI NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia HIDEGEN IS, IDİBELI KORLÁTOZÁS NINCS JELENTÉKTELEN VISSZARUGÓZÁS ELENYÉSZİ SELEJTSZÁZALÉK EGYSZERŐ HAJLÍTÓ ESZKÖZÖK TÉRBELI HAJLÍTÁS NEM BONYOLULTABB VEGYI ANYAGOT NEM IGÉNYEL

A FA TÖMÖRÍTÉSE NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia

A FA TÖMÖRÍTÉSE NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia

A FA TÖMÖRÍTÉSE NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia

A FA TÖMÖRÍTÉSE NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia

A FA TÖMÖRÍTÉSE NYME FMK TGYI 2006.08.28. 8/20. fólia

COMPWOOD DANSK TEKNOLOGISK INSTITUT 1989: A fa rostirány nyú tömörítése Nedvességtartalom > 20% (pl( gızölés s 46 h) Tömörítı forma

COMPWOOD SEJTFAL TÖMÖRÍTÉS ELİTT (BÜKK) SEJTFAL TÖMÖRÍTÉS UTÁN (BÜKK)

COMPWOOD DANSK TEKNOLOGISK INSTITUT 1989: Tömörítés s meleg (80ºC) állapotban rostirányban: eredeti hossz 75 85%-ára 15 30 perc Hőtés s a tömörítıt erık k fenntartásával: teljes rövidr vidülés s maradó alakíthat tható nedvesen alakíthat tható szárítás s után n is

COMPWOOD DANSK TEKNOLOGISK INSTITUT 1989: Tömörítés s meleg (80ºC) állapotban rostirányban: eredeti hossz 75 85%-ára 15 30 perc Hőtés s a tömörítıt erık k megszüntet ntetése után: visszaalakulás 3-5% maradó rövidülés hasíthat tható,, darabolható alakíthat tható,, míg m g nedves! rögzül l a forma, ha száraz!

COMPWOOD DANSK TEKNOLOGISK INSTITUT 1989: A plasztikus állapot a faanyag állapotának a változatlanságáig tart!

COMPWOOD

COMPWOOD

25. ábra. Autokláv (gızölı)

25/a ábra. A tömörítı berendezés

A rostirányra merıleges megmunkálásra a Rotoles-rendszer ad lehetıséget

BENDYWOOD 2003 Az 1917-ben szabadalmaztatott eredeti eljáráson alapul Keresztmetszet: 10-12 cm Hossz: 280 cm-ig Hajlítási viszonyszám d r = 1 10

BENDYWOOD 2003 d r = 1 10

BENDYWOOD 2003 Fı alkalmazások: lépcsıkarfa

BENDYWOOD 2003 Fı alkalmazások: bútor

BENDYWOOD 2003 Fı alkalmazások: szegélyléc, egyéb

BENDYWOOD 2003 Mőszaki jellemzık Bendywood bükk Normál bükk Sőrőség (kg/m³) 890 730 Tömörödés (%) 20 0 Rugalmassági modulusz (N/mm²) 12% nedvességtartalomnál 3900 11000 Húzószilárdság ( N/mm²) 31 59 Hajlítószilárdság (N/mm²) 102 74 Hajlítási viszonyszám = vastagság/hajlítási sugár 1/10 1/45