1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok alatt éljen az állam. Az állam 3 tényezője: - népesség - terület - főhatalom ha mind a 3 egyszerre fennáll, akkor beszélhetünk önálló államiságról. 1915: Örmény genocídium 1. Holokauszt Alkotmány Történelmi alkotmány: 1949-ig Mo-n ez volt érvényben. Szent Korona tanon alakult. Írott (kartális) alkotmány: A szovjet elnyomás következtében alakult ki Mo-n. A hatalom forrása: - király - a nép, aki felhatalmazza a királyt 1945 után szovjet elnyomás alá került Magyarország. 1991. júniusban hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona. 1956: forradalom, szabadságharc 1989: rendszerváltás: ellenzéki kerekasztal (Sólyom László, Szabad György, Orbán Viktor, Kövér László, Magyar Bálint, Pető Iván stb.) tárgyalások. Idegen megszállás alatt kerültek elfogadásra azok a szabályok, amelyek még ma is érvényben vannak. Alkotmány preambuluma: többpártrendszer, békés politikai átmenet, piacgazdaság. 1989-ben az alkotmány teljes felülvizsgálatra került. 1944. október 15.: Német megszállás (eddig Magyarországon királyság volt), Horty (kormányzó) elutasította a koronát, a németek elhurcolták. Ekkor az alkotmány 2/3-os többséggel lehet módosítani. Az alkotmánynak 15 fejezete van: 1. Általános rendelkezések:
1. : Magyarország Köztársaság 1942. augusztus 20.: Horty fia a kormányzó helyettes, aki merénylet áldozatává válik (utolsó repülése). 1944. október 15.: Német megszállás alá kerül Magyarország 2. : Magyarország Köztársaság független demokratikus jogállam ebből vezették le a jogbiztonság elvét: - visszhatályú jogalkotás tilalma: a lezárt jogviszonyokba nem lehet beavatkozni - emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el. Hatalomgyakorlás Közvetett: képviselők útján: - országgyűlési képviselők - helyi önkormányzati képviselők NÉP választ ó joggal rendelk eznek Közvetlen: - népszavazás - népi kezdeményezés - helyi népszavazás Az Országgyűlés választja meg a Köztársasági elnök javaslatára a Miniszterelnököt. A választójog fejlődésen ment keresztül, ahogy a királyság megszűnt és átvette a helyét a polgári demokrácia. Választó jogot gyakorolunk, 4 évente van választás, mindenkinek 1 szavazata van. 2/a bekezdés: Magyarország az EU tagja 3. : Magyarországon a pártok szabadon működhetnek, mozoghatnak. A pártok közreműködnek a népakarat kinyilvánításában. A szakszervezetek és érdekképviseletek védik a munkavállalókat. 5. : Alapvető kötelezettségek: - közteher viselése - tankötelezettség - honvédelmi kötelezettség 7. : Magyar Köztársaság jogrendszere Nemzetközi jog: nemzetközi szerződések, amik lehetnek kétoldalúak is vagy többoldalúak. Forrása: szokásjog A jogalkotást törvény szabályozza 2/3-os többség kell.
3 fajta döntéstípus van: egyszerű többség: jelenlévők fele jelenlévő képviselők 2/3-a összes képviselő 2/3-a A jogalkotást JAT a 11. szabályozza. Jogforrási hierarchia: 35. 2.bek. a kormány rendelete és határozata a törvénnyel nem lehet ellentétes Alkotmány 1949. évi XX. törvény törvény, törvény erejű rendelet kormányrendelet (kétfajta jogalkotó hatásköre van: a. származékos, amikor a törvény felhatalmazása alapján alkot a kormány rendeletet; b. eredeti, amikor a kormány önálló hatáskörében hoz rendeletet.) miniszteri rendelet / Magyar Nemzeti Bank rendelete helyi önkormányzati rendelet A nemzetközi jog elsőbbséget élvez a hazai joggal szemben. A törvény nem lehet ellentétes a nemzetközi szerződéssel. Ha ellentétes, akkor az alkotmányellenes. EU-s jogforrások: rendelet (EU bizottság, EU tanács, EU parlament adhatja ki.) irányelv európai bíróság döntései határozatok EU rendelet: kihirdetésének pillanatában hatályba lép és érvényes az egész jogrendszerre. (www.kozlonykiado.hu) EU-s irányelv: céljában köti a tagállamokat. Meghatározza a szabályozás célját. Jogharmonizáció döntése. Monista felfogás: nemzetközi szerződés aláírásakor automatikusan a belső jog része pl.: Francia o. Dualista felfogás: 2 lépcsőben történik a nemzetközi szerződés elfogadása. Kihirdetéssel foganasítják. A kötelezettség vállalása a képviselők által törvényben kihirdetett formája pl.: Német o. Az alacsonyabb szintű jogforrás a magasabbal nem lehet ellentétes, mert a magasabb szintű jogszabály szélesebb társadalmi érdekeket képvisel. Törvényerejű rendelet: már nem bocsátanak ki ilyeneket, a törvénnyel azonos rangú. Az országgyűlésnek van kormánya, nem pedig a kormánynak van országgyűlése.
8. : Magyar Köztársaság elismeri Az alapvető jogokat és kötelezettségeket a törvény határozza meg. Pl.: közterheket csak törvényben határozhatnak meg, ilyenek az adótörvények. 9. : Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, ahol a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. Vállalkozás jog és a gazdasági verseny szabadságát elismeri és támogatja. 10. : a Magyar állam tulajdona a Nemzeti vagyon 13. : a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, kisajátítani csak : kivételesen közérdekből törvényben szabályozott esetekben, módon teljes-feltétlen és azonnali kártalanítás mellett az értékgarancia biztosításával lehet. Kártalanítás: abban az esetben van, ha jogszerűen okozták a kárt. Kártérítés: abban az esetben van, ha a kárt jogellenesen okozták (ptk.) Kárpótlás: abban az esetben van, ha politikai okból okozott károk esetén később kárpótolják. Nováció: a régebbi jogszerűen okozott kárnál nem történt kártalanítás, ezért egy későbbi időpontban kárpótolják azt. 14. : az alkotmány biztosítja az öröklés jogát: szerződés útján végrendelet útján törvényes úton 15. : védi a házasságot és a család jogintézményét.