SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4183 Kaba, Kossuth u. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. január 0
A SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelyintézmény neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézmények neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája 1
Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...4 1.1.1 Pedagógiai alapelvek...4 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 133 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 14 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 16 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 17 1.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai... 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 23 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 24 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 24 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 27 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 28 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 30 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 32 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 36 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 37 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 398 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 39 1.9 Európai Uniós pályázataink 40 1.9.1 Megvalósítás folyamatában lévő pályázataink.. 40 1.9.2 A fenntartási folyamatban lévő pályázataink.. 43 1.9.3 Referencia intézménnyé váláshoz és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása.45 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 466 1.10.1 A vizsgaszabályzat célja... 466 1.10.2 A vizsgaszabályzat hatálya... 466 1.10.3 Az értékelés rendje... 476 1.10.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei... 488 1.10.5 Magántanulók vizsgatárgyai... 498 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 499 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai....50 1.13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.50 2. Az intézmény helyi tanterve... 533 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 533 2
2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások... 5555 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 665 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 655 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 655 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 666 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 6666 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 67 2.5 Mindennapos testnevelés megvalósításának módjai... 6767 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 6868 2.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: projektoktatás, témanapok és témahetek... 6969 2.7.1 A sajátos pedagógiai módszerek célja, feladata, módszerei... 6969 2.7.2 Kidolgozott projektjeink, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe... 7070 2.7.3 Témanapok és témahetek, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe... 7070 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 71 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 7272 2.10 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 7575 2.10.1. Célok és feladatok a napközis és tanulószobai feladatokhoz... 7575 2.10.2 A célok elérésének és a feladatok megvalósításának tényezői... 7575 2.10.3 A házi feladatok meghatározásának elvei... 7676 2.10.4 A házi feladatok meghatározásának korlátai... 7676 2.10.5 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai... 7676 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 7777 2.12 A roma nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 7777 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 7878 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 8080 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 8080 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 8181 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 8383 2.15.1 A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése... 8383 2.15.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 8484 3. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja... 88 A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti iskolai intézményegységének pedagógiai programja 119 Tartalomjegyzék.. 122 3
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai alapelvek Mi, az intézményegységben tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktatómunkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Nevelési alapelvek: komplexitás elve, egyenrangúság elve, tapasztalatszerzés elve, következetesség elve, motiváció elve, koncentráció elve, világnézeti semlegesség elve, esélyegyenlőség elve, népek, nemzetek, nemzetiségek, etnikai csoportok és nemek egyenlősége, szolidaritás, a gyermek mindenek feletti érdeke hátrányos megkülönböztetés nélkül, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért való felelősség elve, szakmai önállóság elve. Didaktikai alapelvek: rendszeresség és fokozatosság elve, tudatosság és szakszerűség elve, életkori sajátosságok figyelembevételének elve, személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve, azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve, kompetenciafejlesztés, konkrétumok és absztrakciók egységének elve, következetesség elve. Iskolánk nevelőtestülete az elfogadott értékek alapján deklarálja alapelveit, és ezekből vezeti le céljait, feladatait. Elfogadott értékeink a következők: alkalmazható tudás, nemzeti hagyományok tisztelete, nyilvánosság, türelmesség, tehetségkutatás tehetséggondozás, felzárkóztatás, gyermek és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség, együttműködés, személyiségfejlesztés, egészség és környezetvédelem, partnerközpontúság, integráció, 4
képességkibontakoztatás, demokratizmus, humanizmus, európai azonosságtudat egyetemes kultúra, tolerancia, más népek hagyományainak megismerése, megbecsülése. 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapvető célunk az elfogadott emberi és nemzeti értékek megismertetése, átadása, elfogadtatása: a) A felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek szükségesek: a személyes boldoguláshoz, a fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség b) Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. c) A hatékonyság egyik feltételeként a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása. d) Korszerű oktatási-nevelési technikát alkalmazunk a tantárgyak esetében. e) Az integrációs és képességkibontakoztató program lényege, hogy minden gyereket egyenlő bánásmódban részesít. Nem szegregál, de differenciál. A differenciálás ebben a paradigmában az egyénre szóló személyes törődést jelenti. f) Egyensúlyt próbálunk teremteni a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területe között. g) Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák fejlesztése - Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket. 5
Legfontosabb közös céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében: a) Kompetenciaalapú nevelés- oktatás elterjesztése. b) A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. c) A kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése. d) A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. e) A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. f) A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. g) Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. h) A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. i) A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása. j) A környezeti nevelés szerepének növelése. k) Az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítása és az együttműködések ösztönzése. l) Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása. m) A település közösségi értékeinek közvetítése. n) A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételrendszer biztosítása. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírtnak. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, minősített referencia intézménnyé válunk az alábbi területeken (Kaba): Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely. Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő. Jó gyakorlatok átadására méltó referencia intézmény Érték Cél Feladat Eszköz tudás Emelkedjen azon tanulók száma, akik érettségit adó középiskolában tanulnak tovább! A biztos alapok elsajátíttatása a sikeres Hatékony tanítási tanulási eljárások alkalmazása. Sikeres, változatos kompetenciafejlesztés. Alapítványi támogatás. Hatékonyabb módszerek. 6
továbbtanulás érdekében. nyilvánosság, együttműködés Folyamatosan részt veszünk lakóhelyünk életében. Tanulóink érdeklődőek, nyitottak lesznek. A négy település kapcsolatrendszere bővüljön. Kapcsolatépítés szülőkkel. Vegyünk részt a települések kulturális életében! Partnerkapcsolat az intézményekkel, szervezetekkel. Iskolánk életének, tevékenységének megismertetése. TV, Hírmondó, Suliújság, honlap. Műsorok települési és más intézmények rendezvényein. Tehetségkutatás Tehetséggondozás Felzárkóztatás Türelmesség A tanulókban rejlő tehetségek felfedezése. Egyéni képességek fejlesztése. Minél több tanuló eléri a képességének megfelelő szintű tudást. A művészeti iskola előnyeinek felhasználása. A tanulók alapkészségeinek fejlesztése. Hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtása. Olyan világszemlélet, világkép formálása, amely eligazít a szűkebb és tágabb környezetben. Az értékelésben vegyük figyelembe a tanuló önmagához mért fejlődését. - Differenciált foglalkozás - Kooperatív tanulás - Integrációs és képességkibontakoztató program lehetőségei. - Választható órák, tehetséggondozó szakkörök, versenyeztetések. - Alapítványi támogatás. - Korszerű eszközök beszerzése - kooperatív technikák, - projektek megvalósítása, - DIFER mérésre épülő játékos fejlesztés Gyermek és ifjúságvédelem Tanulóink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészségesek lesznek. A körülmények, problémák megismerése. Prevenció. Gyermeki jogok biztosítása. A tanulói jelzések fórumainak működtetése. - családlátogatás, - fogadóórák, - szabadidős programok szervezése, - diákönkormányzat, - kapcsolatok Családok bevonása az iskolai programokba. Esélyegyenlőség, Integráció Esélyt adunk a gyermek személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatására. Harmonikus személyiséggé alakítással készítjük fel tanulóinkat a Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása. Egyénre szabott tanulási módszerek. A tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív - az iskola könyvtára - inkluzív pedagógia - informatikai bázis - kooperatív csoportmunka - kompetenciafejlesztés - IPR és a képességkibontakoztató rendszer működtetése Tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó 7
Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Tolerancia Egészség és környezetvédelem Partnerközpontúság Demokratizmus, humanizmus Európai azonosság- versenyhelyzetre, a piacközpontú világra. Értékelésünk egységes, következetes lesz. Jelenlegi fegyelem megtartása. Kulturáltabb lesz a magatartás és kommunikáció a közösségben. A tanulók érzékennyé válnak környezetük és egészségük állapota iránt. A környezetkímélő magatartás életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz. A tiszta környezetet megóvjuk. Csökken a tanulók túlterhelése. A tanulók törődnek egészségükkel, környezetükkel, és mindehhez rendelkeznek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Partnereink elégedettségének elnyerése. Aktív, felelős részvétel a döntéshozatalban. Ismereteket szereznek az Európai Unió kialakulásának részeseivé váljanak az értékek megnevezésének és azonosításának. Önismeret igénye. Törekedjünk a konfliktusok kezelésére! Váljon szokássá az udvariasság, figyelmesség, önfegyelem! Mások szokásait és személyiségét tartsák tiszteletben! Kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása, amelynek segítségével eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Érezzenek felelősséget saját környezetük rendben tartásáért! Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása. Elégedettségmérés. - Ötletbörze. - Kreatív gondolkodás fejlesztése. - Az alternatívák végiggondolása. - Kockázatvállalás. - A kritikai gondolkodás erősítése. - Konfliktuskezelés. Olyan ismeretek elsajátíttatása, amelynek birtokában tudnak élni a folyamatos értékelés. A kidolgozott értékelési rendszerünk betartatása. - A tanulói közösség, tevékenységének megszervezése. - A nevelő részvétele a tanulói közösségben. - A nevelő személyes példamutatása. - Pedagógusok életvitele. - Osztályfőnöki órákon egészség- és környezet-védelmi témák megbeszélése. - Környezetvédő szakkör. - Saját környezetünk; tanterem, terület tisztán- tartása. - településünk környezeti értékeinek megőrzése, gyarapítása. - Mindennapos testedzés. - Erdei iskola. Kérdőívek. Interjúk. Elemzés értékelés. Feladatok intézkedési tervek készítése. - Fórumok biztosítása. - Osztályközösség. Diákbizottsági ülés. - Iskolagyűlés. - Nemzetközi kapcsolatok ápolása. - Egyéni, baráti 8
tudat A nemzeti hagyományok tisztelete, más népek hagyományainak megismertetése, megbecsülése történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről. Tanulóink ismerik nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, becsülik otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket. Tisztelik más népek, népcsoportok értékeit, eredményeit. megnövekedett lehetőségekkel, és magyarságtudatukat megőrizve válnak európai polgárokká. Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozása. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeit! kapcsolatok. - Iskolai szinten testvérkapcsolatok kialakítása, folytatása. - Tantárgyi órák ismeretanyaga. - Jelképeink. - Ünnepélyek. - Vetélkedők. - Kirándulások. - Színházlátogatás. - Kulturális rendezvények, találkozók. A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek: A gyermek személyiségének, ismeretstruktúráinak megismerése. (Eszközei: Képességek, attitűdök diagnosztikus mérése, értékelése; beszélgetés, kérdés válasz elemzése; kérdéssorok; kérdőívek; tesztek; feladatlapok; interjúk a vizsgálandó területtől függően.) Differenciálás alkalmazása. A tanulás tanítása. Változatos módszerek együttes alkalmazása. A tanítás életszerűsége. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az általunk alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelés, - szabálykövetés, - gyakoroltatás, - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés - mintaadás, Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása 9
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - bemutatás - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanuló önálló elemző munkája. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - A betartandó magatartási normák elvárások, ismertetése. - Vita, vélemény. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 85 90% a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás helyi tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A környezetkímélő magatartás, egészségük állapota életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz. IPR alkalmazása intézményünkben 1) Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek egy osztályban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal. 2) Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: - új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, - tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, - hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, - pedagógus szerep áthangolása, - a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek stb.) bevonása, 10
- differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: - a be- és elfogadó szemlélet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, - a kapcsolatfejlesztés, - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, - az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, - a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, - a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (RNÖ, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); - az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések), - az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelés- és oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt) 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, és részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek neve: élet. Nevelő- és oktatómunkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Intézményünk elsőrendű kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Ennek érdekében az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat szervezése során fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a tanulás tanítását és a differenciálást. A személyiségfejlesztés keretében végezzük a tanulók reális énképének és önismeretének kialakítását. 11
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése: Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése: Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése: Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése: Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése: Feladata: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkafegyelem erősítése a tanulói tevékenységekben. A tanulók egészséges életmódra nevelése: Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Szeretnénk, ha ezek a személyiségjegyek, minél teljesebben együtt lennének tanulóinkban, még akkor is, ha tudjuk, hogy az őket körülvevő világban számtalan ellenőrizhetetlen negatív hatás is leselkedik rájuk. Olyan hatások ezek, amelyek károsan hatnak a személyiségre, és ellenünk dolgoznak, de ugyanakkor felerősítik bennünk a felelősséget a pozitív személyiségjegyek kialakítására, fejlesztésére. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése. 12
A tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónknak. Kiemelten figyelünk a sajátos- és/vagy a hátrányos helyzetű gyerekekre. A személyiségfejlesztés eszközei, módszerei: A különböző tantárgyak ismeretanyagai. Előzetes anyaggyűjtés. Szituációs játékok. Diagrammák, statisztikai adatok elemzése. Felmérések készítése, elemzése. Egyéni, csoportos és osztállyal történő beszélgetések. Kiselőadások. Szerepjátékok. Konfliktusok kezelése. Döntési helyzetekbe hozás. A napi nevelési helyzetek megfelelő kezelése. A tanórán kívüli lehetőségek kihasználása: Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulóink is bekapcsolódjanak a tanórán kívüli tevékenységekbe, eljussanak a kirándulásokra, ehhez az intézményünkben működő alapítvány ad anyagi segítséget. Integrációs és képesség-kibontakoztató programunkban megfogalmazottak felhasználása. Kompetenciafejlesztés változatos módszerek alkalmazásával. Roma népi kultúra ismeretanyagai. A tehetséggondozásban sincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés akkor eredményes, ha a szemléletváltás megtörténik, és akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja; az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; az iskola minden tanulója részt vesz benne; a teljes tantestület részt vesz benne; az iskola bevonja a szülőket, a civil szervezeteket és az iskola társadalmi környezetét. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: egészséges táplálkozás megvalósítása; 13
mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermek számára (tartásjavító torna, relaxáció, tánc); a gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékony alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mese, népi játékok stb.); Egészségfejlesztés, személyiségfejlesztés oktatása a tantárgyi kereteken belül; Foktatás a 2. évfolyamon tömbösítve (10 alkalom/osztály 2 óra/alkalom). Ezeken belüli feladatai az iskolának: Az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése tanulóinkkal. Az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása, kialakítása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének. megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A környezet szervezet életmód - egészségi állapot közötti összefüggés feltárása. Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése. A rendszeres szűrővizsgálat és önvizsgálat kultúrájának kialakítása. A korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása. A rendszeres fizikai aktivitás mozgásválasztékának bővítése. A mozgás és sport szerepének feltárása az egészséges életmódban és az életvitelben. A prevenció és életvezetés tudatosítása. Az edzettség és fittség kialakítása. A rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Tapasztalat nyújtása a mozgás és a testi lelki egészség kapcsolatáról a mindennapos testnevelés során. Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása. Használt elem, PET palack és papírgyűjtés. A kulturált étkezés kialakítása, fejlesztése. Törekedni kell a friss levegőn való tartózkodás lehetőségeinek (szünetben, testnevelés órákon, kirándulások,) kihasználására. Tanulásmódszertan keretén belül a tanulást segítő külső körülmények (fény, csend, rend, helyes testtartás, stb. ) fontosságának hangsúlyozása. 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, erkölcstan, természetismeret, testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat) és délutáni (étkezés, egészségnap, sportnap, sportszakkörök, egyéb szakkörök) foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása, megismerése. Alkalmazható tudás nyújtása a gyakorlatban is. 14
A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyekkel képesek a sérültnek vagy betegnek legrövidebb időn belül megadni azt a segítséget, mely megakadályozza, hogy az állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon! Gyakoroltatni kell (szituációs feladatok) az alapfeladatokat: a telefonon történő segítséghívás és a veszélyhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása; stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, kisebb sebek ellátása kötözése, közlekedésbiztonság, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanítási órákon belül Technika, életvitel és gyakorlat órán - Ételkészítés - ; Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben - ; Közlekedés témakörökben Etkölcstan órán Test és lélek témakörben Osztályfőnöki, kémia, fizika, testnevelés és sport órákon Az első órák anyagába beiktatva a balesetvédelmi oktatás keretében. Természetismeret órán Az ember szervezete és egészsége témakörben. Biológia-egészségtan órákon Szépség, erő, egészség - vagy Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme; Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme; Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme témakörben. b) Délutáni csoportfoglalkozásokon Elsősegélynyújtó szakkörön. Sportfoglalkozások, szakkörök (Kiskukta, főző, háztartási) balesetvédelmi oktatását követően. Egészségnap témakörein belül (gyakorlati elméleti csoportfoglalkozások keretében): - a bőr védelme, bőrsérülések és ellátásuk. Gyermeknapon: - az égési sérülések elkerülése, esetleges sérülések ellátása. Osztálykirándulások, kerékpártúrák előkészítésekor: - az esetleges balesetek szakszerű kezelése. Versenyekre való utaztatáskor: - a közlekedés biztonsága betartása ellenére bekövetkező vészhelyzet (pl. vérzéses baleset) elhárítása. Természettudományi héten: 15
- a kísérletezések közben történő esetleges sérülések ellátása. KRESZ-szakkörön: - a kerékpáros közlekedés folyamán történő esetleges balesetek ellátása. Iskolai rendezvényeken: - a rászorulók elsősegély-nyújtásban részesítése (pl. ájulás, rosszullét,). 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett formában, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása, iskolánk nevelő oktató munkájának alapvető feladata. A társas kapcsolatok erősítése, a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan legfőbb feladat az osztály/csoport életébe való bekapcsolásuk. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: Feladata: A közösségek irányításával alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása: Feladata: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladata: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése úgy, hogy a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtsenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés folyamatában fontos feladatunk az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Ennek érdekében: Ismertessük meg a tanulóinkkal nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! 16
Olyan egyéni és közösségi tevékenységek gyakoroltatása, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A hon és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel! Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessen az ezekért végzett közösségi tevékenységre! Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekednünk kell arra, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetek közötti kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak! Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelését! Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést! Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanulóink, növendékeink tanulják meg: ha közös produkciókkal a közönség elé állnak, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik; más települések művészeti csoportjainak a fogadása, más településeken a szereplés baráti kapcsolatok, ismertségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulói személyiség fejlesztésének és a közösségfejlesztésnek egyik fontos színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktvitás biztosítását és a differenciálást, az integrációs és képességfejlesztő programban foglaltak alkalmazását, a cigánykultúra elemeinek beépítését a helyi tantervbe foglaltak szerint. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban ismétlésnél, gyakorlásnál, kompetenciafejlesztésnél 17
a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodunk. A kooperatív technikák és projekt-módszertan alkalmazását minden pedagógustól elvárjuk. Csoportokba bontva folytatjuk az oktatást (óratervben megfogalmazottak szerint). A csoportokba a tanulók az egyenlő bánásmód elvét követve, esélyegyenlőség megteremtésével kerülnek besorolásra. Az általános iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1 4. osztályokban tanítók, a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. Kiemelt feladat a kompetenciafejlesztés. A felső tagozatban a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon a tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során folyik. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetenciafejlesztésre. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése a tanítási órákon és azon kívül a napközis csoportokban, az alapfokú művészeti oktatásban, valamint a képességkibontakoztató, integrációs program és a roma népi kultúra elsajátíttatása keretében valósul meg. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Iskolánkban élő idegen nyelv tanulására (angol, német) van lehetőség szabad választás alapján. Az első idegen nyelv oktatása negyedik osztálytól történik. Nyelvi labor kialakítására törekszünk Bárándon, Sápon és Tetétlenen. Lehetőséget biztosítunk az idegen nyelv játékos elsajátítására az 1. évfolyamtól (Kaba). Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Minden tanuló részesül informatikai oktatásban. Célunk ezzel, hogy a gyerekek a számítógépet eszköznek tekintsék. 3. évfolyamtól (Kaba, Tetétlen, Sáp) és 4. évfolyamtól (Báránd) kezdve tanulják az informatika tantárgyat. Számítástechnikai szaktantermünket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Az információszerzéshez felhasználjuk a többi tantárgyban rejlő lehetőséget is. Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Az általános iskolai tanulók pályaválasztásának és a helyes iskolaválasztásnak megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Szükség esetén felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk 8. évfolyamon. Az IPR és képességkibontakoztató program operatív csoportjai működtetésével hatékonyan segítjük az esélyegyenlőséget, a tanulók felzárkóztatásának folyamatát. Fontos feladatunk a nemzet, a haza és szűkebb közösség hagyományainak megismertetésére, ápolására és megbecsülésére nevelés. Ennek színterei: szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások, a diákönkormányzat programjai, iskolai és települési ünnepélyek. 18
1.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai Az iskolai hagyományok rendszere A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eddigi hagyományrendszerét működtetjük, olyan egyéni arculatot formálunk, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Szervezeti hagyományok: Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. A tanulóközösségek szervezetei A diákönkormányzat (1 4. és 5 8. évfolyam) Élén a diákbizottság titkára áll. Munkájukat a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja. Tagjai az iskola valamennyi tanulója (külön-külön DÖK: Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen, művészeti iskola). Irányító szerve a diákok képviselőiből (osztálytitkárok) áll. Tájékoztató fóruma az iskolagyűlés, amelyet évenként kétszer hívnak össze. A tanulói érdekérvényesítés fóruma a diákbizottság, amely havi 1 alkalommal ülésezik. A diákbizottság véleményezi a házirendet, a diák öntevékenység keretében kezdeményezhet és megvalósíthat programokat. Munkáját a nevelőtestület egyetértésével megbízott pedagógus segíti (a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bízza meg ötéves időtartamra), és a gyerekek által választott gyermektitkár irányítja. Suliújságunk negyedévente egyszer jelenik meg (Kaba), alkalmanként (Sáp, Báránd, Tetétlen). Igény szerint a kabai Suliújságban helyet biztosítunk minden tagiskolának. Szerkesztői a Suliújság szakkör tagjai, vezetőjük pedagógus. Megjelentetését az iskola támogatja. Az iskolarádió naponta szolgáltat műsort a tízórais szünetben (Kaba). Szerkesztői a sulirádó szakkör tagjai, vezetője pedagógus. Célja az iskolaújsággal együtt a diákközösség tájékoztatása, ünnepségek, megemlékezések közvetítése. A tanulók által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport- és turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. Iskolatörténeti hagyományok Célunk: megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: 19