0041 Jelentés a Munkáspárt 1998-1999. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1998-1999. évi beszámolók ellenőrzése 2. Az 1998. és 1999. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 2000. évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Munkáspárt (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Munkáspárt Címe: 1082 Budapest, Baross u. 61. Jogállása: önálló jogi személy (6. Pk. 60682/1989.) Az ellenőrzött időszak: 1998. január 1. - 1999. december 31-ig pénzügyi beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e;
ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. XVIIII. tv. (a továbbiakban: Szt.) és az egyéb vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást, illetőleg adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján, a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 2000. augusztus 22. - szeptember 21. A jelentés megállapításai a Párt országos központjában (Központi Bizottság) rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok, valamint a Párt V. kerületi, II. kerületi, továbbá Nógrád, Szolnok, Csongrád és Somogy-megyei Koordinációs bizottságaitól bekért nyilvántartások, bizonylatok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzésen alapulnak. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások Az Ász ellenőrzés az előző, 1998. december 1-jén kiadott jelentésben foglaltakhoz képest a Párt számviteli munkájában javulást nem tapasztalt. A Párt a törvényességi felhívásban részletezett feladatok csak egy részének tett eleget. Változatlanul átdolgozásra szorul a Párt számviteli, nyilvántartási, beszámoltatási rendszere. A Párt által a Magyar Közlönyben az 1998-1999. évek gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámolók ezúttal is mind részleteikben, mind főösszegükben hibásak, nem teljes körűek, azok összeállítása nem következetes. Bizonylati rendje nem világos, könyvvezetése nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, számviteli politikája, belső szabályzatai - az 1998. évben átdolgozottak is - többnyire az általánosság szintjén megfogalmazottak, nem a Párt - mint gazdálkodó szervezet - adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelőek. Elégtelen az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező területi szervezetek könyvvezetési, gazdálkodási tevékenységéhez nyújtott
központi irányítás színvonala, az éves pénzügyi beszámolóhoz nyújtott adatszolgáltatás ellenőrzése. Az 1999. évtől újjáalakult Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság eddigi működése - amennyiben folyamatos, tárgyév közbeni, nemcsak utólagos ellenőrzéseket is végezne - lehetővé tenné a területi szervezeteknél folyó számviteli, nyilvántartási, gazdálkodó tevékenység összefogottabb, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő végzését. A Párt Szervezeti Szabályzata szerint ennek megszervezése és végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége. A Párt gazdálkodó tevékenységében az előző ellenőrzéshez képest javulás tapasztalható. 1998-1999. években csak a párttörvény által engedélyezett gazdálkodó tevékenységből ért el bevételt, tiltott vagyoni hozzájárulást, illetőleg adományt - egy eset kivételével - nem fogadott el. Egyes szervezeti egységei - más pártokkal azonos elvek alapján - ingyenesen vagy névleges, alacsony bérleti díj ellenében bérelnek önkormányzati tulajdonú ingatlant. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét az Állami Számvevőszék külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására Az ÁSZ elnöke felhívja a Párt elnökét arra, hogy a jelentés megállapításai alapján az alábbi intézkedéseket tegye meg: ˇ Dolgoztassa át a Párt számviteli politikáját, számlarendjét az Szt. 79. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően. Aktualizálja szabályzatait. ˇ Gondoskodjon a beszámolók alapját képező könyvelési adatok, kiegészítő információk, vegyes bizonylatok" hitelességének, valódiságának biztosításáról. ˇ A Párt területi szervezeteinek számviteli nyilvántartási, beszámolási kötelezettségével kapcsolatban nyújtson megfelelő, hatékonyabb központi irányítási és ellenőrzési segítséget. ˇ Biztosítsa az Szt. 79. (6) bekezdésére figyelemmel az Szt. 83. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai logikailag zárt rendszerét. Alkalmazzon ennek megfelelő számítógépes könyvelési programot, dolgozzon ki az Szt. 85. (3) b) pontjában előírt kódjegyzéket. ˇ Vizsgálja felül teljes körűen a Csongrád megyei KOB 1998-1999. évi számviteli nyilvántartásait, és megállapításai alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az adózatlan személyi jellegű juttatások adóvonzatának megállapítására és befizetésére.
ˇ Végezzen önrevíziót a cégautók költségelszámolásával összefüggésben, és módosítsa a hivatali gépjármű használatának szabályait rögzítő 6. sz. Utasítást. ˇ Haladéktalanul szüntesse meg a Budapest, II., és V. kerületi önkormányzati ingatlanaira vonatkozó törvénytelen bérleti jogviszonyt, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket. Vizsgálja meg valamennyi, a Párt által használt, nem a tulajdonában lévő helyiség használati jogviszonyának a párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt esetleges törvénysértő gyakorlatot szüntesse meg. Intézkedjen az ingyenes/kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről. ˇ Dolgozzanak ki intézkedési tervet a megfelelő számviteli rend kialakítására, a jelentés által feltárt hibák és törvénysértések kiküszöbölésére és azt 2001. március 30-ig mutassák be az Állami Számvevőszéknek. Az éves beszámolók módosított, valós tartalommal történő ismételt közzététele csak a beszámolók alapját képező - a teljes alapszervezeti, megyei és kerületi szervezeti rendszer - könyvelési adatainak hiteles, ismételt rögzítése esetén lenne lehetséges. 3. Javaslatok Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a számviteli törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldását. b) Kezdeményezzen jogszabály módosítást az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos - az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés 3. pontjában is megfogalmazott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdésébe ütköző - törvénytelen gyakorlatnak a megszüntetése érdekében. II. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1998-1999. évi beszámolók ellenőrzése 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az 1998. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját első ízben a Magyar Közlöny 1999. évi 39. számában május 5-én tette közzé, majd
önrevízióval módosított 1998. évi beszámolóját, valamint az 1999. évi gazdálkodásról szóló beszámolót a Magyar Közlöny 2000. évi 41. számában május 3-án, a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidő után, a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában hozta nyilvánosságra. Az ÁSZ ellenőrzés az 1998. évről készült beszámolók közül a módosított beszámoló adatait vette figyelembe (1. és 2. sz. mellékletek). A Párt gazdálkodási szintjei: az alapszervezetek, a városi és megyei koordinációs bizottságok (a továbbiakban: KOB-ok), valamint a fővárosi kerületi KOB-ok és a Központi Bizottság (a továbbiakban: KB). A közzétett beszámolók ezen önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező területi egységek adatainak összesítésével készültek. A Párt az előző ÁSZ jelentésben tett törvényességi felhívás ellenére sem rendelkezik az Szt.-ben előírtaknak megfelelő olyan számviteli politikával, számlatükörrel és számlarenddel, egyéb belső utasításokkal, amelyek megbízható módon rögzítenék a beszámoló összeállításának módszerét, a gazdálkodás szabályait. Az 1998. január 1-jétől hatályos Számviteli Politika és Számlarend"- ben többnyire az Szt. általános előírásait ismétlik, de nem rögzítik a Párt - mint gazdálkodó szervezet - adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, mind az Szt., mind a párttörvény előírásai végrehajtásának eszközeit, módszereit. A Párt gazdálkodása a KB által elfogadott éves pénzügyi tervben, valamint a Szervezeti Szabályzatban (a továbbiakban: SzSz) rögzített módon decentralizáltan folyik. A gazdasági események, a gazdálkodás egészének számbavétele azonban centralizáltan, a KB szintjén történik. A Párt szervezetei önálló gazdálkodást folytatnak, önálló jogi személyiséggel, bevételeikről és kiadásaikról analitikus nyilvántartást vezetnek. E nyilvántartások adataiból összeállított beszámolóikat - alapbizonylatok nélkül - évente egyszer átadják a központi könyvelésnek. A főkönyvi könyvelés a központban, a tárgyévet követően történik. A KB adatait eredeti bizonylatok alapján, a kettős könyvvezetés módszerével, számítógépes rendszerben könyvelik. Az év végi zárlatkor a központnál alkalmazott bevételi és kiadási főkönyvi számlákra könyvelik a megyei és fővárosi kerületi KOB-ok összesítői egyes bevételi és kiadási oszlopainak végösszegét. A könyvelés az összesítőkben közölt adatok előzetes ellenőrzése nélkül történik. Az éves beszámolók mind részleteikben, mind főösszegükben hibásak, bevételi és kiadási összegeik tartalmilag és számszakilag nem felelnek meg az Szt. előírásainak. Ennek alapvető oka a könyvvezetésnek a Párt egész szervezetére vonatkozó szabályozatlansága, a könyvvezetés pontatlansága, a központi irányítás és ellenőrzés hiányosságai.
A könyvvezetés és az éves beszámolók összeállítása során megsértették az Szt.-ben előírtakat, így az alapelvek közül a teljesség és a következetesség, a világosság, valamint a valódiság elvét: ˇ a teljesség elvét, mivel a beszámolók nem tartalmazzák teljes körűen - több megye és kerület hiányos adatszolgáltatása miatt - a bevételeket és kiadásokat; ˇ a következetesség elvét, mivel az egyes évekről készült beszámolók tartalmának összehasonlíthatósága nem biztosított; ˇ a világosság elvét, mivel nem áttekinthető, érthető, rendezett formában vezeti könyveit és állítja össze beszámolóját; ˇ a valódiság elvét, mivel a beszámolóban szereplő, könyvvitelben rögzített egyes tételek a valóságban nem bizonyíthatók, továbbá hiányosak a gazdasági eseményt rögzítő bizonylatok. 1.2. Az 1998. és az 1999. évi beszámoló A Párt éves pénzügyi beszámolóit a központi pénztár és bankszámlák forgalmáról készült tételes könyvelésből, valamint a budapesti kerületi és a megyei KOB-ok beszámolóiból készült összesítőkből állították össze. A KOB-ok a Központ által kiadott egységes formanyomtatvány és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató felhasználásával készítették el beszámolóikat a saját és a hozzájuk tartozó alapszervezetek bevételeiről és kiadásairól, amelyekből a Központban összesítőt állítottak össze. Ezen összesítők adatait ellenőrzés nélkül, egy összegben könyvelték a vonatkozó főkönyvi számlákra. A beszámolóknak sem a bevételi, sem a kiadási összegei nem teljesek, mivel nem tartalmazzák az adatot nem szolgáltató alapszervezetek bevételeit és kiadásait. A Budapest kerületi KOB-ok 1998. évi gazdálkodási adatainak összesítését az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején végezték el, és ennek egyetlen végösszesen sora sem egyezik meg a főkönyvi számlákra egy összegben könyvelt adatokkal. Emiatt valamennyi jogcímen könyvelt bevétel eltér az alapbizonylatokon szereplő adatoktól, amivel megsértették a valódiság alapelvét. 1.2.1. Bevételek A beszámoló Tagdíj bevételek során közölt összegek (1998. évben 14.710 E Ft, 1999. évben 13.881 E Ft) megegyeznek a főkönyvi számlán szereplő összeggel, valamint az analitikus kimutatással. Az összegek a hiányos adatszolgáltatás miatt nem teljesek. A központi költségvetésből származó tényleges előirányzat 1998. évben 56.800 E Ft, amely az eredeti előirányzatnak (52.600 E Ft) a választási eredmények alapján 4.200 E Ft-tal módosított, megnövelt összege. Az 1999. évi költségvetési támogatás 65.800 E Ft. Az előző
ÁSZ ellenőrzés által megállapított tiltott gazdálkodásból származó 129.544 Ft bevétel miatti támogatás-csökkentést az Államkincstár a 2000. év IV. n.évi előirányzatból eszközölte. A Párt a képviselőcsoportnak nyújtott központi támogatás soron tette közzé az 1998. évi országgyűlési képviselőválasztásra kapott központi támogatás összegét, 9.630 E Ft-ot. Az összeg felhasználásáról a Párt a Pénzügyminisztériumnak számlákkal dokumentáltan elszámolt. Az Egyéb hozzájárulások, adományok jogcímén megszerzett bevételek közzétett összege 1998. évben 13.398 E Ft, 1999. évben 6.946 E Ft. Az összegek bevételi jogcímek szerint közzétett, illetőleg a jelen ÁSZ vizsgálat által feltárt, tévesen könyvelt tételekkel való korrekció utáni megoszlása a következő: E Ft-ban Közzétett Korrekció Módosított Megnevezés 1998. 1999. 1998. 1999. 1998. 1999. Belföldi jogi személynek minősülő gazdasági társaság 378 492-148 +35 230 527 Belföldi jogi személynek nem minő- sülő gazdasági társaság 967 549 +241-36 1009 513-199 Magánszemélyek 11502 5905-148 +42 11525 5947 +307 +320-456
Belföldi magánszemély nevesítve 551 - - - 551 - Összesen: 13398 6946-83 +41 13315 6987 Belföldi jogi személynek minősülő gazdasági társaságtól származó bevételként 1998. évben tévesen kétszer könyveltek el 148 E Ft-ot; 1999. évben tévesen nem ezen a jogcímen könyveltek 35 E Ft-ot. Belföldi jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól származó bevételként könyveltek 1998. évben 199 E Ft-ot egyéb bevétel helyett, és nem könyveltek 241 E Ft, az alapbizonylat szerint ide könyvelendő tételt. 1999. évben itt könyveltek 36 E Ft, egyéb bevételnek minősülő befizetést. A Magánszemélyektől származó bevételben 1998. évben tévesen szerepel 148 E Ft, amely összeget kétszer könyveltek, továbbá 456 E Ft, amelyet "egyéb bevételként" kellett volna könyvelni. Nem könyveltek 307 E Ft, az alapbizonylaton szereplő bevételt, valamint 320 E Ft-ot, amely tárgyi adomány értéke. Az 1999. évben helytelenül könyvelt tételek összege 42 E Ft. A beszámoló Egyéb bevételek során közzétett összeg 1998. évben 5.755 E Ft, 1999. évben 4.780 E Ft. Az összegek a KB gazdálkodásból származó bevételeit - azaz a Párt saját tulajdonában álló székházának hasznosításából származó bevételeket - a tárgyi eszközök értékesítéséből, banki kamatokból származó bevételeket tartalmazzák. Az Egyéb bevételek jogcímek szerinti megoszlása a feltárt tételekkel való korrekció elvégzése után: E Ft-ban Megnevezés Közzétett Korrekció Módosított 1998. 1999. 1998. 1999. 1998. 1999. Gazdálkodásból származó bevétel 2599 1420 - - 2599 1420 Tárgyi eszköz értékesítéséből 510 120 - - 510 120
Egyéb bevétel (összesítőkből) 2262 2898-10 -288+52 - +199 +1+29= -206 2451 2692 Kártérítés miatt - 121 - +288-409 Kamat és egyéb 384 221 - + 2 384 223 Összesen: 5755 4780 +189 + 84 5944 4864 A kerületi és megyei KOB-ok összesítőiből egy összegben - bontás nélkül - külön alszámlára könyveltek egyéb bevételként valamennyi fenti jogcímen keletkezett bevételt; 1998. évben 2.262 E Ft-ot; 1999. évben 2.898 E Ft-ot. A megyei összesítők egyéb bevételeinek összegét módosítja 1998. évben -10 E Ft párton belüli pénzmozgás, amely nem bevétel, és +199 E Ft tévesen nem ide könyvelt költséghozzájárulás bevétel. 1999. évben 288 E Ft kártérítésből származó bevételt az egyéb bevételek között könyveltek, és nem könyveltek 2 E Ft kamatbevételt. Az ÁSZ által feltárt pozitív irányú eltérések összege 1998. évben 1.067 E Ft (1,06%); 1999. évben 449 E Ft (0,49%). A negatív irányú eltérések összege 1998. évben 961 E Ft (0,96%), 1999. évben 324 E Ft (0,35%). 1.2.2. Kiadások A Párt 1998. évben 112.340 E Ft, 1999. évben 82.419 E Ft kiadást tett közzé a következő megoszlásban: E Ft-ban 1998. 1999. Támogatás egyéb szervezetnek 228 28 Eszközbeszerzések 9.356 1.794 Működési kiadások 29.210 34.643 Politikai tevékenység kiadásai 73.228 45.249 Egyéb kiadások 318 705 Összesen: 112.340 82.419
A Támogatás egyéb szervezeteknek címen a beszámolók a kapcsolódó főkönyvi számlával egyezően, az alapítványoknak adott támogatást tartalmazzák. 1998. évben nem szerepel benne 8.400 Ft támogatás, amelyet a Szájjal, lábbal festő művészek"-nek adományoztak, továbbá a kerületi KOB-ok összesítőjén szereplő 33.989 Ft helyett csak 20.986 Ft-ot könyveltek (a különbség -13 E Ft). A Párt számvitelében analitikusan nem mutatja ki a működési, valamint a politikai tevékenység kiadásainak tartalmát, a kettő nem rögzített és elhatárolt. A területi szervezetek számára a beszámoló összesítés kitöltéséhez kiadott útmutató - amelyet 1999. évre módosítottak - szabályozta ugyan, hogy mely kiadásokat kell működési és melyeket politikai célúnak feltüntetni, azonban ezt az útmutatást nem tartották be. 1999. évben a Budapesti Központnál az anyagjellegű költségeken belül egyes költségeket: a felmerülő mobil telefon (1.476 E Ft), a vonatjegy (304 E Ft), a belföldi kiküldetés (138 E Ft), a pályadíj költségeket (343 E Ft) és a szállásköltségeket (55 E Ft) a politikai tevékenység költségeinél szerepeltették. A területi szervezetek összesítőiből a politikai tevékenység költségeként könyvelték a működési kiadás egyéb költségeit, az iroda és helyiség bérleti díjakat egy összegben (2.781 E Ft), az anyagköltséget (5.319 E Ft), és az egyéb kiadásokat (1.170 E Ft). A Párt éves beszámolója bevételi és kiadási tételeinek következetlen, a szervezeti egységek részére kiadott kitöltési útmutató rendelkezéseivel nem megegyező összeállítása annak a következménye, hogy van ugyan érvényes számviteli politika és számlarend, de a könyvelés során nem az abban szereplő számlákat alkalmazták. Meghatározták az Útmutatóban, hogy mit tekintenek politikai, illetve működési költségnek, de ezt következetesen nem tartották be. Azonos számlatartalom máshol jelent meg a megyei és kerületi beszámolók és a Budapesti Központ könyvelésében. Rendezetlen a Párt önállóan gazdálkodó szervezeteként kezelt Nőtagozat bevételeinek és a Párttól kapott ellátmány elszámoltatásának módja. Az Utasításban szereplő előírás szerint a területi szervezeti egységeknek a Nőtagozatnak átadott pénzeszközöket a Támogatás egyéb szervezeteknek" soron kell szerepeltetni. Ez helytelen, mivel a Nőtagozat nem önálló egyéb szervezet". A könyvvezetésben a Nőtagozat kiadásait (608 E Ft) párton belüli támogatásként" költségként számolják el. 2. Az 1998. és 1999. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés
A Párt egészének gazdálkodási rendjét az 1992. évben elfogadott Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzat foglalja össze. A szabályzatot és a hozzá kapcsolódó gazdasági vezetői utasításokat 1998. január 1-jétől módosították, a területi szervezetek gazdálkodási beszámolóját és azok kitöltéséhez kiadott Útmutatót pedig 1998. decemberében. Nem hatálytalanították az 1992. évi Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzat elavult rendelkezéseit. Az újonnan kiadott utasítások (pl. a Készpénzkezelési, Leltározási és Selejtezési Szabályzatok) egyes részei vállalkozásokra vonatkoznak, nem a Párt adottságainak, körülményeinek megfelelőek. A hivatali gépjármű használatának szabályait rögzítő utasítás - 1998. évben - nem veszi figyelembe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. -ában foglaltakat, amely szerint természetbeni juttatásnak minősül és adóalapot képez az üzemanyagszámla alapján elszámolt költségnek az a része, amely meghaladja az üzemanyagnorma figyelembevételével számított költséget. A saját gépjármű használatának rendjét szabályozó utasítás hatályon kívül helyezett jogszabályokra hivatkozik. 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A Párt számviteli rendjét szabályozta ugyan, de az 1998. január 1-jétől hatályos számviteli politika, számlarend és bizonylati rend továbbra sem kielégítő. A számviteli rend tartalmi szempontból további módosításra szorul, mivel: ˇ Nem a Párt sajátosságait, jellemzőit tartalmazza pl. 11. Immateriális javakról szóló bekezdés részletezi, hogy adózott eredményből mikor lehet osztalékot, részesedést fizetni. A Pártra nem jellemző, nem használható számlákat is tartalmaz pl. 114. Kísérleti fejlesztés aktívált értéke. ˇ A főkönyvi könyvelésben a részletező alszámlák értéke nem adja ki a főkönyvi számla (számlacsoport) összegét. ˇ A könyvelés nem a számlarend számlái szerint történik. Pl. a számlarend szerinti számlák a következők: munkavállalókkal szembeni követelések; elszámolási előleg; levonások. Ezzel szemben a könyvelésben használt számlák: üzemanyagra felvett előlegek; előleg vásárlásra; munkavállalók előlege. Kettős könyvvitelt csak az Országos Központban vezetnek. A megyei, valamint a fővárosi kerületi KOB-ok és a hozzájuk tartozó alapszervezetek bevételeiket és kiadásaikat év közben pénztárnaplóban rögzítik. A KOB-ok a központ által kiadott összesítő jelentésekben számolnak be éves gazdálkodásukról, amelyekről a központban összesítők készülnek. Az összesítők adatait rögzítik a központ számítógépes könyvelésében.
A könyvvezetés gyakorlata a vizsgált időszakban nem felelt meg teljes körűen az Szt. 83-84. -aiban és a Párt szabályzataiban előírt azon követelményeknek sem, amelyek a bizonylatok feldolgozására vonatkoznak. A Párt könyvvezetési rendszerének kialakítása, a könyvviteli feladatok végrehajtása az elmúlt időszakhoz hasonlóan továbbra sem nyújtott teljes körű és megbízható tájékoztatást a Párt gazdálkodásának egészéről. A területi KOB-ok beszámolóiból a vizsgált 6 szervezeti egységnél 1998. évben 34 alapszervezet adatszolgáltatása kimaradt, mivel az alapszervezet nem nyújtotta be beszámolóját. Ezzel megsértették a teljesség számviteli alapelvét. A Budapesti Központban a megyei beszámolók valódiságtartalmát az összesítések alapját képező alapszervezeti bizonylatok hiányában megállapítani, ellenőrizni nem lehetett. Az összesítő jelentések hiányosak, a központnak nem volt információja arról, mennyi egység adatai hiányoznak az adatszolgáltatásból. Ugyanolyan jellegű kifizetéseket részben vagy egészben a beszámolóban máshol mutattak ki, - politikai vagy működési kiadásként - attól függően, hogy a kerületi vagy megyei szervezeteknél vagy a Budapesti Központnál merültek-e fel. Nem biztosították az 1998. és 1999. évi beszámolók egyes tételei tartalmának azonosságát, összehasonlíthatóságát. Ezzel megsértették a következetesség számviteli alapelvét. Nem valósult meg az Szt. 83. (4) bekezdésében előírt követelmény, nem biztosított logikailag zárt rendszerben a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetősége. 2.2. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartás A Párt a központi főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásokat ˇ a befektetett eszközökről, ˇ a követelésekről és kötelezettségekről, ˇ az elszámolásra kiadott előlegekről, ˇ a szigorú számadás alá vont nyomtatványokról, ˇ a vevőkről és szállítókról,
ˇ a tárgyi eszközökről. A KOB-ok éves beszámolóinak részét képezi a befektetések, valamint a tárgyi eszközök analitikája. A Párt egészét érintő, összesített nyilvántartásokat azonban nem vezetnek. Hiányoznak az egy-egy naptári év végén végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető bizonylatok. 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás Tárgyi eszköz nyilvántartásuk - így az 1. számlaosztályban könyvvezetésük - sem tartalmazza a Párt tulajdonába ingyenesen adott központi székház ingatlant, továbbá a hagyatékként örökölt ingatlanokat. Pl. 1995. április 15-én közjegyzői végzéssel a Párt tulajdonába került Kiskunlacháza 3158 hrsz-ú hétvégi ház és udvar megnevezésű" ingatlan. Az ingatlan a Párt nyilvántartásaiban nem szerepel. Az Szt. 35. (14) bekezdése értelmében 1997. évtől a térítés nélkül átvett eszközök beszerzési árát is nyilván kell tartani az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti legfeljebb forgalmi, piaci értéken". A Központban a központilag beszerzett tárgyi eszközökről vezetett egyedi nyilvántartó lapok 30%-a kiegészítésre szorul. A tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapokon a tárgyi eszközök lényeges azonosítási adatai nem szerepelnek (pl.: a beszerzett gép típusa, a gyártási száma, tartozékai, hol található, a leltározási időpontok). A Párt 1999. december 31-i fordulónappal az irodai, igazgatási berendezéseket és felszereléseket leltározta. A megyei és kerületi szervezetek vagyonelszámolást és leltárlapot készítettek, amelyben a régi és új tárgyi eszköz beszerezéseik is szerepeltek. A leltárfelvételi ívre a kerületek és megyék eszközbeszerzéseit egy összegben vezették fel a beszámolók összesítőiből. 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt egészének gazdálkodási rendjét az 1998. január 1-jén kelt, a gazdálkodással kapcsolatos gazdasági vezetői szabályzatok és utasítások egészítik ki. A házipénztári és készpénzkezelési szabályzat a KB, a megyei és budapesti kerületi pénztárak, alapszervezetek pénztáraira is vonatkozik. A szabályozás teljes, és minősége tartalmi szempontból összességében megfelelő, mivel az egyes szabályozási területekre vonatkozóan teljes, megbízható útmutatást ad a pénztáros napi munkájához, a pénztárellenőr tevékenységének ellátásához, valamint a bizonylatok kezelésére, használatára vonatkozóan. A bankforgalom és a készpénzforgalom esetében bankkivonatok, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok és az azokhoz kapcsolódó alapbizonylatok támasztották alá a központi könyvvezetést. A szabályzatban foglaltak alkalmazása a Párt önálló gazdálkodású egységeinél még nem vált általánossá.
A Csongrád megyei szervezetnél 1999. évben a pénztárkönyvbe beállított be- és kifizetések 34%-ánál (158 tételből 53 esetben) nem állítottak ki bevételi és kiadási pénztárbizonylatot, egy esetben a kiküldetési rendelvényt kiállító, a kiküldetést engedélyező és a pénzfelvevő ugyanaz a személy volt. A pénzforgalmi nyilvántartást a számviteli bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeinek nem megfelelő elismervények", utalványok" alapján vezetik. Az Szt. 83. (2) bekezdése szerint a számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Ennek a követelménynek nem felelnek meg a megyei KOB-ok által készített éves beszámolók, továbbá az e kimutatásokból a Központban készült vegyes bizonylatnak" nevezett - megyei és kerületi - összesítők, amelyeket számviteli bizonylatként kezelve, azok összesített adatait egy összegben vezetik be a főkönyvi könyvelésbe. A helyi szervezetek alapbizonylatait nem csatolták az összesítőkhöz. A könyvvezetésben nem a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok tényleges dátuma szerepelt, a bizonylatok dátumát a feldolgozás dátumával azonosan könyvelték. A bizonylatokat könyvelés előtt nem kontírozták, azok azonosítására az Szt. 85. (3) b) pontjában előírt kódjegyzéket sem rendszeresítették, így a kívülálló számára még nehezebb lett a könyvvezetés áttekintése. 2.2.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzata tartalmazza a gazdálkodással összefüggő döntési hatásköröket az alapszervezetek, a KOB-ok, a Központi Bizottság és az Elnökség vonatkozásában. E szerint a Párt egész szervezetére vonatkozó döntési jogosultsága csak a Központi Bizottságnak, valamint az Elnökségnek van. Az utalványozási jogot valamennyi szervezeti egység önmagára vonatkozóan állapította meg. Az utalványozás rendjét az 1998. január 1-jétől hatályos 1. sz. elnöki utasítás szabályozta. A vizsgált időszakban nem tartották be az utasítás rendelkezéseit, pl. a Központban a gazdasági vezető csak az alapbizonylatokat látta el kézjegyével, nem utalványozta a pénztári bizonylatokat. 2.3. Személyi jellegű kifizetések A Párt személyi jellegű kifizetéseket teljesít a külföldi kiküldetések napidíja, a gépjármű üzemeltetés kapcsán felmerült költségtérítések formájában. 2.3.1. Külföldi kiküldetések A Párt az előző ÁSZ jelentés felhívására elkészítette a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolásának rendjét tartalmazó szabályzatát, és 1999. évtől azt alkalmazza. Alkalmazza a devizaigénylési és külföldi kiküldetési és elszámolási nyomtatványt is. A költségelszámolást - az adómentes és adóköteles
bevétel nagyságának megállapítását - a pénztáros végzi, amely összeférhetetlen a pénztáros feladatkörével. 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében - tömegközlekedési eszközökön kívül - a vizsgált időszakban saját tulajdonú vagy használatú, és magántulajdonban lévő személygépkocsikat vett igénybe. A KB a gépkocsik használatával kapcsolatos költségtérítést vezetői utasításban szabályozta, az utasítást 1998. évtől módosította. A saját gépjármű használatának rendjét csak belföldi vonatkozásban szabályozták, a hatályon kívül helyezett 33/1951. I. 31. MiK, valamint a 126/1982. IPK 24. Ip.M. sz. utasításokra hivatkozva, és átalánydíjas elszámolást is megengedve. A költségelszámolás módja ettől függetlenül a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben előírtak szerinti. Az utasítás nem tartalmazza az Szja. törvénynek az összevont adóalap megállapításánál elszámolható költségekről szóló rendelkezéseit. A területi szervek közül Csongrád megyében nem tartották be az utasítás rendelkezéseit, így pl. a Csongrád megyei KOB titkár rendszeresen elismervény ellenében vett fel benzinköltségre előleget, amelyekkel nem számolt el szabályszerűen. A hivatali gépjármű használatának szabályait rögzítő 6. sz. utasítás - 1998. évben - nem veszi figyelembe az Szja. törvény 71. -ában foglaltakat, amely szerint évente - vagy ha az üzemeltetés évközben megszűnik - a megszűnéskor vizsgálni kell, hogy a cégautók futásteljesítmény alapján elszámolt üzemanyag felhasználása a gépkocsi-norma figyelembevételével számított értéket nem lépte-e túl. Ugyanis a fogyasztási norma és a számla szerint elszámolt üzemanyagköltség különbsége után 44% adót kell a kifizetőnek fizetnie, amennyiben a számla alapján kifizetett költség több. Jogellenes az utasítás azon rendelkezése, hogy a párt gazdasági vezetőjének engedélye alapján rendkívüli esetben benzinszámla menetlevél nélkül is elszámolható" ugyanis ez esetben az elszámolt összeg adóköteles természetbeni juttatás. 2.4. Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben előírtak szerint a Párt Központjában a kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. Nyilvántartásaikból és a bevallásokból hiányoztak azok a kifizetések - így adót sem fizettek utánuk - amelyeket a területi szervezeteknél, így pl. a Csongrád megyei KOB esetében fizettek ki, szabályszerű bizonylatnak nem minősülő nyugták" alapján, megbízási vagy munkaszerződés nélkül. Pl. A Dél Csillaga" újság szerkesztéséért,
gépeléséért, fényképezéséért elismervény" ellenében teljesítettek rendszeres kifizetéseket. A pénztáros havonta fizetett magának 4.000 Ft-ot dologi költségekre. Nem dokumentálták a saját gépkocsi hivatalos használatát az Szja. törvényben előírt módon. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételei a vizsgált években - az állami támogatáson kívül - tagdíjakból, belföldi jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, adományaiból és egyéb bevételekből származtak. Az egyéb bevételek között elszámolt gazdálkodó tevékenységből származó összeg forrása a Párt tulajdonában álló ingatlan hasznosításából származó bérleti díj bevétel, propaganda tevékenység bevétele, a Párt Kaposvár, Városi és a Budapest V. és II. kerületi Koordinációs Bizottságok esetében a közösen használt helyiségek közüzemi díjainak megosztásából származó költségtérítések. További bevétel a bankkamat jóváírása, a deviza és valuta árfolyam nyeresége és egyéb, rendkívüli bevételek (pl. kapott kártérítés, biztosítás visszatérítés). A Párt által adott nyilatkozat szerint a Párt részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedésre nem tett szert, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta, tárgyi adományt nem kapott. Az ellenőrzés ezzel ellentétben a Budapest XXI. kerületi KOB 1998. évi beszámolójában 320 E Ft értékű tárgyi adományt talált. A Párt által rendelkezésre bocsátott adatok, dokumentumok alapján megállapítható, hogy a Párt több, önkormányzati tulajdonban lévő irodahelyiséget bérleti díj megfizetése nélkül, vagy irreálisan alacsony bérleti díj felszámítása mellett kedvezményesen használt. Így pl. 1 Ft/m 2/ év, összesen 149 Ft éves bérleti díjat fizetnek a Budapest, II., Margit krt. 58. sz. alatt bérelt iroda után, az V., Falk Miksa u. 30 sz. alatt bérelt iroda esetében pedig 120 Ft/m2 éves bérleti díjat, összesen 1.950 Ft-ot fizetnek. Az ingyenes, illetőleg aránytalanul csekély bérleti díj ellenében történő ingatlanhasználat a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mivel a Párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat, illetőleg azt a Párt nem fogadhat el. A hivatkozott rendeletre tekintettel ez a vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendjét - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg. A jelen vizsgálat keretében felszólítottuk a Pártot a szervezeti egységei által bérelt helyiségek és fizetett díjak teljes körű felmérésére. A Párt a felmérést elkezdte. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése
A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 1998. évig - a korábbi ÁSZ ellenőrzések alkalmával is megállapított - alacsony színvonalú volt. A 18. Kongresszus által 1999. évben megválasztott új Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság (PEB) - az általuk 1999. évben végrehajtott ellenőrzések és összefoglaló beszámoló jelentés tanúsága szerint - segítséget képes nyújtani a Párt gazdasági vezetésének a hatékony ügyviteli rendszer kialakításában, a területi KOB-ok és a Párt egészéről készült beszámoló adatainak pontosabbá, teljes körűbbé tételében. Ez úgy lenne megvalósítható a PEB szerint is, - mint azt a kongresszusnak készült beszámolójában is javasolta - hogy a területi beszámolókat azok összesítése előtt felülvizsgálják és kijavítsák, kialakítsák a munkafolyamatokba épített ellenőrzést, olyan ügyrendet valósítsanak meg, amely a Párt egészére vonatkozó érvényességgel, átfogóan és a gyakorlatban alkalmazhatóan szabályozza a gazdálkodási pénzügyiszámviteli feladatokat, jogosítványokat és felelősségeket. A központi PEB tevékenységéről a kongresszusnak köteles beszámolni, két kongresszus között pedig folyamatosan segíti és ellenőrzi a Párt gazdálkodását. Munkájáról, tapasztalatairól évente tájékoztatja a Központi Bizottságot". A vizsgált időszakban az 1998. évi gazdálkodásról nem állt rendelkezésre a PEB tevékenységét igazoló dokumentáció. 1999. január hóban készített a PEB a Párt 18. Kongresszusára beszámolót. Ebben arról számoltak be, hogy a területi PEB-ek az előző kongresszus óta csak elvétve alakultak meg, nem teljesítették feladatukat, így fordulhatott elő, hogy az ÁSZ 1996-1997. évet érintő 1998. évi vizsgálatának megállapításai szintén ugyanazok voltak mint az előző 1994-1995. évekről valóak. A beszámoló javaslatot tett arra, hogy a PEB-ot vonják be a központi gazdálkodás éves terveinek és beszámolóinak összeállításába, nyerjen betekintést a megyék által benyújtott beszámolókra. A 18. Kongresszus által megválasztott új PEB 1999. évre ellenőrzési tervet készített, amely alapján ellenőrzést végeztek a Békés, a Győr és a Somogy megyei, valamint a Budapest, III. kerületi KOB-oknál. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvek készültek, amelyekben a pénzforgalom bizonylatolásának, a készpénz kezelésének és őrzésének szabályszerűsége és a tagdíjfizetés ellenőrzéséről számoltak be. Megállapításaik többnyire pozitívak voltak. A bizonylati fegyelem durva megsértését állapították meg a Győr megyei KOB esetében, ahol a gazdasági felelős eldobta a számlákat, mivel neki arra nincs szüksége, hiszen a kiadási pénztárbizonylatokon szerepelnek a kifizetett összegek". Ugyanitt az útiköltségek elszámolása is bizonylat nélkül történt. Nem valósult meg ez ideig sem az 1999. évi ellenőrzési tervben előirányzott, a Párt Központ pénzügyi-számviteli munkájának ellenőrzése.
A munkafolyamatba épített ellenőrzés nem megfelelő továbbra sem. A Párt központjában gyakorlatilag nem foglalkoztatnak olyan megfelelő számviteli képesítéssel rendelkező munkatársat, aki napi szinten irányítaná és összefogná a pénzügyi-számviteli munkát. Emiatt összeférhetetlen tevékenységet gyakorol a pénztáros, aki pl. nemcsak kifizetést teljesít, hanem kiszámítja pl. a cégautók és saját tulajdonú személygépkocsik használata kapcsán járó költségtérítést. Számítását írásban nem rögzíti. A gazdasági vezető csak a menetlevelekben jelzi kézjegyével - utólag - a teljesítés elismerését, de a kifizetett összeg számszerűségének jogosságát nem ellenőrzik. A megyei és fővárosi kerületek beszámolói előzetes ellenőrzés nélkül kerültek az országos bevételi és kiadási főösszesítőbe, végül a főkönyvi könyvelésbe nem költséghelyekre, hanem egy főkönyvi számlára egy összegben. Tartalmukat gyakorlatilag senki sem vizsgálja felül (példa erre az eszközbeszerzés, a tárgyi eszközök állományának hiányos könyvelése, a szabályszerű bizonylat nélküli könyvelési gyakorlat).