Regionális Egészségügyi Központ a Szent János Kórház területén Koncepcióterv - építész leírás Fô tervezési szempontok A nagy területen elhelyezkedõ pavilonos kórházak struktúrája nem felel meg a mai igényeknek, a modern kórházüzemnek, sem egészségügy-technológiai, sem üzemgazdasági szempontból. Ez fokozottan igaz a János kórház sajátos telekadottságaira - a kórháztelep két széle között a szintkülönbség 40 méter. A Fõvárosi Önkormányzat Regionális Egészségügyi Központ kialakítását tervezi a kórház területén és ennek koncepciótervére írta ki a pályázatot. Alapvetõ koncepcionális elemek Korszerû regionális centrum kialakításához a több mint száz éve kialakult struktúrát kisebb beavatkozásokkal átalakítani nem lehet. A feladat csak alapvetõen új kórházi gyógyító és ellátó rendszer kiépítésével oldható meg. A kívánt eredmény eléréséhez a következõ fõ koncepcionális szempontok mindegyikének meg kell felelni: - egyetlen új tömb a központi gyógyító egységek számára; - minden épületet tömbösíteni kell - össze kell kötni a központi tömbbel; - az összekötést lehetõleg egyetlen szinten, egyszerû útvonalvezetésekkel célszerû megoldani; - a központi tömböt a kórház súlypontjában kell kialakítani; - a meglevõ épületekben kizárólag betegosztályok maradjanak; - a centrum számára megfelelõ új fõbejárat és teljesen új forgalmi rend kell. Az értékes és védett, tisztán pavilonos kórházi struktúrából egy tömbösített, pavilonos rendszert kell létrehozni. Ehhez az elõbbi szempontok mindegyikének teljesítése esetén sem lesz egy korszerû tömbkórház. A nagy távolságok megmaradnak, ami üzemeltetési hátrányt jelent. Ugyanakkor a gyógyítás minôségét döntôen javíthatja a pavilonos betegelhelyezés humánusabb, emberközelibb jellege. A koncepcionális szempontok kompromisszum nélküli megvalósítása az elsõdleges, ezek mûszaki és gazdasági aspektusai csak másodlagosak lehetnek. A további orvosszakmai és egyéb tervezési szempontokat és elveket a fô koncepcionális pontokon belül kell kialakítani. Az új struktúrát úgy kell kialakítani, hogy elemei bizonyos határokon belül megváltozzanak, kicserélõdjenek: - az új tömbön belül egységek elhelyezkedése, belsõ kialakítása változó lehet; - a csatlakozó pavilonokban elhelyezkedõ betegosztályok profilja és belsõ kialakítása a teljes struktúra számára szinte tetszõleges és szabadon változtatható. Meglévô állapot A tervezési terület kelet-északkeleti irányba lejt, teljes telekhosszban kb. 40 métert, átlagosan 6%-os lejtéssel. Jelenleg a pavilonos rendszer még szinte érintetlen, pontosan mutatja a száz évvel ezelõtti kórházstruktúrát. Az azóta történt építések ezt szerencsére döntõen nem torzították el. A kórház három ütemben épült, és a három területegységen kissé eltérõ jellegû telepítéssel helyezkednek el az épületek. Az alsó szinten egymáshoz képest lejtéssel állnak a pavilonok, a lejtés jellemzõ iránya keleti, a középsõ plató gyakorlatilag sík, míg a legfelsõ platón északi lejtéssel áll a három legújabb épület. Gyógyító pavilonok mindhárom telekszinten találhatók. A legalsó területen van a legtöbb eredeti, az elsõ építési periódusból származó kicsi, szûk pavilon. A középsõ terepszinten csak a 19. számú épületben van betegellátás, a további két pavilon már csak üzemeltetési célokat szolgál, míg a legfelsô szint mindhárom épületében csak betegállátási funkció van.
Nem elsõdlegesen gyógyítási hasznosítású terület a középsõ plató déli része, a 20. és 23. számú üzemviteli épületek területe valamint középen, az alsó telekrész, ahol az eredeti energiaközpont által található. A kórház közepére telepített kazánház eredetileg indokolt lehetett, mára már nem kívánatos. A két területrész közé csak a 14. számú gyógyító pavilon ékelõdik, összesen mindegy 780 m2 hasznos területtel. Az említett két terület összekapcsolva hozzávetõlegesen 200x60 méteres építési helyet jelenthet. Ez a terület az egész telep középpontjában helyezkedik el, és szerencsés módon itt a legalacsonyabb szintû a meglévô épületek kihasználtsága. A pavilonok általánosságban szûkösek, egy-egy szint rendelkezésre álló hasznos alapterülete nem elegendõ egy mostani osztály befogadására, az ezekhez járó közlekedõterület arány viszont a mai gyakorlathoz képest magas. A pavilonokban szétszórtan kialakult központi funkcionális elemek - diagnosztikai egységek, mûtôk, intenzív rész, sterilizáló stb. - tagoltsága tarthatatlan. Ez már ma is akadályozza a korszerû mûködést és nem fejleszthetô. A betegmozgatás, személyforgalom és mindenféle anyag mozgatása az udvaron keresztül történik.
Építészeti koncepció Egyetlen központi épületbe kívánjuk összehozni az összes központi orvos-ellátó és orvosi kiszolgáló egységet. Minden ami központosítható, azt központosítjuk. A központi épület kialakításához bontásra javasoljuk a 12. számú kazánházi épületet, a 14. számú épületet (III. sz. belgyógyászat) és a 20-23. számú épületek északi 3/4 részét. A kiszabadított terület fölsõ egyharmada gyakorlatilag sík, szintje a 165 m magasság közelében van. Az alsóbb kétharmadnyi terület az elsõ támfalrendszer alatt található, a 158 és 151 m es szintek között, közel egyenletes keleti lejtéssel. A javasolt bontásokkal kialakított építési terület az egész telep középpontjában van. Az új központi épületet - az elsõ területrész szimmetrikus pavilonrendszerében - a fõtengelyhez igazodóan, szimmetrikus elhelyezkedéssel javasoljuk kialakítani. A megadott szakrendelõi egységek helye: a kórházi terület elején, a mostani 1. és 2. számú épületek összeépítésével kialakított épületben. A szakambulanciák az egyes osztályok ill. pavilonok földszinti területein lesznek. A gondozókat a fõbejárat közelében, a kórházi egységektõl elválasztottan alakítjuk ki. A kórházi épületek összekötése A kórházi struktúra korszerûsítés alapvetõ szempontja, hogy minden épület legalább egy szinten, vízszintesen vezetett, zárt összekötõ-folyosóval elérhetô legyen. Alapvetõ tervezési szempontjaink közé emeltük azt az elvet, hogy egy összekötõ szint létesüljön és errõl el lehessen érni minden meglévõ épületet. Ez persze a lejtõs terepen különösen nehéz feladat, de mindenképp kerülni akartuk az egyedi megoldásokat, a minden pavilon másfajta összekötés átláthatatlan és kiismerhetetlen rendszerét. A tömbösített kórházban az épületeken belül történik minden forgalom és anyagszállítás. Ezt legtöbb esetben részben elválasztják egymástól, az eltérõ fõ forgalmak különbözõ szinteken történnek. Az elválasztás fõleg nem kórházhigéniás szempontból, inkább forgalomtechnikai okokból és üzemgazdasági szempontok miatt célszerû. A János Kórház hatalmas és lejtôs területén lehetetlen a pavilonokat több szinten összekötni és a különbözõ forgalmakat szintben elválasztani egymástól, ezért is javasoljuk az általános összekötõ szint kiépítését. Az új központi épületben elválasztottuk egymástól a fõbb forgalmakat. A sürgõsségi betegellátás szintjét a 165,4 méteren, a középsõ plató szintjén alakítottuk ki, a fõbejáratot pedig ettõl lejjebb, a Diósárok utca felõl, a 158,2 méteres szinten terveztük meg. Az új épületben a fõ szállítási és összekötési funkciókat a két kiemelt fontosságú betegforgalmi szint közötti szintre terveztük. A 161,8 méteres szint természetes módon adódott az egyetlen szintnek, mellyel minden épületet elérünk. A szintet úgy terveztük meg, hogy a fõbejárat felôl könnyen elérhetô legyen, mindössze egy szinttel feljebb, így a látogató és egyéb személyforgalom számára jól megközlelíthetô. A kórházi áru és anyag ki-beszállításnak jól megfelel, a 20-23. számú épületek maradékai között kiépített rakodóudvar felôl szintben elérhetô és ide köthetô be a konyhai ételszálítás is. Az összekötôfolyosók 3 méteres szélességgel készülnek és az új épület két szélén vezet egyenes vonalvezetéssel. A fôépületen belül a +1-es szinten haladó ôsszekötôfolyosók az új épületet keleti végénél elhagyva, az elsô területrész felé a levegôben vezetett üvegezett csövekként érik el az egyes pavilonokat, és a konkrét becsatlakozások az egyes épületek egyedi helyzetei szerint alakulnak. A két üvegfolyosó a 2. Pavilonnál, a rendelõintézeti területen végzõdik és az innen érkezõ személy és látogatóforgalmat innen vezeti a kórház területe felé. Az összekötõ folyosó a fõépület nyugati végén a terepszint alatt lép ki az épületbõl és a fölsõ plató szintjéhez mérten mélyen szint alatti folyosóként érkezik meg. Itt a 26-os épület elõépítményében alakítottunk ki függõleges közlekedési csomópontot az érkezõ összekötõ folyosó és a pinceszint közé.
A fölsõ platón lévõ mindhárom épület a pinceszínteken a kertben vezetett lejtõs folyosókon át - lesz összekötve a közlekedési csomóponttal. A kórházi fõbejárat A kórház fõbejárata ma a Városmajor felõli keleti oldalról nyílik, az 1. sz. épületen keresztül. Ugyanakkor még további négy megközelítés is van a környezõ két utcából. A Városmajor felõli fõbejárat a tömegközlekedés felé a legközelebbi bejárat, így innen továbbra is intenzív gyalogos forgalom várható. A szakrendelõ helyiségcsoportjait a kórház elkülönülõ elsõ részén javasoljuk kialakítani, hogy a nagyarányú járóbetegforgalom kevéssé terhelje a kórház belsõ területeit. Az 1. és 2. épületek oldalszárnyainak térbeli összeépítésével kellõ területet tudunk biztosítani a rendelõk elhelyezésére. A két épület közötti udvarrészben két, egymással szintben összekapcsolt, üvegezett elõcsarnok-teret létesítünk. A mostani fõbejárat az 1. épület tengelyében megmarad, a beérkezõ gyalogos a rendelõintézeti és egyben a kórházi elõcsarnokot éri el. Ezért javasolunk nagyobb közönségforgalmi teret létesíteni. Ez egyben a rendelõ központi elõcsarnoka valamint a kórház külsõ elõcsarnoka. A fõleg tömegközlekedéssel érkezõk nagy része továbbra is innen fogja megközelíteni az új kórházi épületegyüttest. Ezért a kettõs ûvegezett elôcsarnok belsô teréig vezettük az összekötô folyosókat, melyek itt a telek alsó részén, már az épületek fölött, a magasban érkeznek. A fôfolyosók eléréséhez panorámafelvonók és lépcsôk készülnek. Az üveg nagymértékû használatával megteremtjük az átláthatóságot, ami elôsegíti a jobb eligazodást a kissé szokatlan közlekedési szisztémában. Az elsõ elõcsarnok térrendszerének kialakítása esetén is új fõbejáratot javasolunk létesíteni. A környezõ utcák vizsgálata alapján ezt a Diósárok utca felõl célszerû kialakítani, mert a Kútvölgyi lejtõ szûk, elég meredek, egyirányú és igen nehezen szélesíthetô. A kórházi forgalom szempontjából mentõmegközelítéssel és másodlagos személyautó megközelítéssel számolunk. A Diósárok utca Városmajor utcai becsatlakozását át kell építeni, korszerûsíteni kell a csomópontot, egyébként megfelel a kórház megközelítése számára. Az utcában tömegközlekedés mûködik, leállósáv is létesíthetô. Alapvetô szempontunk volt a tervezésnél, hogy a fôbejárat a központi tömbbe vezessen, ide érkezhessen egymás zavarása nélkül a gyalogos és gépkocsis forgalom is. Egy megfelelôen kialakított és kellô áteresztôképességû bejárat kiépítése számára csak egy további épület bontása árán van lehetõség. Javaslatunk szerint bontani kell a 15. számú, mostani földszintes szemészeti épületet, aminek földszinti hasznos alapterülete mintegy 487m2. A védett épületegyüttesben terveink szerint két kis gyógyító épületet, egy kazánházat és két üzemviteli épület nagyobb részét kell lebontani a Regionális Egészségügyi Centrum kialakítása érdekében. Ennek árán kellõ nagyságú centrális terület nyerhetõ az új központi tömb számára, létesíthetõ kellõ kialakítású új fõbejárat és minden további eredeti épület megmaradhat. Anyag be-ki szállítás A tömbösített-pavilonos kórházban szerintünk az összes anyagi jellegû ellátást is tömbösíteni kell. Így centralizálni kell az árufogadást és kiszállítást, és természetesen be kell kapcsolni a rendszerbe a nemrég elkészült új konyhaüzemet is, mint az egyik legnagyobb állandó szállítási feladatot adó egységet. A konyhaüzem szintén a középsõ platón található. Miután lejtõs területre helyezzük az új központi épületet, az eltérõ fõ megközelítéseket különbözõ szinteken lehet biztosítani. Alapvetõ szempontunk volt hogy az anyagszállítást elválasztjuk a sürgõsségi ellátás szintjétõl és a fõbejárati szinttõl is. Ezért a középsõ plató terepszintje alatt a + 161,8 méteres szinten terveztük meg a fõ anyagforgalmi területeket. Ez a szint az SBO alatti elsõ szint, ami a plató megmaradó épületeinek pinceszintjeivel síkban összeköthetõ. A megmaradó 20. és 23. épületrészek között, az új tömb déli oldala mentén rakodóudvart alakítunk ki a pincei szinten, a terep lesûllyesztésével. Ide koncentráljuk a tiszta beszállítást, elválasztva a szennyes, szemét kiszállításoktól. A rejtett szemétkiszállítás érdekében a 20. számú épület maradék részén a pinceszinti
belmagasságot megnöveljük, a földszinti padlót új magasabb síkon építjük újjá. Így a szemétszállító autók az épületben zárt térben rakodhatnak. RI-ZA-LIT RIMELY-ZAJÁCZ ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. Központ: 1221 Budapest, Lomnici utca 28/A tel/fax: 226-4396 Iroda: 1114 Budapest, Bartók Béla út 61. mf. 1. tel/fax: 381-0353