OKM 7 JELENTÉS A. ÉVFOLYAMOS KÉSZSÉG- ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (azonosító: 31) készült:.3.. 13:5:7 Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Központja
TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ 3 AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE 5 AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE AZ ÍRÁSMINŐSÉG ALAKULÁSA 7 AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE 9 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1 A SZÁMÍRÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE A MÉRTÉKEGYSÉG-VÁLTÓ KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE 1 AZ ÖSSZEADÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 13 A KIVONÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 1 A SZORZÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 15 AZ OSZTÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN 1 AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE 17 AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1 AZ ELEMI RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE 19 AZ ELEMI KOMBINATÍV KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A személyiség működése, adaptációja és fejlődése alaprendszerének fejlettségétől függ. A személyiség alaprendszere tucatnyi kulcskompetenciával, a kulcskompetenciák pszichikus alapkomponensekkel (alapmotívumokkal, alapképességekkel, alapkészségekkel, alapszokásokkal, alapismeretekkel) működnek. Az alapkomponensek különböző komplexitásúvá, különböző absztrakciós szintűvé fejlődhetnek, és bármikor aktiválhatóknak, használhatóknak kell lenniük, vagyis állandóvá kell fejlődniük. A szükséges komplexitású és absztrakciós szintű alapkomponensek állandósulttá és optimális használhatóságúvá fejlődése többéves folyamat. Ezért folyamatos, témákon, tanéveken, iskolafokozatokon átívelő fejlesztésre van szükség. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás, használhatóság jellemzőit, kritériumait, amelyekhez viszonyítva feltárhatjuk a fejlődés folyamatát, megtudhatjuk, hogy ehhez képest hol tart a tanuló, az osztály, az iskola, az ország az értékelés időpontjában, megtudhatjuk, hogy mit kell még tenni, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Ezt nevezik diagnosztikus kritériumorientált értékelésnek. A és a 7 májusában a. évfolyamon elvégzett országos felmérés a fejlődési folyamatokat feltáró előzetes kutatásoknak köszönhetően ilyen diagnosztikus kritériumorientált értékelést tesz lehetővé. Eltérően a szokásos értékelésektől, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen eredményt ért el a tanuló, az osztály, az iskola, az ország a többiekhez képest, hol helyezkedik el a rangsorban. Ezt nevezik minősítő normaorientált (átlaghoz viszonyító) értékelésnek. A felmérés során vizsgált készségek, képességek A felmérés az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjedt ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A felmérés azt mutatja meg, hogy hol tartunk a. évfolyam végén az optimális használhatóság kritériumához és a közoktatási rendszerben megvalósuló fejlődési folyamathoz képest. Az olvasásképesség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Komplexitás szerint kétféle olvasáskészség létezik: betűző és gyakorlott olvasáskészség. A jól működő betűző olvasáskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) el tudjuk olvasni, ki tudjuk betűzni. Ez a fajta olvasáskészség azonban csak nagyon lassú, a kibetűzésre koncentráló olvasást tesz lehetővé, terjedelmesebb szöveg olvasására, megértésére, élményszerzésre alkalmatlan. A gyakorlott olvasáskészség kifejlődése éveket igényel. A kutatások alapján bizonyított, hogy a. évfolyam végéig a tanulók egy részében nem alakul ki az optimálisan használható olvasáskészség. Ezek azok a tanulók, akiknek az olvasásképessége, vagyis a szövegértő olvasása alig vagy nem működik. Amíg a betűző olvasáskész séget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele (amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze). Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a -5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. A kiírt (gyakorlott) íráskészség kifejlődése (amellyel nyolcszortízszer többet lehet írni, mint a rajzoló íráskészséggel) sok évet igényel. A kutatások alapján bizonyított, hogy a. évfolyam végéig a tanulók egy részében nem alakul ki az optimálisan használható íráskészség. Emiatt túlságosan sok időt igényel az iskolai és az otthoni írásbeli feladatok elvégzése. Célszerű lenne gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére. Az 'elemi számolási készség' összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 1-as számkörbeli készségeit vettük fel (ezek a konvertáló képesség sokféle készségének változatai, a konvertáló képesség pedig a gondolkodási kulcskompetencia egyik képessége). 3
A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mértük fel. E két képesség fejlettségének eredményeiből összevont mutatót is képeztünk. Ezt 'elemi gondolkodási képességnek' nevezzük (ez akkor lesz teljes, ha mind a négy alapképesség elemi szintjének mérése bekerül a felmérések rendszerébe). Az elemi gondolkodási képességek fejlettsége az optimális elsajátítási kritériumokhoz viszonyítva alacsony. Eddig a pedagógiai gyakorlat csak az általánosságok szintjén ismerte a gondolkodási képességek komponensrendszereit, elsajátítási folyamatait, az optimális használhatóságuk jellemzőit, kritériumait. Az előzetes kutatásoknak és a. évfolyam végén elvégzett felmérés eredményeinek köszönhetően ismertté vált a két elemi gondolkodási képesség optimális elsajátításának folyamata, kritériuma. A felmérés eredményeinek értelmezése A táblázatok a. évfolyam tanév végi eredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, a fenntartói átlagot, az iskolaátlagot, a telephelyi átlagot és az osztályátlago(ka)t. Mindegyik sorban szerepel a tanulók százalékos eloszlása az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befe-jező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 9 százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is. Az ábrák a felmért készségek és képességek elsajátítási folyamatait szemléltetik a közoktatási rendszer -3. évfolyamától a 9-1. évfolyamig a korábbi felmérések eredményei alapján. A görbe az országos átlag alakulását mutatja, a sötét hátterű sáv pedig az adott készség, képesség optimális használhatóságának szintjét elérő tanulók százalékának alakulását szemlélteti. A táblázatokban és az ábrákon és k% jelölések szerepelnek. A az aktuálisan elért eredményt az alapkészség, alapképesség optimális kiépüléséhez, optimális elsajátításához viszonyítva mutatja. A k% pedig a gyakorlottság aktuálisan elért szintjét fejezi ki az optimális gyakorlottsághoz viszonyítva.
AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan működő olvasáskészség, valamint a leggyakoribb 5 szó jelentésének ismerete, mivel a köznyelvi írott szövegek szövegszavainak 9 százaléka ezekből variálódik. Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális kiépülési szintjét (ismeretét) mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -59-9 7-79 -9 9-1 3 3 1 1 oszt.: 31* oszt.: 3* 7 13 5 5 5 5 3 1 3 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az olvasáskészség kritikus szókészletének fejlődése (Forrás: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia,.. szám) 5
AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan begyakorolt olvasáskészség, ami azt jelenti, hogy a leggyakoribb 5 szót nem silabizálással, hanem rutinszerűen, rápillantással tudjuk olvasni. Ebben az esetben a köznyelvi szövegek szavainak csak százalékát kell betűzve olvasni, ami nem zavarja az élményszerzést, a szövegértést. Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. - perc 5-1 perc -17 perc 1-1 perc perc 9k% 3-39k% -9k% 5-9k% és kevesebb 51 és kevesebb 1 3 9 7k% és több 1 oszt.: 31* oszt.: 3* 5 5 5 55 9 19 3 57 57 57 3 1 1 1 19 13 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési A szóolvasó készség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia,.. szám)
AZ ÍRÁSMINŐSÉG ALAKULÁSA A jól működő íráskészség jól olvasható, igényes külalakú, vagyis jó minőségű írást eredményez. Ha a -5. évfolyam végéig a tanulók csak a rajzoló íráskészséget sajátítják el, írásuk a gyakorlati célú használat miatt szétesik, alig olvashatóvá válik, és ilyen is marad. Az alábbi táblázat az írásminőség aktuális szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -9 5-59 -9 7-79 -1 1 1 33 7 oszt.: 31* oszt.: 3* 5 5 5 7 9 9 9 15 7 5 3 1 1 1 15 17 1 1 1 35 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az írásminőség folyamatos alakulása (Forrás: Az íráskészség kritériumorientált fejlődése és fejlesztése. Iskolakultúra, 7.. szám) 7
AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az optimális gyakorlottságú, használhatóságú kiírt íráskészség az írásbeli kifejezés, közlés, fogalmazás kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat az íráskészség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. betű/perc 5-5 betű/perc 55- betű/perc 5-9 betű/perc 7 betű/perc és kevesebb 5-5k% 55-k% 5-9k% és több k% és 9 kevesebb 9 17 oszt.: 31* oszt.: 3* 5 5 5 55 9 15 15 15 7 5 3 7k% és több Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: Az íráskészség kritériumorientált fejlődése és fejlesztése. Iskolakultúra, 7.. szám)
AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője az elemi számolási készség optimális elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mu-tatja a. évfolyamon 7 májusában. -79-5-9 9-9 95-1 3 1 5 3 3 oszt.: 31* oszt.: 3* 93 93 93 9 9 3 13 5 79 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az elemi számolási készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 9
AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE A jól begyakorolt, rutinszerűen működő elemi számolási készség kritikus előfeltétele annak, hogy a bonyolultabb számolási készségeket elsajátítsuk, hogy a kézi vagy gépi számítások eredményeinek áttekintő ellenőrzésére képessé váljunk. Az alábbi táblázat az elemi számolási készség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -31 perc 3- perc 5-1 perc -15 perc 1 perc 9k% 5-5k% 55-59k% -9k% és kevesebb 7 és kevesebb 3 5 1 17 7k% és több 7 oszt.: 31* oszt.: 3* 7 7 7 9 5 7 7 7 1 9 9 9 3 3 3 5 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az elemi számolási készség gyakorlottságának fejlődése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 1
A SZÁMÍRÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele a számírási készség optimális elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -7 75-79 - 5-9 9-1 93 5 1 77 oszt.: 31* oszt.: 3* 95 95 95 95 9 19 7 7 7 1 9 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési A számírási készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7)
A MÉRTÉKEGYSÉG-VÁLTÓ KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a mértékegység-váltó készség optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési szintjét mutat-ja a. évfolyamon 7 májusában. -9 5-59 -9 7-79 -1 1 13 1 1 33 oszt.: 31* oszt.: 3* 7 7 7 9 71 1 1 1 7 13 3 17 15 39 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési A mértékegység-váltó készség kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 1
AZ ÖSSZEADÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli összeadás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépü-lési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -79-5-9 9-9 95-1 97 1 1 91 oszt.: 31* oszt.: 3* 9 9 9 9 99 9 9 9 93 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az összeadás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 13
A KIVONÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli kivonás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -79-5-9 9-9 95-1 9 1 9 oszt.: 31* oszt.: 3* 95 95 95 93 97 9 7 3 3 3 7 91 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési A kivonás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 1
A SZORZÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli szorzás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -79-5-9 9-9 95-1 97 1 oszt.: 31* oszt.: 3* 9 9 9 97 1 9 9 9 9 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési A szorzás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 15
AZ OSZTÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLÉSE 1-AS SZÁMKÖRBEN Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 1-as számkörbeli osztás készségének optimális kiépülése, elsajátítása. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapkészségnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -79-5-9 9-9 95-1 9 5 79 oszt.: 31* oszt.: 3* 97 97 97 9 99 9 9 9 93 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az osztás készségének kiépülése (Forrás: Az elemi számolási készség korrekt feltárása. In: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia, Mozaik Kiadó, 7) 1
AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi gondolkodási képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes is-kolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szint-jét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -39-9 5-59 -9 7-1 3 1 1 3 oszt.: 31* oszt.: 3* 5 1 1 1 15 9 1 1 1 13 1 1 1 15 1 1 1 7 17 5 5 5 5 57 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési folyamathoz viszonyítva. Az elemi gondolkodási képesség kiépülése 17
AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az elemi gondolkodási képesség optimális használhatóságú begyakorlottsága a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat a gondolkodási képesség aktuális gyakorlottsági szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -3 perc 35-31 perc 3- perc 5-1 perc perc 9k% 5-5k% 55-59k% -5k% és kevesebb 5 és kevesebb 5 1 1 k% és több oszt.: 31* oszt.: 3* 3 3 3 1 3 3 3 5 9 19 3 1 1 1 1 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési folyamathoz viszonyítva. Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottságának fejlődése 1
AZ ELEMI RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi rendszerező képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes is-kolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szint-jét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -19-39 -59-79 -1 5 17 5 1 1 oszt.: 31* oszt.: 3* 59 1 1 1 1 13 19 31 31 31 3 33 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az elemi rendszerező képesség fejlődése (Forrás: A rendszerező képesség fejlődésének kritériumorientált feltárása. Magyar Pedagógia, 3. 3. szám) 19
AZ ELEMI KOMBINATÍV KÉPESSÉG KIÉPÜLÉSE Az elemi kombinatív képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes isko-lai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az alábbi táblázat ennek az elemi alapképességnek az aktuális kiépülési, elsajátítási szintjét mutatja a. évfolyamon 7 májusában. -5-5-7 75-7-1 9 1 1 oszt.: 31* oszt.: 3* 9 1 1 1 13 19 19 19 9 7 7 7 59 7 Az ábra az elsajátítási folyamat országos helyzetképét szemlélteti a. évi mérés alapján. A nyilak a. évfolyam országos átlagát és az optimális szintet elérő tanulók arányát mutatják a fejlődési Az elemi kombinatív képesség fejlődése (Forrás: Az elemi kombinatív képesség kialakulásának kritériumorientált diagnosztikus feltárása. Iskolakultúra,.. szám)
Az elemzés a következő osztályokat tartalmazza: 3-1--1, 3-1--, 1