4. előadás Értékkategóriák ÁKM Élelmiszeripar, élelmiszerfogyasztás
Az értékkategóriák
SNA termelési mutatók Félnettó Mutatók Bruttó (elnevezésben bruttó) Megtermelt jövedelem Nettó bruttó bruttó hazai nettó hazai kibocsátás termék termék (GO) (GDP) (NDP) Elsődl. eloszt. során bruttó nemzeti nettó nemzeti megtermelt jövedelem jövedelem (GNI) jövedelem (NNI) Végső felh. kerülő jöv. bruttó rend. álló nemz. jöv.(gndi) nettó rend. álló nemz. jöv. (NNDI)
A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások) 2006 ban 1.919 milliárd forint 2007 ben 1.655 milliárd forint 2010 ben 1.807 milliárd forint Szerkezete : növénytermelés 60 (65) % állattenyésztés té 40 (35) %
Mezőgazdasági g termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron milliárd Ft 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 662 842 1073 1183 1285 1024 1158 1350 1416 1661 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2003 2004 évek
A mezőgazdasági termelés volumene 1990 2000 130 120 110 % 100 90 80 70 Világ Európa Magyarország 60 1990 1993 1995 2000
A mezőgazdasági termékek termelésének volumenindexei (1990=100%)
AZ EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS STABILAN NÖVEKSZIK Egy főre jutó fogyasztás Index (1970 = 100) 180 160 140 120 100 80 70 75 80 85 90 95 00 04 Világ Fejlődő országok Fejlett országok
Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg- i eredetű Termelő felhasználás Halmozatlan bruttó termelés értéke 220 md Ft 1440 md Ft
Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg- i eredetű Termelő felhasználás Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 220 md Ft 890 md Ft 560 md FT
Az Agrárolló alakulása 1989 2001 700 600 500 400 Ráfordítás index 300 Mezőgazdasági termelőiár index 200 100 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
A magyar mg. Halmozott (bruttó) termelési értéke 2007 ben 1.655 milliárd forint Ebből: a mg. i eredetű termelő felhasználás : 220 mrd Ft 1655 220 = 1435 mrd. A halmozatlan bruttó termelési érték A halmozatlan bruttó termelési érték áll: Nem mg i eredetű termelő felhasználás: 890 mrd Ft ( pl.: üzemanyag, növ. védő szerek, műtrágyák, ű ák gépalkatrészek, stb.) Mg. Bruttó hozzáadott értéke: 560 mrd Ft (GDP hez való hozzájárulás)
Bruttó ttóhozzáadott ttéték érték Amortizáció (80 mrd Ft) = =Nettó hozzáadott érték (480 mrd Ft) Nettó hozzáadott érték ékfd fedezi: munkabérek, személyes jövedelmek adók, járulékok, közterhek nettó vállalkozói jövedelem, közterhek
Ágazati Kapcsolatok Mérlege ÁKM
Oszlopokban és sorokban mutatja ki az egyes nemzetgazdasági ágak kibocsátásait és ráfordításait
A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás) Folyó termelő felhasználás 1. Vill. energ. 2. Gép és közl. eszköz 3. Kőolaj X feldolg. ipar 4. Műtrágya és növ.védőszer 5. Egyéb vegyipar 6. Élelmiszerip. 7. Ipar összesen 8. Mezőgazdaság 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Végső fogy. 14 Beruházás 15 Készlet változás 16 Export Y 9. Közlekedés, posta, belk. 10.Anyagi ág. együtt 11.Nem anyagi ágazatok 12.Anyagi és nem anyagi ygegyütt Import Érték kül. Folyó term. felh. Amortizáció Bruttó munka jöv. Társadalmi tiszta jövedelem (Működési eredmény) W Ágazati nettó termelési érték Ágazati bruttó termelési érték (Kibocsátás)
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE X FOLYÓ RÁFORDITÁS, W ELSŐGLEGES ÉRTÉKÖSSZETEVŐK, Y VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS
X: folyó ráfordítások mátrixa Y: végső felhasználás mátrixa W: elsődleges összetevők mátrixa
ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W) Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 össz. 1. Vegyipar 5,1 2. Kohászat és fémfel- f 11 1,1 dolgozás 3. Gépipar 1,4 4. Villamosenergia, 2,8 gáz-, hő- és vízellátás 5. Kereskedelem, javí- 7,7 tás, karbantartás 6. Szállítás, raktározás 1,3 7. Élelmiszeripar 10,3 26,7 8. Mezőgazdaság 0,3 0,2 0,2-4,4 0,1 33,5 19,0 0,2 2,7 62,6 9. Posta, távközlés, 1,2 pénzügyi tev. és szolg. 10.Egyéb anyagi és nem 4,5 anyagi ágazatok 11.Összesen (termékadókkal) 57,9 12.Import 6,5 13.Folyó term. felhaszn. 64,4 GDP (hozzáadott érték) 35,6 Munkavállalói jöv. 16,5 Értékkülönbözet (termelési 2,5 adók, támogatások) Bruttó működési eredmény 21,6
ÁKM külső mátrix (Y) (Bruttó kibocsátás = 100%) Termelő felhasználás Végső felhasználás Felosztott források össz. Végső Beruházás Készlet- Export fogyasztás változás 1.Vegyipar 2. Kohászat...... 7. Élelmiszerip. 26,7 50,4 21,5 100 8. Mezőgazd. 62,6 24,3 0,7 1 11,3 100
A mg. fő felvevő piaca az élelmiszeripar (50%) Mg.: jelentős a saját felhasználás (1/3) Élelmiszertermelés: 2/3 a végső fogyasztásra
ÁKM jelentősége A nemzetgazdaság egyes ágai közötti kapcsolatok tehát egyrészt a folyó anyagfelhasználásban, másrészt a termelés növelését megalapozó termelésieszköz felhasználásban jelennek meg. A kibocsátási kapcsolatok az egyes gazdasági ágak termékeinek felhasználási területét mutatják, a termékek egy része ún. termelő fogyasztásra (más nemzetgazdasági ág felhasználására), másik része ún. végső fogyasztásra kerül. Összegezve a kibocsátási kapcsolatok az egyes nemzetgazdasági ágazatok főbb felvevő piacait mutatják be.
A MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI A mezőgazdaság egyre inkább elveszti élelmiszertermelő jellegét, alapanyag termelővé válik (nyersanyagtermelés) A termelési célú kibocsátás részaránya nő (kb. 60%) a végső felhasználással szemben (kb. 40%) Az alapanyag exportja csökken A legnagyobb kibocsátás azélelmiszeriparba A másik legnagyobb kibocsátási forrás saját maga (pl. vetőmag, tenyészállatok, takarmány) Jelentős kibocsátás az iparba (pl. könnyűipar)
A MEZŐGAZDASÁG RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI Meghatározó az ipar szerepe (vegyipar, gépipar) Saját anyag felhasználása jelentős, de csökkenő Az importanyag tartalom nő (kb. 6 7%), de az iparétól elmarad A holtmunka költségaránya nőtt
AZ ÉLELMISZERIPAR KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI Legnagyobb hányada végső felhasználásra kerül (kb. 70%) A termelési célú kibocsátás jelentős része megy saját célú felhasználásra (kb. 40%) Termelési célú kibocsátás a mezőgazdaságba (kb. 45%): melléktermék, takarmány Kibocsátás a könnyűiparba, vegyiparba
AZ ÉLELMISZERIPAR RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI Fő és meghatározó szállítója a mezőgazdaság (kb. 60%) Az anyagfelhasználáson belül az ipar szerepe jelentős (kb. 30%) Az importanyag felhasználása magasabb, mint a mezőgazdaságé Magas a pótlási alap nagysága
Élelmiszeripar, élelmiszerfogyasztás
Élelmiszeripar aránya a GDP ben százalék (%) 4,4 4,2 4,3 4,2 4 4 3,8 3,6 3,4 37 3,7 3,6 3,4 3,2 3 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 3,2
Élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya százalék (%) 4,6 4,5 4,4 4,5 4,4 4,3 4,2 4,1 4 4,3 4,3 4,1 4 4 3,9 3,8 1994 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Élelmiszeripar aránya a beruházásban 6,50% 6,30% 600% 6,00% 5,50% 5,00% 450% 4,50% 4,00% 4,65% 4,50% 4,25% 4% 3,70% 4,10% 3,50% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Élelmiszer forgalom részesedése az összes kiskereskedelmi forgalomból 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a magyar feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adja. 2010 ben is folytatódott az élelmiszer feldolgozó iparbelföldiértékesítésében tapasztalható visszaesés. 2010 ben az Élelmiszer, ital, dohány gyártása statisztikai ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 2037 milliárdforint volt, azelőző évinél 34 milliárd forinttal kevesebb
Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2010 ben 97,4 ezer fő volt, 1% kal több mint 2009 ben. A külföldi tőke aránya 2010 ben 49%, 1% kal nagyobb, mint 2009 ben az összes beruházási teljesítmény folyó áron 89,9 milliárd forint volt 2010 ben
Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 1992 35% 0% 49% Állami tulajdon 49% Szövetkezeti tul. 4% Belföldi magán tul. 12% 0% 12% 4% Belföldi társasági tul. 0% Külföldi tul. 35% Egyéb tul. 0%
Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában (2009. december 31.) Belföldi magántulajdon 16,86% Egyéb tulajdon 0,32% Állami tulajdon 1,00% Belföldi társasági tulajdon 32,42% Külföldi részesedés 49,40%
Az egyén fogyasztását befolyásolja J, A fogyasztó reáljövedelme l Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)
ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025 re A világ népessége é 8 milliárd fő körül alakul l Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít
KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési ű módok (öntözés, ö többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása
AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyanfejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?
A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI Olcsóbb élelmiszer l a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről é jl jelentkező ő összetett tt kereslet minőségi kielégítése
Élelmiszerfogyasztás A háztartások á 2010 ben 3819 milliárd forint értékben vásároltak élelmiszereket és élvezeti cikkeket, k ami fogyasztási ikiadásaik közel 27,5% át jelentette. A fogyasztói kosárban mintegy 19% ot képviselő élelmiszerek éves átlagos fogyasztóiár indexe a 2006 ot megelőző ő három éb évben ál átlag alatt nőtt. ő 2006 tól ez a tendencia megfordult, és az élelmiszerek l dá drágulása meghaladta hldt az átlagos áremelkedés nagyságát.
Egy főre jutó fogyasztás (Mo.) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás Húsfélék összesen 65,9 63,2 61,5 61,7 ebből: sertéshús 27,9 27,6 25,8 27,0 marha- és borjúhús 3,4 3,3 2,8 2,6 belsőség 2,8 2,5 2,8 2,7 baromfihús 30,8 28,7 28,7 27,8 Hal 3,7 3,8 3,8 3,7 Tej 163,1 163,5 158,2 155,9 Tojás 15,6 15,4 14,9 14,4 Liszt 86,0 82,4 82,9 82,5 Rizs 6,0 5,9 6,0 5,9 Cukor 32,33 31,2 31,9 29,8 Burgonya 61,8 59,7 65,5 60,8 Zöldség-főzelékfélék a) 119,9 117,6 120,2 116,9 Gyümölcs összesen a) 90,7 76,5 88,7 92,4 Égetett szeszesitalok, b) liter 7,3 6,9 7,1 6,9 Bor, liter 33,4 28,5 24,1 23,6 Sör, liter 74,2 77,8 72,9 72,6 Dohány 1,5 1,5 1,6 1,6 Kávé 2,8 2,7 2,6 2,5