Új katonai humán stratégia és karrier modell elemzése katonaorvosi szempontból Absztrakt 2011-ben új humán stratégia került kidolgozásra, aminek a bevezetése 2012 januárjában került sor. Katonaorvosi szemmel a legnagyobb hiányossága, hogy bár a katonaorvosi pálya komplex, élethosszig tartó gyakorlati és elméleti képzést, továbbképzést jelent mind katonai, mind orvosi téren, azonban maga, mint az katonaorvosi karrier modell nem került külön meghatározásra, hanem egységesen a többi nem katonai főiskolán megszerezhető egyetemi képzéssel együtt a Speciális szakmai pályamodell című fejezet tárgyalja. [1] Abstract The latest human strategy of the Hungarian Army contains many new good modifications. The problems and tasks caused by the changing of the regime and the European Union and NATO partnerships, and the crises required new military career model. However, the biggest problem of the new military strategy is that it doesn t contain specific points for the military doctors, although in the army 1% of the 25,000 military personnel serve as a military doctor. So the further development of these is necessary as soon as possible. Kulcsszó Humán stratégia, katona-egészségügy, katonaorvoslás, MH Honvédkórház, katonaorvosi humán stratégia. Keywords Human strategy, military medicine, Military Hospital, Military Medical HR strategy. A 2012-től érvényes új Magyar Honvédség humánstratégiájának elemzése Az új humán stratégia szerint a belépés az adott állománycsoport kezdő rendfokozatától eltérően az adott szakterületen megszerzett releváns szakmai tapasztalat és az előírt várakozási idők figyelembe vételével maximum százados rendfokozatban is lehetséges. Másik nagy hiányossága a speciális előmeneteli rend szerint történő előlépési lehetőség, melyben minden rendfokozat esetén a minimális várakozási idő 6 év, így az előmenetel lassabb, mint a Klasszikus katonai pályamodell esetén, illetve alezredes rendfokozat után a további előmenetel
nem lehetséges. Továbbá, mivel a nyugdíjba vonulás innen nem lehetséges, így a nem jelenthet élethosszig tartó karriermodellt. A legfontosabb új elem, hogy a kikerülők, illetve a Magyar Honvédséget elhagyók más közszolgálati jogviszonyban történő elhelyezkedését a közigazgatás speciális munkaerőközvetítést végző rendszerével kell támogatni. Az orvosi hivatás nagyon speciális terület, így a leszerelő orvosok a közszolgaként nem igazán tudnak elhelyezkedni, az átképzés nehéz, így várhatóan továbbra is orvosként fognak elhelyezkedni más civil területen. Ráadásul praktizáló orvosoknak az irodai munka nem jelent túlvonzó alternatívát. A kérdés tehát az, hogy ez az átképzés, hogyan fog a gyakorlatban megvalósulni, ha egyáltalán lehetséges. Felfelé történő előmenetel mellett megjelenik az adott szinten történő szakértővé válás lehetősége is. Az orvosoknál az orvosi egyetemeken zajló szakvizsgaképzés biztosítja a szakorvosi státusz megszerzését, mely eddig is megoldott volt. A kreditpontok rendszere és az ötévente kötelező szakmai továbbképzések biztosítják a naprakész tudás megszerzését, mely a honvédség által szervezett továbbképzésekkel meglehetősen jól biztosított. Azonban a katonai képzés, csak úgy, mint például a rendszeres sportolás azonban a munkaerőhiány, illetve az osztályos munkák miatt nem biztosítottak. A missziós felkészítés nagyrészt együtt történik a többi missziós területre kiutazó katonával, mely főleg harci felkészítést jelent, és a kinti orvosi munka tekintetében irreleváns, holott több speciális elméleti és gyakorlati, illetve szimulációs katonaorvosi felkészítésre, illetve rendszeres katonaorvosi továbbképzésre nagyobb szükség lenne. Új elemként lehetőség lesz az önkéntes tartalékos szolgálatban részt venni. Az önkéntes tartalékos szolgálat jó lehetőséget jelent a kiváló orvoknak, hisz korábbi tapasztalataikat hasznosíthatják, illetve kapcsolatban maradhatnak a Honvédséggel. A kérdés inkább az, hogy például civil háziorvosi körzetből vagy civil korházból illetve szakrendelőből történő vezényléskor hogy lehet az amúgy is orvoshiánnyal küzdő körzetben illetve a civil kórházban, rendelőben a helyettesítést megoldani, ráadásul úgy, hogy a mostani munka törvénykönyve szerint bárki indoklás nélkül elbocsátható lesz. Az önkéntes védelmi tartalékos jogviszony jellemzője a határozatlan időtartamú, meghatározott feladat ellátására szóló szerződés. Az önkéntes védelmi tartalékosok katonai alapkiképzésben és a tervezett feladataikra fókuszált szakfelkészítésben részesülnek. Kérdés, hogy ez az orvosoknál hogyan fog megvalósulni, illetve misszióba vezényelhetőek lesznek-e? Sokan éppen a missziós szolgálatok, a veszélyes külföldi misszióba történő vezénylések miatt nem választják a beöltözést. Az illetmény meghatározásában a szolgálatban eltöltött idő és a beosztás lesz a legfontosabb tényező. Amennyiben az előmenetelre már nincs lehetőség, akkor a megszerzett tudást felhasználva lehetőség lesz aktív munkavállalóként a közigazgatásban elhelyezkedni. A fentebb részletezett
tényezők miatt praktizáló orvosként a közigazgatásban történő elhelyezkedés nem túlvonzó alternatívát jelent. A katonai feladatvégzést jellemzően nem igénylő beosztások civil munkakörré történő átalakításával számuk, jelentőségük növekedni fog. Ezek a munkakörök képezik majd a katonai pályamodellben a más közszolgálati pályára történő átlépés egyik lehetőségét, kiterjesztve azt a közalkalmazotti jogviszonyra is. Katonaorvosi vonatkozásban a missziós vezénylések miatt és a biztosítási feladatok miatt, melyet civil orvosok nem, csak katonaorvosok láthatnak el, éppen a civil orvosok beöltözését kellene szorgalmazni. Új irányelvként megjelenik az atipikus foglalkoztatási lehetőségek kibővítése, a részmunkaidőben történő munkavállalás feltételének a megteremtése. Kérdés, hogy ez kórház, illetve csapat szinten, hogy fog megvalósulni. Továbbá, hogy ez hogyan lesz összeegyeztethető a civil szférában esetlegesen történő fél-, illetve negyed-állásokkal. A különleges státuszú beosztások feltöltése és utánpótlása (pl. lelkész, katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya) nem része az előmeneteli rendszernek. Ezt más ösztönzőkkel kell majd megoldani. A tervek szerint a katonaorvosi pályafutás a csapatrendeltetésű katonai szervezeteknél kell elkezdeni. A csapatok katonaorvosi helyeinek feltöltöttsége meglehetősen rossz (43%). Így a csapatorvosi szolgálattal történő kezdés jó megoldást jelentene erre a problémára, továbbá értékes katonaorvosi tapasztalatok megszerzését tenné lehetővé. A problémát az átlagosan 5 éves szakorvosi képzés jelenti, melyhez főleg kórházi gyakorlatokra van szükség, így azok megszerzése csapatszinten nem lehetséges, a szakorvosképzés biztosítása csupán a gyakorlati helyekhez történő vezényléssel oldható meg. Megfelelő orvosi szakorvosi gyakorlat hiánya problémát jelenthet a frissen végzett katonaorvosok esetében, így a csapatorvosi szolgálat megkezdése a szakorvosi képzés megkezdése után lenne érdemes elkezdeni garantálva az kórházi visszakerülés, illetve későbbiekben az irányításban való továbblépés lehetőségét. [2] A missziós feladatok ellátása fontos NATO kötelességünk, azonban a külföldi katonai szolgálatok orvos helyeinek feltöltése egyre nagyobb problémát jelent. Erre jelenthet megoldást az általános és missziós családtámogatói feladatok megszervezése, a szolgáltatások rendszerének kidolgozása, a katonai és nem katonai erőforrások (civil orvosok) felkutatása, a külszolgálatok támogatási rendszerének átalakítása. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a külszolgálatok nagy terhet jelentenek mind a katonákra, mind a családtagjaikra nézve. Sokan már 2-3-szor voltak eddig is külszolgálaton. Ráadásul, a külszolgálati vezénylés ütemezési ideje az egyén szintjén nehezen tervezhető előre, illetve a csapattagozat szintjén az orvoshiány miatt a helyettesítés megoldása is nehéz, ami veszélyezteti az alakulatok kiképzési feladatainak az elvégzését is.
Katonaorvosi toborzás jelenleg nem kellőképpen megoldott. A feltöltetlen katonaorvosi helyek nincsenek megfelelően reklámozva, meghirdetve. Nincs jelenleg orvosi ösztöndíj rendszer, mely újbóli bevezetése segítséget jelenthetne, illetve a tudományos kutatások eredményeit felhasználva népszerűsíteni lehetne, vonzóbbá lehetne tenni a katonaorvosi pályát a doktoranduszhallgatók, illetve a frissen végzett doktorok körében. Lakhatási támogatás: a szerződéses állomány esetében a támogatás abban az esetben jelenhet meg, ha az előmenetel már adott helyőrségben nem biztosítható, és a szervezeti érdek mobilitást vár el a katonától. Az állomány mobilitásának megtartása érdekében a lakhatás végleges megoldását elősegítő támogatásokat a katonai pálya végén kell elérhetővé tenni. Kezdő orvosként a lakhatás megoldása jelenti a legnagyobb egyéni problémát. Míg korábban a lakhatás a fegyveres testületeknél aránylag jól meg volt oldva, addig jelenleg új szolgálati lakásokat az utóbbi 15 évben nem építettek, így most ez egyre kevésbé jelent vonzerőt, azonban legalább az áthelyezések miatti lakásproblémák megoldása, illetve legalább a nyugdíj előtti lakhatás megoldása mindenképpen örvendetes előrelépést jelentene. Üdültetés és regeneráció biztosítása, az egészséges életmód igényének kialakítása (egyéni és csoportos szinten), a betegségek bekövetkezési valószínűségének csökkentése érdekében folytatni kell a prevenciós pihentetési programot. A már kialakult betegségek (sérülések) kezelése során, a Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételekor biztosítani kell az igényjogosultak előnyben részesítését. Meg kell teremteni a missziókból hazaérkező katonák regeneráló pihentetésének feltételrendszerét. A repülőhajózó- és ejtőernyős állomány pihentetését, illetve a gyógyító pihentetését tovább kell fejleszteni, biztosítva az egészségpotenciál növelésének, az életvezetési készségek (life skills training) kialakításának a lehetőségeit, melyek jelentősen hozzájárulhatnak az egészségkockázati magatartásformák megelőzéséhez és az én-hatékony viselkedéshez. A humán erőforrások megújulása és a Magyar Honvédség megtartó képességének fokozása érdekében az igényjogosultak regenerálódásának biztosítása a belföldi és a külföldi egyéni, családos, illetve a gyermeküdülés keretén belül valósuljon meg. A fenti lehetőségek, továbbá például a csapatpszichológiai szolgálat felállításával a Magyar Honvédség meglehetősen jó, munkavállalóiról gondoskodó munkáltatónak számít a magyar munkaerőpiacon. Felállításra kerül a katonák teljesítményének, szakmai tudásának, felkészültségének objektív mérését szolgáló értékelő és vizsgaközpont. Kérdés, hogy ez az orvosoknál hogyan fog megvalósulni, illetve a felkészítés, beleértve a fizikai felkészülés lehetőségét is, ez milyen módon kerül megvalósításra. Az MH Honvéd Kórháznál például a heti 3 óra sportfoglalkozás lehetősége nem megoldott. A katonaorvosok orvos katonai felkészültségét (például háborús katonai traumatológiából, harci sebészetből) ki és hogyan fogja ellenőrizni illetve elbírálni.
Megoldási javaslatok Az egészségügyi vezetés a többéves katonaorvosi tapasztalatokra támaszkodva szintén kidolgozta a katonai-egészségügyi karriermodell javaslataikat, melyek azonban sajnos ez idáig nem kerültek bele a 2012-től érvényes hivatalos új humánstratégiába. A javaslatok legfontosabb elemei, hogy katonaorvosoknak végig kellene szolgálni a katonaorvosi pálya teljes vertikumát. A pályát a csapattagozattal kellene kezdeni, innen tovább lehetne lépni az intézeti tagozatra (kórház), majd kellő tapasztalat után lehetőség nyílna részt venni a szervezés illetve az irányításban is. Így a polgári életben megszerzett szakmai felkészültségen kívül megszerezhető a katonai-orvosi hivatáshoz szükséges fontos tapasztalatok. Katonaorvosi karrier megtervezése nagymértékben hozzájárulhatna a meglévő problémák megoldásához. A hadsereg számára azért lenne előnyös, mivel biztosítaná a hiányzó helyek megfelelő, képzett, tapasztalt, feltöltését, segítené az utánpótlás, csökkentené a toborzás költségét, a külső fluktuációt, növelné az katonaorvosok elkötelezettségét. Az orvosok számára kiszámíthatóvá teszi és perspektívát kínál a további honvédségen belüli karrierhez, segíteni az egyéni személyes fejlődést és önmegvalósítást. Egyetemi évek alatt a hallgatók támogatása ösztöndíj segítségével. Egy hónap tanulmányi időre 2 hónapnyi munkaviszony lenne kötelező. Erre azért van szükség, mivel a végzési utáni 5 év szakvizsga megszerzéséhez szükséges idő is tanulásnak számít és a fiatal orvos jellemzően nem a végeleges szolgálati helyén teljesítik, hanem a tanulmányihoz szükséges különböző osztályokon. Összege a mindenkor érvényben lévő minimálbér lehetne. Következő szakasz a szakvizsga megszerzéséhez szükséges idő, melyet a már jelenleg is működő MH Honvédkórház személyügyi tartalék rezidensi állományába (Orvos biztosítási Részleg) kerülne beosztásba. Innen a vezénylés a tanulmányokhoz szükséges osztályokra már könnyen megoldható. A KVNR tanfolyam biztosítaná a szükséges katonai képességek elsajátítását, melyet katonaorvosi képzéssel is érdemes lenne kiegészíteni. (Medevac, harctéri segélynyújtás szimulálása, éles bevetés szimulálásával egybekötött mentés gyakorlása. Missziós területek speciális katonaorvosi kérdései.) A harmadik szakasz 4-5 éves csapatorvosi szolgálatot jelentené, mellyel csökkenthető lenne a csapattagozatra jellemző orvoshiány, illetve hasznos katonaorvosi tapasztalatokkal gazdagítaná, mely későbbiekben hasznos lehet a további karriere során. Kérdéses, hogy egy szakorvosnak mennyire lehet vonzó ennyi időre kiesnie a korházi gyakorlatból és jellemzően vidékre költöznie esetlegesen családostul. Következő szakasz a választás lehetősége: csapatorvosi tagozatnál maradhat, gyógyító kórházi munka választása, szervezői vezetői karrier választása, illetve az ösztöndíj lejárta után leszerelhet, miután tartalékos rendszerbe vételi lehetőséggel.
Hivatásos katonává válás lehetőségével fokozni lehet a rendszerben lévő katonaorvosok elhivatottságát. Szakvizsga megszerzését anyagilag is el kellene ismerni, mivel csak megfelelő juttatásokkal és támogatásokkal lehet versenyképes a hazai és nemzetközi munkahelyekkel. [3] Összefoglalás Az új honvédségi stratégia sok jó új elemet tartalmaz. A rendszerváltás és az Európai Unióhoz, illetve a NATO csatlakozás, illetve a vállság okozta új problémák, a megváltozott feladatokhoz és elvárásoknak megfelelő katonai karrier modell kidolgozását kívánja. Azonban az új honvédségi stratégia legnagyobb problémája, hogy a jelenleg mintegy 25.000 fős katonái állomány körülbelül 1 %-át kitevő katonaorvosok részére speciális pontokat nem tartalmaz, így ezeknek a kidolgozása mielőbb szükségessé válik. [4] Irodalom 1. A Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012-2021. közötti időszakra. [2011] http://www.kormany.hu/download/6/a9/40000/humánstratégia.pdf 2. MH Honvédkórház személyügyi helyzete 2011. Katonaorvosi konferencia, Balatonkenese. [2011] 3. Grósz A, Svéd L, Schandl L: Napjaink és a jövő katonaorvosi karriermodellje a Magyar Honvédségben, Honvédorvos 62: (3-4) pp. 181-192. [2011] 4. Interjú Hende Csaba honvédelmi miniszterrel: Nem operetthadsereget építek. [2011] http://www.honvedelem.hu/cikk/29610/ nem-operetthadsereget-epitek