A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel találkozhatunk: egyik véglet: nem tulajdonít jelentőséget az értelmezésnek, hiszen minden csak elhatározás kérdése; másik véglet: sokkal többet gondolnak róla, mint ami racionális megfontolás szerint elvárható lenne; b.) Főbb tartalmi jellemzők: Hosszú távú fejlődéssel összefüggően használják, Növekedési ütemmel kapcsolatban értelmezik (beruházási volumen, technikai fejlődés, munkaerő); Egyensúlyi és arányossági mutatók szerint minősítik; A közgazdasági feltételek kialakításában szerepe van az államnak

A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedés hazai összetevői (1996-22) Hozzáadott-érték 1,% Létszám többlet 4,8 4,8 % Tőke gyarapodás 76,5% Termelékenység 23,5% Élőmunka 3,4% 3,4% Tőke Tőke (technika) 2,1%

A GDP alakulásával kapcsolatos jövőbeni kérdések (24-21) Milyen szerepe lehet a jövőbeni növekedésben a foglalkoztatottsági szint növekedésének (lásd: demográfiai folyamatok, gazdasági aktivitás); Milyen realitása van a pótlólagos külföldi tőkebefektetések változatlanságának (lásd: privatizáció kifutása, az FDI trend alakulása, illetve a beérkező FDI és a már működő tőkeállomány éves eredményének repatriálása); Milyen termelékenység-növekedés érhető el, s miként alakulnak ennek összetevői);

25 2 15 1 5-5 -1 Magyarország demográfiai jellemzői (1949-22) Újonnan munkába lépők 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 21 élveszületések száma halálozás természetes szaporodás

A 15-64 évesek foglalkoztatottsági rátája az EU- 15 országokban és Magyarországon (1996-22) Egység: százalék 1996 1997 1998 1999 2 21 22 EU-15 országok 6,1 6,5 61,2 62,3 63,2 64, 63,9 Magyar gazdaság 56,5 57,8 58,4 59,9 6,2 6, 59,7 Forrás: European business fact and figures, (EUROSTAT), KSH éves jelentései

FDI állomány a triász térségeiben, 22 Észak-Amerika 1.573 Mrd US $ Európai Unió 2.624 Mrd US $ Latin-Amerika 762 Mrd US $ KKE országai 188 Mrd US $ Tárgyévi FDI flow 1379 Kína 881 Mrd US $ Japán 6 Mrd US $ 824 651 Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva, 23 2 21 22

GDP teljesítmény és a nemzetgazdasági, illetve vállalati beruházások értékének alakulása (1995-22) 4 18 Beruházási érték (milliárd Ft) 35 3 25 16 14 12 1 GDP érték (milliárd Ft) 2 8 15 1 5 12,% 12,8% 13,1% 14,2% 14,7% 14,5% 13,3% 12,2% 6 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Nemzetgazdasági beruházások Vállalati beruházások Költségvetés beruházásai GDP érték

A társas vállalkozások éves amortizációja és beruházási ráfordítása (1996-22) 15 1 5-5 -1-15 -2 1996 1997 1998 1999 2 21 22 költségként elszámolt amortizáció beruházási célú ráfordítás egyenleg

A K+F ráfordítások az EU-15 országokban és Magyarországon, 22 6 5 4 3 EU átlag: 2,% a GDP %-ában 2 1,9% millió Németország Anglia Franciaország Olaszország Svédország Hollandia Spanyolország Finnország Belgium Ausztria Dánia Írország Portugália Görögország Magyarország Luxemburg

A társas vállalkozások K+F ráfordítása főbb tulajdonosi csoportok szerint (1997-22) millió Ft 25 2 15 1 5 1997 1998 1999 2 21 22 Többségi hazai tulajdonos Többségi külföldi tulajdonos

A feldolgozóipari bruttó hozzáadott-érték az éves nettó árbevétel százalékában (1996-22) Egység: százalék 1996 1997 1998 1999 2 21 22 EU-15 országok 32,2 31,5 31,8 31,3 31,1 31,4 31,8 Magyar gazdaság 2,8 2,6 19,8 19,3 18,5 19,5 2,5 Forrás: European business fact and figures, (EUROSTAT), APEH-STADI éves gyorsjelentései

Fenntartható növekedés és versenyképesség Tartós és fenntartható növekedés nélkül nincs versenyképesség; Nem lehet versenyképes az az ország, amelynek vállalatai nem versenyképesek; Nem lehetnek versenyképesek azok a vállalatok, amelynek termékei nem versenyképesek; Termékek nem lehetnek versenyképesek a tudástartalom növekedése nélkül; Tudástartalom nincs saját tudásbázisra épülő k+f tevékenység nélkül

Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell, hogy helyben maradjunk!

Adó- és járulékbevételek a GDP százalékában, 21 6 5 4 százalék 3 41,1% 39,5% 2 1 Svédország Dánia Finnország Franciaország Belgium Ausztria Olaszország Hollandia Luxemburg EU-átlag Németország Görögország Anglia Spanyolország Portugália Írország Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország OECD

4 35 3 25 2 15 1 5 A központi költségvetés adóbevételei és a kormányzati beruházások a GDP százalékában, 22 százalék Svédország Dánia Finnország Franciaország Belgium Ausztria Olaszország Hollandia Luxemburg EU-átlag Németország Görögország Anglia Spanyolország Portugália Írország Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország OECD 21,5% 34,3% 2,3% 1,8%

A központi költségvetésből folyósított támogatások és kedvezmények (1991-22) millió Ft 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 2,8% 2,9% 3,% 3,2% 3,1% 2,9% 3,1% 3,% 3,1% 4,4% 3,1% 3,% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Gazdálkodó szervek támogatása Fogyasztói árkiegészítés Adókedvezmények