OKM 2007 TELEPHELYI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: )

Hasonló dokumentumok
OKM 2007 TELEPHELYI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL

OKM 2008 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Kölcsey Ferenc Általános Iskola (azonosító: )

OKM 2011 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉGÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL

OKM 2010 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉGÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL

OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468)

4. évfolyam OKÉV mérés A felmérés során vizsgált készségek, képességek

OKM 2006 TELEPHELYI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRİL

Kompetenciamérés évfolyam

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 2007 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE

OKM 2012 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRÕL. Százhalombattai Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Országos átlag 500 A MI iskolánk átlageredménye 497 A megyeszékhelyi iskolák átlageredménye 525 Észak-Magyarországi iskolák átlageredménye 482

A 2011-es kompetenciamérés elemzése FI T-jelentés alapján

Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A május 27-i országos kompetenciamérés eredményei

3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve

SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok

Elıterjesztés a május 31-én tartandó Képviselı-testületi ülésére

ÖSSZEFOGLALÓ. a Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium évi kompetenciamérés eredményéről

Tisztelt Képviselő -testület!

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 23-i rendkívüli üléséről.

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

november 20.

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.

Tanév megnevezése: 2016/2017. Személyi feltételek. 11 fő. magyar nyelv és irodalom 5 fő 5 fő főiskola magyar angol nyelv 4 fő

Mérünk? Értékelünk? Igen!

Kompetenciamérés eredményeinek elemzése 2012/2013. tanév (Mérés időpontja: )

Aszakirodalmi elõzményekre támaszkodva, a jelen fejezetben a kezdeti írástanítást,

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG

A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth Pál Általános Iskolájának Különös közzétételi listája

Közzétételi lista A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Amúlt században különböző pedagógiai értékelési elméletek születtek. Ezek közül

KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. Pedagógusok iskolai végzettsége tantárgyanként. testnevelés szakos tanár. magyar nyelv és irodalom, informatika

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján

Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI

Javaslatok a tanodai mérés-értékelés rendszerének kialakításához

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

Matematika. 1. évfolyam. I. félév

Országos kompetenciamérés 2007

24. A KOMPONENSRENDSZEREK KKFS FELTÁRÁSA ÉS ELSAJÁTÍTÁSI FOLYAMATAIK KKFS FELTÉRKÉPEZÉSÉNEK ALAPJAI

DIFER Szolnok Városi Óvodák

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

Átlageredmények a évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Nagy József. A hagyományos pedagógiai kultúra csõdje. az iskolakultúra 2005/6 7 melléklete

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

Oktat: Alsó tagozat 1. osztályban minden tantárgyat az ének kivételével

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

A szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében. Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása

Dél Zselic Általános Iskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája. Különös közzétételi lista

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

A 2010 évi országos kompetenciamérés elemzése

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak

ÓVODÁSKORI FEJLESZTÉS A DIFER MÉRÉS TÜKRÉBEN. Munkácsi Ildikó

ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG. ALAPKOMPETENCIÁK A személyiség motívum és tudásrendszere.

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

A Rumi Rajki István Általános Iskola pedagógiai munkájának elemzése

Idegen nyelvi mérés 2016

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 13. modul SZÖVEGES FELADATOK. Készítette: Vidra Gábor

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése

Oktatási azonosító Vizsga idıpontja Vizsga típusa Tantárgy Elért pontszám

A SZENTLİRINCKÁTAI IMRE SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA TANÉVRE

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

A kompetencia alapú oktatás 2009.

KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE INTÉZKEDÉSI TERV

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez

2010/2011-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási. Intézmény

T á j é k o z t a t ó

A mérés tárgya, tartalma

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

18. modul: STATISZTIKA

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

Különös közzétételi lista

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskola. Tagintézmény OM:

FIT-jelentés :: Erzsébet Utcai Általános Iskola 1043 Budapest, Erzsébet u. 31. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53) , (53) fax:(53)

Átírás:

OKM JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3481) készült: 8.4.1. 1:: Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Központja

TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ 3 AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE AZ ÍRÁSMINŐSÉG ALAKULÁSA AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 8 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1 A SZÁMÍRÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE A MÉRTÉKEGYSÉG-VÁLTÓ KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE 1 AZ ÖSSZEADÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 13 A KIVONÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN A SZORZÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 1 AZ OSZTÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 1 AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE 1 AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE AZ ELEMI RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE AZ ELEMI KOMBINATÍV KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A személyiség működése, adaptációja és fejlődése alaprendszerének fejlettségétől függ. A személyiség alaprendszere tucatnyi kulcskompetenciával, a kulcskompetenciák pszichikus alapkomponensekkel (alapmotívumokkal, alapképességekkel, alapkészségekkel, alapszokásokkal, alapismeretekkel) működnek. Az alapkomponensek különböző komplexitásúvá, különböző absztrakciós szintűvé fejlődhetnek, és bármikor aktiválhatóknak, használhatóknak kell lenniük, vagyis állandóvá kell fejlődniük. A szükséges komplexitású és absztrakciós szintű alapkomponensek állandósulttá és optimális használhatóságúvá fejlődése többéves folyamat. Ezért folyamatos, témákon, tanéveken, iskolafokozatokon átívelő fejlesztésre van szükség. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás, használhatóság jellemzőit, kritériumait, amelyekhez viszonyítva feltárhatjuk a fejlődés folyamatát, megtudhatjuk, hogy ehhez képest hol tart a tanuló, az osztály, az iskola, az ország az értékelés időpontjában, megtudhatjuk, hogy mit kell még tenni, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Ezt nevezik diagnosztikus kritériumorientált értékelésnek. A és a májusában a 4. évfolyamon elvégzett országos felmérés a fejlődési folyamatokat feltáró előzetes kutatásoknak köszönhetően ilyen diagnosztikus kritériumorientált értékelést tesz lehetővé. Eltérően a szokásos értékelésektől, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen eredményt ért el a tanuló, az osztály, az iskola, az ország a többiekhez képest, hol helyezkedik el a rangsorban. Ezt nevezik minősítő normaorientált (átlaghoz viszonyító) értékelésnek. A felmérés során vizsgált készségek, képességek A felmérés az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjedt ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A felmérés azt mutatja meg, hogy hol tartunk a 4. évfolyam végén az optimális használhatóság kritériumához és a közoktatási rendszerben megvalósuló fejlődési folyamathoz képest. Az olvasásképesség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Komplexitás szerint kétféle olvasáskészség létezik: betűző és gyakorlott olvasáskészség. A jól működő betűző olvasáskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) el tudjuk olvasni, ki tudjuk betűzni. Ez a fajta olvasáskészség azonban csak nagyon lassú, a kibetűzésre koncentráló olvasást tesz lehetővé, terjedelmesebb szöveg olvasására, megértésére, élményszerzésre alkalmatlan. A gyakorlott olvasáskészség kifejlődése éveket igényel. A kutatások alapján bizonyított, hogy a 8. évfolyam végéig a tanulók egy részében nem alakul ki az optimálisan használható olvasáskészség. Ezek azok a tanulók, akiknek az olvasásképessége, vagyis a szövegértő olvasása alig vagy nem működik. Amíg a betűző olvasáskész séget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele (amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze). Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. A kiírt (gyakorlott) íráskészség kifejlődése (amellyel nyolcszortízszer többet lehet írni, mint a rajzoló íráskészséggel) sok évet igényel. A kutatások alapján bizonyított, hogy a 8. évfolyam végéig a tanulók egy részében nem alakul ki az optimálisan használható íráskészség. Emiatt túlságosan sok időt igényel az iskolai és az otthoni írásbeli feladatok elvégzése. Célszerű lenne gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére. Az 'elemi számolási készség' összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 1-as számkörbeli készségeit vettük fel (ezek a konvertáló képesség sokféle készségének változatai, a konvertáló képesség pedig a gondolkodási kulcskompetencia egyik képessége). 3

A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mértük fel. E két képesség fejlettségének eredményeiből összevont mutatót is képeztünk. Ezt 'elemi gondolkodási képességnek' nevezzük (ez akkor lesz teljes, ha mind a négy alapképesség elemi szintjének mérése bekerül a felmérések rendszerébe). Az elemi gondolkodási képességek fejlettsége az optimális elsajátítási kritériumokhoz viszonyítva alacsony. Eddig a pedagógiai gyakorlat csak az általánosságok szintjén ismerte a gondolkodási képességek komponensrendszereit, elsajátítási folyamatait, az optimális használhatóságuk jellemzőit, kritériumait. Az előzetes kutatásoknak és a 4. évfolyam végén elvégzett felmérés eredményeinek köszönhetően ismertté vált a két elemi gondolkodási képesség optimális elsajátításának folyamata, kritériuma. A felmérés eredményeinek értelmezése A táblázatok a 4. évfolyam tanév végi eredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, a fenntartói átlagot, az iskolaátlagot, a telephelyi átlagot és az osztályátlago(ka)t. Mindegyik sorban szerepel a tanulók százalékos eloszlása az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befe-jező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is. Az ábrák a felmért készségek és képességek elsajátítási folyamatait szemléltetik a közoktatási rendszer -3. évfolyamától a -1. évfolyamig a korábbi felmérések eredményei alapján. A görbe az országos átlag alakulását mutatja, a sötét hátterű sáv pedig az adott készség, képesség optimális használhatóságának szintjét elérő tanulók százalékának alakulását szemlélteti. A táblázatokban és az ábrákon és k% jelölések szerepelnek. A az aktuálisan elért eredményt az alapkészség, alapképesség optimális kiépüléséhez, optimális elsajátításához viszonyítva mutatja. A k% pedig a gyakorlottság aktuálisan elért szintjét fejezi ki az optimális gyakorlottsághoz viszonyítva. 4

AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan működő olvasáskészség, valamint a leggyakoribb szó jelentésének ismerete, mivel a köznyelvi írott szövegek szövegszavainak százaléka ezekből variálódik. Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális kiépülési szintjét (ismeretét) mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - - - 8-8 -1 83 3 1 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 8 8 84 1 1 1 1 1 1 1 43 4 3 3 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az olvasáskészség kritikus szókészletének fejlődése (Forrás: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia, 4.. szám)

AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan begyakorolt olvasáskészség, ami azt jelenti, hogy a leggyakoribb szót nem silabizálással, hanem rutinszerűen, rápillantással tudjuk olvasni. Ebben az esetben a köznyelvi szövegek szavainak csak 4 százalékát kell betűzve olvasni, ami nem zavarja az élményszerzést, a szövegértést. Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT 4- perc -1 perc -1 perc 1-1 perc perc k% 3-3k% 4-4k% -k% és kevesebb 1 és kevesebb 3 k% és több oszt.: 3481 oszt.: 348 8 4 4 48 3 1 1 1 31 3 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a A szóolvasó készség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia, 4.. szám)

AZ ÍRÁSMINŐSÉG ALAKULÁSA A jól működő íráskészség jól olvasható, igényes külalakú, vagyis jó minőségű írást eredményez. Ha a 4-. évfolyam végéig a tanulók csak a rajzoló íráskészséget sajátítják el, írásuk a gyakorlati célú használat miatt szétesik, alig olvashatóvá válik, és ilyen is marad. Az alábbi táblázat az írásminőség aktuális szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT -4 - - - 8-1 4 1 1 33 oszt.: 3481 oszt.: 348 3 1 1 38 1 1 1 43 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az írásminőség folyamatos alakulása (Forrás: Az íráskészség kritériumorientált fejlődése és fejlesztése. Iskolakultúra,. 4. szám)

AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az optimális gyakorlottságú, használhatóságú kiírt íráskészség az írásbeli kifejezés, közlés, fogalmazás kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat az íráskészség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT 44 betű/perc 4-4 betű/perc -4 betű/perc - betű/perc betű/perc és kevesebb 4-4k% -4k% -k% és több 44k% és 4 kevesebb 4 1 4 8 oszt.: 3481 oszt.: 348 4 4 4 4 43 43 44 44 3 3 33 33 41 4 3 k% és több Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: Az íráskészség kritériumorientált fejlődése és fejlesztése. Iskolakultúra,. 4. szám) 8

AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője az elemi számolási készség optimális elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mu-tatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - 8-84 8-8 -4-1 83 1 3 38 oszt.: 3481 oszt.: 348 4 4 1 1 8 1 1 8 8 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az elemi számolási készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, )

AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE A jól begyakorolt, rutinszerűen működő elemi számolási készség kritikus előfeltétele annak, hogy a bonyolultabb számolási készségeket elsajátítsuk, hogy a kézi vagy gépi számítások eredményeinek áttekintő ellenőrzésére képessé váljunk. Az alábbi táblázat az elemi számolási készség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT 4-31 perc 3- perc -1 perc -1 perc perc 4k% -4k% -k% -k% és kevesebb és kevesebb 3 1 k% és több 4 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 8 1 3 3 4 4 4 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az elemi számolási készség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, ) 1

A SZÁMÍRÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele a számírási készség optimális elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT -4-8-84 8-8 -1 3 1 oszt.: 3481 oszt.: 348 3 8 1 1 1 8 8 8 8 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a A számírási készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, )

A MÉRTÉKEGYSÉG-VÁLTÓ KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a mértékegység-váltó készség optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési szintjét mutat-ja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT -4 - - - 8-1 1 4 13 33 oszt.: 3481 oszt.: 348 1 81 13 1 41 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a A mértékegység-váltó készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, ) 1

AZ ÖSSZEADÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli összeadás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépü-lési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - 8-84 8-8 -4-1 1 1 1 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 8 8 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az összeadás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, ) 13

A KIVONÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli kivonás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - 8-84 8-8 -4-1 1 4 oszt.: 3481 oszt.: 348 83 8 8 8 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a A kivonás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, )

A SZORZÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli szorzás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - 8-84 8-8 -4-1 1 88 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a A szorzás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, ) 1

AZ OSZTÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli osztás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - 8-84 8-8 -4-1 4 4 8 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 8 8 1 3 88 3 3 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az osztás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, ) 1

AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi gondolkodási képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes is-kolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szint-jét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT -3 4-4 - - -1 4 43 1 1 3 oszt.: 3481 oszt.: 348 4 41 41 4 3 4 4 4 3 3 3 3 4 1 1 1 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a folyamathoz viszonyítva. Az elemi gondolkodási képesség kiépülése 1

AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az elemi gondolkodási képesség optimális használhatóságú begyakorlottsága a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat a gondolkodási képesség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT 4-3 perc 3-31 perc 3- perc -1 perc perc 4k% -4k% -k% -k% és kevesebb 8 és kevesebb 1 1 k% és több 4 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 4 3 3 1 1 4 4 4 8 43 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a folyamathoz viszonyítva. Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottságának fejlődése

AZ ELEMI RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi rendszerező képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes is-kolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szint-jét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - -3 4- - 8-1 4 1 1 1 oszt.: 3481 oszt.: 348 41 3 3 4 31 1 1 8 38 38 3 4 3 31 31 3 3 1 1 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az elemi rendszerező képesség fejlődése (Forrás: A rendszerező képesség fejlődésének kritériumorientált feltárása. Magyar Pedagógia, 3. 3. szám)

AZ ELEMI KOMBINATÍV KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi kombinatív képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes isko-lai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a 4. évfolyamon májusában. A TANULÓK SZÁZALÉKA ELSAJÁTÍTÁSI EK SZERINT - -44 4-4 -8 8-1 4 8 1 oszt.: 3481 oszt.: 348 8 3 1 33 1 13 13 3 3 8 1 13 13 1 1 3 31 31 3 4 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a Az elemi kombinatív képesség fejlődése (Forrás: Az elemi kombinatív képesség kialakulásának kritériumorientált diagnosztikus feltárása. Iskolakultúra, 4. 8. szám)

Az elemzés a következő osztályokat tartalmazza: 348-1-4-1, 348-1-4-, 1