A KÖLTSÉGVETÉS ALAPKÉRDÉSEI

A KÖLTSÉGVETÉS ALAPKÉRDÉSEI Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke 2016. május

Az előadás fő témái: 1. A költségvetési tervezés szemléleti paradigmái, a társadalmi várakozások és a kormányzati célrendszerek változásának hatása. 2. A 2017. évi költségvetés alapkérdései társadalmi célok és gazdasági feltételek, stabilitási és növekedési kilátások.

Társadalmi szerkezet, várakozások, a kormányzás céljai és a közjó Társadalmi struktúrában betöltött csoport/réteg pozíció meghatározta várakozás Gazdasági várakozások Szociális várakozások A várakozást, a bizalmat és a bizalomhiányt, az azonosulást és a szembenállást befolyásoló tényezők: életkörülmények, iskolázottság, tapasztalat, tájékozottság, hagyomány, személyes- és társadalmi örökség, kor, nem, előítéletek, etikai értékek, személyes és csoport/réteg érdekek, érzelmi - beállítódottsági faktorok,meggyőződés, lakóhely, környezet stb. Forrás: saját szerkesztés Kormányzati preferenciák, célok és várakozások érvényesülése a döntésekben és a végrehajtásban Jó Kormány társadalom-és gazdaságformáló képesség Piaci szféra működése Költségvetési szféra működése Nemzetközi feltételek, világpolitikai, világgazdasági hatások, szövetségi rendszerből adódó kötelezettségek, geopolitika és környezeti meghatározottságok stb. stabilitás és növekedés dinamikus egyensúly a társadalmi igények és a fenntartható fejlődés között KÖZJÓ 4

A költségvetési tervezés célja Az erőforrások hozzárendelése a közfeladatokhoz folyamatos változáskövetést kíván akkor megvalósítható egy költségvetés, ha ez fennáll 2016. augusztus 16. 5

Mitől jó egy költségvetés A társadalmi várakozásnak a társadalmi, kulturális, történelmi-örökségi folyamatok által befolyásolt attitűdjeire is figyelmet fordító megközelítése és a külső- és belső gazdasági, politikai feltételek reális számbavétele tükröződik a kormányzati célokban, A költségvetési politika érzékeny Magyarországon különösen a várakozások hozta nyomásokra, s az az a költségvetési politikát befolyásolja, ez a társadalmi nyomás pedig függ a csoport/réteg pozíció, a szakértelem, az informáltság, illetve a kormányzati és az ellenzéki küldetés- és felelősség-felfogástól, a társadalom/gazdaság szereplőinek valóság-érzékenységétől, a politikai marketing, a pénzügyi kultúra, tradíció, a realitások kezelésének pragmatikus és emocionális attitűdjeitől, a döntésekben és a végrehajtásban érvényesülő preferenciák, célok, bizalmi és bizalmatlansági motivációk, a köz- és a magánfelelősség elhatárolásának aszimmetrikus működésétől. A fenti tényezők rövidebb és hosszabb távon meghatározzák a kormányzati törekvések társadalmi támogatását, ami markánsan visszahat a szűken vett közgazdasági-szakmai tartalomtól szinte függetlenül a költségvetés megvalósíthatóságára. az a jó kormányzás, ahol a szociális várakozások teljesítése és a fenntartható fejlődés feltételeinek forrás-biztosítása között dinamikus egyensúly megvalósítására irányuló szándék valósul meg, s ennek alapfeltétele a stabilitást és növekedést egyidejűleg eredményező társadalom- és gazdaságpolitika érvényesítése és a pénzügypolitika, illetve a költségvetési célrendszer e kettős célnak való tartós megfeleltetése. mindezek kellő szintje hiányában a költségvetési politika sodródóvá válik, ez a fiskális alkoholizmusba menekülés jelensége, 6

Mi tehát a költségvetés? meghatározott célok finanszírozását szolgálja egy konkrét pénzalap pénzügyi terv jövőorientált számos bizonytalanságot, kockázatot rejt magában a pénzügyi tervnek része a bevételekés a kiadásokmegalapozása, az ezekre hatást gyakorló tényezők meghatározása. jóváhagyásaaz arra felhatalmazott, legitim politikai testületek joga (költségvetési jog), amely közpolitikai célok kifejezőjeés érvényre juttatója jogi formát öltő dokumentum 2016. augusztus 16. 7 Shuszter T/saját szerkesztés

A költségvetési tervezés A költségvetés-készítési eljárást három szempont szerint foglalhatjuk össze: közjogi oldalról: a szuverenitás és a demokrácia érvényesülését tartjuk szem előtt, közpolitikai kiindulópontként: a fiskális politika és a költségvetési gazdálkodás gyakorlati alakulása áll a középpontban, tervezés-szakmai szempontból: a költségvetés készítésének technikai,módszertanimegalapozottságáthelyezzükelőtérbe. Ezek az elemzésbeli dimenziók nem egymástól függetlenül, hanem kölcsönhatásaikbanértelmezhetők. A formának, a megjelenésnek ki kell fejeznie a tartalmat is. 2016. augusztus 16. 8

A Költségvetési tervezés A költségvetésben foglaltak tükrözik: - a társadalmi - nemzetgazdasági célrendszerbeli hangsúlyokat -ajövőésajelenparadigmáit - a nemzetközi körülmények adta kötelezettségeket és elvárásokat A költségvetési jog és megvalósulása egyik alapvető kifejezője egy állam önállóságának Az alkalmazkodás mértéke a valódi kérdés. Azaz, hogy hol billen át a nemzetközi követelmények szükségszerű befogadása szolgai alkalmazkodássá, önfeladássá. 2016. augusztus 16. 9 Shuszter/saját szerkesztés

Az előadás fő témái: 1. A költségvetési tervezés szemléleti paradigmái, a társadalmi várakozások és a kormányzati célrendszerek változásának hatása. 2. A 2017. évi költségvetés alapkérdései társadalmi célok és gazdasági feltételek, stabilitási és növekedési kilátások.

A kormányzás, valamint az államadósság alakulása a GDP %-ában 100 90 80 70 60 50 40 30 20 Rendszerváltási sokk Költségvetési kiigazítás és felzárkózás Adósság-arány V javulás mintegy 1000 Mrd nemzeti vagyon értékestése árán! Kisebb fiskális lazítás Nagymértékű fiskális lazítás és sikertelen korrekciós kísérletek Adósság-arány javulás privatizációsforrás bevonása nélkül! A pénzügyi válság hatásainak eredménytelen kezelése Adósság-arány romlás mintegy 600 Mrd-nyivagyon értékesítése ellenére! Helyreállítás Önmozgó adósság- spirál, majd csődközeli helyzet Fiskális stabilizáció Nyugdíjvagyon atásában semleges értékesítése N összha Adósság-arány javulás több mint 1000 Mrd-nyi vagyon visszavásárlása mellett! 10 0 2015 2016 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014*.59,3 %-os többség 72 %-os többség 54 %-os többség 51 %-os többség 53 %-os többség 68 %-os többség 67 66 % t. Forrás: Eurostat, ÁKK, * Konvergencia Program 2017 2016. augusztus 16. 11

Államadósság (a GDP %-ában) Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya Magyarországot kivéve várhatóan minden középkelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Előrejelzés A magyar államadósság nominális alakulása (Mrd Ft) 30 000,0 25 000,0 20 000,0 15 000,0 10 000,0 5 000,0 Milliárd Ft 0,0 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Horvátország 1. Forintadósság 2. Devizaadósság* MINDÖSSZESEN Forrás: Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államadósságkezelő Központ alapján KT Titkárság, Európai Bizottság 2015. tavaszi előrejelzés (megj.: a Bizottság viszonylag erős technikai EURHUF árfolyammal számolt előrejelzésében) 12 2016.08.16.

Az előadás fő témái: 1. A költségvetési tervezés szemléleti paradigmái, a társadalmi várakozások és a kormányzati célrendszerek változásának hatása. 2. Tartalmilag mit jelent a szabályalapúság és mire jutottunk vele: költségvetés-politikai eljárási keretek, intézményi garanciák. 3. A 2017. évi költségvetés alapkérdései társadalmi célok és gazdasági feltételek, stabilitási és növekedési kilátások.

A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján (%-ban) Megnevezés 2016 Kormány Századvég GKI BCE-GTEKK A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP volumennövekedés 2,5 2,4 2,3 2,1 2,5 2,3 2,4 2,1 2. Háztartások fogyasztása volumennövekedés 3,2 3,3 3,0 2,9 3,5 3,3 3,2 3,2 3. Közösségi fogyasztás volumennövekedés 0,3 0,7 0,6 0,2 0,2 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenváltozás -1,8-2,2-5,0-2,0-2,9-2,5-3,2-2,0 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 0,4 0,8 0,8 0,3 0,5 0,7 2,2 1,7 6. Államháztartás hiánya (ESA2010) -2,0-1,6-2,3-2,2-1,7-1,6-1,9-2,5 Megnevezés 2017 Kormány Századvég GKI BCE-GTEKK A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 3,1 3,0 2,5 2,5 2,9 3,0 3,1 2,5 2. Háztartások fogyasztása 3,1 3,1 2,8 1,9 2,7 2,8 3,2 2,5 3. Közösségi fogyasztás 1,2 0,4 0,3 0,0 0,5 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,1 2,5 3,0 2,5 6,1 5,5 0,8 3,6 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 0,9 1,8 2,0 1,4 2,2 1,9 2,7 2,5 6. Államháztartás hiánya (ESA95) -2,4-1,0-2,2-1,9-1,2-1,2-1,5-2,2 Forrás: 2016. évi költségvetési törvényjavaslat; 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete; GKI/Századvég/BCE-GTEKK kutatások a KT számára; üzleti becslések; OECD EconomicOutlook, 2015 november; European Commission, InstitutionalPapers20., 4 February2016

A tavalyi növekedés 2,9% volt, az olajár-csökkenés és az uniós pénzek együttesen mintegy 1%- pontot magyaráznak. Az idei negatív hozzájárulás után jövőre újra pozitívan járulhatnak hozzá az uniós pénzek a növekedéshez. GDP-növekedés és annak egyedi komponensei (% és %-pont) 4 3,6 3 2 1,8 1,5 2,9 2,5 3,1 1 0-1 -2 0,8 0,5 0,3 0,3-0,3-0,4-1,5 1,3 0,1 0,7 0,4 0,3-0,8 0,7-0,3 egyéb az uniós pénzek hatása az olajár hatása GDP-növekedés -3 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Költségvetési Tanács Titkársága 2016.08.16. 15

A növekedés egyik fő pillérjét jelentő uniós forrásbeáramlás a 2007-2013-as ciklusból származó pénzek kifutása után idén lassulna. A kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy gyorsítsa a kifizetéseket. Uniós forrásbeáramlás a GDP arányában (%) 8,00% 8% 7,00% 6,00% 5,00% -3,2% -1,8% 7% 6% 5% 4,00% 4% 3,00% 3% 2,00% 2% 1,00% 1% 0,00% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Eddigi kifizetés Gyorsított pálya Ambiciózus lehívás Alappálya Expressz lehívás Forrás: saját számítás 2016.08.16. 16

A jól teljesítő export mellett a fogyasztás is erőre kapott, ami hozzájárulhat a 2-3% között maradó GDP-növekedéshez GDP (2010Q1 = 100) Fogyasztás (2010Q1 = 100) 120 előrejelzés 115 120 előrejelzés 115 110 110 105 105 100 100 95 95 jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12 jan..13 júl..13 jan..14 júl..14 jan..15 júl..15 jan..16 júl..16 jan..17 júl..17 jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12 jan..13 júl..13 jan..14 júl..14 jan..15 júl..15 jan..16 júl..16 jan..17 júl..17 Import (2010Q1 = 100) Export (2010Q1 = 100) 170 160 150 140 130 előrejelzés 120 110 100 170 160 150 140 130 120 110 100 előrejelzés jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12 jan..13 júl..13 jan..14 júl..14 jan..15 júl..15 jan..16 júl..16 jan..17 júl..17 jan..10 jún..10 nov.. ápr..11 szept febr.. júl..12 dec.. máj.. okt..13 márc aug.. jan..15 jún..15 nov.. ápr..16 szept febr.. júl..17 Forrás KSH, 2016.08.16. NGM, Költségvetési Tanács Titkársága 17

2,5%-os növekedés mellett 2027-re csökkenhet 60% alá az államadósság. A gyorsabb növekedés ezt az időpontot korábbra hozná, amennyiben az elszámolási szabályok nem változnak Költségvetési hiány (a GDP %-ában) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Államadósság/GDP, 2,5% növekedés Államadósság/GDP, 2% növekedés Államadósság/GDP, 3% növekedés uniós plafon Alaptörvényben rögzített érték előrejelzés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Forrás: KT Titkárság kalkuláció 2016.08.16. 18

Kedvező fejlemény az is, hogy a felárak az elmúlt évekhez képest csökkentek vagy alacsonyak maradtak A CDS-felár alakulása (bázispont) 700 600 500 400 300 Bulgária Magyarország Románia Lengyelország Szlovákia Csehország 200 100 138 0 2012.01. 2012.03. 2012.05. 2012.07. 2012.09. 2012.11. 2013.01. 2013.03. 2013.05. 2013.07. 2013.09. 2013.11. 2014.01. 2014.03. 2014.05. 2014.07. 2014.09. 2014.11. 2015.01. 2015.03. 2015.05. 2015.07. 2015.09. 2015.11. 2016.01. 2016.03. Forrás: Reuters 2016.08.16. 19

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) tény költségvetés Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 15,3 19,3 15,2 17 18,1 16,8 18,6 18,9 Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 13,1 11,9 13,3 13,0 Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 1,6 1,7 Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,7 3,6 3,7 4,2 JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 61,5 57,6 58,8 56,5 54,7 56,2 56,6 53,8 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,3 10,0 10,2 10,5 Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,4 8,5 8,5 7,9 8,5 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 31,9 29,9 31,2 31,7 28,5 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 3,3 2,9 3,2 3 2,8 2,9 2,7 3,4 Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások 2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5 3,5 3,6 GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 14,3 13,1 15,5 17,3 18,3 17,0 16,7 20,6 Ebből kiemelve: Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,3 2,7 1,7 2,0 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6 7,3 8,3 7,8 7,1 8,9 Környezetvédelem 1,5 1,6 2 2,3 2,3 2,0 1,3 2,1 ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS 8,5 7,7 8,7 8,6 8,7 7,1 6,8 5,5 Funkcióba nem sorolható tételek 0,4 2,4 1,8 0,6 0,2 1,0 1,3 0,6-1,2 ÖSSZESEN 100 100 100 100 100 100 100 100 Államháztartási kiadások összesen a GDP százalékában 49,9 50,0 48,6 49,8 50,1 47,6 45,3 48,7 Forrás: NGM, KSH, KT Titkárság szerkesztés

2012 év elején pesszimista hangulat uralkodott. Szakértői várakozás volt, hogy a bizalomhiány miatt, még javuló reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak újratermelődik az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatossá válik a csődveszély, a stabilitás-hiány. 2014-2015- ben markáns trendforduló következett be, de nem lehet hátradőlni! 2016 tény: lassú javulás, piactartás miatt a bankszektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik 2016 tény: jelentősen csökkenő a finanszírozási költség Forrás: SimorAndrás 2012 január, Illetve 2015-16 saját szerkesztés 2012 várakozás: az adósság/gdp arányos adósság tovább emelkedik 2016 tény: stabil árfolyam 2016 tény: jelentősen javuló kilátások 2016: még nominális növekedés, de 21 arány-csökkenés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 2016.08.16. 22