TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez szolgál információkkal. elemér az informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatát vizsgálja. A mérőeszköz 90 pozitív, orientáló állítást tartalmaz négy területen: a tanulással, a tanítással, az iskola szervezeti működésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. IKT-eszközök alatt ebben a mérésben a számítógépen és az interneten kívül a digitális eszközök sokaságát értjük, például a mobiltelefont, a digitális fényképezőgépet, hangrögzítő eszközöket, a közösségi oldalak szolgáltatásait stb. A digitális pedagógiai módszerek a tudatos, pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot jelentik. A kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul az iskola reális önértékeléséhez, valamint az országos összkép kialakításához. A névtelenségről Önök döntenek, a kérdőívek az iskolában maradnak. Köszönjük. Kitöltés időpontja: Kitöltő tanár által tanított évfolyamok: Kitöltő tanár által tanított tárgyak: 1 Információs és kommunikációs technológia, számítógép és egyéb digitális eszközök 2 elemér lakcíme: http://ikt.ofi.hu v
1. A TANULÓ ÉS A TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés Ez a mutató azt tárja fel, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanulás során az IKTeszközök használatára, és azt is megmutatja, hogy milyen mértékben vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel, illetve a digitális tartalmak felhasználásának szabályaival. 1.1.1. Rendszeresen használnak a tanulók IKT-eszközöket többféle tanórán? 1.1.2. Rendszeresen oldanak meg a tanulók különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik? 1.1.3. Lehetőségük van a tanulóknak arra, hogy különféle feladatok megoldása esetén válasszanak az IKT-eszközök közül? 1.1.4. Lehetőségük van arra a tanulóknak, hogy a tanórákon kívüli időben használják az iskola IKT-eszközeit? 1.1.5. a. Tisztában vannak a tanulók életkoruknak megfelelően az internet használatának veszélyeivel? 1.1.5. b. Tudják a tanulók, hogy miként kerülhetik el az internet veszélyeit? 1.1.6. Meg tudják ítélni a tanulók életkoruknak megfelelően a digitális források megbízhatóságát? 1.1.7. a. Tisztában vannak a tanulók a szellemi tulajdon fogalmával? 1.1.7. b. Ismerik a tanulók a forrásfelhasználás szabályait? 1.1.8. a. Tudatosan használják a tanulók a digitális kommunikációs lehetőségeket? 1.1.8. b. Biztonságosan használják a tanulók a digitális kommunikációs lehetőségeket, például az e-mailt és a közösségi oldalak szolgáltatásait? 2
1.2. Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés Ez a mutató arról ad képet, hogy a tanulók szeretnek-e IKT-eszközöket használni feladataik megoldásakor, illetve hogyan tudnak élni az IKT-eszközök által kínált lehetőségekkel a tanulás során. 1.2.1. Szívesen használják a tanulók az IKT-eszközöket (pl. számítógép, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.) különféle feladatok megoldására? 1.2.2. a. Képesek a tanulók önállóan kiválasztani a feladataik megoldására legalkalmasabb IKT-eszközöket? 1.2.2. b. Képesek a tanulók célszerűen felhasználni a feladataik megoldására legalkalmasabb IKT-eszközöket? 1.2.3. Képesek a tanulók arra, hogy különböző digitális állományokat (pl. szövegeket, képeket) elgondolásaik szerint szerkesszenek meg? 1.2.4. Képesek a tanulók arra, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal? 1.2.5. IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulók a tanulásban és különféle feladatok megoldásában? 1.3. Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés Ennek a mutatónak a segítségével megismerhetjük, hogy a tanulók mennyire önállóan és milyen tudatosan használják az IKT-eszközök által kínált lehetőségeket a tanulás során, illetve milyen önállóság jellemzi őket digitális kompetenciáik fejlesztésében. Arra is rávilágít, hogy kreativitásuk kibontakoztatásában milyen szerepet játszik az IKT. 1.3.1. Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére? 1.3.2. Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket iskolán kívül szerzett tudásuk megjelenítésére egy-egy feladat megoldásában? 1.3.3. Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket képességeik felmérésére, pl. digitális tesztek megoldásával? 1.3.4. Önálló tanulással is fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáikat? 1.3.5. Tisztában vannak a tanulók az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel? 1.3.6. Használják a tanulók az IKT-eszközöket kreativitásuk iskolai és iskolán kívüli bemutatására? 1.3.7. Törekszenek a tanulók arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikai szempontból is igényesek legyenek? 3
1.4. Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra A mutató segítségével azt ismerhetjük meg, hogy az iskolavezetés milyen szerepet játszik a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésében. Megmutatja, hogy mennyire figyelik az IKT-eszközök és a digitális pedagógiai módszerek hatását a tanulásra, illetve hogyan élnek azokkal az IKTlehetőségekkel, amelyek fokozhatják a tanulás eredményességét. 1.4.1. Támogatja és ösztönzi az iskolavezetés az IKT-val segített tanulást megfelelő helyzetek teremtésével? 1.4.2. Lehetővé teszi az iskolavezetés, hogy a tanulók tanórán kívül is használhassák az iskola IKT-erőforrásait? 1.4.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy a tanulók milyen mértékben és milyen hatékonysággal használják tanulásra az IKT-eszközöket? 1.4.4. Felhasználja az iskolavezetés az IKT-használat tapasztalatait a tanulási folyamat támogatására? 1.4.5. Tanulási/tanulmányi problémák esetén mérlegeli az iskolavezetés, hogy milyen IKT-eszközzel lehet ezeken enyhíteni? 4
2. A tanár és a tanítás 2.1. A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e az IKT tanórai alkalmazásához szükséges digitális kompetenciákkal, ismerik és tudatosan alkalmazzák-e a digitális pedagógiai módszereket. Rávilágít arra, hogy ismerik-e a tantárgyukhoz illeszkedő forrásokat és lehetőségeket, s hogy ők maguk tudnak-e hasznos anyagokat készíteni és megosztani egymással. Digitális pedagógiai módszereken a tudatos, pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot értjük. 2.1.1. a. Rendelkezik Ön IKT-alapképzettséggel? 2.1.1. b. Részt vesz IKT-továbbképzéseken? 2.1.2. Tudatosan alkalmazza az IKT-eszközöket? 2.1.3. Tudatosan alkalmazza a digitális pedagógiai módszereket? 2.1.4. a. Meg tudja választani a tantárgyához való szoftvereket? 2.1.4. b. Meg tudja választani a tantárgyához való hardvereszközöket? 2.1.4. c. Meg tudja választani a tantárgyához a digitális tananyagokat? 2.1.4. d. Meg tudja választani a tantárgyához való internetes forrásokat? 2.1.5. a. Használja Ön az IKT-t digitális tananyagok készítésére (ppt, animáció, weblap, digitális feladatlap, webquest stb.)? 2.1.5. b. Használja Ön az IKT-t mások által készített digitális tananyagok szerkesztésére? 2.1.5. c. Használja Ön az IKT-t digitális tananyagok megosztására (pl. közzététel az iskola szerverén, ill. valamely publikus honlapon)? 2.1.6. Tisztában van Ön a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival? 5
2.2. IKT-használat a tanítási folyamatban Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok hogyan használják az IKT-eszközöket a tanítási folyamatban és a tanulók haladásának nyomon követésében, értékelésében. Feltárja a tanulásszervezés és a pedagógiai célú digitális kommunikáció alkalmazásának helyzetét. Rávilágít, hogy a tehetséggondozás, a leszakadás megakadályozása érdekében, illetve a sajátos nevelésű igényű tanulók támogatására igénybe veszik-e az IKT által nyújtott lehetőségeket. Digitális tanulásszervezési eljárás alatt azt értjük, hogy a tanulók egyénileg és csoportmunkában is dolgoznak számítógéppel, órán és otthon is. Ezt digitális kommunikáció, esetleg virtuális tanulási környezet is támogatja. 2.2.1. Gondoskodik arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése megvalósuljon a tantárgyában? 2.2.2. Alkalmaz az órákon IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is? 2.2.3. Használja Ön a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására (e-mail, fórum, chat, Skype stb.)? 2.2.4. Használja Ön az informatikai eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális napló, digitális portfólió stb.)? 2.2.5. a. Használ Ön speciális IKT-eszközöket és szoftvereket a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására? 2.2.5. b. Használ Ön IKT-eszközöket és szoftvereket tehetséggondozásra? 2.2.5. c. Használ Ön IKT-eszközöket és szoftvereket felzárkóztatásra? 2.2.6. Használ Ön valamilyen digitális kommunikációs eszközt szakmai kapcsolattartásra? 6
2.3. A tanulók IKT-használatának fejlesztése Ez a mutató képet ad arról, hogy hogyan fejlesztik a pedagógusok a tanulók digitális kompetenciáit a tanórán és azon kívül. Megmutatja, mennyire járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanulók sokféle nézőpontot megismerve képesek legyenek a releváns és megbízható információk kiválasztására és jogszerű felhasználására, valamint az internet biztonságos használatára. Feltárja, hogy ösztönzik-e a kreativitást, valamint az iskolában és az iskolán kívül megszerzett digitális kompetenciák összekapcsolását. 2.3.1. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit a tanórán? 2.3.2. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában? 2.3.3. a. Többféle nézőpontot ismerhetnek meg a tanulók az Ön óráin IKT segítségével (pl. internet, online források, digitális tananyagok)? 2.3.3. b. Többféle információszerzési lehetőséget ismerhetnek meg az Ön óráin a tanulók (pl. internet, online források, digitális tananyagok)? 2.3.4. Gondoskodik arról, hogy a diákok tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival? 2.3.5. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók önálló döntéseket hozhassanak, szabadon alkothassanak az IKTeszközök használatával? 2.3.6. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül szerzett digitális kompetenciáikat? 7
2.4. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra Ez a mutató képet ad arról, hogy az iskola vezetése hogyan biztosítja a pedagógusok számára az erőforrásokhoz, képzésekhez és továbbképzésekhez való hozzáférést, valamint az iskolán belüli és az iskolák közötti kommunikációs lehetőségeket. A mutató vizsgálja azt is, hogy az iskola vezetése figyelemmel kíséri és értékeli-e az IKT pedagógiai célú alkalmazását, és beépítik-e az elvárásokat az iskolai folyamatokba és dokumentumokba. 2.4.1. Megszervezi az iskola vezetősége az IKT tanórai használatához szükséges képzéseket? 2.4.2. Megjelennek a helyi tantervben a digitális kompetencia fejlesztési feladatai? 2.4.3. Támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel segített tanítási-tanulási folyamatot az iskolavezetés? 2.4.4. a. Támogatja az iskolavezetés a pedagógusok iskolán belüli digitális kommunikációját (pl. intranettel)? 2.4.4. b. Támogatja az iskolavezetés a pedagógusok iskolán kívüli digitális kommunikációját az (pl. levelezőlistákkal)? 2.4.5. Biztosít az iskola virtuális tanulási környezetet a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle)? 2.4.6. Figyelemmel kíséri a vezetőség, hogy milyen mértékben épül be az IKT a tanulás támogatásába? 2.4.7. Felhasználja az iskola vezetősége az értékelés eredményét az iskola IKT-stratégiájának kialakítása vagy fejlesztése során? 8
3. Szervezeti működés 3.1. Az iskola vezetése Ebben a kategóriában találhatók azok az állítások, amelyek a vezetés szerepét vizsgálják az iskola IKThasználatával kapcsolatos tervezésében és a tervek megvalósításában. Választ keres arra, hogyan jelenik meg az alapdokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek, IKTstratégia) a digitális kompetencia fejlesztése, s milyen mértékben vannak jelen az IKT-eszközök és a lehetőségek a fejlesztő munkában, az intézményi kommunikációban. 3.1.1. a. Ön szerint az iskola IKT-jövőképe meghatározza a kapcsolatot az IKT-használat és a pedagógiai alapelvek között? 3.1.1. b. Ön szerint az iskola IKT-jövőképe meghatározza a kapcsolatot a tanítás és a tanulás között? 3.1.1. c. Ön szerint az iskola IKT-jövőképe megjelenik az általános tervezés szintjén (továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv)? 3.1.2. Ön szerint az iskola IKT-stratégiája kihasználja az iskola teljes humán erőforrásának tehetségét a jövőkép megvalósítására? 3.1.3. Ön szerint tükrözi az általános tervezés (munkaerőgazdálkodás, továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv) az iskola IKT-jövőképét? 3.1.4. Megjelenik a digitális kompetencia fejlesztése az informatika tantárgy és más tárgyak helyi tantervében? 3.1.5. Előírja a helyi tanterv, hogy sokféle szoftvert és hardvert használjanak a tanulók és a tanárok sokféle helyzetben? 3.1.6. Biztosítja a vezetés a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják a különböző szoftvereket és hardvereket az iskola működésének színterein (korrepetálás, versenyfelkészítés, szabadidős programok, nyitott gépterem)? 3.1.7. Biztosítja a vezetés, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha erre a digitális szakadék áthidalásához szükség van? 3.1.8. a. Otthonról is elérik a tanárok a digitális tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket? 3.1.8. b. Otthonról is elérik a diákok a digitális tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket? 3.1.8. c. Otthonról is elérik a szülők a tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket? 9
3.2. Az iskola értékelési kultúrája E részterület az IKT-stratégia minőségfejlesztési felügyeletével foglalkozik, különös tekintettel az IKThasználat lehetőségeinek és eredményességének mérésére, monitorozására. 3.2.1. Az IKT-t is használja az iskola a tanulói teljesítmény és tudás mérésére és nyomon követésére? 3.2.2. Figyelemmel kíséri és értékeli az iskola vezetése az IKTstratégia megvalósulását? 3.2.3. Integrálja az iskola az IKT használatának felülvizsgálatát más minőségbiztosítási folyamatokba? 3.2.4. Tükröződik az IKT-val kapcsolatos önértékelés eredménye intézkedési tervben? 3.3. Az iskola kapcsolatrendszere E terület állításai az intézmény belső és külső tudásmegosztó gyakorlatára vonatkoznak. Az iskola infokommunikációs rendszerének működtetését, az IKT-használat lehetőségeit vizsgálják az iskola belső és külső kapcsolatainak intenzívebbé tételében. 3.3.1. Megosztja Ön digitális tudását, sikeres IKT-alkalmazási gyakorlatát kollegáival (pl. belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer által)? 3.3.2. Használja Ön a digitális lehetőségeket a kollegáival közösen tanított tanulók összehangolt fejlesztése érdekében? 3.3.3. Megosztja sikeres IKT-alkalmazási gyakorlata során szerzett tapasztalatait más intézményekkel? 3.3.4. Használja Ön az IKT-t az iskolán belüli kommunikációra (pl. belső dokumentumok, hírlevelek online is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista)? 3.3.5. Használja Ön az IKT-t a szülőkkel való együttműködésben (e-mail, honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló, nyitott gépterem)? 3.3.6. a. Működtet az iskola külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert? 3.3.6. b. Felhasználja az iskola vezetősége az IKT-eszközöket és lehetőségeket az iskola külső kapcsolatainak intenzívebbé tételére (e-twinning, e-mail, web2-es alkalmazások, folyamatosan frissített honlap)? 10
4. Infrastruktúra 4.1. Technikai eszköztár A technikai eszköztárra vonatkozó állítások segítségével feltárható, hogy adottak-e az infrastrukturális feltételek arra, hogy az IKT valóban támogassa az iskola egészének munkáját, különösen pedig a tanulást és a tanítást. 4.1.1. a. Az iskola céljainak és feladatainak megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre az IKT-eszközök, van mód a változatos és célszerű IKT-használatra? 4.1.1. b. Az iskola céljainak és feladatainak megfelelő minőségben állnak rendelkezésre az IKT-eszközök, van mód a változatos és célszerű IKT-használatra? 4.1.2. Zavartalan az eszközök üzemelése és fenntartása? 4.1.3. Hamar kijavítják a hibákat? 4.1.4. Kompatibilisek az iskolában használt szoftverek és hardverek? 4.1.5. Jogtiszták az iskolában használt szoftverek? 4.1.6. Vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt biztonságos az iskola informatikai rendszere? 4.1.7. Támogatja az iskolai tanulási környezet, a tantermek felszereltsége és berendezése az IKT-eszközök és a korszerű tanulási módok alkalmazását? 4.1.8. Támogatja az iskola belső hálózata a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.)? 11
4.2. Hozzáférés A hozzáféréssel kapcsolatos állítások azt vizsgálják, hogy az iskolai eszközöket és dokumentumokat, illetve a technikai szolgáltatásokat hol és hogyan lehet igénybe venni. Digitális forrásközpontról akkor beszélünk, ha van szabad számítógép, lehet információt keresni, és vannak digitális tananyagok, pl. CD-k is. 4.2.1. Biztosították az iskola belső hálózatához való hozzáférést az iskola egész területén? 4.2.2. Hozzá lehet férni az internethez az iskola egész területén? 4.2.3. Biztosítja az internet sebessége a tanórai használatot? 4.2.4. Hatékonyan támogatja az Ön és a diákok munkáját az iskolai könyvtár digitális forrásközpontként? 4.2.5. Hozzá tudnak férni az érdekeltek az intézményi információkhoz az iskolán belül és az iskolán kívül is? 4.2.6. Hozzá tudnak férni az érdekeltek a digitális tanulási forrásokhoz az iskolán belül és kívül is? 4.2.7. a. Vannak olyan szoftverek az iskolában, amelyek kifejezetten a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését szolgálják? 4.2.7. b. Kiszolgálják a digitális tananyagok a sajátos nevelési igényű tanulók felhasználói igényeit is (pl. vakoknak felolvasó szoftver, gyengén látóknak nagyobb betűk, siketeknek speciális kiegészítő szoftverek)? 4.2.7. c. Kielégítik a digitális segédeszközök a sajátos nevelési igényű tanulók felhasználói igényeit is? 4.2.8. Naprakész információkat tartalmaz az iskola honlapja? 4.2.9. Használja Ön a digitális napló szolgáltatásait? 4.2.10. Akadálymentesek az informatika/számítástechnika termek, a könyvtár és a közösségi terek? 4.3. Az iskolavezetés hatása az infrastruktúrára A terület vizsgálatával elemezhetők az intézmény eszközfejlesztési módszerei, valamint az infrastruktúra értékelésének gyakorlata. 4.3.1. Tudatosan és tervszerűen, az iskola pedagógiai programjával összhangban történik Az IKT-eszközfejlesztés? 4.3.2. Támogatja az iskola fizikai környezete az IKT-val segített tanulást? 4.3.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és figyelembe veszi a tapasztalatokat a tervezés során? 4.3.4. Figyelembe veszik az IKT-t eszközfejlesztés során a gyengén és a kiemelkedően teljesítők fejlesztésének szükségleteit? 12