A modern demokráciák működése
1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági elnök
A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme
2. A modern demokráciák gyökerei ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: 1. angol alkotmányos monarchia 2. felvilágosodás 3. az Amerikai Egyesült Államok születése 4. a nagy francia forradalom
Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a 19-20. század során: munkásmozgalmak, pl. 1836-tól chartizmus feminista mozgalmak a női választójogért feketék helyzete az USA-ban
3. A mai demokráciák A nép kormányzása a nép által és a nép számára. Abraham Lincoln közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia
Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az 50-60-as években
Demokratikus intézmények parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman
Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás
Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara - szimbolikus: Nagy-Britannia - korporatív jellegű: ír felsőház - regionális alapon szerveződő: Svájc
Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább jelképes: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör
Nagy- Britannia Államfői hatalom két szélsőséges példa a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő (köztársasági elnök) és miniszterelnök egy személyben az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg Donald Trump
Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy
Kormány Felépítése - miniszterek és államtitkárok - kormányfő: miniszterelnök / kancellár - miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) 1. elnöki = prezidenciális pl. USA 2. parlamentáris pl. Nagy- Britannia 3. kancellári pl. Németország, Magyarország 4. félelnöki pl. Franciaország
Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány
Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez Lehet általános- és szakombudsman Svédország, 1809- ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudsman
Választási rendszerek a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika
Választási alapelvek 1. a választójog általános: nincs cenzus (vagyoni korlát) és egyéb kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen (saját maga adja le szavazatát) 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan (fülkében, magányosan, függöny mögött szavazhat)
Többségi és arányos választási cél rendszerek Többségi egyértelmű többség a kormányzóképesség miatt Arányos a választói akarat tükrözése pártok száma 2 sok kormány alapelv egypárti a győztes mindent visz Több párt szövetsége (koalíciós) a kisebbség akarata is érvényesül választás egyéni választókerületek pártlisták példa Nagy- Britannia, USA, Új-Zéland Németország, Hollandia, Olaszország
Magyarország alaptörvénye (alkotmány) 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország 2012 január 1-től érvényes -> közvetett demokrácia: általunk választott képviselők döntenek a parlamentben helyettünk, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás (kötelező érvényű) ~ véleménynyilvánító népszavazás (nem kötelező érvényű, de jelzés a hatalomnak)
Parlament 1848-tól népképviseleti 1867. után Főrendiház és Képviselőház 1918-1928. között egykamarás 1945. óta újból egykamarás 199 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján
Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Áder János
Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság
Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll -> 11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás
Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos
A magyar választási rendszer elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások Parlamenti választások - vegyes választási rendszer 5 %-os parlamenti küszöb 199 mandátum: 106 egyéni választókerületi képviselő (nálunk Varga Gábor a többi pártlistás hely, a pártok közt a leadott szavazatok alapján osztják el